KezdőlapRogan Hartnett
2 posters
1 / 1 oldal
Rogan Hartnett
by Rogan Hartnett Pént. Május 13 2016, 23:26
Név: Rogan Hartnett
Kor: 30
Nem: Férfi
Kaszt: Állatidomár (Nem kértem rá engedélyt, túl időigényesnek éreztem és macerásnak az üzenetküldést, ezért bízom benne, hogy a mélyen tisztelt Admin Úr/Hölgy lát bennem elég potenciált, hogy rábólintson az állatidomárizálódásomra! *Előkészíti a susogó húsz-ezreseket az asztal alatt*)
Szín: #B4CFEC //Pastel Blue//
Avatar: Hetalia: Turkey
Kinézet:
Magas, széles vállú középkorú férfi, arcán bőszen nő a szőr. Gesztenyebarna haját rövidre vágva hordja Szeme ugyan barnás árnyalatú, de erős fényben akár sárgás színre is emlékeztethet. Szép napbarnított bőre miatt sokan megbámulják, lerí róla, hogy nem Japán, és az is, hogy sokat látott ember. Hangja férfias és határozott. Ruhái pedig a legkülönfélébb összeállításokból állhatnak. Az elegánstól a lezserig minden megtalálható a ruhásszekrényében.
Jellem:
Derűlátó, jólelkű, kissé talán hiú férfi, aki két kézzel ragadja magához az élet örömeit. Tudja hol a határ, azonban néha elragadtatja magát és a kelleténél is hangosabban beszél, ami néha akár zavaró, kellemetlen lehet, emiatt sokan kerülik a társaságát. Ugyan már felnőtt azonban néhány gyermeki tulajdonságát önszántából sem vetkőzte le, mivel úgy érzi ez hozzá tartozik, és a különféle tulajdonságok amelyeket magáénak tudhat csak erősítik az ő személyiségét, és egyedivé, emlékezetessé teszik őt. Nagyszerű emlékezőképessége mellett, kiszámíthatatlan, és néha felelőtlennek is titulálják. Amit a fejébe vesz rendszerint meg is valósítja, ha törik, ha szakad.
Képességeket majd utólag szeretném megpályázni!
Előtörténet:
1996 január elsején, újévkor Melissa Jane Taylor és Steven Hartnett harmadik fiaként láttam meg a napvilágot. A vezetéknév magától értetődő, de a keresztnéven a házaspár korábban sokat tűnődött, és végül a boldog anyuka néhai nagybátyja után a Rogan keresztnevet kaptam örökül. Rogan Hartnett. Még kimondva is csodálatos, ennél jobb nevet nem is választhattak volna ki. Mintha az angyalok súgták volna a fülükbe a tökéletes kombinációt. Csak úgy csilingel, akár zene is lehetne a füleimnek. Persze csak, ha elég hiú lennék hozzá, hogy hallgassam.
Visszatérve a történethez.
A szüleim jólétben neveltek, mindent megkaptam tőlük amire szükségem lehetett, sosem nélkülöztek sem engem sem pedig a bátyjaimat. Négy évvel később megszületett húgom Melissa húgom akivel később közös álmot kezdtünk dédelgetni, mégpedig a színészi pálya meghódítására kívántunk törni.
Csodálatos gyermeteg álomnak hangzik, tudom. Szüleink is csak legyintgettek, jókat kacarásztak és miközben gyengéden megpaskolták a fejünket csak annyit mondtak, "Bizony, azok lesztek.".
Akkoriban még nem tudtuk mi az irónia, nem tudtuk, hogy nem vesznek komolyan bennünket, viszont senki sem sejtette, hogy ez az ártalmatlan kis bátorításféle elindított egy olyan gépezetet melyet talán sosem lehet majd lekapcsolni. Bőszen zakatol, forognak a fogaskerekek, és csak úgy termelték az elszántságot és kitartást mindkettőnkben, ahogyan még soha semmi más. "A közös cél." Legalábbis mi így neveztük magunk között.
Miközben bátyáink bőszen tanultak, hogy jogász, orvos, politikus, vagy bármi más fontos szakembriók legyenek mi a szórakoztatás világa felé húztunk, amely persze amint kezdett komollyá válni a szüleink szemében problémaként jelent meg. Persze a kezdeti problémák, akadályok mindenhol előkerülnek. Nem ritka, hogy egy szülő nem támogatja a gyermekeit, és igyekszik inkább letépni a szárnyaikat még mielőtt azokat használni tudnák.
Ez azonban nem sikerült. Rövidesen belátták, hogy lankadatlan lelkesedésünk nem ismer határokat, és a színművészeti egyetemre való bejutással kezdetét is vette a szárnyalásunk. Mind a ketten sikeresen elvégeztük, persze két év különbséggel amelynek a részleteibe nem mennék bele.
2021 A nagy debütálás éve. A Londoni Globe színház társulata négy frissen végzett egyetemistával bővült. Azt hiszem nem kell mondanom, hogy abban a négyben én is benne voltam. A család kitörő örömmel fogadta a hírt, ünnepeltek, szerettek, és elismerésüket fejezték ki, hiszen ez nagy dolognak számított. Apám nem győzte hangoztatni, hogy sosem hitte, hogy valaha is sikerül majd nagy színpadon játszanom, nem, hogy egy világhírű színház társulatának tagjává válnom.
Az életem megváltozott, és persze a húgomé Melissáé is, hiszen ő egy kisebb társulat tagjává vált akik idejük nagy részében szabadtéri előadásokat tartottak, saját kézzel készített jelmezekben, és kis költségvetésű, amatőr díszletekkel karöltve. Azt mondta, hogy nem haragszik rám, és nem irigykedik rám. Ami azt illeti ő sosem szeretett volna nagy színpadon játszani. Vagy legalábbis ő ezt mondta, de én tudtam, hogy mardossa a kín, belülről emészti a féltékenység...
Azonban időm nem maradt, hogy ezen gondolkodjam, hiszen minden percemet a próbákra, a táncok és dalok gyakorlásával, és a szövegkönyv memorizálásával kellett töltenem, hogy felkészüljek az első nagy szerepemre, mint színházi tag.
Shakespeare Rómeójának bőrébe bújva csaltam először könnyeket sok ezer nő és férfi szemébe. A kritikusok imádtak, a nézők állva tapsolták mesteri alakításom. Újságok címlapjára kerültem, mint a jóképű Rómeó, és velem együtt a Globe színház is egyre több pozitív kritikával gyarapodott.
A sikerem felfelé ívelt, csupa főszerepet kaptam, egyik este a Szépség és Szörnyeteg rémségének bőrébe bújva, másnap éjjel hős szerelmes aki mindenre képes szerelméért, vagy éppenséggel őrült aki a sötétség leple alatt követi el szörnyűségeit. De a színház világa már csak ilyen. Ezen a színpadon minden éjjel szörnyűségek, vagy éppen csodák történtek, emberek haltak meg majd támadtak fel a tapsvihar idejére, szerelmek lobbantak lángra, csókok ezrei csattantak el, faluk pusztultak el, s épültek ujjá, minden éjjel, újra és újra.
Csodálatosan hangzik nem igaz? Természetesen. Ez egy boldog, szépséges történet, egy álom valóra válásáról. De sajnos ez nem így történt. Hazudtam! Vagy legalábbis egy részét, picit kiszíneztem. Az igazság az, hogy nem én kerültem a Globe színházba, nem én értem el ezeket a sikereket, hanem a húgom Melissa. És igen. Én voltam az aki kénytelen volt egy harmadrangú csoport tagjává válni, abban reménykedve estéről estére, hogy valaki meglátja bennem a tehetséget és kiragad ebből a fertőből. Azonban ez nem így történt. Egy évig vártam a csodára, könyörögtem, igyekeztem, de végül nem jött értem a megmentőm.
Vagy legalábbis nem olyan formában amilyenben reméltem. Züllöttem, egyre többet maradtam otthon a családi háznál, miközben a testvéreim sikereket értek el én végül kénytelen lettem volna beérni másodhegedűsként ami nem az én műfajom. Csillogásra vágytam, valami hiánypótlóra. Csak úgy szórtam a pénzt, végül egy barát javaslatára egy egészségesebb hobbit kerestem magamnak amely leköti az elmém és elfoglal. Kezdetben az olvasásban találtam meg, azonban a színjátszásra és az abban elért sikertelenségeimre emlékeztetvén abbahagytam, és nem sokkal ezután hallottam a Nervgear bejelentéséről, és egyike lehettem az elsőknek akik előrendelték a készüléket.
Majd nemsokkal ezután 2022 novemberében részesévé váltam a világnak, amely néhány szerencsés számára egy új lehetőséget kínált egy új életet.
Én ezt a napot az újjászületésemként tartom számon. Sokan persze nem fogják fel milyen csodát is tett velünk Kayaba Akihiko a Sword Art Online kitalálója, és létrehozója, én azonban korán felismertem a lehetőségeim.
Hűen a színházban tanultakhoz, és leleményességem kihasználva hamar barátokra leltem, benyaltam magam kisebb társaságokhoz, céhekben jártam-keltem, kalandokat tettem meg soha nem látott helyeken, szerelmes szíveket hódítottam meg, és törtem össze. Az új életem csodálatos volt. Ahogyan korábban is most sem szenvedtem semmiben sem hiányt. És húgom helyett most mellettem állt Ő...
Kor: 30
Nem: Férfi
Kaszt: Állatidomár (Nem kértem rá engedélyt, túl időigényesnek éreztem és macerásnak az üzenetküldést, ezért bízom benne, hogy a mélyen tisztelt Admin Úr/Hölgy lát bennem elég potenciált, hogy rábólintson az állatidomárizálódásomra! *Előkészíti a susogó húsz-ezreseket az asztal alatt*)
Szín: #B4CFEC //Pastel Blue//
Avatar: Hetalia: Turkey
Kinézet:
Magas, széles vállú középkorú férfi, arcán bőszen nő a szőr. Gesztenyebarna haját rövidre vágva hordja Szeme ugyan barnás árnyalatú, de erős fényben akár sárgás színre is emlékeztethet. Szép napbarnított bőre miatt sokan megbámulják, lerí róla, hogy nem Japán, és az is, hogy sokat látott ember. Hangja férfias és határozott. Ruhái pedig a legkülönfélébb összeállításokból állhatnak. Az elegánstól a lezserig minden megtalálható a ruhásszekrényében.
Jellem:
Derűlátó, jólelkű, kissé talán hiú férfi, aki két kézzel ragadja magához az élet örömeit. Tudja hol a határ, azonban néha elragadtatja magát és a kelleténél is hangosabban beszél, ami néha akár zavaró, kellemetlen lehet, emiatt sokan kerülik a társaságát. Ugyan már felnőtt azonban néhány gyermeki tulajdonságát önszántából sem vetkőzte le, mivel úgy érzi ez hozzá tartozik, és a különféle tulajdonságok amelyeket magáénak tudhat csak erősítik az ő személyiségét, és egyedivé, emlékezetessé teszik őt. Nagyszerű emlékezőképessége mellett, kiszámíthatatlan, és néha felelőtlennek is titulálják. Amit a fejébe vesz rendszerint meg is valósítja, ha törik, ha szakad.
Képességeket majd utólag szeretném megpályázni!
Előtörténet:
1996 január elsején, újévkor Melissa Jane Taylor és Steven Hartnett harmadik fiaként láttam meg a napvilágot. A vezetéknév magától értetődő, de a keresztnéven a házaspár korábban sokat tűnődött, és végül a boldog anyuka néhai nagybátyja után a Rogan keresztnevet kaptam örökül. Rogan Hartnett. Még kimondva is csodálatos, ennél jobb nevet nem is választhattak volna ki. Mintha az angyalok súgták volna a fülükbe a tökéletes kombinációt. Csak úgy csilingel, akár zene is lehetne a füleimnek. Persze csak, ha elég hiú lennék hozzá, hogy hallgassam.
Visszatérve a történethez.
A szüleim jólétben neveltek, mindent megkaptam tőlük amire szükségem lehetett, sosem nélkülöztek sem engem sem pedig a bátyjaimat. Négy évvel később megszületett húgom Melissa húgom akivel később közös álmot kezdtünk dédelgetni, mégpedig a színészi pálya meghódítására kívántunk törni.
Csodálatos gyermeteg álomnak hangzik, tudom. Szüleink is csak legyintgettek, jókat kacarásztak és miközben gyengéden megpaskolták a fejünket csak annyit mondtak, "Bizony, azok lesztek.".
Akkoriban még nem tudtuk mi az irónia, nem tudtuk, hogy nem vesznek komolyan bennünket, viszont senki sem sejtette, hogy ez az ártalmatlan kis bátorításféle elindított egy olyan gépezetet melyet talán sosem lehet majd lekapcsolni. Bőszen zakatol, forognak a fogaskerekek, és csak úgy termelték az elszántságot és kitartást mindkettőnkben, ahogyan még soha semmi más. "A közös cél." Legalábbis mi így neveztük magunk között.
Miközben bátyáink bőszen tanultak, hogy jogász, orvos, politikus, vagy bármi más fontos szakembriók legyenek mi a szórakoztatás világa felé húztunk, amely persze amint kezdett komollyá válni a szüleink szemében problémaként jelent meg. Persze a kezdeti problémák, akadályok mindenhol előkerülnek. Nem ritka, hogy egy szülő nem támogatja a gyermekeit, és igyekszik inkább letépni a szárnyaikat még mielőtt azokat használni tudnák.
Ez azonban nem sikerült. Rövidesen belátták, hogy lankadatlan lelkesedésünk nem ismer határokat, és a színművészeti egyetemre való bejutással kezdetét is vette a szárnyalásunk. Mind a ketten sikeresen elvégeztük, persze két év különbséggel amelynek a részleteibe nem mennék bele.
2021 A nagy debütálás éve. A Londoni Globe színház társulata négy frissen végzett egyetemistával bővült. Azt hiszem nem kell mondanom, hogy abban a négyben én is benne voltam. A család kitörő örömmel fogadta a hírt, ünnepeltek, szerettek, és elismerésüket fejezték ki, hiszen ez nagy dolognak számított. Apám nem győzte hangoztatni, hogy sosem hitte, hogy valaha is sikerül majd nagy színpadon játszanom, nem, hogy egy világhírű színház társulatának tagjává válnom.
Az életem megváltozott, és persze a húgomé Melissáé is, hiszen ő egy kisebb társulat tagjává vált akik idejük nagy részében szabadtéri előadásokat tartottak, saját kézzel készített jelmezekben, és kis költségvetésű, amatőr díszletekkel karöltve. Azt mondta, hogy nem haragszik rám, és nem irigykedik rám. Ami azt illeti ő sosem szeretett volna nagy színpadon játszani. Vagy legalábbis ő ezt mondta, de én tudtam, hogy mardossa a kín, belülről emészti a féltékenység...
Azonban időm nem maradt, hogy ezen gondolkodjam, hiszen minden percemet a próbákra, a táncok és dalok gyakorlásával, és a szövegkönyv memorizálásával kellett töltenem, hogy felkészüljek az első nagy szerepemre, mint színházi tag.
Shakespeare Rómeójának bőrébe bújva csaltam először könnyeket sok ezer nő és férfi szemébe. A kritikusok imádtak, a nézők állva tapsolták mesteri alakításom. Újságok címlapjára kerültem, mint a jóképű Rómeó, és velem együtt a Globe színház is egyre több pozitív kritikával gyarapodott.
A sikerem felfelé ívelt, csupa főszerepet kaptam, egyik este a Szépség és Szörnyeteg rémségének bőrébe bújva, másnap éjjel hős szerelmes aki mindenre képes szerelméért, vagy éppenséggel őrült aki a sötétség leple alatt követi el szörnyűségeit. De a színház világa már csak ilyen. Ezen a színpadon minden éjjel szörnyűségek, vagy éppen csodák történtek, emberek haltak meg majd támadtak fel a tapsvihar idejére, szerelmek lobbantak lángra, csókok ezrei csattantak el, faluk pusztultak el, s épültek ujjá, minden éjjel, újra és újra.
Csodálatosan hangzik nem igaz? Természetesen. Ez egy boldog, szépséges történet, egy álom valóra válásáról. De sajnos ez nem így történt. Hazudtam! Vagy legalábbis egy részét, picit kiszíneztem. Az igazság az, hogy nem én kerültem a Globe színházba, nem én értem el ezeket a sikereket, hanem a húgom Melissa. És igen. Én voltam az aki kénytelen volt egy harmadrangú csoport tagjává válni, abban reménykedve estéről estére, hogy valaki meglátja bennem a tehetséget és kiragad ebből a fertőből. Azonban ez nem így történt. Egy évig vártam a csodára, könyörögtem, igyekeztem, de végül nem jött értem a megmentőm.
Vagy legalábbis nem olyan formában amilyenben reméltem. Züllöttem, egyre többet maradtam otthon a családi háznál, miközben a testvéreim sikereket értek el én végül kénytelen lettem volna beérni másodhegedűsként ami nem az én műfajom. Csillogásra vágytam, valami hiánypótlóra. Csak úgy szórtam a pénzt, végül egy barát javaslatára egy egészségesebb hobbit kerestem magamnak amely leköti az elmém és elfoglal. Kezdetben az olvasásban találtam meg, azonban a színjátszásra és az abban elért sikertelenségeimre emlékeztetvén abbahagytam, és nem sokkal ezután hallottam a Nervgear bejelentéséről, és egyike lehettem az elsőknek akik előrendelték a készüléket.
Majd nemsokkal ezután 2022 novemberében részesévé váltam a világnak, amely néhány szerencsés számára egy új lehetőséget kínált egy új életet.
Én ezt a napot az újjászületésemként tartom számon. Sokan persze nem fogják fel milyen csodát is tett velünk Kayaba Akihiko a Sword Art Online kitalálója, és létrehozója, én azonban korán felismertem a lehetőségeim.
Hűen a színházban tanultakhoz, és leleményességem kihasználva hamar barátokra leltem, benyaltam magam kisebb társaságokhoz, céhekben jártam-keltem, kalandokat tettem meg soha nem látott helyeken, szerelmes szíveket hódítottam meg, és törtem össze. Az új életem csodálatos volt. Ahogyan korábban is most sem szenvedtem semmiben sem hiányt. És húgom helyett most mellettem állt Ő...
- ??:
Rögtön egy pályázattal is készültem, hogy bebizonyítsam milyen ügyesen helytakarékos vagyok, és ahelyett, hogy két topicot is meg kelljen nyitnod, most csak itt, csak most egy klasszikus "kettő az egyben"-nel találkozhatsz!
A pályázat:
Sokat gondolkodtam rajta és úgy döntöttem, hogy a hosszas szünet után szeretnék inkább egy vadonatúj karakterrel kezdeni mindamellett, hogy Mayumi és Jun ezentúl a büszke NJK csapatot gyarapítaná.
Nehéz döntés volt, de alaposan átgondoltam és azt hiszem ez lesz a legjobb döntés, hiszen szeretnék kipróbálni valami újat, vagy legalábbis részben újat.
Azonban azt hiszem nem a szokványos módon szeretnék pályázni, és talán ilyen azelőtt még nem történt.
Először is:
Jun történetét természetesen szeretném tovább vinni többnyire élmény formájában, szeretnék vele céhjátékokba írni néha napján néhány sort. Folytatni vele a robot céhvezéri munkákat mint a Vigo csodálatos Timidus bábja, aki huncut kalandozásokat folytat valahol a világban. Viszont küldetésekre nem vinném, ezáltal nem is fog fejlődni szegényke.
Tehát a kérvényem az lenne, hogy Jun hadd tölthesse be NJK-ként is a Vigo Céhvezéri posztját, legalábbis addig amíg a csodálatos céh esetleg nem akarja őt leváltani egy odaillőbb, alkalmasabb emberre(Persze, ilyen nem létezik x3 Természetes, hogy Jun a legjobb
)
Junnak ezentúl nem járna a céhbónusz, hiszen NJK. Továbbá ha ez eddig elfogadható akkor szeretném ha a mélyen tisztelt Adminunk maga szabná ki még mivel nem élhet a Junci ezentúl. Tárgyalóképes vagyok.
Másodszor pedig:
Mivel Mayumin és Jun csoportot vált, és mint fentebb említettem is, hogy Junnal miként szeretnék rendelkezni, szeretném az új karakteremnek átörökíteni a vagyont, és a meglévő exp-t, és a felszerelések egy részét, ha ez lehetséges.
Amennyiben lehetséges szeretném az összesítést elvégezni a kérvény/ek és előtörténet elfogadása után, és akár egy pályázatban felsorolni, hogy melyek lennének azok amiket örökölne Rogan.
Egyelőre azt hiszem ezek lennének a naiv követeléseim.
U.i: Természetesen a legendást is szeretném majd elrendezni valamiképpen.
Rogan Hartnett- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 227
Join date : 2016. May. 03.
Karakterlap
Szint: 35
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Rogan Hartnett
by Cardinal Vas. Május 15 2016, 12:11
Osu!
Hékás, egy 30 éves férfiember az még nem középkorú! Öhm... igazából ennyi kritikám van, amúgy hibátlan írás. Elfogadom az előtörténetet, a számlaszámom pedig üzenetben megkapod. Ki használ manapság készpénzt, az olyan ósdi... Ahem, szóval képesség- meg örökségi pályázatokat várok, a másik két karaktered átteszem NJK-ba.
A tojásból egy bébi Tűzsárkány kelt ki.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit az állatidomár alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Irányítás: 3
Kitartás: 1
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Állatidomár Kés ( - )
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Hékás, egy 30 éves férfiember az még nem középkorú! Öhm... igazából ennyi kritikám van, amúgy hibátlan írás. Elfogadom az előtörténetet, a számlaszámom pedig üzenetben megkapod. Ki használ manapság készpénzt, az olyan ósdi... Ahem, szóval képesség- meg örökségi pályázatokat várok, a másik két karaktered átteszem NJK-ba.
A tojásból egy bébi Tűzsárkány kelt ki.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit az állatidomár alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 1
Erő: 1
Irányítás: 3
Kitartás: 1
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 1
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Állatidomár Kés ( - )
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.