Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Csoki-Süti bunker ^^

+11
Ozirisz
Silence
Kuradeel
Hayashi Yuichi
Kusumi Ayani
Rosalia
Mirika
Cardinal
Kayaba Akihiko
Hinari
Szophie
15 posters

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Csüt. Feb. 19 2015, 14:13


Kellemes melegség, egyenletesen pulzáló, szétszéledve ujjaim között, ahogy össze-összecsuktam őket, mielőtt újra szétnyitottam volna. Lángok emelkedtek majd tűntek el, különös fénybe borítva tenyerem, s érezni véltem könnyed eleganciájuk; sebzés nélkül nyaldosták kezemet, fel-felfutva karomon, a reggel nyugodt sugaraival elegyedve.
Vidám beszélgetés, dicséretek, s még véget sem értek, mi már a borostyánnal felfuttatott palota bejárata előtt álltunk, s amíg Ayani csodálkozón, én büszkén szemléltem az épületet, továbbra is Tűzrózsát simogatva, már-már megszokásból. Lewis hagyatéka. Egy pillanatra visszagondoltam arra a párbajra, a férfi kezében tartott italra, amivel engem is kínált, s a megbízásra, amit igyekeztem teljesíteni, s amit azóta is igyekszek. Egy erős közösséggé alakítani a céhet és segíteni mindenkin, akin csak lehet. Akin képesek vagyunk… mindeközben pedig megtenni mindent a kijutásért. Igen. Bólintottam. Magam sem tudtam, mire, s ekkor néztem csak rá a lányra újból, mosolyogva nyitva ki előtte a kaput, engedve őt előre.
- Oh persze, a köpeny – nevettem fel – Érdekes darab – tettem hozzá, amíg leszerelte, továbbindulva a csokiszoba felé. Kérdésére azonban megtorpantam, s elgondolkodva pillantottam a tok felé, amiből kilátszott a tökéletesen megmunkált markolat – Igen… de ezt is majd fönt – érintettem meg a fegyvert lágyan, tekintetem csöndes mosollyal emelve az idomárlányra. Egész jól össze tudta rakni a dolgokat, ezzel is azt igazolva, hogy Ren tévedett a bosson. Ám hogy mit és mennyit fogok neki elmondani, mennyit mondhatok el, arra még magam sem tudtam a választ. Mirit már tájékoztattam egy-két dologról, ám könnyen lehet, hogy Ayanit csak megijeszteném vele, arról nem is beszélve, hogy a lány bármennyire is szimpatikus, kissé azért figyelmetlen. Vagy csak én vagyok túl borúlátó? Homlokom ráncolva latolgattam az esélyeket, majd egy sóhajtás kíséretében vetettem el az egészet, inkább összekészítve a teához valókat, hogy mielőbb felmelegedhessünk a forró italtól. Mindkettőnknek töltöttem, s mikor Aya biztosított felőle, hogy Tűzrózsa rendben lesz, én is leültem végül, a kezembe véve a csészét. Érdeklődve figyeltem az „etetést”, s valóban, ilyet még nem láttam. Ám nem lepődtem meg rajta, hiszen végtére is, Aincradban voltunk: kevés dolog volt, amin két itt töltött év után meg tudtam lepődni. Helyette csak vidáman szemléltem a történéseket, majd hallgattam végig a lány magyarázatát, néha bólogatva mellé, mélyeket lélegezve a különleges illatból.
- Tényleg jó – mondtam, egy pillanatra be is hunyva a szememet, átadva magam a békés lazításnak, hátra is dőlve. Jó volt, kellett. Egy kis szünet. Egy pár másodperc, míg nem gondolsz semmire, kiüríted az agyad, s csak a citromfű lágy illatát érzékeled, el is feledkezve a külvilágról. Ami ott van, ami nem tágít. S ami nem tűri meg, hogy sokáig ignoráld.

A gondolat hirtelen jött, éles fájdalommal szakítva meg a csönd lassú folyamát. Összeszorítottam ajkaim. Meg kell beszélni. De még vártam. Végül egy sóhajjal ültem fel, elmélyülten kortyolva bele a teába, majd letéve azt, meredtem előre. Nehéz volt.
- Nos… amit kint mondtam… – kezdtem bele, kicsit sem szívesen, egy sort fészkelődve is a kanapén – Előbb mesélj te. Kérlek – néztem rá a lányra, közben kezemmel a Katana tokjával babrálva, félig öntudatlanul, amolyan pótcselekvésként – Fontos, hogy amit csak tudsz, mondj el nekem a Tenkáról, ha lehet – folytattam komolyan – Utána én is mesélek majd – tettem hozzá, valami mosolyfélével próbálkozva, több-kevesebb sikerrel. Érdekelt, hogy Ayani mit tud. Érdekelt, de egyben féltem is tőle, azt hiszem.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Kusumi Ayani Csüt. Feb. 19 2015, 21:05

Hina igazat adott a gyanúmnak… akkor Hinari lehet, hogy a másik legend tulajdonosa? Vagy csak hasonló? Eh… Majd ha sor kerül rá, talán még szóba hozom azonban, tiszteletben tartom, hogy ne itt beszéljek róla, így inkább nem szólok többet ez ügyben egyelőre. A szobába érve, máris helyet foglaltunk, és miután hozza a teákat. Tényleg nyugodtan végig hallgatta a magyarázatomat, pedig azt hittem zavarni fogja, hogy ilyen sokat beszélek. De úgy tűnt nem bánja, és az illat is tetszett neki. Finoman elmosolyodok, majd Tűzrózsa felé nézek. Végül a kisebb csendet Hina sóhaja töri meg. Oldalra pillantok, hogy lássam az arcát. Ahogy tűnt kényelmetlen témához értünk. Először nem igazán értettem mire akar célozni, de végül mikor jött a kérés, már rájöttem. Ismét magam elé meredek, és veszek egy nagy sóhajt. Behunyom a szememet, és egy kis pillanatig nem szólalok. Majd ismét fújok egyet, de akkor már kihallható volt a hangomból a szomorúság. Végül belekezdek.
- Saya, Enheriel, Raven, Peter,  Ozirisz és Kenichi nevű lovag. Ők, és mi Tűzrózsával találkoztunk először a Tenkával. Elvileg. Három taggal. Név szerint egy Ghost nevű köpenyeges alak, nagy eséllyel árnyharcos. Elvileg piszkosul gyors, és azt állítják support szerepet tölt be. Legalábbis ezt állította Kenichi, akinek az oldalán elvben harcolt egyszer… aztááááán. Egy kardforgató lány, akinek nem tudtuk meg a nevét. Bárbajra hívta Enhit és Petert. Enhit nagyon egyszerűen legyőzte, de Peterrel való harca félbeszakadt. És egy Raiga nevű harcos Hentes fegyverrel. Nagydarab otromba srác, de piszkosul erős. – tekintetem még szomorúbbá vált, és csüggedtség tört elő belőlem – Egyhitelte Kenichit… egy állítólag full tankos HP-s lovagot… de olyan erővel, hogy a lökéshullám engem, Oziriszt, Villámlást, Tűzrózsát is a földre küldött, bár nem sebződtünk, de egy egy felfelé tartó lépcsősoron voltunk… így leburultunk az aljáig… Nem tudtam segíteni neki… Kenichi ott halt meg előttem… support vagyok… és mégsem tudtam segíteni rajta. – fújok egyet, majd Hinarira nézek – Volt ott egy Mímelő Mókus nevű ritka mob. Ghost azt állította, hogy 18-as ereje, és 800 élete van. – kicsit elnémulok és oldalra pillantok, ám mivel nem akarom eltitkolni Hina elől befejezem a mondatom – Raiga ezt is kivégezte egyetlen csapással. Ennyit tudok. Illetve annyit, hogy a céhük követeli a többi céh nyersanyagját. És ha valahol meglátjuk a jelüket, ami egy kis szalmabábú emberke, akkor az jelzi, hogy ott ők tevékenykednek.
Elhallgattam, és vártam Hina hozzáfűz-e valamit, vagy kérdez-e. Nem szívesen beszélek erről a témáról, de Hina megkért rá... és tisztelem annyira a lányt, hogy eleget tegyek a kérésére.
Kusumi Ayani
Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 27
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal3819/4100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Szer. Feb. 25 2015, 22:44


Szótlanul hallgattam végig a lányt, és bár volt bőven olyan, amit Ozirisz már elmondott, és olyan is, amit… megtapasztaltam már, mégis, Ayani tudott újat mondani. Főleg ami Ghost erősségeit és a Tenka céljait illeti. Megjegyeztem mindent, minden apró részletet, és Aya talán még be sem fejezte, én már a szalmabábu után kutattam emlékeimben, próbálva kitalálni, láttam-e már valahol e jelképet. Ám szerencsére nem volt ilyesmi, így egy cseppnyivel nyugodtabban fordultam az idomárlányhoz:
- Köszönöm. Mindent, amit elmondtál, habár néha fáj emlékezni… - hajtottam le a fejem, a csésze tartalmát bámulva egy ideig, a teát lötyögtetve benne lassan – Tudod, Raiga velem is megtette, amit veletek… hogy előttem ölt meg egy fiút… félig az én hibámból is, azt hiszem… - megráztam a fejem, úgy néztem rá a lányra újból – Emlékszel még a Pengék Táncára? A szervezőre, Victorra? Ő utasította a harcost, ő is Tenka tag… Mirinek elküldtem mindent, amit megtudtam a céhről, de félek nem lesz elég a hatékony felkészüléshez… - kezeimben megremegett a csésze, ahogy megszorítottam azt, s le is kellett tennem az asztalra, mielőtt eltörtem volna – … A céhek nyersanyagait, igaz?... – kérdeztem elgondolkodva, egy kis szünet után. Ilyesmiről nem volt szó aznap este, bár ez valahol érthető is: Freyának a Katana, Victornak pedig a játék volt fontosabb. Ám ha Ayaniéknak elmondták ezeket, bizonyára nem hagyják annyiban, s ha belevesszük Victor befolyását, igencsak nehéz lesz őket leállítani, ha egyszer elkezdik. Sőt, talán már el is kezdték…
- Raiga miatt viszont ne aggódj. Nyolcszáz hp-t nem képes leütni úgy még felszereléssel se, hogy a pusztakezes sebzése kilencvenkilenc… - néztem rá Ayanira biztatón, önkéntelenül is érintve a vállam, egy nagyobb sóhaj után – Valószínű a Mókusnak nem fix az életpontja, vagy csak Ghost akart becsapni titeket – mondtam, próbálva valami mosolyfélét magamra erőltetni, kevés sikerrel: nem volt túl reményteli a felállás. Ha ez a céh előszeretettel ölöget meg másokat csupán az erejük szemléltetése miatt, úgy minél hamarabb tenni kéne valamit ellenük. Ám hogyan lehetne, ha ekkora befolyással bírnak, és a rejtekhelyük is titkos? Egyáltalán, van-e esélyünk ellenük, Ghost még felfedezetlen mérgei ellen, melyek maximális pontossággal érnek célba? Hátradőltem a kanapén, s nem is vettem észre, hogy időközben elvettem egy sütit a tálcáról, s azt kezdtem el majszolni. Alexnek igaza van. Először kicsiben kell kezdeni. Bólintottam, önmagam megerősítésére, habár mindebből Ayani aligha érthetett bármit is.
- Nos, nem tudom hogy vagy vele, de nekem elég a komorságból – fordultam a lányhoz hirtelen, majd nyújtóztam egyet, bekapva a süti maradékát, pár korty teával öblítve le azt. Igen. Elég… egyelőre. Ideiglenesen félretettem a Tenkát. Annak minden problémájával és feszültségével együtt. Hisz momentán ötletem se volt, amivel továbbhaladhattam volna…
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Kusumi Ayani Szomb. Feb. 28 2015, 19:19

Hinari szavai kicsit elcsüggesztett. Nem hittem volna, hogy Raiga ennyire szemét, hogy csak ilyen könnyen veszi az életeket…. viszont a sebzése az elképeszt.
- 99… ekkora sebzés… szinte képtelennek tűnik. Én is gondoltam rá, hogy talán Ghost becsapott… de szerintem ő csak az erőre összpontosít, így a skilljei is ilyenek lehetnek. – mondom kissé csüggedten.
Tényleg eléggé kiábrándító tények, de nem eshetünk kétségbe. Biztos van módja, hogy megszabaduljunk tőlük, és hogy ne kelljen ehhez megölni őket… De ezt csak úgy lehetnénk képesek, ha egyesével fognánk el őket… Azt szerintem meg nem szívlelné mindenki. Hinari végül arra kért, hogy inkább lépjünk témát. Bár mondjuk nem éppen ezekkel a szavakkal, de a lényeg, hogy inkább más témáról kéne beszélni. Végül is támogatom a dolgokat így csak beleposhadunk a komorságba. Persze jön a kérdés, hogy akkor most mi a fenét csináljak. Jobban mondva… mi legyen a beszédtéma? Jó igazság szerint volt egy-pár tippem miről beszélnék vele igen szívesen, de kicsit pofátlanságnak, és tolakodásnak éreztem volna, ha rákérdezek a kardra. Ha úgy érzi, hogy el akarja mondani, végül úgyis el fogja mondani. Így viszont más téma kell. Végül rájöttem miről legyen szó. Egy apró huncut mosoly jelenik meg az arcomon, és lábamra könyökölve megtámasztom a fejemet, majd a lányra nézek kíváncsian.
- Mond csak Hinari. Hogy álltok Alexel? Ahogy láttam a múltkori kazin igen jól összemelegedtetek már. – kicsit kuncugok, mielőtt folytatom – és valóban te hordod a kapcsolatban a gatyát? Bár nem nagyon ismerem Alexet, de úgy vélem egy ilyen erős lány mellett, tuti hogy te vagy a parancsnok a mindennapi dolgokban. Na de mesélj… eljegyeztétek már egymást?
Kíváncsi voltam vajon meddig jutottak Hinariék. Fú remélem még nem volt esküvőjük. Én is látni akarom Hinari esküvői ruhában.
Kusumi Ayani
Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 27
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal3819/4100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Vas. Márc. 15 2015, 20:46


Persze, hogy témát akartam váltani, s úgy tűnt, egyetlen mondat elég is volt hozzá; Ayani értette a célzást. Ám ami utána következett, vagyis amit a lány ezután mondott, egyszerre lepett meg és csalt mosolyt az arcomra, márcsak a fiú nevének említése is, és az idomárlány mimikája, ahogyan felém fordult. Magát a kérdést is csak később értettem meg.
- Hát, megvagyunk, illetve együtt, meg jól meg minden – kezdtem, belepirulva a szavakba, természetesen, ám azért kissé zavart, hogy ilyen nyitottan rákérdezett olyasmire, amin eddig mégcsak el sem gondolkoztam. S most, hogy megtörtént, sem tudtam rendes választ adni – Bevallom ilyesmin még nem töprengtem el – vakartam meg a szám szélét zavartan, majd vettem el mégegy süteményt, hogy valamit csináljak is az apró szünetben, ami beállt kettőnk között – Erősnek lenni… Tudod, a fogalomnak több értelme van. És nem szabad csak az egyiket alapul venni egy a másikhoz kapcsolódó következtetésben – néztem rá komolyan, majd apró mosollyal folytattam - Alex sokkal erősebb nálam. Nem szintben, s nem is a bossokon mutatott koncentrációban… egy ezeknél sokkal fontosabb dologban. Miatta tudok olyan lenni, amilyennek bizonyos helyzetekben lennem kell, s azt hiszem rég feladtam volna már, ha ő nem lenne…
Furcsa volt ezt így kimondani. S bár ezeknek eddig is tudatában voltam, mégis, Ayani volt az első, aki előtt meg tudtam fogalmazni, szavakba tudtam önteni. És egyáltalán nem bántam meg, bármit is gondoljon rólam a lány ezek után. Hiszen senki sem megingathatatlan, s mindenkinek szüksége van valakire, akire támaszkodhat, s az, hogy én más szemében ki vagyok, nem jelenti azt, hogy ne lennék pont ugyanolyan, mint ők. Nem is akartam más lenni. Legalábbis a barátaim, ismerőseim számára semmiképpen sem.
- Igazság szerint gondolkodni is elfelejtek, ha rám mosolyog – nevettem el magam, feledve a fejem felett gyülekező, borús gondolatokat – Nehéz lenne emellett határozottnak lenni, meghát, nem is kell. Csak örülök, hogy itt van ő nekem… a legtöbb, amit kívánhatok – meséltem, szórakozottan lóbálva a lábam, nem is igazán figyelve oda Ayanira és az utolsó kérdésére. Talán még azt se vettem volna észre, ha a lány időközben elmegy, olyannyira bele voltam feledkezve a gondolataimba...

A beszélgetés pedig tovább folyt. Ayani még itt volt egy ideig, s miután kisétáltam vele a céhház elé, mosolyogva és jókedvűen köszöntem el tőle. Ahhoz képest, amilyen témával indult, meglepően jól sikerült ez a nap.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Cardinal Vas. Ápr. 26 2015, 23:02

Ayani: Körpajzs
Hinari: Éles *fegyver*
Cardinal
Cardinal
Moderátor
Moderátor

Hozzászólások száma : 3346
Join date : 2012. Dec. 16.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal0/0Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (0/0)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Hétf. Ápr. 27 2015, 11:58


Rendhagyó szombat, bossmeghívás


Szombat lévén a csokiszobában ücsörögtem, várva a lányt. Ahogy megbeszéltük, a találkozókat visszahoztuk a saját kis medrükbe. Bár most nem csak egy hétköznapi csevej miatt vártam Hinarit, célom is volt a mai nap vele.

Örültem, hogy megint itt látom: ezek a beszélgetések voltak a hét legjobb órái, itt tudtam végre felszabadultan viselkedni, minden gondtól mentesen. Most is, már maga a tény mosolyra késztetett, ahogy a minimapon kettőnk pozíciója egyre közelebb került egymáshoz. Végül benyitottam.
- Szia - köszöntem vidáman, és lehuppantam a kanapéra.


Mosolyogva fogadtam. Igazából nagyon jó kedvem kerekedett, pedig egyébként az izgalom a szívem mélyén ott volt, sőt, még látszódott is, hiszen az ujjaimat gyűrögettem.
De Hinari az Hinari, nem gondoltam úgy, hogy akármi baj is történhet a vele való beszélgetés során.
- Szia! - és mire mondtam volna, hogy "Pattanj le mellém!", már meg is tette.
- Mi újság veled? - fordultam felé, kicsit meggörnyedve szokásos egyenes tartásomból, most teljesen lazán.


Máskor talán feltűnt volna, hogy furcsán viselkedik, ám annyira fel voltam dobódva márcsak a tudattól is, hogy itt van, hogy nem is jutott eszembe nézelődni.
- Hát, történt pár dolog... igazság szerint semmi hű de pozitív - húztam el a számat - De mindegy is - ráztam meg a fejem - Ha most elkezdenék erről beszélni, abból semmi jó nem származna - nevettem fel keserűen, majd hátradőltem, elnyúlva - Mesélj inkább te valamit. Hogy vagytok? Van már új ház? - fordultam felé érdeklődve, s próbálam kiverni a fejemből Anatot, és egy rövid időre talán Alexet is, akiről szerencsére éppen tudtam, hogy biztonságban van, így megengedhettem magamnak némi aggódásmentes szünetet. Talán...


Rá akartam kérdezni, de igazság szerint tudtam. Én is hallottam Anat halálhírét. De mégis ki az, aki ilyesmivel foglalkozik, amikor már nyíltan és világosan megtudta, hogy a túlvilág létezik, a csodák léteznek, és csak neki vannak? Én már hittem benne, hogy valami jó dolog van a halál után, ami engem szolgál, a kívánságaimnak, a jólétemnek van, és ami engem is be fog majd fogadni. Valami, amitől nem kell félni.
Így tehát egyáltalán nem bántam, hogy Anatole eltávozott, hiszen tudtam, hogy egy nagyon jó helyen van, ahol majd találkozhatunk egyszer. Bár hiányzott, az tény, de nem jobban, mint ha elutazott volna egyszerűen. Voltam a Black Ironban is, és tettem oda pár gyönyörű virágot, melyeket magam szedtem a téren. Nem tudom, hogy lát-e. Erre még nem sikerült fényt derítenem. De ez a gesztus mégis fontos volt.
Most elmondhatnám mindezt Hinarinak is, de úgy gondoltam, úgy sem hinne nekem. Annu nem érthette, hisz vele nem történt meg a csoda. Még úgy sem hiheti, hogy saját szemével látta.
Így csak válaszolgattam neki, nem mondva semmit a szomorúságának tényére.
- Hát.. Igazából szilveszter óta nem találkoztunk. Ugye.. akkor kértem egy kis időt. Aztán Zu meghalt, és.. Utána meg féltem. Helyre kellett raknom mindent. És nagyjából akkor körül tisztázódott bennem az egész rendesen, amikor egerekre vadásztunk. Szóval hát még sehol..
- De.. ha minden igaz.. Hamarosan elkerülhetetlen lesz a találkozás. - itt már tényleg látszódott rajtam az idegesség. Mindennél jobban tartottam valamiért attól a találkozótól. Most kialakult bennem egy feltétel nélküli szerelem, a kék érzése, ez a túlvilági boldogság.. Nem akartam elrontani. Féltem a vörös érzéstől, féltem, hogy megint visszatérnek a rossz gondolatok.


- Tényleg? - csodálkoztam rá és kérdeztem is rögtön vissza - Mármint, furcsa hogy azóta nem is találkoztatok - szabadkoztam, s most, ahogy pillantásom végigfuttattam rajta újból, sokatmondó mosolyt küldtem feléje - Csak nem félsz? - hajoltam közelebb hozzá kuncogva, majd játékosan átöleltem - Ne aggódj, nem harap. Vagyis, gondolom - nevettem fel - Biztos hiányzol neki - mosolyogtam rá, ezúttal az előzőnél biztatóbban - És? Mikor lesz a nagy viszontlátás?

Nem voltam biztos benne, hogy most félek-e attól a bizonyos harapástól, vagy sem. Igazából kellemesnek is tartottam volna, ha nem kapcsolódna a csúnya és gonosz vörös érzéshez, amit egy ideje próbálok mellőzni, és a legteljesebb módon elítélni.
- Nekem nagyon hiányzik.. - említettem meg sóhajtva. - De jó ez így. Én akartam, és... Elégedett vagyok. Mert kibírhatatlanul hiányzik, és ez jó. És mert még így is úgy érzem, közel van.. A gondolataimban és a szívemben. A különválás nemhogy megingatott volna, most annyira biztos vagyok az érzéseimben, mint még soha. - vallottam be büszkén, meséltem el neki az eredményt, amit az elmúlt hónapok hoztak.
- A következő bossharc előtti délelőtt. A harc délután lesz.. - vezettem át a válaszommal a témát a fontosabb kérdéskörre.


Csak mosolyogtam. Jó volt őt boldognak látni, még ilyen érdekes módon is. A feleletében viszont volt új információ, ám attól még, hogy nem számítottam ilyesmi témaváltásra, nem is lepett meg különösképpen. Csupán az, hogy eddig nem hallottam sem bossról, de mégcsak a kazamatával sem tudtam, a többiek hogy állnak. Én ezúttal más irányban tettem a dolgom; múltkori amúgyis lefárasztott annyira, hogy ezt most a többiekre bízzam.
- Oh, máris megvan a bossterem? Nem is tudtam... - most rajtam volt a zavartság sora, de ez sem tartott sokáig, hisz nem volt mit szégyellnem rajta - Melyik nap lesz? Tudsz valamit? - lehet nem vágott ide pontosan, de ha már Szophie felhozta, jó lett volna megtudni pár dolgot ezzel kapcsolatban is...


- Hááát.. Igazából nem sokan tudnak még róla. Mert én szervezem. Úgyhogy ezúton is szeretnélek meghívni.^^ A pontos nap még nem tisztázott, előbb mindenkivel szeretnék beszélni. Viszont téged délután 4 óra 40 percre várlak.

- Ööö... rendben ^^ Köszi - feleltem - Négy negyven, ott leszek. A napot meg a koordinátát meg majd küldd el, ha meglesz - tettem hozzá vidáman, s örültem neki, hogy ez az ügy is haladgat, a 18-as boss utáni hosszabb kihagyás után.

- Ne késs. Wink - utasítottam még, habár kételkedtem volna benne, hogy megtenné. - Arra kérlek még, hogy Ozirisszal beszélj erről majd előtte.. És készítsd fel. Támogasd. Nekem nincs most időm erre.. És hozd majd magaddal mindenképp. Kocsma közelébe ne engedd! Bár egy kis ital azért engedélyezett.. És mindenképp mutasd neki, hogy vele vagy, nincs egyedül.

- Persze, ez csak természetes ^^ Akár együtt is mehet majd a céh, ha gondolod... vagy te előbb ott leszel már? - kérdeztem, s csak most tudatosult bennem, hogy Szophie szervezi a harcot, s nem csak mint résztvevő megy majd. A gondolatra halvány mosoly ült ki az arcomra: minden játékossága ellenére, az idő előrehaladtával egyre többet mutatott meg nekem a komolyabb énjéből. Bár hogy ez rám, ránk nézve jó-e vagy rossz... hát, nem mindig tudtam eldönteni. Neutral
- És hogy tervezed, kik jönnek? Fix létszámos lesz, vagy mindenki? - jutott eszembe s így kérdeztem is rá, bár lényegében mindegy is volt.


- Mindenképpen együtt megy majd a céh... többi tagja. Legalábbis egy időpontra.
- Én olyan négy óra felé már ki fogok vándorolni a kapuba szerintem. Megelőzendően a váratlan eseményeket.
- Akik eddig ott voltak, azokat szeretném meghívni. Újat senkit, vagyis.. hát.. Shukakut és Timidust is megkérdezem, aztán majd meglátjuk.
- És ezzel kapcsolatban.. Mesélnél kicsit az előző bossról? Úgy tudom, voltak új személyek is.. Nem tudom, mennyire szeretnék olyan embereket látni ott, akiket nem ismerek.


Szavaira csak bólintottam, ám amikor a kislányt említette, szkeptikus mosoly ült ki az arcomra.
- Nem hiszem hogy eljönnének. Legalábbis harcolni nem - vontam meg a vállam, majd felálltam és odasétáltam a sütispulthoz, több szót nem is szánva a párosra - Az előző boss... nos, oda kellett figyelni, de a taktika nagy részét már tudtuk, a maradékot meg viszonylag egyszerűen ki lehetett tapasztalni, így végülis nem volt annyira nehéz, mint amire számítottam - gondolkodtam el, visszaidézve az ott történteket - Meg a csapatmunka is működött... úgy ahogy - töltöttem magamnak egy pohár teát, végül visszaülve a lány mellé - Ozin kívül hárman voltak újak, egy harcos kasztú lány és két Sayonara tag - folytattam, a céh nevét önkéntelenül is hűvösebben ejtve ki: bőven benne voltak Anat halálában ők is, az pedig, hogy ez kellett ahhoz, hogy ők is részt vállaljanak végre a küzdelmekből, egyszerűen felháborító volt - A lányt Asukának hívják, vörös indkátoros dps, de lehet rá számítani. A Sayonarások pedig Deliz és Farotawa, előbbi egy idomár, hozzád hasonlóan fehér farkas pettel - mosolyodtam el: kíváncsi lettem volna egy találkozásra négyük között - Ő is dps, kissé türelmetlen, de segítőkész. A társáról viszont nagyjából semmit nem tudok, nem túl közlékeny. Valamiféle support lehet, mert támadóereje nem nagyon van.... hmm és nagyjából ennyi, azt hiszem - kortyoltam bele az italba, kis szünetet tartva közben, pillantásommal őt fürkészve, hogy vajon mire gondolhat - Ne aggódj, menni fog az ^^ - mondtam végül, biztatón mosolyogva rá: egy-egy nehezebb harc után amúgyis könnyebb szokott lenni a következő szintfőnök, Szophie pedig biztosan meg fog birkózni a feladattal.


- Köszönöm szépen! - mosolyogtam rá, gyorsan lejegyzetelve mindent, amit mondott. Vagyis majdnem mindent.
- Asukával már találkoztam. A legfurcsább benne az, hogy nemrégen tisztítottam meg a kazamatát, és még alig egy-egy embert hívtam meg. Ő mégis küldött üzenetet, hogy ott lesz. - elhúztam a számat. - Amikor kérdezgettem, kitérő választ adott, vagy nem válaszolt, de mindezt úgy, hogy még észrevehető se legyen. Megkérnélek, hogy rá is figyelj oda. Nem tetszik nekem, túlságosan kedves és bugyuta első ránézésre. Viszont szép körmöket köszönhetek neki! - mutattam fel a mancsomat Hinari felé. - És persze lehet, hogy csak a jelenlegi izgalom beszél belőlem. Most mindent ellenségnek látok. Sőt, biztosan. - legyintettem.


Bólintottam.
- Figyelni fogok - és komolyan is gondoltam: volt abban valami, amit Szophie mondott; a lánynak is lehet besúgója vagy barátai itt-ott, s hogy emellé még vörös indikátoros is... bár Kazumánál és Tachibanánál még mindig jobb - Tényleg szépek - dicsértem meg a művet - Lehet egyszer majd énis benézek hozzá. Hiszen, kell valami változatosság is, nemde? - kuncogtam, arra gondolva, vajon Al mit szólna hozzá. Biztos tetszene neki. Persze nem most. Most nemigen voltunk ilyesmire alkalmas állapotban... azt hiszem. Bár egy apróság mindig segíthet.


Innentől a csevej a szokásos baráti medrében folyt tovább. Csak semmi komolykodás, önfeledt beszélgetésből és csokiból viszont annál több. Ahogy mostantól mindig lennie kell. Bár mostanában elég sok időt vesz el, hogy Hinarival is találkozgatok, és Zu is rendszeresen látogat. Egyszerűen alig marad időm, a kazamata kitakarítása is csoda, hogy ilyen gyorsan sikerült. És most úgy terveztem, mindenkit felkeresek, így pedig még zsúfoltabb lesz a napirendem. De nem baj.. Legalább pörög az élet.
- Egyébként.. van egy ismerősöm.. Rey. Nem tudom, ismered-e. Nagyon sokat segített nekem. Egész aranyos és kedves. Majd valamikor szívesen bemutatnám neked. Szerintem jól jönne neki néhány kardforgató tanács..


- Persze, egyszer szervezhetünk egy találkozót, amikor ráértek - feleltem a lány felvetésére, ugyanolyan hangulatban folytatva a csevejt, ahogy eddig is zajlott: minden feszültségtől mentesen. Lassan a tea is elfogyott, s ahogy kezdett lenyugodni a nap, mi még mindig ott voltunk, kintről csak néhány hangfoszlányt juttatva a folyosóra, két barátnő jókedvű beszélgetéséből...
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Kedd Nov. 10 2015, 10:24

// Előtörténet itt.


...A csoki szobáig elteleportáltam, csak egyedül a gondolataim maradtak valahol hátul, még mindig lent a lépcső alján az előtérben ahol a a küldetések mellett ott árválkodott, mind az, ami Szophieból maradt. Börtönbe kéne jussak, hogy megtudjam miért került oda? Nem. Ráztam meg a fejem, miközben lenyomtam a kilincset. Belöktem az ajtót, lassan és beléptem. Kezemben még mindig szorongattam a párnát, amit eddig észre sem vettem. Ahogyan a félhomály megszűnt a szememről, láttam az összeroskadt lányt, ami nem volt több, mint egy törékeny porcelán baba. Szája nem konyult semerre, kicsin és jelentéktelenül függött az orra alatt, szeme a tökéletes ürességet biztosította. Talán nem is látott, most, de valahogy köszönni sem tudtam. Egyszerűen csak segíteni akartam rajta, de mégis hogyan dolgozhatja ezt fel, hogy egy céhtársa az ellen fordul, mint amiért harcol? Jelek szerint, ő nem az, aki kimegy a rétre és szétver háromezer vaddisznót. Leültem mellé, és kezéből kivettem az italt. Beleszagoltam és jól éreztem messziről, hogy ez bizony nem old meg semmit, csak épp rövid távon lazítja el annyira, hogy ne érezze, mit gondol. Cserébe a bal kezemhez tapadt párnát az ölébe nyomtam és szó nélkül ülve át ölelném. Nem tudtam igazán mit mondani, még úgy is, hogy a épp eleget beszélek. Sokkal inkább most az a srác voltam, aki évekkel ezelőtt felvette a nerve geart hogy kalandozzon egy kicsit. Szeretnék segíteni, és talán ha megszólalok, akkor már én nem fogom tudni visszatartani azt, hogy mennyire.. hiányzik és csalódott vagyok.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Szer. Nov. 25 2015, 23:29


Hallottam, ahogy nyitódik az ajtó. Hangtalan volt talán, rám mégis éles nyikorgásként hatott. Megrezzentem, de nem néztem fel. Nem akartam társaságot. Senkit! Hát miért nem értik meg!? Nem véletlen írtam ki, élő szavak helyett…
Belépett, és leült. Csak a szemem sarkából láttam, hogy Yuichi az, s valahogy most utálni tudtam volna azért, hogy itt van. Őt mégsem voltam képes, ahogy senki mást sem a céhből, ám ő nem volt Alex, nem bújhattam oda hozzá, és nem is akartam. Pillantásom visszafordítottam magam elé, először a pohárban hullámzó folyadékot szemlélve, majd, miután azt elvették tőlem, csak a semmit a helyén. Nem is ittam sokat. Nem szédültem, nem voltam rosszul, legalábbis az italtól nem. Kellemes melegség járt át, és a maci hiányzott, és Szophie csilingelő nevetése mellé. Beharaptam ínyeimet. Ennek nem így kéne lennie. Persze már nem most történt. Jópár nappal és harccal ezelőtt, mégis, hiánya ilyenkor fájt a legjobban, nem tudtam jól érezni magam tőle. Az elém rakott párnát is csak néztem. Fogalmam sincs, hogy került ide, miért hozta fel, és miért adta nekem. Biztos jót akart. Átölelt, de összerezzentem tőle, nem esett jól. Túl sok volt a kérdés. Ha nem engedett el rögtön, úgy egy pár pillanat múlva felálltam, jobb ötlet híján – lévén itt hagyni így nem akartam - a sütikkel telerakott pulthoz lépve. Fogtam egy tányért, de ahogy elkezdtem rápakolni az édességeket, eszembe jutott, hogy tulajdonképpen nem is vagyok éhes, így mozgásom belassult, s végül csupán céltalanul álltam a fiúnak háttal, kezemben imbolygott a tányér. Leraktam a pultra, tenyeremmel annak szélére támaszkodva. Ránehezedve először egy, majd két kézzel, visszanyelve a gombócot a torkomban. Nem tudtam mit mondani. Vagy ha lett is volna mit, azt mégsem szabadott. Ezért inkább csak behunytam szemeim, és azt kívántam, bárcsak újra magamra hagyna…
Hisz nem gyászoltam. Csak egyedül akartam lenni. Itt, ebben a szobában, ahol oly sok időt töltöttünk együtt. Itt, ahol a falak még mindig őrizték két barátnő felhőtlen jókedvének hangjait, s ahol a szökőkút csobogása is nekem szólt, egy jobb múltat idézve vígan.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Hétf. Nov. 30 2015, 13:38

Hagytam, hogy kibújjon az ölelés alól, bár balga voltam, hogy azt gondoltam marad. Követtem lassan sziluettjét, sejtettem mi zajlik a fejében, de pontosan nem. Ő valószínű többet tud, hiszen csak Hina tehette ki az üzenetet. A körüzenet túl érzéketlen lehetett volna vagy valamitől tartott. Miért ezt a módját választotta? Szophit netalán?.. Nem az nem lehet.
Lehet, hogy kamaszsága és a vörös élete megtetszett neki és maga is vörössé akart válni.. nem az nem lehet..
Csend honolt csak a szökőkút halk bugyogása csoki illattal töltötte meg a szobát. Még az ülő alkalmatosság is édesen hatott, mégis könnyed és puha ülést biztosított. A lány,lábai nem rogyadoztak, biztosan visszatartja, ahogy mohósága is alább hagyott, A változatos sütemények már fel sem kerültek a tányérra, csak úgy lógott Hinari keze a levegőben. Így vált ismét oly sebezhetővé akárcsak Lewis halálával. Csak egyet nem értek, miért akar ennyire egyedül szenvedni? Lehorgasztottam fejem. Az ott felejtett párnára néztem. Kell valami jelet hagynom neki, hogy ne meneküljön. Nem Ő tehet róla, hogy ez történt, legalábbis.. nem hiszem. Szophie egy adott pillanatban lojálisan, vagy rosszul döntött. Vagy rosszul értékelte meg a helyzetet. Bármi is történt, mielőtt kiderülne, jobb volna egy elfelejtett párnának lennem. Rátettem tenyerem a puha alkalmatosságra és könnyeim visszatartva felálltam, otthagyva a párnát.
Lassú léptekkel mellé értem, hogy egy pillanatra, hozzá érjek csak a vállához és szótlan tovasétáltam az ajtóhoz. Ott megálltam és kiengedtem a levegőt, lassan, hogy újra sok kicsivel fenntartsam azt az érzést, ami egyenesen lángol. A pirosakat továbbra sem kedvelem, főleg azt az egyet, aki Szophiet azzá tette, ami. Hátra akartam nézni, látni még egyszer Hinarit. Egyetlen mondatra várni, de ugyan felesleges lehet. „ Ne menj” hangzott a hang a fejemben, bár tudom, ez ott is marad. Pocky vár rám, ennyivel tartozok az állat idomár lánynak és magamnak is. Visszafizetek minden fájdalmat a vörösöknek. Összeszorítottam a fogam, s lenyomtam a kilincset, az ajtót résnyire megnyitottam, majd ha még ekkor sem állított meg, kiléptem rajta, hátra hagyva a párnát és mindent magamból, ami nem bosszúszomjas. Ebben a pillanatban csak egyet akarok, azt aki megveti az értékeket és tönkre tesz másokat, eltüntetni Aincradból. A lassú méreg ideje eljött, és a vörös hullahegyeké… Nem vagyok hajlandó beletörődni, csuktam be az ajtót halkan, hogy alig kattanjon a kilincs.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Hétf. Nov. 30 2015, 14:43


Nem jött utánam – vagy legalábbis nem rögtön. Engedett egy pillanatnyi szünetet, egy hosszú, nehéz lélegzetvételen át, s magamon éreztem a pillantását végig. Nem tudtam neki mit mondani, és ez fájt. Szophie… talán neki volt igaza. Az asztalt néztem magam előtt. Voltam már szürke, többször is… de vajon a fekete kevésé bántana? Érintése váratlanul ért, de makacsul kitartottam, s nem űztem el a gondolatot fejemből, a választásommal járó lehetőségeket latolgatva. Vajon így akart tanítani? Elsőkézből mutatta meg, mit jelent az árulás; hogy mennyit veszíthetsz, ha bízol.
Mit… kellene tennem?
Yuichi ellépett mellőlem, mutatta, hogy elmegy, és egyszerre akartam is most ezt, meg nem is. Behunytam szemeim. Talán utána kellene szólni… hisz ő sem érti. Illetve, ő valóban nem érti. De mit mondhatnék? Nem tudok neki semmit se mondani, ebben a helyzetben. Nem tudok segíteni,hisz magamon is képtelen vagyok. Vaksötétben pedig nehéz megtalálni a helyes utat.
- Ő sem tudott róla – szólaltam meg hirtelen, bár még mindig nem fordultam felé – Elmentem hozzá, és ő is akkor tudta meg - a tányéromon heverő süteményeket bámultam, elnézve azok sokszínűségét a kezemben.
Pár másodpercnyi csend állt be közénk.
Mélyen beszívtam a levegőt, hirtelen téve le a tányért.
Meg akartam ölni – közöltem. Végtelen egyszerűséggel ejtve ki a szavakat, arcomon keserű mosollyal, s mégis vidáman. Ijesztő volt, még számomra is, de kezdtem megszokni, ahogy időről időre a hatalmába kerített. Jó volt, olyan… súlytalan. Nem értek el hozzám a gondok, egyszerűen kinevettem őket. Ahogy Szophie tette azt oly sokszor. A fiút néztem, aki az ajtóban állt hangtalan – Megtehettem volna, nem? – kérdeztem tőle fennhangon, kézmozdulatokkal hitelesítve szavaim. Igen. Nem. Szomorúan ráztam meg a fejem, s néztem félre, sóhajtva mellé. Kezeim ökölbe szorultak. Mit is akartam én ezzel? Nem voltam ura a tetteimnek, most még nem. Talán meg is ijesztettem őt. Pedig nem érdemelte.
- Sajnálom… – mondtam végül, lesütve szemeim, s elfordultam, az ablak felé lépve. Pillantásom megakadt a kanapén heverő, otthagyott párnán; meg is torpantam, elmélyülten nézve azt egy kis ideig. Sírni? Fogalmam sincs, tudnék-e most. Tagadólag intettem fejemmel, s léptem is tovább…
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Hétf. Nov. 30 2015, 22:42

A távolodás nem erősségem, de jelenleg csak egyet tehetek, hogy felkészülök a harcra fejben. A vörös indikátoros, esküszöm, meg.. ugyan kinyitottam az ajtót, de kezem megállt a kilincs fölött. Szavain rágódtam miközben ujjaim megpihentettem, a maróan hideg érzetű kilincsen. Nem fájt, csak belül. A szavai mögött rejtőző hang nem árulkodott haragról. Nem szólt ezután, vajon hogyan és miért, ha a lovag is akkor tudta meg, akkor? Tányér koppanás hangja ugrasztott ki a következő fél gondolatomból, és a szavak súlya. Elsápadtam, de egyben ez még inkább visszahozta egy rövid pillanat erejéig a vérszomjam. Csak is Ő ronthatta meg, különben nem tett volna ilyet.. nem.. tudom.
Hina is meg akarta ölni ezért? Megértem, én sem akarok mást, csak hogy tűnjön el innen ez.. a.. gyilkos.
Legszívesebben hátra néztem volna, de csak kezem passzíroztam a kilincsre. Szeretném, ha most az egyszer fájna, egy kiálló szeg, egy hiba, bármi húsomba tépjen és fájjon. De nem! Most sem. Lehorgasztottam a fejem, elszalasztotta a lehetőséget, hogy megölje azt akit úgy hívnak Tachibana Makoto. Másik kezemmel szívemhez kaptam, vagy legalábbis oda ahol a hús vér testemben lennie kell. - Meg - mondtam halkan, kiszorítva a szót fogaim közül. A nyelvemen ott volt a másik fele, ami kikívánkozott.. majd én megteszem. Nem ezt nem mondhatom meg neki, de már jó ideje zavar, Ölt és ez éppen elég, hogy börtönben legyen. ..akár csak Szophie.. körmeim beleágyaztam tenyerembe mellkasomon, miért és hogyan volt képes, szerettem volna ezt kikiáltani, de nem Hinarinak, neki csak egyszerűen egy keserű beletörődésben segítség nyújtást gondoltam, amikor elindultam ide, de lásd, már is le akarok lépni, ilyen könnyen..? Jobb ez így, hogy megmutatkoztam, egy részvétemmel és megyek is tovább?
- Én is sajnálom - nyomtam le a kilincset és csuktam be az ajtót magam előtt. Nem megyek el és lehet nem ölöm meg Őt. Hangom valahogy nyugodtabb volt már. Ő viszont zaklatott.
- De nem tetted - folytattam, s közben felé fordultam, ő csak állt ott a kanapé felé nézve. Vajon mi járhat fejében?
Rövid csend után odaléptem a szökőkúthoz és belenéztem a lassan hömpölygő csoki tömegbe. Olyan folytonos, olyan szép selymes. Nem olyan barázdákkal teli mint Hina és a többiek lelke, akár az enyém. Szerencsénkre, a barázdák megmaradnak, míg a csoki folyamatosan változik. Így mi nem felejtünk sosem igazán, mi nem hígulunk.
- Ugye? - kérdeztem hangosan a csokiba nézve, majd el az ablak felé, s odasétáltam az üvegnek támaszkodva, kinézve.


Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Hétf. Dec. 28 2015, 01:36


Nem ment el, s én nem tudtam, vajon jól tette-e, vagy se. Kiabálni akartam vele, feléje fordulni, s az arcába mondani, hidegen és metszőn. ”Te mondtad, hogy egyedül nem jó, hogy itt a céh, hogy nem vagy egyedül!” Könnyes szemmel néztem tükörképemet az ablaküvegen át.
Talán mégiscsak jobb lenne úgy.
Hallottam lépteit, és a szemem sarkából láttam, ahogy mellém lép, s követi ő is tekintetem, ő azonban kifelé nézett, ki a sivár sötétségbe. Égett a torkom, nem tudtam, mihez kezdjek, mit mondhatok neki, anélkül, hogy mindkettőnket bántanám.
Nem – feleltem halkan, válaszolva kérdésére s ráztam meg a fejem – Még nem öltem embert – ajkaimba haraptam az emléktől, mert ez így nem volt igaz – Legalábbis saját akaratból nem – tettem hozzá csöndesen, s karjaimmal öleltem át magam, mostmár magam is kifelé nézve, pillantásom elveszett a fák sziluettjei között, mik a széllel változtak folyamatosan. Aztán behunytam szemeim. Öltem volna. Én tényleg megöltem volna. Minden haragom reá uszítottam, őbenne nyert mindez alakot, és én elpusztítottam volna, nem is gondolva bele, hogy talán nem az van a jelmez mögött, mint amilyenbe öltöztettem. Olyan erősen szorítottam össze ajkaim, hogy szinte fájtak. Zavartan ráncoltam homlokom, s végül egy sóhajtással ejtettem le kezeim, elengedve őket, hadd tegyenek belátásuk szerint. Fáztam a hirtelen rám törő kimerültségtől. De nevettem is volna. Az incselkedő mosoly ott ült a szám szegletében, mint a gyerek, aki élvezi, amit lát, s kérne még, még… bosszúsan töröltem le onnan.
- Lehetek őszinte? – hirtelen bukott ki belőlem, s a sötétség ijedve rohant utamból. Nem néztem rá, tekintetem nem emeltem el az ablakról - … Itt ültünk, ketten, mint legjobb barátnők, és együtt nevettünk. De most úgy érzem, jobb lenne, ha nem történt volna meg. Kevésbé fájna – pár pillanatnyi csönd állt be közénk. Tűnődve folytattam:
- Talán annak kéne lennem, aki lehetnék, ezzel az erővel… - tenyeremet néztem, magam elé emelve fordítottam rajta, ám nem szorítottam ökölbe. Ahogy azt Szophie tette odakint.Mondd meg, miért kellene nekem fehérnek lenni!? Ha az védtelenné és kiszolgáltatottá tesz… - magam elé emelt kezemet a szívemre tettem, s csuklómra rátettem a másikat, úgy szorítottam oda, belemarkolva blúzomba aztán. Ha közelebb akart jönni, fél lépést hátrálva fordultam el tőle félig. Én nem akartam ezt. Nem akartam ezeket elmondani neki. De talán ő az utolsó, aki segíthet. Aki megmondhatja, mi a helyes… hisz én magam már képtelen voltam eldönteni…
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Kedd Dec. 29 2015, 20:14

Mintha, csak a gondolatomra válaszolt volna, reméltem, de nem. Nem tudhatta mi járja fejem mikor én sem tudom pontosan mi a fejjel előre. A második megjegyzésére kicsit odanéztem a szemem sarkából. Össze volt kuporodva, innen egészen picinek tűnik, kisebbnek bárminél és bárkinél. Még ahogy elengedte magát is látszott, benne egy igazi vihar dúl. Ahol nincsenek olyan válaszok, hogy elég-e megölni ezért, vagy hogy ugyan az segítene-e. Még ha meg is teszem, úgy hogy ne tudj róla, akkor se lenne helyes. Azzal távoznom kellene, pedig még ugyan úgy zöld indikátoros lennék. Csak akkor elmondhatnám, hogy eltettem láb alól egy irritáló férget, aki mellesleg Hina barátnőjét átalakította valamivé. Ez nem egészen igaz. Levis halálánál is elrohant. Karácsonykor szürke özvegyként viselkedett és annak ellenére, amit elmondott az előző karácsonyon, a céhben mégsem úgy viselkedett. Talán ez adott neki lehetőséget igazi szabadságra. Ez hogy ölt és kikerült végleg. Lehunytam szemem és bólintottam. Lehetsz őszinte gondoltam magamban. Kijelentésére lassan rá fordítottam tekintetem, zöld szemét néztem, gesztusait. Kimondta, ami leginkább zavarja és helyes, nem a vörös srác az, hanem maga Szophie. Ugyan első pillanattól kezdve számon volt, de nem válaszoltam rögtön a feltett kérdésére. Eltekintettem róla és kinéztem az ablakon. Sokadik megingásod már ez, de mindvégig képes voltál fehér maradni. Nem csoda, hogy besokallál, hisz te a szabadságod, nem rácsok mögött keresed. Alexet felhozni sem a legjobb példa, hisz, amit mondott, mit kellett átélniük a kard visszaszerzése előtt, a hogyan veszett el. Már az után kérdéses, az a fehér szín.
Kinéztem az ablakon, miközben fejem lefordítottam, és eltároltam a képet amit magam előtt láttam. Ősz, levél hullás, lassan csordogáló patak, a fák magányosan állják helyüket a körülvevő szellő forgatagban.
- Mit érnél a felejtés erejével, mit érnél azzal, ha eldobnád, amit szeretsz - hisz alig párnapja dobtak el téged ugyan ezért az érzésért, folytattam magamban, csak hogy ne ridegen beszéljek hosszá - az a fehérek dolga, hogy mindenki bántja őket. Pont ez tesz minket még fehérebbé, hogy kibírjuk és nem csábulunk el egy olyanfajta szabadságnak, aminek amint az útjára léptél, rájössz, hogy semmit sem hagytál hátra, egyedül vagy. Ne feledd Őt, én sem fogom elhiheted. Szörnyen fáj, amit tett... - kezemmel homlokom töröltem meg, bár fájna - tartsd meg őt továbbra is benned, hiszen még él. Adj neki lehetőséget, hogy elmondja, miért ezt lépte meg. Küzdj ezért tovább, hogy megtudd. Hisz ő is ki fog egy nap szabadulni, ahogyan Te is - mondtam, keserű tónussal hangomban. - A sötétség, és a gyilkolás.. hogy miért nem erre az útra tértem, amikor Ritát azzá változtatták, ami.. - kérdeztem szaggatottan, szomorúan - meg akarom tőle kérdezni, hogy tetszek-e neki. Mindig úgy éreztem, de nem volt rá.. - időm? Alkalmam? Lehetőségem? Ó, dehogy is - merszem, mert csak egy emberként néztem rá. Akiben nagyon sok életkedvet látok, ezt elvették tőle, vagyis saját maga vesztette el. Szophie is ugyan ez most. Rosszul döntött szerintem azzal, hogy ezt választotta - válaszoltam Hinarinak, egy lépést felé tettem, de ahogy elmozdult, úgy felemelkedő kezem leeresztettem a párkányra. Felidéztem újra a képet, amit láttam az ablakon keresztül. Szememen keresztül, azonban egészen mást képzeltem oda. Egy alak aláírja a szabadulási papírjaink épp ott azon az asztalon, ami a kertben van és testem pixeleire bomlik, hogy távozzon a világból. Készen állok, hogy elhagyjam a világot, hisz mind a száz szint már mögöttünk van. Az asztal körül sokan állunk, ismerősök és ismeretlenek, Hina is.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Szomb. Jan. 02 2016, 19:33


Hallgattam őt, s talán túl sokáig hallgattam utána. Gondolkodnom kellett, átgondolni, amiket mondott, és értékelni, én vajon mennyiben és miben értek egyet vele? Hogy egyedül hagy-e a feketeség? Hisz Szophienak is ott voltam én… de vajon tényleg a barátnőjének tartott? Csak bizonyos időszakokban. Eszembe jutott, az a két beszélgetésünk. Ő változott; ahogy belépett a játékba, egy másik énje került fölénybe, de a kinti, az eredeti, ott élt még benne, s erősödött fel időről időre. Engem is tanított akkor; elutasítottam, őnála viszont győzött, az a rész, az erősebb. Mit érnék azzal, ha nyomába lépnék?
Erőt és hatalmat. Az eszközeim és a lehetőségeim megvannak rá. Hibákat, bukást, halált. Ha nem lenne mellettem senki, hogy megmondja, mit rontok el. Ez utóbbi gondolat volt az, ami önkéntelenül is ráncokat hagyott homlokomon, melyet egy kicsivel, egy az előzőeknél nagyobb kilégzés követett, kívül jelentése nem volt megfejthető. Még számomra sem. Nem volt tökéletes megoldás, hisz ahhoz, hogy meg tudd védeni, akit akarsz, erő kell, s az erőhöz valami olyasmi, ami egy időt után eltaszíthat tőled mindenkit, akit valaha védeni akartál. Fájtak a fiú szavai, de a gondolataim mégjobban. Anat is itt rontotta el vajon? Nem, ő ennél hamarabb hibázott. Megráztam a fejem, és most, egy időre, talán távozott az a különös érzés. Hogy meddig, az rejtély maradt, bár biztos voltam benne, hogy még vissza fog térni. Ám nem éreztem jól magam, még ezután sem. Nem töltött el elégedettséggel. Keserű lett a szájízem tőle.
Nem kell, hogy elmondja, miért tette – feleltem volna Yuichinak, ám torkomon akadtak a szavak, s végül becsuktam ajkaim, néma maradva. Én tudom, miért tette, s ez fáj a leginkább. Beszívtam a levegőt, halkan, s nem szóltam mégsem. Neki tettem jót azzal, ha nem tudja, s áltattam magam, nem is kell tudnia, hiszen miért kellene? Beharaptam ajkaim, és megtartottam magamnak a titkot. Fogalmam sem volt, mit indítanék el a fiúban, ha tudná… - Ritának nem volt választása – ejtettem ki a szavakat lassan, nyomatékkal – Ott nem ő döntött.
Az csupán… megtörtént. Maci tette, és akaratán kívül mentette meg vele a lányt. Ő még a halált sem választhatta ehelyett - nem volt rá lehetősége.
- És mi küzdünk érte, hogy kijusson ő is… ki-ki eltérő okokból – folytattam tűnődőn: a fiú története is hozzátett valamit a képhez, amiről talán jobb, ha Nio nem tud – Szophie viszont nem akarná, hogy megtegyük ezt érte – mondtam. Ő mindigis gyengeségnek tartotta a ragaszkodást.
Ez az egész összezavart; zavartan ráztam meg a fejem, nem volt hová gondolkodni, nem volt cél, amit elérj. Körbe körbe jártam, hisz nem volt megoldás. Elléptem az ablaktól. Amit eredetileg akartam, elsodródott az árral, s úgy éreztem magam, mint aki veszteségekkel terhesen néz a lekésett hajó után. Már nem volt miért visszahúzni azt.
Mégsem tudtam megköszönni a fiúnak. Nem oldotta meg a problémát, csupán tudta nélkül elodázta azt; s nekem rosszul esett, ahogy történt, mégsem éreztem volna helyesnek visszatérni rá. Elnéztem a szökőkút felé, talán mindkettőnknek így volt most a legjobb. Lopva pillantottam csak a fiúra. Vajon ő elégedett ezzel, így?
- Alex már biztosan hiányol – törtem meg a csendet, mely újra kialakulni látszott – Jobb, ha megyek.
Hangom száraz volt, de nem tudtam tenni ellene. Ránéztem végül. Próbáltam valamit; néma köszönetet belesűríteni egyetlen pillantásba, köszönetet s egyben bocsánatkérést, de nem tartottam jónak, nem tartottam elégnek így nem is tettem bele végül. Halvány mosoly futott át arcomon, óvatos, törékeny és félénk, jelezve bizakodásom, de egyben mutatva azt is, hogy nem vagyok még teljesen biztos magamban. Több változóra, több tapasztalatra volt szükségem, amit talán ők lesznek azok, a céhtársaim, akik meg fognak adni egyszer… Végül megfordultam, és átsétáltam a küszöbön. Nem is csuktam be az ajtót magam után. Nyitva hagytam, ahogy magam előtt a lehetőségeket, az összeset, ami közül választhatok. Ám Yui elindított bennem valamit, aminek nyomán már nem azonos távolságra voltak ezek tőlem. Fogalmam sem volt, örülnöm kellett volna e ennek.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Vas. Jan. 03 2016, 11:34

Hosszan hallgatott, túl hosszan. A legkimondottabb ész érv, hogy miért ne dobja el eddigi életét, az abban rejlik, abba felemésztené saját magát. Ezt pedig minden áron vissza kell benne fordítani, megértetni vele, hogy az ereje az semmit nem ér, ha nem szíve szerint cselekszik. Elindult egy vonalon, ahhoz hogy letérjen, ha nem lesz más választásom, úgy megállítom. Bármi áron. Az előttem lévő haldokló tájat néztem. Mégsem tudtam a teljes komorságát megfogni. Ahogy az őszi leveleket játékosan sodorta a szél. A kopár fák közel teljesen elvesztették leveleiket, de pár hópamacs, mégis mosolyt rajzol a kérges törzsre. A csoki szoba ablaka nem ereszti be a hideget, csak a selymes csoki morajlásának apró neszeit. S a feszült csendet, amit Szophie hagyott maga után. Sokáig nem fog tudni nevetni, megint. Hisz most a vándor is révébe ért. Vajon ki börtönözte be? Azt hiszem ezen a vonalon kellene elindulnom, hogy megtudjak bármit is róla. Hinari vajon elmondja? Esetleg Ő börtönözte be? Nem, az lehetetlen, akkor már a céh sem lenne. Utána ment volna. Vártam, míg gondolkozik rajta, de kihagyta Szophie döntését. Így még inkább kusza az egész. Ő maga is tudja jól, hogy Ritának is volt választása. Legszívesebben vissza vágtam volna, hogy de Ő döntött, egyedül ment bele! Ami megint igaz is. Mindenki aki elvész, magában dönti el ezt, mindenki mást kizárva és hátrahagyva. Meggondolatlanul. Dühös voltam még mindig, Tachibanára, akit legszívesebben megölnék és Hinarira is, amiért Ő is, így gondolkozik. Hogy el akarja dobni azt ami. Némi erőért. Szophie már nem, de te még igen.. gondoltam magamban, ahogy elhátrált és hangtalan léptei után fordultam. Ami egyértelműen kifelé vezetett innen. Ha most hagyom így elmenni, akkor Ő is elveszett, és akkor nekem is marad a magány java.
- Ne menj - néztem a búcsúzó tekintetbe - már itt lenne, ha így volna. Van még jó néhány dolog, ami miatt, azt kérném, maradj még, ne menj Hina - ismételtem meg újra. Miközben elfordultam az ablak elől felé. Ugyan az erőm jócskán elmarad mögötte, tehát fizikailag képtelen volnék megállítani, bármi ártatlant vagy ártalmasat is tervez, de egy valamit még tehetek érte. Amit kell, megríkatni. A kiábrándultsága, tapintható. Minden téren, és sose fog visszatérni ebbe a helyiségbe jól érezni magát, ha valahogy nem kupálja ki magát némi segítséggel. Kezemmel az ülőhelyre mutattam, ahova visszakerült időközben a párna.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Vas. Jan. 03 2016, 12:17


Megállított, pedig már majdnem elmentem volna. Nem tette jól, mitöbb, abban a pillanatban úgy éreztem, ezzel csak megerősített bennem valamit, egy rossz s rosszabb érzést; én nem akartam kényszerítve lenni. Nem mentem tovább, bár szavai feszültté tettek, s ezt érezhette, láthatta is. Maradtam. Őmiatta; ha most önző lettem volna, már itt sem lennék. Vártam egy kicsit, kérdőn fordulva vissza felé, s tekintetem követte a kezét, a párnán állapodva meg csöndesen. Pszichológusosat játszunk, mi? Elutasíthattam volna, a helyzet azonban huncut mosolyt csalt arcomra, s énem reálisabb fele bepánikolt, amikor észrevette azt. Töprengőn néztem a kanapét, a nevetés itt most nem játszott, a mosoly, az az ijesztő mosoly azonban nem volt hajlandó újra elmenekülni. Te tetted ezt velem. Lassan fújtam ki a levegőt, élesen és vádlón fúrva pillantásom az övébe, de csak egy pillanatig - elfordítottam fejem, s ő talán sosem tudta meg, mit tett bennem ezzel a pár mondatával.
De nem akartam, hogy aggódjon. Kicsit bántott is, amiért ennyire ragaszkodik; ő komolyan elhiszi, hogy ez az egyetlen nap lesz a döntő? Hogy egy zavaros gondolat egymagában, s Szophie tette, elég lesz rá, hogy teljesen más legyek? Csak így, egyik pillanatról a másikra? Behunytam szemeim, s odasétáltam a kanapéhoz, ledobva magam, de nem szívesen. Ajkaimba harapva tűrtem most, tessék, mondd el, amit szeretnél, próbálj meggyőzni, rajta! Beleordítottam volna az arcába, mennyire ostoba volt most. Mégis hallgattam, várakozón, de látható dühvel, minek miértjét érdekelt, vajon képes lesz-e kitalálni - vagy nem lát mást még most sem, mint amit ő akar látni? Hátradőltem, a plafont nézve szótlan. Én nem fogok megszólalni.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Vas. Jan. 03 2016, 15:04

Megvártam míg leült, és innen inkább tűnt durcásnak, mint szomorúnak. Végül is, az egyedüllétét elrontottam, nem csoda, hogy így érez. De ez már jó jel, hogy mégis csak maradt és nem fordított teljesen hátat. Ugyan rám sem villantottam most szemét, de nem is hiányzott, nem akarok villámhárító lenni, főleg hogy nem is öltem meg senkit. Még.
- Köszi - köszöntem meg hangosan is, amit már láthatott rajtam, míg le nem ült a kanapéra. Egy rövid ideig csak a lázadó énére néztem, abszolút megértem a vihart, ami benne dúl. És inkább leszek egy szemétkupac a szemében, de legalább ürítse ki a szemetet, ami a fejébe férkőzött. - Örülök neki, hogy első gondolatod nem az volt, hogy most, ha innen kimész egyedül maradsz. Továbbra is fenntartom a szavam, ne maradj magadra - létem kettőt közelebb és leültem mellé a kanapéra, még most figyelve arra, hogy se a vállam se semmim ne érjen hozzá. Kifújtam egy kevés levegőt és folytattam a prédikációm, bármily távol is áll tőlem a vallás, a tanult nézeteket és értékrendeket nem tudom kiküszöbölni - elvonatkoztatva Tachibanától és ami történt. Szophie régóta a magányra vágyott, a kalandokra és semmi sem érdekelte, ezt láttam belőle. Az őszintén meglepett, hogy ölt. Ami ennél még jobban, hogy ezt úgy tette, hogy barátnők voltatok. Fogalmam sincs mi vezérelhette, bár talán egy dolog, azt hitte bármit megtehet. Ugye ez az az erő, amiről az előbb oly magasztosan beszéltél. Én ismerek egy Hinarit, aki az erejét mások segítésére fordítja, avagy, ostoba emberek bebörtönzésére. Még olyanokéra is, akiket jelen pillanatban nem tudunk, de idővel biztosan. Ismerek egy olyan céhet, ami remek hely, szívesen főzök is a konyhájában, az alagsorában is szívesen töltök időt, vagy épp az erkély csövébe kapaszkodva, kimondva azt, hogy mit és mennyire utálok és mennyire esetlen vagyok, amit ugye rögzítek egy hangrögzítő kristályra aztán meg eldobom. Ugye? - kérdeztem vissza, nem is tudom, hogy neki-e vagy magamnak. Csak azt tudom az őrület egy mérföldköve ez is valahol. - Történt egy s más. A kérdésedre a válaszom, mert akkor meg kellene öljelek, nekem vagy a családunk bármely más tagjának. Ilyet pedig ne mondj többet, nekünk ugyan nem feladatunk embernek lenni, de azok vagyunk még. Ne feledd barátnőd, és maradj mindig a fényben. Akkor mindig is kevesebb ellenséged lesz. Csak nézz magadba, hogy mit gondolsz Szophieról így. Csak egy kicsit is gondolj bele, tényleg olyanná akarsz válni, mint bármely vörös indikátoros? - hangom ekkorra már összecsuklott. Ahogy az újabb és újabb szavak hozták ki belőlem a keserűséget, amit szavai okoztak.
Ránéztem, megnedvesedett szemmel. Előtte Őt nem akartam megsiratni, úgyhogy visszatartottam amennyire csak lehetett. Szophie által okozott veszteség is. A rövid üzenet, ugyan lehet még mindig jobb volna ájultan feküdni valahol. Mint megtudni, hogy egy pillér kibillent. Kellett neki kis idő, míg újra ki tudtam nyitni a szám, de egy "nyi" hangú nyögésen kívül nem jutott ki más mellkasomból. Fejemet le fordítottam és a szoba kövezetét néztem. - Milyen ember volt Ő? Amiért képes volnál átlépni rajta, rajtunk? - kérdeztem hidegen remegő hangon.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Vas. Jan. 03 2016, 23:58


Úgy döntöttem, közbeszólás nélkül hallgatom végig őt. Hogy elmondhasson mindent, amit szeretne, és ahogy teltek a másodpercek, egyre nyugodtabb lettem; rezzenés nélkül hagytam, hogy leüljön mellém, habár, valószínű tanulva az előzőekből, ezúttal nem jött közelebb. Nem tudom, bántam-e volna, vagy sem. Elméláztam ezen, s a köszönetmondása zökkentett ki, ám nem bólintottam rá, csak néztem a plafont némán. Most ő jött. Igyekeztem, én tényleg igyekeztem fölfelé bámulni végig, mereven, hogy még a lehetőségem se legyen meg rá, hogy visszaszóljak. Nem kellett ez nekünk ide. Nem szabadott veszekednünk, egy részem tudta is, a másik azonban unszolt, tedd meg mégis. Először akkor fordultam felé, amikor Szophieról kezdett el beszélni: ajkaim szólásra nyitottam, de a mozdulattal együtt fordítottam el fejem mégis, s néztem onnantól magam elé, összeszorított szájjal, kezemmel a kanapét markolva. Yuichi nem értett semmit. Persze nem is érthette, hiszen Szophie csak nekem mutatta meg a másik arcát, és ez nem is volt baj. Yui őrjöngött volna. Már attól a két mondattól, amit mondtam, is láthatóan kiborult, nem mondhattam el neki az igazat, egyszerűen nem tehettem meg. Fájdalmasan hunytam le a szemeim, és örültem, hogy témát váltott, a fiú visszahozott emlékei azonban szomorúsággal töltöttek el. Éreztem, hogy csalódott, bennem és ezzel együtt az egész céhben is, amit pedig annyira szeretett eddig. Utána pedig…
- És megtennéd? – kérdeztem hirtelen, belevágva a szavába keserűen s őnála halkabban. De meg kellett tudnom – Képes lennél megölni? – néztem rá, végig tartva mostmár a szemkontaktust – Csak tudnám, miért kockáztatom az életem és mások életét a Börtön Kristály használatával, ha az egyik legbizalmasabb céhtagomnak mégis a gyilkolás jut eszébe először – dőltem hátra lemondóan, nem kevés korholással illetve a fiút a mondatáért. Nem is igazán érdekelt a válasza; mindegy volt: ha egyszer meglépem, amit meglépek, nem leszek olyan ostoba, hogy adjak neki vagy bárkinek is esélyt rá, hogy megöljön. Vagy hogy egyáltalán megpróbálja. Ha úgy gondolom, én magam fogok végezni magammal, nem fog kelleni senki, hogy megtegye ezt helyettem. Addig pedig nagyon ajánlottam neki, hogy ne hozza ezt fel mégegyszer, ha nem akarja, hogy komolyan dühös legyek rá.
- Egyáltalán, mit gondolsz te rólam!? – mondtam ki hangosan is, ami már régóta zavart, egész testemmel fordulva feléje – Hogy egyetlen esemény, egyetlen rossz tapasztalat majd eltörli mindazt, amit eddig helyesnek véltem?Ó, ha tudnád, Szophie mennyi mindent mondott, ami azóta is bennem van, több hónapja vívva hasztalan küzdelmet az értékrendem ellen…Hogy máris döntöttem, nem hagyva időt magamnak a válaszok megtalálásához? – folytattam, s elfordítottam tekintetem, lehalkítva a hangom, hogy csak akkor halhassa, ha tényleg rám figyel – Én értékelem, hogy segíteni akarsz, de ennél egy kicsivel több bizalmat – mondtam, majd felálltam, és a szökőkúthoz léptem. Ő tényleg csak segíteni akart. Hevesen, mint mindig, fekete-fehéren látva minden szavam. Talán nem is hibáztathattam érte. Talán én magam voltam az, aki megijesztette, nem látott még ilyennek, nem voltam még vele soha ennyire brutálisan őszinte. Sóhajtottam, hosszan nézve a fodrozódó csokoládét, ujjam végét beleérintve a folyó masszába.
- Egy kis időt kérek, de nem kell aggódnod miattam. Tudod, sok út létezik, nemcsak a fény és a sötétség. Nemcsak fekete és fehér. Nemcsak jó és rossz. Idővel talán megtalálom azt, amelyiken megbánás és állandó fájdalom nélkül sétálhatok végig...
Továbbra is a kutat néztem, azt a pontot, ahol a csoki a legmagasabbra szökik fel. Számhoz emeltem kezemet, és megkóstoltam róla a csokoládét.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hayashi Yuichi Hétf. Jan. 04 2016, 09:29


- Nem – vágtam én is szavába, ahogy rákérdezett, hogy Őt meg tudnám-e ölni. – Bebörtönözni is képtelen volnék, ahhoz túl sok jó oldalad mutattad meg. Tartottam a szemkontaktust és kissé szomorúan gondoltam bele a lehetőségbe. Ha Hina piros volna, azzal feladná azt, amit azért szeret is csinálni, nem csak a kapcsolatainak fordítana hátat, ahogy ezt Szophie példaként meg is mutatta neki.
Mélyen a szemébe néztem. Ugyan tudtam a választ, hisz csak egy óhaj volt ez inkább, sőt nem is csak egyszerű véleménykérdés. Milyen volna, ha Ő is kibújna a terhek alól, ahogy bárki más. – Azt hogy erőt keresel, hogy kibírd ezeket a változásokat, amin már megint túl kell juss valahogy. Megértem, hogy kezdesz belefáradni a csalódásokba és a szomorúságba – tovább ezt a szálat nem akartam mondani, hisz pontosan tudja, mire gondolok. – Dönteni ebben a dologban elég nehéz. Párszor már én is álltam ez a kérdés előtt – fordítottam el tekintetem róla, ahogy odasétált a kúthoz. A hátrahagyott helyet néztem, ami a kanapén most üresen tátongott. Fejem hátraengedtem és engedtem, hogy átjárjon a kényelem – eddig még mindig ellent mondtam a késztetésnek – folytattam. – A kiírásod, ahogy megláttam aggódtam, sőt mi több, sok volt. Bármennyi időt megkapsz, bizalmat… meeeg.. ahogyan eddig is. Dönts belátásod szerint, hajlamos vagyok végletekben gondolkodni.. és amit mondtál elhamarkodtan azt gondoltam váltani akarsz, sőt már el is döntötted – hmmm sóhajtottam. Szophie vakmerő cselekedete, legalább olyan ostoba volt, mint ahogy Lewis kiment a vörösek közé. Csak egyet remélhetek, hogy te nem követed el egyikük hibáját sem. Meg talán nem ártana Alexxel beszélnem, hogy figyeljen oda rá. Persze kell a magány most neki, mindenki másnál jobban. Hiszen ahogy Ő sem úgy én sem voltam itt, amikor együtt nevettek. Remélem, mosolyod nem hervad le és tényleg színesebb maradsz, mint amilyen most vagy. Előre néztem, és kissé oldalra billentettem a fejem, ahogy a kutyák is teszik. Jól állt neki, hogy megízlelte a csokit. Egy pillanatra bele is pirultam, abba, amit látok, meg a képbe, amivé kezdett átfolyni.
Hayashi Yuichi
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 36
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal4298/4400Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (4298/4400)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Hinari Hétf. Jan. 04 2016, 17:35


Elgondolkodtató volt hallgatni őt, de nem kérdeztem vissza. Nem kérdeztem meg; és szerinte én mit tehettem volna, látva Szophiet, hogy mivé változik… megelőzhettem volna ezt? Nem hiszem… túl kevés lettem volna hozzá. Így, hogy ő is, túl sok jó oldalát mutatta meg nekem…
- Erőt… - ismételtem utána, de csak egy sóhajtás lett a vége. Igen, azt. És annak legkézzelfoghatóbb s ezért talán a legegyszerűbb formája csak a feketeség, de oly sok másban is benne lakozik, oly sok mindenből meríthetek, miért pont efelé vinne hát az út? Lehet, hogy vinni fog. Vagy éppen ellenkezőleg, céhtársaim fogják megadni; nem tudom. Túl zavaros volt ez még ahhoz, hogy bármit is kimondjak. Felálltam, ő pedig beszélt tovább, átélt már hasonlót és ugyanúgy reagált rá, ellenállva; és lett belőle az az ember, aki utánam jött most is, párnával a kezében. A csokit néztem, hallgatva lélegzését. Kicsit talán megnyugodott, éreztem a hangján, de vele együtt az aggodalmat is, mely melegséggel töltött el hogy számítok neki, és egy kicsi szomorúsággal is, hogy ezt tettem vele.
De megkaptam tőle az időt és a bizalmat. Mindezek után.
- Köszönöm – feleltem, hangom már lágyabb volt és egy kicsivel derűsebb is, a mosoly azonban nem jött, sokáig nem is fog talán. Ahhoz túl sok volt a borús felhő a fejem felett. Megkóstoltam a csokoládét, finom volt-ízlett, és igaz szorongva vártam, hogy jöjjön, de nem tört rám a gyászos emlékezés. Üresség jött helyette; és ahogy végül visszafordultam a fiúhoz, tekintetem a kanapén azt a macit kereste inkább, aminek hiánya visszahozhatná a bennem dúló vihart. Mégis csönd honolt ott és tükörsima vízfelszín. Lassan engedtem ki a levegőt, barátkozva még csak az érzéssel, bólintva aztán, félig magamnak, de Yuichinak is egyben: rendben leszek. Ez így most más.
Ha pedig nem szólt megint s nem akart már többet, szavak nélkül búcsúztam tőle, majd léptem ki mostmár tényleg az ajtón, saját szobám felé véve utam. Nem fogok menekülni. Keresni fogom őket, megérteni, új utak felé nyitva, melyeknek hollétét mégcsak sejteni véltem. Kutatni, felfedezni, rajtuk járni végig – a végig. Ha túlélem, amígnem ölelhetem át családom újra.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 4967
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal29686/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (29686/10100)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Kuradeel Hétf. Jan. 04 2016, 21:15

Yui tan Rövid Akarat Potion
Hina chan Gyertya Kristály
Kuradeel
Kuradeel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 441
Join date : 2014. Apr. 20.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal0/0Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (0/0)
Céh: Knights of Blood

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Silence Szer. Okt. 31 2018, 21:38

Nem volt teljesen nyugodt… Már eltelt egy hét… Még senkivel nem beszélt a történtekről azóta, de már megnyugodott. És aggódni kezdett Hinari miatt. Szerette volna látni… Nagyon betegnek nézet ki ott abban a csúnya, nyomasztó, undok épületben…
Emlékezett, hogy Hinari említette, hogy egy palotában lakik, és azt is, hogy hol van… Úgyhogy összeszedte a bátorságát, és elindult, hogy meglátogassa a hercegnőt.
Nem volt nehéz dolga. Néhány embert megkérdezve, hogy merre találja meg, vidám kuncogással kísérve könnyen odatalált.
A problémával ekkor szembesült… Mert hiába próbált, nem tudott bemenni a  kapun… Nem tudott… Néhány pillanatig elkeseredve, ijedten járkál fel alá a kapu elött… Hinarinak nem szeretne írni… Akkor nem lepné meg, hogy itt van, és nem vidítaná fel…
Aztán eszébe jut, hogy mást is ismer a céhből… Aki biztosan tudna segíteni!
Gyorsan lenyitja a menüjét, és bepötyög egy üzenetet.

Silence írta:Szia Ozirisz!
Valami baj van velem? Meg akartam látogatni Hinarit, de nem tudok bemenni a Palotába… Mi baj van velem?

Kissé idegesen ácsorogva várja a választ… Nem érti mi lehet a baj… Még soha nem ütközött bele ilyesmibe…
Pár perc múlva csippan a menüje, jelezve, hogy üzenete érkezett. Megkönnyebbülten sóhajt, és kicsit még fel is kacag a butaságán. Hogy erre nem gondolt… Pedig logikus… Nem mehet be csak úgy akárki a palotába… A mesében is vannak őrök… Úgy tűnik itt nem látható őrök vigyáznak…
Türelmesen megvárja, ameddig Ozirisz megérkezik. Addig megnézegeti alaposabban a palota környékét.
Az érkező fiúhoz oda szalad kezében a füzetével, és gyorsan  körmöl bele, aztán felmutatja a lapot.

Köszönöm szépen, hogy segítesz!

Ezután pedig Ozi nyomában indul el, hogy a palotában megkeresse Hinarit, és lássa, hogy jól van.
Silence
Silence
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 960
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 16

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal14616/10500Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (14616/10500)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Ozirisz Csüt. Nov. 01 2018, 19:15

Már egy hete, hogy megérkeztem Frost City jeges városába. Látszólag eseménytelenül teltek a napok, leszámítva azt, hogy az első napokban oszloptól oszlopig, vagy épp jégszobortól egy másik jégszoborig estem-keltem mint valami szerencsétlen. Hiába volt út, hiába, hogyha az is csúszott. Érthető, hisz napközben a napsugarak hatására megolvad a jég, aztán ahogy jön egy sötétebb felhő, vagy esteledik, az olyan gyönyörűen odafagy, hogy azon még a só sem segít. Szóval az első egy-két napban nem erőltettem nagyon a közlekedést a városon belül, inkább elvoltam a Jégverem-nek is becézett fogadóban, ahol mint minden más ebben a városban, jégből volt. Milyen meglepő, jégből kifaragott padok, jégből kifaragott asztalok, minden. Azon már meg sem lepődtem, hogy a helyi ital a jégbor...
Szerettem ezt a hideg, jeges környezetet. Semmi bajom nem volt a hideggel, és a jelenlegi lelkiállapotomhoz ez az egyetlen ami passzol. Újra és újra lejátszódtak a lelki szemeim előtt a közelmúlt eseményei. Éreztem azt az állott levegőt, ami odalent volt. Éreztem a hideg rácsokat, ahogy megfogtam. Hallottam, ahogy Hinari sírva fakad. Újra és újra láttam, ahogy a ficsúr beleszúrja a lándzsáját a magatehetetlen lányba. Összeszorult a gyomrom, újra, minden alkalommal, ahányszor csak eszembe jutott. Nem tudtam nem arra gondolni, hogy az én hibám. Ehhez pedig a hideg, jégből faragott ágyféle jobban passzolt. Ettől százszor rosszabb körülményeket érdemelnék azért, amit tettem.
Bár azóta a nap óta a céhház közelében sem jártam, nem jelenti azt, hogy nem érdekelt a többiek sorsa. Hogy hogy van Hinari, hogy vannak a többiek. Gyakran nézegettem a térképen, ki merre jár, és megnyugtatott ahogy megpillantottam ahogy a Palotában vannak. Legszívesebben én is ott lennék, a céhtársaim között, de ez az egyetlen amit nem tehetek. Nem mernék a szemükbe nézni azok után, hogy miattam majdnem megölték Hinarit. Alex valószínűleg azonnal ledobna a szint széléről, ha megtudná, hogy az én meggondolatlan pofázásom miatt majdnem elvesztette a szeretett nőt. És Hinaritól is tartottam, hogy hogyan reagálna rám, ha felbukkannék.

Persze tudtam, hogy örökké nem bújkálhatok előlük, de azt nem, hogy ilyen hamar vége szakad az önkéntes száműzetésnek. Egy üzenet érkezését jelezte a halk csipogás. Összeszorult a gyomrom. Egy pár másodpercre bele is borzongtam a hideg és az ijedtség vegyes érzésébe. Kis hezitálás után megnyitottam az üzenetet. Elsőre megkönnyebbültem, ahogy a feladót láttam, de aztán hosszasan vívódtam magamban, ahogy elolvastam Fuwa üzenetét. Majd rászántam magam a válaszra:


Ozirisz írta:Szia Fuwa!
Először is nyugodj meg, nincs semmi baj. A Palota a Liga céhháza, és csak a tagok tudják nyitni az ajtaját. Szóval nincs semmi baj, pár perc, és ott vagyok, és megkeressük Hinarit, biztos nagyon örülni fog neked ^^

Könnyen beláttam, hogy muszáj odamennem, hiszen a céhházakba külsősök nem tudnak egyedül bemenni. Ugyanúgy védi a rendszer, mint egy egyszerű fogadói szobát, hogy csak a bérlője tudja nyitni az ajtaját. Még szerencse, hisz enélkül sehol nem lenne biztonságban senki. Mihelyt lehunyja a szemét könnyen az alvóölésre szakosodott bandák áldozatává válna. Fuwa pedig egyébként is félénk, és a céhtagok közül én vagyok az egyik, akit legjobban ismer. Örültem neki, hogy írt, és hogy eszébe jutottam. És annak is örültem, hogy szerencsére nincs nagy baj, és Silence jól van. Nagyon aggódtam a lány miatt, hisz őt sem láttam azóta az este óta. Természetesen már eldöntöttem magamban, hogy odamegyek és segítek neki, ahogy elkezdtem fogalmazni neki a választ, amiben próbáltam megnyugtatni a lányt, hogy nincs semmi baj. Vagy egy percig szorongattam a kristályomat, amíg összeszedtem a bátorságomat, majd teleportáltam a Kezdetek Városába.
Sietős léptekkel indultam el a Palota felé, hisz nem szerettem volna megvárakoztatni a lányt, főleg miután megígértem neki, hogy ott leszek, és megkeressük a lányt. Mosolyt csalt az arcomra, ahogy elém szaladt, és a füzetébe írt egy sort. - Igazán semmiség – válaszoltam a lánynak. Olyan cuki volt most is, mint mindig. Irigylem őt, hogy bármi történik, továbbra is csak önmagát adja. Még egy pillanatra bevillant a tyúklopós sztori is.

A Palota ajtajában megállva egy-két másodpercet tétováztam. Az ég felé néztem, magamban elmormolva egy "Kérlek Istenem, működj!"-t, majd határozatlanul, de nyitottam az ajtót. Kicsit megkönnyebbültem, hogy legalább még nem lettem kitaszított. Udvariasan előreengedtem a lányt, majd szép kényelmes tempóban végigjártuk a Palotát. Nem rohantunk, egyfelől hagytam, hogy Fuwa rendesen megnézze az épületet belülről is, hisz először jár itt. Másfelől talán a tudatalattim védekezésképp így próbálta a lehető legtovább elodázni az igazság pillanatát. Persze tudtam, előbb-utóbb szembe kell néznem vele, bármit is vágnak a fejemhez az elkövetett hibák miatt, de legbelül nem voltam rá készen. De akármi is történik, el kell fogadnom. Alaposan szemügyre vettem a Palotát én is, igaz én más indíttatásból mint Fuwa. Ő először látja ezeket a termeket, folyosókat, én lehetséges hogy utoljára. Az előcsarnokból indulva benéztünk a közös konyhába, majd a gyűlésterembe, de semmi mozgolódást nem láttunk. Mintha megállt volna az idő. Nem tudom, pontosan mennyit kóvályogtunk a folyosókon, amíg szép komótosan végigjártuk az útbeső közös helyiségeket. Azonban az egyik folyosóra érkezve egy röpke pillanatnyi villanást láttam a csokiszoba felől. Igazából nem is voltam biztos benne hogy tényleg láttam valamit, vagy csak képzeltem, de az ajtócsapódás egyértelművé tette. Oda kell mennünk. Talán odabenn van. Az a villanás, Hinari gyorsaságával nem lennék meglepő ezen a jelenségen. Végül odaértünk az ajtó elé. Benyitni nem mertem, és vagy egy-két másodpercbe beletelt amíg összeszedtem a bátorságom, majd bekopogtam...
Ozirisz
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 2125
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 35
Tartózkodási hely : Házi karanténban Yurihimével :3

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal19096/10100Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (19096/10100)
Céh: Justice League

http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Yurihime Csüt. Nov. 01 2018, 19:46

Üresnek éreztem a palotát. Hiába hozták haza Hinari-samát, semmivel sem lett több élet, sőt talán még kevesebb volt, mint eddig. Boldognak kellett volna lennem, hogy nem történt semmi baj, hogy nem ért minket újabb pótolhatatlan veszteség, én mégis búskomoran tettem a dolgomat. Minden reggel elmentem a főtéren álló palotába, aztán a kertemet gondoztam, kísérleteztem a gyógyitalokkal, mint mindig. És közben szerettem volna megkeresni Hinari-samát, de nem volt hozzá bátorságom, ahogy ahhoz sem, hogy a többiekkel tartsak. Nem vették volna hasznomat, hiszen visszavonultam, immár nincs semmim, és a naginatámhoz se nyúltam hozzá már hónapok óta, mégis... mégis úgy éreztem, ott kellett volna lennem. Önző dolog volt tőlem, hogy én nem kockáztattam az életem. Szörnyű vagyok.
Napok óta az üres folyosókon kopogott a lábam. Azt hiszem mindenki a szobájába van zárkózva, vagy nincs is itt. Egyedül éreztem magam ebben az óriási kastélyban, ezért is maradtam inkább a kis kerti házam környékén. Azonban voltak feladataim, amikhez be kellett lépnem a kertből kivezető kapun. Most is így történt, de ezúttal mintha nem csak a saját lépéseim visszhangját hallottam volna. Sietősebbre fogtam, a végén már szabályosan futottam, azt kockáztatva a csúszós padlón, hogy hanyatt esek, de sikerült befordulnom a sarkon, ami a csokoládészoba felé vezető folyosóra nyílt. Nem csalt a fülem. Nagyot nyeltem, a szívem a torkomban dobogott, de megtettem azt a maradék néhány lépést.
- Ozirisz-sama... - szólaltam meg bizonytalanul, halvány hangon. Nem volt egyedül, egy kisasszony is vele volt. Hirtelen csapott belém a felismerés, reflexszerűen reagáltam.
- Mélységes elnézését kérem, nem tudtam, hogy vendége van. Üdvözlöm, kisasszony ^.^ - erőltettem az arcomra egy mosolyt, és meghajoltam - Kívánják, hogy hozzak egy csésze teát? - ajánlottam fel a szolgálataimat. Távolságtartóan viselkedtem, de ez természetes volt, nem tudhattam, mégis miképpen gondol rám Ozirisz-sama, amiért cserbenhagytam a céhet, és a kisasszony előtt is példamutató magatartást kellett tanúsítanom.
Yurihime
Yurihime
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 667
Join date : 2012. Dec. 12.
Age : 32

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_bal10/1500Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Exp_ures  (10/1500)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Csoki-Süti bunker ^^ - Page 3 Empty Re: Csoki-Süti bunker ^^

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.