Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

by **Desdemona** Vas. Nov. 23 2014, 19:01

Kissé csípős őszi napunk van ma. Bár Aisut nem igazán zavarja az idő, számára még pozitív dolog is az, hogy az idő egyre hűvösebb. Jéggólem ként nem igazán szerette a fülledt nyári időt. Nem okozott számára különösebb gondot, de mégis csak frusztráló volt számára a meleg. Viszont most nem is ez a lényeg. Hosszú idő után újfent ellátogattunk a küzdőtérre. A kis gólem szeretne kicsit visszarázódni a hosszú elmaradásunk után. Aisu izgatottan cikázik ide-oda a játékosok között és keresi a neki tetsző ellenfelet. Én még mindig nem rajongok a harcokért, már csak azért is mert sokszor csak hátráltató elem vagyok Aius számára. Pedig nekem tényleg csak a kitérésre kell összpontosítanom a harc részét maga Aisu kivitelezi csak. Kissé elkalandoztak a gondolatim és sikerült a gólemet szem elől tévesztenem. Míg én próbáltam a nyomára akadni, addig ő kiszemelte magának a mai ellenfelét. Aisu oda libbent a kiszemelt személy elé és üdvözölte egy maghajlással kísérve.
~Üdvözletem idegen! A nevem Aisu az idomárom neve Desdemona. Nem sokára biztos ő is ide ér. Addig is a lényegre térek. Jó ideje nem aktívkodtunk már a gazdámmal és én szeretnék kicsit vissza rázódni a harcokba. Ki állnál ellenünk egy barátságos mérkőzésre? Pontosabban ellnem, mert Desdemona nem szokott harcolni, nem egy harcos típus.
Amint Aius befejezi a mondandóját magam is oda érek és üdvözöltem az idegent akivel a gólem már szóba elegyedett.
-Üdvözletem…
~Ő a gazdám róla beszéltem az előbb.
Szakított félbe Aisu, így az üdvözlésnél tovább nem volt szerencsém jutni, mivel a gólem már folytatta is.
~Ha benne vagy a harcban. Akkor már csak azt kell megbeszélnünk, hogy melyik módban játszunk. Ennek kiválasztását teljesen rád bízom. Mi csak felkérést küldjük, de akár küldheted te is. Nos mi a válaszod akkor?
Ezt követően a gólem mély hallgatásba merült és várta az előttünk álló személy válaszát. Addig én előkészítettem a felkérés panelt, hogy tudjam is küldeni rögtön, amint megbeszélték a dolgokat.

Pontok:

by **Benedict Arata** Kedd Nov. 25 2014, 22:19

Újra aktív életem lett. Nem kevés dolog történt az utóbbi időben, szinte előre-hátra bepótolta az eseménydús életet, és kissé talán sok is volt. Azonban ideje volt tovább terjeszteni az életemet, szélesebb körökben mozogni. Van egy érzékeny terület, ahol sokan megfordulnak és még több információval. Ez az aréna, ahol a harcéhes tömeg gyülekezik, hogy csépeljék egymást, tapasztalatot szerezzenek, fogadásokat kössenek, és így tovább. A felszereléseim katasztrofálisan le voltak maradva, az isten tudja, hova kevertem el azokat, amikkel idáig kihúztam, jelenleg a kezdőíjam volt nálam. Nem valami sok, de ezen a szinten talán nem leszek túlságosan elnyomva, bár nem számítok sok győzelemre sem. Másik szemszögből pedig legalább nem mutatok túl sokat az ellenfeleimnek, és a nézelődőknek. Ez fontos része az életemnek, hogy minél többet tudjak, de lehetőleg csak kevésbé értékes információkat adjak ki magamról mások számára. Először csak megfigyelőként volt szándékom részt venni a területen, alaposan megvizsgálni kifélék, mifélék is vannak itt.
Nézelődésem nem tartott sokáig, mivel egy nem is olyan apró gólem állta utamat. Formáját, és szerkezetét tekintve valószínűleg jég, vagy kristály, ráadásul nem is annyira gyakorta látok ilyet, hogy misztikus. Általában egybefüggőket látni, amik már az unalomig el vannak csépelve. Ez a darab meg nem csak kinézetre, de viselkedésre is gyöngyszem a kavicsok között. Az egész jelenetet végighallgatom, hisz jobb így levonni a következtetéseket, mintha félúton bele-beleszólok, és elrontom a végkimenetelt. Bugyborékolva nyekergek egy kicsit, ahogy a hahotázást próbálom elfojtani... A pet játszatja az idomárt, ez haláli. Elmorzsolok egy könnycseppet, majd megköszörülöm a torkomat és válaszolok.
-Persze, miért is ne. Azonban... Ne számítsatok túl sokra, nem vagyok én egy nagy harcos. Ami pedig a harcmodort illeti, én a biztonságos full HP-s módot választanám. Menjen teljes életre, ahogy egy harcnak kell, de azért maradjon csak azon a bizonyos határon belül, amit nem kellene átlépni. Remélem megfelel nektek is.
Próbálom kicsit játékba hozni a „gazdit”. Megvárom míg előkeresi a megfelelő felkérést, aztán elfogadom, miközben megindulok a mellettünk lévő pálya másik végére. Még azért hátraszólok, hogy ne értsék félre.
-Ah, amúgy én íjász vagyok, ha nem gond nem szeretnék túl nagy hátrányból indulni, bár tartsatok akkora távolságot, amekkorát szeretnétek.
Ez után már csak szemügyre veszem a terepet, és kiötlök egy alapvető harcstílust ami passzolna hozzá, és előnyömre fordíthatná a helyzetet. Amúgy sem kenyerem kezdeményezni, ötletem sincs az ellenfelemről, így jobb lesz, ha először kiismerem, és csak utána szorongatom meg.

A pálya elhelyezkedését, tereptárgyakat meghagyom neked, írd le olyannak, amilyet szeretnél.

Edit_Stat:

by **Desdemona** Csüt. Dec. 04 2014, 18:52

Aisu nem igazán értette, hogy a fiú mit talál olyan mókásnak, hogy küzd a nevetés ellen. De számára nem is ezen volt a hangsúly a lényeg az volt, hogy bele egyezett a párbajba. Nekem nem is igazán kellet mit mondanom vagy tennem. Mire utolértem a gólemet már lebeszélt mindent a választott ellenfelével. Rám csak a játék felkérés elküldésének feladata maradt. Ami meg csak néhány apró mozdulat volt és már meg is voltak a megfelelő beállítások és küldésre is került.
-Akkor meg is volnánk a részletekkel. Kezdhetjük a játékot kedves…ööm…Elnézést nem hallottam a nevét. Mit is mondott, hogy hívják?
Bár igaz az én részemről is elmaradt a bemutatkozás. De csak mert Aisu olyan szépen elébe ment a dolgoknak és nem igazán volt esélyem magamtól bemutatkoznom. Amint küldésre került a felkérés az ellenfelünk el is fogadta azt és már el is indult a harc tér egyik vége felé. Természetesen az okát is hamar megtudhattuk. Ugyanis az Aisu állttal kiszemelt személy egy íjász volt. Ez egy érdekes harcnak fog bizonyulni, már csak azért is mert eddig csak idomárok voltak az ellenfeleink. Más kasztból valókkal még nem harcoltunk és sikerült egy távharcra specializálódott ellenfelet kifognunk, Aisu közelharcos modora mellé. A harc tér kinézetében semmi különös nem volt. Egy szimpla jól belátható sík terep volt. Elszórva lehetett látni egy két termetes sziklát és régi romokat. Amikből még néhány oszlop még sértetlenül áll, vannak olyanok amik már félbe törtek vagy kidőltek és mindegyikük úgy néz ki, mintha ezelőtt nem itt álltak volna, hanem valahol máshol és csak ide hozták őket, hogy betöltsék ezt a nagy teret velük. Az oszlopok két stílust képviselnek a görögöt és a rómait és már a vegyes elrendezésük miatt is gondolható, hogy csak is a harc tér kedvéért vannak itt, hogy kitöltsék az ürességet és legyen hol rejtőzködni…Aisu tudatában annak, hogy nem tud táv harcot vívni az ellenfele után ered és megpróbálja hátba bökni az ellenfelét, míg az a eltávolodással és a terep felméréssel foglalkozik. Amint a gólem végzet a támadással megpróbál viszonylag az ellenfele közelében maradni, hogy egyszerűbben tudjon támadást indítani. Amíg Aisu magára tereli az ellenfél figyelmét addig én az oszlopokhoz rohanok és azok között próbálom meghízni magam. Én nem harcolok nekem csak a védekezésre kell összpontosítanom és mivel az ellenfelünk táv harcos, így logikus az, hogy olyan helyre húzódom ahol nehezebben tud kilőni majd.

Hp: 80/80 Páncél: 28
Pet Hp: 40/40

by **Benedict Arata** Pént. Dec. 12 2014, 03:01

Eleresztettem egy kisebb vigyort a dologra. Végre az idomár úgy viselkedett, ahogy kellene. A pet az szépen maradt az oldalán, ő meg intézte a dolgokat, és beszélt saját magáért, nem pedig a kis önjelölt szócsöve dobálta a dolgokat helyette. Azonban sikerült feltennie egy fogós kérdést.
-Hm... Lássuk csak.. aham.. Jó, ez megteszi!- Beszéltem meg magammal hangosan a problémát. -Most legyek Arata. Örvendek Desdemona-chan.
Mosolyogtam rá kedvesen, és a bemutatkozást is nyájas hangszínben tettem, hogy enyhítsek egy keveset a zavarán. Valamint csak nem hagyhattam ki, hogy egy picit cukkoljam, talán még jól is sül el, és kicsit sikerül mosolyt csalni az arcára.
-Mindemellett nem kell ilyen távolságtartónak lenni, nyugodtan hagyj el minden formaságot. Nem kell félni tőlem nem eszlek meg... bár megkóstolnálak...
~Egy kis kacagás közben fogadtam el a párbajfelkérést, és már indultam is utamra. Problémás egy terep, túl nyitott, és nehéz lenne kihasználni a képességeimet itt. Arról nem is beszélve, hogy egy nyeszlett kezdő íjat hoztam magammal. Elment az eszem, hogy ilyenekbe vágok? Mindenesetre jó múlatság lesz ez...~
Nem volt esélyem tovább morfondírozni, mert a gólem gyorsan indult. ~Szóval ez a válasz mi?!~ Igyekeztem a legjobb módon fogadni a támadást, ez pedig nem volt más, mint egyenesen belerohanni. Kicsit aggódtam, hogy nem fog időben sikerülni a dolog. Meg is jelentek az első izzadságcseppek rögtön a párbaj kezdetén, ez aztán roppant problematikus lesz. Olyannyira ki volt centizve a dolog, hogy majdnem bugnak is elment volna. Ahogy belerohantam a kis gólem támadásába nem kaptam meg a sebzést. Ez miért is volt lehetséges? Mert a kis álszent veszélyesen kicentizte a támadását. Nyilván esze ágában sem volt távolsági előnyt adni egy íjásznak, így már akkor elindult, amikor levettem róluk a szemem, tehát a tíz másodperces visszaszámlálás közepe fele. Ha egy picit később veszem észre, vagy megpróbálok hárítani, akkor biztos megkapom a sebzést, mert addigra elindul a párbaj, és meg kell hagyni meglehetősen jól mozog gólemhez képest.
Nem pazaroltam az időmet azonnal ellentámadásba kezdtem, s repült is az első vessző, ami szépen le is pattant az oszlop széléről. Ugyan éreztem, hogy még belefért volna még egy támadás, anélkül, hogy veszélybe sodornám az épségemet, de feleslegesnek találtam. Kétség kívül a lehetetlennel vetekedett, hogy ebből a szögből kilőjem a lányt, az petjére meg úgy sem tudok a jelenlegi helyzetben sebzést kiosztani. Így nem maradt más lehetőségem, mint kihasználni a gyorsaságomat, két legyet csapni egy suhintással. Akarom mondani suhanással. Kíváncsi voltam, hogy a gólem lépést tud-e tartani velem, ha a gyorsaságom nagy részét az elkerülésére használom, valamint az sem ártott volna, ha Desdemonát be tudnám érni annyira, hogy reális eséllyel nyissak tüzet rá.

Komment:

by **Desdemona** Szer. Jan. 14 2015, 16:54

-Örvendek Arata-san.
~Hogy érted azt, hogy most? Máskor nem Arata vagy?
Igazából nekem is megütötte a fülem a hangosan gondolkozása, de nem tartottam illendőnek rákérdezni. Persze Aisu mindig mindenre rákérdez, ha nem ért valamit.
-Rendben. Innentől igyekszem odafigyelni arra, hogy miképp szólítom meg önt.
Az utolsó mondatára szándékosan nem reagálta. Igazából nem is tudtam volna rá reagálni, mert nem vagyok otthon az ilyes fajta beszélgetésekben.
~Hogy érted azt, hogy megkóstolnád? Talán valami mocskos dolog jár a fejedben?...Amennyiben ez a helyzet akkor gyorsan kiverem majd a fejedből, bármin is jár az eszed.
~Aisu, most már elég lesz.
~Miért? Nem mondtam semmit se. De igazad van, nincs idő tovább cseverészni, mert a harc nem soká kezdetét veszi.
A gólem első támadási kísérlete kudarcba fulladt. Még hozzá elég érdekes módon. Ugyan még a tartott a visszaszámlálás, mikor Aisu Arata után indult és ezzel tisztában is volt, ezért nem is siette el a támadást. De sajna a terve meghiúsult, mikor az ellenfele belerohant a támadásába, még számlálás alatt. Így persze a rendszer még nem érzékelte a találatot. A gólem kissé vissza hátrált az eseményt követően és hagyta had rohanjon csak. Addig is előkészül a képessége aktiválására, míg Arata a futással van elfoglalva.
~Ha rád is támad ne foglalkozz vele. Ezt a találatot akkor kapd be és én közben meglövöm a képességemmel! A lényeg az, hogy kösd le a figyelmét addig még lövök. Akár megpróbálhatod lefogni is.
~Ööö…Rendben, majd igyekszem.
Persze szemmel láthatóan, még nem látni mire is készül a gólem. De a számára legfontosabb lépést már megejtette, ami a megbeszélés volt. Most pedig türelmesen kivárja a megfelelő alkalmat a támadásra.

Hp: 80/80 Páncél: 28/28

by **Benedict Arata** Csüt. Jan. 22 2015, 22:32

-Már hogy ne lennék most Arata. Máskor is lehetek Arata, de van aki másképp hív, van aki becéz, nem olyan furcsa dolog ez nem? A megkóstolnámot meg úgy értettem ahogy. Érett emberek vagyunk és természetesen neked is lehet ilyesmit, ha szeretnéd, az, hogy jól lesz az garantált, csak el kell dönteni, hogy igen vagy nem, persze nem kell most.
Kacsintok rá a végén. Nincs ebben semmi olyan, aminek nagyon nem kellene, mellesleg ha kicsit elterelem a figyelmét csak az én esélyeimet növeli, ha meg komolyan is veszi, az meg csak bónusz, mert én sem heccelésnek szántam, tényleg benne lennék, csinos lány, meg kedvesnek is tűnik, de a pet tuti másik szobában lesz elszállásolva akkor... Ezekkel valahogy mostanság nem jövök ki olyan jól.
Visszatérve a harcra, amint sikerült kiérnem a kis mob látómezejéből taktikát váltok, és a lopakodásomat használom, s így próbálok meg helyzeti előnyhöz jutni, hogy a én támadok majd először, s csak ez után leszek gondban. Amint sikerült kiszemelnem az ellenfelem, természetesen nem a petet, hanem a játékost, megindítok gyors egymás után egy¹ nyílvesszőt feléje, majd újra mozgásba lendülök. Kétszer nem fog bejönni ez a trükk, legalábbis nem szokása, tehát a lopakodásnak innentől lőttek, már, ha egyáltalán ez egyszer sikerült.
Ha a pet támadni is készül igyekszem kitérni és lerázni, míg a lányra rátapadni, hogy ne tudjon elmenekülni előlem. Nem vagyok a minden6ó, meg az atyaisten, s eddig át sem gondoltam, hogy egy idomár ellen tényleg ennyire körülményes a harc. Míg nekem két helyre kell figyelni nekik csak 1-1. Az egyik védekezik a másik támad, ráadás minden kockázat nélkül.

¹:javítás egyet támadok a másik a pihenőköröm. Bocsi ^^"

by **Desdemona** Csüt. Feb. 05 2015, 17:49

~Te most provokálni akarsz engem?!
-Aisu, nyugalom. Ne hergeld fel magad feleslegesen.
~Jó, akkor viszont kezdünk. Szóval koncentrálj.
Egy apró alig látható biccentéssel nyugtáztam Aisunak, hogy rendben van minden és majd igyekezni fogom. Persze a gólem ismer már annyira, hogy bármiféle reakció nélkül kitalálja, hogy mit szeretnék. Arata megjegyzéseire nem igazán reagálok. Hozzáfűzni nem tudok semmit sem és az arcomra kiülő érzelmeim is elrejtem. Igyekszem nem foglalkozni a hallottakkal és megpróbálom minden figyelmem a harcra összpontosítani. Persze ez nekem még mindig nehéz feladat. Főleg ezután a sok elzárkózva töltött idő után, már annyi gyakorlatom sincs benne, mint volt. Bár igaz ezelőtt csak szintén idomárokkal harcoltam és akkor csak a petek mérték össze az erejüket, míg mi gazdik beszélgettünk.

A figyelmem egy pillanatra Aisura szegeződött, míg elmondta nekem a tervét, közben pedig sikeresen elvesztettem Aratát a szemem elől. Ki léptem az oszlop mögül, ami mögött eddig bujkáltam és elkezdtem keresni az eltűnt íjászt. Persze ennek az lett a következménye, hogy már szálltak is felém a nyílvesszők. Az egyik a bal karomba fúródott, míg a másik elől sikerült kitérnem. Megakartam próbálni kihúzni a nyilat a karomból, de mikor megfogtam, akkor a nyílvessző pixelekre esett szét. Kissé meglepett a dolog, de nem volt sok időm arra, hogy az ilyesfajta felfedezéseimmel foglalkozzak, mert már Arata előttem is termett és nem úgy nézett ki, mint aki szándékozna egérutat adni nekem. Egy kicsit azért toporogtam egy helyben, hogy valamerre kitérőt találjak és eltudjak távolodni, de aztán eszembe jutott, hogy Aisu mire is készül épp. Viszont akkor addig tényleg le kéne foglalnom Aratát. De nem tudtam, hogy még is hogy és még is miként tartsam egyhelyben, míg Aisu felé lövi a karjait. Az arcomról is jól láthatóan lehetett olvasni, hogy zavarban vagyok. Majd amit végül megléptem az még számomra is meglepő volt, de valamit még is csak csinálnom kellet és ez a legtöbb amit tejetek és az eszembe jutott. Átnyúltam a vállai felett és magamhoz öleltem Aratát. Az arcom a másodperc töredéke alatt lett lángvörös.
~Aisu…
Ennyivel voltam képes csak jelezni a gólemnek, hogy támadhat. Bár ez inkább volt segéyl kérés mint jelzés, hisz majd elsüllyedtem zavaromban és addig nem engedhetem el, míg a gólem nem viszi végbe amit szeretne. Legszívesebben most rögtön elengedtem volna és sűrűn elnézést kértem volna emiatt a lépésem miatt, de nem akarom Aisut akadályozni a tervében.

A gólem bekerült az íjász háta mögé. Igyekezett nem feltűnő lenni és Desdemona lépésével sem foglakozott. Hisz ő volt az aki azt mondta lánynak, hogy megpróbálhatja lefogni az ellenfelüket. A karjai felizzottak, majd elkezdtek egybeforrni. Amint már csak egy nagy hatalmas jégszilán volt a gólem előtt, azonnal meg is indította támadását és téve egy félkörben ívelt fordulatot elhajította a karjait egyenesen Arata háta felé. Majd várta, hogy sikerül e találni vagy sem. Bármi is történjék a támadás végén a jégszilán elindult vissza a gólem felé és amint a közelébe ér felizzik és szétválik két részére, amik újra elfoglalják a helyüket a gólem karjai ként.

Amint Aisu végez a támadással Desdemona is elengedi az áldozatát és igyekszik távolságot tartani a férfitól. Közben a tekintetével azt keresi, hogy mi is szolgálhatna újabb búvóhelyül a nyilai elől.

Hp: 80/80 Páncél: 12/28
(Aisu) Képesség újratöltés: 0/3

//Aisu aktiválja a képességét 10%-al (3.6≈4) nagyobbat sebez, tehát Sebzés: 36+4= 40, abban az esetben, ha talál is a támadás.//

Spoiler:

by **Benedict Arata** Kedd Feb. 24 2015, 21:09

Sikerült kihasználnom egy óvatlan pillanatot, s a meglepetés támadás bár nem sikerült olyan jól, mint terveztem, azért nem voltam elkeseredve. Rögtön rá is tértem a lényegre, és elé vágtam, hogy ne tudjon hová menekülni. A toporzékolása nem segített, mert ha jobbra fordult fordultam utána, ha balra próbált volna kikerülni gyorsan újra elé kerültem. Nem sokkal később azonban valami olyasmit művelt, amire az eddigiek alapján nem számítottam. Először meglepett, hogy átkarolt és magához ölelt, ám gyorsan túltettem magam rajta, és én is átöleltem, miközben egy gyengéd csókot hagytam a nyakán, s egy kis pördületbe kezdtem vele amíg a rövid kényeztetést adtam neki. Fél fordulatnál vettem észre a gólemét, aki nem tétlenkedett, s kihasználta, hogy épp egymással foglalkozunk. Ejj, ezek az értéketlen petek sosem tudják leolvasni a hangulatot a levegőből. Épp ellőtte a kezét, s csak gyorsaságomnak köszönhetem, hogy időben tovább tudtam pördülni Desdemonával, hogy ne őt, hanem engem találjon el. Az erőltetett mozdulatnak köszönhetően egy fújás szerű sóhaj hagyta el a számat, egyenesen a lány fülét megtámadva. Mondjuk, nem tudom, hogy a pet meg-e tudná sebezni a saját gazdáját. Kis nyekkenéssel kibillentem az egyensúlyomból, majd háttal érkeztem a földre, s Desdemona pedig fölöttem. Rákacsintottam, s mivel nagyon mehetnékje volt nem vagyok én annyira erőszakos… Általában, sőt eddig még nem voltam, büszke lehetek magamra. Gyorsan feltornásztam magamat, és mentem a hölgyem után. Azért meglépni nem hagyhattam… Szerencsémre gyorsaságomnak és akrobatikámnak köszönhetően nem lesz könnyű dolga, ha le akar rázni. Az észleléseimről nem is beszélve.
-Ugyan nem kell szerénykedni. Remek ötlet volt! De kíváncsiságból a peted meg tudott volna sebezni téged?
Egy vesszőt a beszéd előtt, majd egyet a beszéd után eresztek el, szépen keretezve a monológomat. Igazából nem lenne vicces, ha a gólem még egyszer eltalálna, szóval arra jobban figyelek, hogy inkább kerüljek el egy támadást, mint, hogy betaláljon egy az enyémből.

Igen jól számoltad ^_^.
HP:37/75

by **Desdemona** Csüt. Ápr. 02 2015, 16:14

Megléptem a számomra is meglepő lépésem. Bár arra nem számítottam, hogy mi is kerekedhet ki ebből a dologból. Mármint nem gondoltam volna arra, hogy a küzdő partnerem ennyire hevesen fogja folytatni a dolgot. Eddig is szép vörös színben úszott az arcom, viszont most még inkább elvörösödtem és egy pillanatra a lélegzetem is elakadt. Egyszerűen nem tudtam mit reagálni hirtelenjében a dologra. Hisz Aisu még csak támadni készül, így még mindig fognom kell Aratát, akármennyire is elszeretném lökni magamtól. Mikor az ajkai a nyakamhoz értek, tetőtől talpig megremegtem és már oly annyira zavarban voltam, hogy kezdtem rosszul lenni. Forgott velem a világ, meg persze Arata is pördített egyet rajtam, aminek hatására észrevettem Aisut a szemem sarkából, aki már megindította a visszavonhatatlan támadását, ami felém tart. De közben pördültünk is tovább és végül az íjász kapta meg az eredetileg is neki szánt támadást. Bár én nem sokat láttam a dolgokból, mivel behunytam a szemeim, már akkor mikor megláttam felém közeledni a jégszilánkot csak is azt érzékeltem, hogy fordítanak egyet rajtam, majd egyszer csak földre kerülünk. Ekkor nyitottam ki ismét a szemeim és láttam meg az ellenfelünk hirtelen megcsappant életcsíkját. Természetesen nme sokáig időztem ebben a kellemetlen pozícióban és már igyekeztem is egy kisebb távolságot tartani az íjásztól, aki persze nem igazán hagyott egérutat számomra.
-Én nem…
Teljesen értelmetlen lenne magyarázkodásba kezdenem. Akárhogy is mondanám el a dolgot, sehogy se lenne jó. Meg egyszerűen most teljesen leblokkoltam és az értelmetlen hebegésen-habogáson kívül nem sok mindent tudnék kicsikarni magamból. Viszont a kérdése meglepet, erre én magam se tudom a választ.
-Izé..hát…nem tudom…
Még mindig ott volt a fejembe az a blokád, amit a hirtelen zavarom miatt alakult ki. Még mindig nem tudtam teljesen feldolgozni az előbbi eseményeket, számomra ez egyszerre volt hirtelen és sok. Az arcom még mindig vörösen izzik és a felém indított támadásokat se tudtam kivédeni. Csak magam elé tartottam a kezeim, behunytam a szemem és egy helyben maradtam. Mikor érzékeltem azt, hogy a két nyílvessző eltalál egy kicsit össze is rezzentem.

A gólem nem igazán értette, hogy mi is zajlik le a szeme előtt. Mikor annak az esélye merült fel, hogy a gazdáját találja el a támadása, kissé megijedt. Szerencséjére, viszont még is az eredeti célpontját találta el. Amint újfent helyre álltak a karjai, már indult is a következő csapásával és igyekezett éket verni az íjász és a gazdája közé. Még mindig nem érti, hogy mi lehetett az a előbbi dolog, viszont azt levette, hogy ez Desdemonának biztos, hogy nem jó, így muszáj volt a két játékos közé ékelnie magát.

Hp: 80/80 Páncél: -
(Aisu) Képesség újratöltés: 1/3

by **Cardinal** Szomb. Jún. 20 2015, 13:40

Inaktivitás miatt lezárom a párbajt, a jutalmatok 30 xp és 80 arany.

by Ajánlott tartalom

Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)

Re: Újra játékban! (Arata vs. Aisu)