Yokuatsu

by **Yokuatsu** Vas. Okt. 13 2013, 21:47

Név: Shiroi Tomoru (Yokuatsu)
Nem: Férfi
Kaszt: Íjász
Kor: 13

Kinézet: Nem túl magas, 170-175cm magas, vékony testalkatú, mégis minimálisan izmos. Középhosszú haja, és szeme barna, szemei mandulavágásúak, fülei és orra kissé hegyes.

Jellem: A belépés után teljesen megváltozott. Nem érdekelte mi van kint, mivel „se apja, se anyja, se testvére, se barátja”. Helyette inkább arra gondolt, Aincradban elérhet dolgokat, az lehet aki, és barátokra tehet szert. Bár kicsit óvatosan közeledik még mindenki felé, mert nem akar csalódni, mégis sóvárog egy társért.

Képesség: Arany íj
Minden negyedik betaláló lövése után, íja és nyilai aranyba borulnak. Ekkor irányítás bónuszt (spec./2) kap, azonban lövés után az íj megreped, majd egy teljes körre szétpixeleződik. Amíg az íj törött, gyorsasága megnövekszik. (spec./3)

Előtörténet
Tokióban születtem, 2010 júliusában, egy gyönyörű napon. Családom előkelő és gazdag volt. Három éves koromig szinte mindent megkaptam, játéktól kezdve édességekig, aztán az azt követő években sokat változott minden. Elkezdtek mindenféle szakkörre, különórára járatni engem, mikor még csak négy éves voltam. Reggel felkeltem, megettem az egészséges ételt amit kaptam, aztán elküldtek engem az edzővel a stadionba, majd a hegedűtanárhoz, szolfézstanárhoz, irodalomtanárhoz, matematikatanárhoz, íjásztanárhoz és a többihez, este sírva, összerogyva estem be az ágyba. Édesanyámnak ez nem tetszett, ő úgy gondolta, jobb lenne, ha ez befejeződne, és helyette játszanánk fejlesztő játékokat, kimennének a játszótérre, még a munkáját is hajlandó lett volna eldobni, hogy velem lehessen. Édesapámnak ez az ötlet nem tetszett, szerinte így lesz belőlem valaki. Így hát, folytatódott az a kibírhatatlan borzalom. Gyakran édesanyám elhozott órákról, és kivitt a játszótérre, vagy máshelyre, mondjuk egy étterembe, vagy haza és főzött valamit, ezek a napok jelentették számomra az igazi életet, boldog percek, óráknak számítottak. Édesapám csak plüssöket hozott nekem, egyszer se beszéltem vele igazán, nem éreztem sose, hogy szeretne. Hat éves koromba azt hittem, jó időszak jön, mivel sikerült édesapám rávenni, a rendes iskolába járásra, viszont bement az igazgatóhoz és megmondta neki, ha hajam szála görbül, bepereli őket. Még rosszabb volt a helyzet, általában tíz körül értem haza, és már hatkor kezdődött a napom. Barátom egy se volt, senki se mert a közelembe jönne, a szülők mindenkinek megmondták, maradjanak távol tőlem. Az egésznapomat a testneveléstanárom ügyelte, nehogy érintkezzek bárkivel, tanórákon sem szólalhattam meg, ő olvasta fel a felírt mondataimat. Szabályosan depressziós voltam. Ellenőrzőmben bár csak ötösök díszelegtek, nem bírtam a magányt. Olyan…rosszul éreztem magam. Aki rosszhelyen van. Akit utál mindenki, akit nem látnak sehol se szívesen, mert minden rossz forrása. Szinte az egész osztály utált engem, mert az összes lány velem akart lenni. Nagyon megörültem, de apám ezt is megtiltotta. Azt mondta, még nem állok készen ilyenekre és nincs értelme efféle szegény senkiházikkal leállni beszélni. Hét éves koromba a szüleim elválltak, úgy éreztem, valóban itt a vég. A bíróság a gyermekfelügyeletet édesapámra bízta és édesanyámnak megtiltotta a velem való találkozást, ittas vezetés vádjával előzetes letartóztatásba helyezték. Azóta nem hallottam felőle.
Fájdalommal mentem előre, merre a kötelesség vitt, megtettem ezt, megtettem azt, mindent amit mondtak nekem, teljesen bábbá váltottam magam. Ha fájt, mosolyogtam, ha féltem, továbbléptem, nem érdekelt semmi, csak mindenkinek megfeleltem, akinek kellett.
Tizenharmadik születésnapomkor, mikor már hat éve nem beszéltem anyámmal, azt mondta beszélni akar velem. A beszélésből nem lett semmi, adott egy sisakot és egy CD-t, majd elment egy tárgyalásra, végül még utánam ordított, hogy próbáljam ki. Gondoltam ezt kérte, ezt teszem. Bedugtam a konektorba, behelyeztem a CD-t, végül felvettem a sisakot. Hihetetlen világ tárult szemem elé, nagyon elcsodálkoztam. Egy kicsit talán még el is felejtettem, ki vagyok én. Elvégeztem az alap dolgokat, kiválasztottam a fegyverem, és elkezdtem a játékot. Valami megváltozott bennem. Egy új kezdetként fogtam fel az egészet, az egész életem átértékelődött. Már nem érdekelt, hogy kint semmim sincs, itt tudtam, elérhetek dolgokat. Órákig csak nézelődtem, lenyűgözött a látvány, elképesztőnek találtam. Hirtelen a főtérre kerültem, körülöttem emberek jelentek meg, fent is lebegett valaki. Bejelentette, a kilépés gombot kivette, ha itt meghalunk, a valóságban is véget ér az életünk, és csak akkor juthatunk ki, ha kivisszük a száz szintet. Egy pillanatra megállt bennem az ütő. Nem tudtam mit gondoljak, érzések kavalkádja tombolt bennem. ”A valóságban nincs életem…nincs apám, nincs anyám, nincs testvérem, nincs barátom, és halálra hajtanak. Itt egyenlőként indulok mindenkivel! Lehetnek barátaim! Élhetek!”
Reményekkel és álmokkal tele indultam el, nem is gondolva bele az opcióba, hogy akár meg is halhatok.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Okt. 13 2013, 21:51

Szia!

Az előtörténetet elfogadom.

Nos, mivel elfogadtam az előtörténetedet leírom, hogy miket készíts elő a játékhoz.

A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az íjász alapra, azaz:
Élet: 1
Fegyverkezelés: 1
Erő: 0 (Ennek a fele a közelharci sebzésed, a másik fele pedig hozzáadódik a nyilad sebzéséhez)
Irányítás: 0 (A nyilaid sebzése)
Kitartás: 0
Gyorsaság: 3
Speciális képesség: 0
Fegyver: Íj
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod ki.

A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.

Kezdő Íj (felszerelt, +1 irányítás)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)

Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.

És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.

Itt az idő adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz küldetésre.

Yokuatsu

Yokuatsu

Re: Yokuatsu