KezdőlapZakuro Hikari az Állatidomár
2 posters
1 / 1 oldal
Zakuro Hikari az Állatidomár
by Zakuro Hikari Pént. Jún. 17 2016, 14:10
Adatlap
Név: Sakura Zakuro Hikari
Nem: Nő
Kaszt: Állatidomár
Kor: 16
Kinézet: Hosszú, barna haj, ragyogó kék szemek, formás alak és macskás vonások, pl.: macskafülek, macskafarok és körmök helyett karmok.
Jellem: Félénk, visszahúzódó, csendes, ragaszkodó, yanderekko, sokszor túlzottan is naív, rosszul viseli a magányt.
Képesség: Macskakarom. Ez a támadás mindenképp betalál, 105%os erővel, 1 harcban csak 1x tudja használni. Használat után a következő körben csak védekezni képes (ill. petet használni). Minden 5. szint után +5%-al nő ennek a képességnek bónusz ereje.
Előtörténet:
Átlagos magyar családban születtem, egy átlagos lakásban nőttem fel az átlagos, kedves szüleimmel. Környezetünkben átlagos emberek éltek. Csak éppen én nem voltam átlagos soha.
Mindig is kívülálló voltam… Kezdetben igyekeztem beilleszkedni a többiek közé, segítőkész és kedves voltam, de így is csak bántottak. Az emberek gonoszságai helyett főként az állatok társaságát és az animék idilli világát választottam. Iskolatársaim állandóan gúnyoltak és ahol csak értek, ott támadtak…Nem értették meg rajongásomat e két tevékenység felé, melyekben biztonságra, biztos pontra találtam. Így ment ez egy pár évig. Nem voltak barátaim, sőt nem is beszéltem nagyjából senkivel sem. Az osztálytársaim sértegetéseit már meg sem hallottam, ezt nyilván ők is észrevehették, mivel már nem-igen foglalkoztak azzal, hogy még jobban elvegyék az életkedvem.
Egyik nyáron egy menhelyen voltam diákmunkán, amikor belépett Ő, kinek pólóján kedvenc animém főhőse ékeskedett. Észrevette, hogy őt nézem, majd mosollyal az arcán indult el felém. Megkérdezte, van-e olyan macsek akit senki sem akar örökbe fogadni. Meglepődve néztem rá, majd válaszom ennyi volt: ,,Egy pillanat.” Gyorsan megfordultam saját tengelyem körül, majd elindultam hátra, az állatok közé. Kiválasztottam a legaranyosabb kismacskát és egy öregebb cicust is. Visszamentem, letettem elé mind a kettőt és rá néztem. Elmosolyodott, majd megfogta az öregebbik macskát. Ezek után ezt mondta:
-Mit kell tennem, hogy örökbe fogadhassam?- Hangjából áradt a törődés, a szeretet és a gondoskodás. Elintéztük a papírokat. Eközben megtudtam, hogy Kurogane-nak hívják és hogy egyidős velem. Beszélgettünk még egy kicsit…vagyis inkább ő beszélt én pedig figyeltem. Elmondta, hogy cserediák Japánból és pont az én iskolámba fog járni abban az egy évben amit itt tölt. Elmondta azt is, hogy az édesapjával jött, aki a cégét szeretné még jobban terjeszteni. Világossá vált, hogy ez a cég az ahol apu is dolgozik, tehát az apukája az apukám főnöke… Azt is elmondta, mivel muszáj volt rákérdeznem, hogy azért beszél anyanyelvi szinten magyarul, mert az édesanyja magyar. Újra beszédre nyitotta a száját, de ekkor megcsörrent a telefonja. Az apukája hívta. Haza kell mennie. Összeszedte a papírjait és gondosan elrakta őket a táskájába. Ameddig beszélgettünk a cicus új gazdija ölében feküdt és szaggatottan dorombolt. Kurogane most megfogta és finoman betessékelte az állatot az utazóládájába. Még utoljára meg kellett kérdeznem, miért pont ezt a cicát választotta. Válasza ennyi volt csupán:
-Azt akarom, hogy az utolsó emlékei szépek legyenek.- Majd halvány vigyorral az arcán egy köszönéssel kisétált a menhely ajtaján.
Így ismertem meg a leendő legjobb és, hogy őszinte legyek, egyetlen barátomat. Attól kezdve nem voltam egyedül, bár tudtam, hogy ez múlandó, hisz semmi sem tart örökké. Közeledett az év vége és nekik muszáj volt visszamenniük, mert az anyukája súlyos beteg lett. Ez után pár hónappal apámat kinevezték a cégen belül egy Japánban tartózkodó részleg élére, ezért kiköltöztünk oda. Beköltözésünk után Kurogane felkeresett. Elmondta, hogy Ő vette rá az apját a kinevezésre. És felhívott magukhoz, hogy megmutasson egy online MMORPG játékot. Nagyon megtetszett a virtuális világ. Azt mondta pár nap múlva megjelenik a SAO. Már teljesen beleéltem magam ebbe a virtuális valóságba, amiről Kurogane már annyit beszélt a nap 24 órájában. Szüleimtől én is kaptam egy NERVE GEAR-t. A SAO megjelenése előtt egy nappal letáboroztunk a bolt előtt, hogy az elsők között birtokolhassuk a játékot. Tervünk sikerrel járt.
Beléptünk a játékba. A főtérre kerültünk. Megtörtént a bejelentés. Mind a ketten nagyon megijedtünk. Pár napig csak egy szállóban tartózkodtunk. Nemsokára Kurogane felbátorodott és meggyőzött, hogy menjünk ki fejlődni és próbáljuk meg végigvinni a játékot. A nagy réten próbáltunk fejlődni, mikor egy maszkos idegen támadt ránk. Kurogane azt mondta vonuljak vissza. Mikor haladtam visszafelé még hallottam utolsó fájdalmas üvöltését. Meghalt. Ahogy futottam visszafele kitört belőlem a zokogás. Üzenetet kaptam Kurogane-től. Minden vagyonát átküldte az utolsó másodpercében. Azóta a város legolcsóbb szállásán tartózkodok, de ma eldöntöttem, hogy kimegyek és megpróbálok kijutni a játékból, hisz Kurogane is ezt akarta.
Név: Sakura Zakuro Hikari
Nem: Nő
Kaszt: Állatidomár
Kor: 16
Kinézet: Hosszú, barna haj, ragyogó kék szemek, formás alak és macskás vonások, pl.: macskafülek, macskafarok és körmök helyett karmok.
Jellem: Félénk, visszahúzódó, csendes, ragaszkodó, yanderekko, sokszor túlzottan is naív, rosszul viseli a magányt.
Képesség: Macskakarom. Ez a támadás mindenképp betalál, 105%os erővel, 1 harcban csak 1x tudja használni. Használat után a következő körben csak védekezni képes (ill. petet használni). Minden 5. szint után +5%-al nő ennek a képességnek bónusz ereje.
Előtörténet:
Átlagos magyar családban születtem, egy átlagos lakásban nőttem fel az átlagos, kedves szüleimmel. Környezetünkben átlagos emberek éltek. Csak éppen én nem voltam átlagos soha.
Mindig is kívülálló voltam… Kezdetben igyekeztem beilleszkedni a többiek közé, segítőkész és kedves voltam, de így is csak bántottak. Az emberek gonoszságai helyett főként az állatok társaságát és az animék idilli világát választottam. Iskolatársaim állandóan gúnyoltak és ahol csak értek, ott támadtak…Nem értették meg rajongásomat e két tevékenység felé, melyekben biztonságra, biztos pontra találtam. Így ment ez egy pár évig. Nem voltak barátaim, sőt nem is beszéltem nagyjából senkivel sem. Az osztálytársaim sértegetéseit már meg sem hallottam, ezt nyilván ők is észrevehették, mivel már nem-igen foglalkoztak azzal, hogy még jobban elvegyék az életkedvem.
Egyik nyáron egy menhelyen voltam diákmunkán, amikor belépett Ő, kinek pólóján kedvenc animém főhőse ékeskedett. Észrevette, hogy őt nézem, majd mosollyal az arcán indult el felém. Megkérdezte, van-e olyan macsek akit senki sem akar örökbe fogadni. Meglepődve néztem rá, majd válaszom ennyi volt: ,,Egy pillanat.” Gyorsan megfordultam saját tengelyem körül, majd elindultam hátra, az állatok közé. Kiválasztottam a legaranyosabb kismacskát és egy öregebb cicust is. Visszamentem, letettem elé mind a kettőt és rá néztem. Elmosolyodott, majd megfogta az öregebbik macskát. Ezek után ezt mondta:
-Mit kell tennem, hogy örökbe fogadhassam?- Hangjából áradt a törődés, a szeretet és a gondoskodás. Elintéztük a papírokat. Eközben megtudtam, hogy Kurogane-nak hívják és hogy egyidős velem. Beszélgettünk még egy kicsit…vagyis inkább ő beszélt én pedig figyeltem. Elmondta, hogy cserediák Japánból és pont az én iskolámba fog járni abban az egy évben amit itt tölt. Elmondta azt is, hogy az édesapjával jött, aki a cégét szeretné még jobban terjeszteni. Világossá vált, hogy ez a cég az ahol apu is dolgozik, tehát az apukája az apukám főnöke… Azt is elmondta, mivel muszáj volt rákérdeznem, hogy azért beszél anyanyelvi szinten magyarul, mert az édesanyja magyar. Újra beszédre nyitotta a száját, de ekkor megcsörrent a telefonja. Az apukája hívta. Haza kell mennie. Összeszedte a papírjait és gondosan elrakta őket a táskájába. Ameddig beszélgettünk a cicus új gazdija ölében feküdt és szaggatottan dorombolt. Kurogane most megfogta és finoman betessékelte az állatot az utazóládájába. Még utoljára meg kellett kérdeznem, miért pont ezt a cicát választotta. Válasza ennyi volt csupán:
-Azt akarom, hogy az utolsó emlékei szépek legyenek.- Majd halvány vigyorral az arcán egy köszönéssel kisétált a menhely ajtaján.
Így ismertem meg a leendő legjobb és, hogy őszinte legyek, egyetlen barátomat. Attól kezdve nem voltam egyedül, bár tudtam, hogy ez múlandó, hisz semmi sem tart örökké. Közeledett az év vége és nekik muszáj volt visszamenniük, mert az anyukája súlyos beteg lett. Ez után pár hónappal apámat kinevezték a cégen belül egy Japánban tartózkodó részleg élére, ezért kiköltöztünk oda. Beköltözésünk után Kurogane felkeresett. Elmondta, hogy Ő vette rá az apját a kinevezésre. És felhívott magukhoz, hogy megmutasson egy online MMORPG játékot. Nagyon megtetszett a virtuális világ. Azt mondta pár nap múlva megjelenik a SAO. Már teljesen beleéltem magam ebbe a virtuális valóságba, amiről Kurogane már annyit beszélt a nap 24 órájában. Szüleimtől én is kaptam egy NERVE GEAR-t. A SAO megjelenése előtt egy nappal letáboroztunk a bolt előtt, hogy az elsők között birtokolhassuk a játékot. Tervünk sikerrel járt.
Beléptünk a játékba. A főtérre kerültünk. Megtörtént a bejelentés. Mind a ketten nagyon megijedtünk. Pár napig csak egy szállóban tartózkodtunk. Nemsokára Kurogane felbátorodott és meggyőzött, hogy menjünk ki fejlődni és próbáljuk meg végigvinni a játékot. A nagy réten próbáltunk fejlődni, mikor egy maszkos idegen támadt ránk. Kurogane azt mondta vonuljak vissza. Mikor haladtam visszafelé még hallottam utolsó fájdalmas üvöltését. Meghalt. Ahogy futottam visszafele kitört belőlem a zokogás. Üzenetet kaptam Kurogane-től. Minden vagyonát átküldte az utolsó másodpercében. Azóta a város legolcsóbb szállásán tartózkodok, de ma eldöntöttem, hogy kimegyek és megpróbálok kijutni a játékból, hisz Kurogane is ezt akarta.
Zakuro Hikari- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 3
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Föld
Karakterlap
Szint: 1
Exp:
(10/50)
Céh: -
Re: Zakuro Hikari az Állatidomár
by Cardinal Szomb. Jún. 18 2016, 11:58
Osu!
Bevallom, kicsit megijedtem az első mondattól, mert nem szokott jó vége lenni, ha valaki úgy kezdi az előtörténetét, hogy magyar, de abszolút kellemeset csalódtam. Nagyon tetszik a sztori, amivel a Japánba kerülésed indoklod, összeszedett az írásod, jól felépítetted a karakter történetét arra koncentrálva, ami a lényeg. A népmesei elemek miatt még azt is elnézem, hogy talán kicsit sok a véletlen egybeesés
Az egyetlen dolog, amit furcsállok, az a japán neved, de oh well... Elfogadom az előtörténeted.
A tojásból egy medvebocs kelt ki.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit az állatidomár alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Irányítás: 3
Kitartás: 1
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Állatidomár Kés ( - )
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Bevallom, kicsit megijedtem az első mondattól, mert nem szokott jó vége lenni, ha valaki úgy kezdi az előtörténetét, hogy magyar, de abszolút kellemeset csalódtam. Nagyon tetszik a sztori, amivel a Japánba kerülésed indoklod, összeszedett az írásod, jól felépítetted a karakter történetét arra koncentrálva, ami a lényeg. A népmesei elemek miatt még azt is elnézem, hogy talán kicsit sok a véletlen egybeesés
Az egyetlen dolog, amit furcsállok, az a japán neved, de oh well... Elfogadom az előtörténeted.A tojásból egy medvebocs kelt ki.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit az állatidomár alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Irányítás: 3
Kitartás: 1
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Állatidomár Kés ( - )
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3346
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Exp: (0/0)
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.