#Cearcsimercsi, #Asu

Új Üzenet

Cearcsimercsi!

Tartozok neked néhány sütivel. Meg palacsintával. Emlékszem, a vaníliás a kedvenced. Küzdj meg velem most, és átnyújtom Aincrad legfinomabb vaníliás palacsintáját! *-* Hozok csokisat is, de abból nem kaphatsz.
Délután kettő, Aréna. Ha nem jössz el, akkor egy nyuszicsalád fog éhen halni azért, mert nem lesz miből eltartania a nyuszipapának a családját. Mert nem lesz kire feltennie a bébirépáit...
Szóval. Délután. Két óra. Ha nem akarod, hogy a nyuszicsalád tönkremenjen.

Gyere! Várlak!

#nyuszicsalád, #nyuszkómuszkók, #aréna, #PvP, #nyuszipapaisthebest, #challenge

U. i.: Gondolj a nyuszikákokra!
XoXo

Asuka

Rányomok az Üzenet Elküldése gombra, amit olyan nagy gonddal fogalmaztam meg. Uncsizok. Véget ért a 19. boss, bár azóta sem számoltam be senkinek sem arról, hogy mi is történt ott pontosan. Még Shuunak sem, igaz, mostanában nem is találkoztunk. Bizonyára az új lovagjával tölti az idejét, hiszen nem nehéz kideríteni, miért nem hallani róla semmit sem mostanában. :3
Cearcsimercsi esetén viszont más a helyzet. Őt mostanában talán többet is láttam, mint eddig. Igazából csak egymás ellen nem harcoltunk sohasem, meg nem jött velem gombát se vadászgatni, de ennyi. Na jó, a szalonomat se látta, ahol a Liberators pénzt mosom tisztára. Meg ilyenek. De ezek annyira kis apróságok, mint a bébinyuszik a nyuszkólakban! *.*
Miután aztán elkészítem a sok-sok palacsintát - egyik sem vaníliás, mert én nem szeretem a vaníliásat, így csak csokisat csinálok - , s elrakom az inventorymba, leveszem a szívecskés kötényt, s inkább egy nyárias ruhába öltözöm. Nem ismerem Cearso szintjét, de nem lenne fair, ha teljes erőmmel küzdenék ellene. :/ De komolyan! Mi az, ami miatt mindig kikapunk? Nem igazság. Szóval jó lenne dolgozni a közös stratégiánkon, mielőtt valaki újat akarnánk harcra hívni. Vagy akár a régieket. Jó, Ren és Shuu ellen kábé esélyünk sem volt. Az csupán a nyuszipapa elkeseredett harca a gonosz, éhes farkassal, de ugye ott tudtuk azt is, hogy mi lesz a vége. Szóval eléggé ehh.
Délután kettő előtt öt perccel az Aréna bejáratánál ácsorgok aztán. Biztosan időben megkapja az üzenetemet. *.* A palacsinta jó helyen, szóval már csak Cearso hiányzik innen.

//pontozás, felszerelés kövi postban; a harcra nem teljes felszereléssel megyek majd//

Hát a nyuszikák! Azokat hogy nem lehet szeretni? Szerintem teljesen érthető, hogy mit akartam kifejezni vele. >.> Na de, így, hogy Cearcsimercsi is megjelent, már nem kell félnem attól, hogy nem lesz bébirépájuk a bébinyuszkóknak, és nem fognak éhen halni! *-*
- Hát tudod, hashtag! Így könnyebben megtalálják például az instagram fotóimat. – az a régi honlap egy nagy kedvencem volt, a rengeteg kép miatt. Szóval én sem fukarkodtam a selfiekkel.
- Na de, komolyra véve a szót... Találtam valamit, Cearcsi. Azt hiszem, szóval úgy gondoltam, hát, hogy, hogy, szóval... szóval lehet, téged érdekelne. Mit szólsz? :3 – nem tudom, mennyire fog tetszeni neki, amit találtam, de lesz, ami lesz. Amikor megláttam, egyből Cearsora gondoltam. A Guide Bookot is fellapoztam, hogy elolvassam, amit tudni kell róla. Persze nem ad sok stat pontot, az igaz, de azt hiszem, hogy csak azért, mert az előző tulajdonosa nem foglalkozott vele eleget.
Inventorymból előhúzok egy plakátot, amit még a piacon találtam, majd átnyújtom az íjásznak. Biztos vagyok benne, hogy érdekelni fogja.
- Na, mit szólsz? *.* Totál menő... Ha már nekem úgy sem lesz jobb fegyverem soha, legalább másoknak legyen. – már évek óta a Hentest forgatom a kezeimben, s az egyetlen változás, amit eszközöltem rajta, az a rúna, amit beleraktam. Persze azt nem mondom el, hogy én igazából már felkerestem ezt az Arisut, hiszen nem tudom még, hogyan fog reagálni. ._. Aztán remélem, nem haragszik, hogy felcsaptam a PR-szakértőjének. Pontosan tudom, hogyan kell eladni! Már nem az Artemist, hanem Cearsot! Ki más lenne képes megszerezni a legit, ha nem én?

Pontozás (nem teljes felszereléssel megyek):
24. szint
Élet: 38 + 2 (40)
Fegyverkezelés: 35 + 5 (40)
Erő: 26 + 26 (52)
Kitartás: 13
Gyorsaság: 23 + 13 (36)
Spec: 18 + 2 (20)
Páncél: 20

Felszerelés:
A Hentes (+16 Erő -4 Kitartás -3 Gyorsaság)
Bika Rúna (+7 Erő -1 Gyorsaság +2 Élet )
A Kaszás R. Cipője (+3 Erő +2 Kitartás +9 Gyorsaság +15 Páncél )
E. Szélvész Köpeny (+5 Fegyverkezelés +6 Gyorsaság +2 Spec. Képesség +5 Páncél )
Súlyemelés korrekció: +2 Kitartás, +2 Gyorsaság

Sebzés:
Z: 62
S: 67
P: 72

Az instagram egy őskorból megmaradt fényképmegosztó szolgáltatás, ahol mindenféle jó dolgokat lehet találni. Valamiért még ma is nagyon népszerű, igaz, már nem egy egészet alkot, hanem több különt, mint a reddit. Van külön instafashion, ahol a ruháidat fotózhatod, meg DIYstagram, ahol olyan Do It Yourself projectek vannak, amit garantáltan el fogsz rontani, meg persze a KawaInstagram, ahol cuki babák meg kiskutyák fényképei vannak. Nyilván rengeteg filterrel. :3 Szóval, elég népszerű a cucc, s egy pillanatra sikerül úgy ránéznem Cearsora, mint egy hülyére, hogy nem ismeri ezeket. Azt még elnézem neki, hogy férfi mivolta miatt fogalma nincs, ki az a Luly Yang, és nem tudja, hogy hogyan is kéne egy öltönyt rendesen viselni, de hogy az ilyen alapvető szociális témákról lemaradjon valaki! O.O Hogy volt képes közösségi életet élni hashtag nélkül? Nem értem.
- Nem hiszem el, hogy nem tudod, mi az a hashtag... mégis hogy találtál így témákat magadnak? o.o - nem értem. Mi már az a generáció vagyunk, ahol a wifi már személyiségi jognak számít. Egyszer például láttam egy ősrégi telefont, olyan vonalasat, és még azon is volt hashtag! Nem értem... pedig instagram akkor még nem is létezett.
- Hát... - csalódottságot érzek ki a hangjából. Pedig ez a fegyver tényleg, tényleg nagyon jó lenne! Nem értem, miért nem próbálta meg legalább. Ráadásul annyi mindenkit ismer! Szerintem Shuu is simán adna neki pénzt a legendásra. Igen, ez jó! Szerintem felkeresem majd. Hárman együtt csak összedobjuk a legendásnak az árát. :3
- Ami azt illeti, nekem van pénzem. Súlyemelésre gyűjtök... De az még várhat. - nyolcezerötszáz arany. Nagyon kemény munkával szedtem össze ezt a sok pénzt. És tényleg. Már több, mint fél éve kuporgatom az aranyakat, hogy meglegyen végre a tízezer arany. Viszont az Artemis megszerzése egy egyszeri alkalom. Biztosan vannak, akik meg akarják még venni... és akkor pedig vége. Nem lesz rá több esélyünk.
- Naaa... legalább próbáljuk meg! *-* Most miért lettél morci? Nem éri... Pedig még a terepet is te sorsolhatod! Én csak jót akartam... és, és... szóval biztosan nem kerül annyira sokba. Senki sem fog túl sok pénzt kiadni rá. Hiába legendás. - nem tudok sokat a legikről, az igaz, hiszen sohasem akartam csábítani magam. Az igencsak káros lenne rám nézve... mivel hogy folyamatosan a Falánk után epekednék. De jó nekem a Hentes is. Még mindig nincs ennél erősebb fegyver sehol sem. :3

Cearso sohasem beszélt ezelőtt a családjáról. Sőt, ami azt illeti, a magánéletéről, és a kintiről semmit sem tudtam, ahogyan ő sem firtatta a múltamat. Ő az a személy, akivel azért szeretek együtt lenni, mert nem kérdez ilyeneket, nem helyez ezáltal nyomás alá, mint ahogyan azt Shuu teszi. Ellenben nem is reflektál rá a bennem tátongó, üres sötétségre, amit Malcolmban látok meg.
Az öröm kitörő, szóval hurrá! *-* Tényleg tökre örülök annak, hogy örül. Meg aztán, én már megtettem a kezdeményező lépést is... de azt hiszem, legalább utólag szólnom kellett erről az íjásznak. Ha nem tetszik neki, akkor úgyis sztornóznám az üzleti ajánlatot, de erről jelen esetben szó sincs. Úgy ugrik a nyakamba, mintha a Mikulás jött volna azért, hogy bejelentse, hogy télen végre hó is esik. o.o Ami már az én gyerekkoromban sem volt jellemző. Nem mintha okom lenne pánikra. Áprilisban úgyis bepótolja ezt az időjárás.
- Persze... semmiség. Holnap találkozok vele. Ha beleegyezel. - s azt hiszem, nem lesz ellenvetés. De mondjuk miért is lenne? Mondjuk még mindig gondban vagyok azzal, hogy mennyit is adjak érte... Azért jó lenne, ha nem kéne minden vagyonomat erre költeni. Hiszen ezt nagyon kemény munkával szereztem.
- Fúj, itt minden csupa sár. :S És nem az a jófajta iszap... - megpillantom végre Cearcsimercsi terepválasztásának eredményét. A kis sunyi! >.< Tudta jól, hogy gondom van az efféle terepekkel. Még jó, hogy az akrobatikás cipő van rajtam... Talán hasznát vehetem majd a terepnek mégis. Csak még nem jöttem rá, hogyan.
- Ami azt illeti, szükségem lenne tőled még valamire... - a zsebembe nyúlva megérintem a kristályt, amit elhoztam magammal, és fontos szerepe lesz az arénában. Talán ennek köszönhető, hogy teljesen lemaradok arról, hogy tulajdonképpen már elkezdődött a harc. De hát... whatever. Kéz a fegyverben, majd felgyorsítom a vízben a lépteimet, hogy az íjászhoz érhessek. Ez még nem volt az a pillanat... úgyhogy inkább motivációt adok neki a tökéletes profilfotóra, mégpedig a fegyverem ölelésével. Valamint az egyik képességemet is aktiválom.


HP: 170/200
Páncél: 0/20

Sebzéseket mindig kockák után számolok xD Mert az bonyi ._.
1. kocka: páncéltörő képi
2. kocka: támadás

Edit: 67 sebzés

/igen, kéz a fegyverben... fordítva már túl mainstream /

Igen, talán úgy is jó lenne, ha Cearcsi is ott lenne, de már ugye másképp szerveztem le. Igazából elég biztos vagyok a dolgomban, egyedül a fizetség az, amit még egyáltalán nem sikerült megtippelnem sem, hogy mennyit is kéne. Egy ilyen fegyver rengeteget ér, viszont ahogy elnéztem, egyáltalán nincs fejlesztve, emiatt pedig sokat veszít az értékéből. Meg ugye, a mi tartalékaink is végesek. Az összes jövedelmemet azért nem fogom odaadni egy olyan fegyverért, ami még csak nem is nekem kell.
- Amiatt ne aggódj! Kiváló PR szakember vagyok! Éppen csak egyetlen apróságra van szükségem... - már nálam van a fotó kristály, amivel a megfelelő pillanatra várok. De az még egyszerűen nem érkezett el. Ráadásul a világítás sem a legjobb ebben a mocsárban. Remélem, hogy van benne automatikus vaku is, különben nem sokat látunk majd a képből.
- Én mindig randomra állítom. Úgy izgibb. - a terepkészítős dologhoz csak ennyit fűzök hozzá. Ha megkapom a választás lehetőségét, egyszerűen beállítom véletlenszerűre, hiszen így mégis csak izgibb. Néha olyan helyszíneket kaptam ettől, hogy azta! *-* Főleg az a vékony kőhíd volt izgi. Sajnos az ellenfelem már annyira nem, elég hamar megadta magát. És ez még tíz szinttel ezelőtt volt.
A páncéljának hamar annyi, igaz, az én szürke csíkom se nagyon tartotta magát. Éppen most döntök úgy, hogy ideje elkészíteni a megfelelő képet, hiszen elég messzire sikerült kerülnie tőlem, hogy legyen időm pótolni a távot. feldobom a magasba a fotó kristályt, bár talán azt onnan nem látja, hogy mi is volt az, ami a kezemben volt. Majd megrohamozom az íjászt, mellé rohanok, megfordulok, a "kamerába" mosolygok, és szamárfüleket tartok neki.
- Csíííííz! - nagy vigyor, szamárfülek, meg minden. Aztán ha elkészült a kép, egyet hátralépek, és csak ezután támadok a fegyveremmel.

Sikeres támadás esetén 62 sebzés
Elhasználok egy fotó kristályt
HP: 170/200
Páncél: 0/20
Pihi: 2/5

Titeket? Miféle titeket? Körbenézek selfie közben, hátha van itt valaki rajtam kívül, de nem látok senkit. Szóval ezt így hirtelen nem igazán értem. Talán kettő lenne belőlem? Nem, biztosan csak egyedül vagyok. Vagyis egyedi. Még egy ilyen embert nem volt képes kitermelni magából a világ.
- Nem, nem mindegy! >.< A vendégeim sem értik, hogy én szebben tudom nyomkodni a színkeverő gombokat. És még értem is, hogy mit csinálok... – na igen, néhányan komolyan nem értik, minek a szépségszalon, mert hogy ezt ők is meg tudják csinálni. Pedig nem. Nem látják azt, amit én. Nem látják az arcformákat, a textúrák szélességét, a színkavalkádok milyenségét. Nem tudják, hogyan látnak az emberek. Éppen ezért azt sem, hogy mi az, ami nekik, személy szerint jól áll anélkül, hogy a saját személyiségüktől, stílusuktól, personájuktól eltérnének. Itt jövök a képbe én, aki segít ezen a problémán.
Talán ezért, vagy éppen a fénykép miatt, de a támadásom eléggé mellémegy. Csúnya dolog, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan kéne, de hát, na, megesik. Mindenesetre akkor is érdekel, hogy mi az, ami miatt többes számot mondott. A fotó viszont perfect, úgyhogy itt az ideje bekeményítenem. Semmi finomkodás, semmi technikázás, mert ez nem az a fajta fegyver. Cearcsimercsi most úgyis elég tétova, úgyhogy bőven jó lesz az, ha most ejtem ki a játékból. Vagy legalábbis, megpróbálom. Talán még a lábairól is leveszem! *.* Ugyanis a Hentessel ezúttal a lábaira célzok, hogy ne tudjon olyan könnyen elmenekülni. Nem túl jó egy íjásznak, ha túl közel van a saját ellenfeléhez.
- Deeee... Milyen titeketről beszélsz, Cearcsimercsi? o.o Tudtommal egyedül vagyok. – biztos, ami biztos, azért mégis csak körbenézek újra, hátha rám támad a dzsumbujból valami ismeretlen alak, aki mindeddig lopakodásban volt.

HP: 170/200
Páncél: 0/20
Pihi: 3/5
Sikeres támadás esetén 62 sebzés

Nem, nem, Asu tényleg ilyen buta, hogy nem érti. Annyira nem érti, miféle többes számról volt szó, hogy még a szelfi közben is belezavarodott abba, hogy akkor most mi van. Nem csoda hát, hogy elhibázta az ütést. Vagyis, hát elhibáztam. Nem szokásom egyes szám harmadik személyében beszélni önmagamról.
S hogy sok lenne a kettő között a különbség? Nos, én ezt nem így vélem. De talán ez annak köszönhető, hogy mélyebben belelátok a szépségipar dolgaiba, főleg így, hogy enyém Aincrad egyetlen jelentős, ezzel foglalkozó cége. Igaz, egyedüli alkalmazott vagyok, de nem olyan rossz, ha saját magad főnöke lehetsz, sőt. Szerintem tiszta király.
- Hát... a szépségért szenvedni kell, ahogyan a győzelemért is. – hogy csak egy közhellyel éljek. Ennek örömére Cearcsimercsi ismét felveszi azt a bizonyos képzeletbeli kesztyűt, hogy ne kelljen velem kesztyűs kézzel bánnia. Eltávolodik tőlem, ami nem jó, hiszen minden áron közel kell tartanom magamhoz. Így amikor megereszti a nyílzáport, már aközben megindítom a következő rohamomat felé, hiszen máskülönben elveszíteném, mert túl messzire kerülne tőlem. Persze érzem már lassan, hogy mintha fáradnék is, de ezzel nagyon nem foglalkozok egyelőre. Annyit még tuti kibírok, hogy még egyszer beleállítsam a Hentesem. >.< Az ugrásával persze még nem került elég messze, de ami késik, nem múlik.
Hagyom, hogy a nyilak lesebezzenek, s egyelőre nem is foglalkozom velük. Nincs igazán veszítenivalóm. Szóval, újabb roham, Hentes lendít, s belecsap, legalábbis megpróbálom. Bár ezután már érzékelhetően kifáradok, s mély, hangos szuszogás jelzi, hogy mennyire fáradt is vagyok. Pedig alig néhány másodperce kezdük az egészet.
- Na, most már ne ijesztgess! >.< Rosszakat fogok álmodni... Egyszer kislánykoromban is belelestem egy horror filmbe, és azóta sem szabadulok az emlékétől. Borzalmas volt. :S Most pedig nem merek majd hazamenni, mert azt fogom hinni, hogy mindenhonnan leselkedik rám valaki. T.T Nem szép dolog másokat ijesztegetni, Cearcsimercsi. Pedig azt hittem, imádsz, meg minden, amiért ilyen jó fegyvert találtam neked. – fáradtság ide vagy oda, ha beszélni kell, az attól még nem jelent akadályt.

HP: 132
Pihi: 4/5
Találat esetén 62 sebzés