Chanchey vs Eiki
4 posters
1 / 1 oldal
Chanchey vs Eiki
Hogy ki Chanchery? Igazából annyira még magam sem ismerem, hogy ezt a kérdést komolyan megválaszoljam. Éppen ezért vagyok ma itt, ahol vagyok. A céhvezéremre várok a céh udvarában, ugyanis bármilyen hihetetlen, de párbajra hívtam őt. Bár tényleges harcról nincsen szó persze, ugyanis egyszerűen csak egy kis edző harcolgatásra gondoltam, mely jó tapasztalatot ad neki is és nekem is egy jó kis ütközetről. Szépen, ráérősen ücsörögtem az egyik padon, míg esetleg meg nem érkezik, addig pedig átgondoltam a helyzetet. Mindenképp hátrányba vagyok az Eskü miatt, és azért is, mert az ellenfelem egy idomár. Természetesen nem áll módomban megölni a vezetőnk petjét harc közben (bár nem mintha lehetne), de ez a kettő az egy ellen… nos… nem éppen a legörömtelibb hátrány. Mindenesetre bízok az erőmben, habár győzelemre nem számítok. Remélem azért jó kis harcnak nézünk elé, és izgalmas kihívásoknak leszünk tanúi. Vagy ha nem is lesz valami eseménydús harc, legalább megtapasztaljuk egymás erősségét, gyengéjét. Ha meg ezt se, akkor istenem… legalább beszélgetünk egy jót. Nem nagyon tudtam vele komolyabban társalogni, még a bevételem is olyan gyorsan történt, hogy így is alig tudok még mindent a céhről. No de mindegy. Ezen jó lesz majd később agyalni. Most viszont nem ezen kellene agyalnom, ugyanis közeleg a megbeszélt időpont. Úgy vélem neki sem probléma, ha az udvart használjuk edzésnek, hisz friss levegőn vagyunk és még hatalmas, tág tér is van. Ártani meg nem tudunk ártani senkinek és semminek. Szal… jah. Mindenesetre most lesz az első harcom idomár ellen, remélem nem olyan pocsék érzés ez, mint amilyennek sokan mondják.
// nem tudtam jobbat xd //
// nem tudtam jobbat xd //
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
A teáscsésze halkan koppant a porcelán tálkán, mikor letettem. Az alján már csak pár cseppnyi, aranysárga folyadék maradt, a beáramló nap fénye megcsillant rajta még utoljára, mielőtt eltűnt volna végképp kék pixelek képében. Az asztalnak támaszkodva, nem is figyelve már fel a különös jelenségre, az előttem megnyitott, levegőben lógó panelt olvasgattam újra és újra.
Milyen különös, hogy mennyi mindenhez tud hozzászokni az ember.
Eikitől érkezett alig pár napja, és csak pár kisebb fordulat alkotta a láncot. Nem sok a tartalma - harcra hív. Próbálok a sorok között olvasni, hogy mi lehet az indítéka, vagy miért is vetemedik ő most ilyesmire... igazándiból, nem is tudom, a Unity történetében volt-e valaha is olyan eset, hogy két tag harcba szállt egymással baráti módon, engem és Danee-t kivéve.
Egy apró folt, egy emlékkép villan fel előttem egy pillanatra, egy másodperc törtrésze, mikor még Peterrel álltam szemben egyszer a réges-régi Aréna területén.
A két héja...
-Peter... -sóhajtottam fel, bár a szemem Eiki képén nyugodott. Nem látom valami sok értelmét a harcnak, azon kívül, hogy simán le fog alázni ő is, ahogy a SAO játékosok többsége tenné harcban. Nagyobb szintű, mint én, és Harcos, ami valami miatt mindig is a gyengém volt, ha ellenfélként kerültek elém. Lehajtottam végül a fejem, lekapcsoltam a levegőben lógó ablakokat, és elindultam a kertből kifelé. Már így is kések két perce.
Dust ért oda először, repdeső szárnyakkal telepedett az egyik falmenti fa ágára, zizegve panaszkodtak a levelek a hirtelen támadt mozgás miatt. Álomkelő lett a második, ő fenséges méltósággal lépdelt be ráérősen a kertbe, egy pillantást sem vetve Eikire, majd, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb, elkezdte élesíteni a karmát azon a fán, amire Dust is telepedett. És én voltam a harmadik, félszegen, szemmel láthatólag idegesen, kuncogva és mosolyogva, arcomon egy kis pírral. A kesztyűt még nem vettem fel, a kezeim között tartottam, rongydarabként lógott a föld felé. Bár amikor megláttam Eikit, megnyugodtam egy kissé, de közel sem annyira, mint kellett volna.
-Szia. -köszöntem, mikor észrevett. -Bocs a késésért... elnéztem az időt egy kicsit.
Valamiért még ezt a két percet is olyannak érzem, mintha valami égbekiáltó bűnt követtem volna el. Idegesen nyúlkálok a hajam felé, míg ki nem választok egy vékonyabb tincset és csavargatni kezdem.
-Előre szólok, bár asszem írtam is... én nem vagyok valami erős a harcban. Inkább supportnak vagyok jó, mint támadónak, de igyekezni fogok. -nevetgélek rémülten. Valahogy mindig ezt a szerepet kapom ki. Odahaza is az összes MOBA-ban supportkodtam inkább... ez van... ez az élet rendje.
Talán lassan alapból fel kéne adjam, hogy fogok tudni győzni valaha is 1v1-ben, és arra koncentrálni, hogy legalább supportnak tökéletes legyek. Mint RenAi...
Talán kéne vele is konzultálnom egyszer erről.
Milyen különös, hogy mennyi mindenhez tud hozzászokni az ember.
Eikitől érkezett alig pár napja, és csak pár kisebb fordulat alkotta a láncot. Nem sok a tartalma - harcra hív. Próbálok a sorok között olvasni, hogy mi lehet az indítéka, vagy miért is vetemedik ő most ilyesmire... igazándiból, nem is tudom, a Unity történetében volt-e valaha is olyan eset, hogy két tag harcba szállt egymással baráti módon, engem és Danee-t kivéve.
Egy apró folt, egy emlékkép villan fel előttem egy pillanatra, egy másodperc törtrésze, mikor még Peterrel álltam szemben egyszer a réges-régi Aréna területén.
A két héja...
-Peter... -sóhajtottam fel, bár a szemem Eiki képén nyugodott. Nem látom valami sok értelmét a harcnak, azon kívül, hogy simán le fog alázni ő is, ahogy a SAO játékosok többsége tenné harcban. Nagyobb szintű, mint én, és Harcos, ami valami miatt mindig is a gyengém volt, ha ellenfélként kerültek elém. Lehajtottam végül a fejem, lekapcsoltam a levegőben lógó ablakokat, és elindultam a kertből kifelé. Már így is kések két perce.
Dust ért oda először, repdeső szárnyakkal telepedett az egyik falmenti fa ágára, zizegve panaszkodtak a levelek a hirtelen támadt mozgás miatt. Álomkelő lett a második, ő fenséges méltósággal lépdelt be ráérősen a kertbe, egy pillantást sem vetve Eikire, majd, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb, elkezdte élesíteni a karmát azon a fán, amire Dust is telepedett. És én voltam a harmadik, félszegen, szemmel láthatólag idegesen, kuncogva és mosolyogva, arcomon egy kis pírral. A kesztyűt még nem vettem fel, a kezeim között tartottam, rongydarabként lógott a föld felé. Bár amikor megláttam Eikit, megnyugodtam egy kissé, de közel sem annyira, mint kellett volna.
-Szia. -köszöntem, mikor észrevett. -Bocs a késésért... elnéztem az időt egy kicsit.
Valamiért még ezt a két percet is olyannak érzem, mintha valami égbekiáltó bűnt követtem volna el. Idegesen nyúlkálok a hajam felé, míg ki nem választok egy vékonyabb tincset és csavargatni kezdem.
-Előre szólok, bár asszem írtam is... én nem vagyok valami erős a harcban. Inkább supportnak vagyok jó, mint támadónak, de igyekezni fogok. -nevetgélek rémülten. Valahogy mindig ezt a szerepet kapom ki. Odahaza is az összes MOBA-ban supportkodtam inkább... ez van... ez az élet rendje.
Talán lassan alapból fel kéne adjam, hogy fogok tudni győzni valaha is 1v1-ben, és arra koncentrálni, hogy legalább supportnak tökéletes legyek. Mint RenAi...
Talán kéne vele is konzultálnom egyszer erről.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
Igazából, hogy őszinte legyek magamhoz, el is feledkeztem róla, hogy a petek ebben a világban önálló tudattal rendelkeznek. Meg sem fordult a fejemben, hogy a céhvezérem állatkái előbb ideérnek, mint a tulajdonosuk, avagy gazdájuk. Így viszont már érthető, hogy miért nem reagáltam különösebben, amikor szimplán (számomra) két mobnak tűnő lény betért a látókörömben. Úgy voltam ekkor, hogy ők biztos valami díszítő „npc”-k vagy ilyesmi, ilyen hangulatadók. Viszont mikor céhvezérem is befutott. Kissé furcsálló tekintettel néztem rá, ahogy csak úgy elkezdett nevetgélni, kuncogni. Mintha ivott volna valamit. Mindenesetre barátságos mosollyal fogadtam, és egy kicsit el is nevettem, ahogy próbál mentegetőzni.
- Nyugodj meg Chan-chan. Már ha szabad így szólítanom. Pontos voltál, azt hiszem, én is csak nemrég érkeztem.
Igazából nem néztem az időt, így nem vettem észre, hogy két perccel eltelt a megbeszélt idő, de ha észre is vettem volna, akkor se dőlt volna össze a világ. Viszont ahogy tovább mentegetőzik és nevetgél félénken, egy kicsit megközelítem, majd összeszűkült szemekkel hajolok hozzá egész közel. Végül egyszerűen adok neki egy barátságos homlokpöcit, majd karba font kézzel megcsóválom a fejem.
- Legyél egy kicsit akaratosabb Chanchery. Te vagy a céhvezér, vagy sem? Így hogy akarod összetartani a csapatot, ha csak egy egyszerű találka miatt is így izgulsz. – persze ezután felnevetek, majd barátságosan megdörzsölöm a fejét, kicsit összekócolva a haját – Te vagy a vezetőnk és ezen nem változtat semmi, ne aggódj. És nem vagy te olyan gyenge, mint hiszed. Bízz egy kicsit magadba. Okés? – kacsintok rá.
Nem tudom amúgy hirtelen miért váltottam kb bátyus üzemmódba, de valamiért olyan érzésem volt, mintha csak a húgom állna előttem (azt leszámítva, hogy nincs is igazából). A kérdés igazából az, hogy ő ezt hogy fogadja, de látszik rajtam, hogy nincs semmi hátsószándékom és csak jót akarok. Végül karba font kézzel megállok előtte.
Na... Mivel én hívtalak ide, cserébe választhatsz hol akarsz egész pontosan harcolni, illetve, hogy mit harcoljunk. Ne aggódj. Mégegyszer mondom, hogy nem vérre megy. De így szerintem kényelmesebben meg tudom mutatni mire is vagyok képes. Sajna nem vagyok én a szavak embere. - mosolygok rá.
- Nyugodj meg Chan-chan. Már ha szabad így szólítanom. Pontos voltál, azt hiszem, én is csak nemrég érkeztem.
Igazából nem néztem az időt, így nem vettem észre, hogy két perccel eltelt a megbeszélt idő, de ha észre is vettem volna, akkor se dőlt volna össze a világ. Viszont ahogy tovább mentegetőzik és nevetgél félénken, egy kicsit megközelítem, majd összeszűkült szemekkel hajolok hozzá egész közel. Végül egyszerűen adok neki egy barátságos homlokpöcit, majd karba font kézzel megcsóválom a fejem.
- Legyél egy kicsit akaratosabb Chanchery. Te vagy a céhvezér, vagy sem? Így hogy akarod összetartani a csapatot, ha csak egy egyszerű találka miatt is így izgulsz. – persze ezután felnevetek, majd barátságosan megdörzsölöm a fejét, kicsit összekócolva a haját – Te vagy a vezetőnk és ezen nem változtat semmi, ne aggódj. És nem vagy te olyan gyenge, mint hiszed. Bízz egy kicsit magadba. Okés? – kacsintok rá.
Nem tudom amúgy hirtelen miért váltottam kb bátyus üzemmódba, de valamiért olyan érzésem volt, mintha csak a húgom állna előttem (azt leszámítva, hogy nincs is igazából). A kérdés igazából az, hogy ő ezt hogy fogadja, de látszik rajtam, hogy nincs semmi hátsószándékom és csak jót akarok. Végül karba font kézzel megállok előtte.
Na... Mivel én hívtalak ide, cserébe választhatsz hol akarsz egész pontosan harcolni, illetve, hogy mit harcoljunk. Ne aggódj. Mégegyszer mondom, hogy nem vérre megy. De így szerintem kényelmesebben meg tudom mutatni mire is vagyok képes. Sajna nem vagyok én a szavak embere. - mosolygok rá.
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
Csak bólintottam jókedvűen; a Chan-chan legalább valami vidámat jelképez bennem, amiből alapvetően nem sok szokott akadni. Akkor viszont meglepődök, mikor közel jön hozzám, a szó bennem is akad, Álomkelő pedig érdeklődőn felénk fordítja sárga szemeit. Első pillanatra mindenféle groteszk, regényekből ismert klisék jutnak az eszembe, hogy mi lehet Eiki szándéka; egyébként sem ismerem még őt nagyon, hisz csak egyszer beszélgettünk, és akkor még ő is legalább annyira zavarban lehetett, mint most én. Mint minden alkalommal, mikor harcolnom kell, és tudok róla.
Mikor megpöccinti a homlokom, rögvest egy régi animációs videó jelenete jut eszembe, amiben a hacker megpöccinti áldozata orrát egy "boop" kíséretében. A céhvezér szó említésére pedig még meg is dobban a szívem rémülten egy pillanatra. Valóban... hány éve is már, hogy Peter elment, rám bízva ezt az egészet? És még mindig nem szoktam hozzá, még mindig nem érzem magam annak. Vezérnek. Soha nem voltam az, soha nem is leszek, de eddig még senkit nem is találtam, aki képes lenne átvenni ezt a szerepet. Ha akadt is, nem bíznám akárkire ezt a céhet. Ennek a társaságnak, ennek az otthonnak olyan különleges lelke van, amit csak az ápolhat, aki jól ismeri.
Vagy csak én vagyok túl romantikus...
Nem is tudok még mit válaszolni; mikor Eiki kicsit eltávolodik, a hajamat úgy is hagyom, ahogy megborzolta, miközben Dust felé pillantok. A vöröslő madár fekete gombszemei a kertet méregetik, mintha rólam tudomást sem venne, és szinte árad belőle a nyugalom.
Talán nekem is csak meg kéne nyugodnom.
-Hát... megpróbálom... -forgatom a szemem, majd veszek egy mély levegőt, ez általában segíteni szokott. A kesztyű végül lassan felkerül a helyére, jólesően simul a bőrömre, szinte azonnal felmelegítve kissé alapvetően hideg ujjaimat, akár ha köszönne egy jóbarátnak. Úgy döntök, nem kezdek el magyarázkodni most azzal kapcsolatban, hogy miért is nem vagyok én igazi céhvezér, és miért nincs okom bízni magamban. Még akkor sem, ha ez a homlokpöccintés és hajborzolás különösképpen jól is esett.
Ahogy a téma immár a közeledő harcra terelődik, Álomkelő fürgén mellettem terem, majd leül a lábaimnál, mintha csak várná, mikor kezdünk már végre. Én elgondolkodva körbenézek az udvaron; egész tágas, és emlékeztet arra, mikor Hinarival küzdöttem a Justice kertjében. Végülis, ezt az egész kastélyt a Witcher-regények alapján alkottattam meg a rendszerrel, kellett neki a tágas udvar, ahol akár harcolni is lehet, ha úgy akarja az ember.
-Szerintem jó helyen vagyunk itt. -vonok vállat, majd leellenőrzöm a kesztyű helyzetét. A lovagok vezetője ellen bottal küzdöttem meg, most viszont inkább visszatérek a gyökereimhez erre az alkalomra. Lenyitom a menüm és elküldöm Eiki számára a szokásos, egész életre menő küzdelem felkérését. Még jó, hogy védett zónán belül is vagyunk, így biztos nem eshet bántódásunk.
Amint elindul a visszaszámláló, Álomkelő négy lábra áll és farkát lengetve várja a kezdést.
Mikor megpöccinti a homlokom, rögvest egy régi animációs videó jelenete jut eszembe, amiben a hacker megpöccinti áldozata orrát egy "boop" kíséretében. A céhvezér szó említésére pedig még meg is dobban a szívem rémülten egy pillanatra. Valóban... hány éve is már, hogy Peter elment, rám bízva ezt az egészet? És még mindig nem szoktam hozzá, még mindig nem érzem magam annak. Vezérnek. Soha nem voltam az, soha nem is leszek, de eddig még senkit nem is találtam, aki képes lenne átvenni ezt a szerepet. Ha akadt is, nem bíznám akárkire ezt a céhet. Ennek a társaságnak, ennek az otthonnak olyan különleges lelke van, amit csak az ápolhat, aki jól ismeri.
Vagy csak én vagyok túl romantikus...
Nem is tudok még mit válaszolni; mikor Eiki kicsit eltávolodik, a hajamat úgy is hagyom, ahogy megborzolta, miközben Dust felé pillantok. A vöröslő madár fekete gombszemei a kertet méregetik, mintha rólam tudomást sem venne, és szinte árad belőle a nyugalom.
Talán nekem is csak meg kéne nyugodnom.
-Hát... megpróbálom... -forgatom a szemem, majd veszek egy mély levegőt, ez általában segíteni szokott. A kesztyű végül lassan felkerül a helyére, jólesően simul a bőrömre, szinte azonnal felmelegítve kissé alapvetően hideg ujjaimat, akár ha köszönne egy jóbarátnak. Úgy döntök, nem kezdek el magyarázkodni most azzal kapcsolatban, hogy miért is nem vagyok én igazi céhvezér, és miért nincs okom bízni magamban. Még akkor sem, ha ez a homlokpöccintés és hajborzolás különösképpen jól is esett.
Ahogy a téma immár a közeledő harcra terelődik, Álomkelő fürgén mellettem terem, majd leül a lábaimnál, mintha csak várná, mikor kezdünk már végre. Én elgondolkodva körbenézek az udvaron; egész tágas, és emlékeztet arra, mikor Hinarival küzdöttem a Justice kertjében. Végülis, ezt az egész kastélyt a Witcher-regények alapján alkottattam meg a rendszerrel, kellett neki a tágas udvar, ahol akár harcolni is lehet, ha úgy akarja az ember.
-Szerintem jó helyen vagyunk itt. -vonok vállat, majd leellenőrzöm a kesztyű helyzetét. A lovagok vezetője ellen bottal küzdöttem meg, most viszont inkább visszatérek a gyökereimhez erre az alkalomra. Lenyitom a menüm és elküldöm Eiki számára a szokásos, egész életre menő küzdelem felkérését. Még jó, hogy védett zónán belül is vagyunk, így biztos nem eshet bántódásunk.
Amint elindul a visszaszámláló, Álomkelő négy lábra áll és farkát lengetve várja a kezdést.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
Kicsit látszik azért, hogy szavaim jól esnek valamicskét az „önsanyargató” kis lelkecskéjének, de az is tiszta, hogy tényleg csak minimálisan. Mintha valami zavarná. Viszont annak ellenére, hogy érdekel, hogy mi bántja, nem fogok rákérdezni. Az ő dolga, az ő élete. Nincs semmilyen jogom mások magánéletébe belepiszkálni, hisz ezt én magam sem tűrném el mástól. Érthető hát, hogy miért hagytam annyiban a dolgot. Válaszára csak biccentek és nem fűzök hozzá semmit. Ha már megpróbálja, akkor már az is haladás, Úgy éreztem (bár nem biztos) ő is megkönnyebbült kissé, mikor végre a harcra került a sor, viszont ennek ellenére kicsit meglepődtem, hogy jó neki itt. Nekem mindegy, hogy hol harcolunk végül is, csak azt hittem ő jobban preferálja a tényleges arénákat. Nos… mint már annyiszor mondtam. Mindegy is. Többször elfilóztam már azon, hogy mi lenne, ha inkább egy sima fegyverrel harcolnék a pallos helyett, hisz pallosom rengeteg mínuszt ad, de úgy voltam vele, hogy lényegtelen. Túl sok variát jelentene az állandó le és felszerelés, és ráadásul már a Flamberg is egészen a szívemhez nőtt. Nem tudnék már nagyon kilépni a megszokott rutinomból, amit igazából a flamberg mi voltja adott eddig. Szóval… Marad. A Flamberggel fogok harcolni és ha vesztek vesztek. Evvan. Rányomok az elfogadásra és hátamról lekapom a pallosom, hogy kicsit megforgatva a hatalmas kardot kicsit megmozgassam a karjaim.
- Nem vagyok effektív player harcokban, de a lehető legjobbat próbálom nyújtani. És neked is sok sikert. Aztán nehogy kímélj! – kacsintok rá játékosan.
Hamarosan felszólalt a harc kezdetét jelző kürt és ideje volt elkezdeni. Én kezdeményeztem, hisz bár egy nővel állok szembe az igaz, de az ellenfelem iránti tisztelet nem engedi, hogy lebecsüljem. És szerintem Chan se örülne, ha megtudná, hogy visszafogom magam.
- Jövök!
Képességgel próbálkozok, majd egy támadással. Sebzésem még felezve is elég szép, de remélem azért sikerült végre harcban is használnom ezt a szépséget. Természetesen Chancheryt fókuszáltam egy fentről indított teljes erőbevitellel mért sújtással, mely igazán szépen károsítaná a talajt is, ha nem lennénk védett övezetben.
/ képesség sikeres, (debuff eltörlés 3 körig) támadás sikertelen //
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:198 / S:216 / P:234, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 4 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Chancery (Sebzés: 10, Pet sebzés 92, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 95 páncél, 155/215 CSP
- Nem vagyok effektív player harcokban, de a lehető legjobbat próbálom nyújtani. És neked is sok sikert. Aztán nehogy kímélj! – kacsintok rá játékosan.
Hamarosan felszólalt a harc kezdetét jelző kürt és ideje volt elkezdeni. Én kezdeményeztem, hisz bár egy nővel állok szembe az igaz, de az ellenfelem iránti tisztelet nem engedi, hogy lebecsüljem. És szerintem Chan se örülne, ha megtudná, hogy visszafogom magam.
- Jövök!
Képességgel próbálkozok, majd egy támadással. Sebzésem még felezve is elég szép, de remélem azért sikerült végre harcban is használnom ezt a szépséget. Természetesen Chancheryt fókuszáltam egy fentről indított teljes erőbevitellel mért sújtással, mely igazán szépen károsítaná a talajt is, ha nem lennénk védett övezetben.
/ képesség sikeres, (debuff eltörlés 3 körig) támadás sikertelen //
Tsujimoto Eiki (Sebzés: Z:198 / S:216 / P:234, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 4 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Chancery (Sebzés: 10, Pet sebzés 92, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 95 páncél, 155/215 CSP
A hozzászólást Tsujimoto Eiki összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Szept. 13 2017, 05:31-kor.
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
The member 'Tsujimoto Eiki' has done the following action : Kockadobás
#1 'Római stílusos 6-os' :
--------------------------------
#2 '6-os dobókocka' :
#1 'Római stílusos 6-os' :
--------------------------------
#2 '6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Chanchey vs Eiki
Furcsa. Ahogy halad a számláló, kezdek megnyugodni; mintha valami rám szállt volna, átölelte a vállam és belesuttogott a fülembe. Kicsit elmosolyodok, félszegen; talán csak a napfény hatása, ami még így utoljára ránk köszönt, mielőtt jönne lassan az őszi update. Eiki szavai ébresztenek fel, még mielőtt elkezdődne a csata, és meglepve tapasztalom, hogy már ő is felkészült. Jó nagy kardja van... valószínűleg nem fogom zsebre rakni, ha eltalál vele, tekintve, hogy Harcos is, és magasabb szintű is.
-El is várom, hogy ne kíméljük egymást. -a mosolyom kiszélesedik kissé, és összehúzom a szemem. -A bossharcokon sem szokás visszafogni magunkat, mert az az életünkbe kerülhet. Ha ez a mostani burok-deaktiváló, akkor meg pláne.
A számláló elindult, és szemmel láthatólag Eiki be is kapcsolt valamit. Nem ismerem a képességeit - még -, így rögvest szinte egy villany kapcsolódik fel az agyamban, miszerint vigyázni kell, hisz ez most bármi lehet. Jobb lesz, ha én sem maradok tétlen, és felemelem a kesztyűm, hogy a másik kezemmel megérinthessem a kör közepét.
~Gyorsaság!~ -érkezik is a macskától a parancs, pattogósan és hirtelen, én pedig meg is nyomom a sárga színt. Sosem lehet tudni, plusz 6 pont mennyit jelenthet egy csatában, és ahogy észrevettem, amióta nálunk van a Kesztyű, Álomkelő szereti gyors ütemben elindítani a csatát, és csak utána taktikázni a többivel. Ilyenkor mondjuk mindig eszembe jutnak Shukaku szavai, miszerint ő sosem használná a kesztyűt, hisz a pet tudatát befolyásolhatja... de Álomkelő más véleményen van... és ha ő szeretné, hogy használjuk, akkor használom, de csakis az ő kérésére.
A macska el is rugaszkodik a földről és kicsit odébb szalad, mikor Eiki megindul felénk, akár egy tank. A nagy kard hátránya viszont a lassúság és a könnyű követhetőség lehet; talán a Hinarival való harc teheti, de szinte végtelen nyugalommal figyelem a felém lendülő pengét, hogy aztán a macskával ellentétes irányba rugaszkodjak el jóval azelőtt, hogy elérne, és így a fiú tehetetlenségi ereje csak a levegőt szeli ott, ahol az imént még én voltam. Komolyan, ez a flamberg a katanához képest... lassú. De persze nem szabad lankadni hagynom a figyelmem.
-Túl egyértelmű voltál, mondjuk bosson ez nem is számít. -szaladt ki a számon, miközben egy pördüléssel igyekeztem Eiki mögé kerülni és megütni a tarkóját. Ököllel kéne, az igazi harc élményéért, de én inkább a tenyerest választom még csak. Akár sikerül, akár nem, hátrébb táncolok, hogy kitérhessek Álomkelő útjából. Ő most más taktikát választott; rá akar ugrani Eiki combjára, karmolni egyet, majd veti is le magát róla és ismét mellettem terem, felborzolt bundával, villogó szemekkel.
Dust egyenlőre még marad a helyén, fentről figyeli az eseményeket.
Első kocka én, második Álom
(Oh, hát hogyne, direkt megcserélem a szokásos sorrendet, erre megint Álom nem talál... XD )
Chan (36, szint) 255/255 HP, 65 páncél, 149/185 CSP
Inspiráció: 0/4
-El is várom, hogy ne kíméljük egymást. -a mosolyom kiszélesedik kissé, és összehúzom a szemem. -A bossharcokon sem szokás visszafogni magunkat, mert az az életünkbe kerülhet. Ha ez a mostani burok-deaktiváló, akkor meg pláne.
A számláló elindult, és szemmel láthatólag Eiki be is kapcsolt valamit. Nem ismerem a képességeit - még -, így rögvest szinte egy villany kapcsolódik fel az agyamban, miszerint vigyázni kell, hisz ez most bármi lehet. Jobb lesz, ha én sem maradok tétlen, és felemelem a kesztyűm, hogy a másik kezemmel megérinthessem a kör közepét.
~Gyorsaság!~ -érkezik is a macskától a parancs, pattogósan és hirtelen, én pedig meg is nyomom a sárga színt. Sosem lehet tudni, plusz 6 pont mennyit jelenthet egy csatában, és ahogy észrevettem, amióta nálunk van a Kesztyű, Álomkelő szereti gyors ütemben elindítani a csatát, és csak utána taktikázni a többivel. Ilyenkor mondjuk mindig eszembe jutnak Shukaku szavai, miszerint ő sosem használná a kesztyűt, hisz a pet tudatát befolyásolhatja... de Álomkelő más véleményen van... és ha ő szeretné, hogy használjuk, akkor használom, de csakis az ő kérésére.
A macska el is rugaszkodik a földről és kicsit odébb szalad, mikor Eiki megindul felénk, akár egy tank. A nagy kard hátránya viszont a lassúság és a könnyű követhetőség lehet; talán a Hinarival való harc teheti, de szinte végtelen nyugalommal figyelem a felém lendülő pengét, hogy aztán a macskával ellentétes irányba rugaszkodjak el jóval azelőtt, hogy elérne, és így a fiú tehetetlenségi ereje csak a levegőt szeli ott, ahol az imént még én voltam. Komolyan, ez a flamberg a katanához képest... lassú. De persze nem szabad lankadni hagynom a figyelmem.
-Túl egyértelmű voltál, mondjuk bosson ez nem is számít. -szaladt ki a számon, miközben egy pördüléssel igyekeztem Eiki mögé kerülni és megütni a tarkóját. Ököllel kéne, az igazi harc élményéért, de én inkább a tenyerest választom még csak. Akár sikerül, akár nem, hátrébb táncolok, hogy kitérhessek Álomkelő útjából. Ő most más taktikát választott; rá akar ugrani Eiki combjára, karmolni egyet, majd veti is le magát róla és ismét mellettem terem, felborzolt bundával, villogó szemekkel.
Dust egyenlőre még marad a helyén, fentről figyeli az eseményeket.
Első kocka én, második Álom
(Oh, hát hogyne, direkt megcserélem a szokásos sorrendet, erre megint Álom nem talál... XD )
Chan (36, szint) 255/255 HP, 65 páncél, 149/185 CSP
Inspiráció: 0/4
A hozzászólást Chancery összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Szept. 22 2017, 12:23-kor.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Chanchey vs Eiki
Úgy tűnt Chan is hasonlóan áll a dolgokhoz, mint én. Én se szeretem, ha az ellenfelem nem vesz komolyan, vagy visszafogja magát. Ez olyan érzés, mintha lenéznének, meg hogy azt sugallják, hogy nincs semmi esélyem e nélkül a győzelemre. Ez szokott engem a legjobban felhúzni…. egyszerűen felidegesít. Nem értem mi a jó abban, ha lenézik az ember erejét. Ez csak egy játék. De azért vegyük komolyan az embertársainkat! Furcsamód vártam a harc kimenetelét, hisz mégiscsak most először harcolok Channal. Fogalmam sincs milyen erős, ráadásul idomár, és ezzel a kaszttal sem mérkőztem meg eddig… azt hiszem. Elvileg. Nem tudom. Mindenesetre én támadtam először. Bár a képességem aktiválódott, de a támadásom túl lassúnak ígérkezett ahhoz, hogy eltalálja a lányt. Nem baj. Még két kör. Még meglesz. Chan gunyoros megjegyzésére csak elmosolyodok, tudom hogy nem megbántani akart, így nem vettem fel, s bár a tockost sikerült bekapnom, miközben próbáltam megfékezni a lendületem, de mindezek ellenére élveztem eddig az ütközetet, pedig még csak most kezdtük. Sikerült végül megpördülnöm, és a macska támadását a pengém lapjával felfogva blokkolni a sebzését. Persze dobbantóként még ezt is tudja használni, így könnyen ismét Chan mellett terem, de nem is akarok komolyabb károkat tenni a macskában. Én magam sosem értetem a petekhez fűződő érzelmeket, és kifejezetten nem is érdekeltek engem, viszont Chan-chan lehet, megharagudna rám, ha bántanám. Fegyverem hegyét leengedem, majd a lányra mosolygok.
- Te is ilyen egyértelműen mozognál ám, ha egy 3-as súlyemeléssel forgatható pengét forgatnál. Amúgy táncolj csak, nehogy eltaláljak :3
Közben aktiválni próbálom a Penge Szava képességem, mely megduplázza a harcos buffomat. Vicces belegondolni, hogy valójában most alapesetben 0-t sebeznék a lányba, de szerencsére az új képességem, most pont kapóra jön. Akár sikerült a képi, akár nem, most támadok.
// tipikus //
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 85 páncél, 95/215 CSP
- Te is ilyen egyértelműen mozognál ám, ha egy 3-as súlyemeléssel forgatható pengét forgatnál. Amúgy táncolj csak, nehogy eltaláljak :3
Közben aktiválni próbálom a Penge Szava képességem, mely megduplázza a harcos buffomat. Vicces belegondolni, hogy valójában most alapesetben 0-t sebeznék a lányba, de szerencsére az új képességem, most pont kapóra jön. Akár sikerült a képi, akár nem, most támadok.
// tipikus //
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 85 páncél, 95/215 CSP
A hozzászólást Tsujimoto Eiki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 01 2017, 14:49-kor.
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
The member 'Tsujimoto Eiki' has done the following action : Kockadobás
#1 '6-os dobókocka' :
--------------------------------
#2 'Római stílusos 6-os' :
#1 '6-os dobókocka' :
--------------------------------
#2 'Római stílusos 6-os' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Chanchey vs Eiki
Álomkelő dühös fújtatással nyugtázza, hogy ismét nem sikerült eltalálnia ellenfelét az első körben; ez valamiért sosem jön össze. Gondolom, abban kell keresni a titok nyitját, hogy idomárként természetesen mindenki először rá fókuszál. Az én kasztom esetében; bár tudok egy-két kivételről, általában a pet a nagy sebző, az idomár pedig inkább a támogató szerepét tölti be, ahogy nálunk is. Amíg Eiki elsuhan mellettem, és utána a megfordulással és a beszéddel van elfoglalva, előre nyújtom a kezem és koncentrálok, egy aprócska kis szóra, egy kis érzésre.
Gyulladj meg
Ám nem történik semmi. Kérdőn összevonom a szemöldököm, ám nincs sok időm a képesség besülésének okán gondolkodni. Bár jó lenne megnyitni a menüt és megnézni, egyáltalán használhatok-e bármit is, vagy Eiki pontjai túl magasak ehhez a bravúrhoz, a fiú ismét megrohamoz, amit az előzőhöz hasonlóan kikerülök. Úgy tűnik, Hinarinak igaza volt; ha kicsit többet rakok Gyorsaságra, akkor máris effektívebben tudok legalább kikerülni, ha harcolni nem is.
-Ez még mindig nem az igazi. -csettintek.. vagyis csak úgy teszek. A valóságban sem ment soha a csettintés. -Mi vagy te? Harcos, vagy csak egy rinocérosz?
Remélem, hogy nem fog megsértődni, thou'.
Míg a lendületét igyekszik ismét hadirendbe állítani, gyorsan lenyitom a menüm, hogy ellenőrizzek valamit. Valóban, a képességeim használhatóak, kivéve azt, amit az imént használni akartam; a Pirokinézis furcsa módon az elérhetetlen szürke árnyalatát vette fel az ötvenből. Pedig azzal sebezhettem volna a legtöbbet, jó kis kezdő támadás szokott lenni, hisz demoralizálja legtöbb esetben az ellenfelet, hogy kvázi egy-két ütéssel ki is verhetném a nyeregből, ha nem létezne a lehűlési idő. Most viszont ez az ütőkártyám a jelek szerint kiesett.
Álomkelő viszont nem sokat teketóriázik. Valószínűleg látta, hogy csak állok egy helyben, nem csinálva semmit, mert a hangja szinte kalapácsütésként érte a fejem.
~Speciális!~
Az enyhe visszhang elárulta, hogy csak én hallom. Egy másodpercet hezitáltam mondjuk, amíg az agyam felfogta a parancsot, majd a kesztyű menüjét előhívtam, de csak szomorúan tudtam rázni a fejem.
-Még nem járt le az idő!
Avagy még nem tudtam statot módosítani neki, mire csak fújt egyet ismét, de a lendületéből nem visszakozott. Léptei nyomán fekete tollak ezrei röppentek a levegőbe a semmiből, mutatva, hogy hamarosan készül bevetni egy olyan fegyverét, amit már régen nem vett elő; bár lehet, hogy tévedek. Mindenesetre ismét megpróbált felugrani Eiki hátára vagy vállára, hogy alaposan elkezdhesse marcangolni.
Ez egy elhúzódó csata lesz így...
Chan (36, szint) 255/255 HP, 65 páncél, 113/185 CSP
Inspiráció: 0/4
Gyulladj meg
Ám nem történik semmi. Kérdőn összevonom a szemöldököm, ám nincs sok időm a képesség besülésének okán gondolkodni. Bár jó lenne megnyitni a menüt és megnézni, egyáltalán használhatok-e bármit is, vagy Eiki pontjai túl magasak ehhez a bravúrhoz, a fiú ismét megrohamoz, amit az előzőhöz hasonlóan kikerülök. Úgy tűnik, Hinarinak igaza volt; ha kicsit többet rakok Gyorsaságra, akkor máris effektívebben tudok legalább kikerülni, ha harcolni nem is.
-Ez még mindig nem az igazi. -csettintek.. vagyis csak úgy teszek. A valóságban sem ment soha a csettintés. -Mi vagy te? Harcos, vagy csak egy rinocérosz?
Remélem, hogy nem fog megsértődni, thou'.
Míg a lendületét igyekszik ismét hadirendbe állítani, gyorsan lenyitom a menüm, hogy ellenőrizzek valamit. Valóban, a képességeim használhatóak, kivéve azt, amit az imént használni akartam; a Pirokinézis furcsa módon az elérhetetlen szürke árnyalatát vette fel az ötvenből. Pedig azzal sebezhettem volna a legtöbbet, jó kis kezdő támadás szokott lenni, hisz demoralizálja legtöbb esetben az ellenfelet, hogy kvázi egy-két ütéssel ki is verhetném a nyeregből, ha nem létezne a lehűlési idő. Most viszont ez az ütőkártyám a jelek szerint kiesett.
Álomkelő viszont nem sokat teketóriázik. Valószínűleg látta, hogy csak állok egy helyben, nem csinálva semmit, mert a hangja szinte kalapácsütésként érte a fejem.
~Speciális!~
Az enyhe visszhang elárulta, hogy csak én hallom. Egy másodpercet hezitáltam mondjuk, amíg az agyam felfogta a parancsot, majd a kesztyű menüjét előhívtam, de csak szomorúan tudtam rázni a fejem.
-Még nem járt le az idő!
Avagy még nem tudtam statot módosítani neki, mire csak fújt egyet ismét, de a lendületéből nem visszakozott. Léptei nyomán fekete tollak ezrei röppentek a levegőbe a semmiből, mutatva, hogy hamarosan készül bevetni egy olyan fegyverét, amit már régen nem vett elő; bár lehet, hogy tévedek. Mindenesetre ismét megpróbált felugrani Eiki hátára vagy vállára, hogy alaposan elkezdhesse marcangolni.
Ez egy elhúzódó csata lesz így...
Chan (36, szint) 255/255 HP, 65 páncél, 113/185 CSP
Inspiráció: 0/4
A hozzászólást Chancery összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 02 2017, 19:46-kor.
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Chanchey vs Eiki
Valahogy tipikus volt ez a helyzet. Se a képességem, se a támadásom nem hozta meg a kívánt sikert, és hamarosan a már aktivált skill is ki fog ütődni. Hát igen… ilyen az én szerencsém. Bár mondjuk, ha egy élet-halál harcra menne, jóval idegesebb lennék, ám most szimplán csak elmosolyodtam és beletörődtem. Nem igazán számít, hogy eltalálom-e vagy sem, amíg mindketten élvezzük valamennyire a harcot és eddig nekem a számtalan sikerélményen túl, nem igen lombozta le semmi a kedvem. Bár mondjuk ezek sem annyira, hisz hozzászoktam már ahhoz, hogy pvp-be nagyon szerencsétlen vagyok. Viszont a lány is próbálkozik valamivel, ahogy nézem sikertelenül. Gúnyolódására meg pimaszul elmosolyodok.
- Rinocérosz? Ejha milyen kis kreatív vagy, a sarki bolton veszed a favicceid. Nyehe….
Igazából nem is tudom, hogy most komolyan harcolunk-e vagy egymás agyára megyünk a poénkodásainkkal. De ez mondjuk meglepő módon kifejezetten tetszett. Nagyon lazává tette a légkört. Persze megvan ennek is a varázsa, de csak ameddig nem lépjük át azt a határt, ami lehet sértő már a másiknak. Ez a határ nálam eszméletlenül magasan van és nagyon sértőt kell mondani, hogy engem felhúzzanak, de a lány esetében úgy gondolom ez viszonylag alacsonyan van, szóval jó lesz, ha vigyázok. A macsek továbbra se adta fel ezt a karmolászós dolgot, ám mint eddig mindegyik alkalommal, most is sikerült kitérnem előle.
- Néha úgy tűnik, neked több esélyed lenne eltalálni engem, mint a petednek. – jegyzem meg csak úgy.a
Persze most mondhatja, hogy én is hasonló találati rate-el vagyok mint a pet… de hát nyo… e van, ezzel nem tudok mit kezdeni. Az viszont talán javítom, ha most sikerülne találom.
//talált 198 sebzés Chanba//
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 85 páncél, 55/215 CSP [/quote]
- Rinocérosz? Ejha milyen kis kreatív vagy, a sarki bolton veszed a favicceid. Nyehe….
Igazából nem is tudom, hogy most komolyan harcolunk-e vagy egymás agyára megyünk a poénkodásainkkal. De ez mondjuk meglepő módon kifejezetten tetszett. Nagyon lazává tette a légkört. Persze megvan ennek is a varázsa, de csak ameddig nem lépjük át azt a határt, ami lehet sértő már a másiknak. Ez a határ nálam eszméletlenül magasan van és nagyon sértőt kell mondani, hogy engem felhúzzanak, de a lány esetében úgy gondolom ez viszonylag alacsonyan van, szóval jó lesz, ha vigyázok. A macsek továbbra se adta fel ezt a karmolászós dolgot, ám mint eddig mindegyik alkalommal, most is sikerült kitérnem előle.
- Néha úgy tűnik, neked több esélyed lenne eltalálni engem, mint a petednek. – jegyzem meg csak úgy.a
Persze most mondhatja, hogy én is hasonló találati rate-el vagyok mint a pet… de hát nyo… e van, ezzel nem tudok mit kezdeni. Az viszont talán javítom, ha most sikerülne találom.
//talált 198 sebzés Chanba//
Tsujimoto Eiki (40. szint): 75/75 HP, 85 páncél, 55/215 CSP [/quote]
A hozzászólást Tsujimoto Eiki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 31 2017, 14:31-kor.
Tsujimoto Eiki- Harcos
- Hozzászólások száma : 569
Join date : 2016. Aug. 22.
Karakterlap
Szint: 44
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
The member 'Tsujimoto Eiki' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: Chanchey vs Eiki
-Ja! Tudom, hogy eléggé lejártak. De legalább akciósan vettem őket. -nevet fel, hangjából kihallani, hogy felszabadultabb, mint a csata elején. Tetszett neki a srác riposztja, és bár tudja jól, hogy ő maga nem épp a vicces alkat, hogy az ő agya nem igazán arra van ráállva, hogy csípőből tudjon hasonló választ adni, mégis megpróbálkozik vele. Béna, vagy sem... ő élvezi a dolgot. Valahogy úgy érzi, a srác mellett elengedheti magát egy kicsit... Eikiből valahogy sugárzik, hogy mellette nem kell megjátszania magát. És ez még csak most jut el úgy igazán a tudatáig.
Nem egy vezér típus, ezt mindenki tudja róla, és az elfuserált bossharca óta ez még inkább tüske a szívében. Most ez a tüske mégis mintha sokkal kevésbé fájna. Végül is, nem kell mást tennie, mint egy időre elfelejtenie ezt az egészet... minden nap, minden órában, minden percben ott van a fejében a félsz, hogy mit szólnak hozzá mások, hogy bírálják, hogy tekintenek rá, jó-e, amit csinál, amit mond, amit gondol... de Eiki más. Ahogy a srác elneveti magát, ahogy beszél hozzá, a mozdulatai mind azt sugallják, hogy semmi sem számít. Hisz az a lényeg, hogy élnek. És ki kell használni, nem szabad, hogy fölösleges stressz árnyékolja be a napjainkat.
Vagy csak ő akarja most túlságosan is megnyugtatni magát, és az egészet Eikire fogja?
Az újabb megjegyzésre felszisszen és rémülten a macska felé pislog, akin látni, hogy igencsak feldühödött ezen. Bundája egyébként is már fel volt tupírozva az adrenalintól, ám most mintha sokkal nagyobb mértéket öltene, mint máskor. Villanó sárga szemmel fújtat a srácra, megszakítva a saját támadását.
~Na, azt majd meglátjuk!~ -a képzeletbeli hang szinte csepeg a méregtől, és aggodalmasan a szája elé kapja a kezét a lány. Nem szereti, mikor valaki dühös a környezetében, ha veszekednek, olyan emlékképeket hoznak fel, amiket el szeretne felejteni, de sosem fog sikerülni. A lábai megállnak, és mire észbe kap, hogy hol is van pontosan ismét, reccsenő hanggal leválik róla a páncél és életpontjai pillanatok alatt a sárga zóna felső határában állnak meg.
-Ah! -sikkant fel, inkább a meglepetéstől, mint bármi mástól - hisz itt egyébként sincs fájdalomérzet. A lendület odébb löki, nagyot nyekken a földön méterekkel odébb, és időbe telik, mire feltápászkodik.
-Eh, öreg csontjaim... -nyekergi a derekát fogva, amíg felkel, de jót mosolyog. Első vér, innentől kezdve végképp nincs megállás. A Harcosok pedig még mindig nagyot ütnek... Neki sem szabad lejjebb adnia a mércét.
-Na, akkor gyere csak ide. -mosolyog a srácra és még kesztyűs kezével is int felé. -Had pöcköljem meg az orrod legalább :3
Marhára nem csinálok semmit most -w-;
Stílusváltás, mehh... így kicsit jobban megy most épp. Igyekszem nem váltogatni.
Chan (36, szint) 122/255 HP, 185/185 CSP
Inspiráció: 0/4
Nem egy vezér típus, ezt mindenki tudja róla, és az elfuserált bossharca óta ez még inkább tüske a szívében. Most ez a tüske mégis mintha sokkal kevésbé fájna. Végül is, nem kell mást tennie, mint egy időre elfelejtenie ezt az egészet... minden nap, minden órában, minden percben ott van a fejében a félsz, hogy mit szólnak hozzá mások, hogy bírálják, hogy tekintenek rá, jó-e, amit csinál, amit mond, amit gondol... de Eiki más. Ahogy a srác elneveti magát, ahogy beszél hozzá, a mozdulatai mind azt sugallják, hogy semmi sem számít. Hisz az a lényeg, hogy élnek. És ki kell használni, nem szabad, hogy fölösleges stressz árnyékolja be a napjainkat.
Vagy csak ő akarja most túlságosan is megnyugtatni magát, és az egészet Eikire fogja?
Az újabb megjegyzésre felszisszen és rémülten a macska felé pislog, akin látni, hogy igencsak feldühödött ezen. Bundája egyébként is már fel volt tupírozva az adrenalintól, ám most mintha sokkal nagyobb mértéket öltene, mint máskor. Villanó sárga szemmel fújtat a srácra, megszakítva a saját támadását.
~Na, azt majd meglátjuk!~ -a képzeletbeli hang szinte csepeg a méregtől, és aggodalmasan a szája elé kapja a kezét a lány. Nem szereti, mikor valaki dühös a környezetében, ha veszekednek, olyan emlékképeket hoznak fel, amiket el szeretne felejteni, de sosem fog sikerülni. A lábai megállnak, és mire észbe kap, hogy hol is van pontosan ismét, reccsenő hanggal leválik róla a páncél és életpontjai pillanatok alatt a sárga zóna felső határában állnak meg.
-Ah! -sikkant fel, inkább a meglepetéstől, mint bármi mástól - hisz itt egyébként sincs fájdalomérzet. A lendület odébb löki, nagyot nyekken a földön méterekkel odébb, és időbe telik, mire feltápászkodik.
-Eh, öreg csontjaim... -nyekergi a derekát fogva, amíg felkel, de jót mosolyog. Első vér, innentől kezdve végképp nincs megállás. A Harcosok pedig még mindig nagyot ütnek... Neki sem szabad lejjebb adnia a mércét.
-Na, akkor gyere csak ide. -mosolyog a srácra és még kesztyűs kezével is int felé. -Had pöcköljem meg az orrod legalább :3
Marhára nem csinálok semmit most -w-;
Stílusváltás, mehh... így kicsit jobban megy most épp. Igyekszem nem váltogatni.
Chan (36, szint) 122/255 HP, 185/185 CSP
Inspiráció: 0/4
Chancery- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3005
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 33
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: Chanchey vs Eiki
Üdv!
A küzdőteret inaktivitás miatt lezárom! Jutalmatok:
Chan: 95 exp + 230 arany
Eiki: 95 exp + 230 arany
A küzdőteret inaktivitás miatt lezárom! Jutalmatok:
Chan: 95 exp + 230 arany
Eiki: 95 exp + 230 arany
Eugeo- Mesélő
- Hozzászólások száma : 129
Join date : 2014. Apr. 23.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.