KezdőlapKousaka Reina
2 posters
1 / 1 oldal
Kousaka Reina
by Reina Vas. Márc. 25 2018, 14:32
Név: Kousaka Reina
Nem: Nő
Kaszt: Lovag
Kor: 17
Kinézet: Az átlagnál pár árnyalattal világosabb, szinte már hófehér bőre miatt, kissé porcelánbaba beütése van. Arca mindig makulátlan, azt a néhány bőrhibát amire az évek során tett szert, általában minimális sminkkel próbálja korrigálni. Elmondása szerint feje aránytalanul nagy a vékony testéhez képest, de ez leginkább csak őt zavarja, környezete többnyire észre sem veszi. Hosszú, háta közepéig érő, gondosan fésült fekete haját a mindennapokon kiengedve hordja. Ritkított, össze-vissza álló frufruját egyenesen utálja, de nem vette még rá magát, hogy megváljon tőle. Magasságával biztos nem hívja fel magára mások figyelmét – az ég nem volt kegyes hozzá és igencsak kevés centivel áldotta meg -, viszont formás idomaival annál inkább bevonzza a tekinteteket. Talán a fentiek így próbálták kijavítani, vagy legalábbis kompenzálni, amit elrontottak vele kapcsolatban.
Jellem: Ha egy szóval kéne jellemeznie magát, azt mondaná gyerekes. Valóban az, ezt a tényt bármelyik ember alátámasztja, aki csak egy kicsit is ismeri őt. Szeretne a könnyebbik úton járni; nem komolyan venni a dolgokat, viccelődni és azt hinni, hogy neki aztán nincs semmilyen felelősége. Legbelül tudja, hogy ez nem teljesen így van és már fel kéne nőnie, de úgy érzi még várhat vele pár évet. Ez az egyik oldala, amit általában előszeretettel mutat mások felé. Természetesen van egy komoly(abb) énje is, ha a helyzet úgy kívánja néha előveszi ezt az arcát. Általánosságban elég közvetlen mindenkivel, könnyen meg tud nyílni bárki előtt, legyen szó az egyik szomszédjáról vagy egy teljesen idegen, hajléktalan bácsiról.
Képességek: /Majd később megpályázom/
Előtörténet: Az esőcseppek szapora koppanása a vastag ablaküvegnek csapódva, a már majdnem nyugdíjas éveiben járó, tapasztalt történelemtanár magyarázása, illetve Kousaka Reina halk szuszogása tölti be a pasztell zöldre festett középiskolás osztálytermet. A diákok magukat kihúzva, vagy éppen a padokon könyökölve hallgatják az atombomba ledobásának szörnyű történetét. Néhányan magukban számolják mennyi idő maradt még az órából, mások pedig imádkoznak, nehogy őket szólítsa fel tanítójuk valamilyen nehéz kérdéssel. Ők ezt nem tudják, de igazán nem kell ettől tartaniuk, ugyanis a férfi már pár perccel ezelőtt kiszemelte magának alvó osztálytársukat. Egymást követő egy, kettő, három köhintés, majd a kicsit sem egyszerű kérdés elhangzása, aztán pedig hatalmas csattanás. A táblatörlő szivacs műanyag része ütődött neki – természetesen nem magától – a pár hete újrafestett pad felületének. Csönd telepedik az egész helyiségre, senki sem mer megmoccanni, kivéve Reinát aki a hang hatására éppen ekkor kerül ki álomvilágából, vissza a valóságba. Hirtelen fel sem tudja fogni a helyzetet, hogy mi is történik pontosan körülötte. Padtársa feltünésmentes bökdösése hívja fel figyelmét arra, bizony meg kéne szólalnia.
- A harmadik világháború. – mondja ki az első dolgot, ami eszébe jut. - …fog kitörni tizedmásodperceken belül, ha a tanárúr rájön; már megint nem figyeltem az óráján. – próbálja helyrehozni helyzetét több-kevesebb sikerrel. Két percnek sem kell eltelnie, a már jól megszokott érdektelenség, rosszalló fejcsóválás, néhány kárörvendő vigyor és fülsüketítő, dühös ordibálás „kíséri ki” a tanteremből, egyenesen az igazgatói iroda felé.
- Már megint elaludtál? – a lányt bátyja csodálkozva, értetlenségtől csillogó szemeivel bámulja.
- Mentségemre szóljon, tegnap nem volt időm aludni, mert valami egészen fontosabb dolgom akadt. – védekezően emeli fel két kezét maga elé. Előző nap, egész éjszaka azt a bizonyos Sword Art Online nevű játékot böngészte a neten. A lehető legtöbb dolgot meg szerette volna tudni róla, ne teljesen tudatlanul kerüljön majd bele abba a varázslatos világba. Különleges kapcsolatainak hála, sikerült hozzájutnia pár érdekesebb, használható információhoz is az egyik bétatesztelő barátja segítségével.
- Mondjuk azt, hogy elhiszem. – legyintett egyet az idősebb, igazából pontosan tudta mit csinált. Nem mintha kémkedett volna utána, természetesen erről szó sem volt. Szimplán csak annyira ismeri testvérét, hogy már egy apróbb mozdulatból rájön mit tett, s mit nem. – Szerintem ma is fontosabb dolgod lesz az alvásnál, mivel megszereztem a csodát amire megkértél. – vigyorogva húzza elő háta mögül a becsomagolt dobozt, melynek alján a várva várt játék rejlik. Reina egy hatalmas sikítással ugrik nyakába, melynek hatására mindketten leborulnak a puha, párnákkal teli kanapéról, egyenesen a kemény földre.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! – fekete haját kisöpörve arcából pattan fel, s megragadva ajándékát fut be szobájába, ezzel magárahagyva az idősebbet. – Megyek és kipróbálom! – mielőtt ténylegesen becsukná a virágokkal és kislányos matricákkal díszített faajtót, még kikiabál egyet. A hangoskodás szerencsére senkit sem zavar, kettejükön kívül nem tartózkodik egy árva lélek sem a viszonylag nagy házban. Szüleik szinte egész nap munkában vannak, szomszédjaik pedig már hozzászoktak az évek során.
- Vigyázat SAO, jövök! – jegyzetei gyors átfutása után fejére teszi a már korábban beszerzett Nerve Gear nevű, sisakszerű szerkezetet. Teljesíti a kötelező, használat előtti utasításokat, majd lefekve ágyára elhagyja a valóságot. A karaktere formázásával nem tölt túl sok időt, egy számára szimpatikus lányt alkot magának, akinek a lovag kasztot választja. Ilyesmi pozíciót még egy játékban sem töltött be, úgy gondolja ráfér egy kis újdonság. Utoljára saját nevét pötyögi be a megfelelő cellába, s várja a játék kezdetét. Korábban nem számolt azzal, hogy azon játékosok csoportjába tartozik majd, akiket később engednek be a Kayaba Akihiko által létrehozott közegbe. Életéből jónéhány évet csak fekve, tudatán kívül tölt. Ez igazán nem is tudatosul benne, miután a várva várt főtéren találja magát sem. Túlságosan el van foglalva a körülötte lévő, semmiből magalkotott mindenséggel. Furcsállja a kevés játékost, akit lát, a nagyobbnál nagyobb szinteket nevük mellett pedig méginkább. Magától rájön, hogy valami nem okés. Mégis hogyan fejlődtek fel ezek az emberek huszas, harmincas és még talán annál is nagyobb szintekre? Hezitálva ugyan, de egy szimpatikus, korabeli fiúhoz indul el, hogy fejében cikázó kérdéseit feltehesse neki. Hosszas eszmecsere után lényegében megtudja, pontosan mi is történt. Megannyi rossz érzés keríti hatalmába ugyan, de állandó, már jól megszokott pozitív gondolkodása a nehéz pillanatokban sem hagyja cserben. Ahogy a mondás is tartja; "Minden rosszban van valami jó" és Reina elhatározza, ő meg fogja találni azt a bizonyos "jót".
Nem: Nő
Kaszt: Lovag
Kor: 17
Kinézet: Az átlagnál pár árnyalattal világosabb, szinte már hófehér bőre miatt, kissé porcelánbaba beütése van. Arca mindig makulátlan, azt a néhány bőrhibát amire az évek során tett szert, általában minimális sminkkel próbálja korrigálni. Elmondása szerint feje aránytalanul nagy a vékony testéhez képest, de ez leginkább csak őt zavarja, környezete többnyire észre sem veszi. Hosszú, háta közepéig érő, gondosan fésült fekete haját a mindennapokon kiengedve hordja. Ritkított, össze-vissza álló frufruját egyenesen utálja, de nem vette még rá magát, hogy megváljon tőle. Magasságával biztos nem hívja fel magára mások figyelmét – az ég nem volt kegyes hozzá és igencsak kevés centivel áldotta meg -, viszont formás idomaival annál inkább bevonzza a tekinteteket. Talán a fentiek így próbálták kijavítani, vagy legalábbis kompenzálni, amit elrontottak vele kapcsolatban.
Jellem: Ha egy szóval kéne jellemeznie magát, azt mondaná gyerekes. Valóban az, ezt a tényt bármelyik ember alátámasztja, aki csak egy kicsit is ismeri őt. Szeretne a könnyebbik úton járni; nem komolyan venni a dolgokat, viccelődni és azt hinni, hogy neki aztán nincs semmilyen felelősége. Legbelül tudja, hogy ez nem teljesen így van és már fel kéne nőnie, de úgy érzi még várhat vele pár évet. Ez az egyik oldala, amit általában előszeretettel mutat mások felé. Természetesen van egy komoly(abb) énje is, ha a helyzet úgy kívánja néha előveszi ezt az arcát. Általánosságban elég közvetlen mindenkivel, könnyen meg tud nyílni bárki előtt, legyen szó az egyik szomszédjáról vagy egy teljesen idegen, hajléktalan bácsiról.
Képességek: /Majd később megpályázom/
Előtörténet: Az esőcseppek szapora koppanása a vastag ablaküvegnek csapódva, a már majdnem nyugdíjas éveiben járó, tapasztalt történelemtanár magyarázása, illetve Kousaka Reina halk szuszogása tölti be a pasztell zöldre festett középiskolás osztálytermet. A diákok magukat kihúzva, vagy éppen a padokon könyökölve hallgatják az atombomba ledobásának szörnyű történetét. Néhányan magukban számolják mennyi idő maradt még az órából, mások pedig imádkoznak, nehogy őket szólítsa fel tanítójuk valamilyen nehéz kérdéssel. Ők ezt nem tudják, de igazán nem kell ettől tartaniuk, ugyanis a férfi már pár perccel ezelőtt kiszemelte magának alvó osztálytársukat. Egymást követő egy, kettő, három köhintés, majd a kicsit sem egyszerű kérdés elhangzása, aztán pedig hatalmas csattanás. A táblatörlő szivacs műanyag része ütődött neki – természetesen nem magától – a pár hete újrafestett pad felületének. Csönd telepedik az egész helyiségre, senki sem mer megmoccanni, kivéve Reinát aki a hang hatására éppen ekkor kerül ki álomvilágából, vissza a valóságba. Hirtelen fel sem tudja fogni a helyzetet, hogy mi is történik pontosan körülötte. Padtársa feltünésmentes bökdösése hívja fel figyelmét arra, bizony meg kéne szólalnia.
- A harmadik világháború. – mondja ki az első dolgot, ami eszébe jut. - …fog kitörni tizedmásodperceken belül, ha a tanárúr rájön; már megint nem figyeltem az óráján. – próbálja helyrehozni helyzetét több-kevesebb sikerrel. Két percnek sem kell eltelnie, a már jól megszokott érdektelenség, rosszalló fejcsóválás, néhány kárörvendő vigyor és fülsüketítő, dühös ordibálás „kíséri ki” a tanteremből, egyenesen az igazgatói iroda felé.
~~
- Már megint elaludtál? – a lányt bátyja csodálkozva, értetlenségtől csillogó szemeivel bámulja.
- Mentségemre szóljon, tegnap nem volt időm aludni, mert valami egészen fontosabb dolgom akadt. – védekezően emeli fel két kezét maga elé. Előző nap, egész éjszaka azt a bizonyos Sword Art Online nevű játékot böngészte a neten. A lehető legtöbb dolgot meg szerette volna tudni róla, ne teljesen tudatlanul kerüljön majd bele abba a varázslatos világba. Különleges kapcsolatainak hála, sikerült hozzájutnia pár érdekesebb, használható információhoz is az egyik bétatesztelő barátja segítségével.
- Mondjuk azt, hogy elhiszem. – legyintett egyet az idősebb, igazából pontosan tudta mit csinált. Nem mintha kémkedett volna utána, természetesen erről szó sem volt. Szimplán csak annyira ismeri testvérét, hogy már egy apróbb mozdulatból rájön mit tett, s mit nem. – Szerintem ma is fontosabb dolgod lesz az alvásnál, mivel megszereztem a csodát amire megkértél. – vigyorogva húzza elő háta mögül a becsomagolt dobozt, melynek alján a várva várt játék rejlik. Reina egy hatalmas sikítással ugrik nyakába, melynek hatására mindketten leborulnak a puha, párnákkal teli kanapéról, egyenesen a kemény földre.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! – fekete haját kisöpörve arcából pattan fel, s megragadva ajándékát fut be szobájába, ezzel magárahagyva az idősebbet. – Megyek és kipróbálom! – mielőtt ténylegesen becsukná a virágokkal és kislányos matricákkal díszített faajtót, még kikiabál egyet. A hangoskodás szerencsére senkit sem zavar, kettejükön kívül nem tartózkodik egy árva lélek sem a viszonylag nagy házban. Szüleik szinte egész nap munkában vannak, szomszédjaik pedig már hozzászoktak az évek során.
- Vigyázat SAO, jövök! – jegyzetei gyors átfutása után fejére teszi a már korábban beszerzett Nerve Gear nevű, sisakszerű szerkezetet. Teljesíti a kötelező, használat előtti utasításokat, majd lefekve ágyára elhagyja a valóságot. A karaktere formázásával nem tölt túl sok időt, egy számára szimpatikus lányt alkot magának, akinek a lovag kasztot választja. Ilyesmi pozíciót még egy játékban sem töltött be, úgy gondolja ráfér egy kis újdonság. Utoljára saját nevét pötyögi be a megfelelő cellába, s várja a játék kezdetét. Korábban nem számolt azzal, hogy azon játékosok csoportjába tartozik majd, akiket később engednek be a Kayaba Akihiko által létrehozott közegbe. Életéből jónéhány évet csak fekve, tudatán kívül tölt. Ez igazán nem is tudatosul benne, miután a várva várt főtéren találja magát sem. Túlságosan el van foglalva a körülötte lévő, semmiből magalkotott mindenséggel. Furcsállja a kevés játékost, akit lát, a nagyobbnál nagyobb szinteket nevük mellett pedig méginkább. Magától rájön, hogy valami nem okés. Mégis hogyan fejlődtek fel ezek az emberek huszas, harmincas és még talán annál is nagyobb szintekre? Hezitálva ugyan, de egy szimpatikus, korabeli fiúhoz indul el, hogy fejében cikázó kérdéseit feltehesse neki. Hosszas eszmecsere után lényegében megtudja, pontosan mi is történt. Megannyi rossz érzés keríti hatalmába ugyan, de állandó, már jól megszokott pozitív gondolkodása a nehéz pillanatokban sem hagyja cserben. Ahogy a mondás is tartja; "Minden rosszban van valami jó" és Reina elhatározza, ő meg fogja találni azt a bizonyos "jót".
Reina- Lovag
- Hozzászólások száma : 9
Join date : 2018. Mar. 25.
Tartózkodási hely : Mindig más
Karakterlap
Szint: 10
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Kousaka Reina
by Ronye Arabel Csüt. Ápr. 12 2018, 21:42
Először is, elnézést a hosszú várakozás miatt, kissé elhavazódott a csapat.
Azt hiszem a karakteralkotásnál hasonló vagy hozzám. Nekem nagyon tetszett, ahogy leírtad a dolgokat. Szépen fogalmazol. Az előtörténetet természetesen Elfogadom.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az alábbi lovagalapra oszthatsz:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Kitartás: 2
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kopja/Rövid Kard/Buzogány (felszerelt, +1 erő) <- kérlek ezek közül csak egyet válassz, majd azt tüntesd fel adatlapodon, tehát vagy Kezdő Kopja vagy Kezdő Rövid Kard vagy Kezdő Buzogány
Kezdő Pajzs (felszerelt, +2 páncél)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat itt, esetleg jelentkezz küldetésre itt.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Azt hiszem a karakteralkotásnál hasonló vagy hozzám. Nekem nagyon tetszett, ahogy leírtad a dolgokat. Szépen fogalmazol. Az előtörténetet természetesen Elfogadom.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az alábbi lovagalapra oszthatsz:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Kitartás: 2
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kopja/Rövid Kard/Buzogány (felszerelt, +1 erő) <- kérlek ezek közül csak egyet válassz, majd azt tüntesd fel adatlapodon, tehát vagy Kezdő Kopja vagy Kezdő Rövid Kard vagy Kezdő Buzogány
Kezdő Pajzs (felszerelt, +2 páncél)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat itt, esetleg jelentkezz küldetésre itt.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Ronye Arabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 499
Join date : 2017. Jun. 27.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|