.: Momento Mori :.

by **ZexCeed** Kedd Jan. 17 2017, 12:35

Nincsenek szórólapok, sem plakátok. Csupán Aincard halk suttogó morajából szűrhettetek ki pár érdekes pletykát. A japánok érdekes mivoltjából, ha valamit el akarnak tüntetni, törölni... meg nem történté tenni, akkor arról nem is beszélnek, és tagadják minden mivoltját. Itt viszont, elszórva a bátrabbak bizony foglalkoztak a következővel.

Létezik egy lépcső, ami teljesíti a kívánságokat. Ez az alapja mindennek. Azt is megtudjátok, hogy a kezdetek erdejében annak a szélén található, nem messze egy templomtól. Egyesek szerint a japán Shintó istenek segítik a rászorultakat, de van aki démoninak tartja. Mindenesetre óvva intenek mindenkit attól... hogy, kívánjatok bármit is.

Indulhat a nyomozás, az érdeklődés, vagy a kívánságok szórása.

Határidő: Január 31. (Kedd) Aki akar még csatlakozhat. Két hetente jönnek a körök!

by **Rogan Hartnett** Kedd Jan. 17 2017, 13:03

Pletykák. Sokan talán nem szeretik őket, mert hamar elterjednek, és nem mindig van valóságalapja. Én viszont imádom a pletykákat. Nem. Félreértés ne essék, nem vagyok pletykás, csupán úgy vélem, hogy a pletykákat lehet hasznosítani, és bizonyos esetekben nem a véletlen szülte őket, hanem valaki szánt szándékkal kreálta, és engedte szabadjára őket.
Én pedig kíváncsi ember volnék, és talán éppen ez is az oka annak, hogy akaratlanul is de figyelem az embereket, és hallgatom amit mondanak. Mindig felcsigáz. Szeretem tudni mi az aktuális trend, mi az ami megbotránkoztat, beszélteti az embereket. Jelen pillanatban is így jutottam hozzá egy érdekes hírhez. Azt, hogy mekkora a valóságalapja az kérdéses, viszont maga a pletyka érdekesnek hangzott. Bizonyára csak a babonás emberek butaságáról van szó, de ennek ellenére mégis hajt a kíváncsiság.. Egyszer ez okozza majd a vesztem, ebben egészen biztos vagyok.
Fülelek, és figyelek, majd ha szükséges akár kérdezősködöm is, de szerencsére a kocsmák népszerű pletykaterjesztő intézmények.. Két ital között máris elég információt szereztem arról, hogy valahol az Erdőben van egy szentély, amihez egy hosszú lépcsősor vezet fel. Nachum velem ellentétben nem minden esetben kíváncsi, sőt ő szeret egyfajta gátat szabni magának. Az ő javaslatára végül írtunk egy üzenetet egy kedves ismerősnek, a lila lánynak, hátha ő tud információval szolgálni.

Rogan Hartnett írta:
Kedves Shukaku!
Azzal a kérdéssel fordulok hozzád, hogy tudnál-e nekem némi információval szolgálni a Kezdetek erdejének kívánságokat teljesítő szentélyével kapcsolatban. Nachum ragaszkodott hozzá, hogy még mielőtt felelőtlenül elutaznánk felderíteni a környéket informálódjunk, és mivel elmondásod szerint, ti nagy felfedezők vagytok, gondoltuk, biztosan meg tudtok osztani néhány hasznos információt az ügy kapcsán.
Konkrétan arról a szentélyről beszélek, amelyikhez egy nagyon hosszú lépcső vezet fel.
Előre is köszönöm a segítséged és a gyors válaszod.
Üdvözlettel Rogan Hartnett & Nachum

Az üzenetet elküldöm, és finoman közeledek a pletykálkodó iszákosokhoz, akik az imént beszélgettek. Nem sokat remélek tőlük, de abban bízom, hogy a szentély létezése mellett talán mást is elkotyognak...
Természetesen nem csatlakozom a beszélgetésbe, és igyekszem úgy tenni mintha nem is hallgatóznék, hanem másra figyelnék, az ital kábulatában, ami nem mellesleg nem erős ital..

by **Rogan Hartnett** Hétf. Jan. 23 2017, 15:41

- Kérnék még egy ugyanilyet. - bökök a poharamra, a gesztusból pedig a pultos tudja is mire vágyom. Egy pillanattal később már hozza is az éltető folyadékot, és rosszalló pillantások hadának ellenállva, csak egy biccentéssel köszönöm meg neki a kapott vizet. Nachum a mellettem lévő bárszékre telepedett le, és békésen szemléli a kocsma vendégeit, időnként megpihenteti tekintetét egy-egy különcön, végül azonban mégis tovább pillant, szemből unalom szűrhető le, azonban, ha az ember kicsit jobban ismeri tudhatja, hogy valójában sokkal érdeklődőbb és nyitottabb az emberekre mint amennyire mutatja azt. Az részegek hangoskodása bántja a fülem, de rezzenéstelen arccal tűröm a kurjongatást, holott ha nem furdalna a kíváncsiság már rég kilibbentem volna ebből az épületből. Időnként visszakanyarodnak ugyanahhoz a témához, de mindig akad egy olyan aki valami teljesen érdektelen témát feldob, és már át is térnek.. most is ebben reménykedem, hátha valaki mond valami hasznosat. A fél óra ittlétem alatt már eleget hallgattam a harmadik szint bájos sellőinek történetét, akik valójában szirének, és a gyanútlan játékosokat a habokba csábítják, néhány érdektelenséget megosztottak egymással a gyönyörű erdei nimfákról, akik sajnos megőrültek, de mint kiderült ez egyiküket sem tántorítaná el attól, hogy akarják őket.. Mennyi barom.
Hatalmasakat sóhajtok, időnként Nachumra pillantok. A poharam fenekére nézve konstatálom, hogy nem maradt egy csepp sem a frissítőmből, unottan félretolom az üres üveget, néhány aranytallér társaságában.
- Én mondom nektek, az a hableány szebb volt mint bármelyik nő akit valaha láttatok. Legalább tízszer szebb.. Fél karomat adnám rá, ha újra láthatnám.
- Én pedig a fél karom, ha igaz lenne. - nevetnek fel kórusban az ittas férfiak, mire az előbbi csak vöröslő arccal csap az asztalra.
- Elég! Igazat beszélek.
- Senki sem veszi be az idétlen sztorijaidat Mark. Az ilyen nők nem a magadfajtáknak mutogatják magukat. Hacsak nem másztál fel Deryll "csodálatos" szentélyhez és kívántál valamit a..
- Nem csodálatos. Kívánságokat teljesít! A tizenegyedik fok! - szólt közbe feltehetőleg Deryll..
- Hiszem ha látom. Jöhet még egy kör? - Nekem viszont már nem volt türelmem hozzájuk, és én tényleg inkább a saját szememmel akarom látni. Óvatosan megböködtem Nachumot, jelezvén neki az indulási szándékom, mire ő egyszerűen csak felkapta fejét. Végül alányúltam, ő pedig továbbra is abban a pózban pihent kezeim között, amiben a székben is, ám a farkát lelógatva himbálta. A Szafari óta szokásává vált, ez a macskákra jellemző játékos faroklóbálás..

Ha tehetem, akkor igyekszem a szentély hegyéhez sietni, majd pedig ahelyett, hogy vizsgálódnék, gondosan elkezdem a lépcsőket számolni.
- Egy...kettő... három... - végül pedig a tizenegyedik fokon állapodok meg. Alaposan körülnézek, nem-e hallja-e valaki az idétlen kívánságom - Legyek gazdag. Mérhetetlenül gazdag. - és dobbantok egy hatalmasat csizmámmal. Nézzük mi történik..

by **Shukaku** Szer. Jan. 25 2017, 10:07

Shu a felfedezés öröme miatt mindent megtesz, hogy az eddig ismert világ összes szegletét felkutassa. Nincs ez másképpen a titkos helyekkel sem. Még a veszélyes tavacskához is ellátogatott egyszer, ahol még táblát is elhelyezett, amit azóta is frissen tart, ha esetleg az idő, a gonoszkodó játékosok, vagy maga a világ úgy döntene, hogy annak ott nincs helye. Így tehát a lépcsőről is tud, ám megvan az oka annak, hogy miért nem kért még semmit tőle, és ezt hamarosan megosztja Rogannal és Nachummal is, akikkel levélben gyorsan le is szervez egy találkozót az említett helyszínen. Kicsit késtek ugyan a válasszal, hiszen egy olyan küldetés kellős közepén érkezett az üzenet, ahol a legfontosabb tényező az idő volt, így nem tudtak azonnal válaszolni, ám mire Rogan a lépcsőt kezdte számolgatni, már hátulról hangosan köszöntötték.
-Halihó! Itt vagyunk mind a hárman, hasznos információkkal töltve!
Néz fel az amúgy is fölé magasodó, most pedig még lépcsőn is álló férfira, miközben Timi meghajlással üdvözli kettejüket, Yena pedig boldogan veszi tudomásul, hogy Nachum is itt van, bár valami oknál fogva ezúttal nem ront rá, hanem Shu lábai mellett marad. A lány kicsit feszültnek tűnik, még Timi si gyakrabban pillant körbe, és nem is indulnak meg felérek, hanem egy intéssel az idomár próbál meg titeket magához invitálni.
-Ha lejöttök, szívesen megosztunk mindent, amit tudunk.

by **Rogan Hartnett** Szer. Jan. 25 2017, 12:27

Shukaku üzenet valahol út közben kapott el, elolvastam, válaszoltam, a koordinátáim tudja, így nem lehet semmi baj. Mialatt várakoztam, alaposan felmértem a környezetem, és a lépcsőkre is vetettem azért egy-két pillantást. Viszont ami igazán érdekelt, az az, hogy vajon igaz volt-e a pletyka, és valóban teljesíti-e a kívánságaim az a lépcsőfok.. Meg sem fordult a fejemben, hogy akár csapda lehet a dologban. Lassan lépdelve, elkezdtem felfelé mászni a lépcsőkön, hangosan számolva őket, hogy Nachum is tudja, hol tartok, és akár közbeszólhasson, ha éppenséggel elszámoltam volna valamelyiket..
Már a felét megtettem amikor ismerős női hang köszönése üti meg a fülem. Fejem felkapom, Nachumra pillantok. Gyorsak voltak, gondoltam magamban, majd mosollyal az arcomon fordulok hátra.
- Épp időben. - kettőt koppintok a csuklómra, megfordulok és lesietek a lépcsőn hozzá. Összeborzolom a lila lányka haját, majd hajolok le a kis fenevadhoz, és őt is megsimogatom, a kezem végül a sárkányhoz közelít, azonban végül mégis elbátortalanodok, és őt nem simogatom meg, mert megalázónak érezném a részéről. - Nem tudom téved, hogyan is üdvözölhetnélek megfelelően. - vallom be őszintén a tollassárkányra pillantva, kicsit zavarban éreztem magam, nem gondoltam bele a dologba.. Nachum közben valahol a vállamon foglalt helyet, onnan egyensúlyozott, és biccentéssel köszöntötte a kis csapatot.
- Valami baj van? Gondterheltnek tűnik az arcod. - mondja, a lány arcát fürkészve.
- Hát persze, hogy baj van. - pillantok a sárkányra - Ne haragudjatok, amiért nem vártunk meg benneteket, azt hittem azért nem válaszoltok, mert elfoglaltak vagytok, ezért nem is akartalak tovább zavarni titeket. Örülök, hogy eljöttetek. A helyi ko... akarom mondani egy bölcs varázslótól szereztem meg az információt, hogy errefelé kívánságokat teljesít a lépcső. Okvetlenül idesiettem, hogy magam is megbizonyosodjam szava hihetősége felől. Szemtanúi is lehettek a csodálatos eseménynek. Lefényképeznétek amikor a tizenegyedik fokon állok és kívánok?! - vállon veregetem a lányt, és már fordulok is vissza a lépcső felé, Nachum pedig lereppen a vállamról, és a lánnyal marad.

by **Shukaku** Szer. Jan. 25 2017, 15:33

Shu örömmel fogadja a buksisimit, majd hajának rendezgetése közben egy furcsálló pillantást vet rád. Amikor kezed Timi felé közelít, a sárkány lehajtja a fejét, hogy megsimagathasd, majd amikor visszahúzod a kezedet, értetlenül rád pislant. Nem nagyon érti, hogy miért is nem tudod őt üdvözölni, amíg eddig minden alkalommal sikerült, így hát ehhez mérten válaszol is.
-Ahogyan eddig, Rogan. Semmi olyasmi nem változott, amely befolyással lehetne az üdvözlési szokásainkra.
Shu a háttérben kacarászik ugyan egy sort azon, hogy ki miként reagál a sárkány megváltozott méreteire, azonban tudja jól, hogy egy idő után majd ezt is ugyanúgy megszokják az emberek, ahogyan az előző változást is megszokták, több pedig nem nagyon lesz. Na jó, nagyon reméli, hogy több nem nagyon lesz, hiszen Timinek ez a mérete is éppen eléggé impozáns a számára. Nachum kedves érdeklődésére azonnal válaszolnak is, szinte egymás szavába vágva, ám ehelyett Rogan vág az ő szavukba, amire Shu csak lemondóan megforgatja a szemét, és inkább hagyja Timit beszélni, miközben ő felveszi Yenát, és rákapcsolja a hordozóra a testén. A lépcsőfokok nem olyan dolgok, amikkel a kis hiéna nagyon küszködni szeretne.
-Elfoglaltak voltunk, de elintéztük, és amint módunkban állt, jelentkeztünk is. A baj pedig az, hogy szerintünk meggondolatlan lépés lenne csak úgy kívánni valamit. A helyiek nem véletlenül nem járnak erre, és eddig minden ilyennek jelentése volt. Mi is gondoltunk már rá, hogy kívánhatnánk valamit, ám ha ismered a mondákat, akkor tudod jól, hogy a kívánságaid könnyen balul sülhetnek el.
Shu csak bólint, és hátra teszi a kezeit, hogy Yena nyugodtan nézelődhessen. Szerencsére a sárkányt, ha a lány vállára ül, nem érheti el, és ezt egy idő után ő is belátja.

by **Rogan Hartnett** Szer. Jan. 25 2017, 15:59

Összevonom a szemöldököm a sárkány szavaira.
- Hogy, hogy semmi sem változott? Rengeteg minden történt azóta. Eltelt idő, és az idő alatt gondolkodtam. Shukakunak a haját össze tudom kócolni, Yenának a bundáját tudom összeborzolni, de a te esetedben, nincs mit összekócolnom vagy borzolnom.. Éppen ezért kérdezem, hogy hogyan hidalhatnánk át ezt a problémát. Tudod a köszönés hatással van az egész későbbi beszélgetésünkre. Mondhatni megalapozza az alaphangulatot valamelyest.. - osztottam meg a problémámat a sárkánnyal. Igazából úgy tűnik, hogy se ő sem pedig Nachum nem tulajdonít elég jelentőséget a köszönéseknek.. miért van az, hogy egy kislány viszont tud örülni neki, és ők mégsem? Sokat kell tanulniuk.. Yenáról példát vehetnének. Mindenesetre én vígan sétáltam fel a lépcsőn és figyeltem a többieket.
- Rogan, szerintem ez egy rossz ötlet. Valami tényleg gyanús ezzel az egésszel. - Nachum végre megtelepedett a lányon, és igyekszik kényelmes testhelyzetet felvenni. A lány ugyan alacsonyabb és kevésbé széles mint Rogan, de próbálkozik, úgy ülni, hogy ne okozzon kellemetlenséget, vagy legalábbis túl sokat ne..
- Jaj ugyan már. Mégis mi baj történhetne? - vonok vállat, valójában komolyan is gondolom, hiszen ezidáig egyetlen alkalommal sem kerültem életveszélybe, így bizton hiszem, hogy ezúttal sem fogok. Kellemetlen lenne, ha egy első szinten lévő lépcsősor okozná a halálom.. Nachum a fejét rázza, mintha máris feladná, azonban hamarosan újra beszédre nyitja kicsiny száját.
- Ne haragudj, hogy megzavartunk. - pillant a lila lányra, és részéről úgy tűnik teljes a beletörődés. Talán ő is hiszi, hogy semmi baj nem történhet.
- Jaj ne csináljátok már. Ha felelőtlen lennék, meggondolás nélkül mondanék olyasmit, hogy "Azt kívánom bárcsak kettényílna a föld.." vagy "bárcsak leszakadna az ég". - természetesen mindezt a 11. lépcsőfokon..

by **ZexCeed** Kedd Jan. 31 2017, 09:08

Aki jelentkezett, vagy akit érdekel, annak még egy hét áll rendelkezésére írni! Utána jön a következő kör.
Határidő: Február 7.

by **Ozirisz** Szer. Feb. 08 2017, 18:23

// Köszönöm szépen a lehetőséget, és a türelmet ^^

Ez is csak egy átlagos napnak indult. Elég nehézkesen tértem magamhoz, már vagy a második kávémat ittam, és még mindig alig látok ki a fejemből. Pedig most aránylag jól is aludtam. Mi az ördög van velem? Lehet előző életemben medve voltam, és ilyenkor téli álmot aludnék? Valami rontás lehet rajtam? Méreg? Lehetséges, volt már rá példa. Még réges-régen, a kezdetek kezdetén, amikor vérpatkányokat kellett vadászni az ellenméreg elkészítéséhez. De azóta sok minden megváltozott...
Közben kikértem a harmadik kávémat, amikor bepottyant valahonnan egy kisebb csapat játékos. Ahogy elnézem őket, ahogy dülöngélnek, támogatják egymást, hát... mintha kocsmatúrát tartottak volna. Az a tipikus jelenet, amikor farmolás közben megszomjazik a jónép, és kezdi a városkapunál levő Déli Menedékben, aztán minden kocsmát újbaejtenek a Bika Bal Bokájától kezdve, a Vörös Sárkányon és az Aranykorsón át egész idáig...
Majd a díszes társaság egyik tagja odavergődik a pulthoz, és ha nem vagyok tanúja, akkor el sem hiszem. - Kérek egy pohár whiskeyt forralva! - Hirtelen csend lett, a pultos ledöbbenve, meg én is vágtam egy elég érdekes wtf fejet. Erre csórikám fapofával: - Hidegen mindig visszajön... - na ott én sem bírtam tovább, és elkapott a röhögés, de olyannyira, hogy majdnem lefordultam a székről.
A következő képkocka, hogy a csávó legurítja a füstölgő whiskeyt, majd pár pillanat múlva igazi búvár koktél módjára az lement, körülnézett, és természetesen vissza is jött. Szerencsére nem én voltam a célpont, hanem a fogadó padlója, és szerencsére a Kayaba Hulladékkezelési Vállalat szinte azonnal pixelekre váltotta a nem kívánatos mellékterméket. Amúgy bajban lettem volna nullás akrobatikával eljutni távozáskor az ajtóig.
- Na mi van, mégis túl hideg volt? - jegyeztem meg,
- Ja, a fene egye meg... - majd a csávó elkezdett hadoválni valami erdőről meg lépcsőről. Meg valami mágikus erőről, ami teljesíti a kívánságokat, meg valami kacsáról, ami mindig figyel, meg még pár hasonló ökörségről. De valahogy mégis felfigyeltem a dologra, ezért úgy döntöttem, kikérek egy-egy sört. A csapos megint néz furán, majd rákérdez hogy – az ő sörét felforraljam? - na ott megint kitört a röhögés belőlünk. Szerencsénkre a cimbi legalább a sört hidegen issza. Nem lett volna szerencsés, ha ezúttal én kapom a fürge rókalábakat a padló helyett, nah..
Majd kiderült, hogy valami mozgólépcsőt találtak, amin túl templomnak kell lennie. És a lépcső állítólag, kósza pletyka szerint teljesíti a kívánságokat. És vérnyulak őrizték egy kacsa vezetésével, szóval... nagyon úgy tűnik, hogy lement a faeno leveles cigi ára az utóbbi időben. Mert hogy tiszta fejjel ilyesmi nem szokott jönni csak úgy, az tuti. Vagy csak a forralt whiskey dolgozott? Jó kérdés...
Aztán végül a társaság egy másik tagja is idetámolygott, akitől annyit tudtam meg, hogy Horunkában találtak egy naplót, amit a fogadóban hagyott valaki, és abban olvasták. Szerencsére nála volt a napló, és egy pár percre hajlandó is volt kölcsönadni, amíg átfutom az érdekes részeket. Mint kiderült, a Kezdetek Erdejében van egy Shintó templom, aminek a közelében van egy lépcső, ami a mondák szerint teljesíti az emberek kívánságait. Majd írt arról, hogy egyesek szerint az egész dolog egyenesen az Ördögtől való, és félnek tőle. A következő oldalon egy térkép szerepelt, bejelölve rajt az erdő bejáratát, a szentélyt és a lépcsőt, majd egy újabb lapozás után csak annyi: „Holnap újra felkeresem a lépcsőt, ezúttal kívánni is fogok. Meglátjuk, igazak-e a pletykák..”. Majd innentől kezdve üres oldalak egész a napló végéig. Mint kiderült a társaság a közelébe se jutott az említett helynek, elég nyilvánvaló okok miatt.
Felvéstem a térképemre a körülbelüli koordinátákat, legalábbis amennyire pontos lehetett a térkép, és amennyire jól tudtam belőni szemmértékkel, de valószínűleg nem tévedek olyan sokat. Majd elköszöntem a srácoktól, és ahogy kiléptem az ivóból, futólépésben indultam is a városkapuhoz, majd onnan az erdő mélyén levő templomhoz. A városfal előtt bekapcsoltam az észlelést, biztos ami biztos. Nem szeretem a váratlan meglepetéseket.
Közben gondolkodtam a megtudott infókon, a lépcsőn, és annak a mivoltján. A legvalószínűbb, hogy az egész csak egy áprilisi tréfa, de ahhoz nem stimmel a hónap. Lehet, hogy nincs is alapja a kívánságos dolognak, szimpla babona. Mint a szökőkút, és az aprópénz esete.
De akkor miért lenne ennyire titkos? Semmit se hallottam erről az egész dologról, és ha az a társaság nem találja meg a naplót, és nem esnek be a krimóba, akkor most sem tudnék róla semmit.
De vajon ki írta azt a naplót? És hová lett az illető? Lehet működik a lépcső, és azt kívánta, hogy ki tudjon jelentkezni? Vagy csak egyszerűen nem tért vissza a fogadóba többet, a naplót meg elfelejtette? Lehet. Ezt nem tudjuk. Lehet, hogy a pletykát egy csapatnyi vörös játékos találta ki, ők pedig lesben álltak, várva az arra igyekvő játékosokat? Lehetséges ez is, bár ez esetben elég hanyag munkát végeztek a pletyka terjesztésével kapcsolatban...
De muszáj utánajárnom, hogyha a gyilkosok állnak az egész mögött, akkor őket meg kell állítani. Ha viszont működik a lépcső, és teljesülnek a kívánságok, akkor vajon vissza tudja hozni Judyt? Vagy vissza lehetne pörgetni az időt oda, ahol még minden rendben volt? Szerintem ezt sem bánná senki, aki vesztett már el valakit...
Majd végül odaértem a lépcsőhöz, ahol már Shukakuék beszélgettek.
- Sziasztok! - köszöntem nekik – Ömm... ha jól sejtem, ti is a lépcső miatt jöttetek... mit tudtatok meg róla? Tényleg működik? - tettem fel a kérdést, közben elnéztem a lépcső teteje felé. Elvileg ott kell lenni a szentélynek, közben csekkoltam a minimapon, igen, a jó helyen vagyok. Nem mintha túl sok lépcső lenne amúgy az erdő mélyén, de ez itt Aincrad és sosem tudni. De hol vannak a vérnyulak, és a gyilkos kacsa, ami folyton csak néz minket? Pfff....

by **Shukaku** Csüt. Feb. 09 2017, 11:14

Timi sem a problémát nem értette, sem azt, hogy ha esetleg megértené a problémát, az miért jelentene problémát. Mármint a szavak, amelyeket Rogan közölt vele, nagyrészt értelmetlenek, vagy összefüggéstelenek, néhol pedig teljesen hamisak voltak, de még akkor is, ha úgy lett volna, ahogyan a férfi állítja, akkor se értette volna, hogy miként következik az egyik kijelentése a másikból. Még Shura se nézett rá, hiszen a lány halkan kuncogott, amiből sejtette, hogy nem is nagyon van értelme Rogan szavainak, így tehát nyugodtan ment bele a játékba, és felborzolta a tollait.
-Tessék. Tollaknak hívják, és hasonló módon felborzolható, mint ahogyan Yena esetében a bundája, annyi különbséggel, hogy az én esetemben könnyebben elrendezhetőek az összeborzolás után. Shu szerint a felborzolt tollazat a hideg ellen is véd, ám a legtöbb esetben, ha olyan helyre megyünk, ahol feltételezhető a fagysebzés veszélye, oda inkább sálat használok. Kevésbé zavar a repülésben, mintha a tollazatom nem mindig arra állna készen.
Mindketten egyetértően bólogatnak Nachum szavaira, sőt, Timidus még hátrébb is rendeli társait, amikor Rogan ismételten beszélni kezd. Azt még ő sem sejti ugyan, hogy az idomár képes ennyire direkt módon kikezdeni a veszéllyel, sőt, kihívni maga ellen a sorsot, azt azonban tudja, hogy jobb az ilyen helyeken minél távolabb tartani tőle a védenceit. Még egy halk jelzést is küld az idomár felé, hogy készüljön fel, ha esetleg repülniük kellene, és Rogan szavai után ez a kérés nem is igazán alaptalan. Shu a kezében szorongatja addigra már Yenát, és összeszorított fogakkal várja, hogy mi fog történni, Timi pedig készen áll a mentőakcióra... Yena pedig csak értetlenül fülel, hiszen érzi a körülötte lévő feszültséget. Shu viszont magában azért kíván valamit, ha már úgyis mindegy.
~Azt szeretném, ha mindenki hazamehetne, aki akar, minket pedig nyugodtan hagynának élni. Békében. A legjobb lenne, ha teljesen elfelejtenének, hogy ne is hiányozzunk nekik.~
Ozit már csak későn veszi észre, és türelmetlenül fel is emeli az ujját, hogy jelezze, most nagyon koncentrál, és nem tud még köszönéssel sem válaszolni, ez pedig látszik is a csapaton.

by **ZexCeed** Csüt. Feb. 16 2017, 00:23

Kívántatok, és úgy néz ki minden maradt a régiben, nem szakadt le az ég, de még a föld sem hasadt ketté. Nem juthattak ki a hazavágyók, és minden maradt a régiben. Ozi nem sokat hallhatott a beszélgetésetekből, és Shut is egy pillanatra csípte el, a kis csapat a magasba emelkedhetett ugyan, de akkor sem változott semmi. Talán csak a levegő lett némileg hűvösebb és szelesebb, de az sem lepne meg ha fel sem tűnne. Ha akarjátok, még megvitathatjátok, hogy mennyire ostobán, és talán csalódottan ültetek fel a mesének.

Egy aprócska változást azonban érzékelhettek, ha szemfülesek vagytok. Más és más rendszeridőt mutat Rogannak és Shukakunak, tehát akik kívántak, mint akik nem. Az eltérés szokatlan lehet. Shukakunak két évre három hónappal és tizenegy nappal jár előre. Rogané egy év tizenegy hónap és négy nap. A peteknek elvileg van saját idejük (gondolom a kikelés stb miatt, vagy ha nincs akkor most lesz egy olyan opciójuk) amelyben a helyes, jelenlegi dátumot mutatja az óra, ami Oziéval is egyezik. Eltelhetett pár perc, talán fél óra is, ti döntitek el mikor és hol, de Ozi és Rogan megpillant egy szürke árnyat, egy bokorból ami elszalad mellettük és persze külön-külön lényt pillantotok meg, ha együtt vagytok sem egyet. De lehet csak a fák árnyéka a nap játéka, vagy az események és a lelkiismeretetek indította el a fantáziátokat.

Határidő: Március 1. (Kedd) Annyi ismis kör amennyi tetszik. :3

by **Shukaku** Csüt. Feb. 16 2017, 06:25

Shu egy mély sóhajjal veszi tudomásul azt, hogy semmi nem történt. Valahol a szíve mélyén persze reménykedett, és reménykedik azóta, hogy részt vett a kutas, vagy az elveszett városos küldetésen. Ezek is vezették a kérését, ám azt is sejtette, hogy semmi nem lehet ennyire egyszerű. Megvonja a vállát, kinyitja a szemeit, majd Ozi felé fordul, és csalódottan biccent neki.
-Bocsánat! Azt hiszem... most megyünk. Ne haragudjatok!
Újabb sóhajt követően felpattan a sárkány hátára, a kis hiénát magára csatolja, és egy rövidke intés, majd utasítást követően felröppennek, akár szól hozzájuk a páros, akár nem. Az idomár nem nagyon tudja, hogy kire haragudjon. Arra, aki kitalálta ezt a buta mesét, Roganra, aki felkeltette az érdeklődését és a reményeit, vagy magára, amiért egy másodpercig is elhitte a dolgot. Az idő eltérés pedig vélhetően jó sokáig nem derül ki, ha csak vaami miatt konkrétan meg nem kell nézni az órát, amikor Timi is ott van. A napirendjüket nem nagyon érintik a hónapok és az évek, az órák és a percek kérdésében pedig az idomár régóta Timire hagyatkozik, és mivel a sárkány belső órája a valós időt mutatja, valami szokatlan eseménynek kell történnie ahhoz, hogy kiderüljön a turpisság.

by **ZexCeed** Hétf. Feb. 27 2017, 10:57

A kis csapatból Shu hamarosan ki is válik. Ekkor jöhetett a meglepetés.

Shu: Napok teltek el és te megtudtad, kapuk nyíltak, hogy aki távozni akar az megtehesse. Aki maradni, ők pedig csak nem veszik igénybe. Akikről tudtad, hogy maradni akarnak ők maradtak, viszont Aincard hamarosan elkezdett "kihalni". Sok probléma vetődött fel:
A boss kérdés, a fejlődés kérdése, a tovább jutás mint játékban való egyéni és csoportos fejlődés. A bűnözés akkor sem állt meg. Ha valakit nem kívánatosnak gondoltak, csak simán átlökték a kapukon. Valamint... sokan, akik maradtak is volna... a bűntudat hajszolta ki őket, hisz nyilvánvaló. Ennek odakint is híre ment, és aki nem megy ki, és bent marad... az a családját árulja el, akik talán, vagy biztosan aggódtak a bennragadt szerettükért. A kapuk állandó részévé váltak az életednek. Bajok és sérelmek maradtak, de teljesen másfajták. És talán senki sem tudja hogy mindez, miattad és a kívánságod miatt van. Jó szándék? Persze! :3 De sajnos ha valamit el lehet rontani, és kifordítani és problémázni, azt az ember meg is teszi... Ha valakinek esetleg elmondod, hogy miattad van... akad aki hálás lesz, akad aki... viszont egy életre megutál... hisz, miattad veszített el valakit, vagy kényszerült ő maga is... egy "nem akarom" döntés elé.

Timidus: Indikátorod nem változott, bár neked már alap "szabad" jelzésed van. Ahogy éppen szárnyalsz, furcsa dolgot veszel észre. Kiesett időket, emlékek hiányát, nem egyet, hanem rengeteget! Emlékszel arcokra, emlékszel hangokra, eseményekre, de egy valakire nem. Shukakura. A hiányára viszont igen. Ha valakivel beszélsz, szintén nem tudja kiről van szó. Mintha soha nem is találkoztak volna vele, de otthon, a fotókristályokon, a rajzokon... a képe szintén eltűnt, de a másikuk aki mellett volt, feltűnhet, hogy hiányzik az alakja. Mi történhet most? Az időjárás nem változik, gyengéden sütöget a nap, nincsenek különösebb viharok.

Ozi: ha nem kívántál nem történt semmi, viszont amikor Shukakuval felszáll, Timi mintha Shu alakja halványodni kezdene, majd lassan eltűnni. Emlékeztek rá, de ahogy eltűnik, mintha valami más is eltűnne. Lassan fakulni kezdenek az emlékek. Nem jutnak eszetekbe helyszínek, időpontok, hogy mit is mondott akkor a kislány, és hasonló.

Rogan: Kívántál és teljesül? Földrengés és földnyílás ugyan nincs, de először csak lágy cseppekben kezd hullani az eső, majd szépen lassan erősödik. Alig fél óra alatt, hurrikán erősségű szél kezd fújni, és házak tetejét rántja magával. Játékosok sérülnek meg, úgy hogy a szél és vízözön kiszorítja őket a védett övezetről. Sokan meg is haltak, főleg a kisebb szintűek, és ébredők, valamint azok akik nem fejlesztették a jártasságaikat, vagy nincs egy masszívabb céhház, ahova elmenekülhetnének... És ezért bűnös vagy! Hogy hozod helyre? Helyre tudod egyáltalán?... A holtakat hogy is hoznád már vissza... Nem felejtesz, te nem fejelted el Shut.
Rogan petje: Nem változik az indikátora, tehát tartozik valakihez, ami annyit jelent... hogy van valahol egy idomárja, de kicsoda? Hogy nézett ki? Milyen volt a hangja?... Hol lehet most?

Röviden:
Akik kívántak/Rogan, Shukaku/, egy másik "dimenzióba" kerültek, ahol valósággá válik a kívánságuk. Legalábbis ez látszódik eddig.
Akik nem kívántak/Ozi, Timi, Yena és Rogan petje, /: nekik feltűnhet, hogy a kik kívántak... furcsa érzés lesz úrrá rajtuk. Az emlékeikben sok kitöltetlen űr lesz, emlékek hiánya, zavar... furcsa fényképek, és ruhadarabok... amiket biztosan nem te hordtál. Szóval a rejtély indul. Kezdődhet a nyomozás, az kutatás, és a probléma megoldás.

Határidő: Március 14. (Kedd)

/A játék végén emlékkel fogtok távozni, az események nem hagynak "fizikai" nyomot a karaktereken, csak ha azt annak az usere kívánja!/

by **ZexCeed** Kedd Márc. 21 2017, 21:00

Még egy hetet kaptok, ha nem kapok visszajelzést és/vagy posztot, érdeklődés hiányában Március 28-án lezárom.

by **Ozirisz** Hétf. Márc. 27 2017, 19:53

// elnézést a késésért :$

Kicsit késve érkeztem, Shukaku épp valami nagyon fontosban zavartam meg. Legalábbis erre utalt ahogy felemelte az ujját. Ha tippelnem kellene, minden bizonnyal az első sejtésem az lenne, hogy a lépcső állítólagos varázserejét tesztelte. Vagy éppenséggel teljesen sötétben tapogatózok ezen a téren. Nem kétséges, hogy a lány elég sokat tud Aincradról, és ezen világ mendemondáiról, teremtményeiről, vagy csupán egyszerűen a dolgok működéséről. Bár azért vannak dolgok, amiben eltér a véleményünk, de ez így természetes. Szerencsére nem vagyunk egyformák. Elég unalmas lenne már a világ 10000 egyforma emberkével. Mintha mindenkit klónoznának. Meg ugye a tízezerből az a kétezer-párszáz halott, akiknek már csak a tudatuk létezik, jobb esetben. Szellem a gépben. A klónozott szellem pedig kísértetiesen hasonlít...
Majd kizökkentem a gondolataimból, ahogy Shukaku elköszönt, majd sárkányháton az égbe emelkedtek.
- Sziasztok, jó utat! - köszöntem el tőlük. Vajon hová sietnek ennyire hirtelen? Egyáltalán mit tudtak meg? Felsétáltam a lépcsőre, és oda álltam, ahol nem olyan rég még Shu állt. Körbenéztem, majd fel az égre, abba az irányba, amerre elrepültek. Ameddig látótávolban maradtak, követtem a tekintetemmel, azonban valami furcsa volt. Mintha a lány halványodna. Vagy csak a felhők? Vagy köd? Fene se érti... Közben lejjebb sétáltam, és a lépcső aljáról elnéztem az emelkedő felé. Aztán neszelés, hátrafordulok, és valami elhúzott mellettem. Nem tudom mi lehet, csak szürke, igen gyors, és igencsak szeret a bokrokban bujkálni és zörögni. Legalábbis ahonnan jött, abban az irányban nincs semmi, csak a susnyás. Kisebb-nagyobb bokrok, és egyik-másik elég bökős, tüskés ágakkal tele, szóval... még véletlenül sem mászok be oda körülnézni. Már csak az kéne, hogy ott ragadjak, és az éhes vérnyulak felfaljanak...
Az a rejtélyes árnyék-szerű képződmény viszont nem megy ki a fejemből. Csak egy pillanatra láttam. De miféle szerzet lehet? És hová tűnt? Egyáltalán ott volt? Vagy csak én képzelődtem? Annyit nem ittam. Bár, a kávét sem vittem túlzásba, és elég nehézkes volt felébrednem. Lehet, hogy csak álmodtam? Fenébe is, minél többet agyalok rajt, annál több megválaszolatlan kérdés jön elő. És egyre inkább kételkedem még abban is, amiben egész eddig biztos voltam... Na mindegy, akkor a rejtélyes szürke árnyékkal egyelőre nem foglalkozom. Persze azért nézelődök körbe, hogyha esetleg visszatérne. Másodjára már legalább tudom, hogy nem képzelődöm. Vagy csak a hangok mondják?
Apropó, mintha valaki hiányozna. Valaki mintha csak úgy elrepült volna. Legalábbis az az érzésem van. Olyan furcsa, nyugtalanító érzés, mint amikor az ember naphosszat töri a kobakját, hogy valami fontos az eszében volt, csak nem ugrik be. Ezúttal mit felejtettem el? Szülinap? Névnap? Évforduló? Céhes buli? Pff... nem hiszem. És mit keresnék itt. Egyáltalán hol is vagyok? Megnéztem gyorsan kutyafuttában a térképet. Áh, Kezdetek Erdeje, első szint. Valami lépcső. De valamit hiányolok. Elvileg kellene lennie valakinek, aki minden felmerülő kérdésemre tudja a választ. Különösen az Aincradi dolgokat. Valami halványan rémlik, hogy valaki ismerősöm mintha oda-vissza tudná az összes mellékküldetést, az NPC-k történeteit, és hasonlók. Merek fogadni, hogy azt a furcsa árnyat is kapásból felismerné és beazonosítaná, hogy mi lehet. Csak az a baj, hogy nem emlékszem rá, akárhogy is töröm a buksimat. Semmi.
Csupán azt érzem, hogy valakit elfelejtettem. Itt van az emléke egész közel, mégis, ahogy megpróbálok gondolatban érte nyúlni, felidézni egy emlékfoszlányt, rögtön szertefoszlik. És továbbra is érzem a jelenlétét, de ugyanakkor ürességet is. Mintha blokkolták volna a memóriám. Lehet, hogy az az elsuhanó valami lenne a felelős érte? Minden bizonnyal igen. Talán egy új mob, ami az emlékekből táplálkozik? Miért nem a sok múltbéli fájdalmat vitte el vacsorára? Abból jutna bőven, akár még a kinti életemből is... Tehát... van egy emlékfaló rejtélyes alakunk, feltételezhetőleg mob. De az is lehet, hogy csak ezzel akarom bemagyarázni, hogy nem az alkohol? Elvégre mindannyian saját magunk teremtjük a démonainkat..
Talán tényleg le kéne szoknom az ivásról. Talán nem. Ami viszont örök érvényű igazság: „Az alkohol nem segít megtalálni a választ. Viszont a kérdést legalább elfelejted...”
Majd megannyi kérdés, és megannyi kétség közepette elindultam abba az irányba, amerre azt az árnyat láttam elsuhanni. Lehet semmi értelme, de ha sokáig itt maradok egy helyben, akkor bekattanok. Legalább addig is teszek valamit. Legalább elmondhatom, hogy megpróbáltam.

// UI: ez már tényleg az ördög műve

by **ZexCeed** Vas. Ápr. 16 2017, 14:45

Köszönöm szépen a játékot, de inaktivitás miatt lezárnám.

Ozi, te nem tapasztalsz semmit. Úgy néz ki ténylegesen csak fel lettetek ültetve... A többieknek, víziót láttak talán? Vagy a félelmetek kivetülését? Lényegtelen, hisz feltűnt hogy nem tűnt fel semmi, mindezek után. Tehát, a napotok folytatódott a megszokottak szerint.

Zárás és jutalmazás:

Rogan: 4 kör. - 1 szorgalmi kör.
800+100 arany.

Shu: 4 kör. - nincs pótlás.
800 arany.

Ozi: 2 kör – nincs pótlás.
400 arany.

by Ajánlott tartalom

.: Momento Mori :.

.: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.

Re: .: Momento Mori :.