Szerelmes vívódás

Mint Channak már megbeszéltem, a folyóparton heverésztem, próbálgattam a játékban a horgászat tudományát. Egyenlőre nem nagyon ment azonban, képesség hiányában csak a lábamat lógattam a vízbe, miközben a bambuszbotot markolásztam.
Hirtelen egy taslit éreztem a tarkómon, de mire megfordultam, már csak egy szürkés-feketés villanást láttam, de még ebből is felismertem: Álomkelő volt az, szerelmem petje. No de mit akart tőlem? Hisz párom mondta, hogy majd csak este jön ki a könyvtárból, zárása után. No sebaj, akkor meglátogatom, egyszer-kétszer már jártam arra. Az utat így már ismertem, viszont azt a boltot nem, ami séta közben a szemem elé terült: csodás virágos. Vettem rózsát, liliomot, mindegyikből 5-5 szálat, rózsát csak vöröset, egész kellemes kis csokor kerekedett belőle. Vettem még vázát is mellé, melyet el is rejtettem az inventorymban. Csokorral a kezemben lépdeltem a könyvtár felé, és mikor már bennt voltam a folyosón, megint megláttam magam előtt a vadmacst.
-Hát azt a taslit meg miért kaptam? Netán valami rosszat csináltam? Vagy nem volt elég meleg a tej tegnap este? - vontam kérdőre.
Válaszát nem várva mentem előre, de a virágot eldugtam a hátam mögé. Chan már várt az ajtóban, én pedig egy finom csókot adtam az ajkaira.
-Virágot a virágnak, cica. - mosolyogtam és előkaptam a csokrot.
Remélem, tetszik neki, tudtommal, ezek a kedvenc virágai. Az illatát egész jól átmásolták, az biztos. És podás egy kis csokor volt, átnyújtottam a vázát is, amiben egy kis pixelezett víz volt, csak hogy az érzés megmaradjon. Jól megoldotta ez a programozó zseni, az tuti.
-Apropó. ÁK nagyon csintalan, levágott nekem egy tockost a tarkómra kint a folyóparton. Valami baja van velem? - érdeklődöm.

-Hát, virág, vagyis cica, vagyis...ööö...cicavirág? *facepalm XD*
A tockosom magyarázata kissé meglepett, elképedtem a tényeken. Méghogy velem párbajozni? Kb. egy mozdulat lennék mind a kettejüknek. Dupla olyan magas Chan szintje tudtommal, mint az enyém, semmi esélyem nem lenne.
-P..párbajozni? - dadogtam kissé - De mi, hogy mikor, mettől, meddig? Gondolom, úszóversenyben nem lennél benne. Vagy egy ki-tud-tovább-fürdeni versenyben sem. Esetleg hosszútávfűtés....? *mega-facepalm*
-Őszintén? Én sem tudom, miért van ez most. Biztos a kamaszkor, a forradalmaskodás.
Hmm...ebéd...észre sem vettem, hogy milyen éhes vagyok :S
-Rendben szívem, de valami finomat csinálj ám :3

Chan tehát le is lépett a színről, én pedig kettesben maradtam a vadmaccsal, aki csak nézett rám.
-Borzas? Mi vagyok én, kutya? Kergesselek, vagy mi legyen? - vakargattam a fejem, amitől valóban borzas lett kissé a pixelhajam.
-De mégis hogy akarnád a párbajt megoldani? Egy az egy ellen biztosan legyőznél, akár első csapás, akár fél élet, akár teljes élet párbajban vennénk részt - elmélkedtem, kezemet az államhoz téve. - Valami alternatívát kellene kitalálnunk. Vízközelbe nem akarsz menni, szóval a horgászat is kizárva. Fára mászni én nem tudok, nyávogni nem akarok... van bármi ötleted, hogy mégis hogyan mérhetnénk össze a tudásunkat? - érdeklődtem meg.

Hát most nem azért, de hogyan lehetni kihívni egy vadmacst? Vadászat még oké lenne, de aban tuti ő nyerne. Valami olyasmi kellene, amiben egyikőnknek sincs helyzeti előnye, egyenlő esélyekkel indulhatnánk.
Gondolkozz már te istenátka, jusson valami az eszedbe, hiszen annyi dolog van itt a játékban...
-Tényleg...és ha valamit játszanánk? Persze, versenyben. Vagy ha vármi más ötleted van, szívesen hallgatlak ám.

Egy nagy ásítással próbálom jelezni Borzasnak, hogy bőven elég már a dumából, majd mindjárt kitalálunk valamit, aztán meglátjuk. Ennek a Dzséj gyereknek amúgy is állandó szokása, hogy ha belelendül valamibe, akkor be se fogja száját, és az rendben van, hogy Chan szereti hallgatni, de attól én még annyira nem.
-Ha kicsit gondolkodnál, rájönnél, hogy sima párbajban is van esélyed ellenem. -vakarom meg a fülem tövét, hisz már visszaültem a földre. -Sőt, talán még helyzeti előnyt is adhatok vele.
Picit várok, hogy kitalálja-e magától, majd megrázom a fejem és folytatom. -A passzívom. Ha valaki megtámad, én automatikusan visszaütök, ami vagy sikerül, vagy nem. Viszont olyankor nem vagyok képes akkorát sebezni. Például most hiába sebzek 31-et, a Reflex-el csak 5-öt fogok beléd ütni.
Megfordulok, majd felugrok egy ablakpárkányra, had gyönyörködhessen mesteri testmozgásomban
-Játszuk azt, hogy egy különleges miniboss vagyok. Megtámadsz, én viszont nem támadlak téged, csak ha már véges az életem. Rendben?
Cöh, hát persze. Ilyen príma dolgokat is csak én találhatok ki, nem igaz? :arrogant:Az emberek ehhez túl csökött agyúak. Ennek is csak a víz meg a víz meg újból csak a víz járt az eszébe, pedig tudja, mennyire utálom, főleg a Jun óta, aki folyton vízbe akart engem dugni és megfojtani még kölyökkoromban. Na most próbálná csak meg, kapna olyan tollcsomót a szájába, hogy csak nah.
Apropó tollak! Nem is rossz.
-Na várj, van még egy ötletem! -állok fel egy kicsit és elég csak egy farokvég-legyintés ahhoz, hogy egy maroknyi toll kezdjen kialakulni körülöttem. Úgy irányítom őket, ahogy csak szeretném, mintha csak a szélben szállnának ide-oda, és addig csűröm-csavarom növekvő számukat, amíg ki nem adják egy hatalmas fekete gömb alakját. Ez most nem a képességem, csak hasonlít rá.
-Elbújok a gömbben, te pedig megcsapod. Így vagy szerencséd van és eltalálsz, vagy nem. Ezzel még azt is kompenzálhatjuk, hogy neked viszont jóval nagyobb a sebzésed, mint az én Reflex-emnek. Na, látod? Csak picit kell töprengeni, és máris eszébe jut valami az ember macskájának

//Ha kockadobálás lesz, akkor:
Jay (Sebzés: 9, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 5 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Álomkelő

Álomkelő statjai az alapok, felszerelés-bónuszok nélkül//

Nagyon úgy tűnik, hogy ÁK-t gyakorlatilag egy fikarcnyilag sem érdekli az, amit mondok, mert akkora ásítással fogadja azt, hogy talán még egy vonat is befért volna a száján. Vagy csak szimplán elege lett a beszélésemből? Meglehet.
-Sima párbajban? És azt hogy gondoltad..? - érdeklődöm feltevésén.
Érdekes lenne sima párbajban egy 10-es szintű idomár vadmacsa ellen menni, de talán a kitalációja még működhet is.
-A gondolatmeneted érdekes, és talán meg is valósítható...- elmélkedem magamban. Sajnos nem ismerem még eléggé ÁK-t, hogy a képességit tudnám.
Bár Chan itt hagyott minket, nem érzem úgy hogy hanyagolna, biztos csak hagyja, hogy ÁK kiélje itt magát rajtam.

-Hallgatom az ötleted.- szólok, majd valóban végighallgatom, amit mond, és ezzel egyetemben tapsolok is egyet, amire a végére ért -  Nem is rossz ötlet, sőt, így valóban harcolhatunk egymás ellen. A harc maga szerintem legyen utolsó csapásig, aztán majd felgyógyulunk valahogy :DNos, akkor akár most is kezdhetjük, ugye? - kérdezem, majd ha rábólint, akkor fegyveremet feltartva el is kezdem a harcot,de megvárom, míg ő is felveszi a pózt, elbújik a gömbben, és már nekifutással támadok is.
-Itt jövök, Mini-ÁK-boss! -nevetem el magam támadás közben.
Hogy én de hülye vagyok, hogy nem gondoltam végig erre: hiszen nem muszáj szemtől szemben úgy harcolni, hogy vissza is támad...ÁK nem egy mob, hanem egy intelligens pet. Hát persze.
Támadásom után még mindenesetre megemlítem:
- Apropó. Legyen tétje is a dolognak. Ha te győzöl, egy hétig állom a melegtej-adagjaidat. Viszont ha én győzök, akkor meggyömöszkölöd a hátamat, karmok NÉLKÜL! Megegyeztünk?
Hehe, nem fog ám olyan könnyű dolgod ellenem, nem hagyom magam, mindenesetben nyerni fogok! Vagy nem..?

Stat:

//elfelejtettem dobni XD//

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

ÁK statjai:

/Oksa Én Halál-koronával fogok dobálni most még Kidobósban, utána már itt, hogy lássam, ÁK visszacsap-e vagy sem :)A sebzése csak 9 lesz most./

A srác nem is olyan bolond, mint gondoltam, mert egyből felfogta, mit akarok mondani, és bele is ment. Na, ebbe na tekintetben viszont inkább nevezhető bolondnak, mert körültekintő ember ilyesmit nem csinál. Így is örülhet, csak azért vagyok vele kíméletes, mert a Csan rám szólt, az a liba meg mostanában amúgy is olyan depis szokott lenni, semmi kedvem még amiatt is hallgatni a sirámait, hogy bántottam a kis párját.
Miután elbújtam a gömbben, jólesőn vettem tudomásul, hogy itt-ott a tollak között még látom a terepet, de a lebegés, amire így képessé váltam, már enyhén szólva is szokatlan volt. Nem libegtem ide-oda, egyhelyben türelmesen vártam a kardforgató támadását, ami kisvártatva már érkezik is. Ez jó, nem pazarolja az idejét további dumákra... illetőleg ezt visszavonom, mert csak nem fogja be >.>
-Hékás, fogadásról szó sem volt! Dögönyöz majd téged a Halál Istene! -köpöm vissza dühösen. Cöh, mit képzel ez magáról? Utólag még mindenfélét belefűzni. Meleg tejet amúgy is ingyen kapok a konyháról, szóval azt nem kell itt állnia senkinek :PVagy igen...? Nem baj, ha igen, akkor is a Csan gondja, nem az övé.
A kard végül átsuhan a tollak közül, elpixelezve belőlük néhányat, amiket rögvest pótlok is. Mikor meglátom mezítelen kézfején a bőrt, karmaim villámgyorsasággal csapnak oda, de nem találnak. Az eddigi állás 0-0, ő sem talált, és én sem.
-Na, csak ennyire vagy képes? -röhögök fel. Vajon fel lehet idegesíteni a kissrácot? Elvileg a dühös ellenfél szeret hibázni, én pedig látni akarom, ez valóban igaz-e. Később pedig egy hozzám hasonló digitális dögön is megpróbálom.

Nem, nem, nem és nem, egyszerűen képtelen vagyok megsebezni ÁK-t. De vajon miért? Egyszerűen túl ügyetlen vagyok, vagy azért, mert nem akarom bántani a lelkem mélyén? Hiszen ő Chan petje, és ha kárt teszek benne, elpusztítom véletlenül, vagy ilyesmi, Chan harci pet nélkül maradna és az biztos, hogy teljesen megharagudna rám. Utolsó csapásig talán nem volt olyan jó ötlet párbajozni. Lehet, hogy meg kellene változtatni? De már nem lehet, már így van beállítva...fene egye meg.
Örömmel tölt el, hogy beszólásom feldühítette, és talán ennek köszönhetően el is hibázta a visszacsapását...hehehe, a taktika beválik!
-Ó, dehogynem fogsz te dögönyözni engem...sőt, olyan jól fog esni hogy idővel majd te fogod kérni, hogy hadd csinálhasd megint!- kacagok fel, majd újabb támadásra emelem kardomat.
"-Na, csak ennyire vagy képes?"- nevet. No lám, no lám, a saját taktikámat akarja ellenem fordítani? Hát ez nem fog sikerülni, sőt! Még ezt is ellene tudom fordítani. Higyje csak azt, hogy felidegesített, és amikor már elbízta magát, akkor lecsapok rá kegyetlenül.
Igen. Legyél kegyetlen.
Legyél.
Kegyetlen.
Kegyetlen.....
Szemem kissé elhomályosodik, majd hatalmas csataüvöltésben támadok rá. Alig látom, hogy mi történik körülöttem, csak azt tudom, hogy könyörtelenül támadtam és azt, hogy minden egyes porcikámmal azon voltam, hogy megsebezzem a vadmacskát. Na persze nem halálosan, de legalább annyira, hogy ne vonhassa kétségbe erőmet. Mégha jóval erősebb is ő, de ne nézzen le.
~Miért gondolsz ilyeneket, Jay? Ez nem te vagy.. te nem akarsz bántani senkit...~De, akarok. Van néhány ember, akit igen. Na, persze ÁK nem közéjük tartozik, de itt legalább levezethetem a dühömet következmények nélkül....a rendszer úgyis meg fog állítani a kritikus pillanat előtt....legalábbis erősen remélem. Addig viszont, berzerker módjára támadom azt a tollfelhőt, melyben a cicus rejtőzik.

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Cöh, na persze, meg álmodik a nyomor. Én már eldöntöttem, soha semmiért nem fogok könyörögni, amíg csak élek. Kivéve kajáért, meg mindenért, amit nagyon akarok
Úgyis kifogtam az egész játék legnaivabb meg legengedékenyebb idomárát, nem leszek én hülye, hogy ezt ne használjam ki. Elvégre, cserébe meg megvédem, elég eredményesen, nem is lehet rám panasza. Ha meg mégis van, azt nyugodtan mondhatja a szemembe is, nem kell ahhoz köntörfalazás. Ha valaki bírja a kritikát, na az... nem én vagyok, de a karmaim majd kifejtik a véleményüket, ha valami nem tetszik nekik.
Dzséj felkészül a következő csapására, én pedig csak ülök és magamban somolyogva várom. Úgyse fog legyőzni, nincs az az Isten. Gyakorol szorgosan, de engem csak az győzhet le, akinek hagyom magam. Oké, van pár kivétel, de ő nem lesz közöttük. Ahogy ismerem, úgyis be fog tojni, hogy jaj, a Csan macskáját nem szabad bántani, és meg se fog tudni karcolni. Ismerem már ezeket, mint a kettőt, elvégre, egy magamfajtának figyelnie kell a környezetét. Ezek csak turbékolni tudnak, vagy néha még azt sem, de harcolni, na azt nem. Csant is még nagyon ki kell kupálnom, ha bossolni akar.
Míg én azt terveztem magamban, hogy miként neveljem a kiscsajt, Dzséj éktelen lármával ront nekem. Ennek meg mi baja? Azt hiszi, a nagy üvöltözéssel majd több sikert ér el?
Mert igen
Illetőleg nem azonnal, mármint, csak figyelem negédesen, ahogy csapkod... de aztán csapkod és csapkod és csapkod, egyre gyorsabban, már alig tudom kapkodni a fejem a kardja elől. Ez mindjárt lefejez, ha így folytatja tovább. Aztán végül sikerül is lenyisszantania a fülemet. Az életcsíkom kissé lejjebb húzódik, és bár tudom, hogy a fül majd visszanő, mert hát Csan is próbálta már, na de akkor is... ez a fülem volt
~Meghibbantál, te eszement?~ -dörrenek rá, hát ha ettől észhez tér, miközben szorgosan kapkodom a keze után. ~Csaaaan! Gyere má' ide és állítsd le, ez beőrült!~
Úgy kiáltok fejben, mint a sakál, és remélem, a liba meg is hallja a nagy főzőcskézésben  Nem fogja azt hinni, hogy csak viccelek. Az nekem nem szokásom, szóval ajánlom neki, hogy jöjjön és állítsa le. Na nem mintha én ne lennék rá képes, csak hát na... embert azt inkább emberre bízom, mert mégiscsak ők értenek egymáshoz, azt hiszem. Meg amúgy is, vegye észre, ha a macskája marha nagy bajban van és segítsen neki, ez a dolga, cserébe azért, hogy vagyok neki

HP: 16/25
Reflex nem talált

U.i.: Utólag átírtam. Rosszul számoltam ki ÁK életerejét XD

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'2 oldal halál/korona' :

Csak vagdosok, vagdosok, mint valami idegbeteg, nem figyelek sem arra, hogy mi folyik körülöttem, sem arra, hogy mit művelek: egyet tudok, éspedig azt, hogy a támadásom sikerrel kell, hogy járjon!
Majd mikor meglátom, hogy az életcsík bizony megmozdult, az enyém pedig nem, negédes mosoly ül ki az arcomra, de ez a mosoly valahogy hideg, mint a legsötétebb éjszaka, szívbemarkolóan hideg, akárcsak a folyékony nitrogén.
-Most már edd meg, amit kifőztél... - szólok, majd felkacagok. Próbálkozása megtámadásomra nem jár sikerrel, hiába szeretett volna visszakarmolni, túl gyors voltam hozzá. Hát igen, ha egyszer valamit elkezdek, azt már legjobb tudásom szerint végzem el.
-Nem, egyáltalán nem hibbantam meg..- hallom a saját hangom, de olyan, minthogyha egy távoli helységből hallanám saját magam, egy hosszú csövön keresztül.
-Te akartál párbajozni, hát tessék, most párbajozunk. Egy szó sem volt arról, hogy hagynom kell magam, vagy hogy nem mehetek el a végsőkig a támadásaimmal. Mivel párbajban vagyunk, halálos sebet úgysem tudunk okozni egymásnak. Szóval most vagy feladod, vagy küzdesz, ahogy vadmacskához illik!- kacagok fel ismét, majd újabb támadásáradatot engedek a macsra.
Bár belül bántani nem akarom, de a karom csak nem engedelmeskedik: egyre csak szúrok, bökök, vágok, szabdalok, ami csak jön. A kardom pedig folyamatosan izzik, bár a kék kezd lassan átmenni vörösbe. Én sem tudom, hogy mi folyik itt, csak azt tudom, hogy harcolni akarok. Teljesen mindegy, ki ellen, és milyen párharcban, de szabdalnom kell!!!!
Már csak párat kell ütnöm bele, és a párbaj véget ér. Aztán amint felgyógyultam, indulok is tovább a következő ellenfélre, csak találjak valakit, akit kényelmesen ütlegelhetek.....
-Áuh... - szólok, majd kicsit fejbecsapom magam, hátha elhessennek ezek a hülye gondolatok. Azért nem akarok én mással párbajozni :S Vagy igen? :S

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

A folyamatos csapkodásában az a jó, hogy könnyen ki lehet idővel ismerni. Persze ettől függetlenül lassan abbahagyhatná már. Le sem teszem a mancsom, csapkodom vissza, ahogy tudok, pedig szívem szerint kiugranék és akkorát karmolnék az arcába, hogy leszáll a feje. Képes lennék rá, hisz sokkal gyorsabb vagyok nála, csak nem lenne fer azok után, hogy így sikerült kitalálnom ezt a harcrendszert.
Ami viszont meglep, az az, ahogy beszél  Hékás, engem itt becsaptak. Ez nem Dzséj. Ő nem merne visszapofázni nekem, nem hogy így, de sehogy se. Legalábbis szerintem nem mer, lehet, hogy csak nem is akar. Oh my, ahogy Csan szokta mondogatni magában. Még a végén kiderül, hogy nem csak a csaj dilis meg fordul ki magából rendszeresen, hanem a pasija is. Zsák a foltját...
~Halálos sebet nem, de előttem is fel fog villanni az üzenet, hogy megöllek-e ~ -kuncogok, pedig jól tudom, hogy kamuzok. Csan előtt fog felvillanni, aki dúdolgatva fogja megnyomni a nemet. Oké, hogy én is azt nyomnám, de akkor is. A blöffölések néha bevállnak. De amit utána mond, na azt már nem nyelem le, akármennyire is akarja. Adja fel az, akinek két anyja van, de az nem én vagyok

A tollak szerteszét szóródnak, ahogy elengedem magam körül őket, és elrugaszkodom a párkányról, kimeresztett karmokkal, hogy alaposan megtanítsam a kis mitugrásznak, hogy hol a helye. Aki nem harcol rendszeresen ebben a játékban, az csak ne viselkedjen ilyen pökhendien. A gondom csupán kettő: egy, hogy a bolond ismeretlen okból kifolyólag felpofozza magát, és kettő, hogy Csan bizony közelít felénk a folyosón, elég gyors tempóban.
-Mi van már? -pirít ránk, vagy ahogy a hangszínét elnézem, főleg rám, dühösen néz és végül csípőre tett kézzel megáll tőlünk nem messze. Így a földre érek le inkább - nem mintha amúgy nem az lett volna a célom -, és nem törődöm most picit azzal, sikerült-e karmolnom vagy sem. Azt itt úgyis valami kocka fogja megmondani
~Csak szólj rá a pasidra, hogy térjen észhez.~ -libbentem meg felé a farkam, elvégre az emberek is szoktak ujjal mutogatni.

//A következő köröd pihenőkör
ÁK-t nem szereti a kocka... XD//

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'2 oldal halál/korona' :

Semmi, semmi, de semmi sem állíthat most meg! ÁK támadásai semmit sem érnek ellenem, és bár az újabb támadásom nem volt sikeres, de legalább sikerült felhergelnem, hogy az ő támadása is félremenjen.
-Méghogy megölni, engem? Ugyan már, nincs az a pénz, amiért te megölnél engem. Kívéve, ha bántanám Chant. De azt meg úgyse fogom megtenni, hülye lennék.
Következő megszólalásomra, hogy adja fel, viszont már annyira felkapja a vizet, hogy kiugrik a tollgombolyagból, ergo megsértette a szabályokat, amiket azért állítottunk, hogy a szintkülönbség miatt egyenlő esélyekkel indulhassunk. Hát igen. Lehet, hogy szintileg alacsonyabb vagyok, de ez még nem jelenti azt, hogy le kell becsülni engem.
Kiugrik, én meg védekezem. Vagy inkább szúrjak most, hogy felém repül? Nem, az túl nagy szemétség lenne. De megtehetném. Ha ő csalt, akkor csalok én is. Már épp kinyújtottam volna előre az immáron vörösen izzó kardomat, mikor meghallottam Chan hangját magam mögött. Ekkor a kardom azonnal visszaváltozott a szokásos kék izzására, és jómagam is visszatértem a rendes kerékvágásba.
-Én...teljesen az eszemnél vagyok...vagyis asszem. Nem tudom.- mondom, majd térdre rogyok, kissé lihegve. Fura, minthogyha kilómétereket futottam volna, eredmény nélkül. Bár az életcsíkom még tele van, mégis úgy érzem, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről.
Chanra nézek, aki a tipikus "mirosszatcsináltálmármegint" állásával van kicsivel odébb. Ahogy figyelem őt, egyre jobban csak lenyugszom, szívem sem kalapál már annyira.
-Azt hiszem...kissé elragadtadtam magam. Bocs ÁK, nem fordul elő mégegyszer. Pontosítva, megpróbálom visszafogni magam, hogy ne fordulhasson elő megint. És, ha megkérhetlek - súgom ezt már neki oda - ne mond el Channak a történteket.. majd szeretném ezt vele kettesben megbeszélni, vagy valahol máshol.
Veszek egy mély levegőt, majd magam elé tartom a kardomat ismét, védekező állásban.
-Nos, akkor folytassuk, vagy érjen véget döntetlennel?- kérdezem, mostmár teljesen nyugodtan.

Egy biztos; ezzel a hapekkal soha többet nem fogok leállni harcolni. Ez egy állat
Na nem mintha én nem lennék az, de legalább az ép eszemet nem vesztem el harc közben, ellentétben vele. Ez a berzerker módi hasznos lehet, de főleg csak gyengék ellen, nagyobb szinten inkább magát sodorná vele életveszélyes helyzetbe. Hmm, lássuk... láttam én már Jay-t harcolni ezelőtt? Nem igazán... vajon mindig bekapcsol neki ez a ferdesége? Ha igen, akkor mostantól azon fogok igyekezni, hogy ez a lüke kimaradjon a harcmezőkről. Még a végén Csant is bántaná.
Kijelentésére inkább csak a szemem forgatom, de azt már nem árulom el neki, hogy volt, mikor bántotta. Az nem számít, hogy Csan pont a lüke liba korszakában van folyton olyankor
Az emlegetett szamár (liba) végül csak megjelenik, mire Jay csodával határos módon megállítja a rendszert és lecsillapodik. Sose hittem volna, hogy van itt olyan ember, aki a SAO harcrendszerét így ki tudja cselezni, de ő tudja. Biztos valami speciális képesség... de ha az, akkor az enyémek akkor is királyabbak
Persze a csaját figyelve egyre jobban lecsillapodik. Hogy a rothadás esne belé. Ha a liba nincs a közelben, akkor nm képes uralkodni magán? Ez is csak gyenge jellemre vallhat, legalábbis szerintem. Egy férfi mindig legyen férfi a talpán, ne csak akkor, ha az ágytársa is mellette van. Nem csak egy nőnek kéne imponálni, hanem az összesnek, ha sikeres akar lenni. És én is nő vagyok
~Kérésed süket fülekre talál. Csan!~ -kissé még hangosabban is szólok, hogy nyomatékosítsam, nem csak Jay hallja a mondandóm. ~Nézd meg az én szép fülemet. Oda az egész T_T És mindez emiatt a barbár miatt! Neveld meg az uradat, mert átment tiszta berzerkerbe, mint abban a képregényben, és kis híján megölt D: Vagyis meg akart ölni!~
Persze Csan nem olyan hülye, láthatta, hogy Jay valamit nagyon sustorgott is nekem az előbb, le fog neki esni, hogy igazam van. A csaj néz is egy darabig, szinte hallani, ahogy kattognak az egyébként igen rozsdás agykerekei, majd elneveti magát azzal a csorba fogával és legyint.
-Jól van, jól van. A füled visszanő, amint végeztek, újra a helyén lesz. Na, jó szórakozást, és nincs "berzerker"
Majd megfordul és ismét otthagy minket. Itt hagy engem egyedül ezzel a vadállattal. Mi a...? o.O Úgy állok a folyosó közepén, mint aki sóbálvánnyá vált, majd lassan fordulok vissza a srácra. Be kell valljam, most azért picit félek, hogy mikor őrül be már megint >.>
Az ajánlata hallatán viszont felborzolom a szőröm és kimutatom a fogam fehérjét. ~Egyértelmű. Folytatás. Kíváncsi vagyok valamire. Te kezdesz.~
Most nem bújok a tollaim mögé, de innentől nem leszek kíméletes sem, szintkülönbség ide vagy oda. Eddig végülis csak én sebződtem, ő nem... akkor meg minek?

//ÁK HP: 16/25

Pihikör letudva//

Amint Chan elért hozzánk, egyből rendbejöttem, és ezt a legkevésbé sem tartottam furcsaának. Mindig jobban vagyok, ha a közelemben van, viszont ami most történt, az még előnyömre válhat. Meg kell tanulnom ezt a haragot, ezt a gyilkolási vágyat kezelni, és akkor valóban jó harcos lehet belőlem. Haa csak egy kicsit sikerülne ismét bevadulnom, de csak annyira, hogy még magamnál legyek...
-Rendben, értettem, nincs berzerker...vagyis...na. - vigyorodom el. - Remélem, hamar kész az ebéd, mert már korog a gyomrom, és a csata sem fog itt már sokáig tartani - kacsintok ÁK felé.
De bizony, hogy lesz itt berzerker, csak valóban jöjjek rá a nyitjára.
-Rendben, akkor folytatás. Viszont ÁK, volna egy kérésem, ha lehet, bár az előző kérésem is az egyik füleden be, a másikon meg ki ment. Szeretném kontrol alá vonni az előző dolgot, bármi is ébredt fel bennem. A későbbiekben még jól jöhet pár harc során. Megoldható? - kérdezem, majd a válaszától függöen támadásra lendítem a kardom. És bár az a vérszomj csak kicsit is, de megint felébred bennem, így képes vagyok teljes tudtomban támadni. Az, hogy nincs ÁK már a tollak között, viszont már kissé félelemmel tölt el: így egyetlen támadásával az egész életemet eltüntetheti. Nem tudom, mennyi lehet a pontos sebzése, szóval mindenesetre figyelmes vagyok a támadásom közben. Rárontok, csapok egyet, kettőt, hármat, négyet, ötöt, hatot...egyre gyorsabban és gyorsabban, viszont egyértelműen teljes kontrollban tartom magam, és összpontosítok mindegyik csapásra. A hatodik csapásnál azonban megállok és hátraugrok, várva az ellentámadást.
És sikerült. Legalábbis részben... a teljes vérszomjat kellene az irányításom alá vonni, nem ezt a pár cseppecskét....akkor talán hatékonyabb lennék a támadásban is. Sőt, nagyon valószínű, hogy hatékonyabb lennék, főleg, ha minden támadásom sebezne. Már csak azt kellene megtudnom, hogy honnan jött ez a gyilkolási vágy. Nem akarom, hogy mégegyszer úgy előjöjjön, hogy nem tudok róla
/köszi, kitűnő ötletet adtál a 10-es szintű képességemhez, és a neve is megvan már XD/

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :

Szememet forgatva hallgatom megint az undorító nyáladzásukat. Az emberek hihetetlen teremtmények, meg gusztustalanak, mondjuk ez még mindig jobb, mint egyes négylábú egyedek... >.> Arról viszont én is kezeskedem, hogy a csata nem fog sokáig tartani
Ha legalább változtathatnék a szabályokon menet közben... de akkor Timidusz, ha megtudná, hazugnak és csalónak nevezne, nekem meg semmi kedvem hallgatni a kelekótya sárkány kitalációit. Szépen úgy, ahogy az el volt tervezve, végigcsinálom, vesztesen vagy győztesen, csak legyen vége. A kaja említésére én is megéheztem.
Dzséj kérését, de csak mert nekem olyan fene nagy jó szívem van, meghallgatom, aztán füleimet hátracsapva, farkam imbolygásával jelzem, hogy mennyire meggondolom a dolgot  Végülis, a harcnak még nincs vége, kaja nincs kész, a hapsi meg akar valamit. Végülis... semmi akadálya.
~Najóó~
S Einstein-i felmenőimnek hála máris eszembe jut a tökéletes megoldás:
~De ha elveszíted az önkontrollod, én nyertem ~
Hát, azt legalább aláírhatjuk, hogy nem ostoba teljesen, és rájött a gondjára. Plusz amint rájött, máris kordában akarja tartani. Kétlem, hogy képesség lenne, mert ahhoz nem elég magas, Csannak meg majd szólok, hogy jelentsen be rendszerhibát, ha mégis az lenne, csak túl hamar bukkant elő  Mert én, Álomkelő hadnagy, a SAO egyik szemfüles petje igenis kötelességemnek érzem, hogy jelentsem az anomáliákat. Ha Kayaba elintézte volna, hogy nekem is legyen olyan kis menüm, mint Csannak, rengeteg kellemetlenségtől szabadítanám meg a segítségemmel.
Dzséj nem vesztegeti az idejét (meg az enyémet, amiért dicséretben részesítem magamban), és nekiáll megint mini-berzerkerkedni. Nem igazán talá, úgy suhanok a penge tánca elől, mint egy tollpihe :3 Karmaimmal pedig csak az utolsó csapást adom neki vissza, bár elgondolkodom azon, hogy a többit is kellett volna >.>
Meg kellett volna kérjem a libust, hogy legalább a gyűrűket tartsa magán .-.

//Szerintem ha írás szerint többet támadsz, nyugodtan dobj több kockával is, de akkor a pihikörre is figyelj :)Minden negyedik támadásod helyett pihenned kell, és mondjuk megszabhatjuk ennyiben a maxot is Mert ilyen tempóval adunk jó 8-10 oldalnyi olvasnivalót Kleinnek
Edit: Főleg így ;_; Kocka nagggyon nem szereti a macskámat .-. //

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'2 oldal halál/korona' :

Talán sikerül, talán nem, de mindenképpen megpróbálom ezt az új valamit az irányításom alá vonni. És bár előbb nem sikerült maga a támadás, de az érzés az megvolt.
ÁK beleegyezett a harc további részébe is és abba is, hogy használhatom az új "képességemet". Habár még semmi előnyét nem látom, lehet, ahhoz még túl kicsi vagyok.
Nem is vagyok kicsi   
Újfent lecsuktam a szemem, és próbáltam koncentrállni, annak ellenére, hogy tudtam, ÁK immáron már burok nélkül harcol ellenem, így biztosan nagyobbat sebez, de ez már kevésbé érdekelt.
Megint felgyülemlett bennem az érzés, éreztem, hogy robbanni készül ez az "átok". A fejemben csak úgy suhogtak a harci képek, ahogy szétszabdalom az ellenfelemet, apró húscafatpixelekké, arcomon negédes mosollyal nyugtázva, hogy vége van a harcnak.
A kardom el is kezdett szép lassan vörösödni, és a pillantásom ÁK felé ismét elég hűvös volt.
Majd ránéztem a kardomra is, azt gondolva:
"-Te vagy az enyém, nem én a tied. Az erőd jöhet, de te bennt maradsz, már ha egyáltalán valami személy vagy!"
Majd le is nyugodtam kissé, a vöröses izzás el is tűnt, viszont megmaradt bennem az "erő", így hát támadtam.
Ám támadás előtt még egyet kacsintottam a vadmacs felé, csak azért, hogy lássa: még teljesen a magam ura vagyok.
Ismét megindultam hát felé, ismét támadtam, és ismét visszaugrottam. Addig játszom ezt, amíg egyszer már csak be nem találok. Megadni biztosan nem fogom magam, és veszíteni sem akarok.
-Na, képben vagyok, aggódni nem kell. Viszont inkább magad iránt aggódj, mert a következő támadásommal már vége lesz a harcnak, és nem a te javadra - nyújtom ki a nyelvem.
-De hősiesen küzdöttél, így jutalmad nem marad majd el. A füledet meg majd én ragasztom vissza, szigetelőszalaggal  

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :