Kezdőlap[Küldetés] A Békakirály Nagytornya
+3
Askr
Kyuushiro
Diabel
7 posters
2 / 4 oldal
2 / 4 oldal • 
1, 2, 3, 4
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Tiffany Williams Vas. Márc. 31 2013, 17:54
- Elemes? Nem, Montgomery az én barátom! - Büszkén kihúztam magam mikor Enheriel néni kérdezett, de aztán tanácstalanul forgattam a fejecskémet, szemem egyik arcról ugrált a másikra. Beszélgetésük számomra nem volt valami érdekes, csak akkor vált azzá, amikor a furi kék hajú nénibácsi oda nem intett engem is, meg mindenkit magához, hogy megfoghatjuk a brekis botocskát. Kicsit csalódott voltam, hogy nem vehettem egyedül a kezecskémbe, de azért széles mosollyal az arcocskámon reppentem oda, hogy én is és Montgomery is megérinthessük a jogart. Nagy, kíváncsi szemecskékkel tekintgettem fel a nénire és a bácsikra, hogy most mit is fogunk csinálgatni, de aztán csigalassú, óvatos lépésecskékkel elindulgattunk a fényes terembe úgy, hogy mindenki a botocskát fogta. Nagyon zsúfolt volt így és nehéz volt szaporáznom a lépteimet, különösen úgy, hogy nézegetni akartam a szépségesen csillogó-villogó valamicsodákat. Legszívesebben most már elengedtem volna a jogarocskát, mert így nem volt nekem jó, de a többiek annyira koncentráltak rá, hogy nem mertem megtenni.
Aztán hirtelen egy lökést éreztem az oldalamon és kifutottak alólam a lábacskáim. Próbáltam kapaszkodni, de a jogar kicsúszott az ujjacskáim közül. Nagy fényesség vett körbe, és a következő pillanatban ugyanott találtam magam, ahol az előbb voltunk. Nem értettem, mi történhetett és futikáltam volna vissza, de beleütköztem abba az átlátszó falba, amitől az előbb is elestem. Néztem és láttam, hogy a kék hajú nénibácsi nem hagyja, hogy visszaforduljanak értem a többiek. Itt fognak hagyni? Fogalmazódott meg a kérdésecske a buksimban, és aztán észrevettem, hogy Montgomery sem kapaszkodik a karomba. Ott feküdt bent, a terem közepén, mozdulatlanul. Felém nézett, de nem moccant meg. Egyedül maradtam, megint egyes-egyedül és senki sem jött értem. Ajkacskáim remegni kezdtek és máris könnyeket éreztem legördülni a pofikáimon.
- Nem akarok egyedül maradni! A mamát és a papát akarom! Félek! - Kiabáltam sírva, de senki sem hallhatta meg, én pedig csak törölgettem a szemecskéimet és próbáltam nagy kislány lenni, de nem ment. Miért hagy engem mindig mindenki egyedül? Miért nem törődik velem senki sem? Nem értettem, pedig mindig szófogadó kislány voltam. Minden a buta felnőttek hibája! Most is a nénibácsi taszított odébb, ha a többiek nem akarják, biztos nem engedte volna, hogy én is jöjjek, ahogy azt sem engedte, hogy enyém legyen a békucis jogar! Csúnya és gonosz nénibácsi volt!
Dühösen nézigéltem fel, addigra már megint sötét volt, amitől csak még jobban félni kezdtem. Szaladtam volna el, de nem bírtam megmoccanni sem. Aztán hirtelen egy vakkantást hallottam és a hang irányába fordulva megláttam a kutyulit, ahogy a farkacskáját csóválva letesz elém egy botot. A brekekés jogart! *.* Egyből enyhült minden bajom és hüppögve emeltem fel a földről. Nagyon könnyű volt. A kisállat kicsit meghúzta a szoknyácskámat, mintha azt szeretné, hogy mendegéljek vele, szóval felkeltem és kicsit bizonytalanul, de elindultam utána, ahogy vidáman ügetett keresztül az újra kivilágló termen. Kezecskémben a jogarral botorkáltam előre, de szomorúságom nem múlt, hiszen akkor is magamra hagytak. Egyedül Montgomery-t nem hibáztattam, hiszen ő csak egy aranyos plüssnyulacska, aki félénk és nem szereti, ha felfedezik, hogy ő bizony tud mozogni is önmagától. Őt is felvettem a földről és magamhoz öleltem és cirógattam a fejecskéjét is az ujjaimmal, miközben a botocskát szorongattam.
Miután átértem és ismét ott voltam a nénikkel meg a bácsikkal, csendesebbé váltam, szótlanul követtem őket le az újabb lépcsőn. Ismét megfogtam Enheriel néni kezecskéjét, ami puha volt és meleg, a kutyulis bácsira pedig hálásan néztem rá, de nem tettem mást, csak óvatosan egyensúlyoztam a lábacskáimon, hogy ne essek megint el. Elfogadtam a felugró ablakocskát is, így már azt is tudogattam, hogy a többieket Diabelnek, Kyuushironak és Askr-nak hívják. Aztán megérkeztünk egy kapuhoz, amit kinyitva egy újabb termecske került elénk, tele békucikkal, akik szüntelenül ugra-bugráltak.
- Diabel nénibácsi buta, a brekekéket nem szabad bántani és akkor ők sem bántanak. Igaz, Montgomery? Buta és gonosz is, nem szereti a kislányokat. De bizony én jó kislány vagyok és nem leszek gonosz vele, pedig megérdemelné. - Beszéltem a nyulacskámhoz magam elé tartva, majd újra magamhoz öleltem és elővettem három szem cukorkát a zacskómból, ujjacskáim között tartva őket, aztán feldobtam őket kicsikét és a tenyerembe estek. Egyiket bevettem a számba, viszont a másik kettőnek sajnos nem élvezhettem az édes ízecskéjét, ugyanis egyet egy hanyag mozdulattal a furi hajú, mozdulatlanná dermedt nénibácsi felé dobtam, a másikat meg a kutyulis bácsi elé hajítottam el. Kicsikét sajnáltam a békucikat, de ez majd segít Askr bácsinak és Diabel nénibácsinak is, mert elűzi a brekiket tőlük a hangos pukkanás. Véletlenül lehet, hogy a felizzó cukorka robbanása kárt tehet a lovagban is, sőt biztosan, kicsit célt tévesztettem és túl közel fog lehullani hozzá.
Aztán hirtelen egy lökést éreztem az oldalamon és kifutottak alólam a lábacskáim. Próbáltam kapaszkodni, de a jogar kicsúszott az ujjacskáim közül. Nagy fényesség vett körbe, és a következő pillanatban ugyanott találtam magam, ahol az előbb voltunk. Nem értettem, mi történhetett és futikáltam volna vissza, de beleütköztem abba az átlátszó falba, amitől az előbb is elestem. Néztem és láttam, hogy a kék hajú nénibácsi nem hagyja, hogy visszaforduljanak értem a többiek. Itt fognak hagyni? Fogalmazódott meg a kérdésecske a buksimban, és aztán észrevettem, hogy Montgomery sem kapaszkodik a karomba. Ott feküdt bent, a terem közepén, mozdulatlanul. Felém nézett, de nem moccant meg. Egyedül maradtam, megint egyes-egyedül és senki sem jött értem. Ajkacskáim remegni kezdtek és máris könnyeket éreztem legördülni a pofikáimon.
- Nem akarok egyedül maradni! A mamát és a papát akarom! Félek! - Kiabáltam sírva, de senki sem hallhatta meg, én pedig csak törölgettem a szemecskéimet és próbáltam nagy kislány lenni, de nem ment. Miért hagy engem mindig mindenki egyedül? Miért nem törődik velem senki sem? Nem értettem, pedig mindig szófogadó kislány voltam. Minden a buta felnőttek hibája! Most is a nénibácsi taszított odébb, ha a többiek nem akarják, biztos nem engedte volna, hogy én is jöjjek, ahogy azt sem engedte, hogy enyém legyen a békucis jogar! Csúnya és gonosz nénibácsi volt!
Dühösen nézigéltem fel, addigra már megint sötét volt, amitől csak még jobban félni kezdtem. Szaladtam volna el, de nem bírtam megmoccanni sem. Aztán hirtelen egy vakkantást hallottam és a hang irányába fordulva megláttam a kutyulit, ahogy a farkacskáját csóválva letesz elém egy botot. A brekekés jogart! *.* Egyből enyhült minden bajom és hüppögve emeltem fel a földről. Nagyon könnyű volt. A kisállat kicsit meghúzta a szoknyácskámat, mintha azt szeretné, hogy mendegéljek vele, szóval felkeltem és kicsit bizonytalanul, de elindultam utána, ahogy vidáman ügetett keresztül az újra kivilágló termen. Kezecskémben a jogarral botorkáltam előre, de szomorúságom nem múlt, hiszen akkor is magamra hagytak. Egyedül Montgomery-t nem hibáztattam, hiszen ő csak egy aranyos plüssnyulacska, aki félénk és nem szereti, ha felfedezik, hogy ő bizony tud mozogni is önmagától. Őt is felvettem a földről és magamhoz öleltem és cirógattam a fejecskéjét is az ujjaimmal, miközben a botocskát szorongattam.
Miután átértem és ismét ott voltam a nénikkel meg a bácsikkal, csendesebbé váltam, szótlanul követtem őket le az újabb lépcsőn. Ismét megfogtam Enheriel néni kezecskéjét, ami puha volt és meleg, a kutyulis bácsira pedig hálásan néztem rá, de nem tettem mást, csak óvatosan egyensúlyoztam a lábacskáimon, hogy ne essek megint el. Elfogadtam a felugró ablakocskát is, így már azt is tudogattam, hogy a többieket Diabelnek, Kyuushironak és Askr-nak hívják. Aztán megérkeztünk egy kapuhoz, amit kinyitva egy újabb termecske került elénk, tele békucikkal, akik szüntelenül ugra-bugráltak.
- Diabel nénibácsi buta, a brekekéket nem szabad bántani és akkor ők sem bántanak. Igaz, Montgomery? Buta és gonosz is, nem szereti a kislányokat. De bizony én jó kislány vagyok és nem leszek gonosz vele, pedig megérdemelné. - Beszéltem a nyulacskámhoz magam elé tartva, majd újra magamhoz öleltem és elővettem három szem cukorkát a zacskómból, ujjacskáim között tartva őket, aztán feldobtam őket kicsikét és a tenyerembe estek. Egyiket bevettem a számba, viszont a másik kettőnek sajnos nem élvezhettem az édes ízecskéjét, ugyanis egyet egy hanyag mozdulattal a furi hajú, mozdulatlanná dermedt nénibácsi felé dobtam, a másikat meg a kutyulis bácsi elé hajítottam el. Kicsikét sajnáltam a békucikat, de ez majd segít Askr bácsinak és Diabel nénibácsinak is, mert elűzi a brekiket tőlük a hangos pukkanás. Véletlenül lehet, hogy a felizzó cukorka robbanása kárt tehet a lovagban is, sőt biztosan, kicsit célt tévesztettem és túl közel fog lehullani hozzá.
Tiffany Williams- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 85
Join date : 2013. Mar. 04.
Age : 25
Karakterlap
Szint: 8
Exp:![[Küldetés] A Békakirály Nagytornya - Page 2 Exp_bal](https://2img.net/h/ozirisz.xyz/saofrpg/exp_bal.gif)
![[Küldetés] A Békakirály Nagytornya - Page 2 Exp_ures](https://2img.net/h/ozirisz.xyz/saofrpg/exp_ures.gif)
(390/400)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Enheriel Vas. Márc. 31 2013, 18:38
– Talán Villámlás segíthetne neki. – Azonban Askr édi kisfarkasa visszautasítóan morgott.
- Úgy látszik, neki nincs ínyére.
- Itt elszomorodtam, ahogy Villámlás is. Így végignézhettük csak, ahogy Hati átviszi a jogart Tiffany-nak, aki így már vissza tudott jönni hozzánk.
- Jaj, Tiffany, úgy aggódtam miattad! - Mondtam neki megnyugodva. Így mehettünk tovább. Megint egy csigalépcső volt, így a kislány megfogtam a kezemet megint, hogy le ne essen. Mögöttünk meg fényét vesztette a világítás, ahogy elhaladtunk.
– Azt hiszem, hogy csoportot kéne alapítanunk. – Diabel megtörte a csendet. – Ez arra jó, hogy akik belelépnek, láthatják egymást a térképen. Kommunikálni tudtok egymással. Elég hasznos. – Ez nem is rossz ötlet. Legalább ha elválunk, akkor tudjuk, hol vagyunk. Eztán megérkeztünk egy teremhez, ami tele volt békákkal.
- Mennyi béka! – Csodálkoztam el. – Vajon mit esznek itt lent? – Diabel azonban lekészült csapni egyre.
- Diabel, ne! – De már késő volt. Lecsapta a békát, ami miatt megfagyott, és rongybabaként hullot oldalra újabbat kilapítva.
- Ne nyúljatok hozzájuk! – Vettem át gyorsan a vezetést. – A fenébe, tudtam, hogy valamit kieszeltek ezek az itteni ragadozók miatt! – Ekkor észrevettem, hogy Askr megindult Hatival a kezében a terem másik vége felé. Akkor láttam én is, hogy ott egy asztalon valami piros folyadékkal teli üvegcse. Egy pillanatra visszanézett ránk.
- Menj tovább, és vigyázz. – Bíztattam. Ekkor Tiffany elővett három darab cukorkát. Egyet a szájába vett, a másik kettőt pedig Diabel és Askr elé dobta. A cukorkák erre pukkantak egyet.
- Tiffany, ilyent ne csinálj többé. – Szóltam rá, ha Diabel megsérült ez miatt. Ha Askr sikeresen visszatért a löttyel, gondolkodni kezdtem, hogy micsoda. – Lehet, hogy egy olvasztó Potion. Askr, próbálj kérlek egy cseppet Diabel-re cseppentetni.
- Úgy látszik, neki nincs ínyére.
- Itt elszomorodtam, ahogy Villámlás is. Így végignézhettük csak, ahogy Hati átviszi a jogart Tiffany-nak, aki így már vissza tudott jönni hozzánk.- Jaj, Tiffany, úgy aggódtam miattad!
- Mondtam neki megnyugodva. Így mehettünk tovább. Megint egy csigalépcső volt, így a kislány megfogtam a kezemet megint, hogy le ne essen. Mögöttünk meg fényét vesztette a világítás, ahogy elhaladtunk.– Azt hiszem, hogy csoportot kéne alapítanunk. – Diabel megtörte a csendet. – Ez arra jó, hogy akik belelépnek, láthatják egymást a térképen. Kommunikálni tudtok egymással. Elég hasznos. – Ez nem is rossz ötlet. Legalább ha elválunk, akkor tudjuk, hol vagyunk. Eztán megérkeztünk egy teremhez, ami tele volt békákkal.
- Mennyi béka! – Csodálkoztam el. – Vajon mit esznek itt lent? – Diabel azonban lekészült csapni egyre.
- Diabel, ne! – De már késő volt. Lecsapta a békát, ami miatt megfagyott, és rongybabaként hullot oldalra újabbat kilapítva.
- Ne nyúljatok hozzájuk! – Vettem át gyorsan a vezetést. – A fenébe, tudtam, hogy valamit kieszeltek ezek az itteni ragadozók miatt! – Ekkor észrevettem, hogy Askr megindult Hatival a kezében a terem másik vége felé. Akkor láttam én is, hogy ott egy asztalon valami piros folyadékkal teli üvegcse. Egy pillanatra visszanézett ránk.
- Menj tovább, és vigyázz. – Bíztattam. Ekkor Tiffany elővett három darab cukorkát. Egyet a szájába vett, a másik kettőt pedig Diabel és Askr elé dobta. A cukorkák erre pukkantak egyet.
- Tiffany, ilyent ne csinálj többé. – Szóltam rá, ha Diabel megsérült ez miatt. Ha Askr sikeresen visszatért a löttyel, gondolkodni kezdtem, hogy micsoda. – Lehet, hogy egy olvasztó Potion. Askr, próbálj kérlek egy cseppet Diabel-re cseppentetni.
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 32
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Exp: (3453/3500)
Céh: Artes
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kyuushiro Vas. Márc. 31 2013, 19:49
Az elgondolásom helyesnek bizonyul, a farkas sikeresen visszatér Tiffanyval. Megnyugszom, és követem Diabelt az utunkon.
Mikor csoportot alakít, habozás nélkül elfogadom a csatlakozási felkérést. Így tényleg könnyebben tudunk kommunikálni, ráadásul talán a képességemnek is nagyobb hasznát vesszük, már ha olyan helyzet adódik. Na meg aztán mutogatni sem nagyon akarom, inkább megtartom magamnak. Persze ha a csoport érdeke megkívánja, használom.
És már oda is érünk a következő útakadályhoz, egy újabb teremhez, békákkal tömve. Nem látszanak erősnek, Diabel kaszabolni is kezdi őket. Pontosabban csak kezdené, ha nem dőlne el szinte élettelenül az első után.
A francba! Paralízis? Vagy fagyasztás? Fogalmam sincs, de nem is érdekel. Odaugrom a lovaghoz, és megpróbálom hátrébb ráncigálni, el a békáktól.
Közben meghallom Tiffany definícióját a 'nénibácsi'-ról. Tágra nyílik a szemem, nem is annyira a lélektelen mobok érdekeinek megvédése miatt, inkább a nénibácsi szón. Nem is veszem észre időben a cukorkát, így nem kizárt, hogy Diabel azért sebesül meg (ha megsebesül), mert nem húztam hátra eléggé. Részben a súlyemelés hiánya miatt, részben a Tiffany okozta enyhe sokk következtében. Hát, ha egy erősebb mobot is meg akar védeni, és leszid minket, amiért bántani akarjuk, én lepetézek.
De most nincs idő ezen elmélkedni, hiszen Askr elindul a terem túlsó végébe. Meglátom az üveget, és rögtön tudom, hogy az a kulcs. Kell, hogy legyen megoldás, hiszen ez egy mesterséges környezet, egy mesterséges feladat, Akihiko nem tervezhette véghezvihetetlenre. De Askr...
-Ne... - mondom, de a hangom elfullad. Nincs értelme, ha már elindult. Talán végig tud lavírozni a termen, és ez a probléma is meg lesz oldva. Talán nem, és akkor kénytelenek leszünk kitalálni valami mást. Támadásra aktiválódó effekt lévén kézenfekvőnek tűnik a képességem, de lehet, hogy anélkül is sikerülni fog túljutni ezeken a békákon...
Mikor csoportot alakít, habozás nélkül elfogadom a csatlakozási felkérést. Így tényleg könnyebben tudunk kommunikálni, ráadásul talán a képességemnek is nagyobb hasznát vesszük, már ha olyan helyzet adódik. Na meg aztán mutogatni sem nagyon akarom, inkább megtartom magamnak. Persze ha a csoport érdeke megkívánja, használom.
És már oda is érünk a következő útakadályhoz, egy újabb teremhez, békákkal tömve. Nem látszanak erősnek, Diabel kaszabolni is kezdi őket. Pontosabban csak kezdené, ha nem dőlne el szinte élettelenül az első után.
A francba! Paralízis? Vagy fagyasztás? Fogalmam sincs, de nem is érdekel. Odaugrom a lovaghoz, és megpróbálom hátrébb ráncigálni, el a békáktól.
Közben meghallom Tiffany definícióját a 'nénibácsi'-ról. Tágra nyílik a szemem, nem is annyira a lélektelen mobok érdekeinek megvédése miatt, inkább a nénibácsi szón. Nem is veszem észre időben a cukorkát, így nem kizárt, hogy Diabel azért sebesül meg (ha megsebesül), mert nem húztam hátra eléggé. Részben a súlyemelés hiánya miatt, részben a Tiffany okozta enyhe sokk következtében. Hát, ha egy erősebb mobot is meg akar védeni, és leszid minket, amiért bántani akarjuk, én lepetézek.
De most nincs idő ezen elmélkedni, hiszen Askr elindul a terem túlsó végébe. Meglátom az üveget, és rögtön tudom, hogy az a kulcs. Kell, hogy legyen megoldás, hiszen ez egy mesterséges környezet, egy mesterséges feladat, Akihiko nem tervezhette véghezvihetetlenre. De Askr...
-Ne... - mondom, de a hangom elfullad. Nincs értelme, ha már elindult. Talán végig tud lavírozni a termen, és ez a probléma is meg lesz oldva. Talán nem, és akkor kénytelenek leszünk kitalálni valami mást. Támadásra aktiválódó effekt lévén kézenfekvőnek tűnik a képességem, de lehet, hogy anélkül is sikerülni fog túljutni ezeken a békákon...
Kyuushiro- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 398
Join date : 2013. Mar. 09.
Karakterlap
Szint: 14
Exp: (871/900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Hétf. Ápr. 01 2013, 15:40
Sorrend: Kyuu, En, Askr, Tiffany – avagy álljunk vissza a régire.
Meglehetősen beszűkült látóterem volt így, hogy nem csak mozdulni nem tudtam, de még a fejem sem fordíthattam el. Hallottam, hogy mögöttem kiabálások csendülnek fel, és ez nem ígért túl sok jót, de azért reménykedtem abban, hogy nem ennyin fog múlni a küldetés sikeressége. Nem tudtam, mennyi idő múlva olvadnék ki magamtól, de ezt nem is akartam megtudni. Sokkal jobban örültem volna, ha inkább a csapatom gondolkozik és alkot valamit helyette.
Ha tudtam volna, minimum egy elismerő biccentéssel jelzem a srácnak – a nevére is emlékeztem, elég jellegzetes volt: Askr –, hogy elég vakmerő vállalkozásba kezdett, de a legjobbat cselekszi. Pontosabban: én sem láttam jobb megoldást ennél. Csak óvatosan, csak óvatosan! Kezdett kényelmetlen lenni ez a pozitúra, de legalább premier plánban láthattam, mi történik előttem. Egyéb esetben jobban is aggódtam volna érte, de most lefoglalta a gondolataimat, hogy saját magamért aggódjak, ugyanis nem csak megtaszított, de még az életvonalamból is levont néhány araszt egy hirtelen robbanás. Cserébe néhány körülöttem ugráló béka is megszűnt létezni. Mivel nem láttam, hogy lefutna a HP bar-juk, és csak utána hullanának pixelre, kezdett gyanús lenni, hogy ezek nem is mobok, hanem szimpla generált, mozgó akadályok. Elpusztításuk után tehát nem jár exp. A detonáció megfordított, és szembe sodort a biztonságos övezetben maradt játékosokkal. Próbáltam voltam csúnyán nézni Tiffanyra, de aztán szeme sarkából láttam, hogy ezzel szépen megtizedeli még a békucikat, azok sorra tűnnek el addig, ameddig a robbanás rádiusza tart. Éppenséggel megdicsértem volna őket, de erre sem volt ebben a fagyott állapotban lehetőségem. Egy dolgot így viszont már biztosra vehettem: Askr el fog jutni hozzám hasonló lefagyás nélkül a pottig, és vissza is.
Meglehetősen beszűkült látóterem volt így, hogy nem csak mozdulni nem tudtam, de még a fejem sem fordíthattam el. Hallottam, hogy mögöttem kiabálások csendülnek fel, és ez nem ígért túl sok jót, de azért reménykedtem abban, hogy nem ennyin fog múlni a küldetés sikeressége. Nem tudtam, mennyi idő múlva olvadnék ki magamtól, de ezt nem is akartam megtudni. Sokkal jobban örültem volna, ha inkább a csapatom gondolkozik és alkot valamit helyette.
Ha tudtam volna, minimum egy elismerő biccentéssel jelzem a srácnak – a nevére is emlékeztem, elég jellegzetes volt: Askr –, hogy elég vakmerő vállalkozásba kezdett, de a legjobbat cselekszi. Pontosabban: én sem láttam jobb megoldást ennél. Csak óvatosan, csak óvatosan! Kezdett kényelmetlen lenni ez a pozitúra, de legalább premier plánban láthattam, mi történik előttem. Egyéb esetben jobban is aggódtam volna érte, de most lefoglalta a gondolataimat, hogy saját magamért aggódjak, ugyanis nem csak megtaszított, de még az életvonalamból is levont néhány araszt egy hirtelen robbanás. Cserébe néhány körülöttem ugráló béka is megszűnt létezni. Mivel nem láttam, hogy lefutna a HP bar-juk, és csak utána hullanának pixelre, kezdett gyanús lenni, hogy ezek nem is mobok, hanem szimpla generált, mozgó akadályok. Elpusztításuk után tehát nem jár exp. A detonáció megfordított, és szembe sodort a biztonságos övezetben maradt játékosokkal. Próbáltam voltam csúnyán nézni Tiffanyra, de aztán szeme sarkából láttam, hogy ezzel szépen megtizedeli még a békucikat, azok sorra tűnnek el addig, ameddig a robbanás rádiusza tart. Éppenséggel megdicsértem volna őket, de erre sem volt ebben a fagyott állapotban lehetőségem. Egy dolgot így viszont már biztosra vehettem: Askr el fog jutni hozzám hasonló lefagyás nélkül a pottig, és vissza is.
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kyuushiro Hétf. Ápr. 01 2013, 16:42
Ahogy gondoltam, a robbanás telibe kapja Diabelt, és mivel egy csoportban vagyunk, látom, hogy az életcsíkja is csökkenni kezd. A francba. De legalább a békák megfogyatkoztak, nemcsak Diabel, hanem Askr környékén is. Az idomár útja könnyebbé vált, most már van esély a sikerére. Milyen jó lenne... Nem kellene használnom a képességemet, Diabel újra felkelne, és a többi. Mert az tény, hogy közülünk Diabel tudja pontosan, mit is kell csinálnunk. Persze valószínűleg egyedül is boldogulnánk, már ameddig nem jön egy normális ellenség. Bár ha olyan nehéz lenne ez a feladat erő szempontjából, nem kezdőeket keresett volna, de mégis biztonságosabb az utunk, ha ő is harcol. Valamiért bízom benne, bár még semmit nem tudunk róla. Azért mielőtt rábízom az életem, nem ártana jobban megismerni.
De segíteni nem tudok Askr-nak, úgyhogy semmi értelme próbálkoznom. Helyette inkább gyorsan átgondolom a helyzetet.
Ha Askr vissza is ér, az átjutás akkor sem lesz zökkenőmentes. Az én képességem, mivel csak egy ellenfélen alkalmazható, nem sokat ér, Tiffanyé viszont hasznos lehet. Ez a robbanás vagy mi rendesen meg tudja tizedelni a fagyos békákat, ráadásul az is kiderült, hogy a fagyasztás csak érintésre aktiválódik. Mi tagadás, Tiffany tényleg hasznos... mármint a képessége. Hogy a komoly harcban mennyit ér, az majd kiderül. Tehát, ha a vörös folyadék csak egyvalaki kiolvasztására alkalmas, akkor máris sokkal nehezebb a helyzet. Ha többre, akkor Tiff képességével, egy nagy hatótávolságú támadó játékos önfeláldozásával, és többszöri kiolvasztásával (esetleg az én képességemmel, de az ebben a helyzetben szinte használhatatlan) túljuthatunk ezen a termen is. Hogy mi jön ezután, azt még csak Akihiko tudja, de ráér gondolkodni rajta. Hiszen most ez a feladatunk, minek agyalni azon, ami még nem is fontos?
De segíteni nem tudok Askr-nak, úgyhogy semmi értelme próbálkoznom. Helyette inkább gyorsan átgondolom a helyzetet.
Ha Askr vissza is ér, az átjutás akkor sem lesz zökkenőmentes. Az én képességem, mivel csak egy ellenfélen alkalmazható, nem sokat ér, Tiffanyé viszont hasznos lehet. Ez a robbanás vagy mi rendesen meg tudja tizedelni a fagyos békákat, ráadásul az is kiderült, hogy a fagyasztás csak érintésre aktiválódik. Mi tagadás, Tiffany tényleg hasznos... mármint a képessége. Hogy a komoly harcban mennyit ér, az majd kiderül. Tehát, ha a vörös folyadék csak egyvalaki kiolvasztására alkalmas, akkor máris sokkal nehezebb a helyzet. Ha többre, akkor Tiff képességével, egy nagy hatótávolságú támadó játékos önfeláldozásával, és többszöri kiolvasztásával (esetleg az én képességemmel, de az ebben a helyzetben szinte használhatatlan) túljuthatunk ezen a termen is. Hogy mi jön ezután, azt még csak Akihiko tudja, de ráér gondolkodni rajta. Hiszen most ez a feladatunk, minek agyalni azon, ami még nem is fontos?
Kyuushiro- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 398
Join date : 2013. Mar. 09.
Karakterlap
Szint: 14
Exp: (871/900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Askr Hétf. Ápr. 01 2013, 18:03
Enheriel bátorítására folytattam a rohanást, miközben ahogy csak tudtam, kikerültem a veszélyforrásnak ígérkező békákat. Váratlanul egy nagyobb robbanás szó szerint pixelekre szaggatta a kétéltűeket, s mikor visszafordultam, kiderült, hogy Tiffany volt az. Cukorbombák? Magasságos Thor!
~ Szóval ez a különleges képessége? Valódi meglepetéseket tartogatott a csapat legifjabb tagja, annyi szent! ~ ezek a gondolatok kihívó vigyort csaltak az arcomra. Kissé hátráltam, nehogy engem is érjen a cukorbombáiból, ám mikor a füst kezdett szétoszlani, futottam tovább. Mivel úgy tűnt, még túlságosan is az út elején járunk, nem akartam, hogy Hati használja a képességét. Egy hosszabb árnyék nagyobb erőfeszítésbe kerülhetett a démonfarkasnak és látszólag így is remekül haladtunk. Csak futottam, futottam és futottam, miközben további segítségre voltam utalva. Hosszú időnek tűnt az a táv és fel sem mérhettem a viszonyokat, olyan sebesen kellett reagálni... Hati pedig már-már ott tartott, hogy kiugrik a karjaim közül, mert egyszerűen nem bírta tétlenül nézni ezt az egészet. Idegességében nagyot mordult, a karomat rágcsálta. Nem tett vele túl sokat, elvégre nem éreztem fájdalmat, de figyelemre sarkalt. Habár nem sokat - sőt, semmit sem - értettem abból, amit a maga nyelvén igyekezett a tudtomra hozni, ám a terve egészen világos volt. Nagyon úgy festett a dolog, hogy már elegendőt futottam az asztalhoz, így át akarta venni a "szerepemet". Miután kiszabadult a szorításomból, a lábam elé vetette magát. Hatalmasat vonyítva, az árnyak látványosan borították el a petet és azzal együtt a mérete is drámaian megnőtt. Nem is a lábamnál állt, hanem már akkora lett, hogy már a hátán trónoltam. Meglepetten pislogtam, a démonfarkas pedig nevetésszerű hangot adott ki torkán, miközben megvillantotta vérvörös agyarát. A monstrummá változott Hati szörnyeteg hangján vonyított, majd a terem végében lévő asztal lábából három hosszúkás csápot "növesztett", miközben teljes erejével koncentrált. Ugyanarra gondoltunk, ami talán egy kicsit meg is lepett, persze kellemesen: az egyikkel a fiolát próbálta megragadni és hosszabbra nyúlva igyekezte a kezembe adni, míg a másik kettővel az esetlegesen közeledő békákat tartotta távol. Hogyha sikerült megfognom az üvegcsét, Hati lóként felágaskodva fordult meg és vágtattunk vissza a többiekhez, nagyobb vetődésekkel, hogy a rémmé változott démonfarkas fokozza sebességét. Ha netán sikerül visszatérnünk a srácokhoz, Enheriel javaslatára kinyitom a fiolát és egy-két cseppet cseppentek Diabelre és Hati hátán várom, vajon annak hatása mikor is mutatkozik meg.
~ Szóval ez a különleges képessége? Valódi meglepetéseket tartogatott a csapat legifjabb tagja, annyi szent! ~ ezek a gondolatok kihívó vigyort csaltak az arcomra. Kissé hátráltam, nehogy engem is érjen a cukorbombáiból, ám mikor a füst kezdett szétoszlani, futottam tovább. Mivel úgy tűnt, még túlságosan is az út elején járunk, nem akartam, hogy Hati használja a képességét. Egy hosszabb árnyék nagyobb erőfeszítésbe kerülhetett a démonfarkasnak és látszólag így is remekül haladtunk. Csak futottam, futottam és futottam, miközben további segítségre voltam utalva. Hosszú időnek tűnt az a táv és fel sem mérhettem a viszonyokat, olyan sebesen kellett reagálni... Hati pedig már-már ott tartott, hogy kiugrik a karjaim közül, mert egyszerűen nem bírta tétlenül nézni ezt az egészet. Idegességében nagyot mordult, a karomat rágcsálta. Nem tett vele túl sokat, elvégre nem éreztem fájdalmat, de figyelemre sarkalt. Habár nem sokat - sőt, semmit sem - értettem abból, amit a maga nyelvén igyekezett a tudtomra hozni, ám a terve egészen világos volt. Nagyon úgy festett a dolog, hogy már elegendőt futottam az asztalhoz, így át akarta venni a "szerepemet". Miután kiszabadult a szorításomból, a lábam elé vetette magát. Hatalmasat vonyítva, az árnyak látványosan borították el a petet és azzal együtt a mérete is drámaian megnőtt. Nem is a lábamnál állt, hanem már akkora lett, hogy már a hátán trónoltam. Meglepetten pislogtam, a démonfarkas pedig nevetésszerű hangot adott ki torkán, miközben megvillantotta vérvörös agyarát. A monstrummá változott Hati szörnyeteg hangján vonyított, majd a terem végében lévő asztal lábából három hosszúkás csápot "növesztett", miközben teljes erejével koncentrált. Ugyanarra gondoltunk, ami talán egy kicsit meg is lepett, persze kellemesen: az egyikkel a fiolát próbálta megragadni és hosszabbra nyúlva igyekezte a kezembe adni, míg a másik kettővel az esetlegesen közeledő békákat tartotta távol. Hogyha sikerült megfognom az üvegcsét, Hati lóként felágaskodva fordult meg és vágtattunk vissza a többiekhez, nagyobb vetődésekkel, hogy a rémmé változott démonfarkas fokozza sebességét. Ha netán sikerül visszatérnünk a srácokhoz, Enheriel javaslatára kinyitom a fiolát és egy-két cseppet cseppentek Diabelre és Hati hátán várom, vajon annak hatása mikor is mutatkozik meg.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Exp: (10/2900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Enheriel Hétf. Ápr. 01 2013, 18:28
//Kyuu után én jöttem volna, de akkor maradjon így:S^^/
Hirtelen rájöttem, hogy a robbanó cukorkák Tiffany képessége. Teljesen meglepődtem, hogy ilyen képessége is lehet egy játékosnak. Kíváncsi voltam, hogy vajon mi lehet majd a következő képességem.
- Remélem, hogy ez az izé majd felolvasztja Diabel-t. – Mondtam a többieknek. Aztán megjegyeztem a többieknek: - Szerintetek mi lesz Diabel lépése, ha felolvad? Meg kér minket, hogy menjünk előre? – Kicsit kuncogtam, mert csak viccnek szántam, nem pedig bántásnak. Az egyik béka Villámlást nézegette, és mikor a petem rávijjogott, elugrott ijedtében. Ekkor jutott eszembe, hogy ezeknek nincs is HP-juk.
- Gyerekek, ezek nem is mobok. – mondtam nekik. – Lehet csak szimpla generált akadályok, amiért nem kapunk majd EXP-t. – közben Diabel megfordult és szembe került velünk, persze nem önszántából. Próbálkozott csúnyán nézni Tiffany-ra, de ő is látta, hogy a kislányka éppen tizedeli a békákat, emiatt könnyebben ment át Askr.
- Szóval a robbanó cukokrák a képességed Tiffany?^^ - Hátha nekem rendesen válaszol majd, hiszen Ryuu nem igazán volt vele rendes.
- Ti honnan jöttetek? – Kérdeztem a többieket, miközben vártuk, hogy a lötty csináljon is valamit Diabel-el. – Én eredetileg Amerikai vagyok, csak a fogadószüleim magukkal vittek Japánba, mivel épp átutazóban voltak, mikor befogadtak.^^- Aztán szépen meghallgattam a többieket is. Ha esetleg kérdezte valamelyikük, hogy mi történt az igaziakkal, elszomorodva ennyit mondtam.
- Odakerültek, ahol megérdemlik, hogy ott legyenek… - Nem akartam nekik elmondani, hogy pontosabban hova, még rossz szemmel néznének, ha megtudnák, hogy a szüleim börtönbe kerültek. Villámlás megpróbálkozott megint ismerkedni Hati-val, de ezúttal óvatosabban és nem annyira dominánsan, nehogy itt és most összekapjon a két pet. Se én, se pedig Askr nem örült volna ennek.
Hirtelen rájöttem, hogy a robbanó cukorkák Tiffany képessége. Teljesen meglepődtem, hogy ilyen képessége is lehet egy játékosnak. Kíváncsi voltam, hogy vajon mi lehet majd a következő képességem.
- Remélem, hogy ez az izé majd felolvasztja Diabel-t. – Mondtam a többieknek. Aztán megjegyeztem a többieknek: - Szerintetek mi lesz Diabel lépése, ha felolvad? Meg kér minket, hogy menjünk előre? – Kicsit kuncogtam, mert csak viccnek szántam, nem pedig bántásnak. Az egyik béka Villámlást nézegette, és mikor a petem rávijjogott, elugrott ijedtében. Ekkor jutott eszembe, hogy ezeknek nincs is HP-juk.
- Gyerekek, ezek nem is mobok. – mondtam nekik. – Lehet csak szimpla generált akadályok, amiért nem kapunk majd EXP-t. – közben Diabel megfordult és szembe került velünk, persze nem önszántából. Próbálkozott csúnyán nézni Tiffany-ra, de ő is látta, hogy a kislányka éppen tizedeli a békákat, emiatt könnyebben ment át Askr.
- Szóval a robbanó cukokrák a képességed Tiffany?^^ - Hátha nekem rendesen válaszol majd, hiszen Ryuu nem igazán volt vele rendes.
- Ti honnan jöttetek? – Kérdeztem a többieket, miközben vártuk, hogy a lötty csináljon is valamit Diabel-el. – Én eredetileg Amerikai vagyok, csak a fogadószüleim magukkal vittek Japánba, mivel épp átutazóban voltak, mikor befogadtak.^^- Aztán szépen meghallgattam a többieket is. Ha esetleg kérdezte valamelyikük, hogy mi történt az igaziakkal, elszomorodva ennyit mondtam.
- Odakerültek, ahol megérdemlik, hogy ott legyenek… - Nem akartam nekik elmondani, hogy pontosabban hova, még rossz szemmel néznének, ha megtudnák, hogy a szüleim börtönbe kerültek. Villámlás megpróbálkozott megint ismerkedni Hati-val, de ezúttal óvatosabban és nem annyira dominánsan, nehogy itt és most összekapjon a két pet. Se én, se pedig Askr nem örült volna ennek.
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 32
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Exp: (3453/3500)
Céh: Artes
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Tiffany Williams Szer. Ápr. 03 2013, 20:22
- Miért ne? Tessék nézni, működik! - Ártatlanul mosolyogtam Enheriel nénire és bőszen mutogattam az ujjacskámmal az eltünedező békucikra. Sajnáltam őket, de nem volt más választásunk. Az egész Diabel nénibácsi hibája, aki bántotta és megharagította a pici brekiket, de elnyerte a méltó büntetését a kisállatoktól és tőlem is. A cukorkámat vidáman szopogatva figyelgettem Askr bácsi bátor tettét, igaz annyira már nem is volt bátor, hogy megkönnyítettem az útját. Aztán viszont ahogy a kicsi kutyuli megváltozott, kikerekedett szemecskékkel nézigéltem őket és Enheriel néni mögé húzódtam. Olyan ijesztő volt és gonosz külsejű. Lehet, hogy olyan, mint az én Montgomery-m? Hiszen a nyulacskám is kicsikét rémisztő, mikor kinyitja a szájacskáját, pedig annyira barátságos és aranyos, meg még félénk is.
- Ühüm. Ugye milyen vicces? - Néztem fel a szőke hajú nénire, mikor megkérdezte, hogy a tüzijátékocska az a képességem miatt volt-e. Neki válaszoltam, mert ő kedves volt velem és nem is volt olyan buta, mint a vicces hajú bácsi, csak egy kicsit. És ráadásul még amerikai is volt, akkor ugyanazt a nyelvet beszéljük!
- De jó! Én skót vagyok, Enheriel néni! De nekem nincsen igazi mamám és papám.. - Elszontyolodtam, hiába hívtam már mamának és papának a nevelőszüleimet, ők akkor sem igaziak. Nekem most csak Monty volt, és magamhoz is öleltem meg meg is simogattam a buksiját meg ringattam a karjaim között.
- Kyuushiro bácsi miért van ilyen csendben? - Megrángattam kicsit a ruhácskáját, miután odatipegtem melléje és kíváncsian felpislogtam rá. Meg aztán a kék hajú, furi és gonosz nénibácsit is vizslattam, akin segíteni próbáltunk, pedig meg sem érdemelte.
Lehet, hogy olyan, mint az én Montgomery-m? Hiszen a nyulacskám is kicsikét rémisztő, mikor kinyitja a szájacskáját, pedig annyira barátságos és aranyos, meg még félénk is.- Ühüm. Ugye milyen vicces? - Néztem fel a szőke hajú nénire, mikor megkérdezte, hogy a tüzijátékocska az a képességem miatt volt-e. Neki válaszoltam, mert ő kedves volt velem és nem is volt olyan buta, mint a vicces hajú bácsi, csak egy kicsit. És ráadásul még amerikai is volt, akkor ugyanazt a nyelvet beszéljük!
- De jó! Én skót vagyok, Enheriel néni! De nekem nincsen igazi mamám és papám.. - Elszontyolodtam, hiába hívtam már mamának és papának a nevelőszüleimet, ők akkor sem igaziak. Nekem most csak Monty volt, és magamhoz is öleltem meg meg is simogattam a buksiját meg ringattam a karjaim között.
- Kyuushiro bácsi miért van ilyen csendben? - Megrángattam kicsit a ruhácskáját, miután odatipegtem melléje és kíváncsian felpislogtam rá. Meg aztán a kék hajú, furi és gonosz nénibácsit is vizslattam, akin segíteni próbáltunk, pedig meg sem érdemelte.
Tiffany Williams- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 85
Join date : 2013. Mar. 04.
Age : 25
Karakterlap
Szint: 8
Exp: (390/400)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Szer. Ápr. 10 2013, 22:32
(off)Elnézést kérek a késés miatt! Megjegyzés: mivel a feladatok egyelőre logikát kívánnak, ezért feloldom a sorrendet. Egy új határidős rendszer kerül kipróbálásra. A meséléseim után 3 nap áll valaki rendelkezésére, hogy írjon. Miután írt, újabb 3 napig várok arra, hogy újabb reag érkezzen. Ha már csak egy emberre várunk, 3 nap után automatikusan érkezik a mesélés, és az az ember a következő körben 500 szóval pótolhat. Ha 5 napig nem érkezik reag, akkor megint jön az új kör. Remélem, hogy ez nektek is megfelel. Amennyiben nem, kérlek, jelezzétek. 
Kérés: a következő reagotokban jelezzétek az aktuális értékeiteket. Köszi! (/off)
– Csak lefagytam, de attól még élek – tornáztattam meg a karomat, nagy köríveket leírva vele, ahogy Askr végre kiolvasztott, és feltápászkodhattam a földről. – Már kezdtek elmacskásodni a tagjaim. Köszönöm Askr! – Nem, természetesen nem tudtam kimondani a nevét, de megoldottam. Az r lemaradt a végéről, cserébe szélesen mosolyogtam. No nem rá, úgy un bloc körbe a teremben. – Remek munkát végeztetek nélkülem is. Ezért is jó a csapat. És már láthatjátok, Tiffany bevétele milyen remek döntés volt. Büszkék lehettek magatokra. – Tekintetem hol egyikükre, hol a másikra tévedt. – Kezd körvonalazódni itt egy kis csapatjáték. Helyes, nagyon helyes! – Elég volt a beszédből, úgy döntöttem, ideje továbbhaladnunk. A kislány remekül kitakarította Askr útvonalán a termet, így nem jelentett gondot, hogy átjussunk a brekiken. Megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, ahogy átértünk a túlsó oldalra, és magunk mögött tudhattuk ezt a termet is. Nem mondom, hogy könnyű menet volt. Szépen belefutottam a csőbe, de legalább a csapat megmentett. Helyes, jól csinálták.
Kicsit lassítok, hogy mindenki beérjen minket. – Fogalmam sincs, hogy hány szintes az épület, de az informátorom szerint érdemes óvatosnak lenni. Mindenki szerelkezzen fel rendesen, és már készüljetek, hogy komolyabb kihívásokkal is szembekerülhetünk. – Kivártam, amíg mindenki felöltötte teljes harci gúnyáját, majd benyitottam a következő terembe. Az egész dugig volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal, még néhány állatplüsst is felfedeztem a falak mentén. Állványokon függött minden más. A magasban hatalmas kijelzőn jelentek meg kicsinyített és lebutított másolataink. – Oh, chibik – húztam el a számat keserűen. Nem szerettem őket. Mindegyikünket ábrázolta, a petekkel együtt. Még Tiffany mellett is ott volt a nyula, így nem tudtam nem arra gondolni, hogy egy idomár a kislány. Piros X-ek villogtak rajtunk. Nem tudtam mit kezdeni vele. A ruhákhoz lépkedtem. Bal kezemről leakasztottam a pajzsom, és az invertorymba tettem, hogy két kézzel válogathassak. Abban a pillanatban zöld pipa villant fel mögöttem.
– Oh – mondtam csodálkozva. Úgy tűnik, hogy számomra innentől biztosította a továbbjutást a rendszer. Ebben biztos voltam, rohantam is kipróbálni. És igen, már át tudtam lépni a küszöböt…
Kérés: a következő reagotokban jelezzétek az aktuális értékeiteket. Köszi!
(/off)– Csak lefagytam, de attól még élek – tornáztattam meg a karomat, nagy köríveket leírva vele, ahogy Askr végre kiolvasztott, és feltápászkodhattam a földről. – Már kezdtek elmacskásodni a tagjaim. Köszönöm Askr! – Nem, természetesen nem tudtam kimondani a nevét, de megoldottam. Az r lemaradt a végéről, cserébe szélesen mosolyogtam. No nem rá, úgy un bloc körbe a teremben. – Remek munkát végeztetek nélkülem is. Ezért is jó a csapat. És már láthatjátok, Tiffany bevétele milyen remek döntés volt. Büszkék lehettek magatokra. – Tekintetem hol egyikükre, hol a másikra tévedt. – Kezd körvonalazódni itt egy kis csapatjáték. Helyes, nagyon helyes! – Elég volt a beszédből, úgy döntöttem, ideje továbbhaladnunk. A kislány remekül kitakarította Askr útvonalán a termet, így nem jelentett gondot, hogy átjussunk a brekiken. Megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, ahogy átértünk a túlsó oldalra, és magunk mögött tudhattuk ezt a termet is. Nem mondom, hogy könnyű menet volt. Szépen belefutottam a csőbe, de legalább a csapat megmentett. Helyes, jól csinálták.
Kicsit lassítok, hogy mindenki beérjen minket. – Fogalmam sincs, hogy hány szintes az épület, de az informátorom szerint érdemes óvatosnak lenni. Mindenki szerelkezzen fel rendesen, és már készüljetek, hogy komolyabb kihívásokkal is szembekerülhetünk. – Kivártam, amíg mindenki felöltötte teljes harci gúnyáját, majd benyitottam a következő terembe. Az egész dugig volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal, még néhány állatplüsst is felfedeztem a falak mentén. Állványokon függött minden más. A magasban hatalmas kijelzőn jelentek meg kicsinyített és lebutított másolataink. – Oh, chibik – húztam el a számat keserűen. Nem szerettem őket. Mindegyikünket ábrázolta, a petekkel együtt. Még Tiffany mellett is ott volt a nyula, így nem tudtam nem arra gondolni, hogy egy idomár a kislány. Piros X-ek villogtak rajtunk. Nem tudtam mit kezdeni vele. A ruhákhoz lépkedtem. Bal kezemről leakasztottam a pajzsom, és az invertorymba tettem, hogy két kézzel válogathassak. Abban a pillanatban zöld pipa villant fel mögöttem.
– Oh – mondtam csodálkozva. Úgy tűnik, hogy számomra innentől biztosította a továbbjutást a rendszer. Ebben biztos voltam, rohantam is kipróbálni. És igen, már át tudtam lépni a küszöböt…
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kyuushiro Szer. Ápr. 10 2013, 23:59
[off] Diabel, elöljáróban is nem az én hibám! Én nem tehetek semmiről! Enheriel adta ördögnek! 
[/off]
Némán figyelem, ahogy Askr visszahozza a potiont, és kiolvasztja Diabelt. Közben Esutel beszélgetést kezdeményez, megkérdezi, ki honnan jött.
-Én japán vagyok, Tokióban születtem. - mondom nyugodtan, miközben a megmozduló kékhajút nézem. Közben valaki megrángatja a ruhámat... Tiffany, aki meglehetősen érdekesen gondolkodik a harcokról.
A bácsizásra elmosolyodom, majd elgondolkozom a válaszon.
-Nem vagyok egy bőbeszédű típus... ha valakit rá kell beszélni valakire, abban jó vagyok, de inkább csak gondolkodni és tervezni szeretek. - mondom kedves hangon, majd Diabelre nézek, aki éppen a végtagjait csavargatja. Hm, érdekes személyiség... nem mondom, hogy nem jó arc, de azért megérdemelne egyet s mást.
Mikor a következő terembe érünk, elámulok a rengeteg felszerelésen. Öcsém, itt aztán van választék! Közben Diabelt nézem, aki máris eltünteti a pajzsát, hogy könnyebben tudjon válogatni.
Hirtelen ötlettől vezérelve mögé lopózom, majd egy elegáns mozdulattal megpróbálom úgy hátsón, rúgni, hogy nekiessen az előtte lévő mellvértnek. Mert csak. Megérdemli, bár nem egészen Tiffany nézetei miatt, hanem pár érdekes okból. Kezdjük azzal, hogy minket lenéz, mégis előreküld, vagy éppen ránk hárítja a felelősséget. Az egy dolog, hogy sokmindenben egyetértek vele, de ki mondta, hogy nem érdemelném meg a seggberúgást?
Ha sikerül, felöltöm a lehető legártatlanabb arcomat, majd mentegetőzni kezdek.
-Bocsánat, megcsúsztam... a lábam alá került egy gyűrű, és nem figyeltem oda... - vagy elhiszi, vagy nem, de én megpróbáltam. Rajtam ne múljon.
Majd szemügyre veszem a felszereléseket az asztalon. A lélegzetem is eláll, mikor meglátom a Szabdalót... annyit güriztem érte eddig is, és ittg van az orrom előtt... Valószínűleg csak a küldetés végéig lesz aktív, de addig is kiélvezem. Habozás nélkül, pár gombnyomással lecserélem Kezdő Kardom a Szabdalóra, és a Természet Gyűrűm 2 Arany Gyűrűre. [A jelenlegi felszerelésem.] Na, így már csapok, mint állat, és gyors is vagyok... vágok párat próbaképpen a levegőbe, és felnevetek. Ez nagyon jó érzés!
Aztán látom, hogy az idegesítő, leegyszerűsített képek közül Diabelről eltűnik az X, és egy pipa jelenik meg rajta. Csak nem?
Szóval... ha ez igaz, akkor érdekes lesz a továbbhaladás... talán nem kell már harcolnunk? Vagy direkt szívat minket a rendszer?
Sóhajtok, majd pár gombnyomással elrakom a frissen szerzett kardom az inventorymba. Itt állok fegyvertelenül.
-Talán csak úgy lehet továbbmenni, ha elrakjuk a fegyvereinket. - szólok hátra a többieknek. Felvillan bennem, hogy akkor az idomároknak mit kell csinálniuk, de elhessegetem a gondolatot. Inkább csak követem Diabelt a küszöb felé, ha a tervem beválik, és rajtam (mármint a chibimen) megjelenik a zöld pipa.
[off] Megpróbáltam úgy intézni a mozdulatot, hogy a rendszer ne vegye HP-t fogyasztó támadásnak, csak egy sima lökésnek, amitől nem sárgulhatok be. Ha ez lehetséges, annak örülök. [/off]
[off] Na, még egyszer offolok. Bocsánat, nem tudtam, hogy a jelenlegi pontokat kell leírni. Máris javítom. [/off]
[Pillanatnyi statok:
Élet: 3
Fegyverkezelés: 1+2 (Szabdaló: +2)
Erő: 2+11 (Szabdaló: +5, 2x Arany Gyűrű: +6)
Kitartás: 2
Gyorsaság: 5+4 (Szabdaló: +4)
Spec. képesség: 2]
[/off]Némán figyelem, ahogy Askr visszahozza a potiont, és kiolvasztja Diabelt. Közben Esutel beszélgetést kezdeményez, megkérdezi, ki honnan jött.
-Én japán vagyok, Tokióban születtem. - mondom nyugodtan, miközben a megmozduló kékhajút nézem. Közben valaki megrángatja a ruhámat... Tiffany, aki meglehetősen érdekesen gondolkodik a harcokról.
A bácsizásra elmosolyodom, majd elgondolkozom a válaszon.
-Nem vagyok egy bőbeszédű típus... ha valakit rá kell beszélni valakire, abban jó vagyok, de inkább csak gondolkodni és tervezni szeretek. - mondom kedves hangon, majd Diabelre nézek, aki éppen a végtagjait csavargatja. Hm, érdekes személyiség... nem mondom, hogy nem jó arc, de azért megérdemelne egyet s mást.
Mikor a következő terembe érünk, elámulok a rengeteg felszerelésen. Öcsém, itt aztán van választék! Közben Diabelt nézem, aki máris eltünteti a pajzsát, hogy könnyebben tudjon válogatni.
Hirtelen ötlettől vezérelve mögé lopózom, majd egy elegáns mozdulattal megpróbálom úgy hátsón, rúgni, hogy nekiessen az előtte lévő mellvértnek. Mert csak. Megérdemli, bár nem egészen Tiffany nézetei miatt, hanem pár érdekes okból. Kezdjük azzal, hogy minket lenéz, mégis előreküld, vagy éppen ránk hárítja a felelősséget. Az egy dolog, hogy sokmindenben egyetértek vele, de ki mondta, hogy nem érdemelném meg a seggberúgást?
Ha sikerül, felöltöm a lehető legártatlanabb arcomat, majd mentegetőzni kezdek.
-Bocsánat, megcsúsztam... a lábam alá került egy gyűrű, és nem figyeltem oda... - vagy elhiszi, vagy nem, de én megpróbáltam. Rajtam ne múljon.
Majd szemügyre veszem a felszereléseket az asztalon. A lélegzetem is eláll, mikor meglátom a Szabdalót... annyit güriztem érte eddig is, és ittg van az orrom előtt... Valószínűleg csak a küldetés végéig lesz aktív, de addig is kiélvezem. Habozás nélkül, pár gombnyomással lecserélem Kezdő Kardom a Szabdalóra, és a Természet Gyűrűm 2 Arany Gyűrűre. [A jelenlegi felszerelésem.] Na, így már csapok, mint állat, és gyors is vagyok... vágok párat próbaképpen a levegőbe, és felnevetek. Ez nagyon jó érzés!
Aztán látom, hogy az idegesítő, leegyszerűsített képek közül Diabelről eltűnik az X, és egy pipa jelenik meg rajta. Csak nem?
Szóval... ha ez igaz, akkor érdekes lesz a továbbhaladás... talán nem kell már harcolnunk? Vagy direkt szívat minket a rendszer?
Sóhajtok, majd pár gombnyomással elrakom a frissen szerzett kardom az inventorymba. Itt állok fegyvertelenül.
-Talán csak úgy lehet továbbmenni, ha elrakjuk a fegyvereinket. - szólok hátra a többieknek. Felvillan bennem, hogy akkor az idomároknak mit kell csinálniuk, de elhessegetem a gondolatot. Inkább csak követem Diabelt a küszöb felé, ha a tervem beválik, és rajtam (mármint a chibimen) megjelenik a zöld pipa.
[off] Megpróbáltam úgy intézni a mozdulatot, hogy a rendszer ne vegye HP-t fogyasztó támadásnak, csak egy sima lökésnek, amitől nem sárgulhatok be. Ha ez lehetséges, annak örülök. [/off]
[off] Na, még egyszer offolok. Bocsánat, nem tudtam, hogy a jelenlegi pontokat kell leírni. Máris javítom. [/off]
[Pillanatnyi statok:
Élet: 3
Fegyverkezelés: 1+2 (Szabdaló: +2)
Erő: 2+11 (Szabdaló: +5, 2x Arany Gyűrű: +6)
Kitartás: 2
Gyorsaság: 5+4 (Szabdaló: +4)
Spec. képesség: 2]
A hozzászólást Kyuushiro összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 12 2013, 22:22-kor.
Kyuushiro- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 398
Join date : 2013. Mar. 09.
Karakterlap
Szint: 14
Exp: (871/900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Enheriel Pént. Ápr. 12 2013, 16:11
Szegény Tiffany megijedt Askr kutyájától, mikor az valami szörny formát vett fel, mert a hátam mögé bújt.
- Shhh, semmi baj Tiffany.^^ - Nyugtatni próbáltam. - Velünk van még attól, hogy most ilyen.^^ - Miközben Askr kiolvasztotta Diabel-t, Kyuu elmondta, hogy ő Tokióban született, míg Tiffany-ról kiderült, hogy skót. Annyira örült, hogy nem ő az egyetlen külföldi.^^
– Remek munkát végeztetek nélkülem is. Ezért is jó a csapat. És már láthatjátok, Tiffany bevétele milyen remek döntés volt. Büszkék lehettek magatokra. Kezd körvonalazódni itt egy kis csapatjáték. Helyes, nagyon helyes! - Itt csak forgattam a szemeimet, mert már kezdtem azt hinni, hogy Diabel csőbe akar húzni minket. Miközben mentünk, kicsit lassított.
– Fogalmam sincs, hogy hány szintes az épület, de az informátorom szerint érdemes óvatosnak lenni. Mindenki szerelkezzen fel rendesen, és már készüljetek, hogy komolyabb kihívásokkal is szembekerülhetünk. – Én már fel is vettem a teljes felszerelésemet, majd mikor mindenki végzett, beléptünk a következő teremben. Olyan volt ez, mint egy jelmez szoba: az egész dugig volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal, még néhány állatplüsst is volt a fal mentén. Állványokon függött minden más. A magasban hatalmas kijelzőn jelentek meg kicsinyített és lebutított másolataink. Mint a chibi-k, ahogy mondják a japánok. Tiffany másolata mellett ott volt a nyuszija is. Tiffany is Állatidomár ezek szerint. Vajon mit tud az ő petje, ha egy aranyos nyuszi? Mikor eltette Diabel a pajzsát, hogy matasson, zöld pipa jelent meg a képén. És ekkor Kyuu fenékbe rúgta, valószínűleg így adva meg a véleményét az eddigi akcióiról.
- Na de kérem! – Lepődtem meg. Kyuu azt mondta, hogy megcsúszott egy gyűrűn. Diabel közben át tudott menni. Kyuu szerint talán a fegyvert kell elrakni. Én megpróbáltam az ő módszerükkel, hátha én is tovább tudok majd menni.
- Shhh, semmi baj Tiffany.^^ - Nyugtatni próbáltam. - Velünk van még attól, hogy most ilyen.^^ - Miközben Askr kiolvasztotta Diabel-t, Kyuu elmondta, hogy ő Tokióban született, míg Tiffany-ról kiderült, hogy skót. Annyira örült, hogy nem ő az egyetlen külföldi.^^
– Remek munkát végeztetek nélkülem is. Ezért is jó a csapat. És már láthatjátok, Tiffany bevétele milyen remek döntés volt. Büszkék lehettek magatokra. Kezd körvonalazódni itt egy kis csapatjáték. Helyes, nagyon helyes! - Itt csak forgattam a szemeimet, mert már kezdtem azt hinni, hogy Diabel csőbe akar húzni minket. Miközben mentünk, kicsit lassított.
– Fogalmam sincs, hogy hány szintes az épület, de az informátorom szerint érdemes óvatosnak lenni. Mindenki szerelkezzen fel rendesen, és már készüljetek, hogy komolyabb kihívásokkal is szembekerülhetünk. – Én már fel is vettem a teljes felszerelésemet, majd mikor mindenki végzett, beléptünk a következő teremben. Olyan volt ez, mint egy jelmez szoba: az egész dugig volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal, még néhány állatplüsst is volt a fal mentén. Állványokon függött minden más. A magasban hatalmas kijelzőn jelentek meg kicsinyített és lebutított másolataink. Mint a chibi-k, ahogy mondják a japánok. Tiffany másolata mellett ott volt a nyuszija is. Tiffany is Állatidomár ezek szerint. Vajon mit tud az ő petje, ha egy aranyos nyuszi? Mikor eltette Diabel a pajzsát, hogy matasson, zöld pipa jelent meg a képén. És ekkor Kyuu fenékbe rúgta, valószínűleg így adva meg a véleményét az eddigi akcióiról.
- Na de kérem! – Lepődtem meg. Kyuu azt mondta, hogy megcsúszott egy gyűrűn. Diabel közben át tudott menni. Kyuu szerint talán a fegyvert kell elrakni. Én megpróbáltam az ő módszerükkel, hátha én is tovább tudok majd menni.
- Jelenlegi statok és felszerelés:
- Élet: 6 - 30HP (PET: 15 HP)
Fegyverkezelés: 6
Irányítás: 6 (+6)
Kitartás: 6
Gyorsaság: 6
Speciális képesség: 5
Páncél: +2
Kezdő Állatidomár Kés (- )
Kezdő Ruha (+2 páncél)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 32
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Exp: (3453/3500)
Céh: Artes
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Askr Szomb. Ápr. 13 2013, 23:04
Némán biccentettem Diabel köszönetére. Hati - aki még mindig monstrum formájában tartózkodott - rosszalló pillantásokkal méregette a felé közeledő Villámlást. Miután leszálltam a hátáról, oldalba könyökölve megköszörültem torkomat. Megvonta vállát és visszaváltozott eredeti formájába. Egy pillanat erejéig, noha tisztes távolságból, de megszagolgatta a griff fiókát, majd mintha tudomást sem vett volna a petről, elfordította fejét. Ennyi tellett a szőrmóktól, viszont dicséretes volt, hogy akkor nem mutatta ki nemtetszését. Közben a többiek már a személyes dolgokról kezdtek el diskurálni. Közömbösen forgattam szememet.
- Én Plymouthba valósi vagyok. Az nincs túl messze Skóciától. - feleltem unottan. Nem szerettem volna erről beszélni, de ha az alkalom úgy kívánta, nem nagyon tehettem mást. Még egy ideig jól elbeszélgettünk, ám végül folytatnunk kellett az utat, hogyha időben ki akartunk vergődni a toronyból. Mielőtt a következő terembe érhettünk volna, Diabel egyesmásról tájékoztatott. Úgy tűnt, a kihívások egyre bonyolultabbak lettek és már az előbb is tapasztalhattuk. Ahogy a többiek, úgy én is "felöltöztem". Mivel a Bronz sisakon kívül nem volt több felszerelésem, csakis azt vehettem magamhoz. Miután végeztünk, végre beléptünk a terembe. Az telis-tele volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal és hozzá nem illő plüssökkel. Azok pontosan minket ábrázoltak, vagyis inkább lekicsinyítve. Alaposan felmértem a saját kinézetemre szabott babát és meglepődtem.
- Komolyan így néz ki a hajam hátulról? - suttogtam oda Hatinak, mire az idegesen tekintett el. Diabel éppen akkor tüntette el pajzsát, s Kyuu pedig ezt az alkalmat szépen kihasználta egy hátsófélbe lendítéshez.
- Mégis miért kellett?! - valahol jogosnak éreztem, de mégis bosszantott az a fajta magatartás. Nem hiszem, hogy így kellett volna ezt megoldani. Alaposan felmértem a kardforgató férfiút. Azt hittem, ennél sokkal értelmesebben is lekezeli a dolgot, de kellemetlen csalódások csak vannak. Miután felocsúdhattam a korábbi zűrös helyzetből, észrevettem, hogy a vezetőnk mögött a vörös X egy zöld pipává változott át. Gondolkodtam a dolgon, de mint mindig, Kyuu újabb ötlettel állt elő: el kéne tenni a fegyvereinket a továbbjutáshoz. Enheriel is ugyanerre készült, viszont én már nem voltam annyira biztos ebben. Keresztbe font karokkal a földet bámultam és gondolkodtam. Azt áthaladással nyilván a plüssök álltak kapcsolatban, de vajon hogyan? Különböző tippek fogalmazódtak meg bennem, ám egyikben sem voltam annyira biztos, hogy nyíltan fölvállaljam...
- Én Plymouthba valósi vagyok. Az nincs túl messze Skóciától. - feleltem unottan. Nem szerettem volna erről beszélni, de ha az alkalom úgy kívánta, nem nagyon tehettem mást. Még egy ideig jól elbeszélgettünk, ám végül folytatnunk kellett az utat, hogyha időben ki akartunk vergődni a toronyból. Mielőtt a következő terembe érhettünk volna, Diabel egyesmásról tájékoztatott. Úgy tűnt, a kihívások egyre bonyolultabbak lettek és már az előbb is tapasztalhattuk. Ahogy a többiek, úgy én is "felöltöztem". Mivel a Bronz sisakon kívül nem volt több felszerelésem, csakis azt vehettem magamhoz. Miután végeztünk, végre beléptünk a terembe. Az telis-tele volt fegyverekkel, páncélokkal, pajzsokkal és hozzá nem illő plüssökkel. Azok pontosan minket ábrázoltak, vagyis inkább lekicsinyítve. Alaposan felmértem a saját kinézetemre szabott babát és meglepődtem.
- Komolyan így néz ki a hajam hátulról? - suttogtam oda Hatinak, mire az idegesen tekintett el. Diabel éppen akkor tüntette el pajzsát, s Kyuu pedig ezt az alkalmat szépen kihasználta egy hátsófélbe lendítéshez.
- Mégis miért kellett?! - valahol jogosnak éreztem, de mégis bosszantott az a fajta magatartás. Nem hiszem, hogy így kellett volna ezt megoldani. Alaposan felmértem a kardforgató férfiút. Azt hittem, ennél sokkal értelmesebben is lekezeli a dolgot, de kellemetlen csalódások csak vannak. Miután felocsúdhattam a korábbi zűrös helyzetből, észrevettem, hogy a vezetőnk mögött a vörös X egy zöld pipává változott át. Gondolkodtam a dolgon, de mint mindig, Kyuu újabb ötlettel állt elő: el kéne tenni a fegyvereinket a továbbjutáshoz. Enheriel is ugyanerre készült, viszont én már nem voltam annyira biztos ebben. Keresztbe font karokkal a földet bámultam és gondolkodtam. Azt áthaladással nyilván a plüssök álltak kapcsolatban, de vajon hogyan? Különböző tippek fogalmazódtak meg bennem, ám egyikben sem voltam annyira biztos, hogy nyíltan fölvállaljam...
- Spoiler:
- Stat:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 0
Irányítás: 3
Kitartás: 3
Gyorsaság: 3
Speciális képesség: 2
Felszerelés:
Kezdő állatidomár kés (-)
Kezdő ruha (+2 páncél)
Bronz sisak (+4 páncél)
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Exp: (10/2900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Csüt. Ápr. 18 2013, 23:57
(off)Kyuu, ennél elegánsabban is megoldhattad volna az átszerelkezést. Mivel korábban sehol nem írtad, hogy mi van rajtad, így semmi szükség nem volt arra, hogy most hirtelen kijelentsd, hogy más van rajtad, majd innen felszerelkezz. Ezt máskor, kérlek, kerüld el.(/off)
Most mit mondjak? Hogy meglepődtem? Szerintem elég nyilvánvaló, hogy ez történt. Akármilyen hihetetlen, nem szoktam hozzá, hogy véletlen folytán holmi kezdők betámadjanak hátulról nekem. – Egyetlen kardcsapásommal nullázom az életed. Értve vagyok? – kérdeztem, kicsit oldalra döntve a fejemet, mosolyogva. Csak semmi feszültség. Hadd érezzék, hogy mi a sztájsz itt.
Kyuu nagyon határozott volt, láthatóan az idomárlányt is megnyerte maga mellé, de a rendszert nem. Továbbra sem tudtak átlépni a küszöbön, piros x virított rajtuk változatlanul. – Nem értem a logikád. A pajzsomat tettem el, az nem a fegyverem – mondtam a szemöldökömet rosszallóan ráncolva. – Itt valami másról lesz szó. – Igen, ez nyilvánvaló volt, hiszen nem jutottak át az akadályon.
– Szerintem valahogy el kéne titkolnotok, hogy azok vagytok, akik beléptetek ebbe a terembe. Például ahogy én leszereltem a pajzsom, megszűntem lovagként létezni, olyan lettem, mint te – bökök a kardforgatóra kis gondolkodás után. Elmerengve figyelem a felhalmozott temérdek páncélt, ruhát, fegyvert, amiket ez a terem eddig begyűjtött. – Ha jól látom, sokan szereltek itt le dolgokat. Ti inkább használjátok az eszeteket, és az invertorytokba pakoljatok – jegyeztem meg félhangosan. Épp csekkoltam a saját tárhelyemet, és már tettem is fel magamra onnan a pajzsot, amit az előbb levettem. Hiányzott a karomról a súlya.
– Siessetek, mire vártok? – noszogattam őket. Nem is annyira Kyuut féltettem, mint a lányokat. Még a végén elvesznek a sok-sok felszerelés között, hiszen mindegyikben máshogy és máshogy festenek.
Most mit mondjak? Hogy meglepődtem? Szerintem elég nyilvánvaló, hogy ez történt. Akármilyen hihetetlen, nem szoktam hozzá, hogy véletlen folytán holmi kezdők betámadjanak hátulról nekem. – Egyetlen kardcsapásommal nullázom az életed. Értve vagyok? – kérdeztem, kicsit oldalra döntve a fejemet, mosolyogva. Csak semmi feszültség. Hadd érezzék, hogy mi a sztájsz itt.
Kyuu nagyon határozott volt, láthatóan az idomárlányt is megnyerte maga mellé, de a rendszert nem. Továbbra sem tudtak átlépni a küszöbön, piros x virított rajtuk változatlanul. – Nem értem a logikád. A pajzsomat tettem el, az nem a fegyverem – mondtam a szemöldökömet rosszallóan ráncolva. – Itt valami másról lesz szó. – Igen, ez nyilvánvaló volt, hiszen nem jutottak át az akadályon.
– Szerintem valahogy el kéne titkolnotok, hogy azok vagytok, akik beléptetek ebbe a terembe. Például ahogy én leszereltem a pajzsom, megszűntem lovagként létezni, olyan lettem, mint te – bökök a kardforgatóra kis gondolkodás után. Elmerengve figyelem a felhalmozott temérdek páncélt, ruhát, fegyvert, amiket ez a terem eddig begyűjtött. – Ha jól látom, sokan szereltek itt le dolgokat. Ti inkább használjátok az eszeteket, és az invertorytokba pakoljatok – jegyeztem meg félhangosan. Épp csekkoltam a saját tárhelyemet, és már tettem is fel magamra onnan a pajzsot, amit az előbb levettem. Hiányzott a karomról a súlya.
– Siessetek, mire vártok? – noszogattam őket. Nem is annyira Kyuut féltettem, mint a lányokat. Még a végén elvesznek a sok-sok felszerelés között, hiszen mindegyikben máshogy és máshogy festenek.
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Enheriel Szomb. Ápr. 20 2013, 12:13
Nem volt jó a fegyver el tétele. Nem engedett át minket.
– Nem értem a logikád. A pajzsomat tettem el, az nem a fegyverem. Itt valami másról lesz szó. – Szerintem is, mert nem jutottunk át.
– Szerintem valahogy el kéne titkolnotok, hogy azok vagytok, akik beléptetek ebbe a terembe. Például ahogy én leszereltem a pajzsom, megszűntem lovagként létezni, olyan lettem, mint te. – Mutatott Kyuu-ra. És körbenézett. – Ha jól látom, sokan szereltek itt le dolgokat. Ti inkább használjátok az eszeteket, és az invertorytokba pakoljatok. – Ekkor hirtelen eszembe ötlött valami:
- Ez az! – csaptam össze a kezeimet. – Olyant kell eltenni, ami csak az adott kasztra jellemző szerintem! Hiszen Diabel a pajzsát tette el, és a pajzsot pedig csak lovagok használják, az a jellegzetességük! – itt Villámláshoz fordultam elszomorodva.
- Ne haragudj Villámlás. - És meg próbáltam a menümmel visszahívni szegénykét az invertory-mba. (tényleg, lehet ilyent, hogy Pet visszahívása?o.o) Ha sikerült, megpróbáltam átkelni, remélve, hogy ezúttal enged.
Ha nem sikerült volna, azon törtem a fejemet, hogy most hogy csináljam meg úgy, hogy ne hagyjam itt szegénykét. Hiszen egy Állatidomárnak az állata az egyik legfontosabb dolog, a nélkül talán nem is ér semmit ebben a játékban. Hiszen KA nem dísznek csinálta ezt a pet rendszert, nem véletlenül lehet akárkinek petje, nem valami Companion, mint a WoW-ban, hogy csak ott van mellettünk.
– Siessetek, mire vártok? –
- Pillanat Diabel, gondolkodok, hogy az Állatidomárok hogy mehetnének át az Állatidomárok! – Válaszoltam vissza, és törtem tovább a fejemet. Miután nem tudtam rájönni a dologra, odafordultam Tiffany-hoz, és Askr-hoz.
- Nektek van ötletetek, hogy tegyük el a Petjeinket? Hiszen gondolom, ti se akarjátok itt hagyni őket.
– Nem értem a logikád. A pajzsomat tettem el, az nem a fegyverem. Itt valami másról lesz szó. – Szerintem is, mert nem jutottunk át.
– Szerintem valahogy el kéne titkolnotok, hogy azok vagytok, akik beléptetek ebbe a terembe. Például ahogy én leszereltem a pajzsom, megszűntem lovagként létezni, olyan lettem, mint te. – Mutatott Kyuu-ra. És körbenézett. – Ha jól látom, sokan szereltek itt le dolgokat. Ti inkább használjátok az eszeteket, és az invertorytokba pakoljatok. – Ekkor hirtelen eszembe ötlött valami:
- Ez az! – csaptam össze a kezeimet. – Olyant kell eltenni, ami csak az adott kasztra jellemző szerintem! Hiszen Diabel a pajzsát tette el, és a pajzsot pedig csak lovagok használják, az a jellegzetességük! – itt Villámláshoz fordultam elszomorodva.
- Ne haragudj Villámlás.
- És meg próbáltam a menümmel visszahívni szegénykét az invertory-mba. (tényleg, lehet ilyent, hogy Pet visszahívása?o.o) Ha sikerült, megpróbáltam átkelni, remélve, hogy ezúttal enged.Ha nem sikerült volna, azon törtem a fejemet, hogy most hogy csináljam meg úgy, hogy ne hagyjam itt szegénykét. Hiszen egy Állatidomárnak az állata az egyik legfontosabb dolog, a nélkül talán nem is ér semmit ebben a játékban. Hiszen KA nem dísznek csinálta ezt a pet rendszert, nem véletlenül lehet akárkinek petje, nem valami Companion, mint a WoW-ban, hogy csak ott van mellettünk.
– Siessetek, mire vártok? –
- Pillanat Diabel, gondolkodok, hogy az Állatidomárok hogy mehetnének át az Állatidomárok! – Válaszoltam vissza, és törtem tovább a fejemet. Miután nem tudtam rájönni a dologra, odafordultam Tiffany-hoz, és Askr-hoz.
- Nektek van ötletetek, hogy tegyük el a Petjeinket? Hiszen gondolom, ti se akarjátok itt hagyni őket.
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 32
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Exp: (3453/3500)
Céh: Artes
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kyuushiro Szomb. Ápr. 20 2013, 13:50
[off] Diabel, ezek szerint félreértettelek, bocsánat. [/off]
Kedvesen mosolygok én is, mikor Diabel konkrétan megfenyeget. Félelem vagy ilyesmi nem látszik rajtam, mivel ami nincs, az nem tud látszani. Megfélemlíteni nem tud, ha az a szándéka. Tudom, miért tettem, amit tettem, és ennyi elég. Ha megtámad, három másik játékossal kell szembenéznie, mivel van egy olyan érzésem, hogy a csapattársaim nem kezelnének túl lojálisan egy gyilkost.
-Sokszor a véletlenek sem a semmiért történnek... - mondom nyugodtan, de nem látom értelmét a normálisan értelmezhető válasznak, így inkább hallgatom a beszédét. Az ötletem nem jött be, úgyhogy ki kell találnunk valami mást, amivel tejlesíthetjük ezt a feladatot. Már kezdem unni a termet, ideje továbbmennünk.
-Eltitkolni... eltitkolni... De hát egy kaszt csak a saját fegyvereit használhatja. Viszont a fizikai kontaktus bármilyen tárggyal megengedett... Talán ez a megoldás?
Lehívom a menünet, pár gombnyomással elrakom a Szabdalót az inventorymba, és körbenézek. Meglátom Enheriel próbálkozását, ahogy próbál megszabadulni a grifftől. Végül is logikus, mivel én magam mondtam, hogy a petek fegyvernek számítanak, de talán van könnyebb módja is.
-Mi lenne, ha ti, idomárok csak a tényleges fegyvereiteket, az Idomár Késeket és Pálcákat raknátok el? Talán, ha felvennétek valami más fegyvert, engedélyezné az átjutást a rendszer.
Aztán körülnézek. Szemem megakad egy Stabil Íjon, ami aránylag közel van hozzám, így odalépek, és megpróbálom felvenni (nem felszerelni, mivel azt nem lehetséges). Remélem, sikerül, és mehetek Diabel után, aki már vissza is szerelte a pajzsát. Van egy olyan érzésem, hogy nem ez az utolsó akadály, úgyhogy nincs kedvem sokat ácsorogni a felszerelések között, na meg a chibiktől is enyhe émelygés kerülget.
Kedvesen mosolygok én is, mikor Diabel konkrétan megfenyeget. Félelem vagy ilyesmi nem látszik rajtam, mivel ami nincs, az nem tud látszani. Megfélemlíteni nem tud, ha az a szándéka. Tudom, miért tettem, amit tettem, és ennyi elég. Ha megtámad, három másik játékossal kell szembenéznie, mivel van egy olyan érzésem, hogy a csapattársaim nem kezelnének túl lojálisan egy gyilkost.
-Sokszor a véletlenek sem a semmiért történnek... - mondom nyugodtan, de nem látom értelmét a normálisan értelmezhető válasznak, így inkább hallgatom a beszédét. Az ötletem nem jött be, úgyhogy ki kell találnunk valami mást, amivel tejlesíthetjük ezt a feladatot. Már kezdem unni a termet, ideje továbbmennünk.
-Eltitkolni... eltitkolni... De hát egy kaszt csak a saját fegyvereit használhatja. Viszont a fizikai kontaktus bármilyen tárggyal megengedett... Talán ez a megoldás?
Lehívom a menünet, pár gombnyomással elrakom a Szabdalót az inventorymba, és körbenézek. Meglátom Enheriel próbálkozását, ahogy próbál megszabadulni a grifftől. Végül is logikus, mivel én magam mondtam, hogy a petek fegyvernek számítanak, de talán van könnyebb módja is.
-Mi lenne, ha ti, idomárok csak a tényleges fegyvereiteket, az Idomár Késeket és Pálcákat raknátok el? Talán, ha felvennétek valami más fegyvert, engedélyezné az átjutást a rendszer.
Aztán körülnézek. Szemem megakad egy Stabil Íjon, ami aránylag közel van hozzám, így odalépek, és megpróbálom felvenni (nem felszerelni, mivel azt nem lehetséges). Remélem, sikerül, és mehetek Diabel után, aki már vissza is szerelte a pajzsát. Van egy olyan érzésem, hogy nem ez az utolsó akadály, úgyhogy nincs kedvem sokat ácsorogni a felszerelések között, na meg a chibiktől is enyhe émelygés kerülget.
Kyuushiro- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 398
Join date : 2013. Mar. 09.
Karakterlap
Szint: 14
Exp: (871/900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Tiffany Williams Hétf. Ápr. 22 2013, 20:15
Diabel nénibácsi újra mozogni kezdett, bár szerintem igazán itt hagyhattuk volna, eddig is mindent nélküle csináltunk. Biztos még több bajt fog okozni, mert buta felnőtt és még azt sem tudja, hogy a békucikat nem szabad bántani. Dicséreteire egyáltalán nem éreztem úgy, hogy büszkének kéne lennem, üresek voltak, mint a bendőm reggeli előtt. Gőgös tekintetet vetettem rá, aztán inkább a többiek felé fordultam, mert ők nem voltak annyira buták, mint Diabel nénibácsi. Kivéve Askr bácsit, akiről kiderült, hogy angol, az angolok pedig köztudottan olyan buták, mint a föld, és nem csak a felnőttek, de a gyerekek is. Szegény kutyuli, azt hiszem ő is tudja, hogy milyen rossz gazdit kapott, azért nyúzza folyton.
- És mit tetszik gondolkodni? - Kérdeztem oldalra billentett buksival Kyuushiro bácsitól. Közben meg mendegéltünk tovább, én pedig a brekekés jogarral játszigáltam amíg az ugráló állatkákon átjutottunk és Diabel nénibácsi benyitott a következő termecskébe. A többiek nyúlkáltak a menüjükben, de nekem nem volt miért, szóval csak úgy bementem a többiek után. Olyan volt az új szobácska, mint egy bolhapiac, vagy mint egy ruhaboltocska. El is ámultam a sok dologtól, bár egy részük veszélyesnek tűnt. Ilyen nagyméretű késecskék voltak.
- Tessék mondani, mi az a csibi? - Meghuzigáltam Diabel nénibácsi ruháját. Lehet, hogy csibére gondolt, csak olyan buta, hogy még beszélni sem tanult meg rendesen, nem tudom. Aztán mindenki pakolászni kezdett, Kyuushiro bácsi meg a lábacskájával megtaszította a furi hajút. Kár, hogy nem elég hiszékeny a bácsi, de a gyűrűn való megcsúszás butácska kifogásocska volt.
- Nekem nincsen fegyverem Kyuushiro bácsi. - Széttártam a kezecskéimet, aztán Montgomery-nek is széttártam a mancsait. A nyuszikámnak voltak ilyen láncocskái, de azokat most nem mutatta, szóval el voltak rakva. Közben Diabel nénibácsi át tudott menni, volt felül egy ilyen édi-bédi rajzocskákkal teleaggatott fal, ott kapott ő zöldet, nekünk meg piros volt. Közlekedési lámpácska! De miért a buta felnőtt kapott elsőbbséget? Onnan már könnyű dirigálni!
- Diabel nénibácsi eltette a pajzsocskáját, akkor nem látta a szemecskénk. Rejtsük el mi is a petjeinket! - Szólaltam meg, aztán Monty-t a nyakamba tettem, a nyuszmusz pedig meg is kapaszkodott ott. - Montgomery, mássz be a ruhácskám alá! - Utasítottam, ő pedig mozgásba lendült, de mikor már a hátamnál mozgolódott, akkor valami nagyon hideget éreztem meg, ahogy átölel és nyüszíteni kezdtem. Csúnya nyulacska, nem bírt megkapaszkodni a hátacskámban és a láncocskáival ölelt át, és nem csak hideg volt, de csiklandós is.
- Monty, it tickles! - Kacagni kezdtem, a könnyem is kicsordult, mígnem végre megállapodott Montgomery. Aztán a biztonság kedvéért felvettem egy köpenyt is, hogy még jobban elrejtsem, ki is vagyok, amit sajnáltam, mert olyan szép ruhácskám volt. Vétek volt eltakarni. Végül egy botot is a kezembe vettem, mert a kicsi és nagy késekhez nem nyúltam, hiszen kés, villa, olló, gyerek kezébe nem való.
- És mit tetszik gondolkodni? - Kérdeztem oldalra billentett buksival Kyuushiro bácsitól. Közben meg mendegéltünk tovább, én pedig a brekekés jogarral játszigáltam amíg az ugráló állatkákon átjutottunk és Diabel nénibácsi benyitott a következő termecskébe. A többiek nyúlkáltak a menüjükben, de nekem nem volt miért, szóval csak úgy bementem a többiek után. Olyan volt az új szobácska, mint egy bolhapiac, vagy mint egy ruhaboltocska. El is ámultam a sok dologtól, bár egy részük veszélyesnek tűnt. Ilyen nagyméretű késecskék voltak.
- Tessék mondani, mi az a csibi? - Meghuzigáltam Diabel nénibácsi ruháját. Lehet, hogy csibére gondolt, csak olyan buta, hogy még beszélni sem tanult meg rendesen, nem tudom. Aztán mindenki pakolászni kezdett, Kyuushiro bácsi meg a lábacskájával megtaszította a furi hajút. Kár, hogy nem elég hiszékeny a bácsi, de a gyűrűn való megcsúszás butácska kifogásocska volt.
- Nekem nincsen fegyverem Kyuushiro bácsi. - Széttártam a kezecskéimet, aztán Montgomery-nek is széttártam a mancsait. A nyuszikámnak voltak ilyen láncocskái, de azokat most nem mutatta, szóval el voltak rakva. Közben Diabel nénibácsi át tudott menni, volt felül egy ilyen édi-bédi rajzocskákkal teleaggatott fal, ott kapott ő zöldet, nekünk meg piros volt. Közlekedési lámpácska! De miért a buta felnőtt kapott elsőbbséget? Onnan már könnyű dirigálni!
- Diabel nénibácsi eltette a pajzsocskáját, akkor nem látta a szemecskénk. Rejtsük el mi is a petjeinket! - Szólaltam meg, aztán Monty-t a nyakamba tettem, a nyuszmusz pedig meg is kapaszkodott ott. - Montgomery, mássz be a ruhácskám alá! - Utasítottam, ő pedig mozgásba lendült, de mikor már a hátamnál mozgolódott, akkor valami nagyon hideget éreztem meg, ahogy átölel és nyüszíteni kezdtem. Csúnya nyulacska, nem bírt megkapaszkodni a hátacskámban és a láncocskáival ölelt át, és nem csak hideg volt, de csiklandós is.
- Monty, it tickles! - Kacagni kezdtem, a könnyem is kicsordult, mígnem végre megállapodott Montgomery. Aztán a biztonság kedvéért felvettem egy köpenyt is, hogy még jobban elrejtsem, ki is vagyok, amit sajnáltam, mert olyan szép ruhácskám volt. Vétek volt eltakarni. Végül egy botot is a kezembe vettem, mert a kicsi és nagy késekhez nem nyúltam, hiszen kés, villa, olló, gyerek kezébe nem való.
Tiffany Williams- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 85
Join date : 2013. Mar. 04.
Age : 25
Karakterlap
Szint: 8
Exp: (390/400)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Szer. Május 01 2013, 12:40
Az én fejemben már az járt, hogy a következő teremben mi várhat ránk, éppen ezért örömmel konstatáltam, hogy nélkülem is helyes irányvonalat találtak a terem zárjának feloldására. – Remek, nagyon jó! – dicsértem őket, ahogy sorjáztak át a kapun. Hiba nélkül átengedte őket. Mögöttünk megint elszürkült a terem. – Úgy tűnik, hogy más kasztúnak kellett álcáznunk magunkat, mintha nem is azok lennénk már, akik bementünk. Szépen megoldottátok, ügyesek vagytok! – csaptam össze magam előtt a kezemet. Egy taps bőven elég. – Most pedig tovább! – adtam ki az utasítást. Igazság szerint türelmetlenül vártam, hogy végre végigjussunk a tornyon. A szinteket számolgattam, hogy mennyinél is tartunk. Az információbrókerem nem adott pontos adatokat. Azt mondta, hogy négynél biztos több, tíznél kevesebb szintje van a toronynak. Ez így nem volt túl nagy segítség. Gondolkodtam, hogy megosztom kicsi csapatommal az erről szóló információimat, de végül nem így tettem.
– Itt is vagyunk! – löktem be az újabb terem ajtaját. Szokástól eltérően nem aktiválódott azonnal. Sötétségbe borult, amíg mindannyian néhány lépést meg nem tettünk befelé. A hirtelen gyulladt fényben három fura teremtmény körvonalait sikerült kiszúrnom. Mire a szemem hozzászokott a szoba világosságához, már támadtak is…
Feladat: ebben a harcban Diabel nem vesz részt. Innentől kezdve nem kötelező a 250 szó, de ha megírjátok, sem fog több jutalom járni utána. Ezt a termet bossharcos rendszerben fogjuk lenyomni. Képességet római hat oldalúval dobjatok, ha használni szeretnétek. Jelezzétek reag végén, hogy kit támadtok, mivel (hátha spec képességgel, ilyesmivel), mennyit sebeztek, és szimpla 6 oldalúval dobjatok. A Varangykatonák nevében én dobok. Bármi kérdés, óhaj-sóhaj esetén keressetek, igyekszem segíteni! Sok sikert!
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #1
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Varangykatona #2
Askr (minden 3. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #3
Tiffany (minden 2. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
– Itt is vagyunk! – löktem be az újabb terem ajtaját. Szokástól eltérően nem aktiválódott azonnal. Sötétségbe borult, amíg mindannyian néhány lépést meg nem tettünk befelé. A hirtelen gyulladt fényben három fura teremtmény körvonalait sikerült kiszúrnom. Mire a szemem hozzászokott a szoba világosságához, már támadtak is…
Feladat: ebben a harcban Diabel nem vesz részt. Innentől kezdve nem kötelező a 250 szó, de ha megírjátok, sem fog több jutalom járni utána. Ezt a termet bossharcos rendszerben fogjuk lenyomni. Képességet római hat oldalúval dobjatok, ha használni szeretnétek. Jelezzétek reag végén, hogy kit támadtok, mivel (hátha spec képességgel, ilyesmivel), mennyit sebeztek, és szimpla 6 oldalúval dobjatok. A Varangykatonák nevében én dobok. Bármi kérdés, óhaj-sóhaj esetén keressetek, igyekszem segíteni! Sok sikert!
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #1
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Varangykatona #2
Askr (minden 3. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #3
Tiffany (minden 2. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kyuushiro Szer. Május 01 2013, 12:56
Ez az, sikerült! A Stabil Íj felvételével a rendszer megkönyörült rajtam, és társaimmal együtt átengedett. Ahogy átlépem a küszöböt, már eresztem is le a nem nekem való fegyvert, és veszem elő a frissen szerzett Szabdalót.
Vajon ez még meddig fog tartani? Fogalmam sincs, de nem is érdekel. Életet még nem veszítettem, kiteleportálni bármikor ki tudok... szóval csak megyek Diabel után, és csinálom, amit ő mond. Elvégre tőle fogom kapni a jutalmamat, vagy mi.
Tessék, már meg is érkeztünk a következő teremhez! Teljes sötétség van, aztán mily meglepő, fény gyullad. Ezzel egyidejűleg három... öhm... rusnya teremtményt pillantok meg, akik nyilvánvalóan támadni akarnak.
Speciális képesség? Oké, használhatom, engedélyezi a rendszer. Azaz használhatnám.
Támadóállásba helyezkedem, megvárom, amíg azok. az izék ideérnek. Szabdalóm pengéje kéken felizzik, és az első rondaságra leadok három vágást. Ha már előbb kimúlik, a többi a második mobra megy.
Tehát Varangykatona #1-et támadom háromszor, speciális képesség nélkül. Ha előbb meghal, a fennmaradt támadás(ok) Varangykatona #2-re irányulnak.
Vajon ez még meddig fog tartani? Fogalmam sincs, de nem is érdekel. Életet még nem veszítettem, kiteleportálni bármikor ki tudok... szóval csak megyek Diabel után, és csinálom, amit ő mond. Elvégre tőle fogom kapni a jutalmamat, vagy mi.
Tessék, már meg is érkeztünk a következő teremhez! Teljes sötétség van, aztán mily meglepő, fény gyullad. Ezzel egyidejűleg három... öhm... rusnya teremtményt pillantok meg, akik nyilvánvalóan támadni akarnak.
Speciális képesség? Oké, használhatom, engedélyezi a rendszer. Azaz használhatnám.
Támadóállásba helyezkedem, megvárom, amíg azok. az izék ideérnek. Szabdalóm pengéje kéken felizzik, és az első rondaságra leadok három vágást. Ha már előbb kimúlik, a többi a második mobra megy.
Tehát Varangykatona #1-et támadom háromszor, speciális képesség nélkül. Ha előbb meghal, a fennmaradt támadás(ok) Varangykatona #2-re irányulnak.
Kyuushiro- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 398
Join date : 2013. Mar. 09.
Karakterlap
Szint: 14
Exp: (871/900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kayaba Akihiko Szer. Május 01 2013, 12:56
The member 'Kyuushiro' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
![[Küldetés] A Békakirály Nagytornya - Page 2 4766612103_86ee832108_s](https://2img.net/h/farm5.staticflickr.com/4123/4766612103_86ee832108_s.jpg)
![[Küldetés] A Békakirály Nagytornya - Page 2 4767250438_224285ea8b_s](https://2img.net/h/farm5.staticflickr.com/4077/4767250438_224285ea8b_s.jpg)
![[Küldetés] A Békakirály Nagytornya - Page 2 4767249862_5877ffd2ef_s](https://2img.net/h/farm5.staticflickr.com/4096/4767249862_5877ffd2ef_s.jpg)
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Szer. Május 01 2013, 22:58
2 támadás betalál a 3-ból, összesen 26 életet levéve. A Varangykatona #1 életsávja zöld. Visszasebez Kyuura.
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 25 élet, 2 páncél
Enheriel jön kétszer.
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 25 élet, 2 páncél
Enheriel jön kétszer.
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Enheriel Pént. Május 03 2013, 16:37
Sikerült! Átjutottunk!^^ Én mivel nem tudtam invertory-ba rakni Villámlást, egyszerűen letakartam egy lepedővel, és én meg egy lándzsát vettem kézbe, így átengedett.
– Remek, nagyon jó! Úgy tűnik, hogy más kasztúnak kellett álcáznunk magunkat, mintha nem is azok lennénk már, akik bementünk. Szépen megoldottátok, ügyesek vagytok! – Dícsért meg minket Diabel. – Most pedig tovább! – és mentünk is a következő teremben. Először sötét volt, de mikor felgyúltak a fények, 3 ronda lény állt velünk szembe. Amik támadtak is. Kyuu megtámadta az 1.-t, de nem tudott leütni sokat belőle, de az ellenfele azonnal sokat vett le a HP-jából.
- Switch, Kyuu! - Kiáltottam azonnal, mikor láttam, hogy az ő HP-je lett a legkevesebb. Amint meg volt a switch, én meg Villámlás együttes erővel megrohamoztuk a mobot, és egyszerre csaptunk le rá. Én a késemet a fejébe döftem, Villámlás meg a Villámkarmokat használta, hátha ezeknél is úgy van, mint a Pisces Lovagnál akkor: Hogy alaposan sérülnek tőle.
- Askr, használja a peted a képességét, és ha kell, switch-eld le Tiffany-t!
– Remek, nagyon jó! Úgy tűnik, hogy más kasztúnak kellett álcáznunk magunkat, mintha nem is azok lennénk már, akik bementünk. Szépen megoldottátok, ügyesek vagytok! – Dícsért meg minket Diabel. – Most pedig tovább! – és mentünk is a következő teremben. Először sötét volt, de mikor felgyúltak a fények, 3 ronda lény állt velünk szembe. Amik támadtak is. Kyuu megtámadta az 1.-t, de nem tudott leütni sokat belőle, de az ellenfele azonnal sokat vett le a HP-jából.
- Switch, Kyuu! - Kiáltottam azonnal, mikor láttam, hogy az ő HP-je lett a legkevesebb. Amint meg volt a switch, én meg Villámlás együttes erővel megrohamoztuk a mobot, és egyszerre csaptunk le rá. Én a késemet a fejébe döftem, Villámlás meg a Villámkarmokat használta, hátha ezeknél is úgy van, mint a Pisces Lovagnál akkor: Hogy alaposan sérülnek tőle.
- Askr, használja a peted a képességét, és ha kell, switch-eld le Tiffany-t!
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 32
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Exp: (3453/3500)
Céh: Artes
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Pént. Május 03 2013, 16:42
2 támadás betalál a 2-ből, összesen 18 életet levéve. A Varangykatona #1 életsávja sárga. Varangykatona #2 Tiffanyt veszi célba, 4-et sebezve rá.
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 23 élet, 0 páncél
Askr jön egyszer. Ha Askr tényleg használni akarja a petje speciális képességét, római kockával kell 4 vagy felette dobnia.
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 23 élet, 0 páncél
Askr jön egyszer. Ha Askr tényleg használni akarja a petje speciális képességét, római kockával kell 4 vagy felette dobnia.
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Askr Pént. Május 03 2013, 17:38
Miközben tanácstalanul álltam, a többiek már meg is oldották az áthaladást. Ki ki a maga módján rejtette el kasztjának jellemzőjét. Diabel elégedett volt velünk, bár én keveset tettem a feladat megoldásához. Miután beértem a többieket a kasztom elrejtésével, folytattuk a torony szintjeinek bejárását. Számomra kérdéses volt, vajon mennyit kell még menni, hogy végezhessünk a feladattal. Hatira pillantgatva nagyon úgy nézett ki, már igazán akart harcolni.
Nos, a következő szintre lépve sor is kerülhetett arra, hogy kitölthesse vágyát, néhány varangykatonán. Először Kyuu támadt az elsőre, jónéhány életponttól megszabadítva azt. Utána következett Enheriel és Villámlás. Rajtam volt a sor. A lány tanácsai hasztalannak bizonyultak a számomra és a démonfarkas kölyök ugyanúgy érzett, mint én. Felhorkantva jelezte felém, mennyire nem rajong az ötletért. Sem én, sem Hati nem bírta, hogy megmondják nekünk, mit csináljunk. Ha elsőre kijátszom az ütőkártyákat, talán rosszabb helyzetbe kerülhetünk. Csak némán csóváltam fejemet, a többire amúgy sem volt időm, elvégre harcolnunk kellett. Mivel saját sebzéssel nem rendelkeztem, Hatinak intettem. A fekete farkas értően vakkantott fel és bátran az első varangy katona felé vetette magát és jól megharapta. Már Hati rohama előtt sárga lett az életsávja, de hátha sikerül újabb pontoktól megszabadítani.
Nos, a következő szintre lépve sor is kerülhetett arra, hogy kitölthesse vágyát, néhány varangykatonán. Először Kyuu támadt az elsőre, jónéhány életponttól megszabadítva azt. Utána következett Enheriel és Villámlás. Rajtam volt a sor. A lány tanácsai hasztalannak bizonyultak a számomra és a démonfarkas kölyök ugyanúgy érzett, mint én. Felhorkantva jelezte felém, mennyire nem rajong az ötletért. Sem én, sem Hati nem bírta, hogy megmondják nekünk, mit csináljunk. Ha elsőre kijátszom az ütőkártyákat, talán rosszabb helyzetbe kerülhetünk. Csak némán csóváltam fejemet, a többire amúgy sem volt időm, elvégre harcolnunk kellett. Mivel saját sebzéssel nem rendelkeztem, Hatinak intettem. A fekete farkas értően vakkantott fel és bátran az első varangy katona felé vetette magát és jól megharapta. Már Hati rohama előtt sárga lett az életsávja, de hátha sikerül újabb pontoktól megszabadítani.
Askr- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 533
Join date : 2013. Feb. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Exp: (10/2900)
Céh: -
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Kayaba Akihiko Pént. Május 03 2013, 17:38
The member 'Askr' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] A Békakirály Nagytornya
by Diabel Pént. Május 03 2013, 17:48
A támadás talál, 3 életpontveszteséget okozva. Varangykatona #1 életsávja pirosba csúszik. A Varangykatona #3 is Tiffanyt támadja, újabb 4 életpontveszteséget okozva.
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 19 élet, 0 páncél
Tiff jön egyszer.
Varangykatona #1 – 47 élet, piros életsáv (25% alatt van az élete)
Varangykatona #2 zöld életsáv
Varangykatona #3 zöld életsáv
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #1
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Varangykatona #2
Askr (minden 3. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #3
Tiffany (minden 2. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu: 13 élet, 0 páncél
En: 30 élet, 2 páncél
Askr: 20 élet, 6 páncél
Tiff: 19 élet, 0 páncél
Tiff jön egyszer.
Varangykatona #1 – 47 élet, piros életsáv (25% alatt van az élete)
Varangykatona #2 zöld életsáv
Varangykatona #3 zöld életsáv
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Kyuu (minden 4. körnél pihen, támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #1
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Enheriel (minden 6. körnél pihen, támadáskor nem kell dobnia, pet támadáskor nem kell dobnia, speciális képesség használatkor nem kell dobnia)
Varangykatona #2
Askr (minden 3. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 3 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 4 vagy afölött kell dobnia)
Varangykatona #3
Tiffany (minden 2. körnél pihen, támadáskor 6-ot kell dobnia, pet támadáskor 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatkor 3 vagy afölött kell dobnia)
Diabel- Mesélő
- Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.
Karakterlap
Szint: 12
Exp: (612/700)
Céh: -
2 / 4 oldal • 1, 2, 3, 4
Similar topics» A Békakirály Nagytornya
» [Küldetés] A fiatalság forrása
» [Küldetés] ???
» [Küldetés] Fogolydilemma
» [Küldetés] 11
» [Küldetés] A fiatalság forrása
» [Küldetés] ???
» [Küldetés] Fogolydilemma
» [Küldetés] 11
2 / 4 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|