Suzume

by **Suzume** Hétf. Jún. 02 2014, 16:22

Név: Suzume
Nem: Nő
Kaszt: Harcművész (fegyver: bot)
Kor: 21

Kinézet: Vékony testalkatú, közepes magasságú lány hosszú fekete hajjal és sötétbarna szemekkel. Általában a haja Szinéhez passzoló sötét ruhákat részesíti előnyben, nem szereti ha valami túl csicsás rajta de ez is relatív. Attól függ milyen szerepben képzeli magát.

Jellem: Nehéz jellemileg behatárolni mivel a SAO-ra továbbra is szerepjátékként tekint így sok küldetésben és kalandban máshogy viselkedik ép miként képzeli el magát egy-egy szituációban és e szerint viselkedik. Sokkal jobban szeret valaki másnak tűni mint ami így gyakran veszi fel egy játékból származó kedvenc karakterének jellemét és stílusát attól függően épp milyen hangulatban van vagy mit tart épp érdekesnek.

Képesség:
Alakváltás:

Suzume képes felvenni a játékban található állatok és mobok külsejét egy bizonyos időre. Az átalakulást kétféle képen veszi a játék felvett formát, ez lehet harci, és nem harci mob.
Nem harci mobok esetén Suzume bármilyen olyan állat alakját veheti fel ami nem szerepel a bestiáriumban (pl egy veréb alakját képes így felvenni). Ezt bármikor és bármeddig képes alkalmazni (ilyenkor nincs szükség dobásra) azonban ez a fajta átalakulás semmilyen pont módosítást nem eredményez.
A harci mobok esetén Suzume csakis olyan alakot tud felvenni ami szerepel a bestiáriumban és csak azután ha már találkozott azzal a mobbal. Ilyenkor az adott mob pontjai hozzáadódnak az ő pontjaihoz abban az esetben ha mob pontjainak összege nem nagyobb mint Suzume pontjainak összege. Ilyenkor a felszerelések adta pontok eltűnnek. Addig nem képes annak a mobnak az alakját felvenni amíg a pontjai összege több (csak az alap pontok összege számít a felszerelések pontjai nem). A Harci mobok esetén három körig képes fenntartani és ez idő alatt szabadon képes cserélgetni is az alakokat viszont ha az idő lejár vagy közben vissza alakul az eredeti formájába akkor hat körig kell várnia még újra használhatja.
Ami mindkét formára igaz, hogy átalakuláskor a név, az indikátor és minden játékost megkülönböztető jelző eltűnik. A mobok nem támadják meg Suzume ha nem harci helyzet közben alakul át vagy amíg ő maga a nem támad.

Előtörténet:

Délre állt az idő. A nap perzselős sugarai ilyenkor a legerősebbek általában, azonban ma egy kellemes enyhe szellő csillapította a lassan kialakuló forróságot és kellemes tavaszias időt varázsolt az egyre inkább sűrűsödő kora nyári kánikulából. Az emberek most szívesen intézték a dolgaikat és a kezdetek városát életvidám emberek töltötték meg hála a napfény csodás varázslatának. Én is élveztem ezt az időt. A magasba szárnyalva fekete tollaim magába szívta a nap sugarait még a langyos szellő beleborzolt tollaimba, szinte azonnal lehűtve felhevülni készülő testem. Siklottam a levegőben és az alant elterülő város látképét csodáltam, olykor-olykor csapdosva egyet a szárnyaimmal, hogy új lendületet vegyek. Egy ideig csak néztem a lent elterülő apró kis pontokat amik az embereket szimbolizálták, majd mikor már a kíváncsiság eluralkodott rajtam zuhanórepülésben ereszkedtem le, hogy az épületek kéményei és cseréptetőjük között szlalomozva folytassam utamat és a következő nyugodt siklásnál oldalra billenve kitérjek a házak forgatagából és az utcákkal párhuzamosan repülve folytathassam az utam. Itt már nem voltak zavaró terep akadályok és kényelmesen figyelhettem az emberek ténykedéseit. Ahogy ott lent sétálnak és a napi teendőjüket végzik. Megszokott útvonal volt ez már számomra. Nem egy ismerős arcot láthattam akik szinte napi rendszerességgel végzik el a dolgukat. A kitartás pontjaim lassan jeleztek, hogy ideje megpihennem így egy irányjelző táblán landoltam. Néhányan rám pillantottak, ahogy a súlyomra a tábla meginogott, de csupán egy apró szemkontaktusnál többre nem is méltattak. Elvoltak a maguk gondjaival és teendőikkel. Nem is zavart ez engem egy csöppet sem. Fejemet jobbra, ballra forgattam. Valami érdekes után kutattam azonban már most semmi újat nem mutatott ez a környék. A közeli potion árus lány szinte ugyan azzal az elavult szöveggel próbálja felhívni a portékájára figyelmet mint két hónapja szinte minden áldott nap.
~Unalmas. De mindjárt elhallgat.~ Nyugtáztam magamban és figyelmemet most a közeli portálkő felé irányítottam. Szinte óramű pontossággal lépett ki belőle két fiú és egymással beszélgetve léptek oda a potionos lányhoz. Beszélgettek, nevetgéltek, végül a két fiú vett párat a kínált árúból és intve egyet tovább álltak. De nem csak ők voltak ám akik minden áldott nap ugyan azt a napi rutint végezték újra és újra. A férfi aki a kocsmából részegen tántorgott ki és tért vissza a céhébe. A lány aki mindig ilyenkor indul el, hogy materiálokat szerezzen a fegyvereihez és még sorolhatnám. Csupán két hónap. Ennyi idő telt el mióta felébredtem mégis már most betéve tudom egyes emberek napi szokásait. Ijesztő és elszomorító látvány ez. Nem tudtam, hogy ez azért van mert az emberek beletörődtek abba, hogy itt Aincradba fogják leélni az életüket vagy csupán az emberi természet része az, hogy unalmassá és ismétlődővé teszik az életet. ~ Odakint én is ilyen voltam. Unalmas. Az egész addigi életem egyetlen monoton massza volt. Elmentem iskolába, hazajöttem, ettem tanultam, aludtam. Elmentem, hazajöttem, ettem, tanultam, aludtam. És ez újra és újra és újra és újra. Pedig próbáltam kitörni. Barátokat szerezni és feldobni a saját életem. Az eredmény az lett, hogy annyira vágytam a társaságra, annyira beakartam illeszkedni valahova, hogy bármire hajlandó lettem volna érte. Ez már egész kiskorom óta így volt. Persze ezt észre vették és kihasználták. Egész életemben nem voltam több egy csicskánál akivel elhitették, hogy ilyen a barátság. Belül persze tisztában voltam ezzel csak nem akartam felfogni. El akartam hitetni magammal, hogy ez jó és mikor belül már haldokoltam magamba gubóztam. Így pedig az élet unalmassá vált. Nem akartam a társadalom legaljává válni így inkább kizártam magam belőle. Léteztem a világban de sosem éltem benne. Elvégeztem a dolgom, tanultam szorgalmasan és figyeltem. Persze csak ha ennyi lett volna kb úgy néztem volna ki mint a játékokban levő njk-k. A valóságban nem mertem cselekedni, hát tettem azt a virtuális világokban. TPS, FPS, RPG, RTS. Mindegy volt nekem, hisz mindenhol más lehettem mint aki valójában vagyok. Dicső hős vagy egy aljas gonosztevő. Tábornok, hadvezér vagy bármi ami csak szerettem volna. A játékok lettek az én menedékem és a végén az én új valóságom. Gamerként természetes volt, hogy be kell szereznem egy Nerve Geart. Természetesen megrémültem attól ami ott rám várt, hisz itt is csupán egy élettel rendelkeztem, nem kezdhettem újból ha valamit elrontok. De nem bántam meg, hogy valaha is beloggoltam.~ Lassan széttártam a szárnyaim és a magasba emelkedtem. ~ Nem bántam meg hiszen a játék alapja itt sem változott. Bárki és bármi lehetek. Csupán még nem döntöttem el, hogy mi…~

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jún. 02 2014, 20:12

Szia!

Az előtörténetet elfogadom.

Azonban még nincs itt vége, hiszen itt az idő, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit a kardforgató alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 2
Erő: 1
Kitartás: 0
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 0

Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.

A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.

Kezdő *Fegyver* (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)

Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.

És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.

Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.

Suzume

Suzume

Re: Suzume