Kanami vs Simeon
4 posters
1 / 1 oldal
Kanami vs Simeon
Mindketten a nyitott kapukat bámulták. Simeon azért, mert a délutáni nap megcsillant a megmunkált fém köríveken, visszatükrözve annak csodálatos színeit: a reménykedő narancsot, a tüzes vöröset, a halovány fehéret... és volt benne valami sötét, valami szürke és ónix is. Talán csak érzéki csalódás. Ezzel szemben Tengerszem nem a bejáratot, hanem az azon túli lehetőségeket kémlelte, hiszen egyszer már megpróbálkoztak itt, de az a beszélgetés valahogy mégsem torkollott harcba. Nem mintha Tengerszem imádott volna csatázni, mert ez nem volt igaz. Ő csak a ritmust, a csapatjátékot, az egymáshoz tartozást akarta újra át meg átérezni, a lehető legtöbbféleképpen. A dinamikát, a sokszínűséget; már furcsa idomárjának fekete hajzuhatagán és egyszerű zöld pólóján felül, ami aztán annyira megszokott volt errefelé, hogy a kis polip utazásuk elején volt már, hogy összetévesztette egy másik játékos fejével. Téves ugrás. Előfordul az ilyen.
- Phh-h? - hajolt be a csillogó látképbe egy vörösessárga csáp.
- Hát... menjünk! - vigyorodott el az idomár és csípőre tette a kezét - A daliás lovag újabb csatára készül! - kiáltotta, de olyan hangosan, hogy a körülöttük ténfergők érdeklődőn néztek utánuk. A páros átvonult a hatalmas épület ezüst felirata alatt és megállt a gesztenyeszínű lelátó első sorában. Nem volt senki a porondon... és sajnálatos módon a nézőtéren se nagyon. Páran lézengtek, de a fiúcskának egyik sem keltette fel érdeklődését.
- Mindenki ebéd utáni szunyókálást tart? - vakarta meg tarkóját a srác, majd elnevette magát:
- Lehet nekünk is azt kéne!
- Phhh-ph-phh! - ellenkezett Tengerszem, kiváltva ezzel idomárjának jókedélyű visszakozását. Simeon elnevette magát, sarkon fordult és kivágtatott az aréna előtti térre ellenfelet keresni. Néztek erre is meg arra is, amígnem megpillantották azt, akit kerestek: Kanami tűnt fel, a karmazsinhajú lány, akivel nemrég küldetéseztek együtt. Ő tökéletes lesz! Az idomárfiú oda is szaladt hozzá.
- Szia, rég láttunk! - vigyorgott - Van kedved most az ellenfelünk lenni? Nemrég nyitották meg újra az arénát és nagyon kíváncsiak vagyunk, milyen lehet ott harcolni! - biccentett az említett építmény felé, Tengerszem pedig bólogatott hozzá - Már elolvastam azt a vajszínű kiírást, ami a változásokról szól, meg a pirossal írt részeket is és nagyszerű lesz! - lelkendezett a maga bőbeszédű módján - Na, mit szólsz? Választhatunk bármilyen terepet, az aranysárga mezőktől elkezdve akár a bársonykék tengerig - mosolygott és alig várta a választ. Ha pedig Kanami elfogadta a kihívást? Simeon ugrott egyet örömében és már vonta is új küzdőtársát be a csatatérre, hogy a rendszer elkezdhesse a visszaszámlálást.
- Phh-h? - hajolt be a csillogó látképbe egy vörösessárga csáp.
- Hát... menjünk! - vigyorodott el az idomár és csípőre tette a kezét - A daliás lovag újabb csatára készül! - kiáltotta, de olyan hangosan, hogy a körülöttük ténfergők érdeklődőn néztek utánuk. A páros átvonult a hatalmas épület ezüst felirata alatt és megállt a gesztenyeszínű lelátó első sorában. Nem volt senki a porondon... és sajnálatos módon a nézőtéren se nagyon. Páran lézengtek, de a fiúcskának egyik sem keltette fel érdeklődését.
- Mindenki ebéd utáni szunyókálást tart? - vakarta meg tarkóját a srác, majd elnevette magát:
- Lehet nekünk is azt kéne!
- Phhh-ph-phh! - ellenkezett Tengerszem, kiváltva ezzel idomárjának jókedélyű visszakozását. Simeon elnevette magát, sarkon fordult és kivágtatott az aréna előtti térre ellenfelet keresni. Néztek erre is meg arra is, amígnem megpillantották azt, akit kerestek: Kanami tűnt fel, a karmazsinhajú lány, akivel nemrég küldetéseztek együtt. Ő tökéletes lesz! Az idomárfiú oda is szaladt hozzá.
- Szia, rég láttunk! - vigyorgott - Van kedved most az ellenfelünk lenni? Nemrég nyitották meg újra az arénát és nagyon kíváncsiak vagyunk, milyen lehet ott harcolni! - biccentett az említett építmény felé, Tengerszem pedig bólogatott hozzá - Már elolvastam azt a vajszínű kiírást, ami a változásokról szól, meg a pirossal írt részeket is és nagyszerű lesz! - lelkendezett a maga bőbeszédű módján - Na, mit szólsz? Választhatunk bármilyen terepet, az aranysárga mezőktől elkezdve akár a bársonykék tengerig - mosolygott és alig várta a választ. Ha pedig Kanami elfogadta a kihívást? Simeon ugrott egyet örömében és már vonta is új küzdőtársát be a csatatérre, hogy a rendszer elkezdhesse a visszaszámlálást.
- Spoiler:
- Statok:
Élet 22
Fegyverkezelés 14+6
Erő/Irányítás 21/12 + 24/+23
Kitartás 10+12
Gyorsaság 10+36
Speciális képesség 30+30
Páncél +90
Felszerelések:
1 Gyémánt Kesztyű (+23 irányítás, ha az állatidomár támadása nem talál, akkor a támadásának ereje hozzáadódik a következő pet támadáséhoz, maximum egyszer erősödhet egy támadás)
1 Obszidián Burgonet (+12 erő +30 páncél, minden további ritka/egyedi/legendás felszerelés/fegyver után +1 erőt ad)
1 Sárkánypikkelyes Köpeny (+6 kitartás +10 speciális képesség)
1 Gyémánt Mellvért (60 páncél, ha valaki megsebez, akkor 10%-al több sebzést kapsz, viszont az eredeti sebzésnek a 10%-át az ellenfél is elszenvedi)
1 Villanás (egyedi, 3GY-t 3FK-ra: +17 gyorsaság +3 Fegyverkezelés, a cipő halvány villámokat szór magából futás közben)
1 Nagyravágyó Gyűrű (+17 speciális képesség)
1 Mennydörgés Gyűrű (egyedi, 3GY-t 3FK-ra: +15 gyorsaság +3 Fegyverkezelés, + ehhez még 4 gyorsaság, ha Villanás is fel van szerelve)
1 Tűzopál Rúna (+8 erő +6 kitartás +3 speciális képesség)
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Kanami vs Simeon
Meglepődve figyeltem a város terén…
Szóval megnyílt megint az aréna. Elég meglepő dolog ez, főleg, hogy általában nem örvendett túl nagy népszerűségnek a lemaradt játékosok között. Ha jól rémlik akkor nekem sosem volt lehetőségem kipróbálni, anno senki nem akart ellenem menni egy párbajra. Elég szomorú dolog volt, ugyanakkor jó érzéssel töltött el, hogy nem mertek kihívni.
Pár lépést tettem a kihelyezett plakátok és ablakok irányába és elkezdtem az új szabályokat én is olvasni. Még nem teljesen értem a végére a dolognak, de már most láttam a lényeget.
Ekkor lépett mellém egy ismerős páros.
A kissrác a vállán egy polippal szólított meg nagy lelkesedve
-Sziasztok… - Próbáltam volna még mondani valamit, de olyan gyorsan rá is tértek a lényegre, hogy esélyem nem volt nekik bármit is mondani, de nem baj, annyira átjárja az embert a lelkesedésük, hogy egy mosolyt csalt az arcomra.
- Hát végül is nekem tűnt túl nagy ördöngösségnek ez a szabályzat, meg aztán én sem arénáztam még… - Néztem a nagy épületre én is, majd a két lelkes kölyökre. Most őszintén ki tudna ellent mondani két pár ilyen szemnek? Meg aztán kíváncsi vagyok milyen odabent nagyban harcolni…
- Jólvan legyen! Menjünk be a terepre, és nem tudom mit szólnátok terepnek mondjuk egy római arénához… Bár… jó… tekintettel a pajtásodra, legyen benne egy szép tó is. Tudjátok azért az aréna hangulat az legyen meg!
Kacsintottam az új ellenfeleimre. Ki nem hagynám, hogy legalább egyszer egy aréna hangulatú arénát menjek… És bár ők elsőnek könnyű ellenfélnek tűnnek, sosem szabad alábecsülni senkit. Valószínűleg elég jó párost alkotnak, nekem meg csak egy rozsdás pengém van…
Szóval megnyílt megint az aréna. Elég meglepő dolog ez, főleg, hogy általában nem örvendett túl nagy népszerűségnek a lemaradt játékosok között. Ha jól rémlik akkor nekem sosem volt lehetőségem kipróbálni, anno senki nem akart ellenem menni egy párbajra. Elég szomorú dolog volt, ugyanakkor jó érzéssel töltött el, hogy nem mertek kihívni.
Pár lépést tettem a kihelyezett plakátok és ablakok irányába és elkezdtem az új szabályokat én is olvasni. Még nem teljesen értem a végére a dolognak, de már most láttam a lényeget.
Ekkor lépett mellém egy ismerős páros.
A kissrác a vállán egy polippal szólított meg nagy lelkesedve
-Sziasztok… - Próbáltam volna még mondani valamit, de olyan gyorsan rá is tértek a lényegre, hogy esélyem nem volt nekik bármit is mondani, de nem baj, annyira átjárja az embert a lelkesedésük, hogy egy mosolyt csalt az arcomra.
- Hát végül is nekem tűnt túl nagy ördöngösségnek ez a szabályzat, meg aztán én sem arénáztam még… - Néztem a nagy épületre én is, majd a két lelkes kölyökre. Most őszintén ki tudna ellent mondani két pár ilyen szemnek? Meg aztán kíváncsi vagyok milyen odabent nagyban harcolni…
- Jólvan legyen! Menjünk be a terepre, és nem tudom mit szólnátok terepnek mondjuk egy római arénához… Bár… jó… tekintettel a pajtásodra, legyen benne egy szép tó is. Tudjátok azért az aréna hangulat az legyen meg!
Kacsintottam az új ellenfeleimre. Ki nem hagynám, hogy legalább egyszer egy aréna hangulatú arénát menjek… És bár ők elsőnek könnyű ellenfélnek tűnnek, sosem szabad alábecsülni senkit. Valószínűleg elég jó párost alkotnak, nekem meg csak egy rozsdás pengém van…
- Staff Stuff:
Pontok:
Élet 17
Fegyverkezelés 11
Erő/Irányítás 34 +2
Kitartás 16 -1
Gyorsaság 16
Speciális képesség 21 +1
Páncél: 10
Felszerelés:
Kezdő *Pallos* (+2 erő *-1 kitartás*)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Rubin Vért (felszerelés alatt (ezt kérem figyelembe venni), +1 Spec. Képesség +10 Páncél )
Kanami Minagawa- Harcos
- Hozzászólások száma : 329
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Sötét pince sarkában
Karakterlap
Szint: 28
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Kanami vs Simeon
Tengerszem bocsánatkérőn mosolygott a harcoslányra idomárja válláról, miközben Simeon csak mondta és mondta a magáét: olyannyira belefeledkezett, hogy nem is vette észre, a csajszi talán akart volna mást is mondani a köszönés után.
- Nem nagy durranás - helyeselt a fiú csillogó szemekkel és még meg is kopogtatta a szabályzat megóvása érdekében eléhelyezett üveglapot - És kapunk pluszjutalmakat is - tette hozzá reménykedőn, hátha ezzel végleges döntést képes kicsikarni a tétovázó ismerősből. És amikor Kanami végre rábólintott? Simeon szó szerint ugrott egyet örömében - Tengerszemnek reflexből kellett megkapaszkodnia, hogy le ne essen - és belenézett a napba, nevetve, felszabadultan. Végre lesz egy igazi nagy meccsük!
- De jó, de jó! Köszönjük! - hajolt meg egy kis késéssel, hiszen a szülei illedelmességre nevelték. Mégha régen is volt az már.
- Phh. Phhh-hh. Ph! - csatlakozott a kis polip is, a korábbi incidenshez hasonlókhoz lassacskán hozzászokva már. Egyik csápjával az arénába igyekvő játékosokra mutatott: amazok nem tudták eldönteni még, mit szeretnének. Kanaminak pedig már a helyszínterve is készen volt! - Phh. Brrhhp.
- Sietünk, sietünk - mosolygott a fiúcska és megsimogatta petjét - A római aréna szuper lenne! Olyat mégcsak filmekben láttam... és oroszlánok is lesznek? Vagy az más? - bizonytalanodott el, de azért menetelt befelé.
Miközben Kanami a megbeszélteknek megfelelően beállította a terepet, Simeon körbefutotta a helyet és megnézte magának az aréna legfényesebb, legnaposabb bejáratát.
- Mi innen kezdünk! - jelentette ki határozottan, arcán mosoly bujkált: megint ők a fény. Ahogy Faust ellen is volt. A visszaszámlálás pedig abban a pillanatban elindult! Simeon lenyitotta az inventoryt és felszerelt mindent, amit csak tudott - Tengerszem pedig belegázolt a központi tóba, hogy felfrissülten kezdhesse el a küzdelmet. 32 másodperc...
- De gyönyörű a vérted! Szinte vörösen izzik a napon, tudtad?
... 25 másodperc...
- Ha közelebb jössz és kicsit befordulsz, rá tudod tükrözni a vízfelszínre!
... 20 másodperc...
- De szemkápráztató is lenne! Azt egyszer mindenképpen ki kell próbálnod...
- Phhh!
- Jójó, de nézd azt a páncélt!
- Ph...
- Figyelek!
Simeon követte szemével a feje fölé mutató hat csápot. Ó, hogy mindjárt kezdődik a csata? Vigyázzba vágta magát és innentől odafigyelt: koncentrálnia kellett, mert Tengerszemmel csak akkor ment olyan simán a csapatjáték. Csak akkor, ha mindketten odafigyeltek. A fiú nem tudta, melyikük a gyorsabb, így a tőle telhető gyorsasággal rugaszkodott el ellenfele felé, amikor a számlálás végetért. Indulhatott hát az első igazi arénájuk!
(Kövi körre kitalálom, mit hogyan kell dobnom és melyikünknek mi a jó )
- Nem nagy durranás - helyeselt a fiú csillogó szemekkel és még meg is kopogtatta a szabályzat megóvása érdekében eléhelyezett üveglapot - És kapunk pluszjutalmakat is - tette hozzá reménykedőn, hátha ezzel végleges döntést képes kicsikarni a tétovázó ismerősből. És amikor Kanami végre rábólintott? Simeon szó szerint ugrott egyet örömében - Tengerszemnek reflexből kellett megkapaszkodnia, hogy le ne essen - és belenézett a napba, nevetve, felszabadultan. Végre lesz egy igazi nagy meccsük!
- De jó, de jó! Köszönjük! - hajolt meg egy kis késéssel, hiszen a szülei illedelmességre nevelték. Mégha régen is volt az már.
- Phh. Phhh-hh. Ph! - csatlakozott a kis polip is, a korábbi incidenshez hasonlókhoz lassacskán hozzászokva már. Egyik csápjával az arénába igyekvő játékosokra mutatott: amazok nem tudták eldönteni még, mit szeretnének. Kanaminak pedig már a helyszínterve is készen volt! - Phh. Brrhhp.
- Sietünk, sietünk - mosolygott a fiúcska és megsimogatta petjét - A római aréna szuper lenne! Olyat mégcsak filmekben láttam... és oroszlánok is lesznek? Vagy az más? - bizonytalanodott el, de azért menetelt befelé.
Miközben Kanami a megbeszélteknek megfelelően beállította a terepet, Simeon körbefutotta a helyet és megnézte magának az aréna legfényesebb, legnaposabb bejáratát.
- Mi innen kezdünk! - jelentette ki határozottan, arcán mosoly bujkált: megint ők a fény. Ahogy Faust ellen is volt. A visszaszámlálás pedig abban a pillanatban elindult! Simeon lenyitotta az inventoryt és felszerelt mindent, amit csak tudott - Tengerszem pedig belegázolt a központi tóba, hogy felfrissülten kezdhesse el a küzdelmet. 32 másodperc...
- De gyönyörű a vérted! Szinte vörösen izzik a napon, tudtad?
... 25 másodperc...
- Ha közelebb jössz és kicsit befordulsz, rá tudod tükrözni a vízfelszínre!
... 20 másodperc...
- De szemkápráztató is lenne! Azt egyszer mindenképpen ki kell próbálnod...
- Phhh!
- Jójó, de nézd azt a páncélt!
- Ph...
- Figyelek!
Simeon követte szemével a feje fölé mutató hat csápot. Ó, hogy mindjárt kezdődik a csata? Vigyázzba vágta magát és innentől odafigyelt: koncentrálnia kellett, mert Tengerszemmel csak akkor ment olyan simán a csapatjáték. Csak akkor, ha mindketten odafigyeltek. A fiú nem tudta, melyikük a gyorsabb, így a tőle telhető gyorsasággal rugaszkodott el ellenfele felé, amikor a számlálás végetért. Indulhatott hát az első igazi arénájuk!
(Kövi körre kitalálom, mit hogyan kell dobnom és melyikünknek mi a jó )
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Kanami vs Simeon
Nagyon tetszett a páros lelkesedése, mondjuk ha jobban visszaemlékezem, akkor a másik küldinél is így volt.
-Az sem egy utolsó szempont mi? -Hát igen online játékban a stat növelés és hasonló nagy jelentőségű dolgokat boostolni egy winnel nem egy hátrányos dolog. Én mondjuk egy kissé selejtes ötletnek találom ezt, hiszen kihívom a mindig veszteseket és top1 leszek mindig…
Azt hiszem nem is ez a fontos most.
A srác egy kissé meglepett, hogy meghajolt előttem, amitől csípőmre tettem a kezemet és ennyit mondtam nekik
-Tudod én nem vagyok japán, úgyhogy nekem adj egy pacsit inkább - tartottam a kezemet elé, hiszen így inkább barátságos a dolog, mint ahogy ők tolják a szigeten. Lassan pedig el is indultunk befelé.
- Van olyan is ahol oroszlánok vannak, de itt csak PvP van, vagyis én így tudom, mondjuk egy olyanra is szívesen elmennék, bár arra lehet alkalmasabb egy sima küldetés nem? -most pedig rá is izgultam a témára, hogy menjek egy római fillingű küldetésre.
Bent pedig elkezdtem beállítani a küzdőteret is. Nem használtam a felületet még, úgyhogy pár beállítás kissé idegen volt nekem, például a tavat elég nehéz volt odahúzni a helyére, utána belerakni a vizet és így tovább… Végül csak sikerült összerakni.
Simeon a pici polipjával, akinek a nevét nem tudom… beállt az egyik ajtóba, vagy kapuba én pedig szemben helyezkedtem el velük. Ahogy elkezdődött a félperces visszaszámlálás én kapásból elkezdtem az itemjeimet felszerelni és hamar rám is került a vörös rubint vért is. Amire nem számítottam a két ellenfelem reakciója volt…
-Hát vadonatúj és szépen is csillog tényleg! Nézd most! - emeltem fel a kezemet, hogy a fény az oldalamról egyenesen a vízre vetüljön, pont ahogy ők is javasolták. -szerintetek ha simán letenném megtörné a fényt?
Jól esik, hogy így tetszik nekik is, ahogyan nekem, bár ez még nem top-class cucc nekem, de attól még menőn néz ki és nekem most csak ez számít
-Az sem egy utolsó szempont mi? -Hát igen online játékban a stat növelés és hasonló nagy jelentőségű dolgokat boostolni egy winnel nem egy hátrányos dolog. Én mondjuk egy kissé selejtes ötletnek találom ezt, hiszen kihívom a mindig veszteseket és top1 leszek mindig…
Azt hiszem nem is ez a fontos most.
A srác egy kissé meglepett, hogy meghajolt előttem, amitől csípőmre tettem a kezemet és ennyit mondtam nekik
-Tudod én nem vagyok japán, úgyhogy nekem adj egy pacsit inkább - tartottam a kezemet elé, hiszen így inkább barátságos a dolog, mint ahogy ők tolják a szigeten. Lassan pedig el is indultunk befelé.
- Van olyan is ahol oroszlánok vannak, de itt csak PvP van, vagyis én így tudom, mondjuk egy olyanra is szívesen elmennék, bár arra lehet alkalmasabb egy sima küldetés nem? -most pedig rá is izgultam a témára, hogy menjek egy római fillingű küldetésre.
Bent pedig elkezdtem beállítani a küzdőteret is. Nem használtam a felületet még, úgyhogy pár beállítás kissé idegen volt nekem, például a tavat elég nehéz volt odahúzni a helyére, utána belerakni a vizet és így tovább… Végül csak sikerült összerakni.
Simeon a pici polipjával, akinek a nevét nem tudom… beállt az egyik ajtóba, vagy kapuba én pedig szemben helyezkedtem el velük. Ahogy elkezdődött a félperces visszaszámlálás én kapásból elkezdtem az itemjeimet felszerelni és hamar rám is került a vörös rubint vért is. Amire nem számítottam a két ellenfelem reakciója volt…
-Hát vadonatúj és szépen is csillog tényleg! Nézd most! - emeltem fel a kezemet, hogy a fény az oldalamról egyenesen a vízre vetüljön, pont ahogy ők is javasolták. -szerintetek ha simán letenném megtörné a fényt?
Jól esik, hogy így tetszik nekik is, ahogyan nekem, bár ez még nem top-class cucc nekem, de attól még menőn néz ki és nekem most csak ez számít
Kanami Minagawa- Harcos
- Hozzászólások száma : 329
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Sötét pince sarkában
Karakterlap
Szint: 28
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Kanami vs Simeon
- Naná! A pluszjutalom sose rossz - vigyorgott a fiú, a felé nyújtott kézre pedig hatalmasat bólintott és adott egy nagy pacsit Kanaminak: ha ő így szeretné, neki aztán szuper így is! Meg talán barátságosabb is.
- Nem tudom... - bizonytalanodott el már befele menet - Biztos van olyan küldetés, mondjuk én nem láttam kiírva az utóbbi időben... De majd keresünk olyat és ha találunk, szólunk neked is, jó? - derült fel és pillantott csillogó szemekkel a másikra.
Odabent azonban már teljesen más járt a fejében. Ezzel Tengerszem is így volt, habár valószínű az sem titok, hogy nem ugyanaz, mint idomárjának kobakjában: amíg egyikük a rubinvörösen csillogó vértre koncentrált, a másikuk már magára a harcra, ami pártíz másodperc múlva kezdődni fog. Kanami pedig Simeon oldalán állt!
- Phh... - ingatta fejét lemondóan a kis polip és egy kicsit kijjebb úszott a tóból: most, hogy mindkét játékos beállt a helyére, Tengerszem is tudott hogyan helyezkedni. Eközben az idomárgyerek mohón bámulta a páncélt, szinte meg is feledkezve arról, hogyan s miért kerültek ide:
- Igenigen, biztosan - nevetett önfeledten - Próbáld ki! - kérlelte a másikat, ám éppen ekkor figyelmeztette őt petje, hogy lassan lejár az idő - Simeon pedig tudta, hogy ez mindkettejüknek fontos - ... majd a csata után - igazította ki mondandóját bocsánatkérőn - Induljon hát a nagy napcsata! - ugrott fel örömében, amint meghallotta felettük a gongot és már lépett is előre, hogy kellően tudja fogadni a másik támadását. Azonban a harcos lány lassabban mozgott, mint ők, és mivel erre a fiú hamar rájött, intett barátjának, hogy támadás van, és mindketten megindultak ellenfelük felé, különböző szögekből. Simeon elölről, Tengerszem pedig egy kicsit a lány tóhoz közeli oldala felől. A fiú kesztyűjével lehajolva próbált beleöklözni ellenfele gyomrába, amíg eközben a narancsszínű polip a lány lábához igyekezett és egy erőteljes csapás után próbálta őt kibillenteni az egyensúlyából. Ha Kanami elesik, egészen biztosan jobb pozícióból tudják folytatni a mérkőzést!
Simeon (Sebzés: 45, Pet sebzés 35, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 2.8 SP kiskörönként.)
Kanami Minagawa (Sebzés: Z:39 / S:43 / P:46, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 5 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Simeon (21. szint): 110/110 HP, 90 páncél, 110/110 CSP
Kanami Minagawa (22. szint): 85/85 HP, 10 páncél, 75/75 CSP
--> Eszerint támadhatunk kettőt és veszítünk 42 cselekvéspontot, meg még 4-et a képességünk miatt, ami úgy hangzik, hogy a csapatmunka miatt bármelyikünk talál, mindketten találunk.
Mégegyszer köszönöm, hogy szóltál, Kanami, nem figyeltem, hogy 1 hét van rá
Az első és a harmadik kocka Simeon-; a második és negyedik pedig Tengerszem támadása.
- Nem tudom... - bizonytalanodott el már befele menet - Biztos van olyan küldetés, mondjuk én nem láttam kiírva az utóbbi időben... De majd keresünk olyat és ha találunk, szólunk neked is, jó? - derült fel és pillantott csillogó szemekkel a másikra.
Odabent azonban már teljesen más járt a fejében. Ezzel Tengerszem is így volt, habár valószínű az sem titok, hogy nem ugyanaz, mint idomárjának kobakjában: amíg egyikük a rubinvörösen csillogó vértre koncentrált, a másikuk már magára a harcra, ami pártíz másodperc múlva kezdődni fog. Kanami pedig Simeon oldalán állt!
- Phh... - ingatta fejét lemondóan a kis polip és egy kicsit kijjebb úszott a tóból: most, hogy mindkét játékos beállt a helyére, Tengerszem is tudott hogyan helyezkedni. Eközben az idomárgyerek mohón bámulta a páncélt, szinte meg is feledkezve arról, hogyan s miért kerültek ide:
- Igenigen, biztosan - nevetett önfeledten - Próbáld ki! - kérlelte a másikat, ám éppen ekkor figyelmeztette őt petje, hogy lassan lejár az idő - Simeon pedig tudta, hogy ez mindkettejüknek fontos - ... majd a csata után - igazította ki mondandóját bocsánatkérőn - Induljon hát a nagy napcsata! - ugrott fel örömében, amint meghallotta felettük a gongot és már lépett is előre, hogy kellően tudja fogadni a másik támadását. Azonban a harcos lány lassabban mozgott, mint ők, és mivel erre a fiú hamar rájött, intett barátjának, hogy támadás van, és mindketten megindultak ellenfelük felé, különböző szögekből. Simeon elölről, Tengerszem pedig egy kicsit a lány tóhoz közeli oldala felől. A fiú kesztyűjével lehajolva próbált beleöklözni ellenfele gyomrába, amíg eközben a narancsszínű polip a lány lábához igyekezett és egy erőteljes csapás után próbálta őt kibillenteni az egyensúlyából. Ha Kanami elesik, egészen biztosan jobb pozícióból tudják folytatni a mérkőzést!
Simeon (Sebzés: 45, Pet sebzés 35, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 2.8 SP kiskörönként.)
Kanami Minagawa (Sebzés: Z:39 / S:43 / P:46, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 5 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Simeon (21. szint): 110/110 HP, 90 páncél, 110/110 CSP
Kanami Minagawa (22. szint): 85/85 HP, 10 páncél, 75/75 CSP
--> Eszerint támadhatunk kettőt és veszítünk 42 cselekvéspontot, meg még 4-et a képességünk miatt, ami úgy hangzik, hogy a csapatmunka miatt bármelyikünk talál, mindketten találunk.
Mégegyszer köszönöm, hogy szóltál, Kanami, nem figyeltem, hogy 1 hét van rá
Az első és a harmadik kocka Simeon-; a második és negyedik pedig Tengerszem támadása.
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Kanami vs Simeon
The member 'Simeon' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Kanami vs Simeon
Figyelem! A poszt helyenként egyeseknek sértő és megbotránkoztató dolgokat tartalmazhat! Csak erős idegzetűeknek!
Just take it easy girl. Just take it easy.
Nem becsülöm sosem alá az ellenfeleimet, sőt mindig komolyan veszem őket, de most ahogy levettem ők is egy kis pihentető játékot akartak. Soha nem tévedtem még ekkorát.
Én még elvoltam és az új páncélomban mozgolódtam és néztem hogy csillog rajta a fény, ahogy a két ellenfelem is ezzel volt elfoglalva az utolsó visszaszámlálóig...
Aztán valami elképeztő módon söpörtek le a pályáról...
Arra lettem figyelmes, hogy tulajdonképpen a padlón fekszem és mire felállok már felettem volt a felirat, hogy A Győztes Simeon!
Bevallom tátva maradt a szám.
Hogy a francba tudta ez a kettő ilyen gyorsan letarolni a pályát? Most komolyan!
Kissé ideges lettem, de tudtam, hogy nem itt kell most kiadni a gőzt. Fiatalok még.... Odamentem hozzájuk és kézrázásra nyújtottam a kezemet, bár nem épp mosolygós arccal, inkább amolyan ruszki módira.
-Öhm... szóval... Gratulálok.-mondtam kissé habozva. Majd nem sokra rá, elővettem a teleport köveket és hazateleportáltam az elsőre.
That's why I will never play again this shit.
Gondoltam magamban, ahogyan a megszokott kocsmámba mentem.
-Hé csapos adj egy vodkát sok jéggel és mellé valamit amit gyorsan üt!-Na nem mintha a vodka nem az lett volna, de én inkább valami olyanra gondoltam, amit hazamenve benyomok és mára off vagyok.
Utálok veszteni....
És most két ilyen fiatal vert el, ami tulajdonképpen arra sarkal, hogy fogjam és gyorsan vessek véget mindennek...
Nehéz belegondolni, hogy ennyit küzdöttem, harcoltam és mind azért, hogy ilyen csúnyán és ilyen gyorsan kikapjak...még csak ütni sem tudtam... Thats not even a fair match....
Bár lehet a posztból nem látszik, de én élveztem Köszönöm a játékot és gratulálok a győzelemhez!
Just take it easy girl. Just take it easy.
Nem becsülöm sosem alá az ellenfeleimet, sőt mindig komolyan veszem őket, de most ahogy levettem ők is egy kis pihentető játékot akartak. Soha nem tévedtem még ekkorát.
Én még elvoltam és az új páncélomban mozgolódtam és néztem hogy csillog rajta a fény, ahogy a két ellenfelem is ezzel volt elfoglalva az utolsó visszaszámlálóig...
Aztán valami elképeztő módon söpörtek le a pályáról...
Arra lettem figyelmes, hogy tulajdonképpen a padlón fekszem és mire felállok már felettem volt a felirat, hogy A Győztes Simeon!
Bevallom tátva maradt a szám.
Hogy a francba tudta ez a kettő ilyen gyorsan letarolni a pályát? Most komolyan!
Kissé ideges lettem, de tudtam, hogy nem itt kell most kiadni a gőzt. Fiatalok még.... Odamentem hozzájuk és kézrázásra nyújtottam a kezemet, bár nem épp mosolygós arccal, inkább amolyan ruszki módira.
-Öhm... szóval... Gratulálok.-mondtam kissé habozva. Majd nem sokra rá, elővettem a teleport köveket és hazateleportáltam az elsőre.
That's why I will never play again this shit.
Gondoltam magamban, ahogyan a megszokott kocsmámba mentem.
-Hé csapos adj egy vodkát sok jéggel és mellé valamit amit gyorsan üt!-Na nem mintha a vodka nem az lett volna, de én inkább valami olyanra gondoltam, amit hazamenve benyomok és mára off vagyok.
Utálok veszteni....
És most két ilyen fiatal vert el, ami tulajdonképpen arra sarkal, hogy fogjam és gyorsan vessek véget mindennek...
Nehéz belegondolni, hogy ennyit küzdöttem, harcoltam és mind azért, hogy ilyen csúnyán és ilyen gyorsan kikapjak...még csak ütni sem tudtam... Thats not even a fair match....
Bár lehet a posztból nem látszik, de én élveztem Köszönöm a játékot és gratulálok a győzelemhez!
Kanami Minagawa- Harcos
- Hozzászólások száma : 329
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Sötét pince sarkában
Karakterlap
Szint: 28
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Kanami vs Simeon
Simeon és Tengerszem tehát támadtak. Egyet, mert mindketten azt hitték, hogy ennyi idejük lesz - talán még belefér, hogy a kettős csapás után helyezkedjenek, jobbra vagy balra, attól függően, merre mozdul a harcos lány. De hogy sikerül mindaz, amit akartak és Kanami még el is esik!
- Tengerszem, mégegyet! - kiáltotta Simeon lelkesen, harci lázban égve, kicsi polipját azonban nem kellett félteni: eléggé összeszokott csapat voltak már ahhoz, hogy mindketten közel azonosan tudják értékelni a helyzetet. Ennek eredményeképpen mire az idomár megemelte a hangját, a pet csápja már a levegőben volt: harcos ellenfelük a sípcsontjára kapta a második polipcsáp-ütést, amíg Simeon kesztyűs kezével még estében vállon öklözte a lányt, hogy amaz biztosan elessen. Hiszen sikerült kibillenteni az egyensúlyából!
Ennyi pedig elég is volt ahhoz, hogy ők győzzenek. Egyikük sem számított rá.
- Lehet, hogy... - biggyedt le a srác arca egy pillanatra. De nem! A fény lovagjai nem kímélnek senkit! Kezet ráztak, miközben Tengerszem felmászott gazdája vállára.
- Köszönjük szépen! - ragyogott fel a fiú az arca és már éppen elkezdett meghajolni, amikor eszébe jutott, hogy Kanami mennyire nem szerette ezt már odakint sem. A lány hamar el is teleportált és otthagyta a párost az aréna közepén. Szórványos taps hallatszódott a lelátóról. Simeon mosolygott és megsimogatta polipkáját:
- Ügyesek voltunk, ugye Tengerszem? A fény megint győzött!
- Ph-ph!
- És milyen szépen csillogott a vértje! Olyan gyönyörű volt...
- Phh…
- Kár, hogy nem tudtam megkérdezni, milyen vért az - ingatta a fejét a fiú, miközben sétáltak kifelé az épületből - De majd legközelebb! - nevetett vidáman és kezét végighúzta a bejárat szikrázóan villogó, fém kapuján: tetszett neki a hely. Itt még a por is meg minden, szinte csillogtak a napcsíkokban!
- Ide mindenképpen vissza kell még jönnünk! - határozta el magát, Tengerszem pedig egyetértőn bólintott: ha sokban nem is, de ebben mindketten ugyanúgy gondolkoztak.
- Tengerszem, mégegyet! - kiáltotta Simeon lelkesen, harci lázban égve, kicsi polipját azonban nem kellett félteni: eléggé összeszokott csapat voltak már ahhoz, hogy mindketten közel azonosan tudják értékelni a helyzetet. Ennek eredményeképpen mire az idomár megemelte a hangját, a pet csápja már a levegőben volt: harcos ellenfelük a sípcsontjára kapta a második polipcsáp-ütést, amíg Simeon kesztyűs kezével még estében vállon öklözte a lányt, hogy amaz biztosan elessen. Hiszen sikerült kibillenteni az egyensúlyából!
Ennyi pedig elég is volt ahhoz, hogy ők győzzenek. Egyikük sem számított rá.
- Lehet, hogy... - biggyedt le a srác arca egy pillanatra. De nem! A fény lovagjai nem kímélnek senkit! Kezet ráztak, miközben Tengerszem felmászott gazdája vállára.
- Köszönjük szépen! - ragyogott fel a fiú az arca és már éppen elkezdett meghajolni, amikor eszébe jutott, hogy Kanami mennyire nem szerette ezt már odakint sem. A lány hamar el is teleportált és otthagyta a párost az aréna közepén. Szórványos taps hallatszódott a lelátóról. Simeon mosolygott és megsimogatta polipkáját:
- Ügyesek voltunk, ugye Tengerszem? A fény megint győzött!
- Ph-ph!
- És milyen szépen csillogott a vértje! Olyan gyönyörű volt...
- Phh…
- Kár, hogy nem tudtam megkérdezni, milyen vért az - ingatta a fejét a fiú, miközben sétáltak kifelé az épületből - De majd legközelebb! - nevetett vidáman és kezét végighúzta a bejárat szikrázóan villogó, fém kapuján: tetszett neki a hely. Itt még a por is meg minden, szinte csillogtak a napcsíkokban!
- Ide mindenképpen vissza kell még jönnünk! - határozta el magát, Tengerszem pedig egyetértőn bólintott: ha sokban nem is, de ebben mindketten ugyanúgy gondolkoztak.
Köszönöm én is a játékot!
Simeon- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1003
Join date : 2017. Jun. 19.
Karakterlap
Szint: 50 (63)
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Kanami vs Simeon
Osu!
Lezárom a párbajt! Jutalmatok 45 exp és 120 arany.
Simeon: +51 pont
Kanami: -51 pont
Lezárom a párbajt! Jutalmatok 45 exp és 120 arany.
Simeon: +51 pont
Kanami: -51 pont
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Similar topics
» Simeon
» Simeon
» Sakuzo vs Simeon és Tengerszem
» Silence és Simeon: csúszdacsata!
» Simeon előtörténete
» Simeon
» Sakuzo vs Simeon és Tengerszem
» Silence és Simeon: csúszdacsata!
» Simeon előtörténete
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.