[Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Danee)
3 posters
1 / 1 oldal
[Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Danee)
Ahogy az utolsó kérdésre is válaszolsz a tesztben, Lady Eiko visszaveszi tőled a magazint, méghozzá olyan sebességgel, amiből arra következtetsz, nem szeretné, ha átgondolnád újra. Hosszas elemzésbe fog, majd vastag, hosszú, pikkelyes farkával egy kis könyvet húz elő az övéből, s fellapozza azt szabad kezével, végül összehasonlítja a kitöltött teszted és a saját jegyzeteit, mielőtt az asztal alatt heverő ládába nyúl. Egy aprócska, de ismerős kristály kerül a kezedbe, s a nő kellemesen rászorítja az ujjaid a hideg felületre.
– Viselkedj jól a vendéglátóidnál. Remélem sok hasznos tapasztalattal fogsz gazdagodni. – Ezzel aktiválódik a teleport, te pedig átszáguldasz valahova a 17. szint erdejébe, ahol már minden hiányzó tagodat visszaszerezve jelensz meg, a semmiből. Ismered ezt a helyet, de nem tudnád megmondani, melyik felén is vagy. Az viszont teljesen világos előtted, hogy sötét van.
[Hétfő]
Ahogy körbepillantasz, arra a következtetésre kezdesz jutni, hogy valami nem stimmel, hiszen állítólag vendégségbe jöttél, de te egyedül vagy itt, méghozzá sötétben. Már éppen kezdenél térképet nyitni, hogy megtekintsd merre kéne menned, hogy hazajuss, mikor egy ablak ugrik eléd.
Alig olvasod el, azonnal zöldre is vált a színe, eltűnik, te pedig úgy bámulsz magad elé, mint akire ráfér 3-4 másodperc bootolás. Sajnos ez a luxus azonban nem jut ki neked, mert fény szűrődik a hátad mögül, ahogy pedig megfordulsz, olyasmit pillantasz meg, ami talán nem ismeretlen előtted, de általában nem mosollyal az arcán, és tűzgolyóval a kezében kerül elő. Meghatározhatatlan, hogy csontból, vagy fából készült a bőre, az azonban biztos, hogy nem kevés festés tarkítja. Talán régi rúnák. Vörös szemével rád pillant, majd továbbra is vigyorral az arcán, csak ennyit mond, méghozzá végtelenül lelazult hangnemben.
– Hi. – What the... Kezdene átsuhanni az agyadon, ahogy kinyújtja a jobbját irányodba, a balban továbbra is forgatva a kis tűzlabdát. – Dammeri vagyok. Én foglak vendégül látni. – Olyan végtelen nyugalom árad a hangjából, mintha az ég világon semmi baja nem lenne, sem most, sem később, s gyanús, hogy ezek előtt sem volt. Mégis picit furcsállod, hiszen a mobok nem szoktak kezet nyújtani neked meg bemutatkozni. Lady Eiko nem hazudott, itt tényleg vendég leszel. – Gyere, fáradjunk szerény hajlékomba. Remekül nézel ki amúgy. Jól áll neked a fém. – Nem tudod eldönteni, hogy ez most bók akart lenni, szimpla megjegyzés, vagy szarkazmus, mert a chilles hangból mindhármat le tudod szűrni.
Hogy követed-e vagy sem, az már rajtad áll.
– Viselkedj jól a vendéglátóidnál. Remélem sok hasznos tapasztalattal fogsz gazdagodni. – Ezzel aktiválódik a teleport, te pedig átszáguldasz valahova a 17. szint erdejébe, ahol már minden hiányzó tagodat visszaszerezve jelensz meg, a semmiből. Ismered ezt a helyet, de nem tudnád megmondani, melyik felén is vagy. Az viszont teljesen világos előtted, hogy sötét van.
[Hétfő]
Ahogy körbepillantasz, arra a következtetésre kezdesz jutni, hogy valami nem stimmel, hiszen állítólag vendégségbe jöttél, de te egyedül vagy itt, méghozzá sötétben. Már éppen kezdenél térképet nyitni, hogy megtekintsd merre kéne menned, hogy hazajuss, mikor egy ablak ugrik eléd.
Vedd fel a kapcsolatot a vendéglátóddal.
Alig olvasod el, azonnal zöldre is vált a színe, eltűnik, te pedig úgy bámulsz magad elé, mint akire ráfér 3-4 másodperc bootolás. Sajnos ez a luxus azonban nem jut ki neked, mert fény szűrődik a hátad mögül, ahogy pedig megfordulsz, olyasmit pillantasz meg, ami talán nem ismeretlen előtted, de általában nem mosollyal az arcán, és tűzgolyóval a kezében kerül elő. Meghatározhatatlan, hogy csontból, vagy fából készült a bőre, az azonban biztos, hogy nem kevés festés tarkítja. Talán régi rúnák. Vörös szemével rád pillant, majd továbbra is vigyorral az arcán, csak ennyit mond, méghozzá végtelenül lelazult hangnemben.
– Hi. – What the... Kezdene átsuhanni az agyadon, ahogy kinyújtja a jobbját irányodba, a balban továbbra is forgatva a kis tűzlabdát. – Dammeri vagyok. Én foglak vendégül látni. – Olyan végtelen nyugalom árad a hangjából, mintha az ég világon semmi baja nem lenne, sem most, sem később, s gyanús, hogy ezek előtt sem volt. Mégis picit furcsállod, hiszen a mobok nem szoktak kezet nyújtani neked meg bemutatkozni. Lady Eiko nem hazudott, itt tényleg vendég leszel. – Gyere, fáradjunk szerény hajlékomba. Remekül nézel ki amúgy. Jól áll neked a fém. – Nem tudod eldönteni, hogy ez most bók akart lenni, szimpla megjegyzés, vagy szarkazmus, mert a chilles hangból mindhármat le tudod szűrni.
Hogy követed-e vagy sem, az már rajtad áll.
Kohiruimaki Karen- Mesélő
- Hozzászólások száma : 21
Join date : 2018. Aug. 05.
Re: [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Danee)
Öszintén szólva már a küldetés adó személye is meglehetősen szokatlan volt.
Bár előfordult, hogy nem aggro szörnyek is adtak küldetéseket, esetleg egyes küldetések közbülső állomásaként kellett velük beszélgetni, de azért többségében még mindig a hooman formájú npckel volt dolgom.
És hogy miért egy ilyen küldetés?
Régóta nem vállaltam egyet sem: most éreztem úgy, hogy lenne kedvem egyhez. A küldetés jellege elsőre nem különösebben érdekelt. Ha nem tetszik, majd törlöm. Megtehetem.
De akkor lássuk mi is történt.
Szóval egy kicsit bizarr volt. Úgy minden.
Már maga az npc neve is. "Lady", pedig egy gyíkról van szó. A Lady megnevezést utoljára nemesi rangú humán nőkre aggatták ismereteim szerint. De ezek szerint változik a SAO, vagyis a világ.
Aztán ez a szörnyek-emberek megbékülés. Értem, pacifikálódnánk. Egyenlőség, testvériség, és ilyenek.
Az elfek a legjobb példa erre, mennyire "remekül" működik a diplomácia ha játékosokra testálják a diplomaták szerepét és AI-kkal szemben kell helyt állni.
De belementem, minden pesszimizmusommal az orrom alatt pufogva és mormogva. Üsse kő, megpróbálom még egyszer.
A tea egész jó volt. Nem hagytam kihűlni. A teszt meg durván fura. De a nutella-bacon kombinációt kipróbálom legközelebb. A mindcontrol meg érdekelne, de kétlem, hogy valóban 100%-ban működne, vagy hogy olyan lenne az eredmény, amit szeretnék.
Amúgy szeretem a teszt kitöltéseket, de szerettem volna megtudni azt is, mi a mögöttes mechanizmus és persza az összes lehetséges eredményt. Ezért aztán ahogy előkerült az a kis könyvecske, és elkezdte összenézni, én is igyekeztem betekintést nyerni a könyv lapjaira.
- Ez milyen kristály? - kérdeztem, ahogy az ujjamnak érintette
- Jó-jó, de ez most telepoooooouuuuuuu
- rtál? - fejeztem be immár totál máshol
- Francba! Óvatosabb is lehettem volna. Tudhatnám, hogy nem bízhatok senkiben a barátaimon kívül.
A HUD szerint 17. szint. Korom sötétség. A látás funkció átvált szürkületi képre, a fejlesztett 3. szintje miatt.
Bekapcsolom mellé a nyomkeresést és az észlelést, had lássuk mi folyik körülöttem, és a térkép szerint melyik részén vagyok a szintnek, van-e valami fontosabb tájékozódási pont a közelben.
Felugró üzenetek. Általánosságban gyűlölöm őket. De most jól jön a legminimálisabb iránymutatás is.
Nagyot ugrok előre, ahogy egyik pillanatról a másikra valami elkezd világítani a hátam mögött.
Őszintén szólva, fogalmam sincs mi ez az IZÉ, ami visszanéz rám.
Lehet, hogy kellene, de nem megy: zombi, démon, papírkutya, gólem?
Rúnák. Akkor a gólem még lehetne is, ha csak nem sima tetoválásról van szó.
- Hello. - válaszolok ugyanolyan röviden, és egyben szárazon. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nekem KELL beszélgetnem ezzel az izével
- Vendégül, you say? Lady Eiko küldött. Danee vagyok.
- Ember - tettem hozzá kisvártatva
- Ha megkérdezhetem Dammeri, te mi is vagy valójában? Úgy értem melyik faj.
A tűzlabda nem kevéssé nyugtalanít, de a kézfogást azért nem utasítom el.
- Kösz - válaszolom épp oly röviden ahogy az első hozzá intézett szavammal
Meghökkent ez a konszenzus nélküli közvetlenség és a "bókokkal" amúgy se tudtam soha mit kezdeni.
- Szóval kiket is képviselsz egész pontosan?
Bár előfordult, hogy nem aggro szörnyek is adtak küldetéseket, esetleg egyes küldetések közbülső állomásaként kellett velük beszélgetni, de azért többségében még mindig a hooman formájú npckel volt dolgom.
És hogy miért egy ilyen küldetés?
Régóta nem vállaltam egyet sem: most éreztem úgy, hogy lenne kedvem egyhez. A küldetés jellege elsőre nem különösebben érdekelt. Ha nem tetszik, majd törlöm. Megtehetem.
De akkor lássuk mi is történt.
Szóval egy kicsit bizarr volt. Úgy minden.
Már maga az npc neve is. "Lady", pedig egy gyíkról van szó. A Lady megnevezést utoljára nemesi rangú humán nőkre aggatták ismereteim szerint. De ezek szerint változik a SAO, vagyis a világ.
Aztán ez a szörnyek-emberek megbékülés. Értem, pacifikálódnánk. Egyenlőség, testvériség, és ilyenek.
Az elfek a legjobb példa erre, mennyire "remekül" működik a diplomácia ha játékosokra testálják a diplomaták szerepét és AI-kkal szemben kell helyt állni.
De belementem, minden pesszimizmusommal az orrom alatt pufogva és mormogva. Üsse kő, megpróbálom még egyszer.
A tea egész jó volt. Nem hagytam kihűlni. A teszt meg durván fura. De a nutella-bacon kombinációt kipróbálom legközelebb. A mindcontrol meg érdekelne, de kétlem, hogy valóban 100%-ban működne, vagy hogy olyan lenne az eredmény, amit szeretnék.
Amúgy szeretem a teszt kitöltéseket, de szerettem volna megtudni azt is, mi a mögöttes mechanizmus és persza az összes lehetséges eredményt. Ezért aztán ahogy előkerült az a kis könyvecske, és elkezdte összenézni, én is igyekeztem betekintést nyerni a könyv lapjaira.
- Ez milyen kristály? - kérdeztem, ahogy az ujjamnak érintette
- Jó-jó, de ez most telepoooooouuuuuuu
- rtál? - fejeztem be immár totál máshol
- Francba! Óvatosabb is lehettem volna. Tudhatnám, hogy nem bízhatok senkiben a barátaimon kívül.
A HUD szerint 17. szint. Korom sötétség. A látás funkció átvált szürkületi képre, a fejlesztett 3. szintje miatt.
Bekapcsolom mellé a nyomkeresést és az észlelést, had lássuk mi folyik körülöttem, és a térkép szerint melyik részén vagyok a szintnek, van-e valami fontosabb tájékozódási pont a közelben.
Felugró üzenetek. Általánosságban gyűlölöm őket. De most jól jön a legminimálisabb iránymutatás is.
Nagyot ugrok előre, ahogy egyik pillanatról a másikra valami elkezd világítani a hátam mögött.
Őszintén szólva, fogalmam sincs mi ez az IZÉ, ami visszanéz rám.
Lehet, hogy kellene, de nem megy: zombi, démon, papírkutya, gólem?
Rúnák. Akkor a gólem még lehetne is, ha csak nem sima tetoválásról van szó.
- Hello. - válaszolok ugyanolyan röviden, és egyben szárazon. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nekem KELL beszélgetnem ezzel az izével
- Vendégül, you say? Lady Eiko küldött. Danee vagyok.
- Ember - tettem hozzá kisvártatva
- Ha megkérdezhetem Dammeri, te mi is vagy valójában? Úgy értem melyik faj.
A tűzlabda nem kevéssé nyugtalanít, de a kézfogást azért nem utasítom el.
- Kösz - válaszolom épp oly röviden ahogy az első hozzá intézett szavammal
Meghökkent ez a konszenzus nélküli közvetlenség és a "bókokkal" amúgy se tudtam soha mit kezdeni.
- Szóval kiket is képviselsz egész pontosan?
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Danee)
A küldetést lezárom.
Strea- Admin
- Hozzászólások száma : 2459
Join date : 2013. May. 18.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: -
Céh: -
Similar topics
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (K1)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Silence)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Szophie)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Askr)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Silence)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Szophie)
» [Küldetés] Lady Eiko Margery's Fun Times: Cupido (Askr)
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.