KezdőlapYato
3 posters
1 / 1 oldal
Yato
by Yato Szomb. Május 10 2014, 11:12
Név: Yanagi Toua (Yato)
Nem: Férfi
Kor: 17
Kaszt: Harcműcész
Kinézet: Hosszú kékszínű haj egy-egy sötétlila tinccsel, ijesztő aranyszínű szempár. Lágy, gyengéd szinte már nőies arcvonások. Átlag feletti: 196 cm-es magasság, hozzá 78 kg-os testsúly párosul.
Jellem: Általában nyugodt, nemtörődöm, rendkívül lusta. Semmit nem hajlandó csinálni, ha nem térül meg a fáradozása. Nem tudja lekötni semmi, nem igazán érdekli semmi, csupán a pénz, az arany, mert: van az a pénz. Szókimondó, enyhén bunkó, a tiszteletet hírből sem ismeri. Kimondottan utálja, mikor lánynak nézik. Előszeretettel néz levegőnek másokat, kedvenc időtöltése a semmittevés.
Képességek
God: Mikor élete eléri a nullát, teste pixeleire robban, majd újra összeáll. Ekkor maximális élete 10%-val rendelkezik. Röviden: halhatatlan. A feltámadás körében nem támadhat.
Megj.: mivel élete eléri a nullát, boss, miniboss küzdelmekről kiesik, Teljes életes kt-kat elveszíti.
Előtörténet:
Én, én vagyok, voltam és mindig is leszek, ennyi!!!! *tockos* Jól van, na, jól van, megcsinálom rendesen. Mendokusai
*sóhaj* Akkor kezdjük az elején:
Tokyo külvárosában születtem nem kevesebb, mint 17 évvel ezelőtt. igen, 17. Lassan véget ér a gyerekkorom és még mindig nem vagyok gazdag. Így a végén még rendesen dolgoznom kell *tockos*
Tehát ott születtem, egy kórházban. Édes, drága anyukám Yanagi Mitsuko, 35 éves, egy karaokebár tulajdonosa, meg egy kegyetlen rabszolgahajcsár. Fiatalon szökött meg otthonról, mikor velem volt terhes. Állítólag az öregek ne akarták, hogy megszülessek. Őket csak képről ismertem A faterről annyit, hogy állítólag van, de még sosem láttam, még egy vacak képet sem, de anyunak hagyományos, fekete haja van fekete szemekkel, én meg ilyen lettem; elég elcseszett egy kinézete lehet. Sosem akartam ennyire feltűnő kinézetet, egy tömeg közepén szinte jelzőfény vagyok, hehh mendokusai….
Kiskoromban már a játszótéren is akadtak problémáim a hajam színe miatt. Kötekedések, bántások, rengeteg sérelem, és ez csak rosszabb lett az idő múlásával. Valószínűleg ettől az időszaktól utálni az embereket, a birkanyájat. Alap kinézetem nem volt elég, a tetejébe mindenkinél magasabb lettem és valamiért a lányok is szerettek a közelemben lenni, de nekem ez nem kellett. Kinek van arra energiája, hogy mások butaságait hallgathassa? Nekem aztán nem, mindenkinek meg van a maga gondja, oldja meg egyedül. Kivéve, ha megfizeti az árát, akkor megoldom én. Ha van pénzed, van mindened, nem kell fárasztó munkát végezned, nem kell csinálnod semmit, csak nyugisan pihengetned.
Középiskolában már sokkal jobban élveztem az egyedül töltött időket, mint azokat, amikor nagy közösségekben voltam, valaki mindig bámult. Nem szeretem, ha bámulnak, egyáltalán mit élveznek abban? Párszor szerettem volna láthatatlan lenni. A cipős szekrényemet mindig teledobálták szívecskés levelekkel, kérte őket valaki erre? A lányok úgy néztek rám, mint valami prédára, hátborzongató fény csillogott a szemükben. A folyósokon mindig leszólítottak, ezért már ki se jártam a teremből, a padon szundítva vészeltem át a szüneteket. A srácok meg valamiért gyűlölködve tekintettek rám. Nem igazán érdekelt, de nem értem miért, még csak nem is beszéltem velük. Párszor meg is vertek, csoportosan és ennek oka ugyancsak ismeretlen. Felettébb irigylem azokat, akiknek jelentéktelen a kinézetük, aurájuk. Magam is szeretnék olyan lenni.
A koránkelés, a sok macera, a kemény iskolapad, nekem ez nem kellett így elkezdtem lógni. Egész nap otthon, a pihe-puha ágyikóban, egyedül, sosem volt ennél jobb időtöltés, persze lebuktam ezért anyu arra kényszerített, hogy hétvégeken segítsek be neki. Hétvégén, amikor pihenne az ember. Azt mondta ezzel vezeklek a lógásokért. A szobafogság számomra a mennyország, ezért munkával büntet, éhbérért. Hiába hozakodtam elő megannyiszor az ENSZ gyermekjogi egyezménnyel, hogy engem kímélni kell, babusgatni, meg sem hallotta. Legalább fizetne meg rendesen, mert így sosem leszek nagy pénzes. Gyerekkori álmom, hogy gazdag leszek, és nem csinálok semmit az egész hátralevő életemben, vagy az, hogy medve leszek és sűrűn téli álmot alszok.
A 17. születésnapomra egy doboz érkezett, benn egy nervegear. Csak annyi volt rajta: Touanak, de hogy kitől? Megfordult a fejemben, hogy a faternek eszébe jutott, hogy létezem, így 17 év után. Talán így volt, talán nem, vissza nem adtam volna, még téves kiszállítás esetén sem Ez egy nekem való játékszer volt. Az ágyban feküdve viselni? Mintha névre szólóan nekem készítették volna.
Hamar beléptem a virtuális világba, találomra egy kasztot választottam, beírtam egy nevet, várt a játék, a játék, ami nagy csalódást okozott akkor még. Nem tetszett a dolog, miszerint a játékban is érezni a fáradtságot, rendesen mozogni kell, gürcölni, még enni, inni is. Nem láttam értelmét a további játéknak, ez minden volt csak nem pihentető. A menü lehívásakor új helyre kerültem, rengeteg ember közé, nagyon kényelmetlenül éreztem magam, és ezen csak rontott az a sok méter magas, piros csuhás alak. Mondanivalóját talán fel sem fogtam elsőre, nem olt bennem félelem, nem vágott haza a dolog. Aincrad is egy világ, ha nem csinál az ember hülyeséget, életben marad, ennyi. A semmittevés mindig is az én reszortom volt.
Kezdetben megbújtam egy fogadóban, nem csináltam semmit, az utcára alig merészkedtem, a városon kívül sosem jártam. Később jöttem csak rá, hogy képességek is léteznek e világon, nekem is van. A világ egy szempillantás alatt megváltás lett számomra, nem büntetés, egy világ ahol senki nem utasítgat, lógathatom a lábam szüntelen, nem függök másoktól, a halál pedig elkerül…..
Nem: Férfi
Kor: 17
Kaszt: Harcműcész
Kinézet: Hosszú kékszínű haj egy-egy sötétlila tinccsel, ijesztő aranyszínű szempár. Lágy, gyengéd szinte már nőies arcvonások. Átlag feletti: 196 cm-es magasság, hozzá 78 kg-os testsúly párosul.
Jellem: Általában nyugodt, nemtörődöm, rendkívül lusta. Semmit nem hajlandó csinálni, ha nem térül meg a fáradozása. Nem tudja lekötni semmi, nem igazán érdekli semmi, csupán a pénz, az arany, mert: van az a pénz. Szókimondó, enyhén bunkó, a tiszteletet hírből sem ismeri. Kimondottan utálja, mikor lánynak nézik. Előszeretettel néz levegőnek másokat, kedvenc időtöltése a semmittevés.
Képességek
God: Mikor élete eléri a nullát, teste pixeleire robban, majd újra összeáll. Ekkor maximális élete 10%-val rendelkezik. Röviden: halhatatlan. A feltámadás körében nem támadhat.
Megj.: mivel élete eléri a nullát, boss, miniboss küzdelmekről kiesik, Teljes életes kt-kat elveszíti.
Előtörténet:
Én, én vagyok, voltam és mindig is leszek, ennyi!!!! *tockos* Jól van, na, jól van, megcsinálom rendesen. Mendokusai
*sóhaj* Akkor kezdjük az elején:
Tokyo külvárosában születtem nem kevesebb, mint 17 évvel ezelőtt. igen, 17. Lassan véget ér a gyerekkorom és még mindig nem vagyok gazdag. Így a végén még rendesen dolgoznom kell *tockos*
Tehát ott születtem, egy kórházban. Édes, drága anyukám Yanagi Mitsuko, 35 éves, egy karaokebár tulajdonosa, meg egy kegyetlen rabszolgahajcsár. Fiatalon szökött meg otthonról, mikor velem volt terhes. Állítólag az öregek ne akarták, hogy megszülessek. Őket csak képről ismertem A faterről annyit, hogy állítólag van, de még sosem láttam, még egy vacak képet sem, de anyunak hagyományos, fekete haja van fekete szemekkel, én meg ilyen lettem; elég elcseszett egy kinézete lehet. Sosem akartam ennyire feltűnő kinézetet, egy tömeg közepén szinte jelzőfény vagyok, hehh mendokusai….
Kiskoromban már a játszótéren is akadtak problémáim a hajam színe miatt. Kötekedések, bántások, rengeteg sérelem, és ez csak rosszabb lett az idő múlásával. Valószínűleg ettől az időszaktól utálni az embereket, a birkanyájat. Alap kinézetem nem volt elég, a tetejébe mindenkinél magasabb lettem és valamiért a lányok is szerettek a közelemben lenni, de nekem ez nem kellett. Kinek van arra energiája, hogy mások butaságait hallgathassa? Nekem aztán nem, mindenkinek meg van a maga gondja, oldja meg egyedül. Kivéve, ha megfizeti az árát, akkor megoldom én. Ha van pénzed, van mindened, nem kell fárasztó munkát végezned, nem kell csinálnod semmit, csak nyugisan pihengetned.
Középiskolában már sokkal jobban élveztem az egyedül töltött időket, mint azokat, amikor nagy közösségekben voltam, valaki mindig bámult. Nem szeretem, ha bámulnak, egyáltalán mit élveznek abban? Párszor szerettem volna láthatatlan lenni. A cipős szekrényemet mindig teledobálták szívecskés levelekkel, kérte őket valaki erre? A lányok úgy néztek rám, mint valami prédára, hátborzongató fény csillogott a szemükben. A folyósokon mindig leszólítottak, ezért már ki se jártam a teremből, a padon szundítva vészeltem át a szüneteket. A srácok meg valamiért gyűlölködve tekintettek rám. Nem igazán érdekelt, de nem értem miért, még csak nem is beszéltem velük. Párszor meg is vertek, csoportosan és ennek oka ugyancsak ismeretlen. Felettébb irigylem azokat, akiknek jelentéktelen a kinézetük, aurájuk. Magam is szeretnék olyan lenni.
A koránkelés, a sok macera, a kemény iskolapad, nekem ez nem kellett így elkezdtem lógni. Egész nap otthon, a pihe-puha ágyikóban, egyedül, sosem volt ennél jobb időtöltés, persze lebuktam ezért anyu arra kényszerített, hogy hétvégeken segítsek be neki. Hétvégén, amikor pihenne az ember. Azt mondta ezzel vezeklek a lógásokért. A szobafogság számomra a mennyország, ezért munkával büntet, éhbérért. Hiába hozakodtam elő megannyiszor az ENSZ gyermekjogi egyezménnyel, hogy engem kímélni kell, babusgatni, meg sem hallotta. Legalább fizetne meg rendesen, mert így sosem leszek nagy pénzes. Gyerekkori álmom, hogy gazdag leszek, és nem csinálok semmit az egész hátralevő életemben, vagy az, hogy medve leszek és sűrűn téli álmot alszok.
A 17. születésnapomra egy doboz érkezett, benn egy nervegear. Csak annyi volt rajta: Touanak, de hogy kitől? Megfordult a fejemben, hogy a faternek eszébe jutott, hogy létezem, így 17 év után. Talán így volt, talán nem, vissza nem adtam volna, még téves kiszállítás esetén sem Ez egy nekem való játékszer volt. Az ágyban feküdve viselni? Mintha névre szólóan nekem készítették volna.
Hamar beléptem a virtuális világba, találomra egy kasztot választottam, beírtam egy nevet, várt a játék, a játék, ami nagy csalódást okozott akkor még. Nem tetszett a dolog, miszerint a játékban is érezni a fáradtságot, rendesen mozogni kell, gürcölni, még enni, inni is. Nem láttam értelmét a további játéknak, ez minden volt csak nem pihentető. A menü lehívásakor új helyre kerültem, rengeteg ember közé, nagyon kényelmetlenül éreztem magam, és ezen csak rontott az a sok méter magas, piros csuhás alak. Mondanivalóját talán fel sem fogtam elsőre, nem olt bennem félelem, nem vágott haza a dolog. Aincrad is egy világ, ha nem csinál az ember hülyeséget, életben marad, ennyi. A semmittevés mindig is az én reszortom volt.
Kezdetben megbújtam egy fogadóban, nem csináltam semmit, az utcára alig merészkedtem, a városon kívül sosem jártam. Később jöttem csak rá, hogy képességek is léteznek e világon, nekem is van. A világ egy szempillantás alatt megváltás lett számomra, nem büntetés, egy világ ahol senki nem utasítgat, lógathatom a lábam szüntelen, nem függök másoktól, a halál pedig elkerül…..
Yato- Harcművész
- Hozzászólások száma : 1
Join date : 2014. May. 09.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Yato
by Cardinal Szomb. Május 10 2014, 12:10
Ossu!
A képességet nem engedhetem át a rostán, kérlek próbálj mást kitalálni. Mellékesen megjegyzem, hogy a karaktered csak a te engedélyeddel halhat meg, így haszna se lenne sok.
A képességet nem engedhetem át a rostán, kérlek próbálj mást kitalálni. Mellékesen megjegyzem, hogy a karaktered csak a te engedélyeddel halhat meg, így haszna se lenne sok.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3346
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Yato
by Kayaba Akihiko Vas. Május 11 2014, 16:17
Szia!
Amennyiben a képességet átírod, az előtörténetet elfogadom.
Azonban még nincs itt vége, hiszen itt az idő, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit a kardforgató alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 2
Erő: 1
Kitartás: 0
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő *Fegyver* (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Amennyiben a képességet átírod, az előtörténetet elfogadom.
Azonban még nincs itt vége, hiszen itt az idő, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit a kardforgató alapra, azaz:
Élet: 2
Fegyverkezelés: 2
Erő: 1
Kitartás: 0
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő *Fegyver* (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|