[15. boss]

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jan. 23 2014, 19:17

Érkezzetek meg, beszéljétek meg a taktikát...stb. (Továbbra sem kell 250 szót írni.)

Határidő: január 27. 23:59.

by **Hinari** Pént. Jan. 24 2014, 20:05

Meguntam otthon ülni, és a kisebb-közepesebb szintek mobserege sem jelentett már nagy kihívást. Néha homlokráncolva néztem az aktuális szintem, de fejlődni kellett, nem állhattunk le, mégha sokaknak nem is tetszett ez a végkifejlet, márcsak a bossok miatt is muszáj volt. Már régóta nem volt halál a bossokon. Erre most… Megmarkoltam a Katanát, az eddiginél szorosabban, és úgy vágtam ketté egy csontvázat, majd mentem egyre feljebb és feljebb, mígnem eljutottam a szólózás korlátjaiig. Sóhajtottam, hátamat nekitámasztottam egy sziklának, és megadóan néztem a respawn folyamatát, akrobatikámat használva ahhoz, hogy ne érjenek el, hogy egy kis pihenőt tarthassak. Írtam Szophienak, hogy kéne egy kis segítség, elküldtem neki a koordinátákat, és egy szendvicset majszolva vártam, amíg ide nem érnek.
Ketten persze könnyebben ment. Illetve hárman, s csakhamar megtaláltuk a bosstermet is, így, elmentve az adatokat indultunk el hazafelé, hogy mindenkinek, aki számít, elküldhessem a pontos helyet és időpontot. Másnap késő délelőtt, hogy azért ne kelljen annyira korán kelni. Mostanában nem szerettem korán kelni.

Szophieval együtt indultunk, jóval előbb mint kellett volna, s ha nem ébredt föl, én bizony kiugrasztottam őt az ágyból: nem illett elkésni, ha már egyszer én voltam a szervező, egyedül meg nem akartam menni most. Közben beszélgettünk, rá-ránéztem, s amikor éppen arról ment a csevej, hogy vajon hányan leszünk, ártatlanul tettem hozzá:
- Remélem az a csuklyás fazon nem jön el – ingattam a fejem – vagy legalábbis nem hátráltatja a csapatot – vontam meg a vállam, haladva tovább, fél szemmel céhtársam reakcióját figyelve, de egyelőre nem akarva semmit magától a helyzettől: ha akart volna beszélni róla, úgyis megtette volna, ám azt azért jeleztem neki, hogy nem igazán tetszik, amit a vörös lovag csinál. Legszívesebben hozzátettem volna azt is, hogy a csapatmunka rombolásának lesznek következményei, mégse tettem, ha Szophie jól olvasott az arcomból, neki kell rájönnie, jobb, ha beszél a srác fejével ezügyben. Méghozzá minél hamarabb. Egyelőre ez fontosabb szempont volt, minthogy személyesebb kérdésekbe bonyolódjunk, az ráért.
Lassacskán megérkeztek a többiek is, mindenkit a szokásos üdvözléssel köszöntöttem, kit puszival, intéssel vagy esetleg öleléssel, a céhtársaimnak külön örültem, ha jöttek. Még Kazumának is járt egy biccentés, s ha már nem vártunk több emberre, fel is emeltem a hangomat:
- Sziasztok – kezdtem bele, majd megakadtam kicsit, ugyanis bár megvolt a helyszín, más adataim nemigen voltak – Legelőször is, köszi hogy eljöttetek, ám mielőtt bármit is mondanék a taktikáról, kérem hogy aki hozzá tudott jutni bármilyen információmorzsához a bossról, az tudassa a csapattal – mondtam, szétnézve a többieken - Nem akarok ma burkokat aktiválva látni – tettem még hozzá, majd vártam, hogy belekezdjünk. Időnk volt hátra bőven, nem siettünk sehová.

by **Szophie** Pént. Jan. 24 2014, 20:46

Nem kicsit ért furcsán az üzenet Hinaritól. Először arra gondoltam, biztos valami céhes dolog.. De nem, személyes segélykérés volt! Nagy vidáman indultam útnak a tizenötödik szintre, hogy segítsek neki! Nem mintha annyira komoly bajba kerülhetne, amikor olyan erős.. Viszont egy baráttal farmolni jobb, mint egyedül. És Vezér is elégedett lehetett a hellyel és szinttel, és még társasággal is. Hát mit ne mondjak, nem kicsit ért meglepetésként, amikor a járat, és mobok végén egy boss kaput találtunk. Még sosem fedeztem fel ilyesmit - hála az égnek - így fogalmam sem volt arról, hogy egyáltalán mi fán terem. Szóval holnap reggel boss._. A farkasomat aznap este úgy kellett ágyba rugdosnom, olyan büszke volt kazamata kitakarító tevékenységére.

Egy rúgást éreztem az oldalamon. Nem fájt, természetesen nem. Csak a játék által generált taszítás érzése maradt meg. És a tudat, hogy arra ébredek, hogy felkenődtem a falra.
- Vezér! - morogtam álmosan, de kinyitva álmosságtól szűk szememet nem a farkast láttam, és voltaképp az előttem álló személy nem is fehér volt, és nem is hím. - Hinaa? - nyitottam tágra csipás szemeimet a meglepődéstől. Hát így történt, hogy kora hajnalban úton voltam, kettesben céhvezéremmel a boss felé. Pedig éné nem szoktam ilyen korán érkezni. És ma is azt terveztem, hogy egy kényelmes kis reggeli, meg szunya után indulok csak el. Fene sem gondolta volna, hogy azt tervezi, hogy engem is elrángat. Valahogy úgy éreztem magam, mint fegyverhordozó a lovag mellett, tanítvány a mester mellett, most, hogy a boss terme felé közeledtünk, és tudtam, hogy Ő fogja vezetni. Szinte meghunyászkodva, és megtiszteltetve érezve magam lépkedtem mellette.
Megráztam a fejem mondatára. - Akkor megnevelem. - húztam ki magam. Ha Hinari vezetése forog kockán, akkor nem fogunk játszani! Minden komoly lesz! És nem eszünk._. Semmit.>.<
Kissé esetlenül álltam Hinari mellett. Olyan érzésem volt, hogy nem vagyok oda való. Ahogy mindenkit köszönt.. Voltaképp én is ismertem őket, úgyhogy egy mosoly, biccentés, esetleg puszi vagy ölelés tőlem is kijárt, attól függően, kinek kellett adni. Végül Zu feltűnése volt az első fénypontja a napomnak. Rohanvást futottam ölelni egy "tesóóó" felkiáltással. Aztán Kedvesem is feltűnt, és végre megtaláltam a helyemet a társaságban. A hiányoztál csók után suttogva közöltem vele, hogy most Hinari miatt rendesnek kell lennünk. Végezetül rákacsintottam, és úgy vártam a kezdést. Még utoljára megigazítottam a virággá változtatott koszorúmat, a harci lázban égő farkasomra néztem, és amint nyílt a kapu, roham befelé!

by **Mirika** Pént. Jan. 24 2014, 21:28

Nagyon csalódott voltam a múltkori miatt, és az sem tudott vigasztalni, hogy területsebző bossra nem voltunk felkészülve. Úgy éreztem az én hibám volt, hogy nem úsztuk meg a harcot "halál" nélkül, hogy nem találtam olyan megoldást, amivel mind a teremben köszönthettük volna a győzelemért járó feliratot. Sokat analizáltam a logokat, annál a pontnál, ahol Ren cserben hagyott, már vesztett helyzetben voltunk, nyílegyenesen haladtunk afelé, hogy valakit elveszítsünk, így rá végső soron nem haragudtam, tulajdonképpen megspórolt nekünk egy csomó kristályt és potit. Sőt, még Yuichit sem sajnáltam igazán, ő azon kevés frontharcosok egyike volt, akit nagyon nem csíptem, mióta kiderült, mit művel csajozás terén. Most mondhatnám, hogy nemhiába JL-es, de már messze nem azok az érzések keringenek bennem a céhhel kapcsolatban, mint régen. Még Rita is képes volt együttműködni most, Hinarit kifejezetten kedveltem, Szophie is jó fej volt, Ai-chan aranyos, Yuri-chan kedves... Csak Yuichi wtf

Az ő nyomorékságát meg nem akartam kivetíteni egy teljes céhre azért Rolling Eyes

Elég savanyú hangulatban indultam el a kazamata felé, és törtem át a bossteremig, amire Hinari-oneesama üzenete utalt. Furcsa volt, hogy most csak Ayanival kellett megosztanom a koordinátát, viszont nem hívtam el, hogy menjünk együtt. Nem volt sok kedvem a társasághoz, és amúgy is kíváncsi voltam, hogy egyáltalán valaki odajön-e hozzám, ha kicsit meghúzom magam. Viszont egyvalamit nem tudtam kihagyni, és azt hiszem a rossz kedvemet tökéletesen palástolta is az a bizonyos apróság. A bosson szerzett köpenyben libbentem be, így nemcsak macskafüleimet hegyeztem, de még a lépteim mögött is virágok nyíltak, amire jó alaposan rá is játszottam lágyan, légiesen sétálva. Még kezeimmel is olyan kecsesen kalimpáltam :3 Poén volt, de mire összegyűltünk, addigra már levetettem a köpenyt és visszavettem a szokásos Rubin Köpenyem.
- Ayani, ez legyen a tiéd. Köszönöm, hogy mellettem vagy :3 - nyomtam végül a lány kezébe a virágos öltözéket, és nyomtam egy puszit is az arcára. Tényleg hálás voltam neki, és őszintén reméltem, hogy Yuichi-kun nem fogja összetörni a szívét >.> Viszont ezt követően visszavonultan figyeltem, és nem szólaltam meg, maximum akkor reagáltam, ha rám köszöntek. Igyekeztem mosolyt erőltetni az arcomra, de nehéz volt...

by **Peter Worker** Pént. Jan. 24 2014, 22:15

A kert végében az idézet jégbékáim birkóztak Kauval, csak hogy formába tartsák a kétéltűt. A Nap narancssárgába borította az égboltot és gyenge szellő is fújt. Hisame most távol volt, így tudtunk kettesben szórakozni a békával. Hangulatos volt. A béka stílusa, a naplemente, hogy időnként próbáltam fütyülni harci induló szerűséget, mint egy csatába. Gyerekes játszadozás, de megengedhettem magamnak.
Majd érkezett az üzenet, mely félbeszakította ezt az igencsak apró kalandot.

Ha egy szörny mindenkit sebez, az ellen nehéz bármit is tennünk. Persze így utólag biztos ki lehetett volna rá találni valami megoldást, de személy szerint én inkább csak örültem, hogy vége lett, nem elmélkedtem rajta többet. De talán ebben közrejátszott az is, hogy nem én haltam és nem én szerveztem most a harcot.
A harc késő délelőttre lett kiírva. Nem tudtam az okát, azonban elérte azt a célját, hogy ne menjen rá az egész napunk. Korán keltünk, de hogy így is volt időnk előtte sok, úgy akaratlanul is tudtunk elmélkedni, hogy mi is vár majd ránk. A szerzett információk közel sem tetszettek.
Az információk. Igazából ritkán vásároltam a besúgónál és a véletlenre se lehetett fogni, hogy most információkhoz jutottunk. Igazából nem lehetett rá mondani, hogy nagy tudást birtokoltunk, de a szándék megvolt és valamiért akartam segíteni most többet Hinarinak is.
Hisame hátán érkeztünk. A felszereléseimet már magamra öltöttem, a pálca a balomba volt és ismételten rajtam volt a kapott napszemüveg is. Mindenkit köszöntettem, akiket eddig is, sőt még egy amolyan „Ne aggódj, nem lesz semmi baj” - féle kacsintást is megengedtem magamnak Hi irányába, ámbár ennek a szépségét rontotta mindaz a tény, hogy a napszemüveg takarta e egyszerű jelenséget. Csak akkor vettem le azt, mikor a kisebb tömeghez szóltam.
- Hát nekünk csak annyi információt sikerült megtudnunk a bent levőről, hogy a kitartása tíz…
- És a gyorsasága huszonöt. – fejezte be helyettem Hisame.
Két egyszerű szám, azonban kik értettek hozzá, azok tudták, hogy kettőnél többször a leggyorsabbak sem tudtak most egyszerre támadni. Gyors volt a nyavalyás.

// Ha lehet közös tarisznya, úgy szeretnék a Young Justice céhbankjából 8 Gyógyító Kristályt és 2 Gyenge Bossgyengítő Kristályt beletenni. A kivételüket csak akkor jelezném a bankba, ha elhasználnak belőlük, hogy ne legyen fölösleges ki – be vételezés. //

by **Noxy** Pént. Jan. 24 2014, 22:41

- Nekem sikerült szereznem pár hasznos információt! - szólaltam meg, mintha én lennék a megmentő, pedig vannak, vagy lehetnek még mások is, akiknek csak sikerült valamit erről a tizenötödik bossról szereznie valami információt. Ahhoz képest, hogy a tegnapom nem volt valami fényes, ami rohangászással telt folyton, egész hasznos volt végére. Csak gondoltam, hogy veszek egy információt, és... és hát csak kaptam egy olyan hasznos információt, ami talán - de csak talán előre megmenthet életeket. Szerencsétlen, szegény Yuichinek szerencséje volt, hogy volt még pánik burokja, máskülönben meghalt volna. Mivel volt nála pánikburok, így csak annyit vonhattam le ebből az egészből, hogy a sors visszaadta neki a kölcsönt részben.
Mivel késésben voltam, szárnyakon jöttem, így a társaság közepébe landoltam... illetve, majdnem becsapódtam. Ugyan gyakoroltam a szárnyaim használatát, de olykor azért még párszor előfordul, hogy rosszul szállok le. Legközelebb pilótasapkát és védőszemüveget veszek fel, ha legközelebb vadászgép módjára kilövök valahová, ahonnan kések éppen. Időben kiértem szerencsére.
Mikor megigazítottam a hajam és a ruhámat a "látványos" landolás után, az előbbi szavaim közt Hinari mellé állva elővettem a pergament az inventorymból, amibe bele volt írva a bossról azok az információk, amiket tegnap csak sikerült az utolsó pillanatban (egy nappal a boss előtt) megszereznem.
- Sziasztok amúgy, srácok! - köszöntem. - Nos, szóval sikerült valamennyire értékes információkat szereznem a bossról, aki árulkodó jelek szerint egy majom. Gyorsasága valóban huszonöt, viszont a páncélja 1075, szóval üthetjük még egy jó darabig ezt is, mint azt a fránya növényt. Minden huszonötödik banán egy rothadt banán, amit vissza kell dobni a dzsungelbe /Szerk: akkor dobni kell egy kockával és 5-ös, 6-os dobásnál 1-el csökkenti minden további banán sebzését/. Szóval ha jönnek ilyen rohadt banánok, akkor mindenképpen a hozzájuk legközelebb állóknak kell visszadobniuk /megint szerk: magyarul az, aki a rohadt banán megjelenése után következik a körben/ máskülönben nem tudom, mi lesz. Erre nagyon figyeljünk oda. Most már ti is tudjátok, hogy miből gondolhattam, hogy majom. Sajnos nincs több információm a bossról, de remélem ebből ki tudunk indulni egy újabb taktika érdekében.
Végül is ki más nem szereti a banánt enni és dobálni? Reméljük, kakit azért csak nem fog dobálni...
Mindenkire kedvesen mosolyogtam, de ha meglátom Rent, egyedül csak rá néztem sötét megvetéssel. Jól cserbenhagyta a bandát a tizennegyediknél.

by **Kincaid** Szomb. Jan. 25 2014, 01:07

Kezdtem unni, hogy rendre ki kell jelentenem: itt vagyok. Mármint nem, ez nem feltétlenül volt baj, mert nem igazán voltam interakció-képes. Mondjuk úgy: elmélázgattam magamban. Nem, nem azzal szórakoztam, hogy animált mohák loopolt életműködéseit figyeljem. Mármint… a francokat nem! Véresen untam magam, basszus!
Beszélgetni nem volt kedvem, és már régen túl voltam azon a szinten, hogy magamban füstölögjek azon, mennyire kis komolytalan gyerekjátékokat űznek itt a híres-neves frontharcosok. Nagy csatabárdok meg páncélzatok, T2-T3-mas cuccok, aztán gyerünk neki!, rizikófaktor nélkül gyakják a bosst. Ez eléggé… Áh, hagyjuk.
Még a mérgelődést is teljesen egyedül, magamban lamentálva töltöttem. És valljuk be: ez azért már a teljes megsemmisülés-felé vezető lépcső minimum első foka. Aztán ha már ott tartjuk: lépjünk is tovább. Így guggoltam be a sarokba. Értsd ezt most mindenfajta felhang mentesen. Nem, nem tűnök úgy, mintha dolgom végezném. Felejtsd el, hogy az izgatottságtól eszméletemet vesztve ájultam be oda.
Mondanám, hogy legalább arra figyelek, elhangzik-e érdemi információ, de már régen tök komolytalan a szememben az egész. Nem szokott baj lenni. Ha igen, arra van a burok. Senki nem sírja rojtosra utána a párnája kissarkát. Vagy ha igen, akkor ide már nem hozzák magukkal a dolgot. Ez egy szimpla gyakás. Összegyűlik a krém, tartanak kis csapatszemlét, tök jó meeting, aztán nyomnak egy kis vs-t, hogy utána elégedetten, boldogan mehessenek haza. Történet vége. Elég sokszor fogják még ezt csinálni. Biztos vagyok benne, hogy idővel majd ők is megunják ezeket a nagy dumákat, szónoklatokat, amiket levágnak helyben. Bár abban is biztos vagyok, hogy annyira soha nem fogják megutálni őket, mint én. Most. Ezt. Eh!

by **Tachibana Makoto** Szomb. Jan. 25 2014, 13:29

Hálátlan Népség újfent összegyűlt egy közös haknizásra, melyre én is meghívattam magam, természetesen cseppet sem meglepődve a fogadtatáson, amit önzetlen segítségem vont maga után a múltkor. Félreértés ne essék, egyáltalán nem haragszom egyik "intelligens" megnyilvánulás gazdájára sem, ők egyszerűen az értelmiségi szintjüket csillogtatták meg a számukra természetes viselkedéssel. Csupán csak a hozzáállásomat befolyásolja az effajta viselkedés, ugyebár amilyen az adjonisten, olyan fogadjisten. Vagy fordítva? Sosem szerettem ezeket az elcsépelt szólás-mondásokat :]
Megjelenésem ezúttal, vagyis immár nélkülözött mindenféle titokzatoskodást. Csuklyás köpenyem a virtuális ruhásszekrényben maradt, így mindenki megcsodálhatta sunyi vigyoromat, hosszú hajamat, vészesen villanó vörös íriszeimet, lenéző tekintetemet és... mindezek ellágyulását, ahogy Kincsem beúszott a képbe. A szerelemmel átitatott csók semmihez sem fogható zamata elködösítette érdes elmémet, még eme diszkrét formájában is, és én máris a lány bábjának éreztem magam.
- Nos, egyszer talán belefér, hogy komolyan harcoljak. Csakis a te kedvedért, édesem :] - mosolyogtam Szophiera kérését hallva, majd pillantásom az említett leány felé vetettem, és őszőkesége tanulmányozására fordítottam néhány másodpercet, mígnem figyelmemet újra magára vonzotta Csillagom ellenállhatatlan vonzereje, s onnantól kezdve az ő fényében fürödtem, amíg csak lehetőségem adódott rá.

by **Anatole Saito** Szomb. Jan. 25 2014, 16:26

Most az egyszer kivételesen megtehetjük, hogy nem elsőkként érkezünk. Természetesen most is a céhtársaimmal karöltve lépkedek be a boss kapujához, s az állandósulni tűnő kis kvartettünk szerintem nagyon kis pofásan néz ki Cool

Önmagunkban is eléggé ütőképes csapat tudnánk lenni, két nagy sebzővel, két tankkal és egy háttér támogatóval.
Miután megvoltak a szokásos köszöntések és fellelkesítettem a céhtagjaimat is, Mirikához közeledek. Ezúttal már én kezdeményezem a csókot és a taktikai infók végighallgatása közben mögé állva simulok hozzá. Peter stat infói alapján gyorsan kalkulálok is a magam értékeihez képest - az a gyorsaság nagyon sok lesz. Fene... Így csak kétszer tudok támadni, de legalább az zúzni fog. A kitartásom miatt nem aggódok, arra ott egy rakat bikapoti a céhbankban. A figyelmünket is meg kell osztanunk a banánok miatt, ráadásul nem árt hangosan számolni őket, hogy akinek vissza kell majd dobnia, az tudjon róla, hogy épp rajta a sor.
- Köszönjük az infókat a felderítőknek! Javaslom, hogy egy valaki számolja hangosan a banánokat, így tudni fogjuk, hogy mikor jön a 25., amit vissza kell dobnia. Szerintem egy ember számolja, mert ha többen is nekilátunk hangosan, akkor abból káosz lesz. Ha gondoljátok, számolhatom akár én is, nekem nem probléma. Persze csak ha szerintetek is jó ötlet ez. - Megtanultam már, hogy az én gondolkodásmódom sokszor eltér másokétól és az ötleteim nem mindig várnak be, így most óvatosabban hozakodok elő a javaslatommal.
Amint vége a taktikai megbeszélésnek, szokásomhoz hívem megyek előre, hogy súlyemelésemet aktiválva könnyedén belökjem a kaput és magam elé engedhessem a nálamnál gyorsabbakat. Megpaskolom Mirika hátát és mosolyogva odasúgom neki. - Ügyesen, mint legutóbb, pöttöm! - Nos, ha kell, hát akkor majd életveszélyes helyzetbe sodrom magam - attól legalább nő majd a sebzésem is - hiszen Kana mindig jól teljesít, ha egy szerette közel áll az elpixeleződéshez Rolling Eyes

xD

by **Koshitsu Esutel** Vas. Jan. 26 2014, 18:44

*Ismét a szokásos négyessel vonultunk végig az utcán és a szinten. Nem rég volt az előző bossharcunk, de nem is gond. Minél hamarabb kijutunk, annál jobb. Most nem voltak nagy üdvözlések, ölelgetések. A piros indikátárosra néztem, aki Szophie-val szokott lógni. Múltkor is felfedte magát, és karácsonykor is láttam őket együtt, így nem nagy meglepetés az, hogy Tachi Szophieval van, inkább az a meglepetés, hogy a bossokon mindig jelen van. Nekem nem tűnt annak a segítőkész típusúnak, főleg, hogy a múltkori bosson elég erősen lejött, hogy mindenki utálja. Nem kevésbé Ren. Ráadásul tudja, hogy mi ketten már beszélgettünk. Ezért is volt anno a nagy leckéztetése... Na mindegy. Szóval most, hogy tudom, Tachi oldalán harcolok, kicsit furcsa érzés volt ez az egész. Mégis biztonságban éreztem magam a többiek jelenléte miatt. De reméltem, ma nem járunk úgy, mint múltkor Yuichi. Sajnáltam azt a fiút. Hál' Istennek volt burka. Ha nyílt az ajtó, lassan besétáltam a többiek után vagy épp előtt. *

by **Halász Alex** Vas. Jan. 26 2014, 21:47

Megint itt, megint Anat, Esu, és a lovag "Gilbert" mellett, akit a céhösszesítő csak Ravennek nevez, és megint ugyanabban a gúnyában. Kezdett megint rutinos, "egyszerű", kényelmes és miatöbbi lenni ez az egész. Habár a múltkori esetnél a vezetőbb valószínűleg megszenvedtek, mentek jobbra balra a parancsok, és nem is lett volna Alexünk szívesen a JL-es kardforgató helyében, de ki lett volna? Tegye fel a kezét. ._. Aham, nos, mint tudjuk Hinari is ott volt, sőt, ezúttal ő szervezte. Alex pedig, ahogy megérkeztek üdvözölt mindenkit, és külön Hinarit is. De nem ez az a hely, ahol az ember önfeledten társaloghat egy szép lánnyal. Meghallgatta az infókat, majd Anat nagy jelenete után ő is bemasírozott a kapun keresztül. Surprised

by **Rita Hanami** Vas. Jan. 26 2014, 22:09

Hűvös volt a levegő sőt, kifejezetten hideg. Az ujjaim kezdtek ráfagyni a kard markolatára, szinte már éreztem a hideg okozta fájdalmat. Érdekes, nem érzünk fájdalmat de a csípős hideget mégis érezzük. Ki látja ennek értelmét? De ez most a legkevésbé sem érdekelt. A szemeim előtt folyamatosan az előző boss képsorai jelentek meg újra és újra. Ahogy Yuichi elpixeleződne de megvédi a burok, Ren képessége majd Mirika hihetetlen támadása. Már percek óta ugyan azt a fát szabdalom egyfolytában, napok óta mást sem csináltam. Alig aludtam csupán pár órát, nem ettem, nem ittam de nem is kívántam egyiket sem. Folyamatosan felidéztem a 14. bosst és újból és újból felmerültek ugyan azok a kérdések. Vajon ha nem Mirikára hallgatok akkor máshogy alakulnak a dolgok? Ha erősebb lettem volna, Ayaninak nem kellet volna kétszer is rám pazarolnia a képességét, ráadásul egyszer még kudarcot is vallott. Hiba volt átadni a köröm, de ha nem teszem talán mások is „meghaltak” volna. Annyit tudok, hogy ennél sokkal többet kell nyújtanom, hogy soha senkire ne keljen támaszkodnom. De volt valami ami egyszerűen nem fért a fejembe. Hogy ha a frontharcosok ekkora erőt képesek megmozdítani akkor miért nem tették már rögtön az elején. Nem csak Ren és Mirika, de biztos vagyok benne, hogy az összes többi toplistás is rejteget olyan erőket amivel pillanatok alatt kivégezhetnénk egy-egy bosst. De akkor mégis mire várnak? Többször is feltettem magamban ezt a kérdést, tudtam rá a választ de nem akartam felfogni. Egyre dühösebben vagdaltam a fát végül pedig teljes erőmből bele szúrtam a kardot.
- Azok a rohadt Itemek! – Kiáltottam fel dühösen, közben pedig a fa szimplán el pixeleződött. Eddig bírta cérnával, ahogy én is. Lassan idő volt, Hinari mostanra tervezte az újabb bossfightot. Fáradt voltam és semmi kedvem nem volt megjelenni, de e-nélkül fejlődni se fogok. Kedvtelenül jelentem meg a bosson, ez valószínűleg látszott is rajtam. Yuichi szemébe sem tudtam nézni, nem azért mert haragudtam rá, pont ellenkezőleg. Magamra haragudtam, hogy nem tettem semmit. Az információk nem túl biztatóak, gyors, páncélos és kitartó. Nem lesz könnyű ellenfél.

by **Yurihime** Vas. Jan. 26 2014, 23:29

Olyan rémisztő volt az előző szint, nagyon feldühíthettük szegény növényt Sad

Legszívesebben énekeltem volna neki, hátha akkor megnyugszik, de nem hagyhattam, hogy bántsa a társaimat, és nem szerettem volna teher lenni mindenki vállán, így teljes erőbedobással, képességeimhez mérten küzdöttem azért, hogy mindannyian túléljük a harcot. Ám ez sem volt elég, Yuichi-sama áldozatául esett Tenglo-samának, hiába vetettem be minden erőmet, ez nem volt elegendő. Erősebbé kell válnom, s hasznosabbá! Hinari-sama volt az, aki kezébe vette az irányítást, így mindennél biztosabb voltam benne, hogy nem vallhatunk kudarcot. Ha rajtam múlik, rajtam nem fog múlni! >.<
- Gambatte kudasai, Peter-sama ^.^ - szólaltam meg halkan, midőn hogy, hogy nem, de melléje sodródtam valamilyen furcsa véletlennek hála, és úgy vártam, hogy mire kér meg miket Hinari-sama.

by **RenAi** Hétf. Jan. 27 2014, 01:17

Morcos hangulatomban vagyok, méghozzá nagyon is. Balszerencsésen indult a napom bár ezzel nem fogok untatni senkit sem, egyedül egy dolog érdekel... hogy túltegyem magam pár engem ért intrikán és szerencsétlen sorozatok sorozatán. Mint ahogy az várható is volt ismét akadtak ismerős és kevésbé... már már ismeretlen arcok a boss gyülekező helyen.Sok dolog nem tetszik nekem de ez van, még ezek ellenére is megéri eljönni és nyomomat hagyni a boss teremben. Bár sokszor nem veszik hasznom hiába volnék tank és supporter, dehát ez van... gondolkodtam már rajta hogy változtatni kéne magamon, de igazán talán .. lehetnék én bármilyen irányú, dps, healer... legyek bármi, mindent elbénázok. Így a legegyszerűbb ha csupán önmagam maradok... Megpillantva Hinarit és Ritát oda síettem hozzájuk és lelkesen köszöntem nekik, Hinari felkérte hogy ha van valakinek boss infója akkor ossza meg. Szerencsére Judynak pont volt, így legalább ennek örülhettünk. Bár így nézve lehet rosszul jártunk volna ha Judy-san nem gondoskodik ilyenekről... bár kitudja... a végeredmény mindig csak bent derül ki igazán.

Bár sok dolog zavar engem jelenleg, főként hogy a múltkori esetből tanulva talán meg tudjuk most akadályozni hogy valakinek is pánikburkot kelljen használnia?... Persze nem garantált hogy most is olyan erős boss-unk lesz, de sosem lehet tudni... Kicsit aggódok... sőt inkább félek. Bármerre nézek, báttyust nem látom, remélem nem ment el a kedve a boss-harcoktól ez miatt... Félek mi lesz itt, és egyre kevesebb kedvem van eljárni ide, sőt gyakran nem is tudom mit keresek itt... tényleg ennyit érne az az egy pont hogy a lelkemet is eladom érte? Esetleg tényleg nélkülözhetetlen lennék?... Nem ha valami hát az nem, sok olyan karakter van akinek a képessége erősen túlszárnyal, de akkor miért is vagyok itt? Mit akarok? Mit szeretnék elérni? Régebben azt hittem a barátaimért jelenek meg itt, azt hittem megvédem őket, és ha csak egy falatnyit is de segítem a csapat munkáját... de valamiért most mégsem érzem ezt valósnak... Vajon csak álltatom magam hogy ezért vagyok itt? Az itemekről már rég lemondtam, kizárt hogy nekem essen a loot, ami nem is baj. Vajon van valaki aki hasonlóképp érez mint én? Nem tudom... talán nem is lényeges. Lehet vissza kéne vonulnom egy darabig a boss-harcoktól... de azok a kib@szott pontok... Miért? Miért csak így lehet őket megszerezni?... Nem tudom még hogy hogy, de szeretném visszakapni azt aki az elején voltam, szeretnék újra naiv fejjel hinni másoknak, és másokban. Szeretném elhinni hogy ez rólunk szól és nem vagyunk eladhatóak, feláldozhatóak... ~ Szeretnék újra hinni... hinni bennetek... és hinni önmagamban. ~

by **Kusumi Ayani** Hétf. Jan. 27 2014, 15:44

A mai reggel viszonylag rosszul indult. A múltkori boss után állandóan szomorú voltam, mert nem tudtam beteljesíteni maximálisan a feladatomat. Mindössze annyit vártak el tőlem Mirika és a többiek, hogy védjem a HP pontjaikat, és ezzel az életüket, vagy a burkukat. Sajnos nem sikerült beteljesítenem még ezt sem, mivel Yuichi élete elfogyott, és kiteleportálódott. Kis híján felkiáltottam, mikro láttam kiteleportálódni drágámat, mert azt hittem meghalt, de szerencsére csak teleportálódott, de a bánat, akkor is könnyeket csalt a szememből. Szerencsére Mirika levágta ezt a bosst, így magamnak tarthattam a könnyeim nagy részét. Kis idő után viszont sorra jött a 15. boss is, melyre kis késéssel indultam el. Legszívesebben annak örültem volna, ha Yuichi nem tudott volna jönni szintje miatt, de mostanra már biztosan szintet lépett. Természetesen a továbbiakban szívesen mennék vele bossra, de előbb meg kell nekem is nyugodnom, hogy nem forog kockára az élete ismét a fiúnak. Végül azonban Mirika szavaira ocsúdtam fel, hogy jéé itt vagyok a boss terme előtt, pedig még csak nemrég keltem fel.. furcsa paradoxonok voltak. Kis idő eltellt, mire Miri szavai elérték agyamat, és egy mosolyt követően nyakába ugrottam, és megköszöntem. Fel is szereltem rögvest és minden lépésemnél virágok nyíltak.
- Hehe légfrissítő lettem. - mondtam viccelődve.
Az item elfelejtette velem bánatomat, mert igen tetszetős volt, így mire arra került a sor, alig-alig figyeltem a taktikára, és amikor Judy hallgattam kissé össze-össze zavarodtam, de végül is sosem voltam az a legmegértőbb, ha gondolkodásról volt szó.

by **Phobos** Hétf. Jan. 27 2014, 18:57

Megérkeztem \o/

by **Kazuma** Hétf. Jan. 27 2014, 20:47

Ismét egy bossharc előtt álltunk. Mondhatnám hogy erősebb és magabiztosabb voltam, mint valaha de a gondolat második feje azért mégsem volt teljesen igaz. Erősödtem ugyan és egy újabb képességet is szereztem a legutóbbi óta, de tény hogy a bossok is erősödnek ahogy haladunk előre és legutóbb elég közel kerültem ahhoz hogy aktiválódjon a burkom. Csak a healereken múlt hogy nem lett csúnya vége a harcnak és mondjuk volt annyi előnye, hogy kipróbálhattam a maszkom Szophie farkasán is. Most pedig ismét itt vagyok és valószínűleg ismét én leszek az első, aki megtapasztalja majd a boss képességeit. Na nem mintha panaszkodni akarnék. A tény hogy Aincradban valószínűleg a leggyorsabb vagyok nagyon is jó annak minden előnyével és hátrányával együtt is. Ez olyasmi, amire azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy ez már valami.
Így gondolkoztam, míg oda nem értem a többiekhez és némi levegőt hagyva nekik elfoglaltam a helyem a közelükben. Nagyjából ebben a pillanatban hallottam meg Szophie hangját és talán le is tarolt volna, ha nem állok elég biztosan a lábamon. Talán nem ártana, ha kicsit halkabban kiabálna ilyenkor, de azt hiszem ez őt nem nagyon érdekli, így én sem hagytam ettől zavartatni magam.
– Szia hugi. - öleltem meg elmosolyodva de aztán szokásához híven már rohant is tovább. Oda se kellett néznem és már tudtam hogy Tachihoz tart, de nem hagytam bosszantani magam a lovag látványától. Inkább a felsorolt infókat összegeztem fejben és bizony volt egy része, ami nagyon nem tetszett. A legnagyobb erősségemet nem tudom majd felhasználni ellene. Ezzel a gyorsasággal valószínűleg el fog húzódni a harc, ami ritkán jó.
Végül aztán felzárkóztam Anat mellé és egy biccentés után jó szokásomhoz híven el is startoltam, hogy bemutatkozásképpen megkínáljam a bosst a fegyvereimmel.

by **Hayashi Yuichi** Hétf. Jan. 27 2014, 22:14

Kilélegez, belélegez, meg tudom csinálni, meg tudom csinálni. Ayani nem akart velem jönni erre a bossra, valószínűleg nagyon bántja az előzőn történt. Azóta én is nagy változásokon mentem keresztül. Itt sem akarok lenni, vagyis két napja még nem akartam. Azonban kellemes meglepetés, hogy valaki még bízik bennem. Minden esetre, jövök eggyel Hinarinak.. sokkal, mosolyodtam el. Nem gondoltam volna, hogy valaha még mosolyogni fogok és kardot tartok a kezembe, ez valahogy olyan elképzelhetetlen. Egyet viszont tartanom kell, nem adom fel, nem adom magam egykönnyen. És már elég sokan állnak ott. Újra kikukucskáltam a fal mögül és halk morajlás jelezte, hogy beszélgetnek. Ha most kilépek a többség biztosan nemtetszésének fog hangot adni esetleg az a.. "ez meg mit keres itt" nézéssel jönnek, teljesen jogosan. És remélem nincs itt az a srác, nem akarom újra látni, cseppet sem.
Sóhajtottam egy nagyot és megfeszítve láb izmaim járásra késztettem magam.
- Hali! - jelentettem ki hangosan. Remélem minden szempár rám fog szegeződni és várhatom a nyaktilót. Hinarira néztem egyből és intettem neki, hogy bizony tényleg itt vagyok és nem pixelekeben valami szörny hasában a szint mobok közül. Mondjuk igaz is, ha az a két lovag nem tart velem a kazamatáig, már útközben szörnyet haltam volna. Leengedtem a kezeim, és próbáltam sikertelen elrejteni zsebeimbe. Szemem lejebb engedtem, hogy az esetleges villámlásokat kikerüljem. Ayanit nem volt nehéz fel nem ismerni, így egyből odasétáltam hozzá. Kinyújtottam felé kezem és először csak vártam. Közelebb hajolva hozzá mondtam.
- Ez alkalommal harcolni fogok, mint még eddig soha és utána megyünk a Csarnokba, valamint, van egy meglepetésem is, de az még titok. Erre meg is csókoltam röviden, hogy ne hagyjam szóhoz jutni. Ellenvetésnek és kérdezősködésnek nincs helye Rolling Eyes

Beálltam mögé elbújtam és átkaroltam a derekát, állam pedig a vállára tettem. Tűzrózsa még mindig ferde szemmel nézett rám, most meg mégmintha bújkálna valami a szemében és a szája sarkában. Mintha..mintha.. röhögne. Biztos csak odaképzelem. Lenéztem Ayani válla mögött és mintha valami új lenne, meg ropog valami a talpam alatt. Kijjebb nyitottam ölelésem, így már láttam, hogy mit taposok, egy egész szép színes virágkört. Ha megmozdult Ayani és tudtomra adta, mi ez a liliomtiprás tőlem, úgy a fülébe suttogtam (lassan mester kertész leszek, nem hiába).

by **Hinari** Hétf. Jan. 27 2014, 22:23

Végül sok JL-es is érkezett, aminek kifejezetten örültem, majdnem mindenki itt volt, így időszerűnek gondoltam információkról kérdezni. Előtte azonban szétnéztem, Szophie és Kazu „összeborulásán” csak elmosolyodtam, azt hiszem majd ezt is kérdezni fogom a lánytól, ha beszélünk: kíváncsi voltam, hogyan jutottak el idáig. Feltűnt Miri visszahúzódottsága is, egyáltalán nem volt jellemző rá, nem tudtam, a múltkori beszélgetésünk, vagy az előző boss miatt volt ilyen, de nem is számított igazán: miután átadta Ayaninak a köpenyt, könnyed léptekkel odasétáltam hozzá.
- Letörtnek tűnsz, de semmi baj nem lesz - próbáltam biztatni - Csak úgy mint eddig ^^ - aztán láttam az Artesesek közeledését, így át is adtam Anatnak a helyet, inkább a Peterék által elmondott statokra koncentrálva. Gyors lesz, és viszonylag kitartó, Judy infói szerint banánokkal fog dobálózni. Eddig sajna semmi jó…
- Köszi az információkat, és ezúttal lesz közös inventory is, hogy Ai többféle itemet tudjon használni a képességéhez. Ez az egész csapat érdeke - tettem hozzá, Peter felajánlását hálás bólintással köszönve meg - Anat, jó ötlet, akkor számold te a banánokat, és mindenki tartsa észben a huszonötös számot. Valószínű minden körben fog dobni, és sebzésük is lesz a gyümölcsöknek, amikre nem hiszem, hogy működni fog a switchrendszer, így a healelők legyenek készenlétben, és mindenki potizzon, ha kell - mondtam, majd hozzátettem - Jah és most sem lesz sorrendmódosítás, nem akarom, hogy bármikor és bármiért is kétszer jöjjön a boss.

KA, közös inventory most van, sorrendmódosítás viszont nincs.

by **Ryuninji Ren** Hétf. Jan. 27 2014, 22:51

Egy újabb nap, egy újabb boss... pont mint a reggelei kakaó. Kezd unalmassá válni. Jönni sem akartam, de Reginald hajthatatlan volt, nem sok választást hagyott.. én szeretek aludni, és ha ettől megfosztana.. hát az világvége.
Meghallgatom az infókat, ami között akad egy érdekes darab, miszerint elég gyors ez a boss.... Kíváncsivá tettek.... Míg a szervező csicsereg én a kapuhoz tartok, hogy beléphessek rajta izgatott főnixemmel együtt.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Jan. 27 2014, 23:32

Mikor az ajtó kinyílik egy mezőre érkeztek, azonban a bossterem hátsó felében egy egész dzsungel van. Az alábbi karakterek látják a bosst: Hinari, Szophie, Kincaid, Koshitsu Esutel, Halász Alex. (Magyarul csak ők üthetik meg, mások 0-t sebeznek belé akkor is, ha tudják hol van.) Ő látják azt is, hogy a neve felett a következő felirat van: Gruk'ma a Majomkirály

Képe:

A többiek pedig (meg persze azok is, akik látják a bosst) a következőt látják (nem messze van a bosstól): Gruk'ma Toteme

Képe:

Értelemszerűen a totem és a boss is a mező részen van, egyik sincs a dzsungelben.

Kazuma (Sebzés: 31/kés, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Kazuma
Boss
Ryuninji Ren (Sebzés: 6/44, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Ryuninji Ren
Boss
Mirika (Sebzés: 34/kés, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Mirika
Boss
Hinari (Sebzés: 38, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Hinari
Boss
Hayashi Yuichi (Sebzés: 30, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Hayashi Yuichi
Boss
Anatole Saito (Sebzés: Z76/S83/P90, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Anatole Saito
Boss
Halász Alex (Sebzés: Z58/S63/P68, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Szophie (Sebzés: 3/38, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Raven (Sebzés: 24, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Koshitsu Esutel (Sebzés: 40, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Rita Hanami (Sebzés: 54, Minden 4. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Peter Worker (Sebzés: 9/21, Minden 6. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Yurihime (Sebzés: 30, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Judy Noxia (Sebzés: 19/kés, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Kusumi Ayani (Sebzés: 3/27, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
Kincaid (Sebzés: 33, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss
RenAi (Sebzés: 23, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Boss
Tachibana Makoto (Sebzés: 32, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Boss

Kazuma: 110 HP, 20 páncél
Ryuninji Ren: 160 HP, 35 páncél
Mirika: 150 HP, 20 páncél
Hinari: 150 HP, 35 páncél
Hayashi Yuichi: 100 HP, 28 páncél
Anatole Saito: 170 HP, 12 páncél
Halász Alex: 100 HP, 44 páncél
Szophie: 130 HP, 40 páncél
Raven: 145 HP, 94 páncél
Koshitsu Esutel: 130 HP, 40 páncél
Rita Hanami: 70 HP, 15 páncél
Peter Worker: 185 HP, 40 páncél
Yurihime: 80 HP, 43 páncél
Judy Noxia: 90 HP, 35 páncél
Kusumi Ayani: 195 HP, 30 páncél
Kincaid: 165 HP, 17 páncél
RenAi: 230 HP, 60 páncél
Tachibana Makoto: 100 HP, 82 páncél

by **Kazuma** Kedd Jan. 28 2014, 00:12

Anat belökte a kaput és kilőttem a boss felé, mint a puskagolyó. A baj csak az volt hogy nem mindenki maradt le mögöttem. Az idegesítő idomár úgy néz ki ismét sokat gyorsult, ugyanis nem nagyon akart lemaradni annak ellenére, hogy rendesen szedtem a lábaimat. Ekkor ért a következő meglepetés. Sehol egy boss csak egy kis fura „totem” állt előttem. Hiába is kerestem, nem nagyon tudtam eldönteni, hogy mit is kéne most csinálnom, így jobb híján megtámadtam a legjellegzetesebb tárgyat és reméltem, hogy jól döntöttem. Végül pedig, aktiváltam a képességemet hogy ne nagyon érhessenek további kellemetlen meglepetések.

//4x31=124 sebzés megy Gruk'ma Totemére + 3. képi aktiválás: Ha sikerül Kazu alakja füstszerűvé válik és egy körig minden támadás átsiklik rajta.

Nem tudom miért dobtam 4 hatossal... >.>//

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jan. 28 2014, 00:12

The member 'Kazuma' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[15. boss] 4766609959_af0c0eb7c7_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
[15. boss] 4767244252_11aeb0c585_s

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jan. 28 2014, 00:38

Gruk'ma 18-at sebez Kazumába

(1/3)

Boss: teljes HP, teljes páncél
Totem: teljes HP, -62 páncél
--------------
Kazuma: 110 HP, 2 páncél
Ryuninji Ren: 160 HP, 35 páncél
Mirika: 150 HP, 20 páncél
Hinari: 150 HP, 35 páncél
Hayashi Yuichi: 100 HP, 28 páncél
Anatole Saito: 170 HP, 12 páncél
Halász Alex: 100 HP, 44 páncél
Szophie: 130 HP, 40 páncél
Raven: 145 HP, 94 páncél
Koshitsu Esutel: 130 HP, 40 páncél
Rita Hanami: 70 HP, 15 páncél
Peter Worker: 185 HP, 40 páncél
Yurihime: 80 HP, 43 páncél
Judy Noxia: 90 HP, 35 páncél
Kusumi Ayani: 195 HP, 30 páncél
Kincaid: 165 HP, 17 páncél
RenAi: 230 HP, 60 páncél
Tachibana Makoto: 100 HP, 82 páncél

by **Ryuninji Ren** Szer. Jan. 29 2014, 22:52

A kapu nyitva, mi pedig beözönlünk rajta. Nem újdonság, hogy elől vagyok, csupán egy bírja velem tartani az iramot, még a vezérek is le vannak maradva hat és fél orrhosszal. Félúton megfordulok a saját tengelyem körül... Így is ugyan abba az irányba futok, csak éppen hátrafelé. Szemügyre veszem az utánam loholó bandát...
- Hinari-chan! Vezéresdit játszol? - Az jó játék \o/ csak eszembe jutottak szavai, hogy nem akar burok aktiválást látni... Vagyis nem akar feláldozni senkit sem, még a többség érdekében sem... fura vezér Suspect

- Bírod az iramot, segítsek? - kérdem kuncogva és elnyomok rá egy gyors futás kristályt
- Vezérek előre! Switch Hinari!!! - mikor elfut mellettem meg is hajolok, csak a poén kedvéért, hehe. Kíváncsivá tett... vajon képes tartani magát naiv szavaihoz? Vagy bukta lesz és akkor..... Rolling Eyes

Ez mondjuk függ a boss-tól is :suspect:De mindegy... Lássuk hogy vezeti a "népet"
Reginald-nak persze nem tetszik a dolog és el is kell kapnom a lábánál, amiért szitokáradat a jutalmam, de ha odaengedném az unalmasabb lenne mint, most így Rolling Eyes

//Gyorsfutás kristály Hinari-ra elnyomva, így Mirika elé kerül egy körig, 2 támadás átadva //

by Ajánlott tartalom

[15. boss]

[15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]

Re: [15. boss]