Number one? =)

by **Kuromajo** Pént. Szept. 27 2013, 00:14

- Yurusenai... Zettai ni... yurusenai! - Kezem ökölbe szorult, ujjaim vége kifehéredett a nyomástól, amivel tenyeremhez préselődtek, körmeim pedig nyomot hagytak rajta. Végtelenül dühös voltam, szobám rejtekébe bújva szinte letéptem magamról a ruhát és néhány gyors mozdulattal összeszabdaltam. A pixelekké hulló textil és a ruhacsere valamelyest segített lehiggadni, de ez csupán időleges megoldás volt. A vérére szomjaztam, és addig nem nyugszom, amíg a ruha sorsára jut, amelyet percekkel korábban összemocskolt érintésével! Hogy mert a vállával súrolni? ENGEM! Nem számít ki az, ez az aprónak tűnő bűn is megbocsáthatatlan, ha egy férfiról van szó... Még mindig érzem magamon az undorító, gyomorforgató szagát... Úgy tűnik, muszáj lesz megfürdenem... de még nem most, amíg küldetésemet nem teljesítettem, hasztalan lenne. Sőt mi több, briliáns ötletem támadt, hihi =)
Természetesen nem egy efféle apró-cseprő bakinak köszönheti végtelen gyűlöletemet ez a patkány, éppen elég van már a számláján. Számos pletyka jutott el róla a fülembe, s szemtanúja voltam annak is, mennyire megalázó tud lenni a viselkedése. Ryuninji Ren a megtestesült erkölcstelenség, a romlott férfinépség legfőbb mintapéldánya! Ez az incidens csupán a hab volt a tortán, a pont az i-n. Engem mit sem zavart, hogy ő a legerősebb játékos Aincradban, megvannak a megfelelő eszközeim arra, hogy megszégyenítsem. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy tökéletes anti-idomár képességeim vannak =) Bűnlajstroma legfőbb tétele azonban mégis valami olyasmi volt, amiért ismeretlenül is aláírta volna a halálos ítéletét... A kivégzés napja elérkezett!
- Kedves Ren-san... Nagy fanod vagyok... Mióta megtudtam, hogy a játékban ragadtál te is, nem tudlak kiverni a fejemből... Találkoznunk kell, egy álmomat váltanád valóra... Bármit megtennék érte, hogy láthassalak... Kérlek, légy a 2. szinten a tavacskánál este hétkor... Lelkes rajongód... Kuro-chan... - bepötyögtem az üzenetet, majd remegő kézzel küldtem el a címzettnek. Feminim nyelvezetet használva írtam, kétség sem férhetett hozzá, hogy egy lány küldte neki. Ha nem ismertem félre a pletykák alapján, erre harapnia kellett, csupán az volt a kérdés, hogy nem unja-e még az efféle leveleket. Mindenesetre alig bírtam magammal az izgalomtól, bárcsak már az ujjaim között tarthattam volna a nyakacskáját és szorongathattam volna a gigáját... :F
Elegendő időt hagytam neki, én kényelmesen elsétálhattam, és körülnézhettem a terepen. Felmérhettem az adottságait, a tóban található mob-állományt, és munkám végeztével elégedetten csettintettem. Előnyös volt a helyszín számomra... =) Így hát, hogy összekössem a kellemest a hasznossal, a találka időpontjának közeledtével ledobáltam a parton a ruháimat és belegázoltam a vízbe. A hőmérséklete korántsem volt optimális, de a célnak megfelelt, így nem panaszkodhattam. Halkan énekelni kezdtem, miközben a derékig érő vízben hozzáfogtam a szennyeződés lemosásának, amit Ryuninji Rennek hívtak... Itachinak pedig meghagytam, hogy ha látja közeledni, károgjon. Nem mintha hallgatna rám, úgyis azt fogja tenni, amihez éppen kedve van... Nem voltam a gazdája, csupán útitársam volt, amit vörös indikátora is jelzett a petek sárgájával szemben. Ha kegyes lesz hozzám, talán jelezni fog... hah...

by **Ryuninji Ren** Pént. Szept. 27 2013, 16:27

Veeeeh, ez a nap is unalmas volt, semmi extra. az egyedüli érdemleges dolog, amit ma tettem, az az, hogy lenyomtam egy csapat nyomit, akik kihívtak párbajra. azt hitték, hogy öt az egy ellen győzhetnek? Hát akár győzhettek is volna, de nem ellenem. Regi meglepő könnyedséggel tarolta le őket, még én magam is meglepődtem. Ezek szerint nekik is csak a szájuk volt nagy. Nem is lenne baj azzal, hogy valaki ilyen, de lenne mögötte valami, amit felmutathatna, mert ellenkező esetben full gázos a dolog.
Lassan hazaérünk, vagyis nem haza, hanem a fogadóba, ami még mindig csak ideiglenes szállásként szolgál. Egyszerűen nem találok hozzám illő menő lakást, csak ilyen átlagosakat, vagy kicsiket, meg olyanokat, amik rondák. De majd csak lesz valahogy.
~ Éhes vagyok! ~ Reginald egyből kéri az ételt, amint belépünk az ajtón. Csak a jó modor hiányzik még mindig, de most nem kötözködöm vele, mert ügyes volt. Hamar lecsapta őket, így nem kellett tovább hallgatnom a hülyeségeiket. Előhozom a menüm és az asztalra varázsolok egy nagy tálnyi kekszet.
~ Elég gyengék voltak azok…. Mikor harcolunk már normálisan? Ez így nem móka >_< ~ Már megint kezdi… Úgy tűnik ezt a harcmániás dolgot nem nőtte ki teljesen. Még most is ugyan úgy szeret harcolni, mint kicsike korában. Bár nem mindig. Néha megmakacsolja magát és akkor mondhatok neki akármit... szóval néha rosszabb mint egy kisgyerek.. még a húgaimnál is, ami nagy szó Rolling Eyes

- Hamarosan megyünk boss-t ölni, ott kiélheted magad
~ Az unalmas >_< Túl sokan vannak ott ~ Veeh… egyszerre eszik és beszél, nem tudom, hogy csinálja, de jó lenne megtanulni
- Holnap kimegyünk a 11. szintre és szétcsapkodunk pár erős mobot
~ Miért nem megyünk most? ~ egy nagy sóhaj hagyja el az szám. Nem könnyű vele, néha azt kívánom, bár bébi lenne még.
- Ha nyugton maradsz, talán ma megyünk - egy kis tűzoltás, mielőtt fogná magát és simán kirepülne az ablakon.
~Tényleg?
- Tuti
~ Akkor jó ~ Azzal belemerül a sütis tálkájába, hogy habzsolja a kekszeket, amiket annyira, de annyira szeret.
Ekkor veszem csak észre, hogy kaptam egy üzenetet valakitől. Nem meglepő, szinte minden nap kapok, de fura, hogy nem vettem észre Rolling Eyes

- Regi! készülj, mindjárt indulunk! – szólítom fel, mert a levél tartalma felcsigázott. Naponta több rajongói levelet is kapok, de azok más jellegűek, ilyet ritkán kapok :F
~ Tényleg? *-*
- Jah, de előbb teszünk egy kis kitérőt. – Azzal befalta a maradék kekszecskéjét, én pedig előkapom a kristályomat és már teleportálódunk is a második szintre.
~ Hé Ren! Minek vagyunk itt? ~ kérdezi út közben és egy láblendítéssel kivégez egy felénk tartó farkas mobot.
- Találkozom valakivel
~ Kivel?
- Nem tudom
~ Ahha… értem
- Tényleg? o.O
~ Jaja... harcolni fogunk
- o.O öhm… jah, valami olyasmi.. számomra tuti izzasztó lesz :F – Számára meg.. hát addig max elküldöm valahová, valami nyomi indokkal, aminek nagy jelentőséget tulajdonítok….
Reginald az úton sorra csinálja ki a mobokat, amolyan unaloműzés gyanánt, míg meg nem érkezünk….

by **Kuromajo** Pént. Szept. 27 2013, 21:12

A jel. Károgás. A szemem sarkában függeszkedő digitális óra szerint nyolc perc volt még hétig. Kissé korán érkezett, de annyi baj legyen... Felkuncogtam, annyi de annyi ötletem volt, hogy is tehetném széppé ezt az estémet~ Hangomat kicsit felemeltem, hogy jobban hallható legyen éneklésem, ám a szőke férfi feje nem bukkant ki a fák közül még percek múltán sem.
- Az a nyomorult tollpamacs... - suttogtam magam elé ingerülten. Nem az első alkalom, hogy megtréfált, azonban most egyáltalán nem volt hangulatom ahhoz, hogy toleráljam a viselkedését... Alig várom, hogy csapdába csalhassam és kitekerjem a nyakát annak az átok, élősködő madárnak >.> Az idegeimre megy a szándékos bosszantásával, és még csak nem is túl hasznos... hmpf...
- Késik... - állapítottam meg ismét az órára pillantva. Pedig olyan egyszerű meghatározni az indulás időpontját ahhoz, hogy odaérjek valahová pontosan, és itt még csak olyan zavaró tényezők sincsenek a képletben, mint a forgalom. Mattaku... Újra hozzáfogtam a halk énekléshez, miközben féloldalasan elfordultam arról a pontról, ahonnan Ren-san érkezését vártam. A teleportkapu helyét és a terepviszonyokat figyelembe véve szűkítettem le a zónát, és annak közepébe helyeztem el szépen összehajtogatott ruháimat a tópartara, mielőtt beléptem volna a vízbe. Fél szemmel figyeltem arra, de nem volt szükség vizuális kapcsolatra. Az ágak ropogásából és a beszédből könnyen kiszűrtem, mikor érkezik, így figyelhettem a színjátékomra =) Gyanútlanul fürödtem hát tovább kellemes látványt nyújtva a férfiszemnek, mígnem meg nem hallottam a gyanús zajt. Elméletileg látótávolságban kellett lennie már...
- Ki van ott?! - kiáltottam fel ijedten, miközben lejjebb ereszkedtem a vízben és eltakartam a mellkasomat egyik karommal. Arra fordultam, hogy lássam is, kukkolni próbál-e, vagy nyíltan kilépett a partra. Utóbbira számítottam, de ha az előbbit választotta, egy nagyobb darab kavics elhajításával kiugrasztottam a bokorból.
- Már ennyi az idő? És én még azt hittem, hogy megmosdhatok előtte - nyafogtam, mihelyst felismertem Ren-sant - Végtére is nem állhatok egy bálvány elé tisztátalanul, nemde? Bocsánatot kérek, azt hittem valami perverz leselkedő... - sóhajtottam fel megnyugodva, és egy kicsit kijjebb emelkedtem a vízből, ám a takarást nem szüntettem meg természetesen. Már csak az hiányzott, hogy tovább legeltesse rajtam a kocsányon lógó szemeit :/
- A nevem Kuro, nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy eljöttél *.* De most nem tudom, mit csináljak, nem így szerettelek volna fogadni, és most nem mehetek így ki a vízből sem... - panaszkodtam tovább hercegkisasszony módjára, kissé zavarba jőve annak a lehetőségétől, hogy ki kell lépjek a partra egy szál semmiben.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Szept. 28 2013, 02:25

Egy érdekes üzenet miatt nem ülhetek csak úgy otthon, főleg ha lehetőségem nyílik egy kis mókára, amit már nélkülöznöm kell egy rövid, mégis hosszúnak tűnő ideje. Ezért, mivel lassan idő van, mert nem vettem észre az üzenetet, mikor kaptam, elkészülődöm és Reginald- al a helyszín felé tartunk. normális esetben nem hoznám magammal, de ez nem védett terület. tényleg... miért itt találkozunk? :O Biztos azért, mert a városban már mindenki ismer, aztán ott aligha lehetnénk nyugton, kettesben meg ilyenek Rolling Eyes

~ Ott vagyunk már? ~ Regi türelmetlenkedik, pedig alig sétálunk vagy negyed órája, vagy még annyi sem.
- Mindjárt – mondom mosolyogva, mert nem szándékozom felhúzni magam ezen, hátha rossz benyomást keltenék a rajongómban, hogy itt üvöltözök a „semmi” közepén. Már bizonyára ott van, mert én egy kicsit késésben vagyok, hála annak, hogy nem néztem az üzijeimet.
~ Unatkozoooom…. ~ Igen, sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz, a türelmetlensége mit sem változott, de most nem, fontosabb dolgom is van annál, hogy azt nézzem, mennyi mobot öl meg egy csapásra mielőtt elfáradna, aztán meg cipelhetem haza, mintha még mindig picike lenne, pedig nem az. Ha nem lenne a súlyemelésem, akkor el sem bírnám, dög nehéz egy madárka lett.. biztos a sok keksz Rolling Eyes

~ Meddig leszünk itt?
- Nem tudom.
~ Miért nem?
- Mert -.-’’
~Unalmas vagy >_< Megyek is egy kicsit.. pá ~ mondja és már szárnyra is kap és elrepül, bizonyára mobot ölni, vagy valami
- Mi? o.O Hééé!!! Várj…… -.-’’’ egyszer még megfujtom ezt a főnixet az biztos… - itt hagy, majdnem védtelenül ezen a környéken. Veeeh, mindegy. elég kemény vagyok ahhoz, hogy ne nyírjanak ki kapásból, ha esetleg megtámadnának. De kötve hiszem, hogy lenne itt olyan ember, aki elbírna velem. elvégre ez csak a második szint. A nagyobb prédák mind felettünk vannak, a duplaszámjegyes szinteken. Eredetileg én is ott leszek majd, amit találok valami megfelelő lakást.. jó nagyot, amiben Reginald nem tör és zúz ha tollászkodik -.-’’
Már itt sétálok egy ideje, de senki sehol, már kezdem azt hinni, hogy jól át lettem verve…. mikor kilépve pár bokor takarásából, megpillantok valami kedvemre valót :F
- :F :F :F :F :F :F :F – a fene.. Észrevett…. pedig elnéztem volna még egy darabig Sad

- Én… izé… Ren!- válaszolok a kérdésre, de eszem ágában sincs levenni a szemem a lányról. Hogyisne, még a végén lemaradnék valami olyasmiről, amiről nem kellene :F
- Bizony.. már hét óra elmúlott – kezem felemelem, mintha karórát néznék, pedig nincs is és szemeim is a lányon maradtak, de elterelésnek talán megteszi
- Áh.. no problem…de… miért nem a városban fürdesz? Valami fogadóban, vagy a házadban? Itt kint túl veszélyes- most kicsit magam ellen beszélek, mert egyáltalán nem bánom, hogy most, itt kint fürdik, egy fenét, a helyemben egy férfi sem bánná…
Kijjebb emelkedik a vízből, de azok a fránya kezek még mindig útban vannak.. veeeeh. na mindegy. Tök természetesen fogok viselkedni, mint egy menő úriemberféle.
- Én Ren vagyok Kuro-chan.. nagyon... örvendek – mutatkozom be magam is, holott tudom jól, ez felesleges, mert mindenki ismer… már itt is Cool

- Öhm…. miért nem öltözöl fel? Csak pár gombnyomás – még csak bele sem gondolok, hogy ez egy rettentő érdekes helyzet.. az emberekkel nap mint nap történik ilyen nem? Szerintem tök átlagos egy találkozás Rolling Eyes

- De ha gondolod, eltakarhatom a szemeim – ahha.. addig állj te fél lábon, míg én ilyet teszek Razz

Sajna a fantáziám már beindult :F

by **Kuromajo** Szomb. Szept. 28 2013, 03:12

Elég volt csak ránéznem erre a tuskóra, és máris egekbe szökött a vérnyomásom... Annyira, de annyira idegesítő volt, ahogy ott szerencsétlenkedett a parton, ráadásul közben le sem vette rólam a szemét, mereven szuggerált. Nem volt nehéz kitalálni, mi is az oka ennek a viselkedésnek, de legalább másokban volt annyi gátlás, hogy kevésbé diszkréten művelték ezt... Önmagában még becsülendő is lehetne az őszintesége, de én inkább gyomorforgatónak tartottam, arról nem is beszélve, hogy az intenzív bámulása még komolyan zavarba is hoz...
- Izgalmasabb itt kint, a szabadban - feleltem, szabad kezem mutatóujját az ajkaim elé helyezve - Szeretem a veszélyt, és itt minden bokor mögött leselkedhet az emberre valami... vagy valaki =) - kuncogtam, miközben tekintetem felemeltem. Beszédem kíséreteként néztem körbe, azonban valójában a férfi madarát kerestem. Az a túlméretezett, tarka strucc sehol sem volt. Otthon hagyta volna? Az igazán kellemetlen lenne, csökkentené az élményt, ami vár rám. Vagy talán csapdát sejtene? o.O Iie, az lehetetlen, ennyire senki sem lehet paranoiás. De ha így is lenne, semmit sem változtat, ha az a tollcsomó körbenéz.
- Megnyerő a mosolyod, Ren-san, pont olyan, mint a tévében volt. Nagyon... szeretem a mosolyod =) - söpörtem egy nedves hajtincset a fülem mögé beszéd közben. Valójában felállt a szőr a hátamon az ezerwattos műmosolytól, de ez jelenleg mit sem számított. Majd lehervad a képéről, ha egy tőrt forgatok a hasában. Milyen kár, hogy nem szennyezhetem be a tó vizét, ez az ostoba játék az oka mindennek! Nincs fájdalom és vér... csak szenvedés, és halál. Haa~h, rettenetes...
- Eto... a ruhám a parton maradt. Épp... rajta állsz - hívtam fel rá a figyelmét. Ez történik, ha nem néz a lába elé, csak a tóban fürdő meztelen lányt bámulja, hátha kivillannak a mellei... gyerekes. Gyerekesen szánalmas, nem csalódtam benne. Talán nem fog neki feltűnni, hogy nem a kérdésére válaszoltam, butának tűnt, mint a föld. Ettől függetlenül nem fogom skatulyába dugni máris, Nii-sama is mindig azt tanácsolta, hogy ne ítélkezzek túl hamar. Nii-sama... bárcsak itt lehetne velem ehelyett a fajankó helyett. Vele sokkal szívesebben fürdenék =)
- Úgy gondolom éppen elég kínos helyzetbe kerültünk, nem kellene súlyosbítani. Gyere be a vízbe inkább te! Picit hűvös, de még egész kellemes, frissítő. Boldoggá tennél vele =) - mosolyodtam el csábosan, és közben kicsit előredöntöttem a törzsem, hogy ujjaimmal megkavarjam a vizet. Reméltem, hogy ennyi elegendő lesz, szerettem az egyszerű megoldásoknál maradni, mikor lehetőségem volt rá. Ilyen volt az üzenetem is, és el is érte a célját. Néha a legegyszerűbb ötletek a legnagyszerűbbek, nem kell mindent túlkomplikálni.
- El sem hiszem, hogy itt állsz előttem teljes életnagyságban! Átok ül rajtam, hogy egy ilyen pillanatot is el tudok rontani... de hátha hasznot kovácsolunk abból, hogy elnéztem az órát. Desho~? - fecsegtem tovább édesen oldalra döntve a buksimat. Türelmetlenségem és izgatottságom kezdett rajtam úrrá lenni. Szörnyen idegesítő volt ezt a hamis szerepet játszani, remélem hamar félredobhatom...

by **Ryuninji Ren** Vas. Szept. 29 2013, 16:28

- Jah, meg veszélyesebb is – vágom rá szinte azonnal. Még az életemben nem láttam ezt a csajt, ami azt jelenti, hogy nem lehet valami nagy szintű, mert mostanság csak aludni járok vissza az alacsonyabb szintekre az aljanép közé, mert még nincs jó kis lakásom Sad

- Ahham….- fura lány, de itt szinte minden lány fura. Ember nincs aki kiismerné őket, szerintem még ők maguk sem ismerik egymást eléggé.
- De ha szezereted, ha leselkednek utánad…. akkor most miért takarod el magad? :O – kérdezem kíváncsian. ez valóban érdekel, hiszen ha csipázza a kukkolást, akkor elvileg nem lehet valami szégyenlős. Például n magam sem vagyok az, igaz nem mondhatnám, hogy bírom a kukkolást, csak ha csajokról van szó. Férfiak esetében ezt halállal büntetem, melegedjenek máshol…. pfejjjj…
Mindenesetre, mivel szereti, ha kukkolják, így felesleges lenne levenni róla a szemem, még a végén csalódást okoznék neki Rolling Eyes

- Tudom, mondták már, de azért köszönöm- mondom, persze mosolyogva, ha már annyira tetszik neki is. Egyáltalán nem vagyok meglepve, nap mint nap hallok ilyen és ehhez hasonló bókokat. Nem hiába foglalkoztam én annyit a külsőmmel, vagyis mások én csak tűrtem, de szerintem az kétszer rosszabb „meló” Mondjuk az edzőterem az tetszett… tele volt egy csomó, csini lány idol-al
- He? o.O – pillantok a lábam felé és tényleg, a ruhán állok. Micsoda mázli, hogy itt nem koszolódnak az ilyen dolgok. Azonnal hátraszökkenek egy fél lépést.
- Gomene, nem vettem észre, éppen téged néztelek - ekkor esik le, hogy nincs neki több ruhája? Az lehetetlen, legalább egy törölközőnek kellene lenni nála, amivel eltakarhatja magát, de hát nőből van… tuti tele van ruhákkal, de valamilyen hülye okból, amit valahol divatnak neveznek, mindig beleszól az öltözködési szokásaikba.. ez lehet itt is… vagy mi… Rolling Eyes

- Oké ~.~ – nem kell törnöm a fejem a válaszon. egyértelmű, hogy bemegyek a vízbe egy fedetlen nő mellé \o/ . egy kézlegyintéssel előhozom a menümet és pár pillanat alatt ádámkosztümben virítok, majd elrugaszkodom és a Kuro-chan mellett csobbanok a vízben. Előbb a víz alatt mérem fel a terepet, csak utána emelkedem ki a vízből :F
A lány szavain kuncognom kell, kedvemre való dolgokat mond és az itteni lányoktól ez fura. Eddig alig egy-két ilyennel találkoztam.
Igaz, velük ellentétben, én általában a tárgyra térek kapásból.
- Mondd Kuro-chan…. Le akarsz feküdni velem? :O – csak így, simán rákérdezek…. ahogy mondani szokták, olvastam a jelekből, vagy mi Cool

by **Kuromajo** Vas. Szept. 29 2013, 20:58

Minél többet kellett ezzel a végtelenül ostoba alakkal kommunikálnom, annál inkább előkerült tudatom mélyéről a menekülési kényszer. Meg fog fertőzni az együgyűségével, ha alá kell játszanom a viselkedésének :(Pillanatról-pillanatra erősebbé vált az érzés, hogy az intelligenciája még a harmadát sem éri el az enyémnek. Azt még nem róttam fel neki, hogy nem ismert fel, hiszen csak egy futó pillanatra találkoztunk az utcán, és külsőm nem is feltétlenül figyelemfelkeltő a sötét ruháim miatt, azonban a fejében lévő sötétség látványa gyorsan hányingert keltett bennem. El sem hiszem, hogy az átlagemberek intelligenciája ennyire alacsony szinten leledzik, hogy lehet ez a férfi népszerű? Egek!
- Mikor rejtekhelyed mögül kibújsz, a leselkedés elveszti az izgalmát, Ren-san. Habár nem az volt a szándékom, hogy megless, csak meg szerettem volna fürdeni - sütöttem le a szemem zavartan. Egy szóval sem említettem ugyan, hogy szeretem, ha kukkolnak, de korrekció helyett inkább maradok a játéknál. Amúgy sem volt kedvem egy moha szintjén mozgó létformának ellentmondani, csupán a vízbe szerettem volna becsalni. Úgy tűnt, nem gyanít semmit, emiatt talán hálás is lehetek az ostobaságának, de olyan kellemetlen volt vele beszélgetni :/
- Semmi baj, megértem... ^^ Bizonyos szinten még bóknak is vehetem, nemde? Örülök neki, hogy ennyire lekötöm a figyelmed, azt hittem egy ilyen sztár talán rám se fog nézni. Sokáig tartott összeszedni a bátorságom, hogy írjak neked, de nem csalódtam. Nem minden híresség törődik a rajongóival, nagyot nőttél a szememben - hízelegtem tovább, magamban pedig tovább átkoztam. Újabb ruhám ment tönkre, sosem fogom tudni újra felvenni. Lassan úgy fogom érezni magam, mint azok a celebek, akik minden ruhájukat csak egyszer hordják, pedig engem csupán a férfiak undorító szaga taszít. Mint a rothadó hal bűze... képtelen voltam elviselni, de ha cserébe kiélvezhetem a pusztulásukat, az megfelel ellenszolgáltatásként =)
A könnyű beleegyezés nem lepett meg, de ahogy szemérmetlenül eltávolította magáról az összes ruháját, annak kénytelen voltam egy meglepett "oh" kíséretében hangot adni. Semmi szégyenérzet nincs benne? Mint egy állat... Ez még talán akkor sem nyerte volna el a tetszésemet, ha valóban a lelkes rajongója lennék, de a hatás kedvéért megilletődötten az ajkaim elé raktam a kezem és lopva rápillantottam fedetlen altestére. Most, hogy immár ő is a vízben van, csupán a figyelmét kellett elterelnem, ez a feladat pedig olyan pofonegyszerű volt... Már-már kísértést éreztem rá, hogy bonyolítsam a dolgomat, minden olyan könnyen ment.
- Hogy.. tessék? o.O - tátottam el a számat a nyílt, in medias res kérdésre. Való igaz, ezt szerettem volna implikálni viselkedésemmel, de hogy kertelés nélkül rátérjen a témára, arra nem számítottam. Hol az udvarlás, a csábítási kísérletek? Legyen bármilyen ork valaki, minimálisan vagy suta módon érzékeltetné a vágyát, de ez...?
- Én... nem is tudom mit mondjak, már a találkozás élménye is fenomenális, de... én... ha megfelelek az igényeidnek... nem mondanék nemet... a közeledésedre... - feleltem a hitetlenkedő kislányt játszva, akit olyan helyzetbe hoztak, amire egyáltalán nem számított, és nem is tudja, mit kéne felelnie az ajánlatra. Istenkém, annyira perverz vagyok, de az volt a legtökéletesebb figyelemelterelés, ha belemerül a bájaimba =) Várakozva pillantottam fel a férfira, ajkaimat enyhén megnedvesítettem és résnyire nyitva hagytam. Mou sukoshi... mou sukoshi...

by **Ryuninji Ren** Hétf. Szept. 30 2013, 21:39

- Hmmm… - vágok gondolkodó arcot. ezt most nem igazán értem. Ha tudja, hogy leselkednek, vagyis nézik, akkor már mindegy, hogy azt egy bokor mögül teszem, vagy pár lépésnyire tőlem. szerintem tökmindegy. A folyamat neve más, de lényegében ugyan az…
- Mindegy, én amúgy sem szoktam leselkedni, ezt most te magad is megtudtad- bizony, mivel nem egy bokor, vagy egy fa mögül leskelődöm, hanem itt állok alig pár méterre tőle és éppen vizsgálom.. egyelőre még csak a szemeimmel, de ami késik, az nem múlik Rolling Eyes

- Értem én – még hogy nem azért volt, hogy meglessem, hehehe, ezt annak mesélje, aki el is hiszi, mert én nem. Jól tudta, hogy jövök és így akart fogadni, vagy legalábbis egy kis sejtése lehetett róla. Tehát lényegében így tálalta fel magát nekem Cool

- Mit? hogy megtapostam a ruháidat? - hát találkoztam már brutálisan megszállott fangirl-el, akiknek ez tetszik és tuti bekeretezték volna egy-egy általam megtaposott, valamit, legyen az akármilyen gusztustalan. Nekik az kincs, csak mert valamilyen úton-módon kötődik hozzám… ő is ilyen lenn? Hmmm.. nem hiszem, hiszen még a vízben van és nem rajtam csüng….
- Pedig nekem is van szemem és még használom is – naná, mindig megnézem azt, ami éppen érdekel, főleg ha lány és csinos, na meg van is mit mutatnia nekem :F
- Nem arról van szó, hogy nem törődünk a rajongókkal, csak túl sokan vagytok ahhoz, hogy mindegyikőtökkel ugyan úgy tudjunk foglalkozni – kelek a magam és kollégáim védelmére. Egy ember nem tud ezer és ezer felé szakadni. Ha minden rajongómra szánnék egy-egy órácskát, hát… nah… nem is élnék én addig…. száz évnél is tovább tartana Rolling Eyes

Mikor behív magához, nem váratom meg… nem én, olyat nem tennék. Levetem a ruháimat, mindet, egyet sem hagyok fent, hiszen az ember nem ruhában fürdik :Roll: Arról nem is beszélve, hogy sosem voltam szégyenlős. Még általános iskolában is simán rohangáltam meztelenül, ha éppen úgy hozta a sors, vagy tréfából.
Elrugaszkodom és mellette csapódok be a vízbe, majd egy kis víz alatti szemlélés után emelkedem csak ki belőle és felteszek egy nagyon egyszerű kérdést, ami már a nyelvemen volt egy ideje Cool

- Tudod.. te, velem… kufirc? – fogalmazom át a kérdésem, mert rendesen meglepődött a lányka. Manapság ennyire nem használják ezt a kifejezést? Pedig ez a leglightosabb szó rá. Mindenesetre élvezet nézni Kuro-chan zavarát, mondjuk az összes lányét, hehe, de most csak ő van itt, így kénytelen vagyok beérni vele Rolling Eyes

- Ez egyértelmű, különben rá se kérdeztem volna – menő… már nyert ügyem van. Hát igen... sztárnak lenni nem csak hátrány, de előny is, mint például kihagyhatom az unalmas részleteket a csajoknál és egyből a lényegre térhetek, mindezt azért, mert az vagyok aki, egy sztár Cool

Lassan közelítek felé, hogy megcsókolhassam , mikor hírtelen megcsúszik a talpam a puha homokban a víz alatt és ráesek szegény Kuro-chanra és így a víz alá kerülünk, ahol véletlen belekapaszkodtam.. valamijébe Rolling Eyes

~ Reeeeeen!!!! Hol vaaaaagy?!~ kiabálja Reginald, aki ebben a pillanatban szállt le a partra…

by **Kuromajo** Szer. Okt. 02 2013, 16:38

Fogalmam sincs, milyen gondolatok fordultak meg a fejében mondandóm értelmezésével kapcsolatban, de inkább nem is akartam megismerni a mocskos fantáziáját ennek a csótánynak. Nehezemre esett jelzőket találni erre a valamire, mely nem okozott csalódást: valóban definiálta a legalávalóbb lényt, amit az istenek teremtettek. Még az is dicséret volt számára, hogy egy csótányhoz hasonlítottam! Hányingerem volt a jópofizástól, amelyet megkívánt a stratégiám, bárcsak minél gyorsabban be tudtam volna csalni a csapdába és befejezhetném, hogy megérdemelt gyűlöletemet az arcába kapja... Noha kételkedtem benne, hogy megsérülne tőle az egója, hiszen annyira ostoba...
- Eto... azt, hogy rajtam felejtetted a tekinteted =) - javítottam ki egy zavart mosoly kíséretében. Oh, ha a hülyeség fájdalmat okozna, ennek az alaknak a kínok kínját kellene átélnie minden percben, ehelyett nekem okoz fájdalmat. Legfőképp a fülemnek, ettől a sok mérhetetlen ostobaságtól halláskárosult leszek előbb-utóbb...
- Sou desu ka? Úgy tudom vannak olyan hírességek, akik megoldják ezt a nehéz feladatot is. Bizonyára külön tehetség szükséges hozzá =) - illettem a férfit egy burkolt sértéssel. Nem tehettem róla, képtelen voltam ellenállni a lehetőségnek. Egyszerűen annyira, de annyira... idegesítő volt, félő, hogy ha nem lépek tovább rövidesen, akkor idejekorán kicsúszik egy-két olyan szó, amely veszélybe sodorja a tervemet... Már csak az hiányzik, hogy komplikációk adódjanak, és a szükségesnél többet kelljen szenvednem :/
- Ara-ara, ezek szerint nem szeretsz köntörfalazni, Ren-san... Köszönöm ^^ - kuncogtam kissé elpirulva, szabad kezemmel pedig megérintettem az arcomat. Nedves ujjaimról, ahogy megtámaszkodtak orcámon, egy-egy csepp víz folyt le államra, hogy onnan a vízbe, vagy éppen kebleim közé hulljanak. A hűs érzés libabőrössé tett, ha már az ígéretes lehetőség a "kufircra" teljességgel hidegen is hagyott. Sokkal inkább izgatott az, hogy Ren-sant könyörögni lássam az életéért, mielőtt apró poligondarabkákká hullik. Az is felérne élvezeti értékében azzal, amire most a férfi készült =) Ám némileg váratlanul közeledése felgyorsult, teste felett pedig elveszítette az irányítását és engem is ledöntött a lábamról testsúlyával, ahogy rám zuhant. A meglepetéstől felkiáltottam, így a víz alá kerülve némi folyadék került a számba és az orromba, csakhogy tisztában voltam vele, hogy csupán a nyugalmamat kell megőriznem, ez pedig nem jelentett problémát jelen helyzetben. Ellöktem magam, tempóm jó pár métert hátrébb sodort, így áthaladtam a tavacska hirtelen mélyülő része felett, és mikor kibukkantam a vízfelszín alól és rendeztem a mozgásomat, már nem ért le a lábam sem. Csapzottan, lihegve prüszköltem, mint egy ázott ürge, azonban a pillanatnyi zavar remek lehetőséget nyújtott számomra ahhoz, hogy észrevétlenül irányításom alá vonjak egy vízalatti mobot, mely normál esetben nem támad a fürdőzőkre, csak ha megzavarják a nyugalmát.
- Ren-san, minden rendben? - kiáltottam kétségbeesve, és közben orvtámadásra ösztökéltem a halacskát a víz alatt. Itt az ideje annak, hogy véget vessek a játéknak, legalábbis a felszín alatt =)

by **Ryuninji Ren** Hétf. Okt. 07 2013, 19:51

- Ahha… vagy úgy – mégis melyik férfi nem felejtené rajta a tekintetét? Sőt, ha pontosak akarunk lenni, akkor én nem is rajta „felejtettem” hanem szándékosan hagytam rajta, ami azért más, nem is kicsivel.
Azután kicsikét belemerülünk, leginkább én, a sztáros témába. Bizony, a mi életünk sem fenékig tejfel. Beismerem, hogy rengeteg előnye van, de legalább ugyan annyi hátránya, ha nem több. Bizony, az egyik legnehezebb munka a világon, nem csoda, hogy sokunk pár hónap alatt feladja és inkább választja az átlag életet. Igaz, nekem egy csomó okom van folytatni ezt az életet, ezek mindegyike egymagában is elég motiváció lenne, de így összességében meg… ajaj.
Jót nevetek Kuro-chan megjegyzésén. Ebből is látszik, hogy nem járatos az ilyen dolgokban, de hát nem lehet mit tenni. Nem bennfentes, mint én magam, ezért nem is várok el tőle semmit sem ilyen téren…. miért is tenném? Na meg egyáltalán nem is ezért vagyok itt, maximum ez miatt Rolling Eyes

- Ugyan-ugyan… nem szabad mindent elhinned Kuro-chan. Főleg nem az ilyeneket. Egy olyan sztárnak, aki megközelíti azt a szintet, ahol én tartózkodom, túl sok rajongója van, rengeteg és nem csak japánban, hanem világszerte. Tehát lehetetlen, ellenben a kis mezei sztároknak lehetséges a minimál rajongótáboruk miatt – magyarázom el és közben fényezem is magam úgy, ahogyan azt kell.
- Nem szokásom. Mi értelme van? főleg, ha a vége így is úgy is ugyan az lesz? – ezt sosem értettem, tök felesleges dolgokat is összehordanak az emberek ilyenkor, ahelyett, hogy rátérnének a lényegre. ezzel nem csak időt, de még energiát is spórolhatnak, amit később arra fordíthatnak, amire kell, amit élveznek is :F
Szóval én is úgy döntök, hogy a lényegre térek és meg is indulok, csak sikeresen megcsúszik az egyik lábam és ráesek szegény lányra és így a víz alá kerülünk. Engem ez annyira nem is zavar, hiszen tudok úszni is, meg minden, a víztől pedig nem félek.
Kuro-chan ellenben megijedhetett, mert ellökte magát tőlem, és kicsit távolabb úszott és ott bukkant fel a felszínenre. Én magam is felsietek.
- Gomene Kuro-chan! Megcsúsztam – mondom zavartan. Hát igen, ez nem volt betervezve, csak így hozta.
~Reeeeen!!!! ~ hallok egy ismerős hangot.
- Mi van?! – nézek a part felé, ahol ott ácsorog Reginald.
~Menjünk már, unatkozooom!
- Még van egy kis dolgom, addig foglald le magad
~ Baka ~ Mondja sértődötten – Veeeh, hiányzik a pici Regi, aki egyedül eljátszott a sima madárkákkal és nem kellett odafigyelni rá… ennyire nem.
Hírtelen felfigyelek arra, hogy valami a hátam bökdösi, de itt a vízben? Gyorsan megfodulok és látom, hogy egy mini hal mob kötözködi k velem.
- Hát te meg mit akarsz? – kérdezem, csak nem tudom kitől, majd megragadom és egy mozdulattal kihajítom őt a partra, pont Reginald elé, aki ezt nem tudja mire vélni.
~ Ez meg mi? Ren, mi ez?!
- Hal – érdekes látni, ahogy a lábacskéjéval megpiszkálja, és amikor ficánkol egyet a halacska, akkor ijedten hátrébb ugrik.
- Aikon ezt szereti
~ Fúúúj, ez büdös és-és-és mozog, meg nagy szeme van.. blöeeee ~ fintorodik el, majd kapar rá egy kis homokot, hogy ne is lássa. Én pedig odaúszom Kuro-chanhoz.
- Hol is tartottunk? – kérdezem, míg van rá lehetőségem…. valamit kezdenem kell ezzel a pettel -.-

by **Kuromajo** Kedd Okt. 08 2013, 20:47

Micsoda egó... Szóhasználata egyértelművé tette számomra, hogy magát mennyire nagyra tartja. Fárasztó volt hallgatni a sok ostobaságot, ami a száján kicsusszant, egyre inkább úgy éreztem, hogy bájcsevejünkben nincs számomra semmi előnyös. Ugyan kit érdekel, hogy mekkora sztár, és hogy képtelen a rajongóit kielégíteni, csupán mert nem fordít rá elegendő energiát, amit ő képes úgy nevezni, hogy túl sok fanja van? Mattaku... kudaranai...
- Tudod, egy lány szívéhez nem az egyenes út vezet, Ren-san =) - feleltem inkább a nemes egyszerűséggel pofátlan kérdéséből kialakuló eszmecserénk legfrissebb fejezetére. Értettem, miért alakulhatott ki benne ez a nyers közlési mód, elvégre bizonyára számtalan kis ribanc vágyik rá, hogy elmondhassa, milyen híres sztár vetett rájuk szemet, és ennek érdekében képesek eldobni a büszkeségüket is ahelyett, hogy egy méretes pofonnal jutalmaznák ezt a majmot, akinek emiatt nincs szüksége az általam pedzegetett kanyargós útra. Nem hibáztattam érte, ugyanakkor többek között ezért is volt egyenes megtestesülése az ördögnek, kit a mocskos ösztönei vezérelnek.
- Légy óvatos, nem is tudod mennyire megviselne, ha valami bajod esne... - válaszoltam megkönnyebbülten vízbeesős incidensünk után, magamban pedig hozzátettem: "...és nem én okoznám benned a kárt" =) Vizes hajamban végigfuttattam az ujjaimat, majd kisöpörtem azt szememből, így most már láthatóvá téve különös, eltérő szemszínemet. Kételkedtem benne, hogy rájön majd a kapcsolatra, de az esélyt megadom neki, hátha felfedezem némi csíráját az intelligenciának benne.
- Nahát, tudsz a peteddel kommunikálni? - kérdeztem csodálkozást színlelve, miután felfedeztem a parton sertepertélő madarát, valamint a köztük kialakult beszédből és csicsergésből álló közlési formákat. Valójában nem akadtam fenn rajta, hiszen ugyan szűkszavúnak bizonyult, de Itachi is ki tudja nyitni a csőrét, csupán az jelentett rejtélyt, hogy magát a csivitelést képes-e Ren-san lefordítani, vagy mentálisan áll fenn köztük a kapcsolat? Számomra nyilvánvaló volt, hogy nem csupán véletlenszerűen tippelget arra a férfi, hogy mi is lehet a főnixe baja. Ami azonban kicsalt belőlem némi megrökönyödést, az a módszer volt, amivel megszabadult a halamtól. Valóban egyszerűen kihúzta a vízből és a partra dobta...? Felsóhajtottam, azt hiszem ez volt az a pont, ahol elegem lett a játékból. Amit szerettem volna, azt már elértem...
- Úgy vélem most jött volna az a rész, hogy közelebb úszol... magadhoz húzol lágyan... és az undorító száddal hozzáérsz az enyémhez, miközben a mocskos kezeddel a melleimet fogdosod az akaratom ellenére... nemde? - kuncogtam fel, majd néhány olajozott, gyors mozdulattal lehívtam a menümet és magamra öltöttem egy vörös szegélyű, fekete bikinit. Ravaszul elvigyorodtam, és leplezetlenül hívtam segítségemre a víz alatt úszkáló piranha-szerű halakat. A madara miatt nem aggódtam, mit tudna kezdeni a víz alatt? Még ha engem meg is támad, könnyedén lebukok a felszín alá... Alig vártam, hogy láthassam a megdöbbent arcát, amikor rájön, mi is történik körülötte... Csodálatos látvány lesz, ugye? =)

// Öt darab hal támad rád egyenként 25 élettel és 5-ös sebzéssel //

by **Ryuninji Ren** Vas. Okt. 13 2013, 15:42

- Csakugyan? – ebben azért kételkedem. Számomra ez az „út” elég egyszerű, szinte már kitaposott, amin mindenféle akadály nélkül járok, már persze, h ha akarok egyáltalán, de olyan is előfordult már, hogy erőszakkal keresztülrángattak rajta Rolling Eyes

ez az egyik, a másik meg, hogy ki mondta, hogy én a n ő szívéhez szeretnék jutni? Én ugyan nem, mert vannak számomra érdekesebb „helyek” is, ahová sokkal inkább el akarnék jutni Cool

Elmosolyodom szavain, hogy így aggódik értem, persze szükségtelen, hiszen ez a hely Aincrad én pedig az egyik legerősebbként vagyok számon tartva. Valószínűleg akkor sem esne semmi bajom, ha magamnak szeretnék kárt okozni… ez van, én már csak ilyen menő vagyok Cool

A halacska, ami megbökdös, már a parton van Regivel. Hadd játsszon vele, ha akar, bár úgy nézem, hogy nem nagyon szimpatizál vele, mert már el is temette. Bár ha máshonnan nézzük, akkor rendes kis főnix ez, hogy tisztes temetést adott a minimobnak. A halacska azonban nem hagyja magát és addig ficánkol,míg elő nem bukkan a homok alól, mire Reginald megint hátrébb ugrik egyet.
~ Teeee >_< ~ feleli ingerülten és nemes egyszerűséggel rátapos, aminek következtében apró pixelekre robbant szét a picike teremtés.
~ Hehehe, na ki az erősebb? ~ kérdezi, csak azt nem tudom kitől, mert az én figyelmemet más köti le, csak fél füllel hallgatom a szavait, de válaszolni nem igazán akarok rá, más dolgom van éppen. A madárka ezután fel-le járkál a parton, néha tollászkodik, szárnyaival felkavarja a homokot, vagy toporzékol egy kicsit. Ezek a tünetek egyértelműen a türelmetlenség nevű betegségre utalnak.
~ Elmentem~ végül gondol egyet és felröppen. Azt a türelmetlen mindenit neki, de nem is baj, amúgy sem akartam, hogy ő legyen a gyertyatartó, vagy hasonló Rolling Eyes

- Cső – intek felé, azért egy elköszönést megérdemel, csak, hogy érezze a törődést, nem másért.
- Jaja, bár elég érdekes módon – válaszolok megkésve, kicsit zavartan. Sajnos nem értem én sem teljesen, miért is így van, mert jó páran néztek már hülyének emiatt. Tök gáz, mert nem mindenki érti meg a szavait, bár nem tudom, lehet ennek örülnöm kellene, mert gyakran elszalad vele a ló és nem tudja, hogy miket beszél, mit ér el vele…
- Heh? Are..?? Nani..!!?? – értetlenkedem a csípős válaszon. Egyáltalán nem értem, hogy mi van, de ami a legjobban hazavág, azok nem azok csúnya szavak, amikkel engem illet, hanem az, hogy már fel is öltözik. Jó bikinibe, de az akkor is többet takar, mint az amit előtte viselt Rolling Eyes

Ekkor érkezik Regike felettünk egy vaddisznóval a karmai között o.O
~ Nesze ~ közli és ledobja felém, de szerencsére mellettem csattan a szerencsétlen mob, aki elsüllyed, mint egy darab kavics, engem meg csak kicsit elsodor az általa keltett hullámocska. – Bolond vagy Regi, ezt miért kellett??!! – vonom kérdőre a saját tulajdon petem, akit alán most próbált megölni és meg is feledkezem pár pillanatra a korábban történtekről.
~ Urusee~na!! >_<
- He?! o.O – készülnék a leszidásra, de ekkor veszem észre, hogy további halacskák támadnak rám és az élet csíkom is megfogyatkozott o.O Ennek már a fele sem tréfa… mik élnek ebben a vízben itt? Elvileg ez pont fürdőzésre, strandolásra van…
Beismerem, egy fél pillanatra elkap engem is a félelem, ezért reflexszerűen nyúlok a képességemhez, mellyel szinte kirepülök a vízből, egy közeli sziklaszirtre, ahol megkapaszkodom, aztán csak pislogok o.O
~Kevés vagy ide – próbál kötekedni, de nem figyelek rá. Nagyon nem értem mi van, de éppen vissza szeretnék menni a lánykáért, nehogy megegyék a halak előlem, mikor látom, hogy neki semmi baja és még csak nem is támadják azok az izék. Ez nekem már magas o.O
- Kuro-chan, mi volt az az előbbi? :O – mosolyt erőltetek az arcomra és rákérdezek, mert az a biztos.. lehet, hogy csak a hallásom tréfált meg egy picit Rolling Eyes

A vízbe vissza nem megyek, az tuti, ezért itt foglalok helyet még mindig… meztelenül Rolling Eyes

~ He? Mivan-mivan?~ kíváncsiskodik…

HP

Number one? =) Kuro_www.kepfeltoltes.hu_

by **Kuromajo** Szer. Okt. 16 2013, 18:47

Gyönyörű, csodálatos! Az érzelmek egyvelege átfutott ennek a mocskos patkánynak az arcán végre legnagyobb megelégedésemre. Egészen bele is pirultam, az unalmas bevezetés után végre libabőrössé tett az izgalom, és én is megkönnyebbültem, hogy nem kellett többet játszanom az ostoba ribancot. Szabadjára engedhettem saját, őszinte érzéseimet, kiszórakozhattam magam és levezethettem a felgyülemlett feszültséget, mely ezzel a féreggel kapcsolatban alakult ki bennem, mióta először megláttam Nii-sama társaságában... Ebben csupán egy apró közjáték próbált megzavarni, de a jelenet nem váltott belőlem ki semmilyen reakciót, csupán a felkorbácsolt hullámok és a fejemre fröcskölődő víz jelentett némi kellemetlenséget.
- Bizonyára úgy érezte, hogy hozzád hasonló társaságra vágysz =) - utaltam a madárka akciójára kuncogva, miközben azt néztem, ahogy a halacskáim feléje úsznak. S végre az ijedtség is kiült az arcára. Kéjesen felnyögtem a látványtól, noha egészen eredeti formáját választotta a megfutamodásnak. Hanghullámokat használva lökte ki magát a vízből? Tch... Idegesítő fejlemény... Félig elfordultam, nem kívántam a gyomorforgató látványt befogadni érzékeny szemeimmel, ahogy egy part menti sziklára szégyentelenül kiült. Talán Itachi is hasonlóképpen gondolkodott, a társamul szegődött holló előkerült és szemtelenül rátelepedett Ren-san fejére, hogy kopogtassa azt egy kicsit csőrével.
- Miért menekülsz tőlem? Folytasd kérlek, amit elkezdtél. Csupán gondoltam izgalmasabb lehetne, ha ki kellene csomagolnod ^^ - válaszoltam gyanútlanul, és a férfi felé eső vállamról lassan lehúztam a fürdőruha pántját, majd kibújtattam egyik mellemet a bikinifelsőből. Egy kevés megerőltetés azért cserébe, hogy visszacsalogassam a vízbe, nem ártott meg. A főnixszel nem törődtem egyelőre, a viselkedése különös volt, de nem érkezett az irányomba agresszió. Csak az átok holló ne rontsa el itt nekem a szórakozásom Rolling Eyes

by **Ryuninji Ren** Pént. Okt. 18 2013, 14:38

- Hehh?? – kérdezek vissza, mert nem nagyon értem elsőre, hogy mit is mond Kuro-chan. Aztán leesik. Reginald a legerősebb pet a játékban, vagyis a hozzám hasonló, mert én meg a legerősebb idomár vagyok 8)Igen, valóban.. Mindketten a legerősebbek vagyunk valamiben. Igazából én sokkal több mindenben is az vagyok, de ebbe nem megyek most bele, elég hosszú az a lista: roll: Tehát azt még megérteném, ha hozzá hasonlítanának, de egy halhoz? o.O Nyálkás, meg pikkelyes, bár egyesek szerint cuki meg minden. Lehet az ittlévő lányka is imádja a halakat.. igen, tuti ez lesz a dologban.
- Az könnyen ehet, de nekem van jobb dolgom is - méghozzá sokkal, de sokkal jobb dolgom van. Éppen hozzá is látnék, amikor látom, hogy a Hp csíkom fogyatkozik. A pillanatnyi rémület hatására használom a képességem, mellyel kilövöm magam egy sziklára és onnan lesek vissza. A lányt nem támadják, csak engem akartak megenni a mocskok >_< Miféle férfigyűlölő mobok vannak it,t he? Mikor legutóbb erre jártam, nem találkoztam velük, sem hozzá hasonlókkal. Ha ez még nem lenne elég, egy szemtelen madárka is a fejemre telepszik -.-’ Túl sok minden történt, túl rövid idő alatt és egy kicsikét össze is vagyok. Regi csak pislog, nem tudja, hogy mi van, ráadásul most nem is akarok foglalkozni vele… más dolgom van, ő meg csak kolonc… most Rolling Eyes

- Regi, ez itt azt mondta, hogy simán lenyom téged – füllentek egy picikét.. néha belefér, ha egy nagyobb cél lebeg a szemünk előtt Rolling Eyes

~ o.O?! ….>_< … Korosu!!! ~ hehe, ezt már szeretem. szemeit az áldozatra szegezi, akit elhessegetek a fejemről. Ilyenkor nem beszél sokat, szinte semmit. Csak arra összpontosít, hogy elintézze az "áldozatát” Egy igazi harci pet Cool

Elrugaszkodik a földről és megindul a szemtelen madárka felé, hogy összezúzza azt :roll:Nos, én meg hol is tartottam.. áh, megvan hentai

- Én ugyan nem előled menekülök, csak valami fura halak támadtak meg a vízben… valami férfigyűlölő fajta -.-’ – mondom és lassan lemászok a szikláról a partra és ott is maradok egyelőre. Innen figyelem az előbukkanó domborulatot, ami eléggé a kedvemre való látvány hentai

- Kuro-chan, nem akarsz inkább te kijönni a partra, hogy itt folytassuk? – kérdezem mosolyogva miközben a szemeim egyetlen egy pontra fókuszálnak, és várom a válaszát. Remélem kijön és nem nekem kell visszamerészkednem a vízbe… Nem tudom, hogy A főnixem milyen gyorsan intézi el azt a madarat, ezért jobb lenne belehúzni a dolgokba Rolling Eyes

HP

by **Kuromajo** Vas. Okt. 20 2013, 00:16

Nem találok szavakat. Ennyire féleszű nem lehet, hozzávágtam a fejéhez megannyi sértést, és egyiket sem dolgozta fel az elméje helyesen. Nem volt azonban oka rá, hogy átverjen a viselkedésével, nem volt miért azt gondolnom, hogy csak tetteti a hülyét. Lassan vígjátékba fordult a kettőnk közti jelenet, egy olyan komédiába, amin én nem nevetek. Sokkal inkább érzem azt, ahogy szépen elborul az agyam a fájdalomtól, amit az ostobasága okoz nekem. Elviselhetetlen... ám a jutalomért bőven megéri a fáradság, egy csekély adagot már kaptam belőle =) Ahh, lelki szemeim előtt tisztán láttam a képet, ahogy mozdulni is alig bír a félelemtől, és könyörög a hitvány életéért... Nem bírtam ki kuncogás nélkül...
Ismét Ren-san felé sandítottam, ám most jobban érdekelt, mit tervez az átok madaram. Bizonyosan forgat a fejecskéjében valami ostobaságot, azonban ahogy meghallottam az idomár hergelő szavait, egy pillanatra megfordult a buksimban, hogy végre megszabadulhatok Itachitól. Sajnos nem lesz ilyen szerencsém, miután néhány fekete tollat hátrahagyott Ren-sannak ajándékba, úgy reppent fel, hogy a főnix pályája mindenképp keresztezze a a gazdája tartózkodási pontját. Károgása már-már kárörvendőnek hatott, én pedig fáradt sóhajjal figyeltem a jelenetet. Amint a bújócska-fogócska befejeződött a két madár között, és a nagyobbik madár támadásba lendülhetett, máris felfigyeltem a színészkedésre. Éppen csak a szárnyával sodorta el a tarkaság az ébenfekete prédáját, s az máris a porba hullott, élettelenséget színlelve.
- Micsoda szemtelen madár... - sóhajtottam fel újra - Magam sem tudom, miért, de az állatok szeretnek a védelmemre kelni, még az alapvetően szelíd példányok is ^^ Mintha fenyegetőnek vélnék mások közelségét... nem értem... - adtam magyarázatot az iménti jelenségre is a halakkal, miközben ujjaim hegyével sopánkodást mímelve megérintettem arcomat - Remélhetőleg nem fog több hasonló állat előkerülni, szeretnék zavartalanul... együtt lenni veled ^^ - válogattam meg a szavaimat, majd finoman megérintettem az ajkaimat. Amiatt a nyomorult képessége miatt rákényszerültem visszalépni az előző ösvényre és újrakezdeni áldozatom becserkészését. Nem akart már visszajönni a vízbe, így nem erőltethettem én sem. Amit tudtam, megtettem, B- illetve akár C- vagy D-tervem ideje jött el, pedig nem kívántam ennyi intimitást adományozni ennek a vadembernek... Kényelmes tempóban sétáltam ki a vízből, útközben buja mozdulatokkal megszabadulva a szükségtelen melltartótól, és még nedves hajamat is hátravetettem, míg kecses lépteimmel odaértem ahhoz a patkányhoz. Libabőrös lettem a gondolatra, hogy hozzám fog érni. Ez kudarcom büntetése volt, a következő alkalmat azonban nem fogom elszalasztani =)

by **Ryuninji Ren** Vas. Nov. 03 2013, 18:15

Hmmmm… történt pár fura dolog itt a tavacskánál, amire ezelőtt nem figyeltem fel. Először egy halacska támad rám, majd sok halacska, aztán egy nyomi fekete madárszerű valami szemtelenkedett a fejemen. ezt azért nehezen tűrné bárki is, nemhogy én. De azért tök megfelelően kezeltem a helyzetet. Reginaldnak bemagyaráztam, hogy kötözködik vele a kis tollas. Persze egyből harci módba vált és támadást indít… hehe, ezzel le van a gond mind a kettőről.
- o.O… tényleg? – Kuro-chan érdekes dolgot mond. Ha nem tapasztaltam volna meg korábban ezt a pár furcsa eseményt, csak betudnám annak, hogy valami nincs rendben a csajjal. Így viszont, ha csak egy kicsit is, de hiszek neki…. ez Aincrad… egész sok minden megtörténhet, még olyan is, amire nem számítana az ember csak úgy. Nekem volt részem furcsábbnál furcsább helyzetekkel… sajnos túl sokban is, igyekszem mellőzni ezeket mostantól és próbálok nyugodt, de élvezettel teli életet élni a boss csaták mellett… Nehéz ügy, tudom, de megéri megpróbálni Rolling Eyes

- Ez valami képesség, vagy mi? :O – valljuk be, azért érdekes gondolkodni a témán, nehogy már akkor támadjon meg valami vaddisznó vagy farkasféleség, amikor a dolgok közepén járunk… mekkora gáz lenne az már? Tutira elrontaná a napom, vagy akár az egész hetem is….
- Valami passzív skill vagy ilyesmi – találgatok… mivel ő sem tudja, hogyan is működik ez, aktív képesség nem lehet, csak passzív. Ezek szerint kezdő lehet a lányka, ha el sem olvasta a képesség leírását. De mindegy, hagyjuk is ezt a témát, bár ilyenkor idegesítő a képessége, máskor esetleg jól jöhet neki. Emlékszem, hogy annak a vörös undi cápafélének is hasonló képessége volt és alaposan meg is szívatott vele egyszer, mikor párbajoztunk.
- Én is remélem – de még mennyire… csak valami folyton megakadályoz abban, hogy azt tegyem, amihez értek is, talán én a legjobban Cool

- De ha mindketten reméljük, akkor miért nem megyünk biztonságos helyre? Mondjuk az egyikőnk lakására, vagy valami – Már egy ideje fel akarom hozni ezt, csak a bájaival folyton kiver az észből, ami hosszútávon elég kellemetlen lehet.
Vetek egy fél pillantást Regi-re, kinek ellenfele már a porban fetreng, mozdulatlanul, de ez őt nem érdekli. Nem nyugszik, míg akár egy pixel is marad belőle, ezért zuhanórepülésben tart a madárka felé, hogy éles karmaival átsegítse őt a másvilágra.
Mikor visszapillantok, Kuro-chan már jön kifelé a vízből, fedetlen felsőtesttel :F El is felejtem, hogy mit kérdeztem korábban.. veeeeh, pont erről beszéltem. Ha lenne vér ebben a világban, akkor érthető lenne, mert a fejemből máshová áramlana most a testemben, de itt nincs, tehát… nah… Itt már nincs mit tenni… nem az eszem irányít, az most i van kapcsolva, már azon kapom magam, hogy a nyelvem az ő szájában matat és kezeim is élik saját kis életüket o.O Veeeeh.. ezeka bomba nők :F

HP

by **Kuromajo** Vas. Nov. 03 2013, 19:22

Tekintetem fürgén járta végig a releváns helyeket, minél messzebbre fókuszálva a gyomorforgató élménytől, amit éppen át kényszerültem élni. Nem volt tőlem idegen semmi. Sem a csók, sem az ő mocskos kezének az érintése, sem pedig az, hogy kezeimet végigfuttassam a férfi hátán, és szorosan dörgölőzzek hozzá, doromboljak neki. Az érzés ismerős volt, mikor gyomrom félig megemésztett tartalma minden erőfeszítésem ellenére igyekszik utat törni magának a nyelőcsövemen keresztül, s torkomat marja a savas pép... Szívem legmélyéből gyűlöltem most ezt az embert, aki összes fajtársának legéktelenebb képviselője volt.
- Tudod, Ren-san, van egy kis akadálya annak, hogy elhagyjuk ezt a helyet... - mosolyogtam rá kipirultan, mit sem mutatva a belsőmben dúló folyamatokból. Lelki szemeim előtt éppen felismerhetetlenné torzult az arca, ahogy a ráboruló sav reakcióba lép a sejtjei víztartalmával, és sisteregve folyóssá teszi a bőrét, és a csontjait. Igen, az ilyen képek segítettek megnyugodni, miközben éppen meggyalázta testemet, melyet ha boldog lány lennék, csak Nii-sama érinthetne bárhol, és nem csak ott, ahol most Ren-san kezei járnak. Az állati ösztönök uralták ennek a szégyentelen mocsoknak tetteit, figyelmét teljesen lekötötte, hogy élvezetet okozzon nekem, és legfőképpen magának ügyetlen ujjaival. Míg ő reménytelen kísérleteit folytatta, az én időm végre eljött. És bár túl sokat kellett megengednem, áldozatom gyümölcse megérett.
- ...Hacsak nem egy barlangban élsz, ami felettébb hozzád illő volna... - folytattam a mondatot lassan, és míg egyik kezemmel átkaroltam a nyakát, addig a másik ágyéka tájára siklott. Háta mögött lévő mancsomon ekkor viszont ujjam felizzott, és Itachi legnagyobb bánatára - aki éppen megszégyenítette a túl hevesen támadó madarat azzal, hogy ide-oda gurult a fűben, éppen csak tévesztésre kényszerítve a főnixet -, játékukat félbeszakítottam. A tarka pet szemei elszíneződtek, röptében megtorpant, és felénk nézett.
- ...védett területen kötnénk ki - fejeztem be a mondatot, mélyen a fiú szemébe nézve. Ilyenkor sajnáltam, hogy nincs fájdalom, hiszen mennyei érzéseket tudtam volna okozni, ha megharapnám a nyelvét, vagy természetellenes irányba feszíteném a testének bizonyos részeit :/ Ehelyett csupán mentális parancsom állt rendelkezésre, mellyel az idomár állati formába bújt fegyverét - és itt nem a kígyójára gondolok =) - támadásra ösztökéltem. Holttérből, orvul csapott le, miközben én finoman el szándékoztam lökni magamtól Ren-sant, hogy elmebeteg vigyorra húzzam ajkaimat, és hozzátegyem:
- Ott nem tudnálak megölni - kuncogtam fel, és kitágult pupillákkal vártam az életsáv újabb csökkenését a reményeim szerint tökéletesen időzített támadást követően!

// Regi pontjai az én statjaim értékét veszik fel, a személyiségét megőrzi, csupán képtelen lesz ellenállni a parancsaimnak //

by **Ryuninji Ren** Hétf. Nov. 11 2013, 21:51

Hmmm.. valamilyen furcsa oknál fogva, Kuro-chan nem válaszol minden kérdésemre, de mondjuk ezt megértem. Biztos elvarázsolta a fedetlen, kidolgozott tetem látványa… sok nővel megesett már, ez nálam nagyon, de nagyon gyakori eset volt anno 8)Sajnos ez múlt idő Sad

Aincradban sajnos nem örvendek akora hírnévnek, amekkorát megszoktam, de ez idővel változni fog. Igen, biztos vagyok benne, hiszen a nevem már most is mindenki ismeri…
- Igen? :O És Mi lenne az az akadály? - kérdezem, de a válasz már nem nagyon érdekel. Nem éppen beszélgetni vagyunk itt, ezt én jól tudom és ő is, különben nem hívott volna ide. Meg lehet, hogy egy kicsit veszélyesebb itt kint nyomatni, de valaki így szereti, jobban felizgul, gondolom én. Nekem aztán mindegy, hogy hol és mikor, mindig készen állok arra, hogy „csatába” vezessem a kis seregemet Cool

Én nem is bírom tovább türtőztetni magam és belevetem magam a sűrűbe… hehe. szinte fel sem fogom, a testem magától cselekedett, de hát ez is azt jelzi, hogy vérbeli férfi vagyok, nem kevesebb Cool

- Tessék? – kérdezek egyből vissza, nem értettem kristály tisztán, amit mondott, azonban a válasz újfent elmarad, mert Kuro-chan is teszi a dolgát, nyilván nem tudja már visszafogni magát ő sem, pont mint én. Nem érdemes most ezzel foglalkozni, főleg, hogy a lány keze is a megfelelő helyen tapogatózik már :F
- Igen? – hagyom abba egy pillanatra, sőt még az is kevés, majd folytatom ott, ahol abbahagytam, sőt, még nagyobb fokozatra szeretnék kapcsolni, állva nem az igazi Rolling Eyes

Éppen segíteném le róla az utolsó ruhaneműt, ami rontja az összképet már mióta, amikor ellök magától o.O
- He? Are…?! – nézek értetlenül a lányra, aki csak vigyorog o.O
~ Ren, vigyázz, mert neked megyek
- Heeeee?! – hallom Reginald hangját, ami alapján meg tudom állapítani, hogy közeledik felém.. öcsém, csak nem besértődött, mert egy picikét átvertem? Egy kicsit nem tudott volna még várni? Komolyan mondom, ez a madár a sírba visz -.-’’
~ Vigyááááz!!! ~ pont mikor elmagyaráznék neki pár alapvető dolgot, mint például azt, hogy kettőnk közül ki a főnök, nekem jön…. nekem jön ez az elkényeztetett kakadu…. A hp-m is csökken, de nem annyival, mint annak lennie kellene. Sokkal kevesebbet, persze erőteljes volt, olyannyira, hogy előreestem, ezzel leteperve Kuro-chan-t
- Mi a bajod Reginald? – kérdezem mérgesen, miközben felemelem fejem a keblek közül és rá nézek… újabb lendületet vesz a mocsok…
~ Én nem akarlak támadni, de az a nőstény ott alattad kényszerít rá.. na nem mintha nem érdemelnéd meg…. Baka idomár~ Szinte szóhoz sem jutok… Regi azt mondta rám, hogy baka? rám? A gazdájára? Ezért nasi megvonás lesz, remélem tudja…
Aztán kapcsolok csak, hogy mit is mondott előtte?
- Mit jelentsen ez Kuro-chan? :O – nézek értetlenül a lányra…. nem értek semmit sem o.O

HP

by **Kuromajo** Szer. Nov. 13 2013, 13:23

A számításom helyesnek bizonyult, ám annyi kellemetlenséget még el bírtam viselni, hogy Ren-san az ütközés erejétől előreesett, éppen rám. Ettől függetlenül fintorogva pillantottam rá, erre a szörnyetegre, erre az egysejtű féregre, aki minden fenntartás nélkül megbecstelenítette testemet az undorító érintésével. Még csak fel sem tudott izgatni, teljesen hidegen hagyott. Nem mintha egy mocskos férfi kiváltana belőlem bármilyen hatást, ám el sem hiszem, hogy egyes lányokat képes ennyivel az ágyába csábítani. Hová lett ez a világ...
- Otto, hát nem elfeledkeztem valamiről? - színleletem némi meglepetést kuncogva - Kamaimasen, végtére is nem kívántam elrejteni a szándékomat, nem számít ha egy buta madár kifecsegi a titkom... - sóhajtottam fel, majd közönyös pillantást vetettem Ren-sanra, aki még mindig teljesen fogalmatlan volt. Hogyan lehetséges ilyen mértékű ostobaság? Még egy darab fa is intelligensebb ennél a tuskónál, ennyire a micsodájába szállt volna az összes vére?
- Úgy tűnik még őt is elvarázsolta a lényem, kényszerítve érzi magát, hogy megvédjen tőled engem - simítottam meg mutatóujjam külső felével az arcélét áldozatomnak, gondterhelt vonásaim azonban hamar eltorzultak - Komolyan ennyire agyalágyult vagy? Hogy lehetsz Aincrad legerősebbje negatív intelligenciahányadossal?! - tört fel a gurgulázó nevetés ajkaim közül - Tudod, sosem voltak a bájaim még akkora hatással férfira, hogy az agya teljesen megszűnt volna működni. Jellemzőbb, hogy a szívük adja fel a szolgálatot előbb - tettem ujjamat az államra elgondolkodva, majd belenéztem a fiú szemébe - Én vagyok a végzeted, Ryuninji Ren =) - húzódtak ajkaim félszeg vigyorra, elmém segítségével pedig újra támadásra ösztökéltem a tarka főnixet, aki talán nem is bánja annyira, hogy kiélheti magát a vele minden bizonnyal mostohán bánó gazdiján. Szegény madárka...

by **Ryuninji Ren** Pént. Nov. 15 2013, 19:35

A szemtelen petem hírtelen megtámad, és leterítem Kuro-chant. Ez így még el is menne, ha védett területen belül tartózkodunk, mert ott kicsivel kényelmesebb lett volna ez a megoldás, hp veszteségek nélkül. Persze egyből felkapom a vizet, meg minden, az amit mond, csupán később jut el az agyamig és kérdőn nézek Kuro-chanra a kérdésem után, hogy adjon már valami magyarázatot nekem, mert ez így nem állapot. Sok fura dolog történt ma este, de ezeket mind meg lehet magyarázni, kivéve ezt az utolsót… a lányka ellökött… engem? Nincs az a nőszemély, aki engem csak úgy ellökne nyomos indok nélkül, és én NEM adtam neki nem hogy nyomósat, de még egy aprót sem. Sőt, még jelét sem adta semmi megbántódásnak... hmmm….. tehát mi van? o.O
- Miről? – kérdésre kérdéssel? Ez tipikus női, mi is? Praktika, maikor kiakarnak térni a válaszadás alól, remek terelési módszer, azt aláírom, de most nem kellene ezt bevetni, főleg nem egy ilyen harcedzett veterán ellen, mint én Cool

~ cöh… te vagy a buta~ szólal meg Reginald, míg én csak pillázok
- He? – Valami itt nekem már bűzlik, ezért igyekszem magam alatt tartani a lánykát, míg nem kapok egy rendes magyarázatot… vagy még tovább is? :f Semmi kifogásom az ellen, h a fedetlen testem egy csini csaj testéhez simul… sőőőőt hentai

- He? Milyen titok? :O - szal titkolózunk is?
~ Te vagy a buta, rusnya nőstény ~ vág vissza Reginald a lány szavaira…. Jellemző… inkább veszekedik ahelyett, hogy elmagyarázná nekem, mi is a pontos helyzet ebben a pillanatban, mert baromira nem tudom -.-’’’
- Tényleg?
~ Egy fenét >_< ~ hehh…. valaki már mondhatna valamit…. Sad

Kuro-chan szavain elképedek… nem jutok szóhoz, még levegőhöz is alig… lassan, de biztosan kezd leesni a tantusz és ezzel fordítottan arányosan meg megy fel a pumpa…
~ Valóban ilyen hülye, amikor rólatok van szó ~ Szól be Reginald, mintha nem lenne enélkül is elég bajom már. Tutira leszidás lesz a vége és még pár extra amivel megsanyargatom…
~ De amilyen hülye, olyan erős… bár így sincs az én szintemen ~ Nagyon remélem, hogy ez most dicséret akart lenni, mert azzal enyhíthet egy kicsikét a rá váró borzalmakból. De elég Regiből ennyi, most mással kell foglalkoznom… azzal, aki itt fekszik alattam… A szavai ellenére még mindig mosolyogok, hiába vagyok dühős…. hiába nő, ezt nem hagyhatom annyiban… így gúnytűzni belőlem?
- Ejnye Kuro-chan, ez nem volt szép tőled, igazán elmondhattad volna az ittléted igazi okát – mosolyom egyre szélesebb, mert a visszatérő Regi-t a soundwave-el küldöm el messzire. Mekkora ötlet volt csettintés mögé rejteni ezt a képességet, pedig egy apró nesz is elég hozzá, hehe. A világon mindennél jobban rühellem azokat, akik mások életét akarják elvenni…. de azt is figyelembe kell vennem, hogy ő itt egy nő…..
- Kész vagy a büntire Kuro-chan?- kérdezem.. eszembe jutott egy menő ötlet.. kössük össze a kellemest a hasznossal és tegyük meg azt, ami egy nőnek talán a legnagyobb büntetés a világon.
- Tudod a végzetem az enyém.. így akkor te is.. – mondom perverz mosollyal az arcomon igyekszem eltávolítania lányról a még rajta maradt ruhaneműt, egy cseppet sem finomkodva…. gomene Kuro-chan.. de te hoztad elő belőlem az állatot… viseld is el..

HP

by **Kuromajo** Pént. Nov. 15 2013, 21:08

Cseppet sem volt szórakoztató, ahogy két alacsony intellektusú élőlény kommunikálni próbál egymással, sokkal szívesebben néztem volna azt, hogy mindkettejüket elöntik a kétségbeesés hullámai... Habár a madár esetében erre egyre kevesebb esélyt láttam abból kiindulva, ahogy akár rám, akár a gazdájára reagált. Annyi baj legyen, ő csak egy eszköz volt. Pontosan olyan, mintha a mosógépemtől várnám el az érzelemkinyilvánítás ezen formáját, ami felettébb elmebeteg elvárás volna önmagában, ugyebár? =) Mesterséges intelligencia volt bár, de a tanulómechanizmus ellenére a petek semmiben sem különböztek egy egyszerű programtól. Előre megadott paraméterek alapján futottak bennük a parancssorok, és az én képességem pontosan ezt a rést használta ki azzal, hogy felülírta a lények vezérlését, és a sajátjuk helyett az én utasításaimnak engedelmeskedtek. Rajtam kívül mindenesetre nem sokan lettek volna képesek kezelni ezt a képességet, majdnem olyan volt, mint egyszerre két testet irányítani... vagy többet ^^
- Erős? Hadd mutassam meg neked, hogy valójában milyen gyenge ^^ - kuncogtam a madár hangját hallva, beteg mosolyom pedig lassan szélesebbé vált, ahogy megpillantottam Ren-san arcán az idegességről árulkodó jeleket. Végre-végre eljutott a tudatáig, ami körülötte történik, farka által vezetett elméje nem hátráltatta tovább a felfogását tagadással! Bizony, a lány, akit annyira szeretnél magadévá tenni, csak a pixelekké bomló tested iránt érdeklődik, szépfiú! =)
- Ha megteszem, azzal növeltem volna a kudarc esélyét... Az bizony rosszul érintette volna az önbecsülésem ^^ Mindenesetre köszönöm a bókot =) - kuncogtam tovább, tekintetem pedig a patkány cselekvése felé irányult. Oh, szóval így működik az a különös jelenség, amivel kiszabadult a csapdámból... Milyen kár, hogy csak elodázza az elkerülhetetlent... Pillantásom visszatért hát Ren-sanra, ám a szemének alattomos csillanása felettébb ismerős volt. Emlékezetembe bevésődött a tekintet, melyet ezek az állatok ilyenkor viselnek, az emlékek pedig gyorsan a felszínre törtek és maguk alá gyűrtek. Megremegtem az érintésre, torkom összeszorult, gyomrom görcsbe rándult, pupilláim kitágultak.
- Dame... - nyitottam ki számat halk, rémült szó hagyta el az ajkaim - Dame! Bármit, csak ezt ne! Én... én... kérlek, ne haragudj! Hibáztam, alábecsültelek! Ne tedd ezt velem! Onegai! - törtem ki hisztériában halálra vált arccal, szemeim a kiutat keresték, vergődtem a szorításában. Könnyek jelentek meg a szemeimben és felsikoltottam, miközben pixelekre szakadt rólam a bugyim. Aztán a sikoly szépen lassan átfordult éktelen... kacagásba, kitöröltem a könnyeket a szememből és felemeltem a fejem, hogy minél közelebb legyek Ren-sanhoz.
- Ren-san, te tényleg a tökéletes példája vagy a férgeknek, akiket a köznapi nyelv férfiaknak hív! Mind ugyanolyanok vagytok, ti undorító, mocskos állatok! Ez hát az utolsó kívánságod? Hát hajrá, érezd jól magad, szégyenteleníts meg! Lássuk, hogy előbb élvezel-e el, minthogy én megöllek... - sziszegtem az arcába, és újra támadásba hívtam Reginaldot. Tisztában voltam vele, hogy a képességének van egy lehűlési ideje, nem lesz képes az összes támadást semlegesíteni. Ha ragaszkodik ehhez az beteg ötletéhez, én fogok nyerni!

by **Ryuninji Ren** Szomb. Nov. 16 2013, 20:30

Sajnálatos módon egy hatalmas átverés áldozata lettem. Csak úgy, simán belesétáltam ennek az álnok nőszemélynek a csapdájába. Jó, érthető, hogy miért nem gyanakodtam rá, hiszen én, én vagyok, a nagy Ryuninji Ren. Minden csaj engem akar és ő még a rajongómként is mutatkozott be. Mi alapján gondoltam volna, hogy ő éppen ki akar engem nyírni? Jó, volt egy-két apróbb jel, de ki figyeli azokat ilyenkor? Én teljesen más dologra készültem, nem egy életre, halálra harcra. Az nem élvezetes, bezzeg az első verzió, az sokkal, de sokkal kellemesebb lenne a számomra.
~ Valamiért ti földiek azt hiszitek, hogy erősebbek vagytok a másiknál. De amióta te irányítasz, sokkal gyengébb vagyok és lassabb… baka >_< ~ Hehh, nem hiszek a fülemnek, Reginald megvéd, persze muszáj neki, mert ha engem gyengének neveznek, akkor azt rá is értik, hiszen mi ketten vagyunk egy, vagy valami ilyesmi dolog, főleg a harcban. Még akkor is, ha újabban nem jövünk ki egymással valami jól.
- Ugyan Kuro-chan… ott rontottad el ,hogy engem választottál célpontnak – nézek a szemeibe és próbálom figyelmen kívül hagyni azt a beteg mosolyt. Csak magamat húznám fel rajta még jobban, pedig már így is eléggé oda kell figyelnem arra, hogy ne essek neki. Aztán eszembe jut egy remek büntető eljárás, ami kifejezetten nők ellen jó. életemben először teszek ilyet, nem bírom türtőztetni magam. A gondolat, hogy valaki el akarta, sőt, még mindig el akarja venni az életemet, rendesen ösztökél. Soha nem csináltam még ilyet, nem si akartam, de valahogy muszáj viszonoznom a kedvességét…. jelen pillanatban nem érzem azt, hogy amit teszek, az rossz lenne… nem-nem. Itt ő a rossz én a jó és csak megbüntetet… megmutatom neki, hogy mi jár a tetteiért, szavaiért. Amint hozzákezdek a művelethez és pixeleire szakítom a lányon lévő utolsó ruhaneműt, a viselkedése hírtelen megváltozik.
- Miért ne? Te meg akartál öni Kuro-chan!- Mondom ugyan olyan vigyorral az arcomon, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem bizonytalanodtam el. Igen, ez bűnténynek számít.. normális esetben, de most másról van szó… nem én vagyok a gonosz.. nem… de akkor is helyes ez? Neme lég így, hogy ráijesztettem?
- o.O – aztán megint változik… kacagásba mennek át a sikolyok… öcsém, ez a lány tényleg a bolondját járatja velem, ennyi, már nincs visszaút, felakart bosszantani? Hát sikerült neki, most megkapja…. Ezzel csak rontott a helyzetén, nem is tudja, hogy mennyire.
- Tudod Kuro-chan… ezt csakis magadnak köszönheted… alakulhattak volna máshogy is a dolgok - Felelem mosolyogva és hozzákezdek a művelethez, hogy minden a helyére kerüljön.. szépen lassan, had élvezze ki a lányka hentai

- Kuro-chan! Engem nem tudsz legyőzni :] – a füléhez hajolok, miközben teszem a dolgom
- engem nem lehet megölni – suttogom neki és aktiválom a képességem, így minden engem ért támadás gyógyít, ilyenkor sebezhetetlen vagyok. Regi támadása betalál, de ezzel csak nekem tettek jót
~ Én megmondtam

HP

by **Kuromajo** Szomb. Nov. 16 2013, 21:55

Most, hogy kibújt a szög a zsákból, immár nem volt miért azt a szánalmas színészkedést folytatnom, és végre igazán jól érezhettem magam a bőrömben. Legalábbis szép lett volna, ha így történik, de ez az idegesítő patkány olyan felettébb megalázó dolgot talált ki... Eredetileg nem óhajtottam egy kalap alá venni azokkal a mocskos disznókkal, akik a fajtája legalját képviselik, ám mégis oda kell tennem. Díszpéldánya az általam olyannyira gyűlölt emberi alfajnak, és ezt minden egyes megmozdulásával bizonyította...
- Touzen no koto... a nyers erő az ostobák fegyvere, Reginald-san, én nem élek vele ^^ - oktattam ki az elégedetlenkedő madarat, akinek az én pontjaimmal kell egy darabig élnie, aztán viszont szabad lesz, mint a... madár, kukuku =) Hiszen gazdája egy halom pixellé fog szakadni hamarosan, és ő maga lesz az, aki felszabadítja magát, hacsak Ren-san nem fordul ellene és meg nem öli, amire felettébb kevés esélyt látok. Egyedül azt sajnáltam kicsit, hogy egyáltalán nem vette látszólag zokon azt, hogy a főnixe ellene fordult. Kár, milyen kár...
- Elrontani? - nevettem fel gúnyosan - Elrontottam valamit? - nevettem tovább, elvégre szórakoztató volt ez a fölényesség. Úgy tűnik van valami, ami megakadályozza, hogy felfogja a saját helyzetének kétségbeejtő mivoltát. Ha szerencsés, akkor a saját képességei, ha nem, akkor csupán túl nagyképű és együgyű. Annyi baj legyen, idővel felfogja majd, hogy innen nincs menekvés... vagy csak komoly veszteségek árán =)
- Előttem nem vagy más, csak egy undorító csótány, akit könnyen eltaposok - sziszegtem gyűlölettel teli hanggal. Készen állt rá, hogy a legundorítóbb dolgot tegye meg egy lánnyal, amit férfi tehet, ennél alávalóbb dolgot nem is lehet elképzelni. Bár siránkozásom közben láttam rajta, hogy elbizonytalanodik, és akár meg is akadályozhattam volna, de miért is ne hagyjam, hogy megtegye? Őt fogja mardosni a bűntudat élete végéig, hogy mit tett, nekem pedig már úgyis mindegy. A testem már régóta csupán egy üres porhüvely, melyet tisztán tartani felesleges volna már. Olyan pecsétet nyomott rá az élet, mely sosem fog elkopni. Már csak egy eszköz arra, hogy elérjem a céljaimat, nem számít mi történik vele!
- Amit most teszel velem, a halálnál is rosszabb, Ren-san. Sosem fogod tudni magadról lemosni ezt a bűnt... Megbecstelenítettél egy lányt... Vajon mit szólna hozzá a nyilvánosság, ha megtudná, milyen aljas féreg is vagy te? =) - búgtam a lehető legtermészetellenesebb mosollyal az arcomon, mintha észre se vettem volna, mi történik velem. Ám csupán szimplán figyelmen kívül hagytam az elmém által generált érzelmeket, képes voltam elviselni a megaláztatást, ahogy a gyűlöletemnek és az undoromnak is féket tudtam szabni, amit akkor éreztem, ha egy férfi pusztán hozzám ért.
- Ara-ara, csak nem még egy késleltető képesség? - vontam fel a szemöldököm az életcsík növekedésének a látványára - Megértem, ha annyira élvezed, hogy szeretnéd, ha minél tovább tartana, de... élvezed te egyáltalán? Még csak nedves sem vagyok, valós körülmények között nekem ez pokolian fájna... =( - sóhajtottam fel, és oldalra fordítottam a fejemet unottan. Ha ez így megy tovább, abban egy darabig nem lesz még számomra élvezet, túl sokáig fog tartani, míg veszélybe kerül. Azonban... előbb-utóbb közeledni fog a piroshoz az életcsíkja, és míg az enyém egészben marad, nincs miért aggódnom ^^ Egy darab faként feküdve intettem Reginald-san felé, akit látványos támadás helyett ezúttal arra kívántam kényszeríteni, hogy telepedjen meg Ren-san hátán és csípjen bele a fenekébe. Ha én nem élvezhetem, hát a fiú számára is add tegyem minél kellemetlenebbé az élményt =)

by **Ryuninji Ren** Vas. Nov. 17 2013, 16:52

~ Mindig az erősek uralkodnak, nézz engem, én vagyok a petek királya, egyikük sem ér fel hozzám ~ Jellemző, már megint magát fényezi a petem, még akkor is, ha nem arról van szó. spec én lennék a téma, de ő inkább magára tereli. Fogalmam sincs, hogy kitől tanulhatott ilyen fennhéjázó magatartást Rolling Eyes

Ha én vagyok a téma, akkor ne helyezze magát előtérbe vazz. Am meg most éppen valami közepén vagyok és legyen bármilyen fura a helyzet, pislogok párat, hogy ezek mennyire jól elbeszélgetnek, miközben Reginald folyamatosan engem támad, az alattam fekvő lány parancsára, aki ellen éppen bűncselekményt követek el. Persze megérdemli, ezt tegyük hozzá… Meg ahogy nézem, nem túlzottan zavarja Suspect

Ez a nevetés… ezzel az idegeimen táncol és csak jobba teljesítményre sarkall vele….
- Az nevet, aki utoljára nevet Kuro-chan Tán nem vetted még észre? Én már megkaptam, amit akarok, ellenben te? – próbálok visszavágni neki valahogy. elég gyengére sikeredett… ráfoghatjuk a helyzet furcsaságára azt hiszem, meg éppen olyan dolgot művelek, ami közben nem szoktam használni az eszem, mert az ilyenkor mellékes, ezért esik nehezemre valószínűleg… vagyis ez is egy jó kimagyarázás Rolling Eyes

-.-’’ Már megint kezdi a degradáló szövegelést… ezt már azért én se bírhatom sokáig, azért nekem is van büszkeségem, nem is olyan kicsi.
- Az nem téged minősít, hogy egy csótány azt tesz veled, amit akar? – ezt muszáj megkérdeznem, mert nagyon érdekel a válasza, bár sejtem miféle lesz. Az viszont egyértelmű, hogy melyikünk van előnyös helyzetben… ő, mivel én nem támadom meg és petem sincs, aki elvégezze helyettem a piszkos munkát. A védekező spellek meg nem használhatóak örökké… Előbb vagy utóbb lépnem kell valamit, mert hiába mondtam azt az imént, nem vagyok halhatatlan.
- He?! o.O – Elkerekednek a szemeim egy pillanatra, majd felfogom, hogy mit is mondott ezzel, végül pedig elnevetem magam, ez nagyon mókás..
- Az igaz, hogy normális esetben az erőszak ellen vagyok, azonban most más a helyzet…. Mondd Kuro-chan! Szerinted neked hinnének, vagy nekem? Tudod a hírnév sok mindenre jó. Engem itt kőkemény frontharcosként ismernek, aki már pár életet megóvott stb-stb… Te meg csak egy rajongó leszel, aki alaptalan pletykával akar a közelembe férkőzni… hehe :] – volt már hasonló eset az igazi világban, persze azt is én nyertem meg, de ezzel ellentétben az alaptalan is volt.
- Nem egészen – mondom vigyorogva. Elégedettség tölt el, hogy sikerült megint meglepnem ezt a boszorkányt.
- Micsoda szerencse, hogy itt nincs fájdalom ugye? – mondom mosolyogva, majd megint közel hajolok hozzá
- Mellesleg a testednek nem mindig tudsz parancsolni Kuro-chan… várd ki a végét… - ez tapasztalat…. nekem is néha lehetetlenség megálljt parancsolnom egy bizonyos testrészemnek, gondolhatok akármire Rolling Eyes

Ez van, ezt kell szeretni…
~ Vigyázz Ren, Jövök !!! o.O ~ Reginald érkezése meglep, de különösebben nem zavar meg, csupán nagyobbra sikeredett az egyik lökésem Rolling Eyes

Nincs fájdalom és kettesszintű súlyemelésem van.. egy kis Vál rázással próbálom meg letessékelni a madarat a hátamról. Végül, hogy nyomatékot adjak, a szavaimnak bevetem a kezeim is, elkezdem simogatni az érzékenyebb részeken, ezt egy normális nő élvezni szokta, kíváncsi vagyok, hogy ő is…
- Vajon meddig bírod? – kérdem, majd apró csókokkal bombázom a puha nyakacskáját. Elég dögös csaj, csak ez a jellem… bhrrr.. .. De pont emiatt van az egész… én csak megmutatom, hogy a férfiak is tudnak álatok lenni Rolling Eyes

HP

by **Kuromajo** Vas. Nov. 17 2013, 19:00

Ah... amilyen a mosdó, olyan a törülköző, egyik nagyképűbb, mint a másik... Talán a madár még túl is tesz Ren-sanon, így ő is megérett egy kis leckéztetésre. A petek királya, az erős uralkodó most egy gyenge lány parancsára szépen megmártózik a tóban. Lehet, hogy ezzel elveszem a repülési képességét, amíg a tollai meg nem száradnak, de még a földön tipegve is tökéletesen megfelelt a céljának. Amíg a férfi nem törődik a csőrössel, csak a saját kétes élvezetével, addig bármilyen támadás megfelelt, még a kapirgálás is. Ha pedig mégis ellenállna Ren-san, a haszontalanná vált madarat könnyedén eldobhattam és válthattam a körülöttünk károgó Itachira, aki kedvenc táplálékának falatozásával töltötte ki az idejét természetesen =)
- Téves, kedves Mushi-san. Azt teszed velem, amit én akarok ^^ Különben pedig csak idő kérdése, és én is megkapom, amit kívánok ^^ - kuncogtam édesen, élvezettel telien. Egészen jó úton haladt ez a történet még annak ellenére is, hogy nyílt hadviselést választottam, és felettébb sok változó, variáns és váratlan esemény jöhetett közbe ennek köszönhetően. Azonban az igazán finom gyümölcs az, amit kemény munkával maga érlel meg az ember lánya, éppen ezért érzem olyan üresnek minden alkalommal, amikor álmában ölök meg valakit :/ Abban az egyetlen élvezet a pixelekké hulló test látványa, ennek viszont minden momentumát kiélvezhetem ^^
- Ki beszél itt erről a művilágról, ostoba fajankó?! Habár igaz is, lényegtelen hogy mivel sároználak be, elvégre hamarosan halott leszel =) - nevettem fel. Még ha valamiféle baleset folytán el is tudna menekülni és mindketten élve jutunk ki Aincradból, akkor viszont pokollá teszem az életét. A rendőrséget olyan egyszerű becsapni, az orruknál fogva vezetem őket évek óta. Még csak gyanúsított sem voltam, habár amikor Nii-sama barátnője lezuhant a szakadékba, nem voltak tőle túl messze, hogy megérintsenek...
- Szerencse? Inkább átok... Olyan sok fájdalmat lennék képes neked okozni, Ren-san... Már most könyörögnél azért, hogy hagyjam abba, de fájdalom híján kénytelen vagyok mellőzni a kínzást =( - sóhajtottam fel szomorúan. A férfi nemiszerv változatos kínzása a specialitásom, de még sosem tudtam kipróbálni gyakorlatban mindazt, amit megtanultam ezzel kapcsolatban. Igazán, igazán kár, hogy erre nincs lehetőségem. Egyelőre =)
- Mmm... ez jó, Ren-san... - nyögtem fel a kényeztetésre, amit kaptam, de nem sokáig játszottam az élvezkedő dámát - Bízom benne, hogy nem arra célzol, hogy a durva, undorító érintésedet élveznem kéne... Engem csak egyetlen férfi képes izgalomba hozni, őt pedig egyenesen bántottad... Megbocsáthatatlan... - tettem a helyére pofátlanságát gyűlölettel teli hangon, és ha máshogy nem is, hát gyalog kényszerítettem arra a madarát, hogy karmait mélyessze ebbe a féregbe. Kezd unalmassá válni ez a forgatókönyv :/

by Ajánlott tartalom

Number one? =)

Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)

Re: Number one? =)