Nox vs Ryu

Napok? Hetek? Nox nem tudta összeszámolni, hogy mióta keresi az ő Tatsuya-kunját. Egyszer már kapott fülest, hogy a 7. szinten látták, így, mivel a Kiképzőtiszt 10-es szintre emelte rögtön oda ment. Volt, hogy napokig nem aludt. Viszont minden, eleddig minden hiába való volt. Csupán több napos árnyakra vetült, ennél közelebb sosem jutott.
Sóhajtozva, lehajtott fejjel haladt ezen a napon. Nox szomorú volt. A napokban vagy negyedére hallott olyat, hogy a 10-es szintnél magasabban láttak Tatsuya-kun gyanús alakot. Gyengének érezte magát, érezte, hogyha sokáig folytatódik így, akkor elveszti Tatsuya-kunját. Még mindig csak a Kezdő Nodachi-ja és a Kezdő Ruhája, és nem is fejlődött. Hibát követett el, tudta. Túlzottan is meg akarta eddig találni az ő egyetlen kedvesét, szívének minden vágyát, Saegusa Tatsuya-kunt, akiről még azt sem tudta, hogy milyen névvel jött a SAO világába, Aincrad-ba.
Egy isteni sugallatnak, vagy a karmának köszönhetően most nem vaktában rohant, hátha Tatsuya-kunt megtalálja, hanem egy hirdetés alapján a Küzdő térre tartott.
„Tatsuya-kun kedvéért edzenem kell. Tatsuya-kun kedvéért erősödnöm kell. Tatsuya-kun kedvéért fejlődnöm kell.” Gondolatban ezeket a mondatokat mantrázta, és remélte, hogy a hirdetés feladója nem egy romlott ember, aki így akarja kihasználni a gyengébbeket. Mert ő nem hallhatott meg, mert az ő Tatsuya-unjának biztosan szüksége volt rá, kellett, hogy ebben a szörnyű világban megvédje valaki. Nox örömmel ajánlkozott volna erre a számára megtisztelő feladatra, hiszen szerelmes belé.
Lassan megérkezett a helyszínre. Egy újabb, s egyelőre utolsó sóhajjal konstatálta, hogy a hirdetést feladó már ott vár rá, egy fiú, aki nem Tatsuya-kun. Nyugodt léptekkel közelítette meg, s a dojo-ban megszokott távolságban megállt tőle. A fiú modora pozitívan hatott rá, hiszen, hogyha egy gyilkos is, akkor is legalább az illemet tudja.
- Üdvözletem. Igen, az edzési lehetőségre jöttem. – Hajolt meg Nox a fiú felé, ami nem esett nehezére, hiszen minden felszerelése a ruhája és a fegyvere volt, neki nem voltak olyan gátló tényezői, mint a fiúnak a pajzs. – Nox a nevem, örülök, hogy találkoztunk. – Ezzel le is tudta az illem köröket, több időt nem kívánt erre fecsérelni, de egy kérdés ott motoszkált a nyelvén, s mielőtt végig gondolhatta volna, hogy fel tegye-e már késő volt.
- Elnézést, de véletlenül nem ismer, vagy nem találkozott egy olyan fiúval, aki ilyen magas lehet, – magánál nagyjából egy fejjel magasabb méretett mutatott. – élénk vörös, félhosszú haja van, ibolya színben tündököl a szeme és talán sála is van.