Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

by **Ritsu** Hétf. Május 16 2016, 22:09

A Céhház óriási, legalábbis szoba téren, sok kicsi és sok nagy szoba van. Mindig is szerettem a nagy teret, viszont megelégeltem a kicsit.. Nem is, inkább olyan átlagosnak mondanám az én szobámat. Hogy mi rejlik az ajtó mögött? Egy óriás szekrény tele könyvekkel(Utálom a könyveket, nem szoktam olvasni, de jól néznek ki)és sok-sok fiókkal. Az egyikbe kardokat fogok raktározni mindenféle tulajdonság szerint,, a többibe meg éppen amit. Az ablakon keresztül tökéletesen bevilágít reggelenként a nap, és nem hagy aludni.

by **Kiwi** Csüt. Aug. 04 2016, 10:13

- Kopp, kopp! - Lehetett hallani a hangomat, a kopogással együtt. Nem akartam rátörni, viszont Shu is mondta hogy, szocializálódjak... vagy mi. Szóval ismerkedjek. A fiút már többször láttam, valamint a közös küldetésünkön is váltottunk pár szót. Ő lett végül a csapatmester, de egy banditákból álló csoport még nem lesz csapat, de édes volt ahogy próbálkozott. Viszont, úgy döntöttem ha már a folyosókon nem csíptem el, és remélve hogy, még itthon van, szóval felkeresem. Várok egy picit, figyelem a neszeket, zajokat. Hátha kinyitja az ajtót.

by **Ritsu** Pént. Aug. 05 2016, 22:20

Éppen hazafelé tartottam az otthonomtól nem messzi utcáról.
Szeretem nézegetni a cuccokat a piacon. Igaz, nem nagyon veszek semmit, de legalább jó nézni őket.
Szóval a céhház felé tartottam.
Ha valaki esetleg belátott volna az ablakon akkor láthatta hogy a villany le volt kapcsolva, illetve senki se tartózkodott bent.
-Végre hazaértem.
Mondtam kicsit nyugodtabb, halkabb hangon.
-Már csak annyi a dolgom hogy beérjek a Bunkiba.
Egyre jobban közeledtem az ajtóhoz, majd mikor a megpillantottam az ajtót, egy lányt láttam előtte.
-Ki lehet az? Ráadásul pont most? Na jó, biztos valakinek a valakije, és keresi azt a valakit, megpróbálok neki segíteni.
Óvatosan, de megközelítem, majd megszólítom.
-Szia! Segíthe--
Ha megfordul a lány akkor egyből eszembe jut az arca.
Kiwi. Ő az. De mit kereshet itt? Vagy megártott volna a friss levegő és eltévesztettem a szobámat?

by **Kiwi** Hétf. Aug. 08 2016, 17:21

Arra számítottam hogy, majd kinyitja az ajtót, meg sem fordult a fejemben hogy nem tartózkodik itthon... A hátam mögött figyeltem fel a hangjára, így kissé meglepetten fordultam hátra, és köszöntem neki.
- Szia, nem gondoltam... mármint azt hittem, itthon vagy. .___. - Kezdtem bele a magyarázkodásba.
- Csak, gondoltam... felkereslek, hogy, beszélgessünk picit, elvégre céhtársak vagyunk. ^^ - Próbáltam rendezni a meglepettségemből fakadó zavaromat. Fordultam felé, miközben vártam a válaszát.

by **Ritsu** Kedd Aug. 09 2016, 14:24

-Ja! Igen.. Hát ha akarod odabent is beszélhetünk, de ugyan akkor ott van a kert meg akár a zeneterem is.
Próbáltam sorolni a helyszíneket, bár talán a szoba lett volna a legjobb döntés, de majd Kiwi eldönti.
-A szobámban lehet összevissza van minden, ezért bocsánat, de ha nem nézed akkor talán nem zavar annyira
Ha Kiwi odaenged az ajtóhoz kinyitom, majd amilyen gyorsan csak lehet megpróbálok mindent a helyére rakni.
-Jöhetsz!

by **Kiwi** Vas. Aug. 21 2016, 22:13

Tipikus kisfiú, és annak is a legtündéribb fajtája. Az öcséim után valahogy jó érzés tölt el. Mintha egy darabkájuk itt lehetne, bár az emlékezés és a hiányuk tudata mardos, mégis egy pillanatra elfogott a nosztalgia, valamint az a tudat hogy, gondoskodjak. Igen, a fiúról is fogok. Az oltalmam alá fog kerülni, és úgy fogok róla gondoskodni mintha csak a nővére volnék. Fellángolt bennem egyfajta "anyai?" nem, azért nem az, de egy ahhoz hasonló gondoskodási vágy.
- Nem zavar a rendetlenség. Három öcsém van, igazán hozzá vagyok szokva a kuplerájhoz. - Jegyzem meg mosolyogva, majd ha ezek után is úgy lohol be, csupán megmosolygom, kedvesen, miközben türelmesen megvárom hogy, végezzen. Majd ha mégis beinvitál megteszem. Nem akartam nyilvános helyen beszélgetni, jobb így, kicsit privátban. Végül ha beinvitál, akkor belépek.
- Nagyon szép rend lett. - Dicsérem meg a fiút, majd, ha gondolja mutatok neki egy trükköt, de csupán utána, ha helyet foglalhattam.
- Leülhetek? - Kérdeztem, majd a szék felé közelítettem, és ha igenlő választ kaptam, akkor le is ültem.
- Azért jöttem hogy, egy picit megismerjük egymást, beszélgessünk. Hobbikról, kint milyen volt, bent mit szeretnénk, meg ilyenek. De kezdek én, hogy könnyebb legyen. A hobbim a rajzolás és a kreatívkodás, valamint sok dolog érdekel, az emberek, az emberi viselkedések, a pszichológia, a természettudomány, de nem vagyok túl.. otthon bennük, csupán érdekel. - Meséltem neki a régebbi hobbiaimról.
- Téged, mi érdekelt odakint, vagyis úgy alapjáraton? - Kérdezek rá. Bár van egy ötletem, ahogy így elnézem és amennyit láttam belőle, ő olyannak tűnik akit minden érdekel, legalábbis ideig óráig. De meglátjuk igazam van-e.

by **Ritsu** Szer. Aug. 24 2016, 22:09

Azta.
-Három? Az sok egy kicsit, nekem csak egy húgom van. Vagyis volt. Vagyis van csak.. Ott kint.
Szép.. Rend..
Hátranézek, majd meglátom a kukát, ami ki van borítva. Majd visszanézek.
-Aha, Köszi
Mosolygok azért, értem az iróniát.
Kihúzom a széket.
-Persze, itt van ülj le.
Én elé ülök az ágyra, mint mindig, törökülésbe.
-Rajzolás? Én nem tudok, de szeretem a rajzokat nézni ahogyan elkészülnek. Egyszer megmutathatnád a rajzaid. Ha nem privátok.
Nekem a kinti világban nem nagyon jött össze semmi, ezért a gépezés volt a hobbim. Sajnos ahol éltem ott a kocka volt ennek az elnevezése, de én szerettem magamat gamernek nevezni. Persze emellett ment ezerrel a tanulás, talán az informatika és az irodalom érdekelt a legjobban. Meg persze a történelem. Másik hobbim talán a foci volt, persze nem verseny szinten, szimplán csak az iskolában játszottam.
A pszichológiához nem értek, de szerintem az is egy érdekes dolog, segíteni máson, ha jól tudom.
Nem is tudtam mit kérdezni, szóval reméltem hogy majd ő megteszi.

by **Kiwi** Vas. Aug. 28 2016, 19:16

- Hát igen… vannak csak nem itt… - Mosolygok, bár egy picit fájdalmasan, de ezt csak egy halovány másodpercre engedtem meg magamnak, amint észbe kaptam, máris tereltem a dolgot. Majd amint beléphetek, megdicsérem a szobát, pasi szobához képest egész tiszta, ha a kuka ki van borulva hát istenem, de legalább használt alsóneműt nem látok szétszórva. Mikor kihúzta nekem a széket, le is ültem, majd ő is helyet foglalt, velem szemben az ágyon, elkényelmesedve. Végül beszélgetésbe kezdtünk. Én kezdeményeztem, hogy könnyebb legyen neki is.
- Szívesen megmutatom majd. – Mosolyogtam kedvesen.
- Voltak játékok amiket én is szerettem, volt egy két mmo, valamint egy fps amit szerettem. – Említettem meg neki, de csak párat, jelezve, hogy kicsit én is részese voltam ennek a „világnak” is. Amúgy, hasonló, én is sok időt töltöttem a gép előtt. Mesélem el neki, hogy nincs egyedül.
- Én is suliba jártam még, bár engem a magyar és a történelem pont nem tudott lekötni. – Vigyorodtam el kissé zavaromban.
- Sem a matek… de a kreatívkodós dolgokat szerettem, több szakkörön részt vettem. – Mondom, persze azt nem említettem meg, hogy költözés miatt, mindegyikbe épp csak belekóstolni volt időm.
- Hát… a pszichológia érdekes tudomány, és jó volna ha tényleg a segítésről szólna… de ennél azért bonyolultabb, segíteni segítünk, de csak annak tudnak aki hagyja is. – Részletezem kissé, bár nem tudom mennyire érti, ha nem akkor rákérdez és kifejtem bővebben, persze csak ha érdekli.
- Amúgy az üzeneted miatt is jöttem. Hallom fegyver kovács lettél ez tök jó, Chariton meg páncélos. Szóval jól össze fogjuk tudni hozni majd a dolgokat. Azt hogy, nem tudod, hogy csináld ne aggódj, én kristályíró voltam, de lecseréltem. Most inkább gyűjtök érceket nektek, vagyis magunknak, és ha kell valami dobsz egy pm-et, vagy átjössz hozzám és megoldjuk. Valamint, kereslek majd, ha nekem kellene valami. – Mosolyodok el.
- Azt, hogy miként kell csinálni, lehet meg tudom mutatni, ha már van recepted. – Teszem hozzá, és ajánlom fel neki a segítségemet.
- Nem bonyolult amúgy. – Jegyzem meg mellé.

by **Kiwi** Kedd Aug. 30 2016, 12:15

Amikor belépsz a szobádba, egy kis boríték fogad. Benne egy levél és egy melléklet részlettel.
Sok sikert hozzá!

Levél:

Melléklet:

by **Ritsu** Szer. Aug. 31 2016, 13:57

-De király! Én is szeretem az mmokat.
Közben elkezdett korogni a hasam. Ennyi ideig a városban lehettem? Pedig amikor elindultam akkor még reggel volt. Most már olyan délután három óra lehet. A nap állása szerint. Tekingetek az ablak felé, ha a nap is úgy áll, hogy rá lehet látni.
Éhes vagyok. Nem is ettem ma még semmit.
A szemem sarkából megpillantottam a múltheti vásárlásom gyümölcsét. Szó szerint gyümölcsét, mivel egy alma volt ott. Nem az hogy megromlott, de elég fonnyadt volt, de szerintem ehető, maximum kivágom a rossz részét késsel ami szintén van az asztalon.
Persze figyelek Kiwire, próbálok bólogatni, bár nem nagyon értek a pszichológiához.
-Ha.. Van kedved, akkor kicsit beszélhetnél róla. Mármint az egészről, mert nagyon nem vagyok otthon benne, viszont eléggé érdekesnek tűnik.
Viszont, ha nem zavar, akkor én megeszem ezt az almát, mert nagyon éhes vagyok.
Félbevágom az almát, látom hogy nem rohadt, ezért megkínálom vele Kiwit. Ha kér, adok neki, ha nem akkor nem, viszont én mindenféleképpen megeszem az egyik felét.
-Visszatérve a jártasságokra. Igen. Bár egy picit változtattam rajta. Érclátás és Fegyverkovács vagyok, vagyis leszek. Szóval majd (A favágós küldetés után) a későbbiekben szívesen fogadom a segítséged.
Beleharaptam az almába, és elkezdtem émelyegni. Kiwin korona volt, kezében varázspálca, a könyvek sírtak hogy sose olvasom őket, a nap pedig megsértődött, mert rosszul néztem az időt, és már napnyugta volt. Rosszul lettem, de a legnagyobb erőmmel próbáltam ezt titkolni Kiwi elől.
Mintha megőrültem volna. De miért lehetett ez? Egyáltalán meddig tart?
Vissza is tettem a helyére az almát. Ránéztem Kiwire, óriási szemei voltak és hercegnős ruhába volt. Meg se mertem szólalni, a végén még azt hiszi hogy idióta vagyok.

A levéllel csak az ismerkedés után foglalkozok.

by **Kiwi** Kedd Szept. 06 2016, 21:04

Meglepődtem a lelkesedésén, de pozitívan igen, van egy közös pontunk, ez máris hasznos. Majd először a gyomra kordult meg, és ő maga is mozgolódni kezdett, felállt az asztalhoz lépett, majd egy már nem épp fényében lévő almát kezdett el meghámozni, vagyis én ennyit láttam.
- Nem.. zavar de, szerintem azt már ne edd meg. - Lehúzom a menüm, és milyen jó is a rendszernek bizonyos tulajdonsága. Előhívok, két sajtos pogácsát. Az egyiket átnyújtom, a másikba magam harapok bele.
- Tessék én is éhes voltam már. – Jelentem ki egy biztató mosollyal kísérve.
- De ne együk tele magunkat, Shuék megharagudnak, ha tele leszünk vacsorára. De, ha meghagyod az ételt az kint megfonnyad, viszont ha az inventorydban tartod, akkor friss marad. – Adok neki egy kis tanácsot.
- Valamint a konyha is tele van kajával, ha kint felejted sem kell ezt megenned, lentről is nyugodtan hozhatsz fel. – Segítek neki, és tudom jól… magam sem szeretek lent enni, a szobámban nyugisabb, vagy ha közösen kajálunk, az ebédeknél szeretek lent enni, de… amúgy nem.
- Mi érdekel, így nem tudom mit meséljek róla, sokat én sem tudok, csak érdekelnek az emberek, ezért foglalkoztat az is. – Magyarázom meg, azért egy elég átfogó dologról volt szó, így nem tudtam mi is érdekli igazán belőle.

- Rendben, akkor amint lesz recepted segítek, bár én kristályíró voltam, de nem hiszem, hogy bonyolultabb volna. – Biztatom. Végül, meglepően elhallgatott, csendes lett, és furcsán nézett maga elé, vagyis… csak nézett…
- Minden rendben? – Kérdezem, majd folytatom.
- Elbambultál picit, min járt az eszed? – Kérdezem min is gondolkodott így el.

by **Ritsu** Szer. Szept. 21 2016, 17:50

-Perő.. Perse, korona meg pálca a kettő nap meg a könyvek ordibáltak is sirtak.
Összevissza beszéltem, de elfogadtam a pogácsát. Mégis csak szeretek enni, szóval meg is ettem olyan kettő harapásra. Mintha, elmúlt volna az egész. Lehet az alma miatt volt. Hát a fene se tudja, a lényeg hogy vége.
-Ez finom! Szóval. Kicsit mintha elvesztettem volna az előbb az irányítást a testem felett. Tudok én enni ha akarok!
Mosolyogtam, bár majdnem behánytam oda Kiwi elé, elég kellemetlen lett volna. Na meg még feltakarítani is.
-A hűtőt nem nagyon használom, na meg a legtöbbször azt hiszem tele van.
Ha hülyeséget is mondtam, de próbáltam valami indokot találni arra. Az igazság az hogy nem is tudtam hogy van hűtő..
-Szóval a jártasságok. Biztosan értesz hozzá, legalábbis úgy gondolom.

by **Kiwi** Kedd Szept. 27 2016, 10:12

Csak elkerekedett szemekkel hallgatom a fiú hadoválását, azt hiszem ez valami tini hóbort lehet, vagy… csak zavarba van, vagy fogalmam sincs. Nem láttam értelmet, sem indokot mögötte, és leginkább nem is akartam a furcsa mondatával foglalkozni, azt hiszem… jobb ha a szőnyeg alá söpörjük a dolgot. Bár, az az alma nem tűnt túl biztatónak, jobb is ha valami táplálóbbat eszik. Nyugtattam meg magamat is. Végül azt hiszem, az éhség miatt volt, ha valaki rosszul van, beszélhet félre, vagy lehetnek hallucinációi, bár nem tűnt hogy ájulás közelben lenne… de, ez a SAO, itt más szabályok vannak érvényben. A pogácsa után úgy, tűnt rendben lesz, ami szintén csak az elgondolásomat erősítette, majd adtam neki tanácsokat. És ismét úgy tűnik hogy, félre beszél. Kezdek erőteljesen aggódni, bár fogalmam sincs mit tehetnék, vagy egyáltalán mitől van. Talán csak zavarban volna?...
- Nos, megbeszéljük a jártasságokat, majd lemegyünk ebédelni. Úgyis idő lesz lassan. Shukakuék haragudni fognak, ha nem fogy el a főztjük. – Próbáltam biztatni a fiút, és ha lejön velem, megmutatok neki mindent amit kell. Most viszont, még volt egy kis dolgunk. A jártasságokkal kapcsolatban kaptam tőle egy üzenetet, én pedig szeretnék neki segíteni, mármint, megmutatni, hogy működik a gyártás. De kiderült, hogy még nincs receptje, nekem, meg már nincs, hisz dupla látó létemre nem kell. Így, ha a fiú is úgy gondolta lemegyünk a konyhába és szétnézünk, mi van terítéken.

/Szerintem nem kell helyszínt változtatni, itt is folytathatjuk a konyhás játékot, de ha szeretnéd, akkor ott is játszhatjuk. ^^ /

by **Ritsu** Kedd Okt. 04 2016, 22:06

- Az előbbi, alma. Romlott volt, vagy mit tudom én, de nagyon rossz volt, elkezdtem tőle émelyegni meg a könyek meg a.. Mindegy. Ott a jártasság felvételekor láttam valami dolgot, miszerint recepteket kell gyűjtenem, de hát nekem nincs egy se, mint már mondtam (asszem mondtam). A kajálás viszont egy nagyon jó ötlet. Úgyse nagyon volt még szerencsém Shu ételeiből enni. Csupán csak egyszer-kétszer. - Tettem hozzá.
- Ha gondolod, lemehetünk a konyhába enni, ha éhes vagy. -
Adtam volna neki valami kaját, vagy akár csináltam volna neki, de.. Hát abból csak a baj lett volna. Amúgy is a konyha a lányoknak való.. Nincs azzal semmi baj hogy nem tudok főzni. Meg amúgy is ott van Shu ennivalója.
- Én legszívesebben lemennék enni. De akkor elsőnek a jártasságok. -
- Buta vagyok ehhez, tehát nem ígérem hogy megértem elsőnek. -

by Ajánlott tartalom

Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|

Re: Ritsu Területe |Belépni Tilos!|