Joey vs Clio

Felvirrad a virtuális reggel, csicseregnek a mob-madárkák, illatoznak a virágok. Milyen szép, csodás, kellemes idő van... fúj! EZ már túlzás! Én se szeretem az állandó borús időt, amolyan középpárti vagyok az időjárást illetően, de az ilyen csodálatos idő mégiscsak túlzás.
Hátamra kaptam a basszusgitáromat, és eldzsanáltam a Rock Klubba, ahol próbálni szoktunk a bandával. Pityu, Ichigo és Kaka már ott vártak rám türelmetlenkedve.
- Te meg hol voltál, Clio? Már rég próbálnunk kellene! - akadékoskodott Pityu.
- Bocs, elaludtam, mint szokásom. - legyintettem.
Aztán nekiálltunk próbálni. A Platina Varánusz egészen délutánig nyomta a rock-metált. Néhányan befordultak hozzánk, hogy meglessék vagy meghallgassák király előadásunkat. Végül akkor hagytuk abba az utolsó számunkat (I'll burn your heart), amikor Kakasnak az erősítője kiment. Volt is ebből hosszú káromkodás, de a klub vezetője szarik a fejünkre. Hmmm, hasonlít a szitu a Norbi Questre, amit Pityu magyar származása révén nyomat rendesen.
Aztán mindenki a dolgára ment. Mivel nekem egyelőre semmi dolgom nem volt, elsompolyogtam a főtérre. Ott leültem a lépcsőre, és előkaptam ismét a basszusgitáromat, hogy a Nightwishtől előadjam nyilvánosan az I Wish I had an Angel-t basszusgitáros verzióban. Nemcsak magamat szórakoztatom vele, de még a többi játékost is, hogy elfeledhessék arra az időre minden jelentéktelen vagy jelentékes problémájukat.
Nagy sikert arattam a főtéren a játékommal, aminek csúnya vége lett. Nagyban benne voltam egy német punkpoémában, amikor egyszer csak valaki fellökött, és legurultam a lépcsőről, és a legalján kilapultam, mint egy palacsinta. A basszusgitárom is csapkodott ide-oda az esésnél, de szerencsére nem esett komoly baja néhány karcolásnál.
- Mi a fu... - sziszegtem dühösen.
Megláttam az illetőt, aki elrontotta az előadásomat és fellökött. Abban a pillanatban felpattantam, és kezemben a basszusgitárommal odacsörtettem, hogy megragadjam a kis rohadékot a ruhája nyakánál fogva és felemeljem.
- Hiba volt belém ütközni, kispöcs! Szétbarmoltad a basszusgitáromat! Tudod te, mennyibe fájt nekem egy ilyet csináltatni? Ajánlom, jó okod legyen a magyarázkodásra és állod a javíttatást, vagy kitaposom a beledet!
Közben megemeltem ütésre készen az öklömet. Senki, de senki nem tolhat így ki velem, Clio Chronosszal, főleg nem egy ilyen kis tetű!

A kis hülye elkezdett mentegetőzni. Tulajdonképpen én totál allergiás vagyok a saját basszusgitárom épségére, valamint még ennek a kis gyíknak állt feljebb. Nem igazán csípem azokat a kis nyomorékokat, akik játsszák az okostónit és majd meg akarják mondani nekem, hogy mit csináljak.
- Leállok én.... amint kaptál tőlem egy ingyen arcplasztikát! A basszusgitárom egyben a fegyverem is, amit a legjobb kováccsal csináltattam meg az imént, és te pedig a gatyádat is ráfizetheted a javíttatásra! Vagy mással fogsz megfizetni, bazmeg
Ekkor jelzett a gyomrom, hogy kell valamit kajólni, mert a szervezetem totál éhes és szüksége volna némi tápanyagra. Mivel mostanság a legtermészetesebb egészséges étrendet követem, úgyhogy csak is olyannal töltöm meg a bendőmet. A büdös kis csórit, akit a levegőben tartottam, most elengedtem, és kotorásztam az inventorymban. Aztán előkaptam egy zöldség-gyümölcsboltból beszerzett egész ananászt.
- Nyami-nyami! - vigyorogtam az ananászra, aztán se szó, se beszéd, hámozás és tisztítás nélkül kemény fogammal beleharaptam a héjas gyümölcs héjába, és úgy kezdtem zabálni, mint egy almát. Én természetesen eszem szó szerint: ha egy igazán természetes gyümölcsöt vagy zöldséget fogyaszt valaki, az nem csak egészséges vitaminokhoz jut, hanem még az immunrendszere is keményen megerősödik, bizony! Éppen ezért eszek meg mindent héjastul, és maximum félig mosdatlanul (kivéve a dió és más olyan keménységű csonthéjas gyümölcs, mert azt már én se tudom anélkül megenni, hogy a bakancsommal vagy egy kalapáccsal el nem törném).
A szemtanúk teljesen megdöbbentek, és mutogattak rám, hogy milyen kemény lehetek, hogy még egy ananászt is így felzabálok. Mire az ananászból csak a levelei maradtak meg, egy jót böffentettem jelezve a jóllakottságom.
- Na, most már sokkal jobb... hol is tartottam?
Aztán ránézek a srácra.
- Ja igen, éppen meg akarlak rendesen dolgozni, hacsak nem rukkolsz elő valamivel, amivel kártérítesz, szöszi-törpikém!

A kis szerencsétlenség hirtelen felpattant, és olyan nagy keményen kezdte nyomni a rizsát, hogy még. Magának a Poszeidónnak adta ki magát, és suhintgatott a kis bicskájával, hátha elönt engem egy árvíz. Egy kis hatásszünet, aztán jól kiröhögtem a kölyköt.
- Poszeidón? Na peeersze! - röhögtem rajta. - Én meg az Sötét Alvilág Hercegnője vagyok! Na jó, az nem, de Sötét Angyalkirálynő igen!
Azzal megfordultam, és felhúztam a pólóm egy kicsit, hogy kivillantsam a híres neves tetkómat a hátderekamon. Aztán visszafordultam lehúzva a pólómat.
A kis vakarék a városon kívül akar párbajozni. Végül is miért ne? Csak van itt egy kis probléma...
- Miért nem inkább itt? Talán félsz néhány ember előtt harcolni ellenem? Na és tudod mikor fogok én veled randizni, én, Clio Chronos, a Sötét Angyalkirálynő és a Platina Varánuszok basszusgitárosa, ha veszítek? És tudod mi a véleményem erről?
Kifejezve a véleményemet bemutattam a kispöcsnek a középső ujjammal. Előbb fogom megcsókolni KA seggét, minthogy egy ilyen kis hülye szőke ganajtúróval randizzak. És az ilyen kis egoista kukacok még külsőleg se az eseteim!
Se szó, se beszéd, a képébe nyomtam a teljes életű kihívás-panelt, majd amint elfogadta, sátáni vigyorral kihúzom a szép, új, jó hosszú és éles kaszámat, és lendítettem vele egyet. Néhány közelebb álló embernek félre is kellett állnia, nehogy megüssem vele őket.
- Most véged, öcsipöcsi! De kegyes vagyok, te támadhatsz először!

- Miért nem inkább itt? Talán félsz néhány ember előtt harcolni ellenem? Na és tudod, mikor fogok én veled randizni, én, Clio Chronos, a Sötét Angyalkirálynő és a Platina Varánuszok basszusgitárosa, ha veszítek? És tudod mi a véleményem erről? – És beintett nekem, hogy kapjam be. És még én vagyok a paraszt, azt ő beszél úgy velem, mint egy csövessel?? És ki is akart nyírni, mert teljes életűt követelt néhány SZÁZ ember előtt! Jaj nekem, úgy tűnik nekem kampó…X_X
- Várj, az első kört átveszem!
~ Mi van?! ~ Kérdeztem vissza magamba, mire hirtelen úgy éreztem, hogy valami kirántja a lelkemet a testemből, mert kívülről láttam magamat.
- „BH”! Hol vagy??
~ Itt… ~ Itt a testemből hallottam. Basszus… Ez most helyet cserélt velem?! Hát azt meg hogy a pélóban?!
~ Már úgyis régen szórakoztam… ~ Olyan vigyor volt rajta, mint a Sátánnak, mikor valami gonoszat eszel ki!
- Mire készülsz?? – Fakadtam ki. Jó, hogy most nem hallotta a kishölgy, különben elmebetegnek nézett volna.X_X Közben a csaj már készült rá, és lendített egyet az ijesztő kaszáján.
- Most véged, öcsipöcsi! De kegyes vagyok, te támadhatsz először! – „BH” csak kuncogott rajta.
- Örömmel…
- „BH, NE! – Állítottam volna meg, ha lenne testem, de már késő volt: „BH" neki iramodott, majd egy brutális vágással próbálkozott kezdeni, amiben talán a kasza is ripityára törik. Én is csak onnan tudom ezt úgy, hogy takartam a szememet, mert az egyiket azért félig takartam csak, hogy lássam, hogy mit csinál ez az őrült. Az őrült útitársam, miután befejezte a támadást, és vagy talált, vagy nem, pont úgy állt, hogy sok ember legyen mögötte. Baszki, haza vágja a hírnevemet!
- Lássuk, hogy mersz-e ütni? – Gúnyolódott „BH”.

//Ne haragudj, ez egy gonosz ördög!X(//

//Joey, nem hinném, hogy KT-ban összetörheted mások fegyverét, ezt csak az adminok dönthetik el inkább küldetés vagy event során.//

Észrevettem, hogy a kispöcs furcsán kezdett viselkedni, aztán átment pszichopatába. Röhögött, mint egy hülye egy sort, aztán nekem rontott. Illetve csak nekem akart rontani, mert nem voltam annyira hülye, hogy álljak ott bambán vagy megpróbáljam kivédeni. Én csak szépen udvariasan odébb álltam, mint a rajzfilmekben, had verje be magát valamin, vagy essen el a túlzott lendülettől.
Most végignéztem és végigmértem. Nem mondhatni, hogy a szőke nyomorék nagy szám lenne a pajzsával és a kardjával (mondjuk a pajzs az oké, de semmi nagyobb extra). De tuti nem lehet nálam erősebb.
Fellendítettem a kaszámat, és nagy sebességgel rohantam felé lecsapásra készen, de azonban nem ártottam neki elsőre, mert ahogy közel értem, elsansszoltam oldalra, és ahelyett, hogy a kaszámmal vágtam volna meg, inkább a könyökömmel az oldalába vágtam (amely inkább váratlan lehet, mint kiszámított), majd egy 90 fokos pördülettel hátráltam.
- Képzeld, kispöcs, merek ütni, de még újabbat is!
Ekkor használtam a képességemet. A hátamból kinőttek a nagy terjedelmű fekete szárnyaim, és felemelt a levegőbe. Kettővel a gyorsaságomat, eggyel a védelmemet növelte meg. Nemcsak erre képes ám a szárnyam! A gyengébbek kedvéért, akik sose hallottak a madarakról, azoknak megsúgom, hogy a sötét angyalszárnyakkal felemelkedtem a levegőbe, és Kaszás módjára emeltem a kezemben ismét a kaszámat. Most rajtam ült ki egy eszelős gonosz vigyor.
- Nem hiába becéznek Sötét Angyalkirálynőnek ám! - szóltam le a földre, aztán zuhanó repülésbe kezdtem. Rakétaként mentem neki a kisvakarcsnak úgy, hogy közben még pörögtem is, a kaszámat megú gy tartottam a kezembe, hogy még pörgés alatt is leszedi a hp-t rendesen. Ahogy nekimentem, egyből a levegőbe lőttem ki, hogy ne üssön rám, ahogy elzúgok mellette egy fegyveres lecsapással. Aztán hátulról is így megyek neki, ugyanúgy pörögve, kaszát úgy tartva. Az újabb lecsapást és emelkedést követően eltűnt az angyalszárny a hátamról, és leestem, de a földet érést követően bukfenceztem kettőt, és féltérdelőállásba álltam be. 2 hp-t leszámítva semmi bajom, de megdöbbentem, hiszen még nem szűnhetett meg a képességem máris! Hiszen a használati kereten belül még a felénél jártam a használati időnek. Emiatt dühös voltam, és ezért valakit nagyon felelősségre akartam vonni, az pedig nem volt más, mint az idegesítő kis takonypócika.
- Te voltál, kis szemét genny! Lebuggoltad a képességemet, ezért meglakolsz!
Olyan dühös voltam már, hogy tuti ezután nincs kegyelem, ha kell puszta kézzel fojtom meg a kis patkányt. Kurva nagy mázlija van, hogy nincsenek itt Kakasék, mert párbaj se kellett volna ide, és már ízekre téptük volna.

Élet: 18
Páncél: 5

//ebben a KT-ban még a Szükség Pajzsa van nálam, bocsika:S//

- Képzeld, kispöcs, merek ütni, de még újabbat is! – Már kezdtem volna, hogy anyáddal beszélj már így, mikor két dolog történt: Első, hogy végre visszacseréltük a helyünket „BH”-val. A másik, hogy hatalmas fekete szárnyak jelentek meg a hátán!
- ANYÁM! – Kerekedett ki a szemem. Ez meg Rakétaként száguldott felém. Éppenhogy, sikerült nagy négyzetet csinálni a pajzsból, bár így is betalált, és elvesztettem a 6 páncélomat, és 1 HP-mat is. Majd ez a… ez a… Rockernek való felrepült, hogy ne csapjam meg, és hátulról akart betámadni. De mindkét támadást kikerültem szerencsére azzal, hogy félreugrottam, csak sajnos mindkétszer a sárba estem.X_X Majd elment a képessége, és bukfencezett egy nagyot a földbe csapódva.
- Hé, nem esett bajod?o.o
- Te voltál, kis szemét genny! Lebuggoltad a képességemet, ezért meglakolsz! – Na ettől már tényleg bepipultam. Nehogy már én legyek mindenért ÉN az oka!
- NA EBBŐL ELEGEM VAN! – Fakadtam ki. – Csak mert egy banda gitárosa vagy, még nem kéne úgy csinálnod, mint valami k*rva nagy istennő, aki azt csinál, amit akar! Kifizettem volna neked azt a rohadt gitárt is, ha nem álltál volna keménykedni, hogy „Hé, kispöcs, királynő vagyok, fizesd ki a gitárt”! Az ex barátnőm is jobb lenne nálad, pedig az EGYSZERRE másik 4 fiúval csalt meg engem! Nem is csodálnám, ha kiderülne, hogy minden egyes barátod a hátad mögött átkoz téged! Egyáltalán mi a bajod neked a gitáron kívül velem?! Hogy véletlenül fellöktelek, és fel akartalak segíteni?! Nyugodtan rám vághatod, hogy direkt csináltam, hogy szándékosan karcoltam össze azt a nyomorult játékszert, és hogy köcsög paraszt vagyok, ku**ra nem érdekel, már megszoktam, hogy összesen 4 barátom van csak ebben a rohadt játékban, mert ők elfogadtak olyannak, amilyen vagyok nekik! Csak rajta, mondd meg a véleményedet róla, nem kell visszafogni magad mindenki előtt! – Itt nagyon elegem lett ebből a csajból. Közben védekezésbe álltam, hátha bepipul rám, és megtámad. Éreztem, hogy folyik ki a szememből egy könny, de azonnal letöröltem, nehogy már ezért megalázzon egy a gótikus Emó.

//Rocketgót a csajszi, az emo és a gót két külön világ XD//

Mikor dühös voltam a képességem hirtelen megszűnése miatt, ez éppen a szöszkére. Na erre kiakadt a srác, és elkezdett hisztirohamosan szókat árasztani. Engem nem érdekelt, és igazából nem is figyeltem rá, viszont ő igencsak megdöbbenhet végül, mert az igazság ez volt:
Direkt csináltam, hogy kiakadjon, így amíg a baja bajait kezdte felsorolni, én abban a pillanatban kihasználtam a szövegelés alatti védtelenségét, és gyors irammal nekimentem. A szabad kezemmel eltaszítottam a pajzsos karját és a lábai közé rúgtam, és ezt követően a kaszámmal belevágtam a mellkasába. Tudom, nagyon durva volt, ahogy csináltam ezt, de nem egy kisangyalka vagyok, hanem egy sötét angyal, és a cél szentesíti sokszor az eszközt. De vált volt mit tanulnom a haveroktól, és ezt kifejleszteni kicsit nőietlen fondorlatra.
- Egy jó tanács: uralkodj magadon, törpikém! - vágtam oda neki, és gyorsan elugrottam. A legperverzebb nézők széles vigyorral tapsoltak, mint az őrültek, a normálisabbak meglepődtek, a gyengébb idegzetűek meg takargatták egymás szemét, hogy ne lássák a további brutál fellépéseket. De azért némelyik az ujjaik közül kukucskáltak ki.
- Kit érdekel a hülye problémáid, most őszintén? - kérdeztem. - Könnyű sajnáltatni magadat? Aki magát sajnáltatja, az egy gyenge alak... láttam már ilyeneket ebben a szerójátékban emiatt elpusztulni. Na kelj fel, és járj! Meg párbajozz, ha még bírod szusszal! Legközelebb a pofázás helyett, ha nem akarsz balhézni, akkor fizesd ki egyből a basszusgitáromat!

Élet: 18
Páncél: 5

- Kifizethetted volna egyből ahelyett, hogy arról pofázol, hogy szerinted csak karcolás van a basszusgitáromon! - vágtam vissza a hülyegyereknek, közben bikaként ráfújtattam.
- JOEY, MI A JÓ ÉDES ISTENNEK ANYJÁT MŰVELSZ TE ITT EZZEL A CSAJJAL?? - zendült fel egy ideges hang, ami egy szöszikénél idősebbnek tűnő tagból jött ki.
- Mentem az életem, nem látod?? – jött vissza rá a pofázás.
És a következő ütközet: Beleadtam a nagy hajrát, és nekimentem. Azaz nekimentem volna, de az utolsó pillanatban félreugrottam oldalra, mikor a kardja fényleni kezdett és le akart csapni. Ő is oldalra ment, és adott az oldalamra egyet. Én meg visszaadtam neki a kölcsönt. Szóval mindketten egyszerre csaptunk le egymásra. A kis pöcs az oldalamra csapott, én meg ugyanabban az időben a vállába állítottam a kaszámat. hp-m egy része lement, és a páncélzatom is lenullázódott, ám még mindig jobb állapotban voltam, mint a kis hülye: támadási statomban soha nem csalódtam, és az új kaszám, amit a drága jó Rina-sama állított elő nekem, még adta rá a pluszt. Vagy 9 hp-t ledarálhattam az övéből. Ez már elég súlyos kárt okozott számára (Óh, a sebzések és pluszok öröme az első szinten). Így jár az, aki belém mert kötni!
Közben kemény tömegverekedés alakult ki. Az ellenszukolóknak nekiment a kispöcs haverja, és ezt a tömeg nagy része nem hagyta szó nélkül. Azok meg őt kezdték gyepálni. Nekik meg a másik ellenséges tábor ment. Szóval alaposan elkezdte mindenki egymást páholni, mint a kocsmában. Remélem nem jön ki a netrendőrség feloszlatni a bandát, ha létezne. Mi meg csak egymásba állított fegyverrel szinte testközelről játszottunk farkasszemeset.
Végül felcsattantam.
- Ezt a kötözködésért kaptad! - mondtam bele a nyomorék szöszi pofájába. - Ezt meg a gitáromért kapod! - Eme szavaimat követve egy kemény jobb horoggal behúztam neki rendesen. - Ezt pedig a Platina Varánuszok becsületéért! - talpammal keményen beletapostam a gyomrába.
Lendítettem egyet a kaszámmal a levegőbe látványos módon, aztán bemutattam szöszkének a középső ujjammal.
- Ezt meg csak úgy! - aztán a verekedő hülye haverjának szóltam. - Te meg mit pofázol? Azt se tudod, hogy mi történt! A kis hülye fellökött a lépcsőn és szétkarcolta a basszusgitáromat, és ahelyett, hogy megtérítette volna egyből a kárt, feleselt velem!

Élet: 10
Páncél: 0

- Csitt asszony, verekedek! Különben is, biztos te ugrottál neki egyből!
- MICSODA?? - háborodtam fel. - ASSZONY?? Na megállj csak, kretén! A kis haverod is ezért a beszólásért kapott tőlem!
Azzal megfogtam egy kukát, és a menekülő páros után hajította... na telibe azt a tömegverekedős bohócot! 100 pont! És ez azelőtt történt, hogy úgy lerendeztem végül a kispöcsöt, hogy elszállt bele a verekedősökbe, és elmondtam a hülye cimborájának az igazat. Na most már ő is bánja a kuka után, hogy beszólt nekem.
Most, hogy mindkettő kapott tőlem (a szöszike gyáván elmenekült, és ezzel feladta a párbajt, míg a fejem felett megjelent a "winner" felirat), remélem ebből megtanulták a leckét. Ki kér még? Senki. Mindenki körülöttünk egymást verte, de lassan kezdtek összedőlni, mint a domino. Olyan dühös voltam az "asszony" elnevezésen, hogy észre se vettem, hogy a törpe pénzt hagyott maga után. Ha észre is vettem volna, ez nem elég - túl későn térítette meg, miután keményen megdolgoztam, csak mert nem volt hajlandó előtte megtéríteni a kárt, és volt mersze még visszaszájalni nekem.
- Na most megmutattuk nekik, drágám. - mondtam a kaszámnak, mintha érző lény lenne, és megsimogattam. Nem csalódtam benne, tényleg jó fegyver. Rita-sama igazán megdolgozott a pénzéért.
Egy óra múlva betoppantam a banda kedvenc kocsmájába, ahol már vártak rám a többiek. kicsit elcsodálkoztak rajtam, ahogy végignéztek rajtam.
- Sötét Angyalkám, hát veled mi történt?! - pislogott Kakas. - Úgy nézel ki, mint aki most tért vissza egy vietnami csatából.
- Hát nem is onnan, csak volt egy ütközésem egy igazán hülye gyerekkel. - morogtam. - Fellökött a lépcsőn és szétkarcolta a gitáromat.
Miután elmeséltem a teljes sztorit az én szemszögemből, Kakas taréjos haja felborzolódott a dühtől, és felállt az asztal mögül.
- Hol az a kis mocsok?? Széttépem, mint a papírt!
Pityu meg segíteni akart neki, mivel ő a kocsmai tartózkodás alatt már félrészegre itta magát, de Ichigo visszatartotta.
- Ácsi, fiúk, nincs értelme most további balhénak! - nyugtatta meg őket Ichigo. - Különben is Clio már lerendezte, és a haverja is kapott egyet szó szerint.
- De ha még egyszer így kikezd valaki a bandám tagjaival, velem gyűlik meg a baja. - dühöngött Kakas. - Szívesen felkeresném azért azt a kis nyavalyást, és megmondanám neki, hogy a barátjával együtt tisztes távolságban maradjanak ezúttal Cliotól, ha még szükségük van a végtagjaikra.
- Hikk..! - tette hozzá Pityu.
- Ami megtörtént, megtörtént. - mondtam bölcsen. - De nem ajánlom a kis hülyének és a bandájának, hogy ütközzünk, mert azt is meg fogják bánni, hogy megszülettek. Ichigo, nem tudsz egy olcsó hangszerboltot, ahol megjavítanák a basszusgitárom? És esetleg tudnál nekem adni kölcsön? Le vagyok égve most, és az a kis hülye se térítette meg a drága kárt... el tudjátok képzelni, hogy manapság még az ilyen hülye szerverjátékokban is milyen sokba kerül a karctalanítás is??
Ezen mindenki egyetértően bólogatott, de még a kocsmáros is.