Re: Shu vs. Sai

by **Sai** Hétf. Jún. 27 2016, 23:37

Sai, majd Buba a sorrend ezúttal

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jún. 27 2016, 23:37

The member 'Sai' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Shu vs. Sai - Page 2 4767249862_5877ffd2ef_s

Shu vs. Sai - Page 2 4767250438_224285ea8b_s

by **Sai** Hétf. Jún. 27 2016, 23:58

- Rendben van, kíváncsi vagyok, mire gondolsz ez alatt, ami ennyire ellent mondhat az én ismereteimnek - egyeztem bele.
Talán tényleg van valami ebben a játékban, a SAO-ban, amit még nem tudok a Player Killer-ekkel kapcsolatban, valami, ami gyökeresen mást mond, mint a többi játékból hozott ismereteim.
De azt mondta, hagyjuk ezt későbbre, és koncentráljunk a küzdelemre. Hát akkor meg is tesszük. Bubán biztos nem múlik, ő szeret játszani, nekem pedig a javamra válik, ha jobban odafigyelhetek, mit is csinálok jól vagy rosszul, és legfőképpen, hogy az ellenfelem, egy idomár kasztú, egy rendkívül tapasztalt, a legjobbak közül, hogyan is csinálja mindezt.
Ezért aztán meg is lepődtem kicsit, bár nem mutattam jelét remélhetőleg, amikor dicsérni kezdett minket a sárkány:
- Ha valóban így van, akkor köszönjük az elismerést, igen, igyekeztem innen-onnan kérdezgetni már eddig is. Nagy az a város, és sokan szeretnek mesélni.
És ami az átöltözést illeti...
- Áh - ettől most tényleg zavarba jöttem egy kicsit, talán jobban, mint mikor valójában is neki kezdett átöltözni
- Hát, akkor izé, bocsánat az iménti viselkedésünkért
- Buba, te is kérj bocsánatot! - üzentem a rókakölyöknek a bocsánat kérő meghajlás közepette
De ő csak vakkantott egyet vidáman és megpördült maga körül, mint mikor a macskák vagy a kutyák a saját farkukat kergetik.
Nem értettem miért teszi ezt velem, de nyilvánvalóan esze ágába se volt úgy tenni, ahogy kértem.
- Oh, aha - gondolkodtam el ezen a megközelítésen - Ez az első játék, ahol az adminok gondoltak ilyenre. Mármint, amiket eddig játszottam, ott is volt törekvés arra, hogy a friss játékosok minél gyorsabban elérhessék a végjátékot jelentő szinteket, de ezeknél jellemzően a fejlődést gyorsították fel az alacsonyabb szintűeknél, nem pedig a magas szintűeket gátolták a továbbfejlődésben. Fura megoldás. De biztos jó. Legalább is nekem biztos jó lesz ez is.
- Igen, igen, hamar véget érne, láttuk az előbb, és nem vitatom, ezzel tényleg többet tanulhatok így mint amúgy.
A kis bájcsevej ellenére, a küzdelem nem ért véget, bár nem kellett már sok hozzá, hogy eldőljön ki a győztes.
És miközben mi Bubával mindketten az idomárt próbáltuk szurkálni és megtépázni, addig, ahogy az várható volt a sárkány se tétlenkedett.
De erre azért nem számítottam.
Mint derült égből a sárkánycsapás, úgy omlott ránk az égbolt, de legalább is mindhárman, Shu, Buba és én is egy kupac tehetetlenül rángatózó sok kezű, lábú és fejű szörnyszülötté váltunk egy pár pillanatra
- Uh - nyögtem, Buba nyüszített, ahogy a tettes odébbállt, igyekeztem mihamarabb úrrá lenni magamon, és ha nem is tele szívni a látszólag üressé préselt sosem volt tüdőmet, de oldalra hengeredni, hogy ne nyomjam össze a kis vöröst meg a lányt a súlyommal.
- Ez Timidusz volt? - fordultam vissza Shu felé, hogy a pálcámmal újabb pusztító sújtást mérjek rá, amikor a kiszabadult Buba épp leugrott az alulra került lányról, talán el is menekült volna, meg volt ijedve, azt láttam a szemén, sok volt már ez így neki
- Héj, Buba, ne fuss el! Szedd össze magad! - parancsoltam rá fennhangon, de nem leszidni akartam, csak megakadályozni, hogy világgá fusson. Elvégre mégis csak egy kis róka kölyök legbelül.
- Gyere vissza és küzdj! - üzentem neki, ha mondhatjuk úgy: telepatikusan
Visszanézett, még ott volt a szemében az iménti rettenet, de megtorpant
- Ne hagyj magamra, Buba! - kérleltem akkor már
Hezitált, gyorsan végig pillantott mindhármunkon, ahogy láttam, majd toppantott egyet a mellső lábával.
A szemeibe eltökéltség fénye költözött és felborzolva a bundáját vicsorogva ügetett vissza, harapásra nyitott fogsorral rontott a lányra.

Sai:
ÉP: 30/50
PP: 0/28
CSP: 10/50

Buba:
ÉP: 22/25

előző körben 3at vontam le sebzés visszatükrözés miatt, de ha negyedről van szó, az felfele kerekítve is csak 2, így maradt minimum egy 1 pontnyi páncél előző körben (a gyakorlat szerint fel vagy le kell kerekíteni?)

by **Shukaku** Kedd Jún. 28 2016, 05:59

Shu majd Timidus

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jún. 28 2016, 05:59

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Shu vs. Sai - Page 2 4767250438_224285ea8b_s

Shu vs. Sai - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

by **Shukaku** Kedd Jún. 28 2016, 06:27

Shu elég sok mindenre gondolt, a bökkenő ott leledzett, hogy fogalma sem volt arról, hogy milyen előzetes ismereteid is vannak a világról eddig, aminek esetleg ellentmondhat. Szívesen segített bárkinek, de ha valakik már teletömték a fejedet mindenféle butasággal, akkor azon már sokkal nehezebben tudott javítani, mintha rögtön hozzájuk jöttetek volna. Timidus pedig megtanulta azt, hogy az embereknek fontos a pozitívumok kiemelése, mert sokszor arra sem jönnek rá, hogy mit csinálnak jól, nemhogy arra, hogy mit tesznek rosszul. Egy nagy kudarc persze néha rá tudja őket döbbenteni valamire, de sokszor ilyenkor is tagadnak, és emellett a kis győzelmeket nem veszik észre, vagy nem tudják értékelni. Ezt a saját társa mellett is megtanulta, de látta azokon is, akiknek megpróbáltak segíteni. Tehát a pet bólintott, Shu pedig már csak legyinteni tudott, amikor az egyébként máshol megfelelő viselkedésért is bocsánatot kértél, amolyan nem tesz semmit, semmiségféle legyintéssel. Az viszont már örömmel töltötte el, hogy úgy tűnik csak tanulhattok valamit, bár Buba elrohanásáig nem nagyon volt tisztában azzal, hogy mit is. A pálcával való bökdösést viszont rettenetesen unni kezdte, ezért egy jól irányzott mozdulattal egyszerűen a kezedre csapott amikor újra felé indultál, bár ez a sebzést nem tudta megakadályozni, és a kérdésedre is csak bólintani volt ideje. Timidus volt, aki újra nekilendült, ám annyira meglepte a róka távozása, hogy a fogai jócskán melletted csattantak, és nem is fordult vissza, a levegőben maradt, majd amikor az idomárt is sikerült megkapni, akinek jócskán megesett a szíve a szegény jószágon, ismét megszólalt, ezúttal már nem dicsérve.
-Buba, a te életed az idomár életén múlik. Nem tudsz elmenekülni, mert ha magára hagyod, és elveszíted, neked valószínűleg akkor is véged. Ezt jó, ha megjegyzed. Ez azonban nem a te hibád.
Fordult ezúttal feléd, az idomár felé, és ha egy sárkánynak lehetett korholó tekintete, akkor most az volt neki.
-Elmagyaráztad neki, hogy hogyan harcoljon, van technikátok, van affinitásotok is hozzá. Azt is elmondtad neki, hogy miért harcoltok?

50/10 -(18) -> 42/0
35 -( 8 ) -> 27

Shu képi harmadik/harmadik kör:
Minden bevitt sebzés negyede magát a támadót is éri.

Sebzés: 6 pont

by **Sai** Pént. Júl. 01 2016, 12:20

Sai, Buba sorrendileg

by **Kayaba Akihiko** Pént. Júl. 01 2016, 12:20

The member 'Sai' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Shu vs. Sai - Page 2 4767251444_0f76bf2817_s

Shu vs. Sai - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Sai** Pént. Júl. 01 2016, 12:25

Buba "nagy" visszatérése végül is sikeresnek mondható, a földre tepert Shut, aki még alig kelt föl a földről, elég könnyű volt egy ilyen váratlan akció keretében elkapni, vagy leginkább megkapni. Mármint a kezét. Mármint a róka fogaival >.>
De míg a rókakölyöknek ilyen fene nagy szerencséje volt, addig Sainak már kevésbé. Bár nem kell nagyon sajnálni: olyan elánnal szórja a nevetni való kis pálcájával a szurkálásokat mint egy vívószakra frissen beíratott kis nyikhaj, igazán, tényleg komikus az elszántsága és az elért eredmény közötti kontraszt, hogy csuda, hogy a többiek el nem nevetik rajta magukat. Persze miért is tennék, hiszen mindenki annyira el van foglalva magával a küzdelemmel, hogy észre sem veszik mennyire bájos kis dulakodás is ez az egész kívülről: mintha csak Bubához hasonlóan mind aranyos kis vakarékok, ó bocsánat: rókakölykök lennének, akik elunva a napi semmittevést inkább játékosan egymást marják, anyjuk szeme láttára. (Aki most nincs jelen, és egyébként is.)
De hogy visszatérjek Sai "bravúros" pálca technikájához, neki is feltűnt így sokadikra már, hogy Shu talán nem annyira díjazza ezt a fajta iskolai fenyítésnek is beillő agressziót, és azért vissza-vissza adja a "pofonokat" ahogy éppen esik, vagy talán nagyon is irányzott formában. Éppen ezért aztán a maszkos harcosunk (aka Sai) félelmetes módon fogást váltva rettentő fegyverén immár felhagyva a vívás gyakorlással most éppen a pálcát igyekszik törni az ártatlan leányzó felet, aki nem átalkodik kesztyűs kézzel bánni nemes férfiúnkkal, olyan pofonokat leosztva, mintha legalábbis valami családi (túsz)dráma menne éppen. (Csak a felek nem tudnak róla.)
De elég a slampos kitekintésből, zökkenjünk hamarjában vissza az események förgetegébe:
Buba, mielőtt újfent bátorság és elszántság szállta volna meg ravasznak éppen nem mondható tekintetét:
~ Megjegyzem ~ bólintotta ~ Nem az én hibám.
Hozzáfűzhette volna azt is, hogy ez csak egy apró megingás volt, afféle pár soros programhiba, mely könnyen kiküszöbölhető, vagy legalább is átugorható, s mely hosszú távon nem okoz majd különösebb problémát, talán csak a hozzá kötött játékosnak nevezett organikus entitás létének eme világban történő megszűnését. Sebaj, mert végül nem tette.
- Nem. Nem mondtam, azt hittem ez egyértelmű és nem kell magyarázni - vallottam meg őszintén - Azért harcolunk, hogy több esélyünk legyen a túlélésre, azonban minél többet harcolunk, annál több alkalmunk lesz az út során meghalni.
- Buba, ugorj a hátára, míg nem figyel, én meg neki megyek szemből!
- Így aztán igazából nincs nagyon értelme erre fogni, mert hiába való azzal hitegetni magunkat, hogy ha erősebbek leszünk, akkor nem hallhatunk meg, ha folyton nagyobb és nagyobb kihívások elé állítjuk magunkat. Én azért harcolok, hogy legyőzzem Soujit és a bandáját, mielőtt ők tennék meg a fordítottját velem.
Ahogy bevégeztem a mondatot, nem várva tovább a kínálkozó lehetőséggel, megugrottam, majd a pálcámat két marokra fogva, hangos, artikulálatlan harci kilátással a lány felé rontottam, s ezzel egy időben Buba, csak a jelemre várva Shu hátára ugrott, a körmeit mélyesztve. Mondanom se kell, hogy az én akcióm, annak minden külsőségével eleve sikertelenségre volt ítélve.

Sai:
ÉP: 26/50
PP: 0/28
CSP: 0/50

Buba:
ÉP: 19/25

A lefelé kerekítés miatt a megbeszéltek szerint +(2*1) ÉP-t visszakap Sai a korábbi körök visszasebzéséből (6*0,25<2)

by **Shukaku** Vas. Júl. 03 2016, 06:23

Timi és Shu

by **Kayaba Akihiko** Vas. Júl. 03 2016, 06:23

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Shu vs. Sai - Page 2 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Shukaku** Vas. Júl. 03 2016, 06:54

Nem a pálcával való szurkáláson fogja magát Shu elnevetni, Timire pedig egyáltalán nem jellemző az, hogy kinevessen bárkit is. Továbbra is hangsúlyoznom kell, hogy nem úgy látod, mintha az idomár élvezné magát a harcot. A játékot élvezi, és emiatt pont előnyösebb az, ha egy gyermeki pálcával bökdösöd, mintha egy hatalmas kardot lóbálnál. Nem is szeret se kardforgatók, se lovagok, se harcosok ellen harcolni. Főleg harcosok ellen nem, mert nekik vannak a leghatalmasabb, legijesztőbb fegyvereik, és őket a legnehezebb nem komolyan venni... bár azt is észrevette, hogy a kardforgatók talán azok, akik önmagukat képesek legkevésbé nem komolyan venni, ezért velük a legnehezebb játszani. Játék. Talán ez a szó a legfontosabb. És azt is megjegyzem, hogy sokkal üdítőbb olvasni ezt a slampos kitekintést, mint bármi mást. Sőt, rendkívül üdítő.

Timidus bólintott, és megelégedett ezzel a válasszal a rókakölyök részéről. Ilyen korban a legtöbb dolog még az idomár hibája, és a válaszodból gyorsan ki is derült, hogy mennyire is a te hibád. Azonban ne rohanjunk még ennyire előre. Mivel a te támadásod volt a látványosabb, Shu figyelmét pedig nem nehéz ilyesmivel elterelni, amikor amúgy se nagyon figyel oda, mert lekötik a figyelmét a szavaid, nagyon erősen arra koncentrált, hogy necsak kikerüljön, de esetleg még teljes testével a térdednek csapódva még el is gáncsoljon. Ez volt az ő támadása, ami sikerült, a gáncs pedig... nos majd meglátjuk. Lényeg a lényeg, hogy Buba megint kikerült a látóteréből, így pedig a róka sikeresen döntötte föl, és nyalatta meg vele ismét a földet, amelynek porát prüszkölve próbálta kiköpdösni a szájából, így még a sebzés alatt is inkább azzal törődött, mint a támadással, de a végén azért megpróbált picit forogni, hogy legalább szembekerüljön a rókával, és ha megtehette, akkor jó szorosan magához ölelte az állatkát az ölében.

Ezalatt Timidus is hasonló technikát alkalmazott, csak éppen rajtad. Akár sikerült elvágódnod, akár nem, rád repült, és hassal érkezett nyitott mancsokkal, nyitott szárnyakkal, majd mind ezekkel, de még a farkával is megpróbált szorosan átölelni, miközben egyetlen megmaradt fegyverével, a fogaival igyekezett támadni, méghozzá közvetlenül a nyakadat. Ha megtehette, ezután sem engedett el, hanem beszélni kezdett, hiszen még nem adott választ az okfejtésedre.
-A halál az ellenség. Csakhogy az ellenség erősebb nálunk. Előbb-utóbb győzni fog. Márpedig egy olyan háborúban, amelyet nem nyerhetünk meg, nem olyan tábornokot akarunk, aki a teljes megsemmisülésig harcol, hanem olyat, aki megérti, hogy akkor a legnagyobb a veszteség, ha egészen a keserű végig harcolunk.
Várt egy keveset, hogy feldolgozhassátok az információkat, majd folytatta.
-A világom igazságos veled szemben is. Ha nem merészkedsz olyan szintekre, olyan helyekre, ahova a szinted nem elegendő -és erre a világ igyekszik kényszeríteni is, ezért nem enged nagyobb szintekre, mint a saját szinted-, akkor amennyiben nem vagy túl óvatlan, avagy rendkívül buta, vagy nem keresed a halált, a világ igen nehezen fogja a vesztedet okozni. Minél többet harcoltok, minél tapasztaltabbak, és minél magasabb szintűek lesztek, a nyitott szintekből annál kevesebb fog számotokra tényleges veszélyt jelenteni, így az okfejtésed ebben a tekintetben téves.
Újabb kis szünet következett, ám egyértelmű volt, hogy folytatni fogja.
-Félnetek sokkal inkább a saját fajodtól, az emberektől kell, azonban a szintkorlát miatt itt ugyanez a törvény érvényesül. Vélhetően soha nem fogod tudni azt kijelenteni, hogy nem halhattok meg, de azt igen, hogy több tapasztalattal nagyobb esélyetek van a túlélésre. Soujinak és a bandájának története pedig érdekelne minket a harc után. A segítségünk nem csak annyiban merül ki, hogy a párbaj során segítünk fejlődni és gyakorolni, és igyekszünk hasznos tanácsokkal is szolgálni. Azonban van egyetlen hiba a válaszodban. Elmondtad, hogy miért nem harcoltok, és azt, hogy te miért harcolsz, azt azonban nem, hogy Buba miért tegye.
A mondatát befejezte, és bár Shu is bőszen bólogatott, egyikük sem akaródzott titeket elengedni, szóval amennyiben elfogódtatok, a szabadulás a ti dolgotok lesz.

42/0 -(12) -> 30/0
27 -( 8 ) -> 19

Shu képije lejárt.

Sebzés: 25 pont

by **Sai** Hétf. Júl. 04 2016, 19:35

Szökkenése hasonlatos volt akár egy gazelláé, az idő oly lassúvá lett, szinte megfagyni látszott.
Sai harci kiáltása hosszúra nyúlt, mint a rétes tészta, harcias tónusa degenerált felhanggá satnyult.
Arcvonásai kiöblösödtek, ahogy a szél belekapott nagyra nyílt szájába, lassan dobálva pofazacskóját domborúra majd vissza.
Ujjai kifehéredtek a vékonyka pálca markolatán, s a Látnok, mintha sejtene valamit, a halvány rózsaszín derengés fátylát vöröses pulzárra cserélte. A pálca, mely most hősünk kezei közt a pusztítás rettenetes eszközévé vált, lassan hanyatlott a fiú feje fölött fokról fogra lejjebb, ahogy karján az izmok kidagadtak, úgy hajlott szinte ívvé is a Látnok a hihetetlen erőnek engedelmeskedve, hogy aztán a poklok poklát hozza el az ártatlan kiszolgáltatott ...

Puff

- Juh..
Apró csattanás hangzott csak. A talp már nem érhette el kiszemelt célját a porban, hogy új lendületre rúgja a fiút.
Nem.
Helyette engedelmeskedve az apró kis női láb oldalról jövő váratlan behatásnak, belegabalyodott a mit sem sejtő másikba, és így vígan repültek oldalra, fel: fel a levegőbe.
Mindazonáltal Sai kissé oldalvást dőlt abban a pillanatban, az arcán megmaradt nyugton pihenő vonások is ráncok sorozatává rándultak össze, tekintetén az ijedtség jéghideg hulláma szaladt végig.

Az egész nem tartott egy pillanatig sem.
- ...héééj!

Nyekk.

Ilyen egyszerűen és gyorsan, felfogni se volt ideje, hogy mégis mi lett vele, s már a homokban hevert, az oldalán, körötte már szinte le is ülepedett a levegőbe felvert sok kis apró porszemcse.
Végül egy lélegzet-vissza-fojtott, és elképesztően hosszúra hagyott pillanat minden miliszekundumát végigkísérve a nem létező tömeg által, becsapódott Timidusz: A sárkány is.

Bumm

Reccs

Ropp

Aztán felcsendültek amaz sárkány szavai, Sai pedig kínoktól összerándult arccal ütötte tenyérrel a földet, lába, térdtől felfelé még ritmikusan pattogott ég és föld között.
- Jól van, jól van! Megértettem! A tábornok feladja, a tábornok feladja - ismételtem kétségbeesetten
- Csak szállj le rólam! - könyörögtem, immár Bubával a kezeim között.
Hogy hogyan is került oda, úgy hogy az imént még Shu hátát karistolta, azt nem tudni, de ott volt, a magasban, a szavanna többi állata fölé emelve, a napfényben fürödve a majom markaiban.
- Leteszem a fegyvert, leteszem! - Buba huppant a tomporán, arcán totális értetlenség, szemei hiába keresték az elmúlt percre a magyarázatot.

Amennyiben Timidusz elfogadta a megadást és leszállt ellenfeléről, úgy vesztes tábornokunk sajgó háttal hasonlóképp elszakajtotta magát az ölelő anyaföld vonzásából, meghagyva neki játékszernek csupán két porlepte mokaszin talpát afféle diplomáciai kontaktnak.
Sai igyekezte befogadni az igét, azonban a felocsúdó rókakölyök nem átalkodott magához ragadni a telepátiát, és imigyen beszélni a fejekbe:
~ Én csak teszem és kész. Ez a tökkelütött ott bóklászott a sötét erdőben, amikor már nem lett volna szabad senkinek se kimerészkedni a vackából. De az erdőszellemek azt mondták, hogy ő fontos. Azt nem, hogy miért.
~ Azt mondták: "Buba!" Nem, akkor még nem ez volt a nevem. Akkor még... nem tudom, nem emlékszem. Nem baj, Sai azt mondta Buba leszek. És Buba lettem. A szellemek pedig azt mondták nekem akkor: "Menj és vigyázz e fiúra! Légy társa bajban, és magányban, védelmezője a veszedelemben, esze az őrületben, karma a csatában!" Én nem kérdeztem miért. Az erdő szellemek végtelen bölcsek és nem illik megkérdőjelezni a döntésüket.

//feladjuk a harcot, a mucha lucha mai győztese: Timidusz

Sai:
ÉP: 1/50
PP: 0/28
CSP: 0/50

Buba:
ÉP: 19/25

by **Shukaku** Kedd Júl. 05 2016, 16:59

Siker siker hátán, legalább is ami az eredményt illeti, Shu kivitelezésén ugyanis volt még mit javítani. hiszen eredetileg, a tervek szerint neki nem kellett volna eltanyálnia, de hát ahogy esik, úgy puffan, és puffant is, méghozzá hatalmasat. Timi támadása már sokkal szebben sikerült, és talán ez a látványos belépő, avagy a sárkány közvetlen közelsége okozta azt is, hogy feladtad a küzdelmet. Nem kellett kétszer kérned, amint Timidus meghallotta a feladás szót, befejezte a támadást, és elengedett, majd már röppent is a társához, hogy őt segítse fel, majd a rókát, és ha még nem voltál talpon, akkor téged is, végül pedig mellsőinek megrogyasztásával egy meghajlással zárta a küzdelmet, amit gyorsan Shu is leutánzott, de szóhoz még nem jutott, hiszen érezte, hogy Timidus nem rá figyel, és ez valóban így is volt, hiszen a sárkány a róka felé fordította a fejét és a füleit is, majd Buba eszmefuttatása végén bólintott.
-Valóban ritkán tévednek, de ők csak elindítottak téged. A hogyan és a miért már a te feladatod. Az emberek tudják, hogy mi megvédjük őket, a többségük bízik bennünk, mert bíznak a világunkban. Azt kell elérni, hogy mi is úgy bízhassunk bennük, ahogy ők bíznak bennünk.
Ezután már mindkettőtök felé fordult, úgy folytatta.
-Meg kell ismerned a társadat, nemcsak a harcban, hanem az élet minden területén, mert ez a kapcsolat jelenti számotokra az életet. tanuljatok egymástól, mert felelősséggel tartoztok egymásért. Jól harcoltatok. Én több figyelmet szenteltem volna annak az ellenfélnek, aki valóban sebezni tud. Nem csak sebzéssel támadhattok. Emellett igyekezzetek jobban kihasználni a környezeti adottságokat, és ne mutassátok ilyen nyíltan azt sem, ha nincs tervetek a csata további részére. Ilyen alacsony szinten még nem tudtok nagyon tervezni, de mielőtt rátérnénk Soujira és a társaira, a történetetekre, érdekel, hogy milyen pontozással és felszereléssel terveztek, illetve kívántok-e céhhez csatlakozni.
És mivel imigyen Timi megkérdezett mindent, amit Shu tudni akart, a lány le is ült törökülésben a sárkány mellé, és várta a válaszokat.

by **Argo** Pént. Júl. 08 2016, 10:58

Hai~
Folytatás ismiben :3
A párbaj-oktatást lezárom, jutalmatok 30 exp ls 80 arany.

by Ajánlott tartalom