Akimoto Kio

Név: Akimoto Kio

Nem: Nő

Kaszt: Kardforgató

Kor: 14

Kinézet: Fekete, kétoldalt coffba kötött hosszú hajam és élénk türkiz szemem van. Kizárólag fekete esetleg sötétkék ruhákat hordok. Alapjában véve kicsinek számítok 160cm és 40 kilo. Kedvenc öltözékem a sötét, rövid szoknya, egy vastag öv a kardommal és egy egyszerű fekete sort.

Jellem: Szerintem viszonylag kitartó és harcos személyiség vagyok. Bár az biztos, hogy a komolyság nem az erényem sőt egyáltalán nem vagyok komoly. Mindenkiben meglátom a jót és mindenkiben ok nélkül megbízom, csapatban szeretek dolgozni és annak örülök ha mindenki boldog a társaságból és ha együtt fejlődünk. Ennek az a legrosszabb része ha bárki is meghal a szemem láttára napokra depresszióba esek.

Képesség: Teleport
      Ez a képesség azt teszi lehetővé, hogy maximum 20 m sugarú körön belül teleportáljak. Ezt maximum kétszer használhatom egy nap de akár egymás után is. Minden 10. szint után egyel többször használható a képesség.

Előtörténet: Világéletembe Tokyoban éltem, imádtam ott lakni a nyüzsgést a várost mndent. De leginkább az online világokban éltem éjjel nappal cseteltem és játszottam és amikor megjelent Nerve Gear azonnal rákattantam mégtöbbet játszottam rengeteg barát lett és az volt a legjobb az egészben, hogy vérprofi lettem. És ez volt az amiért én leginkább ott éltem mint itt, mert ott lehettem én a legjobb és nem nyomott le mindenki mindenben.  
Imádtam az egész életem, bár nem a valóságban töltöttem. Így mivel az egyik választott játékban a legjobbak között voltam én is Beta tesztelő lettem. A szüleim meg se kérdeztem el mehetek-e hiszen állandoan dolgoznak nem is értem, így is olyan gazdagok voltunk, hogy egész életemben játszhattam volna az én kis online életemet de nekik mégis 16 órát kellett gürcölniük naponta. De igazából nem bántam a valóság úgysem tetszett.
Szóval most itt vagyok letesztelni az újonnan kijövő játékot a SAO-t. Óriási elvárásaim voltak vele szembe és mindez be is igazolódott sőt, még sokkal gyönyörűbb mint vártam.  Épp most vagyok a Kezdetek városában a szemem még szokja a fényt és minden elképesztő, valóságos és gyönyörű. Ahogy elindulok az utcán megpillantok egy csapatot köztük csupa ismerős arcal. hangosan köszönve és vigyorgva futok oda hozzájuk.
- Sziasztok!
- Szia! Nem is tudtam hogy te is bekerültél. Nagyon király ez a hely nem? Pedig a többi MMORPG sem semmi!- Szólalt meg Kasai egyik legrégebbi haverom, úgy hat éve játszunk eggyütt.
- Igen, zseniális! Viszont mennyünk várnak a szörnyek és a szintek! Egyébként Flash meg Dragon is itt vannak valahol, nem keressük meg őket?
- De jó ötlet, szerintem már rég valamelyik legelőn fharmolgatnak. Egy percig se lennének képesek nyugton maradni. - csatlakozott be a beszélgetésbe Kayle.
- Igaz, de most már én se vagyok hajlandó itt dekkolni úgyhogy történjen valami vagy én is megyek Flashék után!
- Ez meg a másik...- Motyogta maga elé a lány.
- Állandóan veszekedtek inkább keressük meg a srácokat.
-Itt vagyunk!- mondta kórusban a két iker és Kas hátára vetették magukat.
- Akkor harcra fel!!!
És harcoltunk. Egy emberként döntöttünk mindenben és az évek alatt tökéletesre fejlődött csapatmunkánk elképesztő eredményekkel járt, és amikor a végén a 20- dik szinten  jártunk Kas meg Dragon kiesett, nem volt kérdés mi is utánuk haltunk.
Aztán elkezdődött a valódi játék és minden megváltozott, Kas, Kayle és a többiek a frontvonalon harcoltak mert megakarták nyerni a játékot, de én soha nem akartam itt hagyni ezt a helyet így nem segitettem nekik.
Aztán találkoztam egy fiúval aki olyan lelkiismeretesen harcolt és segített mindenkinek, hogy én is olyan akartam lenni és bántam, hogy nem hallgattam a barátaimra.
       


"Az apró madár a kék égen repül. A tenger visszatükrözi az ég kékjét. A kék visszatükröződés az ég tengere. Az ég tengere kék könnyeket hullat. És a kék könnycseppek között egy apró madár repül."

Bocsánat máris átjavítom.