Vermilion

Utalan utakon járom magam útját, hogy is volt tovább eh nem emlékszem. Meg vakarom kalapom macska fülének hegyét, próbálok gondolkodni merre is van az a bolt. állítólag nem rég nyílt, szeretnék az első lenni hátha van valami jó cucc. Nem szeretném, ha elkapkodnák elölem a jó itemeket.
Egy kis útba igazitás után meg is találtam.
-SHOPINGRA FEL!
Vagy is olyasmi, nem kiabálok csak halkan motyogom magam elé, pedig juj, de tudnék kiabálni. Benyitok a boltba és meg sem álok közepéig. Lendület addig visz ugyan is, ahol aztán körbe nézek fél szemel nagyokat pislogva.
- Wáááhhww jó sok minden van itt.
Van valaki bent az elsőre fel sem tűnik, másodjára sem mert meg találtam, amit akarok. Meg csillant a fény rajta, meg is fogdosnám, de túl magasan van elérjem azt hiszem. Azért meg próbálom, aztán meg gondolom magam. Lehet nem szabad taperolni az árut és a tulaj még rossz néven venné.
Pulthoz sétálok és meg köszörülöm a torkom.
- Köhhmm Ott ott acél meg váltot elvinném.
Kutatni kezdek a zsebeimben, hm vagy is a cuccaim közt mikor megvan, amit keresek fel csillan a szemem.
-Sárkányölő Páncélt és Bőrgyűrűt adok cserébe na meg egy dalt.
A pultra könyöklök és várom mi fog történi, vajon zenélek ma vagy én notám lesz elhúzva és item nélkül megyek haza?

Na na na mekkora bunkó vagyok, nem köszöntem! A pultra szökkenek, nem lábbal csak fenékel, ülepem ott pihentetem.
- Szia, Seishin vagyok.
Jobb kezem mutató ujját felteszem, jelezvén na na nem csak a dal. Ott van a két item is tessék már figyelembe venni azt is kérem boltos bácsi.
Elő kotrom a hangszerem, ami egy okarina, fehér lyukaknál fekete macska lábnyomokkal. Mély levegőt véve a pultos bácsira kacsintok és bele kezdek.
Az első
- áhh áhh tudod mit legyen kettő, na nem fizetségért. Azért, mert meg dicsértél, meg csak úgy.
A második

A dal végén kezemben hangszeremmel pillantok az eladóra és még szemöldököm is felvonom.
-Nos boltos úr kielégítettelek?
Más helyzetben ez a kérdés tudom szörnyen furcsa volna és nagyon perverz. Ide most tökéletes, kíváncsi voltam elég volte. Arról meg nem tehetek néha elég fura a szóhasználatom. Talán, ha oda figyelnék, de midnek? Akinek nem tetszik ne hallgassa azt, amit mondok.

-Ohhoo?
Teszem fel a kérdést meg lepetten, nem számítottam egy újabb dicséretre. Na arra meg még annyira sem, meg lepem a sípolásommal. A tapsra számítottam tapsolva kerget ki a boltból, mint egy molylepkét.
- Én meg lepni?
Jól eset hallani, a szavait és már tudtam talán ez egy bimbózó üzleti kapcsolat kezdete. Szép volna, ha néha benéznék hoznék és vinnék is. Még mindig a pulton ülök és gondolkodok. Gondolkodó pozíció
- Áhá! Ajánlatom van számodra Akito. Én néha hozok neked ezt azt és esetleg ha ép kell valami azt itemért és más fizetségért cserébe elviszem. Neked ezzel nőne az áru készleted még több szép fizetséget szerezhetnél vagy ilyesmi.
Mondom, mi közben szépen át pakolom neki az itemeket, amiket fel ajánlottam. Elent mondást nem tűrők, ha még is ellenkezne igyekszek mérgesen nézni amig elnem fogadja.
- Valami igazán szépet dologért add el majd őket.

Szeretném elvinni a szivárvány köpenyt.
Cserébe az Artes vezéreként fel tudok ajánlani egy szívességet, esetleg egy gyakori tárgyat a céhbankból.