Edzőterem

by **Kiwi** Szomb. Dec. 10 2016, 00:51

Egy igencsak multifunkcionális terem, nem olyan mint az aréna... de te magad választhatod meg, mit is szeretnél látni. Lehet tényleges vívópályával ellátott csarnok, vagy a kinti alap küzdőtér másolata, lehet bábukat beállítani ellenfélnek, de:

A sportok szerelmesei is otthonra lelnek itt. Lehet akár úszómedence, mély és hivatalos szabványú, akár vízilabdához. De, kosárpálya, foci esetleg röplabda pálya is. Esetleg korcsolya, vagy gördeszka pálya, de még tornász terem is, tornagerendával, tornabakkal, balettrúddal, párhuzamos -és kombinált korláttal, nyújtóval, és tornagyűrűvel, bordásfallal... Tehát, ami csak tetszik.

Használat: Az ajtónál nem tudsz belépni, ha üres funkcióban van, ott magad kell kiválasztani mit szeretnél. Ha valaki tartózkodik bent, tehát használatban van, akkor simán kinyílik az ajtó.

by **Kiwi** Szomb. Jan. 14 2017, 19:53

/Ritsu vs. Kiwi - Avagy a fakardok ideje./

- Persze hogy van. - Jelentettem ki, bár magát a használatát még nem sikerült teljesen kitapasztalnom. Majd miután elpakoltunk, akkor le is mentünk a terembe. Egy kívül álló épületrész, bár messziről nem tűnik nagynak, de azért méretes a maga valójában. Ki kellett mennünk az épületből, hogy meg tudjuk közelíteni. Majd az ajtó előtt megálltam, de úgy, hogy Ritsu-kun, mindent jól láthasson.
- Nem nehéz használni a panelt. - Kezdek bele.
- Hasonló mint amikor a menüdet használod, az ajtó melletti kis részen (a fal oldalán láthattad is) megnyitod úgy, mint a saját menüdet. - Majd ekkor jöttem rá, hogy ismételtem magam, de már mindegy volt...
- Szóval itt kiválasztod, hogy az edzőtermet, vagy valami sport pályát szeretnél, és hogy azon belül miket, majd leokézod. - És közben viszonylag lassan csináltam mindent, és tetteimmel követtem a szavaimat. Majd be is léphettünk. Az ajtó kinyílt előttünk, mi pedig egy tornateremben találtuk magunkat. Nem bonyolítottam túl, úgy gondoltam ez is megfelel nekünk. Viszont oldalt a bordásfalak után, szépen fel voltak sorakoztatva a gyakorlókardok.
- Na hajrá! - Biztattam, lágyan mutatva a kardok felé, miközben én is megindultam egyért. Bár kicsit feszengtem.... azért reméltem, hogy csak nem fog eldurvulni ez az egész. Mármint nem fog Ritsu úgy rám támadni, mint az arénába és küzdőtéren a felek... De vállaltam. Amúgy sem árt, ha kiadja a felesleges energiákat, valamint én is. Arról nem is beszélve... hogy kapcsolatépítő is. Szóval csak hajrá.
Elvettem egy kardot, majd a terem közepe felé indulva és nagyjából elérve azt, fordultam felé, a fegyvert a kezemen, két kézzel fogva. Én egy két kezes fegyvert választottam. Mint idomár, használhatok én is kardot, van ilyen fegyverem, szóval remélem, hogy a rendszer is így gondolja majd. Biztatóan mosolyogtam Ritsura, ha úgy láttam elkészült.
- Támadj csak, majd védekezek. - Jelentettem ki, és egy nyitott laza támadó állásba helyeztem a lábaim. A bal lábam elől, a jobb hátuk, kellően biztosítva az egyensúlyom. A kard a testem előtt, félig feltartva.

by **Ritsu** Pént. Jan. 20 2017, 20:41

Elpakoltunk gyorsan, majd mentünk is az edzőterembe. Miután oda értünk -nem mintha messze lett volna- megmutatta hogyan kell használni.
-Azta.
Nagyon érdekes volt, tök sok minden be lehet állítani, ami egy tökéletes edzéshez kell. Odamentem a bordásfalhoz, mivel ott voltak a kardok. Kettőt szerettem volna használni, nem a képesség miatt, hisz itt azt nem fogom használni, és remélem ő sem.
-Nembaj, ha kettő kardot veszek le?
Ha megengedte, és nem találta unfairnek, akkor kettő kardot a kezembe véve álltam fel Kiwi elé, úgy 5 méterrel. Ha nem akkor ugyanígy, csak egy karddal.
-Rendben. Készülj fel!
Terpeszállásból indultam, majd neki is rohantam. Nem durvultam el, nem az életemért küzdök, de nem is hagytam magam. Eddigi tapasztalataim alapján ha egyik karddal lentről; balról ütök, a másik karddal fent; jobbról, akkor az esetek nagy százalékában jól jövök ki belőle.
És ha beleszámoljuk azt is, hogy Kiwi az ellenfelem, akkor lehet hogy ennek nagyon kis esélye van, mivel Kiwi nem bábú.

by **Kiwi** Vas. Jan. 22 2017, 19:20

Lelkesen fogadta a bemutatót, és szerencsémre nem is először vagyok itt. Bár nem régi helyszín én inkább az akrobatikám fejlesztéséhez szoktam használni, mintsem harcra. Most viszont mivel a harc kedvéért nyitottuk meg, sok választom nem volt.
- Dehogy baj. - Jelentettem ki, bár elgondolkodtam... hisz nem tudtam hogy ez a képessége miatt van, vagy... hogy a kardforgatók használhatnak többet is. Láttam már ilyet, egy szőke... lánynál láttam, hogy hármat is használt. Meglepődtem, de ezek alapján nem ritka látvány ez... Viszont én csupán egy kardot emeltem el. És egy alkar védőt felszereltem, csak úgy megszokásból és mert jól nézett ki. Nah, meg mert picit be is voltam tojva... hogy sülhet el rosszul is. Majd amikor fel is hívta rá a figyelmem, már félig kész voltam. Vártam a támadására, arra hogy a mozdulatait előre látva... legyen sejtésem miként is védekezzek és abból támadjak vissza.
- Várlak! - Jelentettem ki, majd haránt terpeszbe lépve, jobb lábam elől a bal kissé hátul, támadóállásba álltam, a térdeimet enyhén megrogyasztva a könnyebb mozgási lehetőségekért. Meglepett hogy, az egyik kardjával lentről a másikkal fentről támad, így gyorsan kellett kapcsolnom hogy is kerülöm ki, vagy... lendülök támadásba. Az utóbbinál döntöttem, mégpedig a következőre jutottam. Én is neki lendültem, pár gyorsabb lépést előre téve próbáltam a jobb oldalára kerülni, hátha nagyobb lendületet vitt a fegyverébe, és nehezebben korrigálja, majd egyszerűen az alsó lábszárára céloztam, ütöttem, de nem túl erőset. Ha sikerült ha nem, nem torpantam meg... alig pár másodperc alatt már három négy méterre voltam tőle és mosolyogva vártam a reakcióját.

by **Ritsu** Pént. Feb. 10 2017, 16:35

Majdnem teljesen biztos voltam abban, hogy a támadásom betalál. Az ellentámadásra nem is számítottam. Elrontottam. Meg is ütötte a lábamat. (Ez majdnem olyan mint az a szólás, megüti a bokáját) Nem is volt annyira erős ütés, de akkor is sokkolódtam kicsit, talán.. Lehet lebecsültem. Pedig ez nem szép dolog. Párat pislogtam, majd már több méterekkel arrébb volt tőlem.
-Azta! -halkabban folytattam- Nem is mondtad hogy ilyen ügyes vagy.
Jó szedjük össze magunkat. Néha el kell veszteni a csatát, hogy a háborút megnyerhesd.
Lássuk csak.. Kötszer és egyéb a zsebemben, pipa. Még aznap reggel jutott eszembe, hogy kellene kötszert is vinnem magammal. Kitudja, lehet megtámad valami és szükségem lesz ezekre. És most pont jól jöhet, ha valami nem úgy sikerül ahogy én akarom.
-Egyébként most nézem, hogy van rajtad páncél. Cuki.
Nem gúnyolódni akartam, csak szimplán aranyosnak tartottam.
Újragondoltam a taktikát. Lehet csak előre kellene menni aztán ennyi. A futással lehet lesznek még problémák. Szóval, minden erőmet összeszedve, közeledtem felé. Ezúttal számításba vettem azt is, hogy kivédi a támadásomat. Egyik karddal támadtam(főkard), másikkal(másod) készen álltam a védekezésre. Nem szúrtam, odaütöttem az alkarjára, ahol van a páncél. Ha arra figyelt, ahogyan odakoppintok a páncéljára, akkor a másik karddal vágok oda az oldalára, nem erősen, de nem is túl gyengén. Ha nem jön be az elterelés, és nem az alkarjára figyel, akkor a másodkard marad a helyén, védekezésre.

by **Kiwi** Vas. Feb. 19 2017, 23:18

Igyekeztem visszafogni magam, mármint csak gyakorlás volt, viszont azzal is számolnom kellett hogy, én magasabb szintű vagyok, és még nem volt dolgom kis szintűvel. Furcsán is éreztem magam, ugyanakkor izgultam, vagyis inkább féltem. Nem akartam, hogy rosszat gondoljon rólam, vagy hogy rosszul essen neki bármi is. Nem akartam kedvét szegni a harcban, viszont abban biztos voltam, hogy neki is lesznek olyan húzásai amire nem számítok. Miért? Mert neki eddig is hozta magát ezen a téren. A küldetésen, az ebédlőbe. Okozott már meglepetéseket, és főként pozitívokat. Megérintettem a lábát, miközben támadtam, majd szinte rögtön hátráltam is. Amikor elhagyta a száját az: „Azta!” a meglepettségtől, bevallom örültem. Dicséretnek éltem meg, amiért képes voltam erre. Mint ahogy, arra is pironkodtam, amikor kijelentette hogy ügyes vagyok. Viszont, úgy éreztem illetlen volna, ha nem tudná, milyen szintű is vagyok.
- Lassan… huszonkettes szintű vagyok, szóval… tudtam pontokat hova osztani. – Jegyeztem meg őszintén.
- De nem élesben harcolunk, nem fog fájni semmi és tanulni akarunk egymástól, én is tőled, te is tőlem. – Mosolyogtam rá, hisz két kard van a kezébe, így… elég ijesztő azért.
- Köszi. – Jegyeztem meg, a páncélomra, még nem dicsérték meg, de jól esett. Most nem invitáltam támadásra, láttam rajta, hogy készül is rá. Amikor elhatározta magát, a mozdulatait összeszedve lendült meg felém, ügyesen és fürgén. Én viszont nem készültem kitérni. A kardommal akartam félre lökni a sajátját, és mivel a páncélomat emlegette, gondoltam, hogy a felsőtestem fogja támadni, így azt védtem, viszont nem gondoltam tovább a dolgokat, így az oldalba vágása az bizony betalált. Az egyik kezemmel ellöktem az egyik kardját, de a második fegyverével oldalba csapott, így két dolgot tehettem. Vagy hátrálok, vagy visszatámadok.
A második mellett döntöttem, ha már közel van, és nem hátrált rögtön. Így azzal a karddal amivel, a fegyverét löktem el, húztam vissza és próbáltam egy vágást imitálni a mellkasára. Nem fájhatott neki, viszont magát a enyhe fakard nyomását ami végig simította a mellkasát, érezhette, persze csak ha sikerült. Majd megpróbáltam hátrálni.
- Most csak a kardokkal harcoltunk, de lesznek olyanok akik a kezüket és a lábukat is simán használják a harcban, szóval fogom én is, és elvárom tőled is. – Jelentettem ki, szigorúan de nem katonásan. Inkább, csak amolyan nővérkésen, anyás szigorral. Elvégre tudnia kell külön mozgatni a kezeit, viszont neki még ott van a lába is, amire szintén ügyelnie kell majd.

by Ajánlott tartalom

Edzőterem

Edzőterem

Re: Edzőterem

Re: Edzőterem

Re: Edzőterem

Re: Edzőterem

Re: Edzőterem

Re: Edzőterem