Esemény naplózva

Unottan pörgette a CocoVi-t, (hogy értsd, a TikTok utódja) ha már egyszer betiltották Amerikában, na nem mintha a rendszert nem lehetne kijátszani, de jelenleg az újdonság hatásával élt, így népszerűnek mondható a mostani fiatalok körében. Ekkor jött vele szembe a hír, újraindul a SwordArtOnline. Először hoaxnak gondolta, de több hír is alátámasztotta és hitelesítette a forrást. ~Nem kamu...~ Vonta le a következtetést miközben emlékek árasztották el, és érzelmei vegyes kavalkádot okoztak a lelkében. Zsibbadt lábakkal állt fel, majd húzta le maga után a wc-t. Némi mozgás után lábai visszanyerték frissességüket, és a szobában megtorpanva egy szekrényt kezdett el bámulni. Kinyitotta azt, majd egy poros dobozt vett elő. Elvileg mindet beszeték, de sikerült megmentenie a sajátját. Maga sem tudja miért, ostoba szentimentalizmus... vagy csupán emlékezni akart mindarra amit odabent átélt? Felsóhajtott, majd egy nagyobb lélegzett után lefújta a tároló tetejéről a port. Lassan kicsomagolva tudomásul kellett vennie, hogy a por a dobozon keresztül is utat talált magának. Amíg, ha felületesen is, de letisztította addig volt ideje hezitálni, tényleg jó ötlet-e újraindítani. Csatlakoztatta a hálózathoz, és nézte ahogy a készülélk lassan tölteni kezd életet lehelve magába. Az érzelmek vezérlik a józan ész helyett... megboldogult Andrew Tate forog a sírjában, ha férfiasságról van szó a mai fiatalságban. De nézhetjük ezt a másik oldalról, tökös dolog újra belevetni magad egy olyan helyzetbe, mi akár az életedbe is kerülhetett volna. Bátorság vagy botorság...? Megengedett magának egy félmosolyt majd a sisakot a fejére helyezte, kiadta a parancsszót és kisvártatva újra bent lehetett a közel másfél éve megszűnt börtönébe. Nosztalgikus érzés volt, mégsem tudott csillapodni benne az a feszültség, amit a bentragadás okozott. Megnéze a logout opciót és látszólag működött, majd ki is próbálta azt. Visszatért a valóságba, majd a tapasztalat után bátrabban lépett be.

- Lazara? - Szólította meg a "hangot" a fejében, de a lány nem válaszolt. Sejthette volt, hisz már az első belépését lelkendezéssel fogadta volna a leányzó. A barátlistát meglesve több volt a halott, mint az offline játékos. Elmosolyodott, normális ember nem tért volna vissza. A nosztalgia érzését némi elveszettség, borús magány szennyezte be.
Első útja a Black Iron Castle-ba vezetett.