Re: Ovidius kőszínháza

by **Garrgantis** Kedd Dec. 07 2021, 12:29

Elgondolkozik azon amit a férfi mond. Tény hogy van benne némi igazság de akkor is... A szem a lélek tükre. Ezt valóban így van. De vajon nem torzít az a tükör? Tovább morfondírozik és arcán gondterheltség egy kósza árnyként suhan át az arcán.
Sajnos sok esetben kellett már csalódni ebben a szép ideában, és ez komoly következményekkel járt. Bízik benne, hogy leendő mentora jobb emberismerő mint ő. Különben is. Jelenleg nem nagyon tehet mást, mint hogy elfogadja azt, amit a gép dobott. A célja a túlélés és az, hogy a legtöbbet hozzon ki ebből a kalandból, ha már így alakult.
Kihúzza magát és gondolataiból ismét Sarugamira figyel. Szóval még három fő mi?
-Értem! És feltételezem ebben a három emberben maradéktalanul megbízol. Egy bólintással hozzáteszi - Tény hogy egy kisebb csapattal könnyebb együtt dolgozni. Kevesebb érdek ütközik, behatóbban ismered a másikat, és könnyebb együttműködni. Szorosabb a kapocs a tagok között. Sarugami viselkedése ami már feltűnt az elején is, nem túl megszokott. Van benne valami nemesség? Talán ez a helyes kifejezés. És kiböki ami már az elejétől fogva motoszkál a fejében. -Feltételezem te vagy a vezető igaz?
Leszegi a fejét és egy kis mosollyal az arcán hozzáteszi. - Rá kellett volna jönnöm az elején. Bocsásd meg, ha néha tiszteletlennek tűntem.
A Fegyverét visszaveszi, majd hozzáteszi. - Ne félts engem. Tudom mire vállalkoztam. A koponyák lékeléséhez is értek. Pár bestia nem fog ki rajtam.
Bízik benne, hogy a büszkeségéből eredő magabiztossága elegendő lesz ahhoz hogy az esetleges kételyeket eloszlathassa. - Biztos vagyok benne, hogy mire az igazi kihívások elé kerülünk, készen fogok állni.
Ismét a színház falára függeszti a tekintetét.Majd feláll és Sarugami fel fordul.
- Semmi plusz tervem nincs mára. Szóval akár neki is láthatnánk a munkának! Mi az első lépes? Kazamtákhoz látogatunk? Vagy más teendőink vannak először? Elképzelhető, hogy még előtte el akarja vinni a céh épületébe bemutatni a leendő társainak. Az sincs kizárva. Akárhogy is, alkalmazkodik. Nem akar túlbuzgónak sem tűnni. Egyszerűen csak haladni akar. Izgatott. Valami új kezdődik. És a végcél egy lépéssel közelebb került.

by **Sarugami** Szomb. Dec. 11 2021, 17:09

Noha a maga erejéből igyekezett nem túl feltűnően méregetni a férfit, tekintete határozottan fürkészte Garrgantis-Ge mozzanatait. Feltűnt, hogy egy pillanatra kételkedett. A kardforgató megértéssel fordult felé. Bármily tiszta lehetett egy tükör, ha fél-igazságokkal elgörbítik. Időről időre egyre bonyolultabbá vált az emberek tekintetéből olvasni. Ajkait biztató szavakra akarta nyitni, de meggondolta magát. Hiszen ő maga is esett abba a hibába, hogy másokat rosszul ismert ki. Az nem a másik bűne volt, hogy ő valóban olyan volt. Ez a saját, egyéni felelőssége, ha rosszul ítélt meg valakit.
A következő kijelentésére és kérdésére egyet-egyet lassan, de határozottan bólintott.
- Nos… azzal tisztában kell lenned, hogy egy picit bonyolult a helyzetünk. – nyelt egyet. – Az előző vezetőnknek egyéb elfoglaltságai miatt vissza kellett vonulnia, így engem jelölt ki maga helyett. Én magam sem vagyok egy hosszú ideje ennek a klánnak a kötelékében. – itt szomorúan elmosolyodott. Majd a következő kijelentésére azt a lágy melankóliát ismét a magabiztosság, lelkesség váltotta föl. – De ne aggódj! Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek itt gondok.
„…Én vállalok érte és érted felelősséget.” – tette hozzá gondolatban. Szavairól megfoghatatlan erő sugárzott. A szavai erő, a kardlendítésre hatalom volt. Sarugami tudta, mindene megvan, amivel felelősséget tudott vállalni egy ember életéért. Nem tántorodott el a feladattól.
Garrgantis határozottabb szavaira elmosolyodott. „Ne aggódj, minden rendben lesz”. Ismerte ezeket, hiszen a kardforgató saját magának szokta ezeket mondani. Kedvére való volt, de közben nem tudott mit tenni, minthogy aggódott.
- A magabiztosság az egyetlen legjobb fegyvered eme körülmények között, Garrgantis-Ge. Tudom, milyen nehéz számodra ehhez a világhoz szokni. – Nem mosolygott. Szemeit a saját határozottságából adódóan az övéit fürkészte. Olvasott a férfiéban. Megpróbálta megérteni a helyzetét. És ahogyan újból kérdést intézett hozzá, a választ már tudta is:
- Előbb meg fogsz küzdeni velem.
Nem kérdés volt. Megkérdőjelezhetetlen igazság. Axióma. Olyasvalami, amire nem tudott volna nemet mondani. Azonban Sarugami még várt. Nem adta fizikai jelét annak, hogy most azonnal birokra akart kelni az újonnan besorozott harcművésszel. Előbb jobban ki akarta ismerni. Ennyi nem volt számára elegendő.

by **Garrgantis** Kedd Dec. 14 2021, 00:29

Sarugami szavai szöget ütöttek a fejében.
Szóval új vezető mi? Gondolja magában. Tisztában van vele, hogy nem egy zöldfülű kalandozóval van dolga. Az előtte álló... ülő férfi, megélt már száz életet ebben biztos. Karján végigfutó borzongás is ezt erősíti meg benne. Érzi, ahogy a szőrszálai fölborzolódnak a karján a köpeny takarásában. A belőle áradó hideg nyugalom és a vállára nehezedő felelősség súlya alatt meg nem törő szellem, magabiztossággal tölti el őt is. Belőle meríthet erőt, ami végigsegíti az útján.
- Értem. Majd hozzá teszi. - Nincsenek kétségeim afelől, hogy kézben tartod a dolgokat.
- Magabiztosság? Másra valóban nem támaszkodhatok. Ez itt, csak egy eszköz kézfejével meglapogatja a fejsze szakállát. Megveheti az ember a legtartósabb, legélesebb fegyvereket, semmire nem megy vele, ha nincs mögötte tudás és stílus. Ha ezek nincsenek meg, akkor okkal nincs magabiztossága sem. Akkor pedig jobb ha neki sem áll annak amit meg kell tennie mert kudarcot vall. kuncogva hozzáteszi. Onnantól pedig, annyit tehet mint a föld nélküli paraszt: vessen magára!
-Valóban nehéz alkalmazkodni. Tekintve hogy nem olyan régen csöppentem ide. De gyorsan tanulok, nem leszek nyűg számodra!
Meglepetésként éri a mentora állítása. Szemei kissé összeszűkülnek.
-Pontosan hogy érted ezt a küzdelmet? Ez egyfajta beavatási ceremónia?
Ez az amire nem számított. Nem ideges miatta, inkább zavarodott. Nyilvánvaló, hogy mentora tesztelni akarja, erre megy ki a játék. És egy harctéren, vagy kazamatában megrendezett mészárlás értelem szerűen nem adna valós képet tudásáról. Jobban belegondolva, ő is hasonlóképpen tenne. Elvégre nem mindegy számára sem, hogy kiért vállal felelősséget, és hogy kire áldozza az idejét. Még mielőtt a férfi válaszolna, megszólal. -Ne is mond, azt hiszem értem! Ez várható volt. Hol szeretnél megküzdeni? És mikor?
Nyilván nem tartja valószínűnek, hogy most azonnal a legközelebbi arénába rohannak, de azért szeretné tisztázni a dolgokat. ~Különben is. Nem árt kipróbálni magamat, hogy mire emlékszem még...

by Ajánlott tartalom