Re: A Szafari Szörnye [Játékos Küldetés]

by **Joey Chrome** Pént. Aug. 07 2015, 14:39

Jun:
Hát az igaz, hogy a horrorfilmekben az nem segít, ha kussban van a szereplő, de az sem, hogy te meg üvöltesz, mert azzal jobban tudja, merre futsz, nem tűnik ostoba állatnak, hogy ennyitől berezeljen.
- NINCS MENEKVÉS! - üvölt utánad a szörny, miközben kerget, de végül valahogyan sikerült leráznod. Írd meg szépen, miképpen.

Shukaku:
A Nyomkövetésednek hála meg találod Jun és a szörny lábnyomait. Bár mindkettő ugyanabban a színben villog, de messziről látni, melyik kié. Egy irányba vezetnek, a helyzet pedig egyértelmű. De biztos jó ötlet követni? Ugyanis az állatok menekülnek abból az irányból, amerre mentek, ráadásul mintha a férfit látnád messziről, aki szintén arra megy... egy hatalmas késsel a kezében.

Asuka:
- Óh, így már értem, bocsássa meg tudatlanságomat. - majd szépen sorban elmondják neked azt, amiről úgy gondolják, hogy tudnod kell, miközben lassan elindultok.

Amiket elmondtak:

- Hogy kiderítsük, miért csinálja a szörny. Meg megakadályozni az olyan őrülteket, mint amilyent az elején tetszett látni. - ahogy mentek szépen lassan a kijelölt helyre, észre se veszed a többiekkel együtt, hogy Iwao előrébb ment jóval, csak akkor, mikor hirtelen felüvölt, inkább az ijedtségtől, mint a fájdalomtól, hiszen itt nincsen fájdalom.
- Ki rakta ezt ide?! - rászólnak, hogy halkabban, mielőtt meglátnák a térdig érő medvecsapdát, ami megfogta a(z Isten) lábát.

by **Shukaku** Szomb. Aug. 08 2015, 06:14

Shu eléggé értett a lábnyomok kielemzéséhez. Tudta, hogy miként kell megkülönböztetni egy farkas lábnyomát mondjuk egy róka által hagyott nyomtól, tudta, hogy milyenek a vaddisznó és az őz nyomai, a páros és a páratlan ujjakat, azt, hogy egy nagyobb és nehezebb állat mélyebb nyomot hagy, és azt is, hogy legkönnyebb friss hóban keresni az állatkákat... de ilyen nyomot még soha életében nem látott. Mivel ugye ismeretlen fajról volt szó, nagyon a rendszer sem segített neki, amit egyébként általában ki is kapcsolt, mert csalásnak gondolta. Itt azonban jól jött maga a rendszer is a világító nyomok miatt, és persze jól jött Shu meglévő tudása. Annyit már biztosan tudott, hogy a kedves kis szörnyike digitigrade, azaz ujjon járó, ami feltehetően azt jelenti, hogy gyorsan tud futni, és jó ugró. A négy nagy karom nem árulkodott semmi jóról, és az sem, hogy Jun futva távozott a helyszínről. A céhvezér ugyan nem volt egy atléta, de azt látni lehetett a nyomokból, hogy igencsak sietősre fogta. Persze volt jó dolog is az egészben, mégpedig az, hogy továbbra is egy ájtatos manóról beszélünk, ami azért akkora nagy nem lehetett a nyomok alapján... maximum pár méter magas, szóval a hatalmas szörnyeteg jelzőt Shu már el is hessegette a gondolatai közül. Oké, továbbra is egy japán játékban vagyunk, és ezek a rovarok a bátorság és a kegyetlenség jelképei a Távol-Keleten... de hát hátha itt majd kedvesebb lesz. Shu gyorsan elküldte Asuunak a koordinátákat, majd előkészítette a Denevér Kristályát. Egyedül nem volt okos dolog követni sem a szörnyikét, sem a kedves úriembert. Legalább lefoglalja az egyik a másikat, és Jun sem fog unatkozni.

by **Jun** Kedd Aug. 11 2015, 20:33

Visítva szaladtam keresztül az erdőn, időközben a jókedvem a félelem váltotta le, ami egyike azoknak az érzéseknek amelyeket kevésbé szeretek. Mély lélegzet, majd még egy utolsó sikoltás is elhagyja a torkom, félve magam mögé pillantok, de a lény továbbra sem hagyott fel az üldözésemmel. Persze ezt a hangokból is leszűrhettem volna, de jobbnak láttam, hogy saját szememmel is megbizonyosodhassak róla. De talán ijesztőbb lett volna, hogy ha hátranézve nem láttam volna azt a nagyra nőtt bogarat, de a hangját hallanám. Elvégre a pókoknál is így működik. Kiszemeled, elfordulsz egy fél pillanatra, hogy fegyvert ragadj a jószág elpusztítására, az pedig eltűnik örökre...
Vajon mit ért az alatt, hogy "nincs menekvés"? Mégis mi elől? A végzetem elől? Ugyan, én már régóta tudtam, hogy egyszer egy szép kertes házikóban fogom leélni az életem egy nagyszerű emberrel az oldalamon. Viszont... van egy olyan sanda gyanúm, hogy a lény nem éppen erre gondolt amikor cseppet sem barátságos hangján kiáltozott utánam..
Rohanok, szaladok ahogy csak a lábam bírja, előttem bokrok, mögöttem egy rém. Szemeim könnyesek, nem látok tisztán, nem azért mert sírtam, csupán az arcomba csapódó gallyaktól nedvesedtek be ennyire.. Érzem, hogy egyre jobban fáradok, egy ideje már nem csak a semmibe menekülök, hanem komoly stratégiát dolgoztam ki. Szaladok, majd fordulok, majd megint és megint. Persze nem olyan rendszertelenül mint amilyennek hangzik. Egyszer jobbra, majd még egyszer jobbra, aztán pedig balra. Amikor már háromszor is elismétlődött ez a kis játék, és a tempóm lassulni kezdett, úgy döntöttem, hogy felteszek mindent egyetlen lapra. Egyet jobbra... és újra, majd harmadszorra is jobbra.
Bevált? Bevált.
Rémülten gömbölyödöm össze az egyik bokor tövében, még a lélegzetem is visszafogom, elvégre nem ismerem a lény képességeit, és lehet éppen egy halk nesz miatt fordul vissza, és veti rám magát. Azok a pengék pedig most már egészen biztosan nem véletlenül kerültek a mancsai helyére..
Shu... szükségem van rád. Shu... Shushushu!
Lábaim összébb húzom, kezeimmel szorosan magamhoz rántom őket, és csendben beléjük temetem könnyes arcom.
Minden rendben lesz Jun. Minden a legnagyobb rendben lesz. Ha pedig mégsem, majd jön egy hős és megment, majd magasba emeli vérző pörölyét, és elsuhan a távolba, még mielőtt láthatnád az arcát.
Senpai...

by **Asuka** Szer. Aug. 26 2015, 11:43

Nagyjából sikerül megtudnom azt, amit akartam, cserébe én is picit többet fedtem fel magamból. Nagyon nem okés ez a sok bizonytalanság, amivel a legtöbb játékos küldetésekre, minibossokra, vagy még rosszabb, szintfőnökök legyőzésére megy, hiszen bizonyos élet-halál helyzetekben igenis, nagy jelentősége van annak, ha pontosan tudod, mondjuk mennyi élete van a társadnak, vagy mi az a speciális képessége, ami mondjuk megmenthet egy kemény helyzetből. Leszámítva a morci-morci tapló izomagyat, meg azt, aki verte magát a földhöz, hogy ő márpedig bosszút akar állni, nem látom, hogy különösebb gond lenne, sőt, egyáltalán nem gáz a csapat. Innen már senkitől nem számítok arra, hogy magánakciózni kezd, valamint arra sem, hogy átveri az egész csapatot, hogy övé a frag. Cöhh... tiszta szánalmas. >.>
- Tetszett, nem tetszett, bizony, láttam. T.T Csúnya dolog így viselkedni. De ti nem vagytok olyanok, mint ő, igaz? *-* – mi tagadás, roppantul élvezem, hogy a társaság középpontja lehetek. Ráadásul a legjobb nő a szinten. Bár merem megkockáztatni, az egész világban is. Suspect

Az már más dolog, hogy emiatt nagyon kevesen mernek csak megszólítani. Vagy ezt inkább a piros indikátorom teszi?
Nem lényeges. Az már annál inkább, hogy megyünk, mendegélünk, aztán egyszer csak csapda. Iwao, ha belelépett a csapdába, akkor bizonyára egy kevés sebzést is kap. Még szerencse, hogy ezek a csapdák nem jók arra, hogy emberéleteket vegyenek el. Kivéve, ha összesen 5 HP-d van, de akkor nem is merészkedsz a szabadba, még csak a szafariba sem. Leszámítva, ha meg akarsz halni, de a szintszélekről való leugrás még mindig népszerűbb öngyilkossági módszer.
- Ejj-ejj... – húzom el a számat nem tetszésem jeléül.
- Nem ismertek olyat véletlenül, akiből kinézitek, hogy ekkora csapdákat rakosgat le? – remélem, értik a célzást. Megállok egy kicsit gondolkozni, hiszen ha egy ilyet találtunk, valószínűleg többet is. Közben megpróbálom kiszabadítani a térdig érő medve csapdából Iwaot, de kettes súlyemeléssel csak nem okoz gondot szétfeszíteni a csapdát.
- Jól van, emberek. Akinek magas észlelése van, az menjen elöl. A többiek mögötte. Senki ne mászkáljon félre, és ne rohanjon előre csak azért, mert azt hiszi, van ott valami, mert akkor mind meghalunk. – annak ellenére, hogy nem egy useless csapat, a vezetői feladatokat úgy látom, nekem kell ellátnom. ._.
- Akinek van nyomkövetése, kérem kapcsolja be. Ha lát valamit, akkor jelezzen. Ha jól sejtem, Mr. Izomagy rakta ide a csapdát, ha így van, akkor látni fogjuk a nyomát. Sőt, igazából mindenki kapcsoljon be minden jártasságot, amivel csak rendelkezik. – én is aktivizálom a sajátjaimat, például a hallgatózásomat. Aztán pedig még egy üzenetet is kapok. Gyorsan megnyitom, és pötyögöm rá a választ. Jó lenne, ha nem kéne odamászni, amikor meg is tudnánk állítani az izomagyút. Visszaírok egy üzenetet, hogy mit szeretne, menjünk-e oda, vagy csak később. Ha sürgős segítségre van szüksége, akkor természetesen utána megyünk.
- Emberek, megtalálták! – még várok egy kicsit Shuu válaszára. Ha azt mondja, nem sürgős, akkor inkább a tahót akadályozom meg amellett, hogy kiderítem, miért bolondult így meg szegény. Ha pedig mindenképp segítség kell, akkor persze a megadott koordináták felé vezetem a csapatot. Bár jobb lenne, ha inkább a megvadulás forrásával tudnánk foglalkozni.

by **Joey Chrome** Szer. Aug. 26 2015, 14:45

OFF:
Majd kaptok ebben a körben kiegészítéseket a döntésetek alapján!

ON:
Asuka:
- Persze, hogy nem! - felelem hirtelen. - Én legalábbis nem bántanák olyan ragyogó szépségű hölgyeket, mint maga. Embarassed

- A csúnyákat bántod? O.O
- Dehogyis! Csak lánynak nem illik rondát mondani! - e rövid párbeszédke meg Iwao csapdába esése előtt. S valóban Asuka, Iwao örülhet a hülye fejével, hogy csak 5 Hp-t vesztett.
- Ez biztosan az az őrült volt.
- De most elkapni akarja, vagy megcsonkítani?? A sáskákban nincsen csontváz, egy ilyen csapda simán letépi a lábát! hacsak nem egy mutáns sáskaember. >.> - s bőven elég volt a kettes súlyemelés ahhoz, hogy Iwao szabaduljon.
- Kedves Asuka kisasszony, azt kell mondjam, hogy maga zseni! - dícsért meg Saburo, mert neki ez eszében sem volt. Mindenki be is kapcsolja a szükséges jártasságokat, s Muscle-t küldik előre, ami utalás arra, hogy neki van a legnagyobb észlelése.
- Mennyi lábnyom! S azonosíthatatlanok nekem! - Na igen, az én nyomkövetésem nem a legjobb, mert mindenfélét látok.
- A szörny sok fele ment, viszont mindig visszament arra. - örök hála Eastbow-nak! \o/ neki igen magas, s megállapította, hogy van egy pont, ahova mindig visszamegy, ergó talán ott el tudjuk kapni.
- Jun-t vagy a szörnyet vagy a köcsögöt?? - kérdezem szeppenve.

Jun:
A szörny hirtelen megjelenik a látómeződbe, de nem vesz észre, hanem mintha menne valahova. Ha úgy döntesz, hogy a fene követi, akkor maradsz a bokorban.

Ha viszont úgy döntesz, hogy követed, mégis merre megy, akkor javaslom, várd meg, míg megfelelő távolságba kerül, hogy ha kell, időbe menekülni tudj. S még mázlid is van, mert a szörny figyelmét valami túlságosan leköti, hogy észrevegyen. Sikerül követned egy barlangig, ahova bemegy a szörny, s később mintha egy nő hangját hallanád, ahogyan azt mondja: "kedvesem".

Shu:
A férfit elveszted valahogy szem elől, de legalább annyit még láttál, hogy elkanyarodik, s nem abba az irányba megy, amerre Jun és a szörny. Így nyugodtan követheted tovább a nyomokat, amiből leszűrheted, hogy a szörnyet Jun lerázta, s egy időre elbújt valahova, amíg a szörny kereste, aztán megindult egy irányban.

by **Shukaku** Szer. Aug. 26 2015, 14:58

-Nyomkövetés, nyomkövetés... te Timi, szerinted ha nem tudtam volna fütyülni, amikor ide kerülök, akkor soha nem is tudtam volna megtanulni?
-Sokszor fogalmam sincs arról, hogy miként jutnak eszedbe ennyire random dolgok.
-Csak a dúdolászásról jutott eszembe. Egyébként Jun arra ment, az erőember meg arra ment, szóval mi nem megyünk sehova, hanem bevárjuk Asuékat. Asu erős, kell nekünk ahhoz, hogy legyőzzük a szörnyet.
-Eddig még azt mondtad, hogy nem akarod legyőzni a szörnyet.
-Nem azt a szörnyet, hanem a másikat. A tüskéset, amelyik olyan nagyon goromba és morci volt.
-Értem.
-Áhh! Meg is jött Asu levele. Még szerencse. Azt mondja...

Shu írta:Erre gyertek. Először megkeressük Junt, hogy együtt legyünk. A mobocska vagy minike szerencsére lerázta a szörnyeteget, szóval most egy ideig nem kell miatta aggódnunk. Ha megvan Jun, megkeressük a mobocskát, és akkor meg lesz a szörny is, aki bántani akarja. A mobocskát szépen hazavisszük, azzal az emberrel meg majd kezdünk valamit. Siessetek!

-Üzenet elküldve Timidus! Most mit fogunk csinálni addig, amíg nem érnek ide?
-Várunk.
-De uncsizom Timíííí!
-Akkor keress magadnak elfoglaltságot.
-Mondjuk mobokat?
-Ha ehhez van kedved, akkor mobokat.
Úgyhogy mire Asuék odaértek, már egy egész seregnyi hátasállat várta őket Shunak köszönhetően. Volt itt mindenféle állatka, a lényeg az volt, hogy akinek van lovaglás jártassága, az kényelmesebben és gyorsabban haladhasson ezután. Az idomárnak persze maradt a sárkány, akinek még nyerge és nyeregtáskája volt, a sárkány pedig ugye maradt a földön, vagy annak közelében. Shu ugyan harcolt a tériszony ellen, de azért nem kellett semmit túlzásba vinni. Jobb a békesség. Amint mindenki megérkezett, felvázolta nekik is a helyzetet.

by **Jun** Szer. Aug. 26 2015, 15:32

Könnyes arcom a térdeimre borítom amelyeket szorosan a mellkasomhoz húzva átkarolok. Csendben szipogok, igyekszem nem túl nagy zajt csapni, illetve megbújni a bokromban. A levelek takarásában sem érzem magam biztonságban. Rövidesen sikerül megnyugodnom, a légzésem újra normális, nedves arcom pedig a ruhácskámba törölgetem. Minden rendben lesz. A szörny elment... biztonságban vagyok. Biztosan minden rendben lesz. Éppen üzenetet akartam írni amikor ismét felbukkan az a rém, összébb húzom magam, hogy még véletlenül se vegyen észre a kis menedékemben, azonban úgy tűnik szerencsém van, és amíg én látom őt, ő nem vesz észre engem. Lélegzetvisszafojtva várakozom, hogy távolodjon, majd amikor már néhány méternyire van tőlem veszem csak a bátorságot ahhoz, hogy kifújjam a benn tartott levegőt. A lény füle botját sem mozdítja, céltudatosan lépdel tovább, sokkal békésebbnek tűnik mint amennyire korábban nézett ki. Hol van az a veszedelmes lény amely majdnem megölt? Aki végigkergetett az erdőben? Nem értem... Lehetséges, hogy a területét védte csak? Pedig próbáltam megértetni vele magam.. Ezt egyáltalán nem értem... Meg is felejtkezem az üzenetírásról, és amikor már majdnem eltűnne a lény a zöldben, kibújok a bokorból, és négykézláb lassan a következő bokorig mászok. Óvatosan, ügyelve arra, hogy még véletlenül se törjek össze egy gallyat amely hangos ropogással felfedné a helyzetem. Ügyes vagyok. Egy picikét megbújok a bokorban, figyelem a lényt aki továbbra sem foglalkozik velem, nem vett észre... ha szerencsém van nem érzi az illatom, ami nem mellesleg nagyon kellemes hála az eper illatú lötyinek amivel bepermeteztem magam indulás előtt.. Ismét útnak indulok, egy idő után már csak minden második bokorban kerestem védelmet, húztam meg magam, féltem, hogy ha túl sokat időzök akkor eltűnik, és nem fogok a nyomára bukkanni, ugyanakkor attól is féltem, hogy ha túl közel merészkedek hozzá észrevesz és rám támad... Félek ugyan, de a kíváncsiságom erősebb..

Eltelt néhány perc, végül biztonságos távolságból figyelem ahogyan a lény bemegy egy barlangba. Még ebből a távolságból is tisztán és érthetően sikerült kivennem egy emberi hangot. Egy nő hangját? Egy fiatal nő hangját... Értetlenül összeráncolom a homlokom, és előbújok a bokorból, két lábra állok és a barlang bejáratához sétálok. Vajon elég lesz csak bekukucskálnom ahhoz, hogy megtudjam mi is van odabent? Ha kell akár be is lépdelek a barlangba, persze csak óvatosan... halkan... akár egy ninja!

by **Asuka** Szer. Aug. 26 2015, 15:59

Ragyogó szépségűnek nevezett! :3 De aranyos. Gondolom először, mikor aztán kiderül, hogy csak azért mond ilyet, mert nem illik valakit rondának nevezni. o.o T-T
- Rohondahaaaaa?! T_____T >.> – sértődött durci fej. Mégis milyen jogon merészel nekem ilyet mondani? Többet töltök a napi szépészkedésemmel, mint Angelina Jolie fénykorában, pedig most még csak a bőrproblémákkal sem kell megküzdenem.
- Hogy érted, hogy nem illik ilyet mondani? Tehát csak azért mondtad, hogy ragyogó a szépségem, mert nem vagyok elég jó? Nektek, pasiknak soha semmi sem elég jó. >.> T.T – jó, lehet, túlreagálom, de akkor is csúnya volt ez tőle. Nem vagyok rusnya! T^T Móóóóóóóh. Haza akarok menni. Itt mindenki csak gonosz velem. Azt még elnézem ám, hogy csak úgy pofozgatnak, úgyis meg fogom keresni és meg fogom leckéztetni ezért, de azért hogy még sértegessenek is, azért az már túlzás.

“Shuuuuu! Itt mindenki gonosz! T.T Megyek rögtön.
Egyébként figyeljetek a környezetetekre, valaki telecsapdázott mindent.”

Durcisan küldöm a válasz üzenetet, és csúnya pillantásokat vetek mindenkire, hogy éreztessem, én most meg vagyok sértődve, de nagyon.
- Persze, hogy zseni vagyok. Bár doktorim, az nincs, fizika tanszékes vagyok. – ciccegem, miután elküldöm az üzenetet. Muscle elöl, tehát biztosan neki van a legmagasabb észlelése. Én közvetlenül mögötte sétálok, hiszen van annyi észlelésem, hogy kiszúrjam, ha valami a közvetlen közelünkben nincsen rendben.
- Erősítést kértek ezekre a koordinátákra. Kérlek, ide vezess minket. – megmutatom Muscle-nak az úticélt. Nem tudom, milyen messze lehetnek, de remélem, hamar odaérünk. Bár akkor is birizgálja az agyamat, hogy miért történik az, ami. Még annál is jobban, hogy miért neveztek csúnyának. Összeragadtak volna a szempilláim a szemfestéktől? Nem, azt nem hiszem. Erre mindig külön ügyelek. Nem vagyok oda a pókpillákért igazán.

by **Joey Chrome** Szer. Aug. 26 2015, 16:40

OFF: Ha találtok valami hibát, szóljatok!

ON:
Asuka és Shukaku:
- Nem úgy értettem, dehogy vagy ronda! D8 Igenis csodaszép vagy! ^^ Én úgy értettem, hogy egy kevésbé szép lánynak se szabad olyant mondani, hogy ronda, mert az taplóság!^^" - s ezzel el is k**tam, hogy megszeressen, gratulálok magamnak, én hülye marha! T.T
- Igenis, kisasszony! Emberek és hülye Joey, előre!
- A v*****d a hülye! - s meg is indul a csapat Muscle és Asuka vezetésével Shukaku-ék felé, remélhetőleg időben. Út közben majdnem belesétálunk egy-egy csapdába, de hála az észleléseknek simán ki lettek kerülve. Sérülés nélkül meg is érkeztünk, s néztük az elején, hogy mi ez a sok hátasállat, s Shu felvázolta, mi van.
- Oké, ismétlem: Jun-t kergette a szörny, a fickó meg itt van valahol, s most Jun ki tudja, hol van?? - én kb ennyit értettem az egészből, mert lelassult az agyam.

Jun:
szerencsére annyira mélyre nem kellett bemenned a barlangba, mert a plafonján lévő lyukon keresztül olyan szépen bevilágít a hold fénye, hogy olyant láss, hogy besz**j. a barlang végében van a szörny, mellete pedig egy pillangóhoz hasonló lány (a sötétebbik, karokat oda képzelni). A szörny, meglepő módon olyan szelíden s gyengéden bújtatja a fejét a lány nyakához, mintha soha az életében nem lett volna agresszív. A lány ráadásul fogadja gyengéd közeledését, s a hasa is gyanúsan nagy és kerek... Csak nem az, amire én gondolok? Írd le szépen a gondolataidat, s ne ájulj el a sokktól, ha terveznél.

by **Jun** Szer. Aug. 26 2015, 16:51

Lassú léptekkel a barlanghoz sétálok, félelmem tagadni sem tudnám, hiszen kezeim remegnek, és a lélegzetem is picurit szaporább a megszokottnál. Gyengéden az ajkamba harapok, és először a barlang falának simulva félve pillantok be majd amint sikerült meggyőződnöm róla, hogy nem vagyok veszélyben, bentebb merészkedek egy hangyányit. Óvatosan lépek, ügyelve a lábam elé, hogy ne rúgjak bele semmibe, és ne lépjek rá semmire sem ami zajt csaphatna, elvégre az a vesztemet jelentené. A barlang mint kiderült nem túl nagy, inkább nevezhető egy üregnek, vagy lyuknak. Nem kellett túlságosan bemerészkednem, hiszen máris megpillantom a lényt aki elég sokáig üldözött. Hatalmasat nyelek, és még egy lépésnyit előrébb lépek, hogy jobban láthassam a történéseket. Azonban attól amit odabent láttam tátva maradt a szám. A lény, az a lila szárnyas kardkezű izé, rámászott egy mutáns lányra! Tágra nyílt szemekkel méregetem a lényt, majd pedig a lányt. Kétséget kizáróan ez a lány volt az aki korábban beszélt. A szörny pedig az akit kedvesének nevezett? Vagy talán van itt még valaki a lény takarásában? Nem látom... úgy tűnik csak ők ketten vannak, senki más. Óvatosan lenyitom a menüm, előhalászok egy fotókristályt, és elkészítek egy képet, ahogyan a két lény teste egymáshoz simul. Azt hiszem ez az első ilyen jellegű képem, de úgy éreztem, ha ezt itt és most nem örökítem meg, senki sem fog hinni nekem. A képet gyorsan a felszerelések közé süllyesztem, hogy biztonságban legyen, majd pedig megpróbálok óvatosan kihátrálni a barlangból, lehetőleg észrevétlenül. Nem tudom mit higgyek, mit gondoljak a lényről. A területét védte, a nőt, aki nevetségesen kövérnek tűnik... Biztos nehéz lehet így repülnie..

//Egy fotókristály ellőve //

by **Shukaku** Hétf. Szept. 14 2015, 15:09

~Telecsapdázott mindent? Jaa! Hogy ezek?~
Kuncogott Shu magában, miközben bezárta az inventoryját. Gyakorlott szafarizóként már észre sem vette, hogy semlegesíti a csapdákat, és elpakolja őket későbbi használatra. A koboldoknál is jól jött, talán jól fog jönni valahol máshol is. Az idomárnak minden jártassága arra volt kiélezve, hogy szafarizzon, így ezek nem jelentettek számára komoly akadályt. Most azonban megint azzal a komoly dilemmával szembesülünk, hogy velünk semmi nem történik, Asu, meg a kis csoport, a Joeyval az élen, meg még a ki tudja milyen változatos színezetű banda sem ért ide. Na és akkor most tartok körülbelül száz szónál, és írjak a semmiről még százötvenet. Nem... inkább bepótolom akkor, amikor már történik is valami. Embarassed

by **Joey Chrome** Hétf. Szept. 14 2015, 16:45

OFF:
Shunak 250+150=400 szó, megbeszélés alapján!

Asuka 500 szóval pótol megbeszélés alapján!

ON:
Jun:
Enyje Junci, lekövérezni valakit... Rolling Eyes

Biztos, hogy csak kövér? Ahogy haladsz el, te is majdnem csapdába lépsz, de a szerencse rád mosolygott, mert éppen mellé léptél. Közben majdnem mondtam, hogy azért nézegesd a térképet, de eszembe jutott, hogy azon a hangyák csatája megy... Rolling Eyes

szerencsére nem találkozol a lénnyel és az őt vadászó férfival, viszont mikor megálltál pihenni, érzed, hogy valami húzza a ruhád.
- Szia! - köszön édes, vékony hangon egy kis róka, miközben nagy, barna szemeivel néz.
- Eltévedtél, hogy ennyit bolyongsz? :O - kérdezi tőled csodálkozó hangon.

Shu és Asuka:
Úgy tűnik Asuka úgy besértődött Joey miatt, hogy most nem szól. Mindegy, a lényeg, hogy legalább mindenkinek van hátasa Shu-nak hála, de Muscle inkább nem ül egyikre se érthető okok miatt (mert olyan kövér, hogy elgörbíti a teret, ha rá ül). Miután megbeszéltétek a dolgokat, s problémáitokat, eldönthetitek, hogy mentek a lény feltételes lakóhelyéhez, vagy megkeresitek a férfit. Ja meg persze a fickó biztosan mérgelődik, mert ugye Shu felszedte a csapdáit. X) S ja, tényleg mérges, mert hallani lehet távolabbról a dühös kiáltását! O.O

by **Jun** Hétf. Szept. 21 2015, 20:18

Ügyesen kiosontam a barlangból mielőtt még lebukhattam volna, micsoda szerencse. Időközben még egy csúnya csapdát is kikerültem, amit megpróbáltam felkaparni nehogy valaki véletlenül belelépjen... senki sem szeretné... Közben végig azon járt az agyam, hogy az a szegény lány vajon mitől hízhatott meg ennyire. Biztosan a kevés testedzés, hiszen az a szörnyizé fogva tartja, és ha a sejtésem nem csal akkor valószínűleg a lánynak nagyon választási lehetősége sincs, hogy mit egyen. Biztos mindenféle nyers húsival és kalóriadús nyavajával eteti... Szegény lány... talán hozhatnék neki valami olyant ami kicsit ehetőbb. Majd megvárom, hogy elmenjen a cica vadászni, és akkor beosonok... De addig is ideje írni egy levelet. Szépen elbújtam egy kényelmesnek tűnő bokor takarásában, lenyitottam a levélíró felületizét, és elkezdtem bepötyögni az üzenetet amit kiterveltem.

Jun írta:Kedves Shucica és Timidus!
Képzeljétek, miközben vadászgattam, egyszer csak azon kaptam magam, hogy utána mentem a lénynek amit keresünk, és megtaláltam a fészkét! El tudjátok hinni, hogy sikerült?! Annyira boldog vagyok! Egy igazi nyomkövetőszakértőSherlock lett belőlem!
A lényeg a lényeg, hogy bekukucskáltam a barlangba, és a lénynek van egy barátja. Egy dagadt lánnyal beszélgetett, de nem mertem közelebb menni, mert féltem, hogy rám támadna esetleg...
A koordinátákat megpróbálom mellékelni.
Vigyázzatok magatokra mert rengeteg a csap...

Annyira megijesztett a hirtelen köszönés, hogy azonnal el is küldtem a befejezetlen üzenetem.
- Jaj de megijesztettél! Legközelebb szólj mielőtt köszönnél rendben? Szeretek felkészülni a találkozások előtt. - szidom le a kis drágát. Milyen kis édes szerzet! De úgy tűnik nem ez a legtökéletesebb rejtekhely, ha mindenki ilyen könnyen rám talál... - Egyébként szia, hogy találtál rám? Én most elvileg el voltam bújva meg minden... ezért picit elszomorítottál vele, hogy ennyire könnyen meglettem. - elmorzsolok egy képzelt könnycseppet, majd rámosolygok.
- Dehogy is! Cuki vagy, hogy aggódsz. Képzeld éppen egy fontos küldetésen veszek részt. Nagyon szuperül titkos minden, ezért nem beszélhetek róla, csak úgy... De... esetleg tudod, hogy kik élnek ebben a barlangban? Ottan ni! - bökök a barlangbejárat irányába.

by **Joey Chrome** Hétf. Szept. 21 2015, 20:28

KIEGÉSZÍTÉS JUN-nak:
- Bocsánaaaat~ - néz rád olyan szomorú szemekkel, hogy nem igaz.
- Persze!^^ - vakkantja a kérdésedre a választ - Kha és Cry, ide költöztek egy időre, amíg nem találnak egy jó helyet, ahol felnevelhetik a kicsinyüket, távol attól a csúnya félszemű bácsitól! Júj de várom már, hogy megszülessen a pici, ugyanis akármikor világra jöhet! ^^ Csak nehogy az a csúnya bácsi megtalálja őket, mert lehet a kicsit is megölné! :'(

Mivel ilyen rövid, elég minimum 125 szó.

by **Jun** Hétf. Szept. 21 2015, 20:50

- Bocsánatkérés elfogadva. De csak mert ilyen kedvesen kérted. - Nem vagyok ám olyan kőszívű, hogy ne bocsássak meg. Ráadásul olyan kis édes. Ki tudna haragudni rá? Ráadásul még készséges választ is ad a kérdésemre, ami kicsit meglep ugyan, és rengeteg kérdésre választ is ad. Az a lány ezek szerint nem a lény kajájától lett kövér hanem azért mert a gyereknevelés annyira leterheli, hogy nincs ideje magára, és ezért meghízott picikét, biztos sok a házimunka is, és az az agresszív izé bántalmazza is néha.
- Oh ez rettenetes! - a szám elé kapom a kezem picit megijedve. - Ezt nem hagyhatjuk annyiban! De ne aggódj, majd segítek eltűntetni azt a pasit. Valamiért nem hallgat meg senkit, és a saját feje után megy... pedig annyira kedvesen próbáltam meg ismerkedni vele... Mindegy. Ezt nem hagyom. Bízz bennem, profi vagyok! - húzom ki magam büszkén, persze csak ülve, nem állok fel, nehogy kilógjak a bokorból.
- Figyelj, szerinted haragudnának a lakók ha bemennék bemutatkozni? Korábban megkergetett a lilábbik, és szeretném ha bocsánatot kérne tőlem. Én csak beszélni akartam vele egy-két dologról... Esetleg bejöhetnél velem és bemutathatnál ha már úgyis ennyire jóban vagytok, Mit szólsz hozzá? :3

by **Shukaku** Kedd Szept. 22 2015, 07:24

-Idióta...
Csak ennyi volt Shu reakciója a dühös kiáltásokra. Nem, nem tőle tanulta el a kifejezést Timi, mielőtt azt hinnétek, de mivel már ezt úgyis ismerte, és használta a sárkány, és ez még egy enyhébb káromkodás volt, Shu is erre hagyatkozott. Ezután felpattant a hátasra, és elindultak a nyomok alapján. A lovaglás azért volt egy remek ötlet, mert így teljesen kipihenten érkezhettek meg a helyszínre, ahol talán szükségük lesz a kitartáspontjaikra. Út közben viszont Timinek más is eszébe jutott.
-Te.
Mutatott Flashre, majd egy teljesen másik irányba mutatott.
-Ha a kövérnek nem kell állat, akkor vigyél el kettőt abba az irányba. Készíts hamis nyomokat, hogy a mérgest félrevezessük. Fontos, hogy többször végigmenj az útvonalon, hogy megfelelő számú nyomot hagyj, és próbálj nem teljesen egyértelműen rossz irányba menni. Utána a gyorsaságod miatt utolérhetsz minket.
-Az állatokat a végén csak engedd el nyugodtan. Nem kell aggódnod miattuk.
Tette hozzá Shu, ha esetleg a csapattársa aggódna. Ja igen, gondolom nem kell megemlítenem, hogy Timidus célja bár egyrészt a valóban elmondott praktikus rész volt, a tervében az is szerepelt, hogy szép lassan lekoptassa az izgága koloncokat. Ekkor azonban meghallotta Shu levelének a pittyegését és máris a lány mellett termett. Az idomár elolvasta az üzenetet, majd azonnal megindította a hátasát a megfelelő irányba.
-Igyekezzünk! Junnak szüksége lehet ránk.
Persze a félbeszakadt mondat túl klisé ahhoz, hogy komolyan vegye. Ráadásul pont a csapda szónál feleződik el? Jun valószínűleg csak ugratja, és semmi baja nincs, de ettől függetlenül szükség az van rájuk, na meg persze Shu már rendkívül kíváncsi volt a szörnyikére is. Ráadásul könnyű kideríteni, mert amilyen hóbortos a kedves céhvezérük, a következő pillanatban már el is fogja felejteni, hogy meg akarta viccelni őket, és simán válaszolni fog a levelükre, amit a lány már pötyögött is íziben.

Shu írta:
Drága Juncimunci!

Már úton vagyunk, ne keveredj bajba, és tartsd ott a szörnyikét. Nem lenne fair, ha csak te tarthatnál vele teadélutánt, mi pedig meg sem ismerkedhetünk vele és a barátjával. Persze ha még nem látott meg, akkor ne szakítsd félbe a beszélgetésüket, mert az illetlenség lenne. Várj meg minket a bejáratnál, nemsokára ott vagyunk. A goromba idegen is a közelben van, szóval légy óvatos, de mi tuti, hogy előbb érünk oda.

Puszi: Shu & Timi

Rápöttyintés a megfelelő gombra, üzenet elküldése folyamatban, éééés üzenet elküldve. Innentől kezdve már csak az istenekben bízhatnak, na meg persze a hátasok gyorsaságában. Shut az már nem is foglalkoztatta, hogy a melák, vagy a többiek tudják-e tartani a tempót. Asunak direkt gyors állatot osztott, neki ott volt Timi, a többiek meg majd jönnek ahogy jönnek. Most Jun a legfontosabb.

by **Joey Chrome** Vas. Okt. 11 2015, 12:35

OFF: Juuuuuuuuuuuuuuuuuun... facepalm

De jó

Asuka 750 szóval tartozik!

ON:
Jun:
- De jó lenne!^^ Az a csúnya félszemű bácsi folyton levadász mindent, ami él és mozog! Az egyik bátyuskámat is ő ölte meg! :'( - Jaj, szegény drága! :'( Plusz ok, vesszen a fickó! Mikor kérdezed, hogy bemutatna-e téged nekik, bólogat, s együtt elmentek vissza a párhoz.
- Kha, hoztam valakit!^^ - szól vidáman a kis róka, amire Kha, a lény felkapja a fejét. Amint meglát, azonnal sziszegni kezd feléd, s úgy áll, hogy a lány mögötte legyen, így védve tőled. A kis róka meg eléd áll, mintha téged akarna megóvni, bár látszik, ki lenne a nyertes, ha egymásnak ugornának.
- Ne félj, nem fog bántani!
- Honnan tudjam, hogy nem azért jött, hogy segítsen annak a vadásznak megölni engem, s a páromat?! Hiszen Cry nem tudja jelenleg megvédeni magát! Akármikor szülhet!
- Azt mondta, hogy segít eltüntetni azt a bácsit!
- Akkor bizonyítsa be! Nem érdekel hogy, de vagy bizonyítja, hogy nem vele van, vagy megölöm!
- S ha a barlang közeléből hatástalanítana a csapdákat, az megfelelne? - Kha némi csend után bólintott. Mondjuk ha megnézed Kha lábát, láthatod, egy olyan csapda konkrétan letépné neki a helyéről, nagy eséllyel halált okozva neki, így talán tényleg nem olyan rossz ötlet eltüntetned azokat a csapdákat...

Shu és Asuka:
- Van ám nevem is!
- Nem vagyok kövér, csak nagyok a csontjaim!
- Akkor a te fenekedben egy bazi nagy csont van! XP - és igen, nem bírtam kihagyni! XD Csak Shu miatt nem mondtam rondábban, s legalább ez kicsit felvidított az Asukánál történt kudarcom után. Végül Iwao elvitt két állatot, hogy megcsinálja a hamis útvonalat úgy, hogy ne legyen egyértelmű, hogy rossz irányba megy, míg a többiek elindultak Shu után. S fura módon Muscle tartja a tempót a súlya ellenére is, gondolom mert arra gondol, hogy Jun veszélyben van. Lassan odaértek, ahova kell, s láttok valakit egy barlang bejáratánál. Ja meg aki hallgatózással rendelkezik, hallhatja a kis róka meg Kha párbeszédjét, mert pont akkor értetek oda hála a hátasok és Muscle gyorsaságának bár az utóbbi eléggé hangos. Ja meg hogy ne legyen kavarodás, most mondom, hogy Iwao meg nem jött még vissza.

Jun-nak az a feladata, hogy megírja, hogy hatástalanítja a csapdákat a barlang közeléből, Shunak meg Asukának az, hogy találkozzon Junnal, s ha kell, segíteni a csapdáknál.

Több kör is lehet!

by **Shukaku** Vas. Okt. 11 2015, 12:55

A csontok nagyságáról Shu nem kezdett el vitatkozni, bár láthatóan megmosolyogta a fiú szavait. Nem tartotta Joeyt sem ügyesnek, sem okosnak eddigi tapasztalatai, és a róla hallottak alapján, és bátornak meg pláne nem, hiszen azt már számtalanszor látta, hogy a fiú akármitől képes megrémülni, de abban biztos volt, hogy a szíve a helyén van, tehát számíthat rá. A többiek szerencsére követték Timi utasításait, így nem történt semmilyen fennakadás, és sikeresen eljutottak egészen a barlang bejáratáig. Kérni sem kellett, Shu automatikusan felszedte a csapdákat, és mivel azok egyre csak szaporodtak, na meg persze a nyomkövetés jártasság világosan kimutatta, hogy kik is élnek itt valójában, már mindent értett.
-Megjöttünk. Nem kell aggódni, látom Jun nyomait, és befele vezetnek, kifele viszont nem. Tehát bent van, de nem jött ki, ráadásul még mindig életben van, most leveleztem vele. Ez azt jelenti, hogy vélhetően semmi veszély nincs odabent.
~Vagy Junt foglyul ejtették, és azt hiszi, hogy csak teadélutánt tartanak, vagy valami ilyesmi. Mindegy, ügyesek vagyunk, együtt dolgoztunk, ahogyan Akira-san is szeretné, szóval teljesen biztos vagyok benne, hogy semmi baj nem történhet.~
-Nem akarom megzavarni őket, szóval azt hiszem... hmmm...
Megkopogtatta a barlang bejáratát egy bottal, mintha csak egy ajtón kopogna, majd udvariasan beköszönt.
-Halihó! Jun barátai vagyunk, jöttünk segíteni! A balhés bácsit eltereltük más irányba, szóval csak mi vagyunk. Minden rendben van? Bemehetünk?
Na igen... fogalma sem volt arról, hogy a céhvezére mit is csinálhat odabent, de abban biztos volt, hogy Junnal kapcsolatban soha nem tudhatja, hogy mire számíthat, és pont ebből az okból kifolyólag nem szabad rátörni, főleg nem társasággal. Míg ő a barlangot, Timi a látóhatárt kémlelete a létező összes jártasságukkal, hátha mégis feltűnik Mogorva Úr.

by **Jun** Hétf. Okt. 12 2015, 19:22

Ez a kis róka.. Hogy egyem meg a picike szívét. Még ilyen aranyos cukorfalatka állatkát az életben nem láttam! Ha mindenki ilyen segítőkész lenne egy jobb világban élnénk.
- Az a félszemű pasi fellökte az egyik társam aki történetesen lány! El tudod ezt hinni? Szép.. mondhatom szép... Bezzeg az én időmben a férfiak kávéval kínálták a nőket... - egy öregnéniféle hangot próbáltam kicsikarni a torkomon a beszéd közben, de azért annyira hitelesen nem megy ez nekem, szóval ha valaki esetleg hallaná egy nevetséges nyöszörgés szerű hangocskát hallana. A cuki kis állatkával közösen besétáltunk a barlangba, kissé izgultam, hogy most mindenféle bujkálás nélkül fogok szemtől szembe találkozni azzal a lénnyel ami megkergetett korábban, de legrosszabb esetben is el tudnék menekülni a hazatérés kristályommal, itt lapul a zsebemben a kis édes, szóval nincs mitől tartani. Mély lélegzet a bejárat előtt, majd jöhet a nagy szembetalálkozás. Sokféle köszönés megfordult a fejemben, egy egyszerű helló talán nem lenne elég... a napszaknak megfelelők pedig elcsépeltek...
A Rókácska bejelentett, a rém morgott valamit én pedig széles mosollyal az arcomon köszöntem.
- Csókolóóóm! Elnézést kérek, hogy csak úgy betoppantam. Akartam szólni, és kopogtam is! Ezt odakint találtam, gondoltam visszaadom mert biztos el tetszettek hagyni. - majd elő is kaptam a medvecsapdát és letámasztottam a barlang falának. - Tetszenek tudni, anyukám azt tanította, hogy mindig adjam vissza mások holmiját, és hogy nagyon vigyázzak a sajátjaimra, ezért azt szeretném... ha mostantól önök is odafigyelnének erre a valamire, rendben?! Apropó Jun vagyok! - magyarázok szüntelenül, nem is foglalkozom azzal, hogy közben a lila bogár és az újdonsült barátom beszélgetnek.
- Hűűű micsoda pocak! Én is így néztem ám ki szombat este három szelet sajttorta után! - ekkor megcsapta a fülem a szülés szó és azonnal elpirultam - Jaj bocsánat! Ne-nem tudtam! Tényleg nem! Nem akartam goromba lenni, csak fecsegek össze vissza. - mély hajlongások közben bocsánatot kérek, - és eljött a pillanat amit mindenki várt. Junci befogja a picike száját és csendben várja tovább, hogy mi is lesz a következő lépés. Talán egy csésze forró tea, némi teasütemény megtörné a jeget, de attól tartok, hogy furcsán venné ki magát, ha a támadómmal közösen teáznék aki látszólag nem is bízik meg bennem... A bácsi eltüntetésére bólogatok, ahogy csak tudok.
- Juj én nagyon jól tudok hatástalanítani is ám! Egy perc és jövök is! - kifelé menet szinte rögtön össze is találkozom Shu-chanékkal, ej de gyorsak voltak!
- Juj képzeljétek azt mondta a bogárka, hogy ha összeszedem az elvesztett csapdáit akkor hinni fog nekem, hogy nem vagyok a vadász barátja! Szóval most megyek is és összegyűjtök mindet! - kéz lóbálva már indulok is kifelé a csapdák után kutatni, mert én nagyon ügyes vagyok ám! Biztos ott lesz is pár szépséges... valahol a fűben... a nagy és zöld fűben. A zöld és dúsban. A szárazak között... és az a furcsa formájú fa alatt... a kék bokor és a piros pillangótól balra, a sárga hegyen túl, keresztül a réten egyenesen a kalaposhoz! Oh nem... biztosan nem így van.

by **Joey Chrome** Pént. Okt. 23 2015, 11:57

OFF: Bocsi Asuka, kiestél. Majd kérek vigaszdíjat neked!

ON:
Hirtelen Asuka is rosszul lesz, így el kellett teleportálódnia haza. Úgy tűnik Jun és Shu, ti ketten maradtatok a bandával meg a két lénnyel. Én dörzsölni kezdtem két ujjammal az orrnyergemet Jun csapdás mondatát hallva:
- Jun... Ugye tudod, hogy az a lény ha nincsen keze, nem tudna csapdát felállítani? Meg nem gondolod, hogy ez a félszeműé? - amint hogy össze letztek szedve a csapdák, hirtelen egy női sikolyt hallottam a barlangból (gyengébbek kedvéért: a lányé az).
- Ez meg? Most jön a visszhangod Jun? O.o - majd Saburo mondta, menjek előre, így bár győzködni kellett engem, hogy vagy megyek, vagy kapok, bementem a barlangba. Azt a rohadt, hogy néz ki ez a dög! O.O S ki ez a nagy hasú lepkelány? O.o
- Te ki vagy?! BESZÉLJ!
- Ö-ö-ö-ö-ö-ö-ö Joey Chrome, aki nem a félszemű köcsöggel van!
- K-Kha! Elfolyt a magzatvizem! - miközben ennek a "Kha-nak" az arcán döbbenet és aggódalom ült ki, az én szám tátva maradt, s lefagyott a rendszer az agyamba. Majdnem nem sikerült felfognom amit halottam: NA *nagyon csúnya szó*, A LEPKELÁNY TERHES, S MOST FOG SZÜLNI?! O_O jeleztem nekik, hogy hozok helpet, s mentem a barlang bejáratához.
- Két kérdésem van hozzátok...
- Mi az?
- 1.: Hogy tud egy sáska teherbe ejteni egy lepkét? 2.: Van köztetek szülész, mert éppen jön a babájuk?! - ekkor Iwao-t hallottam kiáltani, majd némi csúszás után a barlang mellé ért földet, némi sérüléssel, miután olyan szépen ide repült, mint egy meteor.
- Hé, neked nem terelni kéne?
- A köcsög egész végig tudta, mit tervezünk, s erre tart!! - óóóh bakker, még ez is!
- Eastbow, segíts a szülésnél, a többi velem jön megakadályozni, hogy ideérjen a vadász! Jun és Shukaku vagy nekünk segítsen, vagy Eastbow-nak! Takumi, küld Karmazsint, hogy lássuk, hol van most! De vigyázzon, le ne lőjje!

Shu és Jun, el lehet dönteni, hogy a szülésnél segédkeztek Eastbow-nak, vagy a többinek megállítani a fickót.

by **Shukaku** Pént. Okt. 23 2015, 12:26

-Azt a... ez... izé... lehetetlen...
~Erről fényképet kell készítenem. Sok fényképet! Ilyen még... ez mindent megváltoztat! Mindenki azt mondta eddig, hogy csak respawnolnak. Hogy nem kell foglalkozni velük, mert nem szaporodnak, és nincsenek is... azta! Szóval... nekem volt igazam! Végig nekem volt igazam megint! Oda vannak programozva, és semmilyen anyai érzés nincs bennük, mi?! Simán leölték a kölyköket is, mert mennek mobozni... undorító! Ezt el kell mondanom mindenkinek! Ha ettől sem változik meg a véleményük, akkor fogalmam sincs... és... és...~
-A sáskák elvileg... nem is méhlepényesek... vagyis... izé...
~Ez a Sword Art Online... itt lehetséges... itt minden lehetséges! Oké... csak okosan... Timi, csinálj már valamit!~
Nézett a barátjára könyörgő tekintettel, meg persze Junra is vetett egy pár pillantást, ám a sárkány azonnal közbeszólt.
-Mi maradunk. Eastbowra a harcban nagyobb szükség van, mint itt, tehát a csapattal fog tartani. Junnal már ismerjük egymás képességeit, itt maradunk, és védjük a bejáratot, ha nem járnátok sikerrel. Ha lemegy vörösbe az életcsíkotok, azonnal teleportáltok. Nincs hősködés. Shu addig segít a...
-Timidus?
-Tessék?
-Én... hogyan?
-Beszéltél nekem már erről, tehát ismered a módját.
-Hát... de... amit a könyvben...
-Akkor sikerülni fog.
-De... de...
-Csináltál már ilyet.
-Dehogy csináltam! Ő csak... a cicánk volt... ott nem kellett semmit...
-Befelé. Ti pedig indulás. Ha nem sikerül, akkor vészjelzést küldötök, hogy fel tudjunk készülni a harcra.
Timidusnak fogalma sem volt arról, hogy egy egyszerű elterelést hogyan lehetett ilyen szinten elbukni. Nem az volt a baj, hogy nem vezette félre a félszeműt, hiszen egy egyszerű nyomkereséssel kideríthető volt a csalafintaság, hanem az, hogy így hozta az üzenetet ahelyett, hogy elküldte volna, és így rengeteg időt elpocsékolt.
-Jun... izé... akkor segítesz nekem?
Lépett a lény mellé Shu, majd magához húzta a céhtársát is. Csak legyen ott... most szüksége van rá...

by **Joey Chrome** Pént. Okt. 23 2015, 12:42

nem új kör, csak kiegészítés:

- Öhm, a sáska tán nem, főleg, hogy fiú, de a lepke lehet igen, mert inkább lepkenő. Tudod, félig embernő, félig lepke. Úgy talán elevenen szül vagy mit tudom én, én még nem futottam össze ilyen esettel! -

Miután Iwao megérkezett:
- Eastbow-nak maradnia kell veletek! - szólt határozottan Sabuto - Pár évig a szülészeten dolgozott, akármennyire nem látszik meg rajta, s szükség lesz a tudására, ha ne adj isten valami komplikáció lépne fel a szülés során, amit lehet ti nem tudtok megoldani!
- Saburo, van még egy kis időnk, beragadt a sűrűsbe! De ki tudja meddig!*

(*MAGYARÁZAT: Takumi képessége mint korábban írtam, hogy képes Karmazsin szemével látni)

by **Jun** Kedd Okt. 27 2015, 13:25

Joey kérdésén egy pillanatig eltűnődtem, majd rá kellett jönnöm, hogy talán igaza van.
- Hmm de ha a csúnyabácsi ide rakott egy csomó csapdát az izének a házához akkor miért keresi őket még mindig? Nekem ez nagyon fura. - elkezdem vakargatni a fejecském.
- Szülés? - csillant fel a szemem a szülés szó hallatán, ilyent még sosem láttam, szóval nem maradhatok le róla. Timidus ugyan próbál invitálni, de a kíváncsiságom most erősebb mint bármi más,
- Timidus Tessék neked adom azt a macicsapdát - bökök az ujjammal a sarokba, ahol ott van az összecsukott medvecsapda amit korábban felszedtem és behoztam - Én pedig megszülök egy gyereket. Már mióta vártam, hogy végre megcsillogtathassam a tudásom! Annnnnnyira izgatott vagyok. - még ugrándoztam is picit örömömben, a babucik aranyosak, és ártatlanok, néha idegesítőek, és sokat is kell velük foglalkozni... de a biológia tanárom mindig azt mondta, hogy a szülés a legeslegcsodálatosabb dolog a világon, szóval én mint a második legnagyobb csoda miért hagynám ki az első dolgot?
- Semmi pánik emberek! Tudom mi a teendő - tárom szét a kezeim és utat török a tömegben, hogy közelebbről is megnézzem a nőcit, persze nem megyek nagyon közel, csak egy picurit - Hmmm valóban egy szüléssel van dolgunk. Azt hiszem elő kell készíteni a leszállópályát a gólyáknak, és szükségünk lesz rengeteg szalmára, meg száraz növényekre, amin pihenhet a megfáradt madár. Én azt a sarkot javaslom ottan ni. - biccentek a fejemmel jobbra, és egy sokat sejtető hümmögéssel elindulok feltérképezni a barlang falacskáját, olyan rész után nézek ahol nincsenek kiálló bigyók és kényelmesen ledőlhet a pillangónéni.
- Szerintem ide tessék lefeküdni, amíg meghozzuk a babát. Csak egy pillanat lesz az egész. Szóval Mo-so-lyog-jon. - húzom szélesre a szám, majd az órámra nézek. - Ah, késik a baba...

by **Joey Chrome** Hétf. Nov. 02 2015, 16:09

Sabuto parancsára Eastbow marad, akin látszik azért, hogy nem tetszik neki, hogy Timidus még ha jó akaratból is, inkább olyanra akarja hárítani a szülés levezetését, aki nem igen ért hozzá. Mondjuk érthető is, mert ha ne adj isten vagy a kicsinek vagy az anyukának lesz baja, akkor a lény nem hiszem, hogy azt jól viselné, s akkor azt Shu bánja majd a legjobban. Viszont Jun gólyás dolgára kicsit meglepődik, s az alábbi kérdés jelenik meg arcán: Miért nem világosították már fel a szülei?
- Öhm tudod mit Jun? Menj Timidus, s figyeld, hogy jön-e a gólya! S ha látod, hogy bántani akarja az a csúnya bácsi, ne hagyd! Shu, megtenné, hogy adsz egy lepedőt, vagy valami hasonlót, ha van? - ha megvan, akkor leteríti, s arra fekteti Cry-t, akin látszik, hogy egyre jobban fáj neki a vajúdás, miközben a lény aggódva a szülő párja keze alá csúsztatja egyik pengéjének tompa felét.

Jun és Timidus:
A barlang szájában látjátok a csapatot felkészülve, majd hogy jön a férfi.
- Szóval itt van... - vigyorog, mint egy őrült - szívesen mártom a kést a nősténye hasába, mielőtt lefejezem a vadat.
- Csak a holttestünkön keresztül te mocskos és félszemű tejföl ivadék!
- Örömmel! - s a csapatra ugrik, azonnal levágva az erre felkészületlen Takumi-t, aki elpixeleződik, s hamarosan a madara is a kegyetlen lefejezés után. És igen, az Indikátora piros lesz ettől, noha nem mintha zöld lett volna eddig is, hanem narancsszínű inkább (EDIT: le is volt írva a kezdő hsz-be, LOL a feledékeny mindenségemet XD).
- Madárfiú!! D8 - kiáltja Iwao ezzel az arccal. Majd folytatódik a harc: Éppen, hogy ki tudtam védeni a pajzsommal egy támadását, utána Westbow lőtt rá egy csomó jégnyilat, ami miatt lelassult kicsit az őrült, Muscle ezt kihasználva odasóz egyet neki egy buzogánnyal, Saburo és Iwao pedig közösen hasítanak belé. Ennek ellenére a férfi nem csak hogy még megvan, de kapásból ránk veti magát ismét, s Saburo-ból levág egy kart.

Shu-nak az a feladata, hogy azt írja meg, hogy próbál segíteni Eastbow-nak a szülés levezetésben, illetve hogy Timidus támad-e, vagy őrzi tovább a barlangot.

Jun, segítesz nekik vagy te is a barlang szájára vigyázol inkább?

by **Shukaku** Kedd Nov. 03 2015, 06:43

Na ezen a kérdésen mind Shu, mind Timi is elgondolkodott. Mármint azon, hogy egy nem éppen szaladgálós állapotban lévő lény vackához miért csapdákat tesz az úriember, miért nem tör be azonnal, és kaszabolja le őket ott ahol vannak. Na persze ha Shu nem is, de Timi talált valamiféle választ.
-Talán arra várt, hogy ő belelépjen, és végezni tudjon vele...
Mutat a hím egyedre a magyarázata közben.
-Onnantól pedig könnyű dolga lett volna a sarokba szorított, mozgásában korlátozott másikukkal szemben.
Mutat a valóban nem éppen harcképesnek tűnő vajúdó egyedre.
-Ez azonban azt jelenti, hogy feltételezhetően teljesen magányos harcos, nincsenek társai. Ha lennének, valószínűleg a frontális támadást választotta volna.
A medvecsapdával nem sokat tud kezdeni, hiszen a lehelyezéséhez játékosnak kell lenned, de már egy ideje együtt élnek Junnal, így készségesen elfogadja, ahogy látszólagosan a magyarázatát is mindketten.
-Shu. minden itemedből egyet, ami nem felszerelés, küldj át Junnak. Most ő fog az oldalamon harcolni. Ezen kívül Jun, szereld át a...
És mivel useresen úgy látom, hogy nem lesz pontokon alapuló küzdelem, így eltekintek a számolgatástól én is, és mindössze annyit mondok, hogy Shu és Jun itemeiből Timidus másodpercek alatt összeállít egy hatékonyabb felszereléskombinációt, és ellentmondás nem tűrően Junra aggatja, és pakol be megfelelő sorrendben Shu cuccaiból egyet-egyet Jun eszköztárába. Ezalatt Shu már át is nyújtja Eastbownak a Hősi Köpenyét. Lepedőnek tökéletesen megfelel, koszolódás pedig úgy sincsen tartósan, bár ha lenne, akkor is örömmel adná át. Vegyük úgy, hogy ezek miatt a cselekedetek miatt nem ért ki időben a mi kis csapatunk, mert ha az ellenfél annyival gyorsabb, hogy ennyi támadást vitt be azalatt, amíg mi nem csináltunk semmit, akkor nem sok esélyünk van. Szóval a kaszabolás végére kiérnek hőseink, Timidus pedig azonnal parancsot ad ki, ahogy meglátja, hogy emberünk feje felett immár vörös indikátor díszeleg.
-Jun, Büntető Kristály. Most.
Ha a céhvezér tétovázik, akkor a sárkány ragadja meg a kezét, és hajtja végre vele a megfelelő mozdulatokat. A menü minden részét kívülről tudja már, hiszen ő akkor is használja, amikor az idomár alszik, és olyankor leveszik a fényerőt, hogy ne ébressze fel a lányt, látás jártasságuk pedig nincs. Ha a kristály elsült, van idő felszólítani a leendő halálraítéltet megadásra.
-Timidus vagyok, negyvenkilences szintű tollas sárkány, a Jumpy Vigor céh tagja. Felszólítalak, hogy add meg magad.
Ha nem, akkor természetesen van terve a sárkánynak.
-Jun. Felrepülök olyan magasra, amilyen magasra csak tudok, te pedig használd a teleportációs képességedet, amint olyan magasra érek, hogy ilyen picinek látszom.
Az elég magasra érek kifejezés talán nem lenne teljesen érthető Jun számára, és túl korán használná az itemet, így viszont Timidus biztosra megy. Ennyi sebzés akárkivel végezne ötvenes szint alatt.
-A zuhanás sebzés végez vele, ha addig nem használja a Hazatérés Kristályt. Te...
Mutat arra, akin lát akár egyetlen T3-mas itemet is, ha van ilyen.
-Ülj a hátamra. Velem leszel, és ha Jun képessége nem sikerül, akkor használd ezt.
Nyom a kezébe egy Mágnes Kristályt.
-A hatása ugyanaz, mint amit az előbb mondtam.
És ha minden megvan, Timi el is rugaszkodik, és megindul az ég felé, persze folyamatosan figyelve a lent történő eseményeket. Emberünknek pár másodperce van dönteni élet és halál között... ha minden a terv szerint halad. Rolling Eyes

by Ajánlott tartalom