KezdőlapDenis Lemercier
2 posters
1 / 1 oldal
Denis Lemercier
by Denis Lemercier Kedd Júl. 14 2015, 20:10
Adatlap
Név: Denis Lemercier
Nem: Férfi
Kaszt: Harcművész (Láncot szeretnék fegyvernek)
Kor: 21 éves
Kinézet: Rövid fehér haj, amely mindig kócos és ápolatlan. Egyik szemében vörös kontaktlencsét használ, a másik szeme pedig barna színű. Arcán mindig egy könnyed mosoly próbálja ellágyítani a rá tekintőket.
Jellem: Igazából egy tökéletesen átlagos ember. Nem a hős típus, aki szívesen kerül életveszélybe bajtársaiért, de mindenképpen vágyik a szocializálódásra. A szép lányoknak nem tud nemet mondani, így gyakran kihasználják, ami természetesen irritálja, de egyszerűen tehetetlen a jelenséggel szemben.
Képességek
-
Előtörténet
Egy teljesen átlagos középosztálybeli családba születtem. Apám asztalosként munkálkodott, amíg édesanyám háztartásbeliként nevelt. Egykegyerekként majdnem mindent megkaptam, amit megkívántam.
Életem során semmiben nem emelkedtem ki a többiektől, mindenben teljesen hétköznapi voltam, tanulás és sportok terén is. A szürkeségemből a számítógépes játékok segítségével próbáltam kiszakadni. Ez valamelyest még sikerült is, ám ezek a virtuális sikerek sosem tettek boldoggá.
16 éves koromban elkezdtem keresni magamnak egy megfelelő társat. Az éjszakai bulizások során több barátnőre is szert tettem, akik leginkább csak kihasználták hiúságomat, ám mégis mindnek sikerült valahogy elvarázsolnia.
Mikor betöltöttem a húszat benőtt a fejem lágya annyira, hogy felhagyjak az igazi kutatásával és ismét belemerüljek a játékok világába. Hogy ez helyes döntés volt-e vagy sem, úgy gondolom, nem másnak kell döntenie erről, hanem nekem. És személyes véleményem szerint ez a helyes irány.
Miközben a neten szörföltem egy új típusú mmorpgről olvastam, és valamiféle nerve gearről. Mikor viszont megláttam az árát, gyorsan lepattantam a hírfolyamról és visszatértem egy már jól ismert és jóval olcsóbb játékhoz.
Másnap egy osztálytársammal beszélgettünk az említett témáról, aki ismert egy kevésbé költséges megoldást. Egy egyszerű facebookos sorsolás, melynek tétje a csúcstechnikás játék volt. Ráadásul nem is egy, rögtön kettő. Hogy esélyeinket növeljük a barátommal megegyeztünk, hogy ha valamelyikünk nyer, a második készüléket átadjuk egymásnak.
Az eredmény szerencsére kedvezett nekünk, hisz én kerültem ki győztesen a több ezer jelentkező közül. Sajnos azonban emberi hibáim újból megnyilvánultak, ugyanis egy csinos leányzó amint meglátta a nevem, mint győztesét, azonnal bepróbálkozott. Én pedig mint az általános balek a megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe belementem az üzletbe.
Már csak akkor jutott eszembe újra a társam, mikor késővé vált a visszakozás. Aztán végül is eszembe ötlött a helyes megoldás.
- Mondom, hogy jó lesz, majd felesben használjuk!
- Na, jó, de mi lett a másikkal? Kettő járt, nem?
- Azzal te ne foglalkozzál, így hogy ketten használunk egyet legalább gyorsabban is tudunk majd fejlődni!
- Persze értem a logikád, de nem ebben egyeztünk meg! Mi lett a megállapodásunkkal?
- Figyelj, már csak egy perc van az indulásig. Kipróbálom a játékot, és utána megbeszéljük, jó? Csak tíz perc! – Azzal választ nem is várva a fejemre húztam a gépet és a barátom tiltakozását figyelmen kívül hagyva vártam a folytatást.
Elsőként a kasztválasztás képernyője fogadott, a rengeteg lehetőség közül csukott szemmel választottam, és a harcművészre esett a kezem.
Az utána elém táruló kép varázslatos volt. A virtuális világ melyet hónapok, évek, vagy életek hosszú munkája alatt programoztak meg, megérték a fáradozást. Elbűvölt a valódisága.
Mielőtt hozzákezdtem volna játszani, mindenképpen meg akartam találni a lányt, akivel azt a csodás éjjelt töltöttem el, így azonnal fel is kerekedtem, hogy megkeressem. Néhány perces kutatást követően aztán rájöttem, hogy a kinézet beállítható a játékban, így kénytelen-kelletlen feladtam a kutatást.
Az egyetlen, amivel ezen kívül még tisztában voltam az a neve. Ishii Chiaki. Mindenféle variációban rákerestem a névre, s vagy túl sok lehetőséget, vagy egyáltalán nem adott találatot a kereső. Rövid töprengés után a gamma tervnél kötöttem ki.
Végül is, a megegyezésünk alapján lassan úgyis ki kell lépnem, amíg pedig kinn leszek a legnépszerűbb közösségi hálón majd hagyok neki egy üzenetet, hátha sikerül összehoznom egy újabb találkozót.
Mikor már két perce kerestem a kilépés opcióját, kezdtem kétségbe esni. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen jól kivitelezett játékból egy ilyen egyszerű dolgot felejtsenek ki. Biztos meg kell csinálnom előtte valamiféle bevezető játékot, vagy hasonlót.
Kezdetben próbáltam higgadtan gondolkodni, aztán mikor már mindenféle segítséget igénybe vettem kezdtem pánikba esni. Aztán egy pár pillanatra ismét sikerült nyugalmat öltenem magamra.
Biztos voltam benne, hogy azért szedték össze az egész népességet, hogy erről a hibáról tájékoztassanak bennünket és mihamarabbi javításukról biztosítsanak bennünket.
Mikor aztán a gigantikus létforma elmondta a beszédét meghűlt bennem a levegő. Nem csak úgy érzésre, hanem mintha valóban megfagytam volna. Ez az állapot pedig viszonylag hosszú ideig rajtam is ragadt, melynek köszönhetően rengeteg időm volt sok mindent végiggondolni.
Mikor ebből az átmeneti és kellemetlen pozícióból kiszabadultam egy fogadóban ébredtem.
Név: Denis Lemercier
Nem: Férfi
Kaszt: Harcművész (Láncot szeretnék fegyvernek)
Kor: 21 éves
Kinézet: Rövid fehér haj, amely mindig kócos és ápolatlan. Egyik szemében vörös kontaktlencsét használ, a másik szeme pedig barna színű. Arcán mindig egy könnyed mosoly próbálja ellágyítani a rá tekintőket.
Jellem: Igazából egy tökéletesen átlagos ember. Nem a hős típus, aki szívesen kerül életveszélybe bajtársaiért, de mindenképpen vágyik a szocializálódásra. A szép lányoknak nem tud nemet mondani, így gyakran kihasználják, ami természetesen irritálja, de egyszerűen tehetetlen a jelenséggel szemben.
Képességek
-
Előtörténet
Egy teljesen átlagos középosztálybeli családba születtem. Apám asztalosként munkálkodott, amíg édesanyám háztartásbeliként nevelt. Egykegyerekként majdnem mindent megkaptam, amit megkívántam.
Életem során semmiben nem emelkedtem ki a többiektől, mindenben teljesen hétköznapi voltam, tanulás és sportok terén is. A szürkeségemből a számítógépes játékok segítségével próbáltam kiszakadni. Ez valamelyest még sikerült is, ám ezek a virtuális sikerek sosem tettek boldoggá.
16 éves koromban elkezdtem keresni magamnak egy megfelelő társat. Az éjszakai bulizások során több barátnőre is szert tettem, akik leginkább csak kihasználták hiúságomat, ám mégis mindnek sikerült valahogy elvarázsolnia.
Mikor betöltöttem a húszat benőtt a fejem lágya annyira, hogy felhagyjak az igazi kutatásával és ismét belemerüljek a játékok világába. Hogy ez helyes döntés volt-e vagy sem, úgy gondolom, nem másnak kell döntenie erről, hanem nekem. És személyes véleményem szerint ez a helyes irány.
Miközben a neten szörföltem egy új típusú mmorpgről olvastam, és valamiféle nerve gearről. Mikor viszont megláttam az árát, gyorsan lepattantam a hírfolyamról és visszatértem egy már jól ismert és jóval olcsóbb játékhoz.
Másnap egy osztálytársammal beszélgettünk az említett témáról, aki ismert egy kevésbé költséges megoldást. Egy egyszerű facebookos sorsolás, melynek tétje a csúcstechnikás játék volt. Ráadásul nem is egy, rögtön kettő. Hogy esélyeinket növeljük a barátommal megegyeztünk, hogy ha valamelyikünk nyer, a második készüléket átadjuk egymásnak.
Az eredmény szerencsére kedvezett nekünk, hisz én kerültem ki győztesen a több ezer jelentkező közül. Sajnos azonban emberi hibáim újból megnyilvánultak, ugyanis egy csinos leányzó amint meglátta a nevem, mint győztesét, azonnal bepróbálkozott. Én pedig mint az általános balek a megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe belementem az üzletbe.
Már csak akkor jutott eszembe újra a társam, mikor késővé vált a visszakozás. Aztán végül is eszembe ötlött a helyes megoldás.
- Mondom, hogy jó lesz, majd felesben használjuk!
- Na, jó, de mi lett a másikkal? Kettő járt, nem?
- Azzal te ne foglalkozzál, így hogy ketten használunk egyet legalább gyorsabban is tudunk majd fejlődni!
- Persze értem a logikád, de nem ebben egyeztünk meg! Mi lett a megállapodásunkkal?
- Figyelj, már csak egy perc van az indulásig. Kipróbálom a játékot, és utána megbeszéljük, jó? Csak tíz perc! – Azzal választ nem is várva a fejemre húztam a gépet és a barátom tiltakozását figyelmen kívül hagyva vártam a folytatást.
Elsőként a kasztválasztás képernyője fogadott, a rengeteg lehetőség közül csukott szemmel választottam, és a harcművészre esett a kezem.
Az utána elém táruló kép varázslatos volt. A virtuális világ melyet hónapok, évek, vagy életek hosszú munkája alatt programoztak meg, megérték a fáradozást. Elbűvölt a valódisága.
Mielőtt hozzákezdtem volna játszani, mindenképpen meg akartam találni a lányt, akivel azt a csodás éjjelt töltöttem el, így azonnal fel is kerekedtem, hogy megkeressem. Néhány perces kutatást követően aztán rájöttem, hogy a kinézet beállítható a játékban, így kénytelen-kelletlen feladtam a kutatást.
Az egyetlen, amivel ezen kívül még tisztában voltam az a neve. Ishii Chiaki. Mindenféle variációban rákerestem a névre, s vagy túl sok lehetőséget, vagy egyáltalán nem adott találatot a kereső. Rövid töprengés után a gamma tervnél kötöttem ki.
Végül is, a megegyezésünk alapján lassan úgyis ki kell lépnem, amíg pedig kinn leszek a legnépszerűbb közösségi hálón majd hagyok neki egy üzenetet, hátha sikerül összehoznom egy újabb találkozót.
Mikor már két perce kerestem a kilépés opcióját, kezdtem kétségbe esni. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen jól kivitelezett játékból egy ilyen egyszerű dolgot felejtsenek ki. Biztos meg kell csinálnom előtte valamiféle bevezető játékot, vagy hasonlót.
Kezdetben próbáltam higgadtan gondolkodni, aztán mikor már mindenféle segítséget igénybe vettem kezdtem pánikba esni. Aztán egy pár pillanatra ismét sikerült nyugalmat öltenem magamra.
Biztos voltam benne, hogy azért szedték össze az egész népességet, hogy erről a hibáról tájékoztassanak bennünket és mihamarabbi javításukról biztosítsanak bennünket.
Mikor aztán a gigantikus létforma elmondta a beszédét meghűlt bennem a levegő. Nem csak úgy érzésre, hanem mintha valóban megfagytam volna. Ez az állapot pedig viszonylag hosszú ideig rajtam is ragadt, melynek köszönhetően rengeteg időm volt sok mindent végiggondolni.
Mikor ebből az átmeneti és kellemetlen pozícióból kiszabadultam egy fogadóban ébredtem.
Denis Lemercier- Harcművész
- Hozzászólások száma : 6
Join date : 2015. Jul. 13.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Denis Lemercier
by Kayaba Akihiko Csüt. Júl. 16 2015, 20:17
Szia!
Az előtörténetet elfogadom.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit a harcművész alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 2
Erő: 1
Kitartás: 2
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 2
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő *Fegyver* (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Az előtörténetet elfogadom.
A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor öt (5) pontot kapnak, amit a harcművész alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 2
Erő: 1
Kitartás: 2
Gyorsaság: 1
Speciális képesség: 2
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor azt a megfelelő témákban megtalálhatod a szabályzatban.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő *Fegyver* (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Ha akármivel kapcsolatban egyéb kérdésed van, nyugodtan dobj egy privát üzenetet nekem vagy kérdezd meg chaten.
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.