Csipkés Hegység

The member 'Kiwi' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

/*Kígyó 1# és 2# és 3# és 4# és 5#* Támadva, elvileg ennyit bír a csp-m./

Nos, miután tisztáztuk az alap dolgokat, kicsit a képességekre terelődött a szó, kiindulva a besárgulásból. Kiwi nem kérdezett rá, úgyhogy nem fejtettem ki pontosan a képességemet, és haladtunk tovább. Ugyan nyújtottam a kezem, de azért visszakérdeztem hogy mit is tud ez a képesség. A kérdésemre egy meglehetősen homályos választ kaptam, ami ugyan magát a képességet nem magyarázta meg, azt levontam belőle, hogy valami Kiwi nem akarja megosztani velem a pontos működését. Kicsit zavartan néztem a lányra, de végül is csak megvontam a vállam.
-Hát, rendben - tettem hozzá szóban is. Lehet erőltetnem kellett volna, mert azért így már kezdett kicsit fura lenni a helyzet, de valamiért hagytam a dolgot.
Ezután a kis intermezzo után megérkeztünk a bejárathoz, ahol Kiwi láthatólag elkomorult. Ezt hamarosan észre is vette, amit egy bocsánatkérés követett, bár én nem éreztem szükségesnek. Ki hogyan kezeli a stresszt, és amúgy is, az általános reakció ez szokott lenni az embereknél, érthető módon.
Aztán végül, kezdődött. Elővontam a kardomat, és erősen megszorítottam a markolatot. Kicsit túl erősen, és ha lett volna fájdalomérzet, valószínűleg előbb leesett volna, hogy inkább görcsösen szorítom, semmint megmarkolom. Mindenesetre, miután észrevettem, rákényszerítettem magam hogy nagy levegőt vegyek, majd ellazítsam a karom, és utána egy görcsös szorítás nélküli jó fogást találjak a markolaton. Ezután érkezett  a sziszegés, és Kiwi is arra jutott, mint amire én: "kígyók".
-Még ezt mondod, de azért várjuk ki a végét - villantottam meg egy rövid mosolyt a férges megjegyzésére, majd bólintottam a taktikát vitató mondatra. Nem éppen a legegyszerűbb manőver volt úgy támadni, hogy ne kapjanak beléd a kígyók, és nem is sikerült kivitelezni sérülés nélkül.
-Az biztos nem lesz egyik sem szépségverseny nyertes egyhamar - értettem egyet a lánnyal, miközben ő öt kígyót is elintézett. "Az igen", jegyeztem meg magamban, majd ezen felbuzdulva én hatodik sziszegő szörnyre vettem a pillantásom, majd rövid megfigyelés után támadásba is lendültem.

//Támadom tehát a hatos számú "versenyzőt" kétszer//

The member 'Eldrie' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Bizonyára mindenki tudja mi a legértékesebb a világon, ami minden pénzt megér. Azok, akik az aranyra vagy a gyémántra gondolnak rosszabb úton nem is járhatnának, akárcsak azok, akik az örök barátságot mondták volna. Utóbbiak kissé naivak, de ezzel ellentétben nemes lelkűek, szóval őket nem bántom. Ami az én tekervényes agyamban megfordult az nem más, mint az információ. Elég egy kis hír valakiről vagy valamiről, és ha okos az ember vagyonokat csinálhat belőle. Ezzel én is tisztában voltam ezért is mentem el arra a helyre ahova mentem. Míg a játékban raboskodtam jó pár emberrel sikerült megismerkednek és sok pletykát halottam, köztük egy bizonyos árverésről, amit időről időre megrendeztek. Magától értetődik, hogy ez egy privát rendezvény volt, így nem hívtak meg akárkit. A megadott időben a megadott helyre érkeztem majd halkan az őrnek odasúgtam a jelszót.
-Az oroszlánnak ugarian kell, de csak akkor, ha az antilop átkel a zebrán. – mondtam majd gond nélkül beengedett.

Hogy honnan szedték ezt a sok marhaságot, fogalmam sincs, bizonyára valaki túl sok kémfilmet nézett. Az eseményre egy teljesen hétköznapi étterem hátsó szobájában került sor, senki se gondolta volna, hogy ott ilyesmik zajlanak. Tisztában voltam vele, hogy ez így van rendjén, mert mégsem plakátozhatták ki a helyet azzal a felíratta, hogy titkos találka este nyolc órakor. Kicsivel több, mint egy tucatnyian lehettünk bár nem álltam neki megszámolni a fejeket. Leültem az egyik székre és vártam, hogy kezdetét vegye az árverés. Ezt az egészet egy húsz év körüli srác vezette, akinek egy dollárjegy volt tetoválva a szeme alá.
-Mindenkit köszöntök a mi kis összejövetelünkön. Nasival vagy itallal sajnos nem tudunk szolgálni, de úgy gondolom a többség ezt nem is bánja. Most, hogy így összemelegedtünk vágjunk is bele a közepébe.

Először egy kardot mutatott be, ami elég szép volt, azonban csak kardforgatók használhatták. Utána egy arany buzogány került terítékre, amit csak lovagok használhattak, de még túl alacsony volt hozzá a szintem. Megtehettem volna, hogy megveszem, és majd akkor használom, ha eljön az ideje azonban nem azért mentem és nem tudhattam mennyibe fog nekem fájni. Ezt követően szörnyekről és különböző játékosokról lehetett információt venni. Kissé kezdtem ideges lenni, hogy át lettem verve és mégsem árulnak olyasfajta információt, amire nekem szükségem lenne.

Nagy megkönnyebbülésemre végül mégis sor került egy izgalmasnak titulált kazamata koordinátáinak megvásárlására. Csak annyit árult el róla, hogy bár már jártak ott korábban, ennek ellenére sok titkot rejthet még magában, ráadásul egyáltalán nem magas szintű így akárki mehet. Ez a tény kisebb zúgolódást indított el a tömegben ugyanis, ők kihívást és kincseket akartak.
~Bizonyára mind magasabb szintűek, mint én így könnyű dolgom lesz. De mi van, ha meglátják én mire licitálok és lenéznek. Hát aztán? Mindenki törődjön a maga dolgával.~ gondoltam magamban.

Kissé meglepődtem, hogy valaki rám licitált, mert úgy véltem mindegyikük erősebb mint én és senkit sem érdekel. Normál esetben hagytam volna, hogy elvigye, de nem akartam magamat megadni harci nélkül. Nem beszéltünk csak a kezünket emeltük fel, hogy tartjuk a licitet.
-Ez aztán szép így kell ezt csinálni, bár nem leszek gazdag tőle, de aki a kicsit nem becsüli. Folytassuk ki ad 50 aranyat? Az a magas fiatalember köszönöm ismét. Most hatvanat? Köszönöm kislány. Hetven az égimeszelőnek, már bocs a szóviccért. Nyolcvan a leányzónak. – végén nem mondott mást csak a számot és éppen az aktuális fél felé mutatott.

Már nagyon érdekelt ki az, aki ennyire alám akar ásni ezért egy kicsikét megemelkedtem és nem akartam hinni a szememnek, bár gondolhattam volna. Kevés olyan személyt ismertem, aki ennyire ragaszkodott ahhoz, amit kiszemelt magának, majdnem, mint egy tigris.
-Te vagy az? – kérdeztem.
Most, hogy így felismertük egymást meg is feledkeztem az árverésről, de mindegy is volt melyikünk nyeri meg. Egyáltalán nem került sokba a cím azonban lehetett volna olcsóbb is. Eldöntöttünk, hogy együtt megyünk, mert így nagyobb az esély ráadásul már rég futottunk össze.
-Furcsa neve van, de nem tűnik vészesnek. Szerinted? – kérdeztem mikor végre megérkeztünk.
A csipke amolyan nőies dolog volt bár Kanami nem egy kimondottan tipikus nő. Még indulás előtt magamhoz vettem a felszereléseimet így készen álltam mindenre, legalábbis én ezt gondoltam.


/Kaszt: Lovag.
Szint: 6
Élet: 9 pont (45)
FK: 8
Erő:8(fegyver nélkül)/12(fegyverrel)
Irányítás:0
Kitartás:7
Gyorsaság:7/11(cipővel)
spec:1/4(köpeny)
páncél 22
/Gerezdes buzogány(4 erő), címer pajzs(15 páncél), kezdő ruha(2 páncél),Pókháló Cipő (4 gyorsaság), Ezüst Köpeny (3 speciális képesség 5 páncél)./

Volt egy kis kavarodás az árverésen, egészen apró félreértésből fakadóan, de az egész igazán nem tesz semmit, hiszen a licitáló és az áru megtalálták egymást.
De azért elég nagyot néztek az első sorban fészkelődő öltönyös vadászpókok, frakkba vágott majmok, és a szmokingos óriáskígyók, meg a többi kazamata lakó, amikor meglátták, hogy az áru is licitálni kezd.
De amikor végre leütötték a ti ajánlatotokat, mind nagyon boldognak tűntek
- Ssssz, végre jön egy kissssz isssszgalom a hássszhossz - kommentálta az egyik kígyó, és a majmok sem tudták megállni boldog vihogás nélkül
A teremből kifele menet az egyik vadászpók sejtelmesen és sokatmondóan pislantotta rátok mind a négy szemét

Az árverés végével megkértek titeket, hogy kövessétek a kocsist, aki elfuvaroz titeket a hegy lábához, a ház ajándékaként.
A hegy valóban csipkés, de azt talán elfelejtették említeni, hogy a hegyoldalt mégiscsak erdő övezi. Egy meredély szélénél tesz ki titeket, ahol már egész ritkásak a fák, majd sietősen elviharzik a hintóval.
Sziklás, cserjés, köves hegyoldalba visz tovább az út felfelé.
De nem kell sokat tanakodnotok, hogyan és mint legyen, mert egyszer csak egy közeli fa felől ismerős vihogással övezett makogás és visítás kíséretében egy bronzládika csapódik a fák közül a lábatok elé, majd egy majom puffan a kavicsos útra, három másik társa a fa alacsony ágairól nyújtogatja a nyelvét. Elég félelmetesnek tűnnek
*Bronz ládikát találtatok*

Kanami Minagawa (Sebzés: Z:59 / S:64 / P:70, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 3.4 SP kiskörönként.)
K1 (Sebzés: 12, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia, 1.5 SP kiskörönként.)
Majom#1
Majom#2
Majom#3
Majom#4


Kanami Minagawa (22. szint): 85/85 HP, 35 páncél, 80/80 CSP
K1 (6. szint): 45/45 HP, 22 páncél, 35/35 CSP

Hála annak a kedves és együtt érző magasságosnak nem kellett egészen a helyszínig kutyagolnunk, hanem csak a kocsiig. Igaz, hogy csak egy szekérféleség volt, de különösen festett volna egy Aston martin a középkori környezetben. A való világban vagy a tömegközlekedést vettem igénybe vagy a hagyományos, sokak által elismert láb buszt. Miközben vártam, hogy megérkezzünk nem tudtam sok mindent tenni legfeljebb csodálni a tájat és persze meseszép partnernőmet. Persze nem akartam, hogy azt érezze kukkolom ezért hébe-hóba pillantottam rá. Nem igazán volt ötletem miről is beszélhetném, de azért megkérdeztem ő mit szól erről a nem mindennapi kalandról.

Lehet, hogy én voltam kissé paranoijás, de úgy tűnt a kocsi túlságosan is gyorsan hagyott ott minket. Találtunk egy utat, ami egyenest a hegyhez vezetett, vagyis én így gondoltam és nagyon reméltem, hogy nem fogunk eltévedni. A múltkor nagyon rosszul jártam egy fennsíkkal így jól esett volna egy kis siker élmény. Ahogy bandukoltunk fölfele váratlanul különös vihogás ütötte meg a fülünket, ami rossz emlékeket ébresztett fel benne és így már az elején felment a pumpa bennem.
- Még semmit sem csináltam, de ezek az idióta majmok már rajtam röhögnek.
Fogalmam sem volt róla, hogy milyen találó a megfogalmazásom ugyanis tényleg majmokkal kellett szembe néznünk, pontosabban négy-el. Nem igazán törődtem az elénk hajított ládával, csak az érdekelt, hogy végre valakinek bemoshassak egyet. Külső szemlélőnek úgy tűnhetett azért léptem előre, hogy Kanamit védjem, de valójában csak már nagyon viszketett a tenyerem. Szó nélkül a talajon álló majomhoz léptem és meglendítettem a buzogányomat úgy, hogy pont a feje búbját találjam el.

/K1 Majom#1-t támadja./

The member 'K1' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Micsoda klisés és kifordult világ, hogy ezek a mobok visznek minket a saját kivégzésükre... Talán adni kéne nekik borravalót, hátha visszadobják amikor elmetszem a nyakukat. Milyen egy vicces fejlemény lenne, ha kiderülne, hogy a mobokból eső dolgok mind más játékosoktól kapott vagy fosztott pénz...

Ezen járt az eszem miközben K1-el a kocsiban üldögéltünk. Szinte végig az ablakon kifelé néztem, pár alkalmat kivéve amikor rámpillantott. Zavart, hogy ennyire csendben van, úgyhogy egy kérdéssel törtem meg, leginkább az ő félkérdésére válaszul
-Szóvalhogyhogy ott lyukadtál ki hogy eljössz kazamatázni? Meg ugye meghívtál volna engem is kis shunya

Persze amiről nem tud, az nem fáj neki gondolatmenetben szerintem engem sem zavart volna ha simán elmegy egyedül, de jó lett volna tudni mégis zavarba jön-e a kérdéstől...

Pár percünk volt még vissza az útból, aztán a kocsis nagy durván dobott ki minket a hegy lábánál. Én a tarkómat fogdostam, meg nyújtóztam, miközben egy sziszegő balfácán jött elő. Nagyon idegesítő vihogásukra Ká nem éppen úgy reagált ahogy vártam volna, éppen ezért egy facepalm-mal jutalmaztam...

Nem éppen egy kazamata nyitó epic gondolat volt, ilyenkor én valami olyasmit mondtam volna, hogy Let the hunt begin! vagy A mai vacsora tálalva, de tuti nem azt, hogy rajtam nevetnek... Ehh... fő a lelkesedés nem igaz?

-Ne is aggódj ezen, kenjük le a vigyort az arcukról!

Szorítottam ökölbe az új fegyveremet, kissé legbelül aggódva, hogy vajon hogy fog muzsikálni az első harcán, majd egy Dash forwarddal rögtön a negyedik majom elé vetettem magamat, próbálva jól arconvágni

[támadom majom #4-et]

The member 'Kanami Minagawa' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Amikor az útonálló majmóca meglátja K1 buzogányát benne szakad a nevetés:
Immár nagy, tág pupillákkal néz rá, akár egy gyámoltalan kis kölyökkutya.
Persze egy bugozányt az ilyesmi nem állítja meg, így a vaskos fegyver feje reccsenve zúzza be a majombuksit.
A majombuksi pedig feljajdul, a majomfogak pedig visszamarnak a kézbe, mely az ütést mérte.

Az ágon ülők fentről majomkodnak, sírva röhögik ki pórul járt társukat,
s viháncolás közepette ereszkednek le ágról-ágra himbálódzva,
már majdnem földet érve, amikor Kanami fejszéje utat tőr magának az egyik kobakba,
s bearanyozza amaz napját.
A másik kettő szinte azonnal a lányra veti magát, foggal-karommal tépve a lány haját.

K1 4 sebzést szenved
Kanami 8 sebzést szenved
Majom#1 12 sebzést szenved
Majom#4 kimúlik

Kanami Minagawa (Sebzés: Z:59 / S:64 / P:70, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 3.4 SP kiskörönként.)
K1 (Sebzés: 12, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia, 1.5 SP kiskörönként.)
Majom#1
Majom#2
Majom#3

Kanami Minagawa (22. szint): 85/85 HP, 27 páncél, 58/80 CSP
K1 (6. szint): 45/45 HP, 18 páncél, 29/35 CSP


Körben érvényes SP:
Kanami Minagawa: 3.8 SP
K1: 2 SP

SP=többletkörök:

El sem tudom mondani milyen elképesztő érzés volt mikor a fegyverem el találta annak a szőrös mitugrásznak a fejét. Nem mellé csaptam nem is a lába elé és nem vált köddé az utolsó pillanatban. Ahogyan a régi mondás is tartja csak a fejét, hogy meg ne sántuljon. Igaz egyikük sem tett ellenem semmi rosszat, leszámítva azt a tényt, hogy kiröhögtek és ezúttal bizton állíthatom nem képzelődtem. A nyálkánál lehetséges, hogy annyira ideges voltam, hogy hallucináltam akárcsak a malacoknál, de ezek tényleg vihogtak. Ráadásul úgy, hogy még nem is volt alkalmam nevetségessé tenni magamat, csak úgy minden ok nélkül röhögcséltek. Ez azért is volt jó ugyanis akkor nem egyedül voltam, hanem egy rendkívül csinos hölgy társaságában, aki előtt nem lett volna jó lebőgni. Mégis milyen az a lovag, aki még egy emberszabásúval sem tud elbánni? Nagy sajnálatomra nem bomlott szét apró kis fénypontokká, de az életereje eléggé megcsappant. Úgy számoltam még egy ilyen csapás és nem kell miattam többet aggódnunk.

Magam elé tartottam a pajzsomat védekezés gyanánt és vetettem egy pillantást Kanamira, hogy lássam ő miképp boldogul. Velem ellentétben ő úgy szelte át az ellenfelét, mint forró kés a vajat. Na, igen, így kell ezt csinálni keményen, férfiasan leszámítva, hogy ő egy nő volt.

Várható volt, hogy a majom nem nézik jó szemmel a ténykedésemet és visszatámad, de abban reménykedtem, hogy a pajzsommal sikerül ezt megakadályoznom. Azt azonban nem sejtettem, hogy ilyen gyors lesz így sikeresen megmarta a kezemet.
- Harapsz? -kérdeztem.
Bizonyára nem voltak nagyon erősek, mert az életerőm nem ment át a sárga zónába, de ez nem is volt annyira meglepő. A kazamata elég alacsony szinten helyezkedett és mi erősek voltunk, úgy értem csak az egyikünk a másik csak úgy volt. Ismételten csapásra emeltem a fegyveremet hátha megint eltalálom a fejét. Terveim szerint, ha nem jártam volna sikerrel, akkor a gyomrát vettem volna célba. Annyira el voltam merülve ebben a kis párbajban, hogy meg is feledkeztem arról a személyről, akit védelmeznem kellett volna.

/ Majom#1-öt veszi célba. Ha elsőre nem találja el akkor majd másodjára. Vagyis kétszer támadja ugyanazt./