Tatsuki Ranmaru

1. képesség: yagan: többszörös fókusz ~ ezennel törlöm a szótáramból a periférikus látás fogalmát! Nem kell fókuszálnom. Amit a "szemem sarkából láttam csak", az is ugyan olyan éles volt, mintha egyező távolságra, csak pontosan előttem történt volna. A titok igen egyszerű: speciális képesség*1. Ennyi helyre vagyok képes egyszerre figyelni, plusz a saját tekintetem. Így például két speciális képesség esetén akár három célpontot is szemmel tudok tartani, és ebben nem akadály, ha egymástól messze (horizontális) vagy távol (vertikális) helyezkednek el... talán mondanom sem kell: mindezt bandzsítás nélkül.

Az Ítélet Ökle a játékban megalakult első céh. Mivel ehhez a legjobbnak kellett lenni rövid idő alatt, ezért a céh nem szimplán a legjobb játékosokat keresi magának, hanem azokat, akik tehetségük révén többek tudnak lenni kaszttársaiknál. Alapvető céljuk a bosszú, hogy meghatározott eszméik szerint igazságot szolgáltassanak ebben a világban, ítéletük pedig mindenkit elérjen: az itt rekedtek élete számukra a legfontosabb, még egy orgyilkos céh tagjai sem érdemlik meg, hogy életvonaluk elérje a nullát. Kayaba Akihiko lelkén pedig napról napra több ember vére szárad, amely megtorlást kíván.
Szívesen fogadnak maguk közé bárkit, aki hajlandó állandó fejlődéséért vagy társai fejlődéséért tenni – ezzel keresd bármelyik céhtagot, amely ha beajánl, valószínűleg felvételt nyersz. Beajánlód személyes mentorod és egyben mestered lesz a továbbiakban, aki felel érted, és akinek felelned kell.
A legbecsesebb fegyvereden vagy páncélodon hordd a céh logoját.



Szabályok:

• Minden céhtag köteles törekedni arra, hogy saját kasztján belül a legjobb legyen. Ez alól csak akkor lehet kivétel, ha a legjobb már a céhünk tagja.
  
• A céhen belül mindenki felel valakiért, akire hallgatni köteles, és akinek tettiért neki is felelnie kell, legfelül pedig a céhvezér áll.
  
• JK megölésére csak egy olyan helyzet jogosít fel, ha így egynél több másik játékos életét mented meg – majd vállald a következményeket: mint gyilkos, el fogunk zárni!
  
• Régi, számunkra elavult eszközeinket nem adjuk el, hanem alsóbb szintű céhtársainkat támogatjuk velük.

És hogy a céh hű legyen eredeti megalapítójának szavaihoz:

• Senki sem állhat az utunkba!

Keresés jártasságomat szeretném Éjjellátásra cserélni. Az ok igen egyszerű: amikor a Keresést vettem, még öt alap jártassághely volt, így úgy gondoltam, belefér a keretbe. Most viszont már azt látom, nem engedhetem meg magamnak. Kicsit pontosabb megfogalmazással: szeretném jobban kihasználni a jártasságaimat, és ebben egy Keresés csak hátráltat.
Másrészről eddig még jutalmat nem kaptam miatta, nem használtam. Éjjellátásra cserélném.

Köszi,
Ran

Fegyverkovácsolás jártasságomat szeretném Növénylátásra cserélni. Tudom, hogy csak egyszer lehet jártasságot cserélni, de kiemelném, hogy már az előző jártasságmódosításomat is szabálymódosítás miatt kérelmeztem, és most megint azért vagyok gondban, hogy ezt elfogadjátok-e, mert azóta megint szabálymódosításra került sor. A rendszer áldozatának érzem magam.
Emlékeim szerint eddig egyetlen darab körpajzsot tudtam csinálni... bár mintha lett volna még valami, de a lényeg, hogy nem használtam agyon a jártasságot. Túlélném, ha a jártasságmódosításért cserébe mondjuk alap szinten indulna újra a növénylátásom. Boltom volt, de aztán törölve is lett, sok értelme nem volt, szóval nem marad túl sok bug utánam.

Reménykedem kérelmem pozitív elbírálásában,
Ran

Evolúció: passzív skill. Ranmaru gyorsabban fejlődik a társainál, rohamtempóban véve a szintek lépcsőfokait. Számítás: (speciális képességpont x szint) osztva hárommal. Tehát kettes szinten három pont mellett kettő. Mert (2x3)/3=2. És így tovább.


Rendellenes gyorsaságú szaporodását figyeltem meg a tapasztalatpontjaimnak. Nem indokolta semmi, hogy olyan gyorsasággal fejlődjek, ahogy a szinteket léptem. Néha még abban is kételkedtem, hogy bármi indokolná, hogy szintet lépjek. Tengődésem közepette mégis kezdtem úgy érezni: ha teszek valamit, annak eredménye van. Ha hajszára indulok, látványosan gyarapodik az exp-em.
Kicsit szidtam magamat, mert idő kellett, amíg rájöttem, hogy csak le kéne gördítenem a skilljeim listáját. Igen, ott találtam közöttük az evolúciót.
Biztos voltam benne, hogy unique képesség birtokába jutottam. Eddig nem is hallottam hasonlóról, vagy ha igen, elkerülte a figyelmem. Bárki beláthatja, hogy utóbbi eset megtörténésének valószínűsége konvergál a nullához.
Számba vettem az eseményeket, amik mostanában történtek meg velem, és olyan szintű változást követeltek maguknak, hogy az aktiválta nálam ezt a skillt. Mert igen, biztos voltam benne, hogy a rendszer osztotta ki nekem. Én hasonlót nem igényeltem, fel sem merült bennem, bár tény, hogy erősen szükségem volt egy ilyen megoldásra.
Elértem a tízedik szintet. Ez fordulópontnak számított, de el is hagytam, mire észrevettem, hogy birtokomban van ez a képesség. Bár tény, hogy ez nem jelenti azt, hogy korábban ne bírtam volna már vele.
Új pontelosztásom megint kiemelt az átlag közül, örömmel vettem észre, hogy ismét a legjobbak között vagy. Annak a listának az élén, amivel Kizashi anno, még a játékba lépésem első napján beetetett. Megmosolyogtam az emléket.
A legügyesebb íjász lettem. Nem csak mint íjász. Minden játékos közül a legügyesebb. Ott is volt a helyem közöttük – éreztem.
Akkor talán a legnagyobb változás az lehetett az életemben, hogy kiléptem a Justice League-ből. Ez már nem a régi Ököl volt, nem a Fist of Judgement, amit Kazumával és Kizashival hoztunk össze hármasban. Már a tagokat sem ismertem. Nem is akartam. Nem érdekelt. Kiléptem.
És talán éppen ez volt az a pont, ahol az új skill SAO-beli énem kódolásának részévé vált. El nem vehették már tőlem. Talán halálom esetén megint újraossza a rendszer. De ennek a képességnek a birtokában már kevesen lesznek, akik birokra kelhetnek velem.

Tovább! Fejlődni akartam. Továbblépni.
Rohanni! Tépni!