Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Party Time volt Tolbana egyik mellékutcájában, méghozzá abból a fajtából amire itt nem igazán számított senki. Két kőkemény amazon feszült egymásnak minden erejét latba vetve, hogy földre kényszerítse a másikat. Egyikőjüknél buzogány és pajzs lengett, míg a másiknál egyetlen ordenáré méretű pallos. A környező kocka népség pedig teljes erőből tombolt a párbaj láttán. Bár nem igazán lehetett tudni, hogy maga a harc köti le őket, vagy a két hölgyemény bámulása, az azért látszott az arcokon, hogy mindkét féltől megérzik az ütéseket ők maguk is. Zajos csata volt, s nem csupán a fegyverek csörgése miatt. A brutális fegyverrel operáló Nia most sem mulasztotta el, hogy morgásra bírja a pengét, így annak minden mozdulatával újra remixelte a Bonfire-t. Hosszú ideje verekedett ez a kettő, s úgy tűnt, lassacskán kezdenek kifogyni a szuflából. Megfeszültek még egyszer az izmok, majd egymásnak csapódott a pallos és a pajzs.
Egyetlen villanás műve volt csupán, hogy kiderüljön, melyik lányban van több erő, s ezúttal ő jött ki győztesen. A lovag a padlóra került, így a küzdelemnek vége szakadt. A fejük fölött megjelenő értesítés egyértelművé tette a rajongók számára, hogy ki tette jó helyre a pénzét. Elmosolyodva nyújtott kezet a szintjében lévő hölgyeményke, majd felsegítve azt a nézők közé lökte.
– Victory! – Kiabálták egyhangúan a közönségből, amire ő csak a füle mellé tette a kezét.
– Nem hallom urak! – Mosolygott a férfiak közé a doki, mire újra megszólalt a tömeg, ezúttal skandálva.
– Victory, victory, victory! – Jól tudta mire vágyik a nép, így előintette a menüjét. Többen, már ekkor is üdvrivalgásban törtek ki, mire ő felemelte a kezét, és vállat vont kérdő tekintettel az arcán. Újabb üvöltéseket kapott, így határozott mozdulattal belekattintott a menüjébe, s ezúttal valami igazán különlegessel ajándékozta meg a kockaseregletet. (z)
A tánca közben fel alá mozgott a körbeállt téren, várva a következő kívánságot, vagy a kihívót, aki majd megszakíthatja a győzelmi táncot. Addig is azonban a koreai lányoktól tanult mozgással örvendeztette meg a nézőit, akik egyként skandálták a ráragasztott nevet. – Kara! Kara! Kara!

Pontozás:

by **Kanami** Pént. Márc. 06 2015, 17:31

Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia] 2rfqbnm

Azt vettem csak részre, hogy az emberek egyre csak egy helyre gyűlnek. Ezzel alapvetően nem lenne semmi baj, csakhogy nem körülöttem sündörgött a nép, hanem a tér épp ellenkező pontján. Ez pedig igen nagy probléma, azon kívül, hogy egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy engem pedig mindenki elkerül. Buta népség. Biztos valami cirkuszi mutatvány van ott.
Újat haraptam a szendvicsemből, ám amíg rágcsáltam, egyre csak azon töprengtem, vajon mi is lehet ott annyira látványos.
Leejtettem kezeimet, a szendvicskémmel együtt. Valahogy már nem is voltam annyira éhes. Az irritáló zaj viszont egyre nagyobbra nőtt, ahogy a tömeg is, és ezzel együtt a kíváncsiságom is. Mi lehet ennyire érdekes ott? Nálam is érdekesebb?
Végül felkeltem, és fújtatva indultam meg. Rendben, de csak egy pillantás, mert amúgy irritál az egész dolog.. És utána megyek is vissza szépen a mezőre grindelni.
Fapofát vágva léptem el egy kövér nő s egy kisfiú között, majd egyre mélyebbre mentem a tömegben. Szerencsére elég kicsike vagyok ahhoz, hogy mindez könnyen is menjen, habár így is kaptam szúrós tekinteteket. Egy furcsa, vastag szemöldökös férfi majdnem oldalba könyökölt, egy másiknak a kardjába akadtam bele, és még majdnem ki is raboltak rövidke utam során a tömegben, ám végül zsörtölődéssel és mocskos szavakkal megdobálva valahogyan csak megérkeztem az első sorba. Persze én aranyos kislány vagyok, így végig mondogattam, hogy "elnézést, bocsánat". Meg hogy "menj már arrébb a fenébe is -.-".
Szóval megbújtam egy megtermett, és a való világban minden bizonnyal izzadtságtól büdös kopasz férfi táskája mellett, onnan pislantgattam ki, de persze nem sokáig. És nem csak azért, mert a férfi farpofája hirtelen az arcomhoz nyomódott. >.>
Szóval úgy döntöttem, nehogy már csak az a nő legyen a figyelem középpontjában, amikor csak fele olyan cuki, mint én. Ez a tánc nekem is megy! Így hát szépen a háta mögé álltam, és mozogni kezdtem én is vele együtt, nagyjából megpróbálva leutánozni a mozdulatait.

Jókora ricsaj fogadta mikor beállt a második táncoslány is a győzelmi parádéba, s Nia úgy döntött kicsit megmozgatja a hölgyeményt azzal, hogy végigviszi a számot. Itt-ott azért meg kellett igazítani a hirtelen jött maknae-t, főként akkor, ha elvileg egymás mellett kellett volna mozogniuk, és a lányka mindenáron mögötte akart somfordálni. Fejjel, kézzel mutogatva vezette az előadást amikor kellett, s a tömeg egyre inkább kezdte élvezni a látványt. Ellenben nem ezért voltak itt, így amikor a zene véget ért, „Kara” még körbevigyorgott mindenki felé, majd visszatért a tekintete a kihívójára.
A törékeny alkat olyasmi volt ebben a játékban ami semmit sem jelentett, mégis valahogy azt a benyomást keltette, hogy egy csapással el tudná fújni, mint levelet a szél.
– Azt hiszem új kihívóm akadt. – Vigyorodott el majd a kezét nyújtotta. – Kara. És remélem ugyanilyen jól mozogsz karddal a kezedben is. – Kacsintott a lányra, majd előintette a menüt, ballal pedig a pénzbeszedőnek jelzett, hogy kezdődhetnek a fogadások. Kihalászta a párbajfelkérést, majd miközben elküldte a párbajtár széle felé indult. – Potit. – Nyújtotta a tenyerét, majd felhörpintette az életcsíkok megmentőjét, visszadobva ezzel a vörös csíkot maximumra.
A keze a kardjáért nyúlt, melyből ismét felsikoltott a zene (z), jelezvén, hogy itt az ideje a fő attrakciónak. Igyekezett kifigyelni, hogy a bökővel megáldott kihívója mire építheti a pontjait, mert a táncból nem igazán tudta ezt leszűrni. Kicsit úgy érezte magát mindenki, mintha Dávid és Góliát állt volna egymással szemben – formásabb, női kiadásban.
Harci pózt vett fel, majd felvette a zene ritmusát, mielőtt kilőtt az ellenfele felé mint a rakéta, s teljes súlyát és lendületét beleadva megpördült, egy jókorát csapva a lány irányába.

Spoiler:

by **Kanami** Szer. Márc. 11 2015, 20:18

Nem volt egyszerű követni, hiszen nem ismertem a táncot. Talán rögtönzött is volt az egész. Mindenesetre a közönségnek tetszett. Az emberek, akik az előbb még kellemetlenkedtek a lökdösésem és tolakvásom miatt, most ugyanolyan lelkesen szurkoltak tapsoltak engem, ahogy őt. Sőt, biztos vagyok benne, hogy szerény személyem csak javíthatott a minket körülvevő férfiak arányán.
Amikor vége lett a számnak, kissé kifújtam magam, majd szélesen belevigyorogtam a tömegbe. Igen, így kell feldobni egy műsort.
Nem is tudtam, mit csinálok, amikor kezet nyújtottam felé. Először azt hittem, csak táncban, vagy menőségben kell neki a kihívó. De aztán hamarosan kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van. Na ne mááár.. Harcba keveredtem volna?
Kissé zavarodottan kaptam tekintetemet ide-oda. Egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy jól mozgok karddal a kezemben. Mármint.. Rá kellett jönnöm, hogy a sword skillek nem egyeznek azzal, hogy én odakint gombokat nyomogattam. Te jó ég. Én még sosem küzdőtereztem ismeretlennel. Most mégis mit kellene csinálnom?
Nyeltem egyet, és ügyetlenül elővettem a kardomat. Megmarkoltam, becsuktam a szemem, mélyet lélegeztem, koncentráltam. Rá kellett készülnöm lélekben is. A mobok ellen már ment a harc ügyesen. Habár amióta megtudtam, hogy meg lehet halni a játékban, némileg bátortalanabb vagyok.
Azon viszont meglepődtem, amikor zene szólt a fegyverből. Nem kicsit volt különös.
Óvatos voltam, és igyekeztem minden figyelmem a lányra összpontosítani. Habár némileg zavart a tömeg és a zene, valahol mégis jó volt, hogy ott voltak. A figyelő szempárok erőt adtak, a zene üteme pedig segített a figyelmem összpontosításában. Egészen különös érzés volt.
Megpróbáltam oldalra kitérni, majd kicsit arrébb futni, segítségül hívva a lendületet. Habár ő is gyors volt, pont mint én, vagy talán kicsit gyorsabb is, nem volt annyira számottevő mégse a különbség. Viszont azzal a fegyverrel.. Egészen biztosan nem akarom megtudni, milyen az, ha eltalál. Persze nem fáj. De az eredendő félelem bennem él.

by **Dr. Kayaba Natsuko "Nia"** Szomb. Ápr. 04 2015, 21:57

Persze az első csapás nem oszthatott azonnali halált, az viszont kifejezetten idegesítette, hogy még csak meg sem karcolta a lánykát. A súlyos penge megállt egy pillanatra a levegőben, majd Nia elvigyorodott. Heteknek tűnt az a néhány szívdobbanásnyi idő kettejük között.
– Diamonds to you! – Kiáltott fel, s a tömeg megfeszült körülöttük. Elindult a daraboló ahogy a zene végre megunta a játékot és bedobta a basszust. Mintha egy buldózer haladt volna a törékeny kardforgató felé – méghozzá két bontógolyóval karöltve – mikor megfeszültek a hegyomlásnak tetsző „Kara” izmai. Igyekezett behatolni az ellenfele intim szférájába, és a közvetlen közeléből gyomron vágni, előbb a bal kezével, majd amíg szenved a szerencsétlen, hozzávágni a gyémántpallost, csak hogy érezze a törődést. Ha az első két ütése mégsem találna, nem követi el azt a hibát, hogy megáll a forgásban, és a lendületét továbbpörgetve teljes kört ír le ahogy ismét közelebb lép az ellenfeléhez. Akármi is történik azonban a combo végén, egy pillanatra megtorpan, hogy védekező harcmodorra váltson az esetleges ellentámadást megelőzendő. Persze ha minden a tervei szerint alakul, akkor az ellenfele már a földön fog feküdni ettől a rohamtól, ha azonban mégsem, a megszokott védelme majd kisegíti a bajból. A maga elé tartott ordenáré penge takarásában vette fel a zene kaotikus ritmusát, majd amint elérkezettnek látta az időt kilépett a takarásból – a pengét a háta mögé perdítve – majd egy felülről érkező brutális erejű csapást indított a lány felé. Ha mázlija van a pallos visszapattan – hogy a földről, vagy az ellenfél kardjáról, az mindegy – így ő ezt az alkalmat kihasználva vezetheti le az ideget az újabb és újabb ütések elindításával.

by **Kanami** Kedd Ápr. 28 2015, 18:44

Izgalmas volt a harc a tömeggel körülvéve. Amikor Shukaku-senpaijal gyakoroltam, csak mi voltunk a mezőn, meg messzebb elvétve néhány vaddisznó mob. Ez most teljesen más volt, fürödtem a ragyogásban, bár csak kevésbé a nő mellett. Rosszallóan húztam össze szemöldököm, és számat dühösen összeszorítottam. Szempárom felizzott, de nem voltam igazán dühös. Viszont tudtam jól, hogy egy harcban, ahol közönség vesz minket körül, szükség van egy kis színjátékra. Élveztem a helyzetet. Bár a hatalmas fegyver mellé lendület és kitartás is párosult, na meg gyorsaság. Könnyen leszűrhető volt, hogy kemény ellenféllel van dolgom. De nem hátrálhattam meg.
A gyomromat találta el, de nem inogtam meg. Nincs fájdalom, így könnyen feleszméltem az ütés okozta kábulatból. Arrébb hajoltam, és ahogy a következő pillanatban csapások sorozatát készült rám ereszteni, én lendültem, csúsztam, és igyekeztem kigáncsolni. Vegyen vissza egy kicsit, mert ha így folytatja, egész egyszerűen lekaszabol, úgy, hogy nekem még mozdulni sincs időm. És ha már alul voltam, szúrtam is, felfelé böktem élesen. A közelében maradva talán a fegyverrel nehezebben talál el, csak az ütések elől kell hajolgatnom, míg az én rövidke kardom egyszerűbben eltalálhatja őt. Talán.
Arcomra pedig széles mosoly költözött, ahogy úsztam a tekintetek árjában. Ez ám a figyelem. Mutassunk nekik minél többet, minél jobbat! Tartalmas harcot akarnak a népek. Én pedig biztos voltam benne, hogy az előttem álló nő ebben partner lesz. Nem jó ám, ha csak úgy hirtelen megöl. Habár lehet az is látványos, és ünnepelendő. De akkor mi maradna az én rajongóimnak? A végén még harc törne ki közöttük is. Harc? Lehet, még tanulhatnék is belőle.. Talán nem is lenne olyan rossz.

Páncél: 9 - 4 = 5 (igaz?)

Shouneneket megszégyenítő képsorok elevenedtek meg a Tolbabnai nézősereg előtt, mikor lesújtott a pallos, s szikrákat szórt, a bökő felületén. A sarkai felett áthajló, térden csúszó Kanami vörös csíkot húzott maga után, ahogy keresztülsiklott a doki lábai között – míg az ideglevezetőt játszott a betonon. Mire megpördült ismét az arcába mászott az ellenfél, s ahogy összemosolyogtak, rájött: ezt a csatát nyújtani kell, mint a rétestésztát. Nem volt mese, a nézősereg ezt akarta. Benne viszont nem sok energia maradt az előző eposzi küzdelme után, így elérkezettnek látta az időt, hogy az este során először áldja meg a közönséget a bulihoz tartozó fényhatásokkal. Ahogy a zenélő darabolót pajzsként maga elé vette, igazából nem is annyira a harcra, mint a drop bevárására koncentrált. Az pedig lassan jött, úgyhogy védekező harcot folytatott egy ideig. Persze itt-ott belecsempészte mindenki kedvencét a jajj-milyen-erős-az-ellenfél-mindjárt-kicsapja-a-kezemből-a-fegyvert, mozdulatot. Persze sehol nem volt olyan erő a lánykában, hogy ledominálja, de a precizitására oda kellett figyelnie.
Szerencséjére azonban nem sokáig, hiszen megérkezett a megváltó basszusa, ú pedig végre támadásba lendülhetett. Lökött egyet a fegyverén, majd két kézzel átnyúlt az ellenfele mellett, s közvetlenül a háta mögött földbe szúrta a fegyverét. Ekkor kezdett neki fényárban úszni a tér, s míg ömlött az effekt a pallosból, Kara szemében csillant valami ördögi. Észérvekkel próbált az ellenfelére hatni, ami annyit tett, hogy ballal megragadta Kanami jobb vállát, s a fegyveréhez próbálta lökni. Ezek után kérlelésbe fogott, ami a jobb ökle, és a lány gyomrának, mellkasának, és egyéb kényelmesen elérhető pozíciók találkozását jelentették. Szigorúan ügyelt, hogy fejet ne érjen. Ritka ronda látvány az összevert arc, s ami ennél is fontosabb: ki nem állhatta, ha taknyos és nyálas lesz a keze.

Harci statisztika:

by **Kanami** Hétf. Május 11 2015, 20:43

Kemény ellenfelet kaptam, ez már az első percekben is kiderült, de egyre komolyabban kezdtem érezni is. Legalább nem unatkozok a harc során. Sokkal izgalmasabb ez, mint vaddisznók seregével küzdeni, ahol egy egyszerű karlendítéssel el is van intézve a dolog. És ugye hiába ismerősek a mozdulatok, hiába láttam már többször is ugyanilyen, vagy ehhez hasonló csapásokat, most, hogy testközelből élhettem át, teljesen más élményt nyújtott számomra. Na persze, teljesen más így, hogy mozognom is kell, nem csak a megfelelő kombinációkat nyomogatni. Rolling Eyes

A szikrázó fénytáncot járó pöröly azért engem is csodálatra késztetett, de nem vonta el figyelmem a harcról. Tökéletesen tisztában voltam vele, hogy nagy odafigyelés kell ahhoz, hogy még egy kicsit kihúzhassam, és ne üssenek ki elsőre, hogy megszégyenüljek. Erős ellenféllel akadt dolgom, de ez legalább ösztönzött arra, hogy beleadjak egy kicsit többet, mint a maximum.
Viszont nem tudtam hova tenni a hirtelen védekező áradatot. Már-már kezdtem magam a nyeregben érezni, ahogy megrohamoztam a lányt, egyszer balról indított vágással, majd fentről egyel , végül pedig egy lenti, medence vágást megpróbálva kivitelezni. Persze mindent hárított ügyesen, de nem lendült ellentámadásba.
Én pedig szúrtam, előre a hasa felé, hogy aztán onnan felfelé húzzam a kardom. Megpróbáltam közel kerülni hozzá. Ki kell használnom a fegyverem adta előnyöket. Hisz az övé hosszú, így nehezebb védekeznie, ha tényleg közel vagyok hozzá. De ahhoz rengeteg gyorsaságpontra és fegyverkezelés pontra lenne szükségem. Bevallom, van is belőlük, de úgy látszik, nem elég.
Meglepődtem, amikor megint vad rohamra indult, és nem állt meg. Ütéseket kaptam, mindenhova, ám a szemem sarkából láthattam, hogy az életem még mindig nem csökkent. Ennyi páncélom lenne? Pedig nekem úgy tűnt, nagyon erős a lány. Itt valami csavarnak kell lennie!
Az ütések közben is maradt annyi lélekerő bennem mégis, hogy felemeljem a kardom, és megpróbáljak a lány oldalára lesújtani, majd egy jól irányzott rúgással eltaszítani magamtól őt, és kigurulni alól. A lényeg, hogy minél gyorsabban újra talpon lehessek! És minél messzebb tőle!

by **Cardinal** Hétf. Júl. 13 2015, 19:11

Ossu!

Inaktivitás miatt lezárom a párbajt, 15 exp és 40 arany a jutalmatok.

by Ajánlott tartalom

Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]

Re: Duel Time! Party Time! [Kanami VS Nia]