KezdőlapViktor Kireyev
2 posters
1 / 1 oldal
Viktor Kireyev
by Viktor Kireyev Kedd Nov. 12, 2013 10:02 pm
Név: Viktor Kireyev
Nem: Férfi
Kaszt: kardforgató
Kor: 19
Kinézet: Körülbelül 180 cm magas és 73 kiló. Átlagos hosszúságú de nem átlagos színű - fehér - haját apjától örökölte vörös szemeivel együtt. Öltözködésében szereti kifejezni a gazdagságát és felsőbbrendűségét. Arca sűrűn tükröz unottságot de, ha komolyan veszi a feladatot, akkor egyenes háttal és komolyan áll elébe.
Jellem: Alapból nyugodt természetű és nehéz kihozni a sodrából de talán csak a lustasága miatt tűnhet annak, hiszen nem szeret fölöslegesen pattogni. Általában főleg lustaságból nem szereti túl hamar komolyan venni a dolgokat de, ha mégis megerőlteti magát, akkor onnantól már nem viccel. Szereti a kihívásokat és ezért a húgát is, akiért ha kell, bármeddig elmegy, bár szereti rajta élezni a nyelvét. Mindezek mellé eléggé lenéző a nála alacsonyabb rangú emberekkel szemben. Negatív tulajdonságai ellenére próbál helyesen cselekedni.
Képességek
Spinning blade: Viktor nagy sebességgel pörgetni kezdi a kardját, amivel egy támadást nullázhat. A képességgel bárkit megvédhet. Lehűlési idő 3 kör.
Előtörténet:
Előnyös tud lenni, ha az ember jó családba születik. Én, pedig egy kifejezetten jó családba születtem. Egy nagy múltú nemesi család sarjaként élvezhettem a névvel és a gazdagsággal járó kényelmet, na persze megvoltak a maga nehézségei is. Otthon tanulhattam de, magas elvárásoknak kellett megfelelnem hisz nem ronthattam a család hírnevét. Persze ez nem csak a tanulásban volt így. Mindenben tökéletesen kellett teljesítenem. Nem úgy, mint az ikertestvéremnek…
Viktoriyának olyanokat is megengedtek, amiért engem már elástak volna. Ettől függetlenül a folytonos veszekedések között nagyon is jó testvérek voltunk, ha valamiben szükségünk volt a másik segítségére. Többnyire együtt voltunk de voltak dolgok, amiket csak nekem engedtek. Nagybátyámmal - Lukával - sokszor jártunk vadászni a kastély mögött elterülő erdőbe és vívást is tanulhattam, amit nagyon szerettem. A húgom is állandóan jönni akart de persze sosem engedték. Kicsit sajnáltam emiatt de ez általában abban nyilvánult meg, hogy ezzel is csak piszkáltam. Aztán ezek a napok is véget értek lassan.
Négy évvel ezelőtt aztán a nagyapánk meghalt és apám örökölte meg a család vagyonát. Ezek után kezdtek rosszra fordulni a dolgok. Apám és a nagybátyám sokat veszekedtek egymással aminek a vége az lett hogy Luka elköltözött és sokáig nem is láttuk. Viharos időszak volt de végül Luka költözése után lassan ez is elcsendesedett. Látszólag visszatértek a dolgok a rendes kerékvágásba. Újabb három év telt el nyugalomban.
Egyik éjszaka aztán nagy hangzavarra ébredtem. Kiáltások és kutyaugatás törte meg az éjszaka csendjét aztán felugattak a fegyverek is. A kalasnyikovok vérfagyasztó kerepelése töltötte meg a levegőt tovább növelve a hatalmas hangzavart. Azonnal tudtam hogy nagy a baj. Kirohantam a szobámból és apámmal találtam szembe magam, aki a kezembe nyomta a vadászatra használt puskámat és azt kiabálta, hogy keressem meg a testvéremet és próbáljunk meg kijutni. Időközben a fegyverek ropogása egyre közelebbről hallatszódott, én pedig a húgom nevét kiabálva rohantam végig a kastély folyosóin. A házat mindössze két őr vigyázta a kutyáinkkal és egy-egy gépfegyverrel felszerelkezve így tudtam, hogy nem tarthatnak ki sokáig, ugyanis a hangokból ítélve sokkal többen lehettek azok, akik megtámadtak minket. Végül megtaláltam Vikyt de nem volt egyedül. Épp egy feketeruhás alakkal birkózott. Nem volt idő gondolkodni. Felemeltem a puskát és meghúztam a ravaszt. A támadó felordított majd a tüdejét markolászva esett össze. Ez volt az első alkalom, hogy megöltem valakit, de nem lassítottam le. Az adrenalin tovább dolgozott bennem. Megragadtam a húgom karját és a garázs felé rángattam. Egy ember őrizte a kocsikat, és ahogy meglátott minket felénk fordította a gépfegyverét de, mielőtt lőhetett volna már halott is volt. Lavrenty az egyik őrünk rohant be a nyitott garázsajtón füstölgő fegyverrel a kezében. Hálásan bólintottam neki majd mindhárman beszálltunk apám egyik sportkocsijába hogy valahogy kikeveredjünk a főútra. Azonban alig csuktuk be az ajtókat lőni, kezdtek ránk. Szinte felrobbant a hátsó szélvédő az egyik lövéstől. Üvegszilánkok, és vér töltötte meg a kocsi belsejét, én pedig csukott szemmel teljes erőből tapostam a gázt és kiszáguldottam a kapun, miközben lövedékek záporoztak körülöttünk. Aztán a zajok lassan távolodni kezdtek. A visszapillantóban láttam hogy a kastélyunk egy része már lángokban áll és sötét alakok rohantak ide-oda.
Szinte két lábbal tapostam a szétlyuggatott kocsi gázpedálját, hogy minél messzebb kerüljünk a lerombolt életünktől. Oldalra nézve Viky vérző arcával találtam szembe magam de látszólag egyben volt. A mögöttünk ülő Lavrenty már nem mozdult.
Egész éjszaka hajtottunk. Majd egy kisváros szélén megállva a terv szerint megpróbáltam felhívni apámat de nem vette fel. Tudtam, hogy nem jutottak ki. Ezután csak egy ember maradt, akihez fordulhattunk. Felhívtam Lukát aki meglepetten, hallgatta végig a támadást és a megmenekülésünket majd megígérte, hogy küld nekünk repülőjegyeket és segít nekünk kideríteni, hogy mi állhat a támadás mögött.
Gond nélkül eljutottunk Japánba és a repülőtéren aggódó arccal várt ránk a nagybátyánk. Elvitt minket a lakásához, ami meglepően tágas volt - annak ellenére, hogy nem sokat örökölt a nagyapánktól - bár még így sem közelítette meg a kastélyunk méreteit. Ettünk pár falatot miközben az elejétől a végéig, elmondtam a történteket. Luka biztosított róla hogy mindent megtesz azért, hogy kiderítse mi történt, mi pedig pihenjünk le addig. Elvezetett a szobáinkhoz, ahol szinte rögtön szemet szúrt az egyik polcon heverő sisak. Tudtam hogy a japánok kifejlesztettek valamilyen virtuális valóságot, létrehozó sisakot de azon túl még nem nagyon hallottam róla. Úgy döntöttem, hogy megfogadom Luka tanácsát, és pihenésképp kipróbálom a játékot.
Belépve egy kasztválasztó képernyővel találtam szembe magam. Egy ideig három között vacilláltam. Lovag, Kardforgató és Harcos. Mindegyik tetszett, de végül - talán a vívás óráim miatt - a kardforgatót választottam. Elvégeztem a maradék beállításokat végül ténylegesen is beléptem a játékba. Első ránézésre tetszett amit láttam, és nem sokkal azután hogy megjelentem megláttam Vikyt is. Azonban szinte rögtön egy másik játékos lépett elénk. Valamilyen küldetéshez próbált csapatot gyűjteni. Megkérdeztem tőle, hogy hogyan mennek itt a dolgok, mert még csak most léptünk be. Az arca meglepettséget tükrözött. Mindent elmagyarázott.
Csapdába kerültünk…
Nem: Férfi
Kaszt: kardforgató
Kor: 19
Kinézet: Körülbelül 180 cm magas és 73 kiló. Átlagos hosszúságú de nem átlagos színű - fehér - haját apjától örökölte vörös szemeivel együtt. Öltözködésében szereti kifejezni a gazdagságát és felsőbbrendűségét. Arca sűrűn tükröz unottságot de, ha komolyan veszi a feladatot, akkor egyenes háttal és komolyan áll elébe.
Jellem: Alapból nyugodt természetű és nehéz kihozni a sodrából de talán csak a lustasága miatt tűnhet annak, hiszen nem szeret fölöslegesen pattogni. Általában főleg lustaságból nem szereti túl hamar komolyan venni a dolgokat de, ha mégis megerőlteti magát, akkor onnantól már nem viccel. Szereti a kihívásokat és ezért a húgát is, akiért ha kell, bármeddig elmegy, bár szereti rajta élezni a nyelvét. Mindezek mellé eléggé lenéző a nála alacsonyabb rangú emberekkel szemben. Negatív tulajdonságai ellenére próbál helyesen cselekedni.
Képességek
Spinning blade: Viktor nagy sebességgel pörgetni kezdi a kardját, amivel egy támadást nullázhat. A képességgel bárkit megvédhet. Lehűlési idő 3 kör.
Előtörténet:
Előnyös tud lenni, ha az ember jó családba születik. Én, pedig egy kifejezetten jó családba születtem. Egy nagy múltú nemesi család sarjaként élvezhettem a névvel és a gazdagsággal járó kényelmet, na persze megvoltak a maga nehézségei is. Otthon tanulhattam de, magas elvárásoknak kellett megfelelnem hisz nem ronthattam a család hírnevét. Persze ez nem csak a tanulásban volt így. Mindenben tökéletesen kellett teljesítenem. Nem úgy, mint az ikertestvéremnek…
Viktoriyának olyanokat is megengedtek, amiért engem már elástak volna. Ettől függetlenül a folytonos veszekedések között nagyon is jó testvérek voltunk, ha valamiben szükségünk volt a másik segítségére. Többnyire együtt voltunk de voltak dolgok, amiket csak nekem engedtek. Nagybátyámmal - Lukával - sokszor jártunk vadászni a kastély mögött elterülő erdőbe és vívást is tanulhattam, amit nagyon szerettem. A húgom is állandóan jönni akart de persze sosem engedték. Kicsit sajnáltam emiatt de ez általában abban nyilvánult meg, hogy ezzel is csak piszkáltam. Aztán ezek a napok is véget értek lassan.
Négy évvel ezelőtt aztán a nagyapánk meghalt és apám örökölte meg a család vagyonát. Ezek után kezdtek rosszra fordulni a dolgok. Apám és a nagybátyám sokat veszekedtek egymással aminek a vége az lett hogy Luka elköltözött és sokáig nem is láttuk. Viharos időszak volt de végül Luka költözése után lassan ez is elcsendesedett. Látszólag visszatértek a dolgok a rendes kerékvágásba. Újabb három év telt el nyugalomban.
Egyik éjszaka aztán nagy hangzavarra ébredtem. Kiáltások és kutyaugatás törte meg az éjszaka csendjét aztán felugattak a fegyverek is. A kalasnyikovok vérfagyasztó kerepelése töltötte meg a levegőt tovább növelve a hatalmas hangzavart. Azonnal tudtam hogy nagy a baj. Kirohantam a szobámból és apámmal találtam szembe magam, aki a kezembe nyomta a vadászatra használt puskámat és azt kiabálta, hogy keressem meg a testvéremet és próbáljunk meg kijutni. Időközben a fegyverek ropogása egyre közelebbről hallatszódott, én pedig a húgom nevét kiabálva rohantam végig a kastély folyosóin. A házat mindössze két őr vigyázta a kutyáinkkal és egy-egy gépfegyverrel felszerelkezve így tudtam, hogy nem tarthatnak ki sokáig, ugyanis a hangokból ítélve sokkal többen lehettek azok, akik megtámadtak minket. Végül megtaláltam Vikyt de nem volt egyedül. Épp egy feketeruhás alakkal birkózott. Nem volt idő gondolkodni. Felemeltem a puskát és meghúztam a ravaszt. A támadó felordított majd a tüdejét markolászva esett össze. Ez volt az első alkalom, hogy megöltem valakit, de nem lassítottam le. Az adrenalin tovább dolgozott bennem. Megragadtam a húgom karját és a garázs felé rángattam. Egy ember őrizte a kocsikat, és ahogy meglátott minket felénk fordította a gépfegyverét de, mielőtt lőhetett volna már halott is volt. Lavrenty az egyik őrünk rohant be a nyitott garázsajtón füstölgő fegyverrel a kezében. Hálásan bólintottam neki majd mindhárman beszálltunk apám egyik sportkocsijába hogy valahogy kikeveredjünk a főútra. Azonban alig csuktuk be az ajtókat lőni, kezdtek ránk. Szinte felrobbant a hátsó szélvédő az egyik lövéstől. Üvegszilánkok, és vér töltötte meg a kocsi belsejét, én pedig csukott szemmel teljes erőből tapostam a gázt és kiszáguldottam a kapun, miközben lövedékek záporoztak körülöttünk. Aztán a zajok lassan távolodni kezdtek. A visszapillantóban láttam hogy a kastélyunk egy része már lángokban áll és sötét alakok rohantak ide-oda.
Szinte két lábbal tapostam a szétlyuggatott kocsi gázpedálját, hogy minél messzebb kerüljünk a lerombolt életünktől. Oldalra nézve Viky vérző arcával találtam szembe magam de látszólag egyben volt. A mögöttünk ülő Lavrenty már nem mozdult.
Egész éjszaka hajtottunk. Majd egy kisváros szélén megállva a terv szerint megpróbáltam felhívni apámat de nem vette fel. Tudtam, hogy nem jutottak ki. Ezután csak egy ember maradt, akihez fordulhattunk. Felhívtam Lukát aki meglepetten, hallgatta végig a támadást és a megmenekülésünket majd megígérte, hogy küld nekünk repülőjegyeket és segít nekünk kideríteni, hogy mi állhat a támadás mögött.
Gond nélkül eljutottunk Japánba és a repülőtéren aggódó arccal várt ránk a nagybátyánk. Elvitt minket a lakásához, ami meglepően tágas volt - annak ellenére, hogy nem sokat örökölt a nagyapánktól - bár még így sem közelítette meg a kastélyunk méreteit. Ettünk pár falatot miközben az elejétől a végéig, elmondtam a történteket. Luka biztosított róla hogy mindent megtesz azért, hogy kiderítse mi történt, mi pedig pihenjünk le addig. Elvezetett a szobáinkhoz, ahol szinte rögtön szemet szúrt az egyik polcon heverő sisak. Tudtam hogy a japánok kifejlesztettek valamilyen virtuális valóságot, létrehozó sisakot de azon túl még nem nagyon hallottam róla. Úgy döntöttem, hogy megfogadom Luka tanácsát, és pihenésképp kipróbálom a játékot.
Belépve egy kasztválasztó képernyővel találtam szembe magam. Egy ideig három között vacilláltam. Lovag, Kardforgató és Harcos. Mindegyik tetszett, de végül - talán a vívás óráim miatt - a kardforgatót választottam. Elvégeztem a maradék beállításokat végül ténylegesen is beléptem a játékba. Első ránézésre tetszett amit láttam, és nem sokkal azután hogy megjelentem megláttam Vikyt is. Azonban szinte rögtön egy másik játékos lépett elénk. Valamilyen küldetéshez próbált csapatot gyűjteni. Megkérdeztem tőle, hogy hogyan mennek itt a dolgok, mert még csak most léptünk be. Az arca meglepettséget tükrözött. Mindent elmagyarázott.
Csapdába kerültünk…
Viktor Kireyev- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 6
Join date : 2013. Nov. 12.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Viktor Kireyev
by Kayaba Akihiko Szer. Nov. 13, 2013 1:29 pm
Szia!
Nagyon bírom ezt a testvéres dolgot és az egy történetet két szemszögből! Az előtörténetet elfogadom.
Azonban még nincs itt vége, hiszen itt az idő, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit a kardforgató alapra, azaz:
Élet: 1
Fegyverkezelés: 0
Erő: 2
Kitartás: 0
Gyorsaság: 2
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kard (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Nagyon bírom ezt a testvéres dolgot és az egy történetet két szemszögből! Az előtörténetet elfogadom.
Azonban még nincs itt vége, hiszen itt az idő, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit a kardforgató alapra, azaz:
Élet: 1
Fegyverkezelés: 0
Erő: 2
Kitartás: 0
Gyorsaság: 2
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kard (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.