Kamitora Kenzo: Gokker

Név: Kenzo Kamitora. A játékban Gokker a neve
Nem: Férfi
Kaszt: kardforgató
Kor: 22 éves

Kinézet: Magas izmos testalkatú, Hosszú lila haja van és a szeme fekete. Fekete trikót és egy fekete nadrágot visel. Imád olyan felsőket hordani ahol a karja szabadon van. Szereti a testét, hiszen sokáig tartott mire így megedzette magát.

Jellem: Kedves és barátságos ember. Gazdag családból származik, de nem szereti mindenkinek elmondani, hogy valójából gazdag és nem szegény. A családja, vagyis a valós világbeli énjéről hazudik csak. Imádja a harcot és a lustálkodást. Ha egy nem fer harcot lát, szívesen közbelép és segít a másikon. Nem szereti a boldogtalan embereket, ezért szeretné őket mindig felvidítani, persze neki sem mehet minden.

Képességek:

Ahogy koncentrál a kardja, elkezd zölden világítani és így a pengét megerősíti és egy kicsit meghosszabbítja. Ezt a képességet csak 5 körig képes fent tartani.

Előtörténet

1990-ben született egy szép nyári napon. Családja egy gazdag vállalat tulajdonosai voltak így Kamitorának a vagyonban nem volt hiánya. Már 5 éves korába beíratták karatéra, hogy majd az iskolába ha kiközösítenék a vagyonuk miatt és bántani akarják megtudja magát védeni. Így 7 éves korában már jobb harcművész volt, mint a vele egykorúak. Nem volt sok barátja az iskolában így Kamitora csak a karaténak élt és a tanulásnak. Igazság szerint a szülei nem örültek, annak hogy Kamitorának egy barátja sincs az iskolában ezért ki akarták őt venni onnan, de Kamitorának ez nem tetszet és inkább megpróbált barátkozni az iskolában. Egyik nap viszont nagy meglepetés érte, hiszen az osztályából egy lány lépet oda hozzá és megszólította.
-Igaz te vagy Kamitora?
-Igen én vagyok az Yokuto.
-Honnan tudod a nevem? Pedig nem rég érkeztem az osztályotokba.
-Lehet nincs egy barátom sem, de azért tudom ki kicsoda.
Yokuto szótlan állt az asztalom mellet és nézett engem. Majd kicsit hátrálni kezdett majd újra közeledni kezdett. Kamitora tudta hogy akar a lány tőle valamit így hát kérdőn nézet rá majd meg is kérdezte.
-Yokuto mit szeretnél kérni?
-Segíts nekem légyszi mert azok a fiúk elvették tőlem a táskám.
Yokuto az osztály barmaira mutatott és tudta hősünk ez nem lesz sétagalopp. Majd felállt az asztalától és a fiúkhoz lépett. Ránézett a fiúk úgy nevezett „vezetőjére” és a táskára mutatott.
-Gondolom ez a rózsaszín táska nem a te tulajdonod.
-Mi közöd van ehhez dilis?
-Talán annyi hogy Yokuto megkért hogy szerezzem neki vissza.
A fiúk nem akarták vissza adni a táskát így hát fogtam magam és elkezdtem mosolyogni. Majd ahogy a táskát megpróbálták elrántani én elkaptam a táskát.
-Roshy választhatsz 2 dolog közül. Egyik hogy ide adod a táskát és n em lesz b aj a második meg hogy nem adod ide ha nem erővel veszem el.
-Meggondoltad ezt? Nézd már mi öten vagyunk nem egyedül.
Kamitora csak mosolyogni tudott majd a táskát hírtelen maga felé húzta így Roshy is jött vele.
Roshy ahogy közeledett Kamitorához annyit remélt hogy a barátai közbe avatkoznak, de a barátai lassúnak tüntek mert addigra a hősünk megfejelte az ellenfelét aki a táskát inkább elengedte. Kamitora a táskát a földre tette és várta az ellenfelei támadását, de azok nem támadtak sőt inkább hátráltak.
-Yokuto itt a táskád, de mostantól vigyáz rá.
-Köszönöm Kamitora. Nincs kedved eljönni velem ebédelni?
-Mit eszünk?
-Amit akarsz.
Kamitora bólintott egyet és megindultak az étkező felé. A kis hősünk innentől fogva egy barátra szert tett. Együtt jártak minden fele és együtt csináltak majdnem mindent. Persze Kamitora nem hagyta ott a Karatét hanem még intenzívebben gyakorolt hogy Yokutot is megtudja védeni. Kamitora szülei boldogok voltak hogy fiuk már nem egyedül van az iskolában hanem egy lánnyal. Ahogy telt múlt az idő Yokuto és Kamitora elválaszthatatlanok lettek. Majd 19 évesen eljegyezték egymást amivel az ismerőseiket és a családjukat meglepték. Az esküvőt 3 év után akarták megtartani hiszen nem lehetett előre rohanni a szerelemmel. Boldogan élt a szerelmespár együtt hiszen mind a ketten ugyan azt szerették. Kamitora a munkából hazamenet egy ajándékkal lepte meg Yokutot. Két darab Nerve Gear-t Vitt haza Kamitora.
-Édesem ezt honnan szerezted?
-Ajándékba kaptam vagyis a cég, de mivel csak kettőt kaptunk így hazahoztam.
-Mikor próbáljuk ki?
-Szerintem most ki is próbálhatjuk.
Ahogy bementek a játékban nem egyből a fejlődésre akartak törekedni hanem hogy megismerjék a játékot. Kiderült hogy Kamitorának 3 jó barátja is megvették a játékot. Megbeszélték hogy először körbenéznek és majd holnap fejlődnek . Csak nem tudták hogy a játékból kilépéssel nincs kiút. Mikor kiakartak jelentkezni nem találták sehol sem a kijelentkező panelt. Mindannyian rémültek voltak csak Kamitora tartotta meg a nyugalmát.
-Nyugi lehet ez egy hiba majd nem sokára kijavítják.
Ahogy ezt kimondta elteleportáltak a városközpontba. Itt már Kamitora is kérdőn tekintett a barátaira. Majd az admin megjelent és Kamitora Yokutot átkarolta és próbálta nyugtatni. Mikor a játék mester befejezte a mondani valóját az öt jó barát kisétált a tisztásra, és ott elkezdtek szörnyülködni.
-De mi az hogy egy játékba ragadtunk?
-Yakasi nyugodj meg. Nem azt mondta hogy ez is olyan mint a való élet? Meg ha kórházba is visznek minket a vállalat a költségeket állja. Szóval éljük az életünk.
-Kamitora te könnyen beszélsz, de mi szerinted gazdagok vagyunk? Mi inkább arra törekszünk hogy kijutunk.
Kamitora megfogta magát és elfordult a barátaitól. Yokuto próbálta győzködni, de nem ment neki. Kamitora meg volt győződve arról hogy ha itt meghal a világban is ugyan úgy.
-Drágám nem kéne arra törekednünk, hogy sok pénzünk legyen és segítsük egymást?
-Nem kell az így megismerhetjük mien is a szegénység nem a dőzölés.
Már Yokuto is ment a többiek után. Hősünk egyedül maradt egy darabig, hiszen Yokuto látogatta folyton a szerelmét. Egyik nap viszont egy nagyon furcsa dolog történt. Yokuto nyitott Kamitorának egy boltot ahol eltudja felejteni, hogy bent ragadtak. Kamitora boldog volt hogy legalább valami jó dolog történt vele végre a játékban és elfogadta a boltot. Yokuto és 3 barátja egyre erősebbek voltak, míg Kamitora csak a boltnak kezdett élni. Eltelt már egy év és Kamitora születésnapja is eljött. A barátai és Yokuto egy kiskutyával ajándékozták meg. Ekkor már mindenki beletörődött, hogy mi történt és csak tették a dolgukat. De egyik nap tragikus dolog történt miközben Kamitora zártba be a boltot. Egy levelet kapott Yokutotól amiben ez ált „Édesem, ha ezt olvasod valószínűleg én már rég odavesztem a többiekkel a vezér harc során. Ígérd meg hogy újra az az ember leszel mint akibe beleszerettem. Szeretlek egyetlenem.”
-Ez nem lehet igaz. Ez biztos csak egy hülyeség.
Ahogy Kamitora összeroskadt és zokogott egy alak lépett elé.
-Te vagy Gokker igaz, Yokuto vőlegénye?
-Igen én vagyok az. Mi a baj?
-Yokuto oda veszett a harc során és megkért hogy szóljak neked, ha netalán meghalna.
-Köszönöm.
Kamitora megfordult és Urufura a kutyára nézett. Csak ez az emlék maradt meg Yokutotól ami rá emlékezteti. Hősünk arra az elhatározásra jutott, hogy eladja boltot a pénzt a többi hozzá hasonló játékosoknak adta hogy hátha ezzel ráveheti őket hogy küzdjenek a szeretteikért.
-Urufu akkor menjünk, fejlődjünk és álljunk bosszút minden egyes szörnyön azért hogy Yokuto boldog legyen.
Majd Kamitora és Urufu elindultak a város széléhez hogy majd ott fejlődnek.

Készen is van. Persze hogy csak mellettem van és nem harcol urufu hiszen ő csak egy szimpla kis kutya Amit Yokutotól kaptam