Re: Saya kis birodalma

by **Shukaku** Hétf. Jan. 19 2015, 07:01

Timidus nem mond semmit. Egyszerűen nem tudott többet elmondani annál, mint amit eddig elmondott, és mivel úgy tűnt, Saya egyszerűen nem képes feldolgozni azt amit hall, hanem csak elmegy a füle mellett, majd továbbra is hajtja a saját mondandóját, így úgy ítélte meg, hogy nincs is értelme beszélnie. Shu viszont lassan felbátorodott, mert megértette ezt az egész helyzetet. Tipikus gyerekes dac és a felelősség alól való teljes kibúvás. Na jó, ő így nem tudta magának megfogalmazni, de érezte, hogy ez van mögötte. Nincs Saya, és nincs külön gonosz démon alteregó, hiszen akkor valamiféle elmegyógyintézetben kéne kezelni Sayát, és még ő is csak véletlenül jutott sisakhoz az intézetben… persze… ha talán valami hülye kísérlet az egész, hogy hogyan viselkednek az őrültek ebben a világban… de akkor mindenképpen szólnia kell majd Anatnak. A céhvezér biztosan tud majd segíteni, és biztosan nem lenne ennyire felelőtlen, hogy egy őrültet engedjen a többiek közé, aki bármikor bekattanhat. Ha ezt Alexék tudnák! Félnek Timidustól, mert manipulatív, de ha odaállítana eléjük, hogy jah egyébként egy megszállott ketyóssal alszanak együtt… bár Shu eddig is zárta a szobája ajtaját… és amúgy sem ez a helyzet. Mindössze annyi történik, hogy amit Saya nem mer kimondani, amikor Saya nem merne gonoszkodni, akkor előjön ez a valaki, és Saya az összes rosszaságát rá foghatja, hogy ő volt, és nem is ő. Nem én voltam, hanem a gonosz mumus az ágyalatt. Erre a példára csak nevetni tudott, és nevetett is. Halkan, kuncogva ugya, de nevetett. És amikor már ilyen színpadias, drámai fenyegetésbe hajlott az egész, akkor Shu eldöntötte, hogy be fog szállni a játékba. Rámosolygott a másik lányra.
-Van hangja az idomárnak is, igen. És... hát… azt hiszem, akkor emiatt köszönettel tartozunk Sayának, hogy megvéd minket. Deee… na például kérdezted Timitől, hogy miért vagy hibás, és utána el is mondtad. Te ezek szerint tudsz valamit Tachibanáról. Tudod, hogy gyilkos, mégis odaengeded a JL közelébe, Szophie közelébe, az ismerőseink közelébe. Mindenki hibás, aki nem tesz semmit. Tudod, van az a mondás, vétkesek közt cinkos aki néma. Ezért hibás mindenki, aki nem csinál semmit, csak eltűri, hogy gyilkolgassák az embereket. A dojo óta Alex már próbálkozik. Majd meglátjuk, hogy mi lesz ebből az egészből.
Egy picit sóhajtott, majd a társára nézett, és végigsimított a sárkány tollazatán. Látta, hogy Timidus egyáltalán nem érti, hogy mi ez az egész. Shunak is sok volt, pedig ő már átélt nem egy veszekedést, nem egy szidást, hála az emberi hülyeségnek. Timi sajnos legtöbbször csak az emberek gonosz oldalát láthatta, az előítéletek miatt, de szerencsére voltak olyanok, mint Jun, akik azért mind az idomárban, mind a petben reményt keltettek afelől, hogy nem olyan elvetemült ez a faj.
-Ami pedig Timit illeti, egyszerűen csak hajtod ugyanazt a butaságot, amit Esu. Timi a bossterem előtt nem engem védett közvetlenül. Tudod, ő megtanulta… Hisame után… hogy nekem az is árt, ha elveszítem a barátaimat. Ezért védi Junt is, és ezért próbált meg ott titeket is védeni. Elmesélték nekem, hogy mi történt utána a bosson, és Timinek mindenben igaza volt. Megint. Nem vagytok csapat, és nem tudtok csapat lenni. Ugyanúgy, ahogy az Artesnek is nehéz. Ugyanúgy, ahogy a JL-nek sem megy. Még csak nem is ismeri egymást onnan mindenki. Ezt nem én találtam ki, több JL-es mondta. Fújnak egymásra, ugyanúgy, ahogy itt is dühösek vagytok egymásra, vagy éppen Timidusra.
Újabb kis kuncogás, majd felállt, és intett a sárkánynak is.
-És gondolj akármit, Timidus nemcsak, hogy egyenlő az emberekkel, de rengeteg mindenben felül is múlja őket. Még sohasem hazudott nekem, sohasem hagyott magamra, és sohasem üvöltözött velem úgy, ahogy ti tettétek. És soha nem mondta rátok, hogy alsóbbrendűek lennétek, míg ti folyamatosan ezt a butaságot szajkózzátok. És amíg ezt nem érted meg, és nem kérsz bocsánatot tőle… tudod, én egy szinten vagyok Timidussal. A barátom, a legjobb barátom, sőt, igazából a testvérem. Ha viszont ő alacsonyabb rendű nálad, én pedig egyenlő vagyok vele, akkor nem tudom, hogy van-e jogom, veled, mint ő démoni maga az ördög magasságossága, veled beszélni. Én békülni jöttem, de te megint csak szapulni tudod a barátomat, és ezt nincs kedvem hallgatni. Majd… majd ha Saya lesz itt, és te nem… akkor beszélgethetünk, de csak vele.
Egy újabb kis mosoly, ám ezúttal kérlelő.
-Látod? Timidus csöndben tud maradni, ha arra kérem. Most téged kérlek meg, hogy maradj csöndben, mert Sayával szeretnék beszélni.

by **Saya** Hétf. Jan. 19 2015, 18:25

-Azt egy szóval sem mondtam, hogy ismerem Tachibanát személyesen. Avagy ezek szerint harmadik személy nem beszélhet nekem másokról? Oh, minő új információ. -a Hugi színpadiasan az arcára teszi a kezét és kissé eltátja a száját, mintha teljesen meglepődne, majd ismét leereszti a karját és leül a karfára. -Mégis mit vártál tőlem, még mielőtt megismertél? Hogy majd én, egy kislány kiáll egy céhnyi vörös indikátorossal szemben? Idézőjelben meg is tettem, illetőleg észrevettek, mielőtt bárkinek is jelenthettem volna, amit láttam. Mi lett a vége? Hogy majdnem ott hagytam a fogam, és egy másik vörös indikátorosnak köszönhetem, hogy itt vagyok. Utána azonnal Anathoz szaladtunk, mint a ketten, hogy elmeséljük, mi történt. Most akkor miért is vagyok én néma cinkos? :]
Majd karba tett kézzel tovább hallgatja a Shukakut, figyelve, ahogy az simogatja a Timidust. Látod, Hugi? Csendben marad Surprised

Illedelmes ő, najó, néha talán tényleg nem, de amúgy tanulékony, noh, meg jót akar, miért nem hiszel legalább nekem? Sad

Meg amúgy is ha jól tudom, akkor még olyan izébigyó, szóval nem felnőtt, még tanul, még ismerkedik. És emlékszel, mit meséltem neked az első benyomásról, amit már el is rontottál nekem alaposan .-.
Mikor Shu végez, és megint csak kuncog, a Hugi összecsapja a tenyerét, nem hangosan, csak olyan picikét, olyan figyelemfelkeltőn.
-Na véégre. És ezt nem lehetett volna így elmondani? Máris nem lenne vita és félreértés. Én mentségem legyen, az volt az első bossom, nem tudtam, mi a belső helyzet. Igazából azóta se tudom, csak azt tanultam meg, hogy amit mondanak nekem, azt tegyem is, mert különben baj lesz. -gondol vissza arra, hogy ha hallgatunk az Anatra és elteleportálunk gyorsan, akkor nem ránt le a krokodil és fulladunk meg pale

Félredöntött fejjel hallgat tovább, kíváncsi ábrázattal, még a lábát is lógázza picit, én pedig közben teljesen meg vagyok ijedve, ahogy a Shu egyre dühösebben beszél meg egyre csúnyább szavakat használ. Én bezzeg nem beszélhetek így senkivel >.> Vagyis végülis tehetem, de én nem akarom, mert velem se szoktak így beszélni, a Hugival viszont ezek szerint igen, mondjuk én most amondó vagyok, hogy meg is érdemled ám ˇ^ˇ

Mert gonosz voltál és arrogáns, ami viszont nem szabad lenni. Én megmondtam.
Aztán ahogy a Shu végez, a Hugi nézi picit a Timidust, majd bólint.
-Ja, értem. Nem is kell téged annyira féltenie. Legyen.
~Gyere.~
De biztos...? Mármint, azok a foltok... pale

~Gyere. Egy ilyen rövid időre kibírod.~
O-oké, ha te mondod. Kedves vagy, hogy így megvársz Embarassed

Mondjuk a Shuékat is látom még, de már olyan elhomályosultan, ahogy a Hugi lassan visszavonul, és olyan érzésem lesz, mintha mindenem zsibbadna, ahogy lassan cserélünk, most már ezt szoktuk, ha ilyesmi van, nem pedig hirtelen, amitől összeesek, mint akkor a kútnál, mikor gonoszkodott velem. Picit mondjuk most szokatlan nekem, mert hát rettentő rég nem voltam elől, most így jobban belegondolva... ja, a szülinapi partin sem én voltam már O.o De meglepő, hogy milyen gyorsan telik az idő. Na meg amint végre megint én vagyok, meg megint zöld a szemem, és a Shura pillantok, nem igazán tudok, és félrekapom a tekintetem és nem merek szinte megszólalni sem, csak némi ajakharapdálás után, akkor is pipacspirosan és dadogok, mintha fojtogatna valami.
-B-B-Bocsi... nem gondolta ám komolyan, csak... izé... sajnálom.

by **Shukaku** Hétf. Jan. 19 2015, 19:54

Shu most már sokkal szabadabban kuncog a lány színpadiasságán. Elképesztő, hogy hogy tudja tenni az agyát. Mindig is tudta, hogy a gyermeki képzelőerő határtalan, ő sem gondolta magát ám felnőttnek, és imádott álmodozni, de azért ilyet még ő sem csinált… vagy… na jó, ő is szokott színpadias lenni, de olyankor legalább nem beszél butaságot… vagyis… nem sokszor… vagyis… na jó, inkább nem gondolkodott ezen tovább, és beszélni kezdett.
-Én sem mondtam egy szóval sem, hogy személyesen ismered. Azt mondtam, hogy tudsz róla, meg a dolgairól. És azt is tudom, hogy de hoztad be Hürremet is, és ezt szerettem volna már meg is köszönni… nagy segítség volt, csak éppen a nagy veszekedésben sohasem volt erre időnk. És te is látod, hogy csak Anatnak merted elmondani. Gondolom a... a démonról... vagy... hogy hívják egyáltalán? Szóval róla sem tud senki Anaton kívül, ugye? Vagy még ő se? Te is bizalmatlan vagy mindenkivel, és Timidus csak ezt mondja. Egy céh, főleg egy olyan, amilyennek Alex elképzeli az Artest, nem ilyen. Meg… meg amit a dojoban mondtál… ugyanúgy előítéletes voltál, ahogy én is… tudom, hogy én is hibáztam… de egyszerűen tényleg azt láttam folyamatosan, hogy egyedül vagyok… Anattal és Junnal… a többiek pedig vagy egyáltalán nem voltak ott, vagy csak úgy… úgy félig… hogy itt laktak, de nem közösködtek velünk úgy igazán. Tudod…
Lassan ő is lóbálni kezdi a lábait, a magabiztossága pedig átmegy kicsit elszégyenlős merengésbe.
-Nem kell bocsánatot kérned Saya. A többiben igaza van. Talán nem úgy kellett volna közölnünk… talán nem akkor… de látod, Timinek igaza lesz… legtöbbször igaza lesz… de senki nem hallgat rá csak azért, mert egy pet. Tudod ez volt a gond a másik céhben is. És szerintem Peter ezért is lett… szóval… tudod. Egy ideig ott volt Utahime, de utána ő is eltűnt, és csak Chan maradt nekünk. Ő tényleg mindent megtett, és most is tudom, hogy keményen dolgozik… de képtelenek voltunk segíteni Peternek… és hiába kértem másokat, hogy segítsenek… olyanokat, akik elvileg Peter jó barátai voltak… és azután… és amit a dojoban mondtál… nem akartam ott maradni, ahol minden azokra emlékeztet, akiket elveszítettem. Egy hatalmas, kongó, üres palota… pedig én próbáltam… még újoncokat is igyekeztem toborozni, és vittem is… de valahogy… nem tudom… pont ezért nem akarom, hogy itt is ez történjen. Ezért szeretném, ha végre őszinték lennének egymáshoz, a céhtagok. Alex most az volt, de Esu és Gilbert továbbra is titkolózik és hazudik. Láttad Gilbertet… a kapucnit nem vette le a fejéből egy dojoban… nem mert senki szemébe nézni… és ha nem mondják el, akkor nem tudunk nekik segíteni… nem csak bennünk nem bíznak, mert újak vagyunk… egymásban sem… és úgy tűnnek el egyik napról a másikra, hogy nem is tudjuk, hogy hova, és nem is tudunk nekik segíteni, ha bajba kerülnek. És én ezt nem akarom hagyni… még egyszer nem! Nem vagyok hülye, tudom, hogy nem menthetek meg mindenkit, de a gyilkosok vadásznak a céhvezérekre, ezt tudom. Most már abban sem vagyok biztos, hogy Peter maga… hogy nem kényszerítették… Judyról konkrétan tudom, hogy ki ölte meg. Utána elrabolták Hinarit is. És talán Anat lesz a következő.

by **Saya** Szer. Jan. 21 2015, 18:43

Én fel is kapom a fejem, mikor említi a Hürremet, de a Shu az csak beszél, a Hugi meg úgy forog és járkál a fejemben, mint egy olyan megvadult róka, vagyis nem... mármint a megvadult róka az inkább kedvesen közelít, akkor inkább úgy, mint a dühös farkas. Morog is, de úúúgy...
~Nem hiszi el, hogy létezem.~
Miért ne hinné el? Most beszéltél vele O.o
~A dojos esetet is rád keni. Mutasd meg neki, Saya. Hát ha akkor hinni fog neked.~
Nem ˇ^ˇ

Helyette felszökik a vér az arcomba, szinte fojtogatva, és összehúzom magam a karfán ülve.
-Az Anat is azt mondta, hogy ezt soha senkinek semmi szín alatt ne áruljam el, csak a Hugi... szóval ő... szóval ő most... segít nekem.
~Áh, hagyd, rád nem figyel. A te problémáiddal fikarcnyit sem törődik, csak az övé, az övé, az övé, az övé. "Jaaaj, én elveszítettem a Petert, jaaaj, én elveszítettem mindenkit, jaaaj, én rosszul éreztem magam, jaaaj."~
-A dojo-ban is ő volt mert... én nem tudtam elmenni. Én bajban vagyok, és a Hugi... szóval hogy a Hugi viszont haragszik rád, de ne figyelj rá. Amúgy aranyos meg kedves, csak ő azt nagyon nehezen mutatja ki Rolling Eyes

~Hogy nem közösködünk vele? Mit képzel, meg mit vár? Hogy itt egész nap hawaii-dizsi van, meg diszkóparti? Nem, itt ugyanúgy dolgozó és az életüket élő emberek vannak, akik nem fognak ráérni arra, hogy 0-24-ben az ő kívánságait lessék.~
-De amúgy Shu... én eddig elmondtam mindent, már amit lehetett is, és látod. Én elmondtam, hogy én meg voltam támadva, és hogy a Hürrem mentett meg, erre most azt mondod, hogy én bizalmatlan vagyok. Én...
~Minden embernek vannak titkai...~
-Minden embernek vannak titkai...
~..., olyan személyes jellegűek, amiket nem illik hánytorgatni.~
..., olyan személyes jellegűek, amiket nem illik hánytorgatni.
~Ezeket az ember majd elmeséli, ha akarja. Te most kihúztad belőlem a létezésem, mert rám törtél, mint valami fúria, belegázoltál a privát szférámba, rohadtul ne te legyél még felháborodva!~
-Ezeket az ember majd elmeséli, ha akarja. Te most... öhm izé... -megrázom a fejem, hogy ne beszéljek a Hugival egyszerre. -Szóval te most szinte betörtél ide... és belegázoltál aaa... privát szférámba. Izé...
~Mond úgy, hogy "nekem lenne jogom felháborodni, nem neked."~
-Nekem lenne jogom felháborodni, nem neked. Jaj, ez így nem jó, én akarok beszélni >< Figyelj, én a többieknek azért nem akarok a Hugiról mesélni, mert az Anat is megtiltotta, szóval amíg az Anat nekik el nem árulja, addig én sem fogom. Te csak azért lettél kivétel, mert a Hugi haragszik rád és gonoszkodni akart veled, de én azt nem hagytam. Ez a vörösös dolog meg nekem még mindig kínai, hogy ki kivel meg eleve hogy ki kicsoda, én csak a Hürremet ismerem, meg a Drake Harut, de őt is nagyon rég láttam, de én róluk meséltem is az Anatnak még ott a céh előtt, szóval tőlem semmi nem maradt olyasmi, ami ehhez fontos lenne de nem mondtam el Surprised

Aztán meg nekem mindenki csak azt mondja, hogy maradjak ki ebből meg ilyesmi, te meg most azt mondod, hogy tegyek benne valamit, most nem értem, hogy mi van @.@

Össze meg fogok én bárkivel, szóval nem értem... O.o Vagy... egymás kezét kéne fogni? Surprised

Mert ha úgy megvédhetjük az Anatot, akkor persze, csak nem tudtam Surprised

by **Shukaku** Szer. Jan. 21 2015, 19:26

-Anat is ezt mondta… és nekünk sem szólt… talán azt hitte… azt hitte, hogy mindent össze tud fogni ő egyedül.
Maga elé meredve csóválja a fejét.
-Tudod… most a dojoban… azt mondta, hogy legyünk őszinték egymáshoz… és nekem nincsenek már titkaim… se előtted, se az egyik céhtag előtt sem… ha akarnátok barátkozni… vagy ilyesmi… akkor elmondanék mindent. Csak… csak akkor védhetünk meg mindenkit, ha mindannyian megbízunk egymásban.
Ekkor azonban Timidus is felcsüccsen fektéből, és Shu pedig elhallgat, majd Sayára pillant, ám a sárkány nem várja meg, hogy engedélyt kapjon a beszédhez. Ott azért még nem tartanak.
-Saya, adnál nekem pár nyílvesszőt?
És miután a lány átadja, a sárkány megfog egy darabot, és a két mellső mancsában a lány elé tartja.
-Ez egy darab vessző. Jelenleg sok ilyenből áll az Artes, vagy akármelyik másik céh, amit jól ismerünk.
Majd egyetlen mozdulattal fogja, és kettétöri az itemet, ami el is pixeleződik a mancsai között. Shu itt már mosolyog, hiszen tudja, hogy miről van szó. Természetesen ezt nem Timi találta ki, ő magától nem is tudna ilyen átvitt értelemmel lévő dolgokat megfogalmazni. Ez is csak az egyik történet a sok közül, amit olvasott, méghozzá az irokéz törzsszövetség története és példája. Ahogy várta is, Timidus ezután az összes többi darabot veszi egyszerre a mancsába.
-Ugyanígy fogtok elpixeleződni ti is, ha nem bíztok meg egymásban. Ha azonban jobban összetartanátok…
És itt meghajlítja a mancsai között tartott vesszőket, amiket azonban így már nem tud eltörni.
-…akkor nagyobb esélyetek lenne a túlélésre, és többet tehetnétek másokért is.
Ezután visszaadja a megmaradt vesszőket a lánynak, Saya pedig tovább beszél. Persze csak addig, amíg a szavaira Shu fel nem kapja a fejét.
-Bajban? Milyen bajban? Tudunk segíteni? És… és… dehogynem figyelek rá! Ha valaki haragszik rám, akkor szeretném vele megbeszélni, mert bizti meg tudjuk érteni egymást… meg talán csak félreértés az egész… és…
Itt azért nyel egy nagyot, mert nem tudja, hogy okos dolog-e Saya tévképzetét tovább erősíteni, de jelenleg csak meg akarja nyugtatni a lányt, hogy a képzeletbeli barátjával is jól ki lehet jönni, mert akkor talán elmondja másnak is. És… Shu azt is elhatározta, hogy keres valakit, aki a kinti világban pszichológus volt vagy valami.
-Szóval én szeretnék jóban lenni Hugival is… és igenis fontos az ő véleménye is…

by **Saya** Vas. Jan. 25 2015, 14:51

A Hugi megrázza a fejét, és tovább morog, hogy ez a lány egy hülye, meg hogy igazából pont hogy baj, ha az emberek mindent elmondanak egymásnak, mert mindenkinek kellenek titkok, amiket megtarthat magának, mert azok olyanok, mint a kincsek, meg ilyesmi. Én nem igazán értem, meg jobban figyelek inkább a Shukakura, meg hát mikor mondja, hogy akkor ezek szerint én tudok már mindent róla - húha, akkor szegényke még jó keveset élhetett Surprised

-, szinte még el is szégyellem magam, hogy nekem bezzeg azt mondták, soha senkinek semmit se mondjak el. A Papa is, a Fumi is, a Hugi is, az Anat is.
Csak ki az a Fumi? O.o
-Persze. -veszem elő a vesszőket és átadom neki tegezestül, igaz, neki csak pár darab kell, nem tudom, mire. Mikor kezdi a magyarázatot, vagyis csak felmutatja, hogy egy nyílvessző egy céhtag, akkor én már elmosolyodom.
-Jaj, tudom. "Egyedül elveszünk, de közösen erősebbek vagyunk", ezt tudom, ezt már elmagyarázták nekem :3 De Timi, majd legyen még nálatok vessző, és ezt így megmutatnád a fonton is legközelebb? Hát ha akkor jobban meg fogják érteni, mint az előzőnél >.>
~Meg vagyok lepve, de ez egy jó ötlet volt, tőled is, meg a dögtől is.~
Nem dög, sárkány ˇ^ˇ

És látod, mondtam én, hogy okos :3
Viszont mikor a Shu a bajomról kérdez, én idegesen inkább rendesen ülök be a fotelba és kicsit összehúzom magam, hogy "Hát én nem is tudom", hogy elmondhatom-e, meg ilyesmi. A Hugi meg csendben, marad, aztán csak-csak megszólal.
~Mond el neki. Az Anat úgysem elérhető, ő meg hallani akarja az egészet. Meg ha már így lelkesedtél Timidus ötletéért, illik alkalmazni is.~
-Öö, oké. Najó. Szóval...
És ahogy a Hugi is magyaráz, úgy magyarázok én is.
-Szóval... én amúgy nem emlékszem a szüleimre. A Hugi szerint anyukám az nem is volt, meg ő sem a húgom egyébként, mert hogy a Papa az csak az ő Papája, nem az enyém, én csak voltam. Erről én amúgy ennyit tudok. Meg hogy a Papa az egy ügyes professzor volt, meg kedves és mindig figyelt rám. De aztán menekülni kellett, és már nélküle ébredtem, meg aztán pár évig a házinéni segített, amíg nem indult a SAO. Azért vettem meg a sisakot, mert sokat álmodtam egy lebegő kastélyról, hogy majd abban élhessek, és a játék egy lebegő kastély :3 A Hugit is előtte nem sokkal ismertem meg, mármint akkor szólalt meg először. Amúgy az a baj, amit mondtam, az nem is olyan nagy, csak olyan zavaró és fújj. Figyelj... most egy picit meg foglak titeket érinteni, téged is, Timi, mert nem tudom, ez idomárnál hogy megy Surprised

Léccike, ne ijedjetek meg, meg ;_;
Felállok, hogy odamenjek hozzájuk, már ha nem húzódnak el, közben az jár a fejemben a Hugin kívül, hogy talán a Shu még tud is megoldást, mert hát ő olyan lexikális tudású Surprised

Szóval kinyúlok feléjük, úgy egyszerre, és ahogy megérintem őket, megmutatom nekik a Hugi világát, azt a hússal és vérrel borított akármit, amitől az Anat rosszul lett. Mondjuk pont ebből tanulva csak pár pillanatig hagyom ezt fent, hogy lássák, de aztán tüntetem is elfele, még mielőtt rosszul lennének és visszahúzódom.
-Szóval ez... az első képim, amit utálok használni, de valami miatt már foltokban akkor is látom, ha ki van kapcsolva... Sad

-nézek pont egy ilyen foltra a falon, de persze azt csak én látom, ahogy ott vöröslik, a Shuék nem.
-A Hugi ezen akar úgy segíteni nekem, hogy főleg ő csinál mindent már helyettem. Veled kapcsolatban meg amúgy mindig azt mondja, azért utál, mert "dezertőr" vagy, de szerintem a sivatagi őr az még jó munka is Surprised

És úgyis meg fog békélni, ezért mondom, hogy ne haragudjatok rá :3
~Nem "desert őr", dezertőr... ~

by **Shukaku** Vas. Jan. 25 2015, 16:14

-Te ismered, Saya. Talán neked kellene a frontot vezetni. Vagy nektek. A frontharcosok nagy része tudja ezt Saya, csak nem akarja alkalmazni az önzősége miatt. Tudom, hogy milyen harc folyik az utolsó bevitt ütésért. Tudom, hogy milyen nehezen válnak meg a tárgyaiktól. Az idomár Legendás fegyver mindmáig Ayaninál van, pedig Ren sokkal eredményesebben használhatná a bossok ellen. Nem akarnak csapatként dolgozni, mert azért fel kéne áldozni pár dolgot a saját érdekeikből a közösség érdekében, és erre ők nem képesek. Ismerek olyanokat, akik igen, de ők vannak kevesebben. Sokkal kevesebben.
Magát a történetet mindketten csöndben, egy mukkanás nélkül hallgatják végig. Timidus nagyjából csak raktározza az információkat, amiknek a nagy részéről úgyis tudja, hogy az emberi kapcsolatok fura kuszasága miatt egyáltalán nem értheti addig, amíg el nem magyaráztatja Shuval, így nem is próbálja értelmezni. Shu ezzel szemben egyre inkább meg van győződve arról, hogy Sayának vagy hatalmas képzelőereje van, ami nem veszélyes, vagy egy közveszélyes őrült, ami, lévén közveszélyes, veszélyes rá is meg a többi céhtagra is. Nagyon nem ért egyet Anattal, és biztos benne, hogy beszélni fog a céhvezérrel. Ezt nem szabad eltitkolni a többi céhtag elől. És ez az érzés méginkább erősödik benne amikor megmutatja neki azt a szörnyű valamit. Eléggé nagyot fordul a gyomra, de szerencsére sikítani nincs ideje, és amikorra a következőt pislogja, már el is tűnik az az undormány. Hát az biztos, hogy ha ezt kéne bámulnia, akkor ő sem lenne normális. Nem mintha amúgy normálisnak gondolná magát… Nyel még egy nagyot, majd megpróbál szóhoz jutni, amihez azért kell jó pár másodperc.
-Hát… izé… próbáltad már azt, hogy saját magadon használod? Mint… mint a védőoltásnál. Talán ha ott elmúlna a nagy dózisnak a hatása, akkor a kicsi is eltűnne…
-Keresd meg Jezobot. Yoshiaga professzoron keresztül megtalálod. Ő ért a képességekhez.
A sárkánynak természetesen arcizma se rezdült a képességre, hiszen az nem volt fenyegető jellegű. Mármint nem okozott sebzést, tehát nem ártalmas. Shunak ugyan fogalma sincs, hogy kit és miért ajánlott Timidus, de bólint, az utolsó szavakra viszont megcsóválja a fejét.
-Dezertőr az, aki… elhagy egy csapatot… de azt katonákra mondják… én nem vagyok katona… nem is szeretek harcolni… és már elmondtam, hogy miért jöttem el onnan, és megbeszéltem Channal is. Ennél többet… nem tudok mondani… sajnálom…

by **Saya** Hétf. Jan. 26 2015, 22:09

-Hogy nekem? Surprised

De hát én nem értek az ilyesmihez, boss ellen is csak egyszer harcoltam, de akkor is rosszul döntöttem, és az Anat elég dühös volt rám utána, amiért nem hallgattam arra, amit ő mondott, meg a Raven is biztos vagyok benne, hogy részben emiatt olyan rideg velem is, mert hát ő is azután a harc után változott meg annyira, mennyire én nagyon nem akartam, hogy változzon Sad

De hát én segíteni akartam csak, hogy a többiek kijussanak Sad

-De ha nem akarnak csapatban dolgozni, akkor miért mennek harcolni? Ez olyan furi nekem. -döntöm félre a fejem, mire a Hugi közbeszól abban.
~Mert az emberek hihetetlenül hülyék. Oké, ez a sárkány nem is olyan ostoba, de még nem győzött meg >.>~
Szerintem meg de :3
-Ööö... Yoshiaga az az a csavaros fickó a burkaival, ugye? Oké :3 -mosolyodom el, mert amúgy előtte megráztam a fejem, hogy nem, az sajnos nem sikerült, mármint én szoktam néha meglátogatni, mert olyankor a tükörben élesebben látom a Hugit, de nem tűntek el miatta a kicsik. Már csak a nevet kéne megjegyezni, de a Jezob az majdnem olyan, mint a Jákob, csak két betűt kell megcserélnem, a másodikat és a harmadikat, így meg tudom jegyezni :3
-Jaaaj, azt tudom én, meg én nem haragszom, csak a Hugi az ilyen fura >.> Mert hát...
~Ha az ember döntött valami mellett, illik ott is maradnia, hacsak nincs rá nagyon nagy oka. Az, hogy rosszul érzi magát az épületben, nem volt ok rá. Simán odamehetett volna a Cicafülhöz, hogy "te liba, költözzünk el, mert nem akarok itt maradni".~
De neki más oka is volt, nem érezte ott már jól magát, ha én nem érezném jól magam itt, te is azt mondanád, hogy menjünk el. Ismerlek Razz

~...~
-Na mindegy, szóval majd megbékél, meg ne sajnáld, nem érezted ott jól magad, én meg csak örülök, hogy itt vagytok :3 Amúgy is, szerintem mi így együtt, tehát az Artes meg a Justice meg a kicsiJustice mi is egy nagy csapat vagyunk, amikor bossolunk vagy majd amikor a vörösöket tanítjuk jó útra vezetni :3 Szóval nem váltottál csapatot szerintem Razz

by **Shukaku** Kedd Jan. 27 2015, 06:11

Timidus bólintott. Tudta jól, hogy Saya nem lenne képes csapatot vezetni. Ez a másik, aki a dojoban is ott volt, ő azonban talán igen, de jelenleg nem vele beszélt. A sárkánynak semmi oka nem volt nem elhinni a történetet a belső démonról, meg ilyesmikről, hiszen ő nem tudta, hogy pontosan mi az az őrület, és mi az a gyermeki kreativitás. Egyszerűen annyi volt a lényeg, hogy magyarázatot adott arra, hogy ez az eddig kedves kislány miként tudott olyan profi módon viselkedni a dojoban. Pont ott döfött Shuba, ahol a legjobban fájt neki, és ez, mint ellenfél, elismerésre késztette Timidust. Ő ugyan még csak tanulgatta a lélektani hadviselést, de ennél jobb húzást ő sem tudott volna kitalálni, kivéve ha mondjuk Shut a szülei halálával csesztetné, de arról ugye Saya nem tud. Ne essék senki félreértésbe, Timidus tehát Sayát javasolta a Bossharcok vezetésére. Eleve jól jött számára Chan leszereplése. Az, hogy a frontosok halálának elkerülése végett lök rajtuk egy keveset, az nem jelenti azt, hogy eredményessé is akarja őket tenni. Azonban ellenfélnek sem szabad mutatnia magát. Bonyolult ez a lavírozás, de eddig sikeres volt. A kérdésre viszont már rég eldöntött válasza volt, amit talán úgy mondott ki egyszerre Hugival, hogy nem is tudta.
-Mert az emberek idióták.
Persze egyszerű megoldása volt a helyzet kezelésének, mindössze saját önző céljaikról kellett volna lemondaniuk, ám Timidus tudta jól, hogy ez a veszély egyelőre nem fenyeget. A csavaros fickós kérdésre ismételten bólintott, Shu arcán pedig hatalmas, hálás mosoly terült el, a másik kislányt hallgatva.
-Köszönöm szépen Saya! Ez nagyon kedves tőled. Én pedig… igyekezni fogok… fogunk… hogy jó csapattagok legyünk.

by **Saya** Kedd Jan. 27 2015, 21:32

Látod, a Timidus még veled is egy véleményen van Razz

Teljesen félreismerted, a Junnak igaza volt, ennyi kellett csak, hogy teázni vele egy picikét - jajhopp, nekem kihűlt a teám, mondjuk nem baj, a tea hidegen is nagyon finom :3 -, és máris minden jobb. Ez egy nagy bajod, te előítéletes vagy. Ugye így nevezik...? O.o
~Ja.~
Na, látod. Máris van még egy tulajdonságod, amit le kell bizony vetkőznöd, meg leszokni róla, meg ilyesmi, főleg, ha... ja, várjál, most akkor a létezésed még titok marad vagy mi lesz? O.o
~Erről az Anatot kell majd megkérdezni bővebben, de szerintem Shu ezek után vele is beszélni fog rólam. Mondjuk örülnék neki, ha akkor én is ott lehetnék...~
Mondjuk én nem akarom, hogy rólad mindenki tudjon... te az én barátom vagy és te sosem szeretted a nagy figyelmet, én meg tekintettel vagyok rád emiatt, de valld be, hogy ezt most te rontottad el Razz

Hugi picit még gomolyog a fejemben, de amúgy néma marad, szóval tudok a Shuékra figyelni, akik úgy tűnik, hogy kifogytak a témából, vagy csak a Shu nagyon megkönnyebbült, hogy ezeket mondtam, meg akkor ezek szerint elhiszi, aminek örülök, mert én utálok hazudni, és érzem is ám rajtad, hogy csak-csak kedveled te őt, csak még nem vallod be :3 Én is mosolygok jó szélesen, de aztán közelebb hajolok hozzá.
-Azért ha lehet akkor... róla még ne nagyon beszéljetek senkinek. Mert akkor majd... majd megkérdezzük az Anatot. Oké? Rolling Eyes

Meg mondjuk az is igaz, hogy esetleg még mielőtt az Alexék is megtudnák, hogy létezel meg hogy vagy, azelőtt szeretném velük is rendezni a dolgokat, tehát hogy a Raven most miért haragszik rám, az Alexet meg alapból alig ismerem, mert nem sokat beszéltem vele, csak néha-néha, szóval nem is tudom, hogy egyáltalán engem kedvel-e vagy sem, és hát ha valaki engem nem kedvel, akkor tuti, hogy téged se fognak Sad

~Főleg, hogy én nem vagyok egy társasági lény.~

by **Shukaku** Szer. Jan. 28 2015, 08:14

Na igen, Timi figyelmét már a legelső találkozásukkor felhívta magára a kislány. Pont azért, mert Shu mindig arra hivatkozott, hogy ő azért nem tud harcolni, mert a kislányok nem harcolósak. Ez az elmélet már megdőlt akkor is, amikor Saya elég jól íjászkodta le a másik céh ellenfeleit. Bár az máig rejtély maradt a sárkány számára, hogy miért nem kötött akkor Peter velük szövetséget, és az öteg varázslót, ahogy Shu hívta a felélesztős képivel rendelkező férfit, miért nem lehet megtalálni azóta sem. Persze az idomárban már az is felmerült, hogy csak egy küldetésrészei voltak, akár volt indikátoruk, akár nem. Végülis egy játékmesternek nem nagy nehézség indikátort pöccinteni egy itteni lakos, vagy egy küldetés szereplőjének feje felé. Sőt, egyszer-egyszer a lánynak az is eszébe jutott, hogy a Játékmester maga volt ott a helyszínen, és testközelből figyelte a cselekedeteiket, hiszen akkor jobban meg tudta állapítani, hogy miként jutalmazza őket a végén. Ezt az elméletét igazolta az is, amikor Kayaba Bácsi azt mondta neki, hogy már találkoztak. Visszatérve Shu kislány mivoltához, szóval Saya eléggé megrengette ezt a tézist, majd Utahime ismét igazolta egy picit, majd néhány kislány az Arénában megint megrengette, és Shu akkor jutott el odáig, hogy azt mondja a sárkánynak, hogy oké, nem minden kislány nem szeret harcolni, de ő olyan kislány, aki nem szeret. és Timikének pont egy ilyen idomárt kellett kifognia. Persze ezt viccesen mondta, hiszen tudta jól, amióta Suzu megpróbálta elcsábítani mellőle a petet, hogy soha nem fogja őt elárulni a barátja. Saya kérésére bólintott.
-Anattal azért beszélni fogunk mi is. Ő úgy is tudja. Most viszont… azt hiszem most megyünk. Köszönjük szépen a teát, és bármi baj van, szólj nyugodtan. És… akkor is, ha velünk van baj. És keresd fel azt a valakit, akit Timi mondott.
-Jezob.
-Igen. Őt. Hátha tud segíteni. Örülök, hogy beszélhettünk Saya… most megyek és készítek ebédet mindenkinek… ha gondolod… ha szeretnéd segíthetsz. Mindjárt ebédidő, és szeretném meglepni őket…
És ha a lányka benne volt, akkor közösen, ha nem, akkor csak ketten, de távoztak a szobájából egy ismételt búcsúzás és köszönetnyilvánítás után.

És én is köszönöm a játékot, érdekes volt.
És akkor felírom magamnak, hogy Timikénél van pár nyílvessző. Very Happy

by **Saya** Hétf. Feb. 02 2015, 19:20

Ajj, te, Hugi. Pedig a társaság jó dolog, én legalábbis nagyon szeretem, sokkal jobban, mint egyedül lenni. Többek közt láthatod, én a te társaságodat is nagyon szeretem, meg hát melletted amúgy se lehetek soha egyedül :3
Na majd meg fogom ám neked én mutatni, hogy milyen jó is társaságban lenni, csak uh, ezeket a zizéket bár ne látnám.
~Mindjárt visszamegyek, ahogy a Shuék elmentek.~
Áh, nyugi, majd meg fogjuk keresni ezt a Jezobot és majd biztos fog segíteni \o/ Bólintok a Shukakunak is, mikor pont ugyanezt mondja, amire én is gondoltam, meg legalább sikerült megjegyeznem a nevét, ami nálam biza nagy szó :3 Fel is kelek már a kényelmetlen karfáról és bár a teám az nekem nem fogyott el, de sebaj, visszaviszem a csészéket meg a Timidus tálját a konyhába, aztán majd később megcsinálom, hogy elmosogatom, mert rend a lelke mindennek, és próbálok közben nem az undi foltokra nézni.
-Jaj, persze, segítek \o/ Vagyis, segítünk... Embarassed

Mert hát nem tudom, a céhes konyhában mennyi lesz a folt, ha nagyon sok, akkor inkább hagyni fogom a Hugit főzni, én meg elvonulok >.>
Szóval végülis jah, kijelenthetjük, hogy én a Shukakuval és a Timidussal közösen akkor kiléptem a szobából, persze miután csak kinyitottam az ajtót, amit a Hugi még be is zárt, mert ugye meg akarta büntetni a Shukakut, de végül nem büntette, sőt, most sokkal nyugodtabb és csendesebb, mint előtte mindig, ha szóba került ő vagy Timidus. Megbarátkozol velük? :3
~Soha.~
Most még ezt mondod :3
~Akkor minek kérdezed? Töröld le inkább a vigyort a képedről és húzz főzni.~
Igenis o7 De azért vigyorgok én még tovább egy picikét, mert tudom ám, hogy te milyen vagy, meg előlem nem rejthetsz el... majdnem semmit Rolling Eyes

//Köszöntem :3//

by **Kiwi** Kedd Aug. 30 2016, 12:19

Amikor belépsz a szobádba, egy kis boríték fogad. Benne egy levél és egy melléklet részlettel.
Sok sikert hozzá!

Levél:

Melléklet:

by **Jun** Szer. Jan. 11 2017, 17:55

Kicsit megkésve ugyan, de január elején Saya egyik nap egy csinos dobozkát fog találni az ajtaja előtt. Rajta picike pink illatosított papíron csak annyi áll "happi brthday Saya!"
A doboz közepesen nagy, és ha kinyitod egy szép világoskék ruhácskát találsz benne, gombolós pántokkal, fodros szoknyarésszel, és egy hozzá illő cipellővel. bari

by Ajánlott tartalom