Re: Ötletelő [Faliújság]

by **Shukaku** Szer. Aug. 31 2016, 06:57

( Csakhogy lássuk hol is tartunk. Új post előtt megvárok mindenkit. )

Ötletelő [Faliújság] - Page 3 106x3xe

by **Kiwi** Szer. Aug. 31 2016, 12:02

Legszívesebben mosolyognék, az orrom alatt, mégis próbálom az értetlent és érdeklődőt előadni. Nem nehéz, elég csak utánozni a többiek viselkedését, és igyekezni nem kitűnni.
- Sziasztok! Ideértem. - Mosolyogtam.
Elhoztam magammal a saját részeimet is, és igyekeztem megkeresni a neki passzoló helyet, majd kitűzni úgy hogy, jó legyen.
- Nekem van még egy ilyenem is. - Veszem elő, és mutatom meg, ártatlanul a többieknek, a térképdarabkát. Majd Roganra pillantok, látszik rajtam egy picike idegenkedés, de csak halovány, inkább csak meglepettség, elvégre ő kis kakuktojás. Nincs céhben, szóval... De hmm, egész jól alakítom. Nem kérdeztem rá, hisz nem akarunk kellemetlen helyzetbe kerülni, majd körbenézek. Vélhetően a másik nemcéhtag céhtagunkat keresem.

- A uniformbigyóról meg csak annyit, hogy már vannak vázlatos elképzeléseim, de majd csinálok többet és eldöntjük úgy, hogy mindenkinek jó legyen. - Mosolygok, kicsit biztatóan. Még fogalmam sincs, hogy ezt hogy fogom tényleg jól megoldani...
- De ha van pontosabb... elképzelésetek... - Jegyzem meg, hogy ez is egy közös project, bár már félkész állapotban vannak az alaprajzok, de ha van valakinek konkrét igénye, akkor megoldom. ^^

by **Saya** Csüt. Szept. 01 2016, 22:04

-Illik vagy nem illik, nincs kedvem játszani Neutral

Hugi a tükörben meglepett képet vágott, aztán a homlokomra tette a kezét. Sajnos nem éreztem belőle semmit.
~Te beteg vagy?~
-Szerintem igen...
Mert amúgy tényleg még mindig nem éreztem teljesen jól magam, amióta a bosson úgy megszédültem, a Schizophrenia foltokban még visszatért és lüktetett, meg már tényleg néha szédültem, és folyton aludni akartam, meg a fejem is nyomott, nem fájt, csak mintha nyomott volna folyamatosan. A Hugi aggódón nézett rám mindig, mikor panaszkodtam vagy ledőltem egy kicsit aludni, tudom, mert már mindig látom őt a tükörben magam mellett, ha belenézek, szóval úgy állítottam a tükröt, hogy mindig lássam magamat meg őt benne, mikor fekszem.
~De erről ugye tudtad, hogy azt beszélik, a tükör elnyeli a lelked...?~
-Tudom, de nem érdekel. -mosolyogtam :3
Na, de szóval játszani nem volt kedvem a többiekkel, de végül felálltam és fogtam a levélkéket, hogy elinduljak. Már mindenki ott volt szinte, mire odaértem, de én nem szóltam semmit, csak odaadtam a Shuéknak a levéldarabkámat meg a térképet is.
-... Ezt is össze kéne rakni. -mondtuk a Hugival egyszerre, olyan egyszerre fáradt meg szigorú hangon, a fáradt voltam én, a szigorúbb a Hugi, afféle "nem tök egyértelmű?" stílusban, aztán visszalépdeltem a körön kívülre és a falnak dőltem. Az uniformis témájához nem szóltam hozzá. Én az Anat óta nem akarok uniformist... >.>

Levél:

Melléklet:

by **Kiwi** Hétf. Szept. 12 2016, 09:06

Péntekig várunk, utána jön a folytatás!

by **Jun** Pént. Szept. 16 2016, 13:04

Az érkezőket öleléssel köszöntöttem, vagyis pontosabban a nyakukba ugráltam, majd amikor már látom, hogy egyre csak gyűlnek a rejtélyes papírok elkezdem magam legyezgetni a magaméval, végül egy idő után besegítek az összerakásba, és a magamét is beleillesztem a képbe, és mivel odaillik ezért egészen biztos, hogy nem egy rajongói levél darabja.. Vagyis lehet még rajongói csak nem az enyém.. ;_;
Akárhogyan is, én nem vagyok olyan ügyes ebben a puzzle dologban mint a többiek de igyekeztem.
- Szóval valakinél nincs még talonban esetleg? - kíváncsian fordulok a nép felé. Kiwi-nek pedig menet közben ment egy thumbs up, hiszen, ha neki van valami ötlete az rossz nem lehet.

Rogan közben megérkezett a céhházhoz és bemenetet kér Shu-tantól, majd ő is köszönti a többieket, kit kézfogással kit másképpen Rolling Eyes

by **Cearso** Hétf. Szept. 19 2016, 21:50

Ma reggel furcsa levél érkezett. Egyből kettő is.
Az egyik a szobámban talált meg, a másik pedig Shutol érkezett, és nagy eséllyel ő is hasonló meglepetésben részesedhetett.
Nem volt kedvem most ehhez az egészhez. Pedig szeretem a kitalálosokat.
Egy kis habozás után végül elmentem a céhházba, ahol mindenkit illőn köszontöttem. Talán csak Kiwit nem, de ez most biztos nem volt tudatos. Fogtam a két papírdarabot, és odaillesztettem őket a megfelelő helyekre. (Már amennyire tudtam)
-Valaki ezt dobta be hozzánk ma reggel.
Valahogy sokkal jobb, ha még mindig úgy gondolok arra a helyre, mint az otthonra, ahol a kedvesemmel laktam együtt.
most nem szabad erre gondolnod

Szeretem a rejtélyeket. Remélem ez is jól alakul majd.

by **Shukaku** Kedd Szept. 20 2016, 07:02

Ahogy Rogan megérkezett, Timidus azonnal felé fordult, és egy meghajlás keretében a következőket mondta.
-Üdv, Rogan. Elnézést kérek amiért felbontottam a leveledet.
Shu beletörődően csóválta a fejét, legalább is egyelőre, de ahogy a falnak dőlt, és végigjáratta a tekintetét az összegyűlő kis csoporton, teljesen máshol jártak a gondolatai. Nem volt biztos abban, hogy ki szervezte ezt az egészet, vagy, hogy kinek a kérésére szervezték ezt az egészet, egyben azonban igen.
-Szerintem én imádlak titeket.
Hangjában meghatódottság csengett, arcára pedig a csodálat és a végtelen boldogság ült ki. Jó volt rátok néznie, ahogyan így együtt összegyűltetek. Még Sayára is, aki ismét elég ramaty állapotban volt. Az utolsó két térképdarabot Timidus nyújtotta át Kiwinek, mialatt Shu a szöveget rendezte el a táblán, majd egy várjatok itt felkiáltással visszarohant a szobájába.

by **Rogan Hartnett** Kedd Szept. 20 2016, 14:58

Időbe telt mire megérkeztünk, majd a céhház kapujához érve már el is küldtem a jó előre megírt levelet a kis lila lánynak, hogy engedjen be. Amíg várakoztam a virágokat nézegettem, majd ügyetlenül letéptem egyet az egyik bokorról. Szép szál hortenzia volt.
- Rogan, ez nem a bejárat. - kaptam fel a fejem Nachumra aki kicsivel távolabb volt. Igaza volt, rá kellett eszmélnem, hogy ez a két szép bokor virág nem a kaput volt hivatott jelezni ahogyan azt hittem, hanem kicsivel bentebb sétálva várakozott Timidus és Shukaku. A virágot a lánynak nyújtottam.
- Megmásztam érte a legmagasabb hegyet, hogy megszerezhessem és odaadhassam neked ezt. Ugyan olyan virágot akartam ami méltó a szépségedhez, de kérlek fogadd el ezt amíg meg nem találom.
- Micsoda csalódás lehetett amikor megláttad, hogy az út mellett is ilyenek nőnek. - gúnyos megjegyzés, unott arc, lassan ez tényleg Nachum védjegye lesz. A levélre csak legyintettem Timidusnak, majd leesik, hogy az én postám hozzá került. Mégis hogyan?
- Nem, én kérek elnézést amiért hozzátok dobták be. Manapság már a postásokban sem lehet bízni.. Ennyire eltéveszteni a házszámot. Nevetséges. - vakargattam a fejem, és játszottam az értetlenséget, majd beengedtem magam, viszont végül hagytam, hogy a lány vezessen. A zsúfolt faliújság előtti tömeget üdvözöltem, és azoknak akik esetleg nem ismernének még bemutatkoztam.
- Rogan Hartnett vagyok. Ő pedig hű társam Nachum a sárkány. - mutatok a vállam fölött repkedő kis apróságra, aki biccentéssel köszöntötte az egybegyűlteket. A kis Eponine láttán csak mosolyogtam, de nem mentem oda hozzá beszélgetni. Nem akartam, hogy úgy érezze nem hagyok neki elég teret, ami elég fojtogató lenne.
- Juj de kis édes. Gyere ide te kis huncutság. - egy kis szöszi pöttöm(Jun) Nachum után ugrándozott, aki mintha kissé rémülten fentebb emelkedett, hogy biztosan ne érje el a fenyegetés.

by **Kiwi** Kedd Szept. 20 2016, 21:44

Lassan mindenki megérkezett, aminek nagyon de nagyon örültem, és igyekeztem leleplezni vidámságom, és próbáltam hasonlóan értetlen fejet vágni mint a többiek, vagy épp velük együtt ötletelni, persze, néha pár pillantást vetettem „bűntársamra”, aki szintén rengeteget segédkezett. A fiatal Ritsura is, rá-ráemeltem a pillantásom figyelve a reakcióit. Majd lassan egyre csak sokasodtunk. Jött Saya is, aki mintha sápadtabb lenne, mint ahogy kellene, picit aggódtam is, és visszafogottabb is volt, mint ahogy szokott, bár… rá a visszafogottság alapvetően jellemző, így sosem tudtam eldönteni. Majd ameddig nem voltunk sokan, de kevesebben figyeltek, oda léptem mellé.
- Minden… rendben van? – Pillantok a lányokra, látszott rajtam az aggodalom. Viszont, itt a SAO-ban nincsennek betegségek, így leginkább arra tudtam gondolni, hogy valamelyikük inkább lelkileg nincs rendben. Nem ismertem őket eléggé, édesek voltak, szeretni valóak ennyit láttam belőlük. De, azt nem tudom mi történik velük, vagy mikor mit gondolnak éppen. Bár, lehet az uniformis megjegyzésem miatt van rosszul, mármint az ötlet miatt, mivel ők még a régi Anat féle céh jelképét őrzik. Furcsa érzés kavarog bennem, mert egyszerre értem meg ezt a fajta ragaszkodást, ezért is… lépett ki Cear is, nem szeretném ha a lányok is az ő példáját követnék… De ez a céh, már nem az. Nem tudjuk azzá tenni ami volt, ahhoz például már legalább hármunknak nem kéne lennünk, valamint Anat nélkül… semmi sem lenne ugyanaz… Mindez… olyan félelmetes. A döntések, a változások, az okok és a következmények. Nem tudom mivel teszek jót, és mivel ártok… mert, mindenki más, és nem igazodhatok mindenkihez, de senkit sem akarok… lehagyni. Így egy kis bűntudatom támadt.

Jun kérdésesre csak értetlenül pislogtam, mint aki nem tud semmiről semmit. Persze azért nyeltem egyet, nem hazudtam nem is azt akartam, de úgy éreztem a titok csak megdobja a hangulatát a dolognak, nem? Szóval ennyi volt a célom csupán. Végül lassan összeállnak a darabkák, ahogy megérkezik mindenki, és előkerülnek a fecnik. Úgy gondoltam ez is egy remek húzás volt arra, hogy ne legyenek visszakozások, legalábbis az elejéig. Értem inkább úgy, hogy mindenki megkóstolja, majd eldönti kér-e belőle, de nem mondja kósti nélkül, hogy köszönöm most, inkább kihagyom. Junci édes volt mint mindig, pont mint szokott. Rogant is kedvesen fogadtam, majd megérkezett Cearso, mindeki kapott ölelést csak én nem. Bevallom nem értettem, és úgy, hogy mindenki kapott és én ki lettem hagyva, rosszul érintett, de… nem tetem szóvá, leginkább annyi merült fel bennem, hogy lehet valamivel megbánthattam, és kattogni kezdtem mivel is… Végül amikor kiderült hogy Timi felbontotta Rogan levelét, rosszallóan meredtem rá, mert lehetett volna benne más is… Majd a fiú kiakadt hogy, miért ő kapta meg a levelet, és nem ismerik a címét. Na igen, ez volt egy olyan pont amin, aki akar le tudna indulni, és csak húztam a nyakam, hogy ne kezdjenek efféle nyomozásba. Szerencsére odáig senki sem jutott el, legalábbis látszólag. A petek egymással foglalkoztak, Jun, Rogan sárkányával, a többiek meg várták mi lesz a végeredmény. Amint kiraktuk teljesen a meghívót, egy idő után Shu meghatott hangját hallottam mögülem. Viszonylag közel álltam hozzá, és amikor hátra pillantottam meg is lepett picit. Arra nem számítottam hogy, ekkora siker lesz, vagyis nála. Majd meglepett, amikor Timi nekem nyújtotta át a térkép darabokat, és paranoid fantáziám rögtön doppingba kezdett, elvégre ha sejtésem lenne, én is így próbálnám lebukásra bírni a másikat. Végül átvettem tőle, jól megnéztem őket, de nem látványosan, csak… mint aki most látja először. Majd ha a meghívót már kiraktuk, akkor jöhetett a térkép is. Szerencse volt a rendszer repair módja, tehát mindent összeillesztett és visszaállított eredeti mivoltába, ha minden elem meg volt, vagy… ha csak egy nagyon pici hiányzott.
Elkezdtem kirakni a térképeket, és bár annyira nem ismertem a szafari területeket, a felíratok segítettek. Amikor felment Shu a szobájába, mosolyogva megszólaltam.
- Mibe fogadjunk, hogy fotó kristályért megy? – Pillantottam a többiekre, hisz azt már tudtam róla, hogy szeret fényképezni. Végül kiraktam azt, ami elvileg nálam volt.

Ötletelő [Faliújság] - Page 3 Rmicyf

by **Kiwi** Kedd Szept. 27 2016, 10:32

Öt nap a határidő! Szólimit nincs! Szóval másodikáig szeretnék itt látni posztokat.

by **Shukaku** Szomb. Okt. 01 2016, 02:32

Mivel a beengedéshez elég volt csak engedélyt adni a rendszer által, Shu nem számított különösebb csínadattára Rogan és Nachum érkezésével kapcsolatban, így jócskán meg is lepődött, és röstellte magát, amikor még virágot is kapott. Kicsit pironkodva megköszönte, majd azonnal vázába helyezte. Tudta ugyan, hogy a kertből lett szakajtva, ám ez csak egy picit vont le annak az értékéből, hogy a férfi gondolt az ilyesmire, még akkor is, ha csak a legutolsó pillanatban. Gyorsan vázába tette a növényt, mialatt megforgatta a szemeit Timidus „ugye megmondtam” pillantására, és elkönyvelte, hogy nehéz lesz jó modorra oktatnia a barátját, ha mások ilyen elnézőek vele szemben. Jun még ugrándozás közben is kapott egy hatalmas ölelést, és és puszit, hiszen az útjai miatt mindig öröm volt őt látni, főleg most, hogy valami bizony készülődött. Örömmel vette tudomásul azt is, hogy Saya is megjelent, valamint azt, hogy úgy tűnik Kiwi már pártfogásába is vette a lányt. Emlékezett arra, hogy nem neki kell céhvezéresdit játszania, így hagyta is, hadd ténykedjenek mások, amíg ő a saját kis meglepetésén dolgozott. Igen, Fotókristály is volt nála, amikor visszaérkezett, ám ami talán fontosabb, hogy két személlyel is bővült a kis csapat. Yena az ágy alatt tettette, hogy szunyókál, miközben Timidus plüssét csente el ismételten, ám amint meghallotta, hogy kimehet, azonnal rohant le a lépcsőn. Mögötte érkezett meg a két lány kézen fogva a sárkánnyal az oldalukon. Bemutatót már nem tartottak, hiszen a céh lakói ha csak látásból is, már ismerhették Frilinát, és tudhatták róla, hogy az NJK együtt lakik az idomárral és barátaival. Mindannyian úgy látták, hogy Kiwi lesz az, aki átveszi a vezető szerepét erre a kalandra, így tekintetüket várakozóan rá függesztették.

by **Kiwi** Kedd Okt. 04 2016, 21:02

Mindannyian összegyűltünk, sőt. Shukaku az egyik ismerősét is meghívta, nem volt bajom a ténnyel, de tény hogy nem számoltam vele, így picit, de csak picit főtt a fejem. Viszont nem zavartattam magam, valamint nem... nem aktiváltam magam. Nem csináltam többet, csak próbáltam szót találni pár céhtaggal, valamint a saját és a két kezembe nyomott térképrészletet tettem csak az elgondolt helyére, majd hátrébb léptem, és vártam hogy a többiek is megkeressék magukat, és végre össze álljon a feladat első része. Csendben magamban örültem és izgultam, nem mondhatom azt, hogy nem látszik rajtam, de én általában izgulok, szóval talán nem anyira feltűnő.

Változtatások a játékban:
Sorrend van! Ezt az előző lezajlott kör szerint osztom.
Kiwi,
Shu,
Jun,
Rogan,
Saya, (?)
Chariton,
Ritsu,
Cear.

Nos, Eddig Saya jelezte hogy, ő nem biztos hogy akar játszani. Ha akad még ilyen, akkor kérem szépen pm-ben, vagy facen. Csak hogy tudjunk róla. Ha valaki tudja hogy x ideig nem fog tudni írni, az is jelezzen, hogy abban a körben az utolsó helyre kerülhessen, rosszabb esetben kimaradjon, amit nem igazán szeretnék.

Nincs szólimit, és a határidő 2 nap/fő. Ez úgy néz ki, hogy egy körre jut (8-6)/fő x 2, azaz két hét a maximum. Minden második héten, Szerdán mesélek! Azt lehet pótolni, de jobb ha tartjuk magunkat. Mint mondtam, pár mondat is elég, ahol leírjátok mit cselekedtek, valamint hogy érzitek magatokat stb.

Jó játékot! :3

by **Jun** Vas. Okt. 16 2016, 13:40

A picinyke bogyósárkány annyira kis hunci volt, hogy nem tudtam ellent állni neki. El akartam kapni, meg akartam símogatni, molesztálni, ölelgetni, csókolgatni, meg mindent amit csak egy sárkánnyal lehet tenni. Ő olyan kis apró volt, olyan kis dögönyözni való! Persze Timidus is csábos, és hunci, de sokkal nagyobb. Hozzá bújni lenne jó. De a lényeg a lényeg, hogy magamhoz akartam szorítani azt a picurit. Azonban, mindig túljárt az eszemen. Akárhogyn is próbálkoztam, mindig magasabbra reppent, de nem adtam fel. Tudtam, hogy ha elég kitartó leszek előbb utóbb elfárad és le kell szállnia.
Rövidesen azonban nekem kellett szünetet tartani, és az időközben összerakott rajongói levélre terelődött a kíváncsiságom. Gyorsan átfutottam, majd hnagosan hümmögtem.
- Emberek. Azt hiszem ez egy nyom. Ha minden igaz, akkor ez a valaki el akar nekünk mondani valamit, szeretnélek megkérni titeket, hogy nyugodjatok meg. Nincs ok a pánikra! - tártam szét a kezeimet, és csendre intettem a társaságot, majd ismét a papírra pillantok, nagyon közelről néztem meg. - ujjlenyomatokat nem kell keresnünk, szerintem derítsük ki mit is akar ez a levél pontosabban jelenteni. A meghívás szerintem azt jelenti, hogy valahova meg leszünk hívva. Az író pedig utal egy tréningre, ami csapatokat épít. Tehát lehet csapatokat fogunk megtanulni felépíteni.. Ha valaki elég szemfüles látja, hogy lehetőséget kínál nekünk valaminek a bizonyítására, ami szerintem tök szupi, szóval be tudjuk bizonyítani, hogy meg tudunk tanulni egy meghívás alatt csapatot felépíteni tanulni. Már csak az a kérdés, hogy kiderítsük mi is ez a kihívások napja. Azt sejtem, hogy ezen a bizonyos napon a kreativitásunkra, a leleményességünkre, és az eszünkre lesznek kíváncsiak, ezért amondó vagyok, hogy legyünk leleményesek kreatívak, és eszesek! Szóval valakinek esetlteg van ötlete arról, hogy mikor is lesz ez a kihívások napja amikor bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk megtanulni csapatokat felépíteni a meghívásunkkal, és mindezt úgy, hogy kíváncsiak az eszünkre, a kreativitásunkra és leleményességünkre? - picit megállok, mert érzem, hogy ha még egy mondatot el kell mondanom akkor elájulok a levegőhiánytól. Nagy levegőt veszek, és kifújom miközben végigfutom még egyszer a levelet, majd hümmögök megint, nagyon sokat sejtetően. Közben persze egy papírcetlivel legyezgetem magam..
- Szóval egy dologra vagyok már csak kíváncsi.. Rits-chan, megengeded, hogy megismerjem a próbatételekhez való hozzáállásodat, gyengeségeid és erősségeid? :3

//Junci a térképdarabkájával egyébként a szünet alatt meglegyezgette magát, szóval ha valaki elkéri tőle odaadja szívesen//

by **Rogan Hartnett** Vas. Okt. 16 2016, 15:06

Nachum nem díjazta a lány közeledését, kitartóan menekült, és eredményesen! Én kényelmesen letelepedtem a tábla mellett és a falnak dőlve vártam mi is fog történni, a papiros lassan összeállt, és ahelyett, hogy én is elolvasnám, inkább várom mi is fog történni. Nem voltam az a kíváncsi fajta aki gyilkolna az információért, inkább türelmesen vártam, hogy az információ magától érkezzen meg.
- Ha adsz néhány fotókristályt, szívesen készítek rólatok néhány képet. Gondolom a csapatépítésnek az a lényege, hogy szép emlékeket gyűjtsetek miközben összeszokik a csapat. - fordultam a lila lány felé. Szívesen fotóztam, csak eszközöm nem volt hozzá, szóval legalább lekötöm magam valamivel, ha kapok kristályokat. Közben egy félig meddig összetákolt térkép is előkerült, fél szemmel rápillantottam.
- Egyébként lehet nem is kell az összes darab. Mintha lennének jelölések a térképen, talán oda kéne menni nem? Mashawa városánál mondjuk van valami kis pötty.. vagy lehet csak kosz? -

by **Chariton** Pént. Okt. 21 2016, 00:54

Határozottan szaporodunk. Sok az új vagy félig ismeretlen arc, de megpróbálok mindegyikőjüknek köszönni, mikor először látom meg őket. Sőt, néhány mondatot mindenképp váltok velük, ha nincs túl nagy kifogásuk ellene. Shu még mindig aranyos, jólesik amit mondott. Jun monológját kicsit nehezen követtem. Lehet csak azért, mert cinkos vagyok ebben az egészben. De az nem lehet, mert a plusz infóm csak annyi, hogy tudom ki csinálta. Több nincs, és így is teljesen egyértelműnek tűnik, hogy mit kell tenni. Ott a térkép, rajta pöttyel. Menjünk oda. Csak az vele a baj, hogy nincs meg a teljes térkép. Lehet máshol is van ilyen pont, és nem jelez semmi különlegeset. Azonban ezt csak egyféleképpen tudhatjuk meg.
- Egyetértek Rogan-el. Menjünk nézzük meg Mashawánál találunk e valamit ami kapcsolódhat a levélhez és csapatépítéshez. Ha nem, akkor legalább kirándultunk egyet közösen. Szerintem élveznénk. - próbálom felvezetni az ötletemet, az összeragasztott térkép és levéldarabok mellől. Már csak azért is csinálom ezt, hogy nehogy Kiwinek kelljen nagyon nógatni a társaságot, mert a végén még feltűnik nekik. Meg egyébként is komolyan gondolom amit mondtam, tényleg élveznék velük kirándulni.

by **Ritsu** Szomb. Okt. 29 2016, 21:36

Még a jó múltkor a zsebembe raktam egy térkép részét. Azóta ott van. Lehet picit gyűrött, de nembaj. Éppen mentem haza, majd mielőtt még a szobámba mentem volna, láttam, hogy mindenki az egyik terem előtti, táblánál áll. Láttam ott térképdarabokat a táblára rakva.
Szóval én is odamentem, hogy átadjam az én darabkámat.
-Heló. Nekem is van egy térképdarabom.
Mivel nemrég érkeztem, ezért nem nagyon értem hogy miről van szó, de egyszer csak a nevemet hallom a tömegből.
Jun kérdezett tőlem.
-Hát, szeretek enni, haragból nemszeretek harcolni, szeretek enni, lássuk csak mi van még.. Még kezdő vagyok a kardozásban... Hmmm.. Ja és szeretek enni.
Ha még valamire kíváncsi akkor úgyis kérdez majd, nem?

by **Kiwi** Szomb. Nov. 12 2016, 19:51

*Végig olvastalak titeket, és jelentem szinte végig röhögtem. xD*

Saya és Cear kimaradtak ebből a körből, de bármikor szeretnének csatlakozni, megoldjuk. Valamint akkor pótolnak és írnak amikor lesz idejük és kedvük hozzá. Smile

Ötletelő [Faliújság] - Page 3 EBC83A41F21DA4ED0A78197E3B4C1DAE9D5545F5

Frilina

Tikkasztó volta hőség odakint, így inkább ShuShu szobácskájában töltöttem a délelőttöm. Megreggeliztünk ahogy szoktunk, valamint bevetettem a reggeli torna ötletét. Persze hiába próbáltam, nem tudtam hamarabb felébredni mint Timidus, de azért igyekeztem, és amikor sikerült, akkor bizony egy óriási párnacsatával indítványoztam az ébredésünk. Csupa jó tulajdonságai vannak a reggeli mozgásnak, főleg az effélének. Serkenti a virtuális vérkeringést, hamarabb ébredünk. Javítja a refelexeket, valamint jó hangulattal indítja a reggelt. Nem csodálkoztok manapság ha, kacajok és kisebb sikkantások, valamint boruló szekrények, és puffanó hangok törik meg a reggel csendjét, talán már fel sem riadtok rá. Most viszont Shukaku rajzait bújtam. Állatosak, voltak szinte mind. Eberábrázolást nem igen láttam tőle… és ez amúgy nem tetszett. Így leültem, az asztal mellé, oda ahova ő szokott. Tudtam hogy, nem nagyon várhatom vissza, hisz ilyekor szafarizni szokott… Most viszont, az apró léptek tompa csattogására lehettem figyelmes, méghozzá elég szaporára. Egy pillanatig, csak megmerevedve hallgattam, és figyeltem ő-e, de amint egyre közelebb ért a hang, bizonyosodtam meg róla. Annyira volt időm csupán, hogy a rajzait visszatoljam a helyükre, de azt is ügyetlenül, kapkodva, majd mint valami katona úgy… egyenesedtem fel az asztal mellől, és nagyjából ilyenkor is nyithatott be. Egy pillanatig csendben figyeltem, nem tudtam hogy szabadkozzak-e vagy sem… de csak meglepetten pislogtam rá, majd ha szerencsém volt, észre sem vette a „művemet” az egyik rajzán… Ami résnyire betollva, maradt a többi között. De úgy tűnt nagyon izgatott és talán ez lesz a szerencsém. Hamar elmondta mit akar, én pedig készségesen követtem majd üdvözöltem lent a többieket.

- Sziasztok. Mi folyik itt? Kit rabolunk el? – Próbáltam viccelni és vigyorogva fogadni a többieket, bár vélhetően vegyesen fogadta a társaság. Volt egy lány, ugyanis…. aki amikor csak meglátott került, és mindig furcsán figyelt. De nem fordítottam rá én sem túlzott figyelmet. Mellékes volt számomra, és ahogy néztem Shukaku sem folytatott vele különösebb figyelmet, így nekem sem kellett. Valamint engem nem zavart, ha furcsának tart… tartottak már sokan, megsúgom. Picit élveztem is. Bár… valószínű, csakis azért mert a beállításaim így lettek konfigurálva. Viszont nem maradtam rest.
- Hmm… új arcok! – Kiáltottam fel, majd a colos fiú, nyakába is ugrottam. Igen, tényleg ugrás volt, és a hátán landoltam, ha elkapott. Majd a magaslatból figyeltem az eseményeket, cipeltettem magam picit. Persze, csak ha nem dobott le magáról, mert akkor bizony rosszalló pillantással jutalmaztam, persze csak játékosan.
- Trallalaa! – Hagyta el a torkom, mint aki szólni kíván, na jó, kívántam is.
- Biztos mehetek én is? És ha mehetek, akkor az ő hátán akarok utazni. ˇ^ˇ – Pillantottam Shukakura, miután jobban megfigyeltem a táblát. Nem tudtam ki lehet a szervező, és amúgy sem érdekelt volna, csupán egy személy véleménye ilyen téren. Majd elsők között indultam meg. Na jó nem, én nem tudtam rajta úgy eligazodni, mint ők, de ha mindenki egyet értett a társaságommal, akkor bizony cipeltettem magam egy picit.

Jun beszéde haláli volt. Nem is vártam tőle mást, eleinte nehéz volt megszoknom a stílusát, úgy gondoltam csak bohóckodik… de, nem. Mármint igen, de mégsem. Nehéz volna megfogalmazni, viszont nagyon de nagyon örültem hogy tényleg mindannyian megjelentünk, és lassan el is kezdett összeállni a kép. Ritsu, édes volt mint mindig, Chariton meg hozta önmagát, mint mindig, főleg mikor tapasztaltam hogy,a csapat egyik fele már össze sem akarta rakni, csak elindulni. Kezdett picit égni a fejem, hisz én tudtam dolgokat, míg ők nem. Viccesek voltak amúgy. Két személy aggasztott csak. Cear szótlansága, és Saya visszafogottsága. Nem tudtam hova tenni őket, viszont nem akartam hogy, magukra kényszerítsék, ha nincs hozzá hangulatuk… Lehet várnom kellett volna pár napot, és mindenkinél felmérni, miként érzi magát a bőrében, de talán lehetetlen is volna mindenkinek megfelelni egyszerre. Én viszont mégis megpróbálnám. Hátha megjön a kedvük az úton. Biztató mosolyt küldtem mindkettőjüknek, nagyjából ekkor érkezett meg, az akiért felrohant Shu. Hát… nem fotókristály lett belőle. Váltottam már pár szót Frilinával, nekem furcsa… olyan mesterkélt ez a lány. De, Shu kedveli, így meg vagyok vele. Bár amikor megkísérelt Rogan hátára ugrani, akkor bizony elkerekedtek a szemeim. Nem csak illetlen… vagyis, de. Marha illetlen, és izé… zavarbaejtő a viselkedése. Pedig tudtommal, Shuval van… Mármint… úgy… Nos, igen. Ez szintén egy hidegzuhany volt, hisz Shukakuból sok mindent kinéztem, de hogy a lányokat szeresse nem… főleg, hogy egy… npc-t. Nagyon távoliaknak tűntek nekem ilyen téren… mégis, titokban érdeklődéssel figyeltem a kapcsolatukat. Soha nem vallanám be, hogy mennyire is irigylem miatta Shukakut, és hogy ez miatt féltékenységet érzek arra a másikra… Mármint, leginkább kettőjük boldogságára. Keresem bennük a hibát, a megjátszást… egyszerűen, valamiért nehezemre esik elfogadni őket… Nem, nem azért mert szeretik egymást… hanem, azért, mert nekem nincs ilyenem… mint neki. És ezzel máris sokat elárultam magamról, persze egy fél szóval sem említettem nekik, mit is gondolok róluk, vagyis hogy mit nem… Igyekeztem kerülni a témát, de nem hallgatni róla.

Viszont ismét akció van. Junci… térképdarabkáját, senki sem vette el tőle, hiába vártam, valamint ő sem dobta a helyére, Cear viszont igen. Így csupán a lány és Shukaku fecnije hiányzott már. Viszont a többiek indulni akartak, és én sem gondoltam másképp, viszont nagyon nem oda ahova akartak. Vicces mennyire vakvágányon indulnának el, valamint elárulni sem akarom magam, így inkább szorgalmazom a térkép teljes kirakását.
- Jun, a darabkád. – Mosolyogva mutatok a kezére amiben, ott lapul a térképfecni. Majd most már csak hivatalosan is egy hiányzott. Mindenki szemmel követhette hogy ki, vagyis kik nem tették még fel. Így egy oldalsó pillantást vetettem rájuk, persze türelmesen mosolyogva. De nem magyarázkodtam… Aki ismer az tudja hogy szeretek biztosra menni, így talán nem is feltűnő hogy szorgalmazom a pontosítást. Így már láthatóan csupán egy, darabka hiányzott. Ha nem tette ki, érezhetően feszélyeztem a légkört a várakozásommal, ha pedig igen, akkor megjelent a teljes térkép. És megmentettem őket, egy fatális fordulattól. Nem jelentettem ki semmit, de érezhető, hogy az, az x a képen, nem koszmó és kézzel jelölt. Értelmesszerű hogy, oda kellene menni, így ha mindenki egyetértett, elindultunk, a szafari, egy kentebb eső területére, ahol valami építmény van jelölve a térképen.

Az út nem volt hosszú, főleg, a céház nagyszerű helyzete miatt, így alig fél óra séta után ott is voltunk, persze csak, ha nem tévedt el senki. Egy romos épületet láthattunk, amolyan régi templom szerűséget, de egyelőre csak az ajtóig értünk. Vagy ha ezek után is ragaszkodtak a Mashava városhoz, akkor viszont oda jutottunk, a pontocskához, ami egy fogadó bejárata lehetett.
Ha sikerül végül kirakni a térképet:
Ötletelő [Faliújság] - Page 3 A03b4a6c2

A posztotok a megérkezésig szóljon, utána írom az instrukciókat. A sorrend a következő:

Frilina; Kiwi,
Shu,
Jun,
Rogan,
Saya, (akár soron kívül)
Chariton,
Ritsu,
Cear. (akár soron kívül)
Határidő: 2nap/fő
Szólimit: nincs.

by **Shukaku** Vas. Nov. 13 2016, 16:03

Ha Shu nem is vette észre a mappája elcsenését, Timidus rögvest kiszúrta, a fiókhoz lépett, és megigazította azt, persze az idomár szeme láttára. Shut azonban ez cseppet sem zavarta, és szélesen mosolyogva figyelte, hogy miként aggódik Frilina, ám nem kellett sokáig, hiszen amikor belé karolt, nyugodt hangon odasúgta.
-Ami az enyém, az a tiéd is. Persze ez nem azt jelenti, hogy összefirkálhatod, de ha jobb vagy a színezésben, azt örömmel rád bíznám.
Öltötte ki a nyelvét, és majdnem elharapta volna, ha ez lehetséges lenne, hála Yena előretörésének. A kis idomár egyszerűen csak boldog volt. Élt a céh, itt voltak a barátai, még Jun is itt volt, van két társa és egy kisállata, akire már tényleg kisállatként tekinthet... egyszerűen az egész tökéletesnek tűnt, és annak okán, hogy a tökéletességnek magának örült, jobban örült Frilinának is. Szinte büszkén lépdelt le a lépcsőn a barátosnéja mellett, hiszen az irigykedőket és egyéb rosszakarókat nem itt kereste, máshol pedig egyszerűen nem vett róluk tudomást. Pár elvetemült szemellenzős fejében így is ő a főellenség, és haters gona hate alapon úgy érzi, hogy teljesen mindegy, hogy mit csinál, hát miért ne csinálja azt, amitől jól érzi magát? A féltékenység pedig... nos arra kérte a lányt, hogy vele és Timivel ossza meg az ágyát... milyen jogon lenne pont ő féltékeny? Timidus után és főként mellett most először bízott valakiben majdnem teljesen, és nem engedte, hogy ezt bármi tönkretegye. Ráadásul ahogyan Frilina Rogant rohamozta meg, Yena is azonnal kiszagolta Nachumot, akiben a szafarizásuk alatt szeretett bele, így mindketten körbe lettek ugrálva. Shu pedig, ha eddig nem merengett volna el eléggé Frilinán, akire láthatóan valóban áhítattal tekintett, most már teljesen belemerült abba, hogy az eseményeket figyelje, és elússzon a végtelen boldogságban, így Kiwi felszólítására ismételten Timi reagált, vette ki a fecnit Shu kezéből, és illesztette a helyére. Összeállt a kép, és az X-et Timi is látta, és kalózokkal is volt már dolga nem egyszer... ám most más járt a fejében. Más tervei voltak. Ki akarta találni, hogy ki a rejtélyes játékmester, így szinte azonnal rábólintott Rogan és Chariton szavaira.
-Rendben. Menjünk Mashawa Citybe, és nézzük meg, mint jelölnek a pöttyök. Támogatom az ötletet.

by **Jun** Vas. Nov. 13 2016, 16:25

- Ez a beszéd! Ritsu lesz a másodpilótám! - jelentem ki azonnal, a fiú kompetenciái tökéletesek voltak erre a feladatra - Ritsu fogja a fiúknak mutatni az utat, mert úgy érzem, hogy rendkívüliek a térképészeti képességei, amelyek felbecsülhetetlenek a kalandozások során, és kell, hogy valaki különösen agyas legyen. Szóval Ritsu ezennel én Jun, a céh csodálatossága, kinevezlek a másodpilótának! - ezzel vállon is veregetem a fiút a hatalom átadásának jeléül. - Használd büszkén az új rangod. - vigyorgom el magam, majd vártam az események további haladását, Frillinát üdvözöltem amikor felbukkant, széles vigyorral az arcomon, és ugyan még nem kommunikáltunk annyit, mert eléggé lefoglalnak a kalandozások, imádtam a csajt. Tetszett a ruhája, a haja és a stílusa, és a Shu-ja.
- Juj de jó ötlet lenne. Én javaslom, hogy raboljuk el Charitont. Amikor majd nem figyel mögé fogunk osonni és egy zsákot húzunk a fejére, és amíg én elé kerülök, te kigáncsolod, és megpróbálod megtartani a hátát, én pedig körbetekerem egy függönnyel, hogy ne tudjon menekülni. Habár a száját is be kellene tömni valamivel.. - persze ezt az egész haditervet elfelejtettem suttogni, szóval ez már nem is volt akkora titok, mivel mindenki hallhatta aki odafigyelt rá. Kiwu hamar rá is világított közben, hogy egy térképdarab a kezemben van. Én buta eddig ezzel legyezgettem magam. Készségesen át is nyújtom neki, hogy a helyére illessze a hiányzó darabkát, majd elégedetten én is szemügyre vettem a művet.
- Csodálatos! - közben figyeltem a javaslatokat én is. - Mashawa városa itt van egy köpésre! Előre emberek, előre a városkába! - és már rohantam is volna el, majd visszaléptem. - izé, valaki esetleg nem csinálna egy képet a térképről? Jó lenne, ha lenne nekünk is egy változat ami egyben van, hogy lássuk hol vannak még pontok, meg vesszők meg ilyenek... - tettem egy javaslatot, majd rájöttem, hogy motiválni is kéne az embereket valamivel.
- Oh kitaláltam! Aki elsőnek fotózza le, kinevezem főtérképésszé és ő fogja a térképet használni! Ne verekedjetek, még bőven vannak rangok a tarsolyomban. Cool

by **Rogan Hartnett** Vas. Nov. 13 2016, 16:53

A térképet szemléltem, persze nem túl nagy érdeklődéssel, hiszen hiába hajtott a kíváncsiság, hogy hova vezethet el, vagy, hogy kitől és miért kaptam darabot hozzá, volt bennem egyfajta paranoia is, hogy mi van ha veszélyes.. Természetesen a tartózkodó hozzáállás sem éppen célravezető, hiszen azzal, ha csendben vagyok azzal nem jut semerre sem a csapat. Végül ugye feldobtam a javaslatot, és úgy tűnt ez másoknak is tetszik. Vagyis kaptam mellette pozitív visszajelzéseket.
Azonban ekkor még nem sejtettem, hogy ami ezután fog következni az mindent megváltoztat.
Ekkor érkezett meg ő..
Egy újabb jövevény hangja ütötte meg a fülem, hátrafordulni készültem amikor váratlanul lecsapott rám. Kikerekedett szemekkel, értetlenül álltam a helyzet előtt, azonban amikor azok a puha puszedlik a hátamnak nyomódtak, nem tudtam haragudni rá. Akár egy aggódó apuka a kislányának, fogom meg a lányt, hogy le ne csússzon a hátamról. Aranyszőke haja előreomlik, látom magam előtt a szépséges haját.
- Szia Aranyom, mondd csak lónak tűnök én neked? - érdeklődtem a lánykánál, az arca ugyan még rejtély számomra, de talán ez teszi izgalmassá az egészet. Vajon kék a szeme, netán barna? Van frufruja, vagy oldalra fésülve hordja a haját? Biztos a bőre akár a porcelán.. Vajon hogyan lehetséges, hogy olyan könnyű de mégis ki van párnázva ott ahol kell?
- Rogan Hartnett vagyok, benned kit tisztelhetek tündérkém? - igyekeztem a hangsúlyt úgy alakítani, hogy inkább poénkodásnak vegye mintsem zaklatásnak, még akkor is, ha az utóbbi volt a valós szándék. - Oh jaj, nem tudom meddig fogom bírni, tudod én már öreg vagyok a hosszú utazásokhoz, és ha lefáradok lehet kénytelen leszel ápolgatni. - ekkor még egy sokat sejtető szemöldöktáncoltatást is megejtek, de rá kell jönnöm, hogy mindhiába, ha a hátamon van és nem látja..

Mindezek alatt Nachum már két veszélyforrást is felfedezett. Yena és Jun személyében, Jun csak időszakosan, azonban Yena kitartóan ugrándozott utána, ahogyan azt szokta. A sárkány a sok repüléstől kezdett fáradni, majd végső kétségbeesésében Shukaku-t közelítette meg, védelem gyanánt.
- Biztos, hogy jó ötlet csak úgy nekivágni az ismeretlennek? Én gyanítom, hogy ez csak egy átverés, vagy inkább csapda. Javaslom, hogy küldjük oda a cserfest, és a hiénát. - dobja fel a javaslatot Nachum, gondolva itt a cserfes alatt Junra, a hiána alatt pedig Yenára. Rolling Eyes

- Csakis felderítési szándékkal.

by **Chariton** Szomb. Nov. 19 2016, 01:38

Ki ez a lány? Merült fel bennem a kérdés. Szerintem jogosan. Azonban azt érzem, hogy itt van már egy ideje. Akkor hogy-hogy nem láttam? És miért fog Jun gonoszul össze vele szinte azonnal? Na jó, nem vettem komolyan, tudom hogy csak viccel. Ugye...? Reflexből ráveti magát a csaj Roganre...ezzel is nehéz lesz így ismerkedni. Nem is próbálkozom vele egyenlőre. Helyette inkább tovább helyeselem azt, hogy haladjunk ahányszor csak lehetőségem van. Például most is, amikor a "sárkány" marasztalná a többieket.
- Ha átverés akkor sétálunk egy jót legalább. Szerintem jó szórakozás lesz így együtt.
Próbálok az ajtó felé közeledni, ha pedig a többiek is benne vannak az indulásba, akkor természetesen velük tartok. Csak nehogy azt higgyék, hogy én állok az egész mögött, azért vagyok ilyen buzgó...pedig csak segíteni akarok. ˘_˘

by **Ritsu** Szomb. Nov. 19 2016, 12:08

-Ezaz! Az mit jelent? Ki az elsődpilóta?
Van olyan? Másodpilóta hármadpilóta meg elsődpilóta. Nem?
-Raboljuk el Charitont! Raboljuk, raboljuk!
Rogan hozza a formáját. Szegény új lány.. Nem tudja kinek a hátára ugrott fel.
Várj. Új lány? Mindegy, nem lehet százas ha, így vonzódik Roganhoz. Ha tehetem mutogatom az újnak, hogy fusson és ne menjen többé Rogan közelébe.
-Ó. Én. Én. Hé Jun. Én! Én lefényképezem.
De mivel?
-Mivel fényképezzem le? Ti meg, ne! Én leszek a főtérképész.
Negyedpilóta is van?

by **Cearso** Szomb. Nov. 19 2016, 16:33

Furcsa volt személyesen is találkozni Frilinával. Shu kiakadása, és Timi segítség miatt pontosan tudtam, hogy mi is a helyzet, de attól még furcsa volt.
Olyan keserédes érzés volt. Főleg most....
Nem fogok depizni.
Biztos vagyok benne, hogy a többiek is elfogadták volna Asu-t, Shu biztosan, szóval nekem egy szavam se lehet Frilina jelenléte ellen. Amúgy se volna.
A szituáció ettől függetlenül komikusra sikeredett...

-Ha valaki csapdát akarna állítani, miért törné a fejét ilyen barátságos és kooperatív fejtörőkön?
Támogatom az ötletet, hogy keressük fel a helyet.

by **Saya** Kedd Nov. 29 2016, 12:04

Nem is válaszoltunk nagyon, talán a Hugi bólintotta a fejemet, hogy a Kiwi megnyugodjon, de nem is emlékszem már pontosan. Karba tett kézzel néztem végig, ahogy összerakják a térképet, ahogy mindenki lelkes, de még inkább árnyékba bújtam, mikor a Rogan is megjelent, most különösképp nem volt kedvem hozzá, a számat húzva igyekeztem elkerülni a tekintetét, de hála az égnek, ez egyenlőre sikerült is. Még a földre is letelepedtem, amíg összeraktak mindent, és tenyerembe támasztott pofikkal lestem az eseményeket. Közben fájt a szívem.
Bár csak az Anat is itt lenne. Akkor lenne ez csak jó, nekem legalábbis, semmi másra nem vágyom.
~Saya...~
Hmm?
~Meglepődöm én is, hogy ezt mondom, de... szerintem ideje lenne már... tudod... elengedni.~
Összehúzom a szemöldököm és meglepetten nézek magam elé.
~Mennyi idő is telt már el? Egy év? Már nem is tudom, de a lényeg, hogy... tudod, mikor Kiwi világában voltunk és megtaláltuk a szobrát...
Saya, az élet megy tovább, és nem tudom, hogy neked pontosan mennyi idő is adatik meg. Érdemes lenne inkább kihasználnod, mint hogy állandóan a múlton rágódj. Először a Papa hiányzott neked folyton, most Anat, ki lesz a következő?! Inkább élned kéne, fiatal vagy, de már nem sokáig.~
Valami baj van? Eleve furcsaságokat beszélsz, meg mintha mindjárt elsírnád magad, de akkor meg én is sírni fogok O.o;
~Csak sokat gondolkodtam a dolgon. Most foglalkozzunk ezzel a kalanddal, aztán... menjünk el a szobájába és búcsúzzunk el. Végleg. Mármint Anattól, nem egymástól.~
Már megijedtem egy pillanatra, hogy itt akarsz hagyni pale

Kicsit megráztam a fejem, és felnéztem. Már valami szőke lány is csatlakozott hozzánk, akit még ezelőtt nem láttam, és mindenki indulásra készen volt. Tényleg jól lemaradtam mostanság, nem is tudom, mennyi lehet az új tagunk. Na nem mintha céhtagnak érezném magam amúgy is ._.;
Felkeltem a földről, mikor mindenki úgy döntött, menjünk, és lehetőleg hátul, kissé lemaradva követtem őket, még próbálva felfogni mindent, amit a Hugi mondott. Mag a Hugi az úgy döntött, hogy tényleg eltereli a figyelmét, és a többiekre koncentrált, szóval volt, hogy megszédültem így a fura kettős gondolkodástól, remélem, senki nem veszi észre.
Még talán... najó,de csak talán... talán... menni fog. Talán... >.>

by **Kiwi** Kedd Nov. 29 2016, 22:51

Kiwi:
Csak kapkodtam a fejem, főleg Chariton miatt. Szóval most a kis társaság kapott egy képzeletbeli faceplamot, persze, csak miután… sikerült felocsúdnom a döbbenetből. Igazság szerint sok dolog átfutott a kobakomon, épp csak arra nem gondoltam, ami a valós szándékot jelölheti. Tehát, hogy az alkotó kilétére kíváncsiak. Tudtam, gyanús lehet ha felszólalok, és gyanús az is ha hallgatok… Sóhajtottam egyet, de azt is csak lopva, olyan kifogást kell találnom, amivel már többen is találkozhattak. Tehát, a szabályszeretés… viszont, nem akarok ragaszkodónak sem tűnni… pedig, tudtam hogy, ha most rossz irányba indulunk, sem… lesz nagy galiba, csak nem a tervezettek alapján fogunk haladni… és félő, hogy elakadhatunk…
- Én… nekem mindegy. – Végül is… nem mertem, felvállalni és bevállaltam azt amire a többen is jelentkeztek. Cearra pillantottam, ő volt az én megmentőm… és talán picit bele is pirultam, a mondatába, de a tömegben nem gondoltam, hogy mindez… akármennyire is feltűnő lehet. Mielőtt elindultunk, a többiek még beszélgettek, Ritsu és Jun, valamint Frilina és Rogan. Nem akartam megzavarni őket semmiben. Főleg, hogy zavart a szöszi lány... Olyan kirívó volt, irritáló... Viszont kezdtem picit aggódni, Saya viselkedése… még ha szokatlan is, de csúnya módon megszokottá vált. Értve a kisebb rosszulléteket, a visszahúzódottságát de… én nem tudtam kezdeményezni. Féltem… féltem tőle, féltem a felelősségtől, viszont így látni sem volt jó. De nagyon örültem neki, és valahogy… ezt a tudtára akartam adni. Shukaku ismer már annyira, hogy tudja… vannak, bizonyos emberi gesztusok amikkel nem tudok mit kezdeni, ilyen pélául az ölelés. Tudom, hogy jót akarnak… tudom hogy, mit jelenthet… mégis, kényelmetlennek érzem az ilyen dolgokat. Olyan… idegennek, és tudom hogy ostobaság de félek, hogy elrontom. Igen, az ölelést… és ugyanígy, hezitáltam most is. Nem akartam kényelmetlenséget okozni a másiknak, viszont tudtára akartam adni, hogy értékelem. Ugye, az ölelés most nem volna illő. Bár… olyan egy nyomorék vagyok… Cear… sem ölelt meg, de mindenki mást igen, és… még ez is olyan rohadtul tud fájni… De igyekeztem ilyen dolgokkal nem foglalkozni most, remélem csak a tömeg miatt felejtett ki. Viszont még indulás előtt elhatároztam magam. Saya fejére tettem a kezem. Nem láttam a szemét, nem tudtam melyikük is kapja biztosan a simit, de mindkettőjüknek szántam. Emlékszem… valamiért, hugival, azaz Rubyval… könnyebben ment. Ő tőle nem féltem ennyire… pedig, ő ijesztőbb mint Saya. Mégsem éreztem azt… hogy, bármikor összetörhet, mint egy porcelánbaba. Chariton elindult, én pedig utána, végül úgy tűnt… leszavaztuk, Cear és az én szívem szerinti választásom… Bár, rosszul is éreztem magam miatta… úgy éreztem, mintha cserben hagytam volna a fiút. De megérdemelte! Meg… meg… hisz, megbántott… és észre sem vette…

/Kiwi ugye nem tud, Asuról, viszont… Cear láthatta a cipőjét Kiwi lábán./

Frilina:
- De én rajzolni akarok. ˇ^ˇ - Jelentette ki az akaratát, na meg persze el is késtél a kijelentéseddel, de ezt még később folytatjátok. Lesétált veled, és innentől mindenki tudja, hogy szinte berobbant közétek. Ki-ki hogy fogadva. Üdvözölt titeket, és volt akivel már találkozott, volt akivel még nem volt szerencséje, viszont… látszott rajta hogy, nem épp egy elveszett teremtés, hisz máris Rogan nyakába kötött ki. Na jó, csupán a hátán. Az első kérdésedre egy szemtelen vigyor ült ki az arcára, amit vélhetően te nem nagyon láttál. Látóteredbe viszont előre bukhatott, hosszú szőke fürtjeinek néhány tincse.
- Lássuk tudsz-e nyeríteni! – Azzal, bizony oldalba rúgott, persze csak finoman, de pontosan úgy, sarokkal mint a lovakat szokták. Tündérke? Hmm….
- Én vagyok Frilina, a varázslatos szerelem tündér! \o/ – Ha már tűndérkét akartál megkaptad. És nem is mondott valótlant sem. Az utolsó mondatodra, viszont egy még mindig vicces kedvében lévő, de fáradt szemforgatást kaptál…
- Kivénhed lovakkal nem foglalkozok, tehát embereld meg magad. ˇ^ˇ -] Hát igen, ő nem volt sem szolid, sem épp visszafogott, viszont helyén volt a szíve, még ha az esze sem épp mindig… Tudjátok, mint a legtöbb nő, azt is a táskájában hordja, a szemceruzák mellett.
- Induláás! – Azzal imét oldalba bökött, és mivel olyan szép kis hosszú hajad van, két copfba szedve, mint a gyeplőt fogott rá. Feltéve, ha a fiú nem szállította le, elkényelmesedett helyéről. Vagy, ha valaki nem szólt rá.

Mindenki:
Akár gyalog, akár portolva, de hamarosan megérkeztetek, a kívánt helyre. Méghozzá, Mashava City egyik ismertebb, fogadójába. Belépve, régies hangulat fogadott tieteket. Fa padok, asztalok, evőeszközök, és egy kissé füstösebb területen, egy zongorista npc, nyújtott nektek egy kellemesnek szánt darabot. Az viszont a bot fülűeknek is feltűnhetett, hogy a dal hibás. Az egyik hang... minidig kimarad. C-dúrban, az egész C. Bár ehhez kell némi alap ismeret, a zongorához, így hát lássuk. Kinek sikerül ezt megfejtenie, majd tovább folytatni a talányt. Bár... az sem kizárt, hogy a zongorista ilyen bot fülű és nincs is talán, csupán ti láttok bele dolgokat... Rolling Eyes

A posztotok a megérkezésig szóljon, utána írom az instrukciókat. A sorrend a következő:

Frilina; Kiwi,
Shu,
Jun,
Rogan,
Saya, (akár soron kívül)
Chariton,
Ritsu,
Cear. (akár soron kívül)
Határidő: 2nap/fő
Szólimit: nincs.

by Ajánlott tartalom