Leafa

Pályázat témája: Pet képessége

Pet képessége:
Szierra képessége: "Special fire" (Gyógyító tűz)
Szierra láng formájában jelenik meg minden olyan alkalomkor, amikor egy olyan ellenféllel állunk szemben, akinek/aminek több élete van egynél. Ezek a lángok arra szolgálnak, hogy visszaadjanak nekem egy teljes életet. Mikor már alig van az adott életemből, Szierra megjelenik tűzből formált alakjában, rám teríti hatalmas szárnyait (átölel) és teljesen feltölti az adott életcsíkomat. Minden szinten tudom egyszer használni. Maximum kétszer tudom használni ezt a képességet, viszont a másodikat nem használhatom magamnak, a társamnak kell (ha szükség van rá). Ha kettőször használom egy szinten, akkor várnom kell vele egy szintet, mire újból használhatnám.
(például.: Xy és én sétálunk az erdőben, mikor egy két életcsíkkal rendelkező vadkutya jön velünk szembe. Az első életem végigküzdöm Szierra nélkül. Már alig van hátra pár szusszanásom, ekkor Szierra előjön és meggyógyít. Szierra legyőzi a vadkutyát. Sétálunk tovább, mikor egy három életcsíkos tüskés óriássün jön szembe. Küzdünk, most Xy harcol a legtöbbet, meg is hal majdnem, mikor Szierra előjön és meggyógyítja. Együtt legyőzzük az óriássünt.)

Képesség felfedezése:
Egyik csatáról jöttünk éppen haza Szierrával, mikor felfedeztem a képességét. Éppen egy sötét erdő közepe fele jártunk, amikor mindketten megtorpantunk. Valami zörejt hallottunk az egyik bokor mögül nem messze tőlünk. Alig láttunk valamit, annyira sötét volt. Megfogtam Szierra testét, hogy tudjam, itt van velem. Bosszantott, hogy nem tudom, mi zörög még mindig.
- Annyira sötét van! Azt sem tudom, hol járhatunk! - bosszankodtam. - Menjünk tovább Szierra, ne foglalkozzunk vele!
Elindultunk, és már jó ideje nem hallottunk semmit. Egyszer csak a hátunk mögül egy morgás hallatszott. Inkább félelmetes dörmögésnek mondanám. Hirtelen mozdulattal megfordultam. Levettem kezem Szierráról, majd előrenyújtottam azt. Tenyeremben láng jelent meg, de nem adott valami nagy fényt. Pont hogy láttam a kézfejem. Próbáltam nyugodt maradni.
- Szierra, te jössz! - nyújtottam oldalra kezem, hogy megérintsem hű társam. De nem volt ott semmi. - Szierra? Szierra hol vagy? - nyújtottam a tenyeremben lévő lángot oldalra. Nem láttam semmit. Szierra eltűnt.
Újabb morgás. Ez egyre közelebb jön. Mi ez? És hol van Szierra?
- Szierra ... hol vagy? Hova tűntél? Miért hagytál magamra? - újból morgás, most már nagyon közelről. Nem értem .. akkor most egyedül kéne megküzdenem? Még soha nem hagytak magamra...
Hirtelen az előttem lévő morgó vadállat belém mélyesztette karmait. Háttal a földnek érkeztem. Megfordultam, hogy legalább négykézláb legyek. Lassan felálltam. Kezemet mellkasomra tapasztottam. Csillogó piros pixelek szálltak az égbe. Nagyon nagyot sebzett rajtam ez a valami. Ideje bevetni a "Fear of fire" képességem. Kezem előre nyújtottam, amiben újból megjelent a kis láng. Ráhelyeztem mellkasomra, majd az szétterjedt minden testrészemen. Újabb morgást hallottam. Láttam, ahogy az ellenfél kitartása felére csökken.
- Szierra .. miért hagytál magamra? - könny pixeleim szálltak a magasba. Kihúztam magam. Engem nem győzhetnek le, nem hallhatok meg! Nem, soha!! Újabb morgás, majd újra a földön feküdtem. Az életcsíkom már narancssárga .. meg fogok halni? Itt vége mindennek?
- Tudod Szierra, sz ... - újabb döfés a mellkasomba. Pedig még fel sem álltam. - Szierra, szerettelek. Túlságosan megbíztam benned. Annyira szerettelek, hogy vakon megbíztam benned. Ezért ... - újabb döfés a lábamba. - Ezért fogok most meghalni. De miért hagytál magamra Szierra? - felálltam, majd ránéztem az életcsíkomra. Piros ... már csak pár döfés és meghalok.
- Szierra .. miért? Nem értem, magyarázd meg .. miért akarod hogy meghalljak? - a kezem is szivárgott .. a földre rogytam. Kb. egy esélyem van még, hogy támadjak .. de nincs erőm. Minden elveszett.
- Hol vagy te hazug Tűzsárkány? Magadra hagyod a gazdád egy harc legelején? És hagyod meghalni? Szierra .. SZIERRA!!! - üvöltöttem el magam utolsó lélegzetemből. Hirtelen nagy fény lett az erdőben. Óriás üvöltést hallottam a hátam mögül. Hátrafordítottam fejem, majd megláttam őt .. Szierrát. De nem az átlagos alakjában volt. Tűzben lángolt egész teste. Szárnyait kitárva borult rám. Szárnyaival védett, de nem éreztem égetőnek. Melegséget és színtiszta szeretetet éreztem. Tudtam, hogy most már megvéd. Ránéztem életcsíkomra ... nem hittem a szememnek. Teljesen fel van töltődve. Mintha egy ütést sem kaptam volna attól a vadállattól. Szierra elengedett, majd nekirontott a lénynek ... egy kb. kétszer (nálam) nagyobb vadmacska volt óriási karmokkal és fogakkal. Nem csoda, hogy akkorát sebzett. Mikor már épp felálltam volna harcolni, Szierra újra normális alakot öltött. Nem láttam semmit .. újra a nagy sötétség .. szuper. Pár perc morgás és csatazaj után csak annyit láttam, hogy valamelyik lény meghalt.
- Szierra! Szierra .. ugye életben vagy? - semmi válasz vagy mozgás. - Szierra ... - ekkor két nagy szempárt pillantottam meg magam előtt. Csillogtak, akár a csillagok .. mégis pirosak voltak, mint a tűz. Ezek Szierra szemei!
- Szierra, hát életben vagy! - mondtam neki, miközben megöleltem nagy fejét. - Úgy aggódtam.
Ezután nyugodt volt az utunk hazafele. Ezen a napon jöttem rá, hogy Szierrának van egy Pet képessége. Tehát ha nagy állattal lenne dolgunk, nekem kell küzdenem az elején, míg az életcsíkom le nem megy pirosba .. ekkor jön Szierra lángokba borulva, amivel meggyógyít engem. Utána rajta a sor, hogy megküzdjön az állattal.

Szierra a gyógyító láng formájában: