Number one? =)
3 posters
2 / 2 oldal
2 / 2 oldal • 1, 2
Re: Number one? =)
Regik-e támadása váratlanul ér, egy picit, hiába közölte előre, éppen valami fontos dolog közepén vagyok tehát nem figyeltem rá teljesen, hát nah, ez van, vessenek meg érte, de megnézném őket az én helyzetemben azért >.>
~ víz! o.O Ren…. vííííz, nee, vízet neee…placcs~ Megúsztatják a petem, majd partra is vergődik Én nem tudok mit kezdeni vele, fogalmam sincs arról, hogyan működik a képessége.. megzavarni tuti nem lehet, hiszen köhömm… épp folyamatban van valami, ami nem töri meg.. és ha ez nem, akkor semmi sem képes rá…
~ Ez nagy hiba volt te **** **** *******!!!! ~ mondja a petem és már mutatkoznak rajta az időnkénti, súlyos dühroham jelei.
Kuro-chan szavai újfent meglepnek, ki tudja, hogy már hányadik alkalommal, de most ez pozitívum, mármint nem az, ami kijön a pici szájcsakáján, hanem más….
- Ahha Kuro-chan! Szóval akkor te akartad, hogy ezt tegyem veled? – kérdezem mosolyogva, bár már egy picikét szaporán veszem a levegőt. Én kemény munkát végzek mindeközben kérem szépen >.>
mindenesetre, most egy kicsit megnyugszom, hiszen, ha ő is ezt akarja, hogy azt tegyem vele, amit teszek, vagy mi o.O? Izé, mindegy, a lényeg, hogy ez akkor nem minősül nemi erőszaknak, hiszen beleegyezéses kufirc folyik éppen, módfelett fura fétissel… ejj ez a Kuro-chan…
Most, hogy egy leesett egy kisebb kavics a szívemről, máris jobban fogadom Kuro-chan illetlen kifejezéseit. Pont jókor jött ez, hiszen már a határomon voltam és esetleg sárgaként kerültem volna ki a küzdelemből, ami nem lenne valami ó dolog. Eddig sem sárgultam be és ezek után sem akarok. Az azt jelentené, hogy bántok másokat, pedig nem igaz.. most sem bántom a lányt itt alattam, mert hát azt teszem, amit ő akar nem?
- Az igazi világban még nagyobb előnyöm lenne Ku-ro-chan és mondtam már… várd ki a végét, mert érhetnek még meglepetések – Hehe, ha az eredeti világban próbálkozna ezzel, hát jól befürödne vele. Tuti nem volt még sztárral dolga, ha azt hiszi, hogy nagyobb szava lenne, mint nekem. Egyszerűen lehetetlen, ezrek állnának az én pártomra, őt pedig megbélyegeznék valamivel.. ez van, nem ajánlatos olyan személybe belekötni, akinek ekkora a rajongótábora, és főleg lányokból áll
Veeeeh, már megint majdnem bevettem a színészkedését, de csak majdnem >.> Azt meg kell hagyni, hogy piszkosul nagy tehetség, ha a színészetről van szó, lenne jövője ebben a szakmában az tuti, efelől nincs kétség, csak, hát… van egy kis baj a buksijával, amivel lehet, hogy az orvosok sem tudnának mit kezdeni… így nem nagyon lehetne neki hátat fordítani, vagy egy szobában aludni vele
- De, pedig pont arra céloztam Kuro-chan… a tested nem biztos, hogy neked engedelmeskedik - mondom kuncogva és áttérek a keblei nyelvel való letapogatására, miközben egyre gyorsuló ritmusban teszem továbbra is magamévá és Reginald? Hát sajnos őt ismt elrepítem, jó messzire, ne csipkedjen már aktus közben vazeg..
~ Reeeeen!!! ~mérgelődik, de nem figyelek rá, kezem, szám, mindenem foglalt most
~ víz! o.O Ren…. vííííz, nee, vízet neee…placcs~ Megúsztatják a petem, majd partra is vergődik Én nem tudok mit kezdeni vele, fogalmam sincs arról, hogyan működik a képessége.. megzavarni tuti nem lehet, hiszen köhömm… épp folyamatban van valami, ami nem töri meg.. és ha ez nem, akkor semmi sem képes rá…
~ Ez nagy hiba volt te **** **** *******!!!! ~ mondja a petem és már mutatkoznak rajta az időnkénti, súlyos dühroham jelei.
Kuro-chan szavai újfent meglepnek, ki tudja, hogy már hányadik alkalommal, de most ez pozitívum, mármint nem az, ami kijön a pici szájcsakáján, hanem más….
- Ahha Kuro-chan! Szóval akkor te akartad, hogy ezt tegyem veled? – kérdezem mosolyogva, bár már egy picikét szaporán veszem a levegőt. Én kemény munkát végzek mindeközben kérem szépen >.>
mindenesetre, most egy kicsit megnyugszom, hiszen, ha ő is ezt akarja, hogy azt tegyem vele, amit teszek, vagy mi o.O? Izé, mindegy, a lényeg, hogy ez akkor nem minősül nemi erőszaknak, hiszen beleegyezéses kufirc folyik éppen, módfelett fura fétissel… ejj ez a Kuro-chan…
Most, hogy egy leesett egy kisebb kavics a szívemről, máris jobban fogadom Kuro-chan illetlen kifejezéseit. Pont jókor jött ez, hiszen már a határomon voltam és esetleg sárgaként kerültem volna ki a küzdelemből, ami nem lenne valami ó dolog. Eddig sem sárgultam be és ezek után sem akarok. Az azt jelentené, hogy bántok másokat, pedig nem igaz.. most sem bántom a lányt itt alattam, mert hát azt teszem, amit ő akar nem?
- Az igazi világban még nagyobb előnyöm lenne Ku-ro-chan és mondtam már… várd ki a végét, mert érhetnek még meglepetések – Hehe, ha az eredeti világban próbálkozna ezzel, hát jól befürödne vele. Tuti nem volt még sztárral dolga, ha azt hiszi, hogy nagyobb szava lenne, mint nekem. Egyszerűen lehetetlen, ezrek állnának az én pártomra, őt pedig megbélyegeznék valamivel.. ez van, nem ajánlatos olyan személybe belekötni, akinek ekkora a rajongótábora, és főleg lányokból áll
Veeeeh, már megint majdnem bevettem a színészkedését, de csak majdnem >.> Azt meg kell hagyni, hogy piszkosul nagy tehetség, ha a színészetről van szó, lenne jövője ebben a szakmában az tuti, efelől nincs kétség, csak, hát… van egy kis baj a buksijával, amivel lehet, hogy az orvosok sem tudnának mit kezdeni… így nem nagyon lehetne neki hátat fordítani, vagy egy szobában aludni vele
- De, pedig pont arra céloztam Kuro-chan… a tested nem biztos, hogy neked engedelmeskedik - mondom kuncogva és áttérek a keblei nyelvel való letapogatására, miközben egyre gyorsuló ritmusban teszem továbbra is magamévá és Reginald? Hát sajnos őt ismt elrepítem, jó messzire, ne csipkedjen már aktus közben vazeg..
~ Reeeeen!!! ~mérgelődik, de nem figyelek rá, kezem, szám, mindenem foglalt most
HP |
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Már szavak sem voltak arra a degeneráltságra, amit Ren-san mutatott velem szemben... A madara szitkozódását könnyedén elengedtem a fülem mellett, mi több, még dicséretnek is beillettek számomra azok a nyomdafestéket nem tűrő szavak, ám a hülyeség ezen fokával már én sem nagyon tudtam mit kezdeni. Ez a patkány teljesen elszakított minden féket, ami az emberi elmén található: minden szavamat úgy értelmezi, ahogy az a számára optimális és szemernyi önkontrollt sem tanúsít... Ugyan, ki gondolna arra, hogy ha meg akarják ölni, akkor közösülni próbáljon az illetővel, ha nem egy határok nélküli ösztönlény?
- Hányingerem van tőled, a puszta gondolattól, hogy hozzám érsz, felfordul a gyomrom. Képzelheted, mennyire izgató így számomra, hogy még össze is nyálazol, de ami azt illeti, még akkor sem tüzelnél fel, ha történetesen szimpatikus lennél számomra... Nem hinném, hogy ezzel a teljesítménnyel lenne olyan lány, akit ki tudsz elégíteni, Ren-san. Amatőr vagy =) - tapostam bele az önérzetébe kíméletlenül. Hangomban semmi kéj nem hallatszott, hiába az erőfeszítései. Csupán a mérhetetlen gyűlölettől csöpögtek a szavaim. Azonban elegem lett abból, ami történt, végtelenül idegesítő volt hagyni magam ennek az egysejtűnek. Értékes információt nyertem, hangra alapuló semlegesítő képességének a lehűlési idejét elraktároztam a fejemben, így bátran szakítottam meg az aktust, és mivel a féreg mással foglalatoskodott, így nem esett nehezemre előhívni az inventorymból egy Halvány Lökés Kristályt.
- Tsumaranai... -.- - szólaltam meg, és búcsúzóul még aktiváltam második számú képességemet, majd a kristályt felhasználva ellöktem magamtól Ren-sant. Felsóhajtottam és talpra álltam, majd hátráltam néhány lépést. Megkönnyebbülést jelentett ismét szabadnak lenni, és nélkülözni a csótány érintését. A menümet ismét megnyitva magamra egy könnyű lepelt öltöttem, aztán megigazítottam a frizurámat.
- Ara-ara... - sopánkodtam kissé, kellemetlen meglepetés ért ugyanis. Nem találtam a férfi felszereléseit. Nahát, talán kudarcot vallott a képességem... Annyi baj legyen, bizonyos voltam benne, hogy lesz még rá lehetőségem, hogy pontot tegyek ennek az estének a végére. Addig is azonban rendkívül jó szórakozást találtam ki. Az ostoba madarat lángra lobbantottam, hogy tollazatáról felszáradjon a nedvesség, majd a levegőbe emeltem és magam mellé irányítottam.
- Ez volt az utolsó dolog, amit élveztél ebben az estében, Ren-san ^^ - kuncogtam, majd a Reginald névre hallgató szivárványos pulykafelfújtot egy intéssel a tó kellős közepe fölé küldtem, és aljas vigyorral az arcomon újra a vízbe merítettem.
- Szerinted mi végez vele előbb? A fulladás vagy a tó szokatlanul agresszív lakói? - kuncogtam tovább, egyre hangosabban kifejezve örömömet. Mire abból a távolságból kievickélne, alighanem az a két-három halacska, amit felbéreltem, elvégzi a piszkos munkát. Ha pedig netalántán valamilyen csoda folytán mégis közel kerülne a meneküléshez, egyszerűen visszahajítom ugyanoda, ahonnan indult. Nos, mit teszel, Ren-san? =)
- Hányingerem van tőled, a puszta gondolattól, hogy hozzám érsz, felfordul a gyomrom. Képzelheted, mennyire izgató így számomra, hogy még össze is nyálazol, de ami azt illeti, még akkor sem tüzelnél fel, ha történetesen szimpatikus lennél számomra... Nem hinném, hogy ezzel a teljesítménnyel lenne olyan lány, akit ki tudsz elégíteni, Ren-san. Amatőr vagy =) - tapostam bele az önérzetébe kíméletlenül. Hangomban semmi kéj nem hallatszott, hiába az erőfeszítései. Csupán a mérhetetlen gyűlölettől csöpögtek a szavaim. Azonban elegem lett abból, ami történt, végtelenül idegesítő volt hagyni magam ennek az egysejtűnek. Értékes információt nyertem, hangra alapuló semlegesítő képességének a lehűlési idejét elraktároztam a fejemben, így bátran szakítottam meg az aktust, és mivel a féreg mással foglalatoskodott, így nem esett nehezemre előhívni az inventorymból egy Halvány Lökés Kristályt.
- Tsumaranai... -.- - szólaltam meg, és búcsúzóul még aktiváltam második számú képességemet, majd a kristályt felhasználva ellöktem magamtól Ren-sant. Felsóhajtottam és talpra álltam, majd hátráltam néhány lépést. Megkönnyebbülést jelentett ismét szabadnak lenni, és nélkülözni a csótány érintését. A menümet ismét megnyitva magamra egy könnyű lepelt öltöttem, aztán megigazítottam a frizurámat.
- Ara-ara... - sopánkodtam kissé, kellemetlen meglepetés ért ugyanis. Nem találtam a férfi felszereléseit. Nahát, talán kudarcot vallott a képességem... Annyi baj legyen, bizonyos voltam benne, hogy lesz még rá lehetőségem, hogy pontot tegyek ennek az estének a végére. Addig is azonban rendkívül jó szórakozást találtam ki. Az ostoba madarat lángra lobbantottam, hogy tollazatáról felszáradjon a nedvesség, majd a levegőbe emeltem és magam mellé irányítottam.
- Ez volt az utolsó dolog, amit élveztél ebben az estében, Ren-san ^^ - kuncogtam, majd a Reginald névre hallgató szivárványos pulykafelfújtot egy intéssel a tó kellős közepe fölé küldtem, és aljas vigyorral az arcomon újra a vízbe merítettem.
- Szerinted mi végez vele előbb? A fulladás vagy a tó szokatlanul agresszív lakói? - kuncogtam tovább, egyre hangosabban kifejezve örömömet. Mire abból a távolságból kievickélne, alighanem az a két-három halacska, amit felbéreltem, elvégzi a piszkos munkát. Ha pedig netalántán valamilyen csoda folytán mégis közel kerülne a meneküléshez, egyszerűen visszahajítom ugyanoda, ahonnan indult. Nos, mit teszel, Ren-san? =)
Kuromajo- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 327
Join date : 2013. Jun. 10.
Karakterlap
Szint: 29
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Reginald jól bepörög, már nagyon a begyében van a lány, akivel most éppen… harcolok? Hehe, valami olyasmi, bár eléggé érdekes szabályok lettek lefektetve, pontosabban nem is azok lettek lefektetve: roll: Sajnos most nem áll módomban lenyugtatni a saját dühös petemet, akit jelen helyzetben még csak nem is én irányítok. Sőt még meg is támadott a lány parancsára egy párszor., Most éppen más dologgal vagyok elfoglalva… tudom, hogy nem szereti a vizet, de ez van… fürdeni sosem árt, még egy főnixnek sem, elvégre nem lángol az mindig, csak amikor kedve tartja A partnerem viszont nem hagyja magát… a nyelve egyre csípősebb és eléggé sértő dolgokat mond nekem. Még jó, hogy tudom, mind kamu Egyik állítás sem illik rám, nem bizony, eddig csak és kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptam csak, ráadásul rengeteget. Egy sztárnak is le kell vezetni a felesleges energiáit, a felgyülemlett stresszt és valljuk be, ennél jobb módszer nem létezik rá…. akárki megmondhatja, aki már legalább egyszer művelte eme testmozgást… persze önszántából
- Ajaj… már megint füllentesz Kuro-chan Kíváncsi lennék rá, hogy volt-e valaha olyan mondatod, melyben minden szó igaznak bizonyult Tudod ez egyfajta betegség is lehet - Bizony, van olyan, azt hiszem, ezeket hívják notórius hazudozónak, vagy minek. Elképzelhető, hogy ez a csaj is ilyen…. nagy az esély rá, de ki tudja? Sőt…. kit érdekel ez most, hehe….
Pont a dolgok közepén járok, amikor szó szerint lerepülök a lányról o.O
- Kuro-chan hidoooooi! – panaszkodom egy sort, mialatt felkelek a homokról és leporolom magam pár gyors mozdulattal.
- Még nem fejeztem be - mondom morcosan.. ez így nem ér… ez csak fél siker, az meg egyikünknek sem jó, én meg főként nem szeretek félbehagyni semmit sem. Erről meg ne is beszéljünk Ami még rosszabb, hogy mikor újra rápillantok, már el is takarja magát -.-’’’ Veeeeh.. jellemző… most jól el van rontva az estém
~ Reeeen! ez kezd unalmas enni, miért nem látod el a baját? ~ kérdezi Reginald, de erre már tudhatná a választ. Az én indikátorom mindig is zöld volt é az is marad, nem szándékozom elcsúfítani egy ilyen kis semmiség miatt… az:
- Esélytelen
~ Miért? Ez csak egy ****** *** ***** ~ Szerintem nem kellene elengednem egyedül kóvályogni… tuti, hogy akkor tanul ilyen szavakat. Ha lenne szája, kimosnám szappannal az tuti, de így… csőrrel nem tudom, hogy hogyan is működne... max valami forgókefével, hehe.
- He?! Miért mondod ezt Kuro-chan? Már nem akarsz játszani? :O – nézek érdeklődve a lányra, majd azt figyelem, hogy mit csináltat Regi-vel.
~ O.O
- O.o- és placcs. Regi ismét a vízben van o.O Minek bosszantja még tovább ez a lányka azt a szegény petet? Ha kiszabadul, itt nem lesz könyörület neki, még az is lehet, hogy nekem se. Irtó nagy ámokfutásba tud kezdeni ha rettentően felidegesítik. Igazi berserker kakadu \o/
Kuro-chanra először furán nézek, majd elkap a nevetés, de olyannyira, hogy a hasamat fogom tőle. Ez nagyon vicces volt, hehe… nem semmi ez a csaj, hehe. Beletelik egy kis időbe, míg szavakat tudok kipréselni a nagy hahota közben… hát ez van, na
- Tudod Kuro-chan Regi egy főnix. Szal őt nem lehet kinyírni érted? – magyarázom bele-belenevetve…
- Regenerálódik, még a nulláról is – persze ha párbaj van, ettől még veszítünk, de erről felesleges neki beszámolnom.
- Nem ismered a meséket, mondákat? – kérdezem nagy vigyorral az arcomon és továbbra is fedetlenül állok a lány mellett, sőt, még el is kezdek felé sétálni
- Ajaj… már megint füllentesz Kuro-chan Kíváncsi lennék rá, hogy volt-e valaha olyan mondatod, melyben minden szó igaznak bizonyult Tudod ez egyfajta betegség is lehet - Bizony, van olyan, azt hiszem, ezeket hívják notórius hazudozónak, vagy minek. Elképzelhető, hogy ez a csaj is ilyen…. nagy az esély rá, de ki tudja? Sőt…. kit érdekel ez most, hehe….
Pont a dolgok közepén járok, amikor szó szerint lerepülök a lányról o.O
- Kuro-chan hidoooooi! – panaszkodom egy sort, mialatt felkelek a homokról és leporolom magam pár gyors mozdulattal.
- Még nem fejeztem be - mondom morcosan.. ez így nem ér… ez csak fél siker, az meg egyikünknek sem jó, én meg főként nem szeretek félbehagyni semmit sem. Erről meg ne is beszéljünk Ami még rosszabb, hogy mikor újra rápillantok, már el is takarja magát -.-’’’ Veeeeh.. jellemző… most jól el van rontva az estém
~ Reeeen! ez kezd unalmas enni, miért nem látod el a baját? ~ kérdezi Reginald, de erre már tudhatná a választ. Az én indikátorom mindig is zöld volt é az is marad, nem szándékozom elcsúfítani egy ilyen kis semmiség miatt… az:
- Esélytelen
~ Miért? Ez csak egy ****** *** ***** ~ Szerintem nem kellene elengednem egyedül kóvályogni… tuti, hogy akkor tanul ilyen szavakat. Ha lenne szája, kimosnám szappannal az tuti, de így… csőrrel nem tudom, hogy hogyan is működne... max valami forgókefével, hehe.
- He?! Miért mondod ezt Kuro-chan? Már nem akarsz játszani? :O – nézek érdeklődve a lányra, majd azt figyelem, hogy mit csináltat Regi-vel.
~ O.O
- O.o- és placcs. Regi ismét a vízben van o.O Minek bosszantja még tovább ez a lányka azt a szegény petet? Ha kiszabadul, itt nem lesz könyörület neki, még az is lehet, hogy nekem se. Irtó nagy ámokfutásba tud kezdeni ha rettentően felidegesítik. Igazi berserker kakadu \o/
Kuro-chanra először furán nézek, majd elkap a nevetés, de olyannyira, hogy a hasamat fogom tőle. Ez nagyon vicces volt, hehe… nem semmi ez a csaj, hehe. Beletelik egy kis időbe, míg szavakat tudok kipréselni a nagy hahota közben… hát ez van, na
- Tudod Kuro-chan Regi egy főnix. Szal őt nem lehet kinyírni érted? – magyarázom bele-belenevetve…
- Regenerálódik, még a nulláról is – persze ha párbaj van, ettől még veszítünk, de erről felesleges neki beszámolnom.
- Nem ismered a meséket, mondákat? – kérdezem nagy vigyorral az arcomon és továbbra is fedetlenül állok a lány mellett, sőt, még el is kezdek felé sétálni
HP |
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Kíváncsi volnék, hogy mivel tömik az elvakult rajongó lányok ennek a szerencsétlen pojácának a fejét. Vagy... nem, nem is vagyok kíváncsi, egyáltalán nem foglalkoztat, hogy a fejével van baj, és amiatt hiszi, hogy ennyire... jó szerető, vagy egyszerűen csak a pénz és a hírnév által elcsábított lányok azok, akik nem akarják megbántani, és így jobbra-balra hazudoznak neki. Nem sajnálom egy cseppet sem, amiért hamis világban él... vagy elképzelhető lenne, hogy azoknak az olcsó ribancoknak elég lenne ennyi, egy ilyen öncélú közeledés? Hová fajul ez a világ...? Mintha valaha idilli hely lett volna ez a rothadt bolygó...
- Attól tartok nem is fogod ^^ Légy boldog, hogy egyáltalán megengedtem egy cipőre ragadt piszoknak, hogy hozzám nyúljon - sóhajtottam fel a felháborodáson, és közben összehúztam magam. Lassan hatalmába kerített az a rettenetes érzés, amit Ren-san okozott nekem, nehezemre esett ellenállni a remegésnek, ami ilyenkor mindig úrrá lesz rajtam. Még akkor is, ha jutalmul pixelekre robbanthatok egy ocsmány férget, most azonban egyelőre még ez sem vígasztalt. Roppantul idegesítőek voltak a képességei, és egy még mindig a tarsolyában volt... igaz nekem is volt még egy-két ász a nemlétező ingujjam alatt =)
- Nahát, még mindezek ellenére sem akarsz bántani? Habár, amit eddig tettél, rosszabb bármilyen pofonnál... - hajtottam le a fejem kissé, és elsötétedő tekintetem jelezte dühömet az irányába, melyet végül is a madarán töltöttem ki azzal, hogy újabb fürdőre kárhoztattam. Kuncogva figyeltem az állat vergődését, legalább kimosom kicsit a csőrét.
- Mi olyan vicces? - szólaltam meg morcosan, miközben a groteszk látványt nyújtó, undorító lónyerítéshez hasonlatos kacagást hallgattam fintorogva. Ám a magyarázatot hallva most az én köröm jött kuncogásban, csak jóval visszafogottabban tettem meg, mint a férfinek aligha nevezhető majom.
- Főnixnek elég ronda... Halhatatlan lenne? Hmpf, hasztalan blöff, Ren-san. Még ha az is lenne, jelenleg az irányításom alatt áll a képességeivel együtt =) - húzódott aljas félmosoly az ajkaimra, fejemet pedig enyhén leszegtem. Nem moccantam a helyemről, csupán fél szemmel a tó felé figyeltem, hogy lássam, hogyan csökken a madárka életcsíkja a folymatos támadások és a levegőtlenség hatására ^^
- Attól tartok nem is fogod ^^ Légy boldog, hogy egyáltalán megengedtem egy cipőre ragadt piszoknak, hogy hozzám nyúljon - sóhajtottam fel a felháborodáson, és közben összehúztam magam. Lassan hatalmába kerített az a rettenetes érzés, amit Ren-san okozott nekem, nehezemre esett ellenállni a remegésnek, ami ilyenkor mindig úrrá lesz rajtam. Még akkor is, ha jutalmul pixelekre robbanthatok egy ocsmány férget, most azonban egyelőre még ez sem vígasztalt. Roppantul idegesítőek voltak a képességei, és egy még mindig a tarsolyában volt... igaz nekem is volt még egy-két ász a nemlétező ingujjam alatt =)
- Nahát, még mindezek ellenére sem akarsz bántani? Habár, amit eddig tettél, rosszabb bármilyen pofonnál... - hajtottam le a fejem kissé, és elsötétedő tekintetem jelezte dühömet az irányába, melyet végül is a madarán töltöttem ki azzal, hogy újabb fürdőre kárhoztattam. Kuncogva figyeltem az állat vergődését, legalább kimosom kicsit a csőrét.
- Mi olyan vicces? - szólaltam meg morcosan, miközben a groteszk látványt nyújtó, undorító lónyerítéshez hasonlatos kacagást hallgattam fintorogva. Ám a magyarázatot hallva most az én köröm jött kuncogásban, csak jóval visszafogottabban tettem meg, mint a férfinek aligha nevezhető majom.
- Főnixnek elég ronda... Halhatatlan lenne? Hmpf, hasztalan blöff, Ren-san. Még ha az is lenne, jelenleg az irányításom alatt áll a képességeivel együtt =) - húzódott aljas félmosoly az ajkaimra, fejemet pedig enyhén leszegtem. Nem moccantam a helyemről, csupán fél szemmel a tó felé figyeltem, hogy lássam, hogyan csökken a madárka életcsíkja a folymatos támadások és a levegőtlenség hatására ^^
Kuromajo- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 327
Join date : 2013. Jun. 10.
Karakterlap
Szint: 29
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Kuro-chan elég szemtelen módon intézkedik és szakít félbe valami nagyon, de nagyon fontos dolgot, aztán még sértő megjegyzéseket is tesz… Mondjuk az utóbbira már nagyon oda sem figyelek… felfogom ezt egyfajta kislányos viselkedésnek. Mint mikor kötekednek a kislányok a fiúkkal… így adják tudtukra, hogy tetszik nekik. Azt meg mellékes, hogy ki akart nyírni… így utólag belegondolva… elképzelhető, hogy az is csak kamuduma volt, mert azért elég jól hagyta magát és nem is támadt rám, olyan vérmesen Ez azért csak jelent valamit, vagy nem?
- Nanananaaaa, azért ezt ne döntsük el idejekorán Kuro-chan, hiszen hosszú még az éjszaka, nem gondolod? – Ez van… én még nem szórakoztam ki magam eléggé, és fel is vagyok tüzelve rendesen, főleg mióta tisztázódott bennem, hogy amit teszek, az nem rossz, mert ugye ő azt mondta, hogy azt teszem, amit ő akar… vagyis… ártatlan vagyok mindenben \o/
- Miért bántanálak? :O – kérdezem értetlenkedve. Eltekintve attól, hogy megtámadott, amivel sokra nem ment, jóval gyengébb, mint én. Ha akarnám, pár pillanat alatt lenyomnám, még így pet nélkül is, de mi abban az élvezet? Ez az, hát az égvilágon semmi, és ha már választani lehet, akkor egyértelmű, hogy mit teszek
- „Azt teszed velem, amit én akarok” - idézem Kuro-chan szavait, és még az ujjaimmal is jelzem neki….
- Te akartad, hogy azt tegyem veled Kuro-chan ~.~ és tudom, hogy még szeretnéd folytatni – aztán Reginald-ot nem fordítja többé ellenem, helyette a tóba küldi,mert szerinte ettől majd jól meghal, én meg jól kikészülök. Hát, ezt jól benézte az tuti. Még el is nevetem magam, de valamilyen oknál fogva nem hisz nekem, hát ez van, majd csak rájön, ha a saját szemével látja meg az igazságot.
- Ezt inkább neki mond, és ő majd jól megmondja a magáét érte – a következő kijelentésen nyomok egy wtf fejet… itt ragadt Aincradban és nem tud ilyen alap dolgokat? :O Hát miféle kocka ő? Nagyon kezdő lehet….
- Ő lehet, de a képessége biztos nincs 8)Az ugyanis passzív skill, nem lehet befolyásolni . Nem aktív, nem is auraszintű, így nem tudod ki-be kapcsolgatni – tartok kiselőadást a témáról, egy rövidet. Végül megindulok megint a lány felé, aki nem lépdel hátra… ki gondolta volna? :roll:Ezek szerint tényleg azt akarja, hehe.
Nos, ideje megmutatnom, hogy mit is jelent a szintek közti különbség…. főleg azt a részét, hogy mekkora szakadék van a top10 egy tagjának, és egy picike, névtelen player ereje között. Az eddig lejött, hogy sokkal gyorsabb vagyok nála, meg ügyesebb is, így ezt használom ki. Mikor tekintetét a tóra összpontosítja, mögé kerülök hírtelen, majd próbálom a kezeit elkapni, hogy ne tudjon meglépni 8)Amennyiben ez sikerül, a fülébe suttogok.
- Ha nem hiszel nekem, várjuk meg, míg kiderül, de közben folytassuk azt is, amit abbahagytunk - hozzá simulok, aztán finoman megharapdálom a fülecskéjét, csakhogy érezze, én bármit megtehetek vele, nyehehehe…
- Nanananaaaa, azért ezt ne döntsük el idejekorán Kuro-chan, hiszen hosszú még az éjszaka, nem gondolod? – Ez van… én még nem szórakoztam ki magam eléggé, és fel is vagyok tüzelve rendesen, főleg mióta tisztázódott bennem, hogy amit teszek, az nem rossz, mert ugye ő azt mondta, hogy azt teszem, amit ő akar… vagyis… ártatlan vagyok mindenben \o/
- Miért bántanálak? :O – kérdezem értetlenkedve. Eltekintve attól, hogy megtámadott, amivel sokra nem ment, jóval gyengébb, mint én. Ha akarnám, pár pillanat alatt lenyomnám, még így pet nélkül is, de mi abban az élvezet? Ez az, hát az égvilágon semmi, és ha már választani lehet, akkor egyértelmű, hogy mit teszek
- „Azt teszed velem, amit én akarok” - idézem Kuro-chan szavait, és még az ujjaimmal is jelzem neki….
- Te akartad, hogy azt tegyem veled Kuro-chan ~.~ és tudom, hogy még szeretnéd folytatni – aztán Reginald-ot nem fordítja többé ellenem, helyette a tóba küldi,mert szerinte ettől majd jól meghal, én meg jól kikészülök. Hát, ezt jól benézte az tuti. Még el is nevetem magam, de valamilyen oknál fogva nem hisz nekem, hát ez van, majd csak rájön, ha a saját szemével látja meg az igazságot.
- Ezt inkább neki mond, és ő majd jól megmondja a magáét érte – a következő kijelentésen nyomok egy wtf fejet… itt ragadt Aincradban és nem tud ilyen alap dolgokat? :O Hát miféle kocka ő? Nagyon kezdő lehet….
- Ő lehet, de a képessége biztos nincs 8)Az ugyanis passzív skill, nem lehet befolyásolni . Nem aktív, nem is auraszintű, így nem tudod ki-be kapcsolgatni – tartok kiselőadást a témáról, egy rövidet. Végül megindulok megint a lány felé, aki nem lépdel hátra… ki gondolta volna? :roll:Ezek szerint tényleg azt akarja, hehe.
Nos, ideje megmutatnom, hogy mit is jelent a szintek közti különbség…. főleg azt a részét, hogy mekkora szakadék van a top10 egy tagjának, és egy picike, névtelen player ereje között. Az eddig lejött, hogy sokkal gyorsabb vagyok nála, meg ügyesebb is, így ezt használom ki. Mikor tekintetét a tóra összpontosítja, mögé kerülök hírtelen, majd próbálom a kezeit elkapni, hogy ne tudjon meglépni 8)Amennyiben ez sikerül, a fülébe suttogok.
- Ha nem hiszel nekem, várjuk meg, míg kiderül, de közben folytassuk azt is, amit abbahagytunk - hozzá simulok, aztán finoman megharapdálom a fülecskéjét, csakhogy érezze, én bármit megtehetek vele, nyehehehe…
HP |
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Maradj már csöndben, megfájdul a fejem tőled meg a nyájas hangodtól, te tenyérbemászó féreg... Ha tehetném, eltépném a hangszálait, hogy soha többé ne szólalhasson meg. Rajta kívül csak egy ember van, akivel ugyanezt meg tudnám tenni, milyen szerencse, hogy vele nem szükséges találkoznom... Ami azt illeti, reményeim szerint már az ő hangjával sem kell sokáig az érzékeny fülemet sértenem, vagy így, vagy úgy.
- Az enyém lehet, de a tiéd már nem biztos, hogy hosszú lesz =) - kuncogtam édes, csilingelő hangon, és lelki szemeim előtt megint felvillant a pixelekké omló képe. Ám hogyan is tudnám elérni? Roppantul idegesítettek a szánalmas képességei, amikkel ilyen eredményesen késleltetett, ráadásul az én egyediségeim sem működtek megfelelően. Kétségkívül jól felépített karaktere volt...
- Mattaku, olyan ostoba vagy... Attól még, hogy az elvárásaimnak megfelelően cselekedsz, nem jelenti azt, hogy amit engedek, azt élvezem is. Ha tudnád, mennyire szenvedek legbelül... - ejtettem el egy könnycseppet, aztán karjaimmal védekezően átöleltem magamat. Valóban, csak az segített elviselni a megaláztatást, hogy végezhetek ezzel a ficsúrral, viszont sokkal keményebb diónak bizonyult mint hittem. Elöntött a méreg, ha arra gondoltam, hogy már van olyan játékos, akinek a megöléséhez talán kevés vagyok. A köztünk lévő különbség nyilvánvaló, amit hamar meg is tapasztaltam néhány pillanaton belül, hiszen ahogy a figyelmem megosztottam közte és a madár között, kihasználta az alkalmat. Nagy önuralomra volt szükségem, hogy ne sárgítsam be magam egy hirtelen mozdulattal, de némi vergődésre azért futotta.
- Eressz el, te aljas patkány >.> - sziszegtem dühösen, fogcsikorgatva. Nem esett ínyemre az érintése továbbra sem, viszont most, hogy nem készültem fel rá, nem tudtam elfojtani undoromat - A fajtád szégyene vagy, alulmúlod az összes mocskos férget - folytattam, tekintetemmel pedig a tóban vergődő madár életcsíkjára pillantottam, ami... egészben volt. Annak ellenére, hogy folyamatosan elszenvedte a harapásokat, az élete azonnal visszaállt a maximálisra. Tch... ez csupán azt jelenti, hogy a sebzésem nem elég magas, már csak az hiányzik, hogy bedőljek ennek az olcsó trükknek. Lassan hisztérikus nevetés lett úrrá rajtam, de végül hirtelen elhallgattam. Hiba volt, hogy csak a karjaimat fogta le, így lábamat beakaszthattam a sarka mögé, és miután a másikkal előreléptem, lendületet vettem egy erős taszításhoz, amivel kibillentem a férfit az egyensúlyából. Akár felborulunk, akár nem, igyekeztem kirántani a kezemet a fogásból és eltávolodni Ren-santól.
- Nem most láttál utoljára, Ren-san ^^ Ígérem, befejezzük, amit elkezdtünk =) - kuncogtam, majd kitartottam oldalra a karomat, amire felreppent Itachi, és a teleportkristályomat elővarázsolva taktikus visszavonulást választottam. Alaposabb tervre, több előnyre volt szükségem ehhez az erőkülönbséghez...
- Az enyém lehet, de a tiéd már nem biztos, hogy hosszú lesz =) - kuncogtam édes, csilingelő hangon, és lelki szemeim előtt megint felvillant a pixelekké omló képe. Ám hogyan is tudnám elérni? Roppantul idegesítettek a szánalmas képességei, amikkel ilyen eredményesen késleltetett, ráadásul az én egyediségeim sem működtek megfelelően. Kétségkívül jól felépített karaktere volt...
- Mattaku, olyan ostoba vagy... Attól még, hogy az elvárásaimnak megfelelően cselekedsz, nem jelenti azt, hogy amit engedek, azt élvezem is. Ha tudnád, mennyire szenvedek legbelül... - ejtettem el egy könnycseppet, aztán karjaimmal védekezően átöleltem magamat. Valóban, csak az segített elviselni a megaláztatást, hogy végezhetek ezzel a ficsúrral, viszont sokkal keményebb diónak bizonyult mint hittem. Elöntött a méreg, ha arra gondoltam, hogy már van olyan játékos, akinek a megöléséhez talán kevés vagyok. A köztünk lévő különbség nyilvánvaló, amit hamar meg is tapasztaltam néhány pillanaton belül, hiszen ahogy a figyelmem megosztottam közte és a madár között, kihasználta az alkalmat. Nagy önuralomra volt szükségem, hogy ne sárgítsam be magam egy hirtelen mozdulattal, de némi vergődésre azért futotta.
- Eressz el, te aljas patkány >.> - sziszegtem dühösen, fogcsikorgatva. Nem esett ínyemre az érintése továbbra sem, viszont most, hogy nem készültem fel rá, nem tudtam elfojtani undoromat - A fajtád szégyene vagy, alulmúlod az összes mocskos férget - folytattam, tekintetemmel pedig a tóban vergődő madár életcsíkjára pillantottam, ami... egészben volt. Annak ellenére, hogy folyamatosan elszenvedte a harapásokat, az élete azonnal visszaállt a maximálisra. Tch... ez csupán azt jelenti, hogy a sebzésem nem elég magas, már csak az hiányzik, hogy bedőljek ennek az olcsó trükknek. Lassan hisztérikus nevetés lett úrrá rajtam, de végül hirtelen elhallgattam. Hiba volt, hogy csak a karjaimat fogta le, így lábamat beakaszthattam a sarka mögé, és miután a másikkal előreléptem, lendületet vettem egy erős taszításhoz, amivel kibillentem a férfit az egyensúlyából. Akár felborulunk, akár nem, igyekeztem kirántani a kezemet a fogásból és eltávolodni Ren-santól.
- Nem most láttál utoljára, Ren-san ^^ Ígérem, befejezzük, amit elkezdtünk =) - kuncogtam, majd kitartottam oldalra a karomat, amire felreppent Itachi, és a teleportkristályomat elővarázsolva taktikus visszavonulást választottam. Alaposabb tervre, több előnyre volt szükségem ehhez az erőkülönbséghez...
// Köszi a játékot. Érdekes... volt =) //
Kuromajo- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 327
Join date : 2013. Jun. 10.
Karakterlap
Szint: 29
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
- Már megint kezded Kuro-chan? Te kis Tsundere - mondom kuncogva és lassan elkezdek felé közelíteni, közben meg ugye megosztom vele azt is, hogy úgymond rájöttem mindenre, na meg ő akarta, hogy azt tegyem vele, amit
- He? Mi van? – ezen egy kicsikét azért el kell gondolkoznom. Tehát: azt akarta, hogy megtegyem, de nem élvezte, vagy nem akarta élvezni, de mégis megtette, vagy… mi? o.O Ennek így nincs semmi értelme…. Miért akarná, hogy rámásszak, ha nem élvezné? Veeeeh.. ez kész agyrém, inkább hagyjuk is a francba a gondolkodást. Helyette bevetem magam és a gyorsaságom is, hogy Kuro-chan mögé kerüljek, majd karjait elkapva lefogjam őt. Egyáltalán nem esik ez nehezemre. Ez a lány nagyon alulfejlett hozzám képest, mármint ami a statokat illeti. Ez volt az egyik, amiből rájöttem, hogy csak kis izgalmat akart belecsempészni a dologba, mert ezzel az erővel képtelenség, hogy megtudjon ölni, bár azért az elején elhittem, meg minden, de most már nem… vagy egy picit még igen? :O
- Ejnye-ejnye Kuro-chan… ne beszélj így, hiszen te akartál velem játszani nem? Én csak játszom… veled - ez így is van, ez csupán játék, bár annak rendkívül érdekes, mert az életcsíkomból nem kevés hiányzik, ráadásul a saját petemnek köszönhetően…. de én eddig élveztem a dolgokat, még ha nem is találok mindenre rendes magyarázatot. Reginald továbbra is elvan a víz alatt… igaz nem szereti a vízet, de nem okozza a vesztét, meg az őt támadó kis halacskák sem, amik bőszen harapdálják. A regeneráció erre képes…. alaposan megnehezítik az ellenfelek dolgát, és ezt most Kuro-chan is megtapasztalhatja. Arra azonban nem akarok gondolni, hogy mit csinál vele Reginald, ha egyszer feljön onnan, mert az tuti, hogy nagyon, de nagyon pipa lesz és minden bizonnyal bosszút akar majd állni valamilyen úton, módon a saját maga barbár módján. Egy pillantást vetek is felé, ám ekkor a „foglyom” nem bír magával és azon kapom magam, hogy Regi hp csíkja helyett már az eget bámulom… hanyatt esem és ekkor el is engedem a lányt… egy kicsit meglepett, már-már azt hittem, hogy felhagyott az ellenállással, de ezek szerint tévedtem
- Máris menni akarsz? Pedig még szinte sehol sem vagyunk - de már el is teleportál… Reginald itt marad és visszakapom felette az irányítást…. kievickél a partra, megrázza a tollait, majd mint egy őrült rohangál körbe-körbe… keresi a megalázóját, de ő már nincs itt
~ Hol van?!
- Elment
~ Teeeeee, ez a te hibáááád >.<
- He? o.O
- Héhéhéhh…vá-várj o.O - próbálnám cáfolni, de már meg is indul felém, én meg nem tehetek mást, minthogy felpattanjak és rohanjak az ellenkező irányba… ez nem vicces, nem védett területen vagyunk, még a végén kicsinál….. ejj de nehéz kezelni a menümet futás közben
- He? Mi van? – ezen egy kicsikét azért el kell gondolkoznom. Tehát: azt akarta, hogy megtegyem, de nem élvezte, vagy nem akarta élvezni, de mégis megtette, vagy… mi? o.O Ennek így nincs semmi értelme…. Miért akarná, hogy rámásszak, ha nem élvezné? Veeeeh.. ez kész agyrém, inkább hagyjuk is a francba a gondolkodást. Helyette bevetem magam és a gyorsaságom is, hogy Kuro-chan mögé kerüljek, majd karjait elkapva lefogjam őt. Egyáltalán nem esik ez nehezemre. Ez a lány nagyon alulfejlett hozzám képest, mármint ami a statokat illeti. Ez volt az egyik, amiből rájöttem, hogy csak kis izgalmat akart belecsempészni a dologba, mert ezzel az erővel képtelenség, hogy megtudjon ölni, bár azért az elején elhittem, meg minden, de most már nem… vagy egy picit még igen? :O
- Ejnye-ejnye Kuro-chan… ne beszélj így, hiszen te akartál velem játszani nem? Én csak játszom… veled - ez így is van, ez csupán játék, bár annak rendkívül érdekes, mert az életcsíkomból nem kevés hiányzik, ráadásul a saját petemnek köszönhetően…. de én eddig élveztem a dolgokat, még ha nem is találok mindenre rendes magyarázatot. Reginald továbbra is elvan a víz alatt… igaz nem szereti a vízet, de nem okozza a vesztét, meg az őt támadó kis halacskák sem, amik bőszen harapdálják. A regeneráció erre képes…. alaposan megnehezítik az ellenfelek dolgát, és ezt most Kuro-chan is megtapasztalhatja. Arra azonban nem akarok gondolni, hogy mit csinál vele Reginald, ha egyszer feljön onnan, mert az tuti, hogy nagyon, de nagyon pipa lesz és minden bizonnyal bosszút akar majd állni valamilyen úton, módon a saját maga barbár módján. Egy pillantást vetek is felé, ám ekkor a „foglyom” nem bír magával és azon kapom magam, hogy Regi hp csíkja helyett már az eget bámulom… hanyatt esem és ekkor el is engedem a lányt… egy kicsit meglepett, már-már azt hittem, hogy felhagyott az ellenállással, de ezek szerint tévedtem
- Máris menni akarsz? Pedig még szinte sehol sem vagyunk - de már el is teleportál… Reginald itt marad és visszakapom felette az irányítást…. kievickél a partra, megrázza a tollait, majd mint egy őrült rohangál körbe-körbe… keresi a megalázóját, de ő már nincs itt
~ Hol van?!
- Elment
~ Teeeeee, ez a te hibáááád >.<
- He? o.O
- Héhéhéhh…vá-várj o.O - próbálnám cáfolni, de már meg is indul felém, én meg nem tehetek mást, minthogy felpattanjak és rohanjak az ellenkező irányba… ez nem vicces, nem védett területen vagyunk, még a végén kicsinál….. ejj de nehéz kezelni a menümet futás közben
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Number one? =)
Ossu!
Azt hiszem az eredetiségre nem lehet panasz, ami a küzdőteret illeti Ren jutalma 60 xp és 140 arany, Kuro ugyanez xp nélkül. Lezárom a párbajt!
Azt hiszem az eredetiségre nem lehet panasz, ami a küzdőteret illeti Ren jutalma 60 xp és 140 arany, Kuro ugyanez xp nélkül. Lezárom a párbajt!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
2 / 2 oldal • 1, 2
2 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.