Jun Yosai

Adatlap

Név: Jun Yosai
Nem: Férfi
Kaszt: Harcművész
Kor: 24

Kinézet: Full fehérbe öltözök, de néha felkapom, a királyságos köntösöm, ami az én fura kalapom. Nagy gyöngyökkel díszített, fekete nyakláncom, perfektül ott virít a király ruhámon. Szemem szép, tekintetem komor, mi kifejezetten prezentálja korom. Nem vagyok magas, nem is alacsony, de azért az edzett karjaimon ott virít az izom. Fegyver, minek? Egyáltalán kinek? Kezem lábam használom, ellenfelem picsázom.

Jellem: Az élet habos oldalát nézi, kedvét szinte semmi sem rontja le. Próbál mindig rappelni, még ha néha nem is jön ki neki a rím. A rappelés feltölti benne az üres teret, hogy sosem érezze magát egyedül. Elég könnyű nála elérni a barátságot és a bizalmat, de a tiszteletet már annál nehezebb, ha azonban mégis sikerül valakinek, akkor azt az ökle kinyújtásával jelzi. A barátság akkor végleges, ha az ő és az előtte álló ökle összekoccan. Őt nem igazán érdekli az arany, utálja magánál tartani, a felszerelés szerinte többet ér néhány csillogó érméért, ezért próbálja mindig hamar elkölteni vagyonát.


Képességek

Azt hitted, mi?! Nem nyom le semmi! : Ha ez a rapsor elhangzik, mindenki tudja, hogy Jun nem tétovázik. A képesség különféle bónuszokkal bombázza Junt, és, hogy melyik bónuszt aktiválhatja, az az ellenfelétől függ. Összesen hét sor van. Az elsőt azonnal aktiválhatja, majd két körönként ismét aktiválhat egyet, ha a feltétel még aktuális. Ha mobok ellen harcol, nincsen feltétel, akármelyiket tolhatja.

• Szívós vagy majom, az életed akarom! : A feltétel, hogy abban a körben, mikor Jun aktiválja a képességet az ellenfélnek legalább kétszer annyi, vagy több életpontja legyen, mint Junnak. ( Nem maximum, hanem jelenlegi élet ) A rapsor elhangzása után Jun [speciális képesség pont]*2 - [ellenfél speciális képesség pont] mértékű életet szív el az ellenfelétől a következő ütésével.
  
  
• Ne pörgesd a kardod, inkább skubizd a karod! : A feltétel, hogy az ellenfél fegyverkezelése legalább ötszöröse legyen Jun fegyverkezelésének. A rapsor elhangzásakor az ellenfél kiválasztott karja, négy lábú mobok esetén az egyik lába, teljesen megőrül és ha a bal oldalra akarja mozdítani, a jobb oldalra mozdul, ha jobbra akarja, akkor balra mozdul, ugyanez függőlegesen is.
  
  
• Mekkorát ütsz? Na majd mindjárt kiterülsz! : A feltétel, hogy az ellenfél ereje vagy irányítása legalább másfélszerese legyen Jun erejének. A harc ideje alatt Jun ereje minden körben [Szint]*1 ponttal növekedik, mindaddig, amíg el nem éri az ellenfele erejét. ( Nem haladhatja meg!! ) Ezt a képességet nem lehet mobok ellen használni.
  
  
• Hamar kifáradtam, nem így akartam! : A feltétel, hogy Jun teljesen kifáradjon. A rapsor elhangzásakor visszakapja a kitartását, mintha most kezdődne a harc.
  
  
• Azt sem látom, merre mész, állj csak meg és körbe nézz! : A feltétel, hogy az ellenfélnek legalább kétszer annyi gyorsaságpontja legyen, mint Junnak. A rapsor elhangzása után az ellenfél ha futni kezd, akkor mindig megijeszti valami kisebb illúzió, mi utána eltűnik. Az illúziók fokozatosan egyre félelmetesebbek lesznek, és szinte mindig meglepik a futni készülőt. Az első nekifutásnál csak egy kacsa ijeszti meg, a tizedik körnél viszont már az a dolog, amitől a legjobban fél. A tizedik kör után teljesen véletlenszerű. Természetesen az illúziók fizikailag nem állítják meg a futót, inkább csak azok ellen hatásos, akik ijedősek.
  
  
• Speciális vagy, de nagyon, a támadásodat nem kapom! : A feltétel, hogy az ellenfél speciális képesség pontja legalább a tízszerese legyen Jun speciális képesség pontjainál. A rapsor elhangzásakor az ellenfél a harc végéig nem fogja tudni használni a speciális képességét.
  
  
• Támadásom ellen páncéllal védesz? Az öklöm mindjárt egy nagy lyukat képez! : A képesség feltétele, hogy az ellenfélnek legyen páncélja. Jun következő rúgása kétszer akkorát sebez, de csak páncélból, életet nem vehet le.
  

Előtörténet

... Öt évesen ...
Yo, yo, yo! Így születtem meg, még ha nem is emlékszem rá teljesen. A véremben rapper vér csörgedezik, ezt már tudom. Eldöntöttem! Ezt fogom tenni, tökéletesre fogom fejleszteni a rímeimet, én leszek a legjobb rapper a világon! Már csak apámtól, a legjobb szakácstól kell tippeket kérnem, ő is imádja a rímeket.
... Két év múlva ...
A suli egy trágya! A többi gyerek, sőt a tanárok sem értik a rímeim mélységét! Egyikük sem adja meg a kellő tiszteletet. Akikről eddig azt hittem, hogy a barátaim, azok mégsem azok. Inkább csak hazamegyek és rappelek tovább. Remélem össze tudok hozni néhány vad rímet, amivel jól elkápráztatom a többieket.
... Három év múlva ...
Végre áthelyeztek, bár jobb lenne, ha az előző iskolában maradok. A rappelésem miatt osztják nekem a rossz jegyeket, de majd megkérem anyámat, hogy fizessen nekik annak érdekében, hogy ne vegyék ezt figyelembe, úgyis tömérdek pénzünk van.
... Nyolc év múlva ...
Vége! Az iskolának végre vége! Bár apám nagyon imádta a rímeimet, úgy érzem, hogy elég lesz később bizonyítanom neki, most ráér az életet a komolyabb oldaláról venni. Mennem kell dolgozni, hogy megfeleljek az anyámnak.
... Egy év múlva ...
A munka egy szívás! Az iskola hiányzik! Nem akarom így leélni az életemet, ez nagyon unalmas! Kérek valamennyi pénzt a szülőktől, kéne egy új kocsi is. A házam túl messze van a munkahelytől.
... Még egy év múlva ...
Meghalt az apám én meg nem bizonyíthattam neki. Túlságosan is elhanyagoltam az ígéretemet. Kilépek a munkából, az életemet és a maradék pénzemet az ígéretemnek, a rappelésnek szánom! Jól esne egy-két haver is amúgy...
... Négy év múlva ...
Rappelésem már jobb, de barátokat sehogy sem tudok szerezni. Szerencsére van ez az új játék, amiről mindenki beszél. Szerintem megpróbálkozom vele, talán a virtuális világban könnyebb lesz barátokat szerezni. Úgy érzem, hogy a rímeim még mindig nem teljesek.
... Másnap ...
A fejemre helyeztem, beállítottam magamat és kiválasztottam a kasztomat. Harcművészt választottam, hiszen ott szabadon választhatom, hogy mivel harcoljak, az én esetemben a pusztakezes harcot választottam. Most itt ülök a játékban, már sikerült valahogy elkezdeni, de még mindig gyengének érzem magam.
... Néhány órával később ...
Wáó! Ez nagyon megy! Egy kérdésem van, hogyan kerültem ide? Egy tér közepén állok és, hogy is mondjam, elég sokan vannak most körülöttem. Nem tudom elképzelni, hogy mégis hogyan fér ennyi ember egy helyre. Fentről valami piros massza folyik le és egy köpenyes alak formáját veszi fel, majd közli, hogy ha meghalunk, a való életben is végünk. Úgy látszik, hogy egy érdekes játék veszi kezdetét!