Gyorsan legyünk túl rajta

A Túlélő Csarnok. Nagyjából az utolsó hely, ahova Shota önként és dalolva bemerészkedett volna - legalábbis ez pár nappal ezelőttig abszolút így volt; kérdés sem férhetett hozzá. Aztán az egyik kocsmában hallott egy párbeszédet arról, hogy itt nem eshet baja a játékosnak és még jutalmakat is lehet szerezni, ha szerencséje van, sőt, még azt is rebesgették ezen túl, hogy a fejlődés is könnyebb úgy, ha minél több helyet meglátogatsz Aincradban. Persze ezek csak buta pletykák voltak, de mivel az ifjú harcművész mostanában rettenetesen unatkozott, úgy volt vele, hogy egyszer kipróbálja ezt is. Hiszen nem lehet belőle baj, nem igaz?
Társakat természetesen esze ágában sem volt szerezni, meg úgy istenigazából időt sem tölteni odabent, hatalmas bossokkal nézve farkasszemet, de azért mégiscsak kíváncsi volt rá, mik is ezek a rettegett bossok, amikről az újság állandóan ír. Így aztán megvonta a vállát, felszerelte az Angyal Lándzsát és berepült a terembe, újdonságra készen.

"Negyedik Bunmei" - olvasta a feliratot a szörny felett és elégedetlenül dörzsölte meg az állát, azon gondolkodva, hogy legalább egyszer elolvashatta volna, milyen főnökökre is kell itt számítani. Ez egyáltalán erős, vagy nem annyira? Lényegét tekintve mondjuk mindegy volt; Shota ígyis úgyis megtámadta és amikor ez megtörtént, döbbenten vette tudomásul, hogy háromszor is tud támadni ellene.
- Hát ez nem nagy cucc... - ráncolta össze a homlokát és azért egy kicsit aggódva, visszahúzódón várta, hogy milyen lesz fogadni a boss visszatámadását.


Shota (Sebzés: 30, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 3.4 SP kiskörönként.)
IV. Bunmei

Shota (23. szint): 200/200 HP, 170 páncél, 100/100 CSP

90 sebzés a bossba, fix találattal.
/Ha lesz öt kör, amit kétlek, akkor Shoowy az aktív dixim a játékban./

Shota tudatában volt, hogy itt erős és kevésbé erős bossok is lesznek, azonban mivel mégcsak egyetlen egy minibossal állt szemben eddigi aincradi pályafutása alatt és annak se ő viselte az ütéseit, mégcsak megtippelni sem tudta, mire számítson egy ilyen szintfőnöktől. Az érkező csapás viszont nem ütött akkorát, mint arra számított.
- Hát öreg, ezt megszívtad - kommentálta a dolgot és ugyan egy pihenést közbe kellett iktatnia, de végül két határozott lándzsadöféssel elpixelezte a bosst.
Az időt pedig, amely a teremváltás közben a rendelkezésére állt, ki is használta és gyorsan lenyitotta a kézikönyvet, hogy amíg nem materializálódik előtte a következő mob, legalább annyit megnézhessen benne, hogy hogyan tud a bossok nevére rákeresni: most, hogy megvolt az első győzelme, már nem akart itt megállni. Ha pedig végig nem is viszi a helyet, mert azért annyira talán ő se nagyszerű, legalább - egy kis szerencsével - a ranglistára fel akart kerülni. Ha már ekkora nagy fáradtsággal eljött, egészen idáig...

Támadás, pihi, támadás és ezzel le is ütöm a bosst.

Kézikönyv ide vagy oda, azzal még Shota is tisztában volt, hogy az eléje kerülő négyes - a három kicsi és a boss - nem lehetnek a legerősebbek a listából, hiszen (bár a kobold feje felett a szokásos vörös indikátor díszelgett) a segítők bizony mind rózsaszínben tetszelegtek előtte, azaz nagyjából nem jelenthettek kihívást. Shota tehát azzal kezdte, hogy felemelkedett a levegőbe, majd hosszú lándzsájával a levegőből támadta meg először a kis kobold őrszemeket, hogy azok aligha érjék őt el, majd miután velük végzett, tett egy kisebb kört és csak utána fordult a szintfőnök felé. Azon mondjuk ő is meglepődött, hogy az átlag alatti gyorsasága ellenére is van ideje minderre, de nem igazán törődött vele: addig volt jó, amíg minden simán ment, így miért is gondolkozott volna rajta sokáig, hogy éppen miért van ez?
Főleg, ha a válasz mindig ugyanaz volt: ő a legzseniálisabb játékos kerek e világon.

Shota (Sebzés: 30, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 15.5 SP kiskörönként.)
Illfang, a Kobold Fejedelem

4 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, 2 támadás, pihi, 1 támadás. Először a három őrszemet ütöm le 1-1 csapással (8+6 sebzéstűrésük van fejenként), a többi megy a bossba, összesen 240 sebzést okozva neki, ami bőven elég a leütéséhez.

- Hogyisne... - vágott Shota egy erőteljes grimaszt, amint megjelent előtte a következő ellenfele: már a patkány kezében lévő számszeríj sem váltott ki az ifjú harcművészből túl sok elégedettséget, ám amint feltűnt a piros indikátor feletti név, a fiú feje felett is felvillant egy láthatatlan villanykörte. Shota nem nézegette át alaposan a bossokat. Úgy vélte, nem igazán van szüksége rá, meghát amúgysem tudna megjegyezni ennyisok különböző statot, informácót és taktikai elemet - valamit azonban megjegyzett és ez a valami pont ehhez a bosshoz volt köthető.
A szárazföldi patkánynak az ő aranykészletére fájt a foga.
- Köszi, de nem - lépett egyet hátra és már nyitotta is le a panelt, hogy újat sorsoltasson magának a rendszerrel, még mielőtt a boss rátámadna és akárcsak egyetlen talért is elvenne tőle.

Skip ><

Szóval koromsötét, egy kis viskóval, ami nyilvánvalóan a boss lakhelye lesz. Shota nem félt a sötéttől, de azért nem akart a végtelenségig kint maradni sem, így végül megvonta avállát és belépett a boszorkány kunyhójába.
- Helló rút hölgyem, azt hittem, mézeskalácsból van a háza - vigyorodott el és megnézte magának az asztalon heverő, nevető-beszélő koponyákat - Szóval Hamletet kell játszani? Okés - vette fel a fehéret, amely úgy tündökölt, akárcsak ő és nézett vele farkasszemet egy kis ideig - Lenni, vagy nem lenni...! - tette fel a kérdést, a helyzet azonban hamar cselekvést igényelt, így bár kedve, az nem sok volt már a harchoz, de azért megtámadta a banyát, hátha nem lesz olyan necces ez a harc, mint aminek látszódik.

Fehér koponya fel és támadom a bosst.

Shota (Sebzés: 30, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia, 1.6 SP kiskörönként.)

Boss köre:

Shota 15 HP-t sebződik.
Fehér koponya: 10/1

Játékosi kör:

Hát ez egyelőre nem volt valami nagy szám. A fehér koponya Shota kezében nevetgélt, miközben a harcművész igyekezett nem leejteni azt és úgy támadni, meglehetősen nehézkesen, mivel az Angyal Lándzsával bizony szárnyak is jártak. A viskó ledőlésével viszont a helyszűke adta probléma is megszűnt, az ifjú pedig elégedett mosollyal szállt fel és miután igyekezett képességével felerősíteni magát, megvágta a boszorkány (vagyis inkább a fa) mellkasát, reménykedve benne, hogy egyszerű menet lesz ez így. A sebzés, amit kapott ugyanis nem adott okot az aggódásra, legalábbis egyelőre. Éshogy a markában tartott koponya tulajdonképpen mit is csinál? Shota nem igazán olvasta még el a kézikönyvet hozzá.

Képességpróba: Jobb vagyok, és? - siker esetén +23-al nő Shota ereje.
Ezek után támadás a bossba.

Boss köre:

Képességhasználat sikeres. 2 támadás sikeres. ( SP: 2.2 --> 1.8 )

Shota 15 HP-t sebződik.
Fehér koponya: 10/2

Shota (23. szint): 200/200 HP, 116 páncél, 100/20 CSP
Erdei boszorkány: 1355/1355 HP, 860/724 páncél

Játékosi kör:

Shota nem szokott hozzá, hogy az elég átlagos gyorsasága mellett bárki vagy bármi, tőle nem nevetségesen alacsonyabb szintű játékost vagy mobot lekétszerezzen. Meg is lepődött rajta, hogy ezt a fából alakult boszorkányt sikerült neki és csak az ő szeniális fegyverkezelésének köszönhette, hogy meglepettségében nem szalasztotta és nem is vétette el a második lehetőségét. A művelet közben viszont határozottan elfáradt, így kénytelen volt leszállni a földre és nagy levegőket véve felcsapni ezt a kézikönyvet, hogy mégis, legalább azt megtudja, hanyadik bossal áll szemben. Az őt ért sebződés ugyanis nem volt éppen sok, ellenben hiába a megnövelt sebzés, Shota aligalig tudta karcolni a lény páncélját. Vagy ezek a bossok mind ilyen nehezek? A srác megdörgölte az állát és fellapozta a könyvecskét, amíg pihent.

Pihikör.

Boss köre:

CSP 20 --> 100 (SP: 1.8 --> 2.4 )

Shota 15 HP-t sebződik.
Fehér koponya: 10/3

Shota (23. szint): 200/200 HP, 101 páncél, 100/100 CSP
Erdei boszorkány: 1355/1355 HP, 860/724 páncél

Játékosi kör:

Egy-két sor olvasás, egy utolsó nagy levegő, aztán Shota újra felemelkedett. Persze rég rájött már, hogy az utóbbi szintlépései után érdemesebb lett volna a harcművész kaszt adta pontokat kitartásra is osztani, nem csupán fegyverkezelésre és specre, ahogyan azt általában megtette ezidáig. De ami elmúlt, azt kár volt siratni mostmár, Shota tehát egyetlen vállvonással letudta a dolgot: ő amúgyis iszonyat király volt, szóval a világon semmi probléma nem volt ezzel se! Inkább villantott egy magabiztos mosolyt a boss felé, miközben újabb két vágást ejtett rajta - a sokadikat már és ahogy rápillantott a boss értékeire a taktika elején, abban is biztos volt, hogy nem az utolsókat.

2 támadás a bossba.

Boss köre:

2 támadás sikeres. (SP: 2.4 --> 2.0 )

Shota 15 HP-t sebződik.
Fehér koponya: 10/4

Shota (23. szint): 200/200 HP, 86 páncél, 100/54 CSP
Erdei boszorkány: 1355/1355 HP, 860/618 páncél

Játékosi kör:

Hát ez így kifejezetten lassan ment. Shota az állát vakargatta unalmában és kinézve a boss életét és páncélját, egy zseniálisan gyors fejszámolással (ami amúgy nem volt olyan zseniálisan gyors, mint azt ő gondolta, mivel azonban a harcművésznek bőven volt ideje a műveletre, akár gyorsnak is lehetett hinni, arányaiban) kikövetkeztette, hogy bizony napestig itt fog dekkolni, ha folytatja ezt az adok-kapokot. Ráadásul közben megnézte azt is, mit csinál a fehér koponya és ez a tíz kör egyáltalán nem tetszett neki. Mennyiediknél is tartanak, a negyedik jön? Hamarabb fog kiesni, minthogy akár sárgába levigye a ronda boszorkány életét.
A srác tehát hátrasimította a haját, fújt egyet és mielőtt még ezt a harcot is skippeltette volna, azért kettőt még belevágott a szörnybe. Csak mert... csak.


2 támadás, majd skip ^^" xD

- Hát te meg...? - húzta el a száját Shota, amint megpillantotta az újabb ellenfelét, egy hatalmas, tüskés csápokkal rendelkező növényt, aminek mégcsak minimálisan sem voltak érző lényekre jellemző vonásai. Az egész egy nagy kupac zöldség volt, így az ifjú harcművész még körbenézett párszor, hogy nincs-e a teremben bármi más, majd megvonta a vállát, aktiválta az erejét növelő speciális képességét és kétszer megböködte az izé testét, valahol középen. Shota abban reménykedett, hogy ez a valami így is fog maradni, tök mozdulatlanul, szóval egyelőre nem is nyitotta ki a könyvecskét: hisz minek azt, amikor ez csak egy kupac saláta, amit csak le kell vágni és semmi több?


Shota (Sebzés: 30, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia, 2.6 SP kiskörönként.)
Tenglo

Képességaktiválás: +23 erő, majd 2 támadás a bossba. Dobnom semmire sem kell.

Boss köre:

Képességhasználat és 2 támadás sikeres. ( SP: 2.6 --> 3.2 )

Shota 15 HP-t sebződik.
Lerántás: 2/1

Shota (23. szint): 200/200 HP, 71 páncél, 100/43 CSP
Tenglo: 1600/1494 HP

Játékosi kör:

Legalább nem volt páncélja ennek a salátának, vagy ha volt is, hát kevesebb Shota megnövekedett erejénél, ugyanis a fiú már az első támadásával annak életpontjaiba mart bele, ha nem is olyan nagyon sokkal. Mindezek után persze az is kiderült, hogy ez az izé mozogni is képes, ugyanis az egyik indájával megcsapta a levegőben szálldosó fiatalt, de olyan erővel, hogy amaz majdnem bukott angyalként zuhant le a földre. Még jó, ugyebár, hogy a harcművésznek olyan csodálatosan ment a repülés is, hogy holmi indák nem tudták őt kibillenteni a tervezett röppályáról, csupáncsak hátráltatni valamicskét. A terv pedig egyértelműen a további támadás volt: mást - idevaló képességek híján - nem igazán tudott tenni a srác.

Támadás, pihi, támadás a bossba.

Boss köre:

2 támadás sikeres. ( SP: 3.2 --> 2.8 )

Shota 15 HP-t sebződik.
Lerántás: 2/2 --> Tenglo lerántja Shotát a föld alá.

Shota (23. szint): 200/200 HP, 56 páncél, 100/27 CSP
Tenglo: 1600/1388 HP

Játékosi kör:

Pillanatok alatt a föld alá került. Mégcsak pislogni sem volt ideje, máris érezte, hogy minden zsenialitása ellenére ez a nagy, mozdulatlan zöldség megfogja tökéletes lábait és lerántja a mélybe, a felszín alá, méghozzá olyan egyszerűen, mintha nap mint nap játékosokat földelne el. Shota bosszúságát viszont nem ez a tény okozta: bár olyan nagyon mozdulni és így támadni sem tudott, de ennél sokkalta jobban zavarta a tudat, hogy összepiszkolódott a lábbelije, a vasalt nadrágja és igen, a hófehér szárnyak is. Minden csupa föld és por lett, az ifjú pedig dühösen vonta össze a szemöldökét és várta, hogy akkor most mi következik ezek után. Azt tudta, hogy meghalni nem tud, de vajon kilépteti-e a rendszer, ha túl sok időt tölt idelenn, tétlenül? Shota nagyonis reménykedett ebben; úgyis unta már ezt az egészet.

Jobb híján pihikör

Boss köre:

CSP max. ( SP: 2.8 --> 3.4)

Shota 2x15 HP-t sebződik.
Lerántás: 2/1

Shota (23. szint): 200/200 HP, 26 páncél, 100/100 CSP
Tenglo: 1600/1388 HP

Játékosi kör:

Úgy tűnt, a rendszer cseszett odafigyelni rá. Shota egyre morcosabban tétlenkedett a föld alatt és az az egy remény éltette, hogy a Túlélő Csarnokban nem lehet meghalni, így voltaképpen bármi történik is, neki semmi baja sem lehet. De ezek a bossok! Álmában sem gondolta volna, hogy ilyen kellemetlen lesz ez is, így ha eddig nem is, de most, itt ücsörögve a vaksötétben Shota végérvényesen eldöntötte, hogy ide jóideig nem teszi be a lábát többé. Egyszerűen nem érte meg. Ennyi hűhó pár pontért? Mégis ki az, aki erre pazarolja az idejét, holott tölthetné mondjuk egy jó pia vagy nők társaságában is? Az ifjú erre a gondolatra elmosolyodott és még az sem tudta nagyon kizökkenteni, hogy közben a páncélját is leütötték róla. Nem, ő gondolatban már tök máshol járt: egy meleg fogadói szobában, egy jó borral a kezében, két dögös nő között.

Nem tudok támadni, szóval továbbra is pihi~

Boss köre:

( SP: 3.4 --> 3.0)

Shota 2x15 HP-t sebződik.
Lerántás: 2/2 --> A boss felhúzza Shotát a föld alól.

Shota (23. szint): 200/196 HP, 100/100 CSP
Tenglo: 1600/1388 HP

Játékosi kör:

Újabb inda, újabb rántás, ezúttal viszont már fölfelé. Shota meglepődött rajta, mennyire örül a friss levegőnek és a fénynek, az első dolga mégis az volt, hogy kitárja és összecsukja párszor a szárnyait, hogy lerázza róluk a földet, majd ezt követően alaposan leporolta a nadrágját és a felsőjét is a vért alatt, végül pedig egy sóhajjal tűrt bele a hajába, hogy onnan is kiszedhesse a földdarabokat, amelyek még mindezek után ott maradtak.
Túlságosan is fontos volt neki a külső ahhoz, hogy mégegy ilyen élményt megkockáztasson.
Felcsapta hát a könyvet és még támadás előtt megnézte, hogy akkor mi is ez a lerántás és hogy működik, amint pedig szembesült azzal a borzasztó hírrel, hogy ez a növény ezt minden második körben el fogja vele játszani, szinte azonnal döntésre is jutott:
- Köszi, de köszi nem - csukta össze a könyvet, majd fogta a teleportkristályát és lelépett a helyszínről.


Teleport innen el.
Köszi a levezénylést!
Shoowy lv0 --> lv1