Buborék-gyakorlatok

Kis híján felnevettem, amikor Fuwának meg kellett néznie a menüjét ahhoz, hogy meg tudja mondani az aktuális szintjét. Látszott, hogy mennyire nem veszi komolyan a játéknak ezen részét és ez talán nem is volt gond. Én már... nem is emlékszem rá, milyen volt szinteket lépni.
Túl régóta stagnálunk ugyanazon a helyen.
- Ha eléred az ötvenet, az szép teljesítmény lesz - mosolyogtam rá - Nem tudok sokakról, akik ott lennének - tettem hozzá, talán hogy erősítsem benne ennek fontosságát, de talán csak azért, hogy a kimondott szavakkal eltereljem a gondolataim. Közben persze az aréna épülete körül gyülekező játékosok amúgyis megtették nekem ezt a szívességet, én pedig újult izgalommal léptem oda a panel elé, nem felejtkezve el róla, hogy figyeljek a mellettem haladó lányra is a tömegben. Éreztem, hogy a kérésem kissé váratlanul érte, de nem visszakozott, ennek pedig különösen örültem most. Jópár percig nyomkodtam a panelen, mire sikerült kialakítani valami olyasmit, amit elképzeltem. Végül bólintottam és visszafordultam Fuwához:
- Akkor, odabent találkozunk - bólintottam felé vidáman, majd elindultam a szemközti bejárat felé. Nem voltam benne biztos, melyikünk lesz a gyorsabb, de biztos ami biztos alapon aktiváltam a jártasságaim, köztük természetesen a Rejtőzést és a Lopakodást is. Ha a patakparton a céhkert végében csak bemutattam neki ezeket, most elsőkézből fogja tapasztalni a harcban lévő fontosságukat.

A teljes harctér a víz alatt volt. Fényviszonyokat tekintve a terület jobb oldalán volt a legvilágosabb (ám ott is csak gyenge félhomály uralkodott), a bal oldalon a szinte teljes sötétség követelte magának a teret. Mélysége végtelen, egyszóval szinte bármeddig úszhattál fel vagy le, a végét el nem érted - se felszín, se aljzat nem látszott sehol. Ami viszont talán a legkülönlegesebbnek hathatott Fuwa számára, azok a két-három méter sugarú, levegővel telt buborékok voltak. Random elszórva lebegtek a pályán és egy-egy vízszintes palló vágta ketté őket - azaz ha fentről érkeztél, le tudtál ülni pihenni rájuk, ha viszont alulról, úgy egy plafonként funkcionált, nos... ki tudja mihez. Mosolyogva szemléltem az eredményt és ahogy azt korábban megbeszéltük, nem vettem fel felszerelést - a visszaszámláló lejártát egy melegebb, egyberészes fürdőruhában vártam az egyik Fuwától távolabbi buborék mögött a sötét részen, kezemben a Katanával.

Hinari (felszerelés nélkül) (50) - HP:320 | F:69 | E:93 | K:52 | GY:116 (128) | S:60 | P:0

Jobb kéz: Ősi Sárkánymintás Katana 17. szint ( +26 Erő +13 Fegyverkezelés +9 Gyorsaság )
Rúna: Sárkányfog Rúna +6 [1E5S] ( +16 Erő +10 Spec. Képesség )

Jártasságok aktívak és a 4-es Rejtőzés/Lopakodás miatt én kezdek majd.

Ugyan én is észrevettem a nézőtér egyre nagyobb telítettségét (legalábbis az előző pár perchez képest biztosan), de annyira az előttem álló feladattal és a pálya kialakításával voltam elfoglalva, hogy nem nagyon figyeltem oda rájuk. Még azután se, hogy beléptem a harctérre, ami időközben teljesen átvetet az általam kívánt alakot és teret, nos... sok szabad belátást nemigen adva odakintről. Dehát ez most nem is a bámészkodók kiszolgálásának célja volt; azt... már megtettem Chanceryvel azon a rendhagyó, színészkedéssel telt, vidám meccs alatt.
Ez a mostani már korántsem volt vidámnak mondható: a sötét részek fojtogatóan hatottak rám és mivel Észlelésem jelezte Fuwa mozgását, én is arra jutottam, amire ő: bár a vízi szintek legerősebb bossai ellen gyakoroltunk, azért... a világosabb oldal még mindig hívogatóbb volt. A felkészülési idő lassan telt le és nagyon dolgom sem volt közben, hiszen amit fel akartam szerelni, az már a kezemben volt. Se fejpánt, se vért, se gyűrűk - az itemképességeim nélkül furcsán éreztem magam, de ehhez hozzá kellett szoknom most. A harc elindult és én elrugaszkodtam a sötétbe vont buboréktól, hogy megközelíthessem céhtársam. Aktív Lopakodással tempóztam előre a sűrűnek ható víztömegben, megpróbáltam aktiválni a Reverse-t, majd kissé hátulról kerültem a buborékokat őhozzá képest, hogy csökkentsem annak esélyét, hogy idő előtt észrevesz. Egy buborékban ült - érdekes, hogy ott a gravitáció is "normálisan működött", úgy, mint a szárazföldön -, annak egészen az egyik szélén, de mivel ezekbe bármilyen oldalról be lehetett lépni, egy félmosollyal ereszkedtem alább, majd amikor már egészen alatta voltam és nem láthatott, úsztam feljebb és arrébb. A Katana felizzott, egy sebes felfelé rúgást követően pedig, ahogy egy vonalba kerültem a lánnyal, már indítottam is feléje az első, vízszintestől oldalirányban igyekvő vágást - a vízből, természetesen és lehetőleg akkor, amikor tekintete éppen teljesen másmerre kalandozott.

Reverse képesség aktiválás, majd 1 támadás lopakodás bónuszsebzéssel (+50), azaz ha talál, 143 sebzés.

Hinari (Sebzés: 93, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 4 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)
Silence (Sebzés: 80, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1.1 SP kiskörönként.)

Hinari (50. szint): 320/320 HP, 260/185 CSP
Silence (47. szint): 195/195 HP, 110 páncél, 350/350 CSP

Nem volt szükség rá, hogy a Katana irányítson: ahogyan a vágás felszántotta a buborék falát, majd Fuwa testét is, úgy tempóztam egyet közelebb és mire a lány kiesett a levegővel telt térből, én már annak közepén voltam. Vettem egy mély lélegzetet, hogy megszűnjön a buborékjelző a fejem felett, majd felegyenesedtem és tekintetemmel végigkövettem céhtársamat, ahogyan a hirtelen csapás után visszanyeri az egyensúlyát a vízben - a vártnál kissé korábban is, azt hiszem. Fél pillantás a látóterem sarkába is és egy enyhe félmosoly, amint tudatosult bennem az aktív képesség - mindez csak egy momentum a harc végeláthatatlan folyamában, Fuwa pedig már érkezett is, meglepő irányváltásokkal és azzal a gyorsasággal, amitől (lévén általában van rajtam felszerelés) meglehetősen elszoktam már.
- Hajolj el balra! - hallottam a mély hangot, de hiába voltam szilárd talajon, megszokott gravitációval, a hirtelen szúrás még ígyis elért és bár nem mélyen, de egy apró, vörös karcolást hagyott a felkaromon. Itemet viszont nem használt a lány, ahogy képességet sem, legalábbis... nem látható módon. Bólintottam és kihasználva a figyelmének osztottságát köztem és a menüje között lendültem előre, két kézben tartott fegyverrel, aminek éle vízszintesen állt majd mozdult velem együtt, egyenesen Fuwa felé. Bal könyökömet hátrahúztam, amíg a jobb mellkasomhoz simult és amint elértem a lányhoz, hátul lévő bal lábamra terheltem rá majd nyújtottam ki oldalra a bal könyököm, hogy aztán a kissé jobbra távolodó Katana villámsebesen csaphasson balfelé a lány vállának vonalában. A támadást követően pedig ráterheltem a jobb lábamra, majd - hála az Akrobatikának - elrugaszkodtam onnan és jobbra vetődtem, ki egyenesen a buborékból, vissza az egyre sötétedő vízbe, magam fölé tartott fegyverrel. A megváltozott körülmények és a víz ellenállása hamar lelassított, amit egy pörgéssel ellensúlyoztam, nem véletlenül: a Katana velem együtt pördült, ha pedig sikeres volt a képességaktiválás, úgy nyomában egy két méter sugarú fénynyaláb is megjelent, ami talán kellően megzavarhatja kaszttársam és nem utolsó sorban, engem is gyógyít vele. Most a védekezésre összpontosítsunk - kértem a Katanát gondolatban és felkészültem Fuwa támadásának fogadására.

1 támadás, 93 sebzéssel, majd Element Absorb aktiválás, ami ha sikerül, felgyógyít maxig. A legi képessége védekezésre állítva.

Hinari (50. szint): 320/240 HP, 260/115 CSP
Silence (47. szint): 195/162 HP, 350/303 CSP

Hiába forgattam meg a Katanát, a várt fénykör nem jelent meg - a penge csak a vizet hasította, de mégcsak a harc elején jártunk, így nem aggódtam emiatt túlságosan. Annál is inkább, mivel Fuwa - ahogy kértem - itemet készült használni és a kereséssel pont annyi időt veszített, hogy kizökkenjen kicsit a harc ritmusából. Nem feltétlen ez volt a célom vele, sőt, de mivel téttel bíró mérkőzést volt, nem gyakorlás, igyekeztem kihasználni a lehetőséget és a támadásommal belesebeztem végre a lány életcsíkjába is. Fuwa kezében megjelent egy potion és én már készültem rá, hogy elveszítem a következő köröm, de a hatás csak elmaradt. Céhtársam megitta a folyadékot, én pedig rögtön védekezésre állítottam a Katanát és egészen addig nem is figyeltem fel a látóterem sarkában megjelenő buff ikonra, amíg Fuwa felém nem mozdult és lendítette kardját.
- Guggolj le! - hallottam a fegyverbe zárt szellem mély hangját és rögtön így is tettem: rámarkoltam a kitartott fegyveremre két kézzel, összegömbölyödtem a vízben és lefelé löktem magam - közben ellenfelem pördült és fordult, a penge pedig centiméterekkel suhant el felettem, nos, hátulról. Elismerően bólintottam a manőverre, ám egyelőre nem foglaltam szavakba a dicséretet; ráértem azt odakint is, miután végeztünk. Ekkorra már az ikont is felfedeztem ugyanis, a megemelt, biztos találat pedig biztosított róla, hogy maximum két körön belül megleszünk. Felhúztam magam állóhelyzetbe, a lány felé fordultam, majd a félig mögöttem lévő Katanát egy kézzel húztam magam elé, egy gyors, vízszintes vágással, ami elérte Fuwa testét, de belesebezni a lila fal miatt már nem volt képes. A meccs véget ért, a pálya pedig szépen lassan kezdett visszaalakulni eredeti formájára.
- Talán az én hibám, nem fogalmaztam jól - nyújtottam felé a kezem zavartan - Ahhoz, hogy egy harc során hatékonyan használhass itemet, pontosan tudnod kell, mi áll rendelkezésedre és a harc alatt azt nem az inventoryból, hanem az övedről érdemes levenni. Így nem vesztesz időt és nem zökkensz ki - tanácsoltam, miközben már sétáltunk kifelé - Ne csüggedj, legközelebb menni fog. Az az utolsó mozdulat pedig különösen szép volt - biztattam, ha pedig kíváncsi volt rá, hazafelemenet röviden elmagyaráztam neki a főbb itemeket és hatásukat.

A koponya dobásod miatt biztos találatom van dupla sebzéssel és így nyertem is a kt-t. Köszi a játékot! ^^