Smaragd Park

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Go down

default Smaragd Park

Témanyitás by Klein on Pént. Márc. 01, 2013 8:02 am

Nyster legnagyobb parkos területe a település déli felében található. Nagy része voltaképpen egy, a városhoz hozzácsatolt lankás, füves puszta, mely tavasszal és nyáron legfőképp piknikezésre és csendes pihenésre alkalmas a ritkásan álló platánfák alatt, míg télen szánkózásra és hóemberépítésre buzdíthat az itt megmaradó hó. A park lakóházakhoz közeli szelete már városiasabb, mesterségesen alkotott elemek, virágágyások, zenélő szökőkút és egy játszótér otthona, itt már számtalan pad található és a smaragdzöld pázsitot is alaposan karbantartják. Az utakat alacsony kőfal szegélyezi, és mindenfelé szemetelést tiltó táblák figyelmeztetnek a környezet tisztán tartására.
avatar
Klein
Moderátor
Moderátor

Hozzászólások száma : 3103
Join date : 2012. Dec. 16.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
0/0  (0/0)
Céh: Fuurinkazan

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Rita Hanami on Szer. Okt. 09, 2013 11:54 am

Ahogy a teleport kristály a kijelölt helyen „élesztett„ néhány lépés megtétele után körbe néztem a városban. Nyster! Az első alkalom volt, hogy ebben a városban járok habár ez igaz szinte minden városra, falura és településre. A kezdetek városán kívül nem igen szoktam el kóborolni más helyszínekre kivéve ha egy küldetés visz oda. Ennyire begyöpösödött lennék? Bár jó rá foghatom arra, hogy a céhépület ott van de akkor is ez elég gáz. Ráadásul még csak most se igazán mondhatom el, hogy cél nélkül, a felfedezés öröme volt az ami ide csábított. Na jó az utóbbi részben igaz, hisz a besúgótól kapott információ szerint itt valahol egy kincsesláda van elrejtve. Térképet is kaptam hozzá bár a gyermeteg rajzból valahogy roppant nehéz kihámozni valamit. Némi tanakodás és sűrű térkép forgatást követően aztán elindultam. Legalább annyit sikerült megfejteni, hogy a parkban lesz a hőn áhított kincs. Ez az egész kicsit emlékeztetett arra, mikor még az öcsémmel játszottunk kalózosat. Akkor rajzoltunk hasonló térképeket és ástunk el mindenféle „kincset” amiknek erős kilencven százaléka sose látta viszont a napfényt. Köztük anya kedvenc nyakékét is amiért alapos szidás lett a jutalmunk. Egy kalóznak persze ezt is el kell viselni hiszen nem épp a legkedveltebb társaság között tartják számon őket. A park gyönyörű volt, sűrűbben kellene ide le járnom, bár egymagam lehet kissé kilógnék a sorból. Szinte kivétel nélkül mindenki párban, vagy csoportosan sétált, piknikezett vagy játszottak a petjeikkel. Az egész annyira békés volt. Hamarosan meg is találtam a kijelölt helyet és ásni kezdtem. Most hogy így belegondolok talán nem is azért néztek meg az emberek mert egyedül voltam hanem azért mert egy méretes ásóval szaladgáltam. Úgy tűnt az információ pontos volt csak én voltam rossz térkép olvasó, jó néhány lyukat ástam mire rábukkantam a ládára de a lényeg hogy megvan. Kíváncsi vagyok mi van benne.

A talált tárgyak: Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás), Hosszú Pontosság Potion (2 támadás erejéig biztos találat), Bronz Vért (+9 páncél), Béna Frissítő Potion (+2 gyorsaság egy körig és +10 HP)

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Vas. Dec. 22, 2013 10:40 pm

<< Anat <3 >>

Megmarkoltam a fiú kabátját és belefúrtam magam az ölelésébe, fülig érő mosollyal élveztem a srác közelségét, egészen jóleső érzések ragadtak el közben. Korábban mindig zavart, ha hozzám ért, de most már... cseppet sem, sőt. Most már nem volt miatta bűntudatom, nem volt mi visszatartson :3
- Isten ments a szerenádtól o.O - néztem fel Anatra ijedten, aztán viszont kitört belőlem a nevetés, ahogy elképzeltem egy rózsával a szájában valami ócska számot gitározni facepalm Nem-nem-nem, az nem romantikus lenne, abba belepusztulnék a röhögéstől @.@
- Hiányoztam? :3 - lepődtem meg picit, de a cicafüleimet megmozgatva jeleztem, hogy örülök neki. Mondjuk ha csak azért jön ide így, mert vásárlási tanácsadásra van szüksége, akkor le is harapnám a fejét minden további nélkül, de így talán leszek olyan kegyes és megosztom vele elsőrangú meglátásaimat Rolling Eyes Igen ám, de előtte Anat elviharzik Ayanit köszönteni, akit jellemző módon én észre sem vettem, annyira a fiú körül forgott minden figyelmem facepalm Köhintettem egyet és a ruhámat igazgattam addig, mintha mi sem történt volna. Végül is tök szokásos látvány, hogy ölelkezünk, nem? Rolling Eyes
Abból a nagy tanácsadásból meg intenzív bólogatás lett, habár jószerivel a fele emberkéről azt se tudtam, kicsoda. Meredith meg Gilbert? Ayato? Eh, annyi mindenkit nem ismertem még, akit kellett volna, mert hát Anat vonzotta az érdekes embereket, és én ismerni akartam mindenkit. Junt is nagyon megszerettem, Esu is tök jófej csajszi volt, Saya-chan tündéri kislány volt, Alex meg... no comment Razz De a lényeg, hogy irigylésre méltó céhet hozott össze az egykori "tanítványom". Rég túlnőtt már a mesterén, és egyre többet és többet gondolok arra, hogy én is közéjük akarok tartozni. Tele volt már a hócipőm azzal, ami nálunk folyt, senkihez se tudtam úgy kötődni, még Ayanihoz sem. Kicsit le is konyult a fülem, ahogy elmerengtem, de aztán észbe kaptam, hogy mintha csend állt volna be és igyekeztem visszaidézni azt a sok-sok infót, amit rám zúdított Anat @.@
- Ezek jó ötletek - erősítettem meg gyorsan, miközben előhúztam egy nyalókát, mert az kellett és kész - Saya-chan, hmm... egy aranyos plüssel nem foghatsz mellé, én imádtam őket kislány koromban :3 A kedvenceim még most is megvannak... otthon Embarassed - böktem ki kicsit motyogva, és félrenéztem. Ciki volt, de na, Anat elől nincs miért titkolnom. Nem akartam előle semmit sem elhallgatni, hadd tudjon rólam mindent. És ha így nem kellek neki, akkor... így jártam, csak a szokásos lenne.
- Menjünk fel Nysterbe, a park közelében van egy nagyon jó vásár. Tuti kisebb a tömeg, mert nem éppen a legolcsóbb hely a világon Razz - javasoltam, elvégre ő is, meg én is megengedhetjük magunknak, hogy ne az olcsó vackok között turkáljunk, hanem valami magas minőségpontú cuccot szerezzünk be, ami nem esik pixelekre pár hét alatt.
- Ne viccelj, még nem vetted meg a fát? o.O Mostanra már tuti elkapkodták a legjobbakat :/ - sóhajtottam fel, kezemmel lágyan a homlokomat érintve, aztán a másikkal határozottan megragadtam a srác kezét és húzni kezdtem magam után a teleportkapuhoz, sietős léptekkel.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Hétf. Dec. 23, 2013 12:21 am

- Pedig még nem is hallottál a gitáromon játszani Razz Nem tudod mit veszítesz ˇ^ˇ - színlelek sértődöttséget, de csak pillanatokig tudom tartani ezt az álarcot, hamar feladom és újra mosolygok. - Amúgy meg nem hiányoztál, csak a bugyidat akarom leénekelni valami nyomulós dumával Razz Ne butáskodj, persze, hogy hiányoztál, baka Very Happy Na meg biztos akarok lenni benne, hogy minden rendben van veled a Pierres dolgok után. - itt azért már komolyabbá válik a hangom, de nem sokáig - Csakis ezért kaptál tőlem üzenetet  többször a héten... - A jó hangulat és a cserfes csipkelődés máris megvan, bár haloványan beárnyékolják a dolgokat a közelmúlt eseményei. Ugyanakkor attól, hogy keserűen fanyalgunk és folyton rettegésben élünk még a kezdetek városában is, na annak aztán semmi értelme sincs. Karácsony jő, ilyenkor még a gonoszok szíve is meglágyul.
- Szóval plüss. Hmm, azt tudom, hogy szereti a macskákat, Aldoért is odavan, majd meglátjuk milyen a felhozatal a macskafélékből. Kaphatna valami olyasmi plüssálatot, ami alvós párnának is jó, vagy akár egy nála is nagyobb macit *.* - Azt hiszem kezdem elragadtatni magam, de fejben irtó aranyosan fest Saya egy nála sokkal nagyobb plüssmedve ölelésében. Pedobear Neutral Nem kerüli el azonban a figyelmemet, hogy Mi elszontyolodik, s folyton mocorgó cicafülei is erről tesznek tanúbizonyságot. Önkéntelenül is a fülecskéihez nyúlok, mármint a bojtosakhoz, és pajkosan megcirógatom őket, mintha csak a macskámat kényeztetném. Csak egy mozdulat az egész, utána már vissza is kapom a kezem. - Ne búsulj picinyem, itt is lehetnek kedvenc plüssjeid, veszünk neked is párat! - Ígéretekbe nem merek bocsátkozni, felelőtlenség lenen azt mondani, hogy ne búsuljon, jövőre már otthon karácsonyozhat. - Tényleg Pöttöm, még sosem meséltél a kinti életedről. Tudom, hogy ez mindenki számára fájó pont, de igazság szerint nem is ismerjük egymást. Mármint úgy értem, hogy hiába vagyunk bajtársak, hiába ismerjük már a másik gondolatmenetét, habitusát, miegymást, azok egy részét az itteni életünk által befolyásolt. De nem tudok semmit például a kis Mirikáról, vagy az iskolás Mirikáról. Buta dolgok ezek a mi a kedvenced kérdések, de szégyen szemre azt sem tudom mi a kedvenc ételed. Embarassed - Az Ayanis kis intermezzo után sétálunk is tovább, így van alkalmam végighallgatni a lány válaszát.

Valóban felelőtlen döntés volt a részemről, hogy még nem vettem meg a fát, így könnyen meglehet, hogy kénytelen leszek magam kivágni  valamelyik szint erdejében. S úgy tűnik, hogy ez a bizonyos erdő az 5. szinten lesz, ugyanis Mirika már el is kezd rángatni a teleportkapu felé. Megadom magam, egyrészt mert egy céltudatos nővel perlekedni nem ildomos, másrészt pedig igazat adok a gondolatmenetének. A drága nem feltétlenül jelent minőségi holmit, de ez Aincradban azért nincs teljesen úgy, mint a valóságban, itt azért az ár-érték arány megfelelőnek mondható és Nyster vására számomra is tetszetős volt minden alkalommal. - Megyek már, megyek, csak igyekszem nem elhagyni közben a lábamat. @.@
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Hétf. Dec. 23, 2013 8:37 pm

Szokás szerint gyorsan belemelegedtünk a dumcsiba, mindig is könnyű volt a fiúhoz beszélni, vevő volt a hülyeségeimre is, és úgy alapból is tök könnyen megértettük egymást. Fú, hogy én hogy gyűlölöm az olyan srácokat, akik egy értelmes mondatot nem bírnak kinyögni... Hála az égnek Anat nem ilyen volt, pörgette a témákat, könnyű volt továbbfűzni a beszélgetésünk, és szórakoztató volt vele csevegni. Egy pillanatig sem unatkoztam mellette :3
- Bakker, majdnem bedőltem, galád bugyitolvaj Razz - csipkelődtem nyelvet öltve - Megviselt, de túltettem magam rajta, azt hiszem ^^ - folytattam kicsit komolyabban, majd elengedtem Anatot és kinyújtóztattam a karjaimat az égbolt felé és feléje fordulva rámosolyogtam... mielőtt egy újabb orvtámadással hirtelen megragadtam volna a karját és átöleltem volna, benyomva a dekoltázsomba - Átlátok én rajtad, valld be, hogy ez hiányzott ;P - bámultam a képébe egy huncut vigyorral, és még egy picit mozgolódtam is. Na persze ez inkább csak azért volt, hogy ne aggasszam a Pierre-ügy miatt, és gyorsan eltereljem a témát, meg a figyelmét. Én már teljesen jól voltam, különösen akkor, ha Anattal lehettem, viszont nem tudtam, hogy vele mi van, már azon kívül, amit egy vak is észrevett volna: hiányzott egy gyűrű az ujjáról.
- Úúúú, óriásmaci Az nálam is nagyobb lenne *.* Mármint... khm Rolling Eyes - lelkesedtem, de gyorsan el is fojtottam a gyermeki énemet egy zavart köhécseléssel. Már csak az hiányzott, hogy ne vegyen komolyan, mert túl gyerekes vagyok neki. Igen, nincs is nekem plüssöm, egy darab sem, csak azért tartottam meg őket, mert... mert... hátha lesz egy kishúgom owo Csakhogy zavaromból seperc alatt kizökkentett valami, méghozzá Anat érintése.
- Hih o.O - adtam hangot meglepetésemnek vékony és magas tónusban, melléje még jól láthatóan meg is rezzentem, ahogy átcikázott minden porcikámon a bizsergés. Rendesen elpirultam és a fülem felé kaptam, de a srác keze már nem volt ott. Jézus, ha a sima fülem érzékeny, akkor ezekre mit mondjak? o.O
- Félreértesz, m-már nem vagyok én olyan kicsi, hogy plüssel aludjak >///> Nagyobb bi-biztonságban érezném magam, ha egy má-másmilyen macihoz bújhatnék... - motyogtam kicsit dadogva még az iménti hatás alatt, és kétszer-háromszor végig is simítottam a hajamon, mielőtt túlestem volna ezen a... megrázkódtatáson. Még csak én értem hozzá az új füleimhez, de akkor nem tapasztaltam ilyesmit. Persze, ahogy megcsikizni se tudom magam Rolling Eyes
- Nem véletlen Razz Őszintén szólva még senkinek sem beszéltem róla, még Kotának se - fogtam meg Anat kezét újra, kicsit komolyabb, de azért még felszabadult hangnemre váltva - De ha annyira tudni akarod, Kansaiból származom, és az ottani konyháért is vagyok oda, különösen a takoyakiért :3 - válaszoltam a konkrét kérdésére, aztán kicsit eltöprengve néztem meg egy kirakatot - Csak mostanában jutottam arra, hogy mesélnem kéne magamról legalább annak, aki igazán fontos nekem. Kicsit félek, hehe :3 De ha valaki, akkor te vagy az, aki megfelel ennek a feltételnek, szóval... - hallgattam el egy kicsit a távolba révedve, de aztán hirtelen a fiú felé fordultam és vettem egy mély levegőt - Szóval ha tudni akarsz rólam valamit, bármit, állok elébe :3 - mosolyogtam rá, de végül a szemébe nem mertem belenézni. Vagyis nem nagyon.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Kedd Dec. 24, 2013 6:55 pm

Nos igen, elég sok olyan dolog volt az utóbbi pár hónapban, ami megviselt mindkettőnket. Az egyre szaporodó halálesetek, Bertold és Pierre feltűnése, na meg Viola és Kota kisétált az életünkből. S mi csak most jöttünk rá, ennyi idő után, hogy nem versenytársai vagyunk egymásnak, hanem támaszai. Annyi könny, annyi magányos töprengés és még több álmatlan éjszaka után, talán végre megengedhetjük magunknak, hogy egy kis melegség és boldogság költözzön az életünkbe. S mikor lenne erre alkalmasabb idő, ha nem karácsonykor? Sok dolgot még nem tudtam igazán lezárni magamban, sokat gondolok még Violára és az elhunyt bajtársakra, éjszakánként még arra ébredek, hogy álmomban Bertold sárga szemei villognak, vagy Pierre szabadítja ránk a csatlósait. Ma azonban jól akarom érezni magam. Félre akarok tenni minden fájdalmat, aggodalmat és egyszerűen csak élvezni szeretném Mirika társaságát és serényen készülődni a holnapra, amikor is nagy családi körben ünnepelhetünk. Az aincradi családom körében, vagyis a céhtársaimmal. Az az álom, amelynek megvalósítását egy évvel ezelőtt indítottam útjára, úgy érzem mostanra ért be, s most már nyugodt szívvel állíthatom, hogy összetartó és szerető közösség vezetője lehetek.
Aztán mire a gondolatmenetem végére érek, azon kapom magam, hogy a kezem Mirika dekoltázsában pihen. Shocked Az első pillanatban meglepődök, hisz csöppet sem számítottam erre a fordulatra, aztán emlékeztetnem kell magamat, hogy mégiscsak Mirikával randizok ;P   Úriemberhez méltóan nem élek vissza a helyzettel... hmm, a fenét nem! Razz Mint egy szakszerű professzor, óvatosan megtapogatom a tenyerembe illő kebleket, miközben elgondolkodva csücsörítek számmal. - Nos igen, ezek valódiak. Szemernyi kétség sem férhet hozzá. Rolling Eyes- majd közben szabad kezemmel a pöttöm popsiját csapkodom meg finoman, ezzel is irányba terelve, közben a dekoltázsából elhúzom a kezem, mielőtt még megkockáztatok egy pofont - De ez jobban hiányzott! hentai Irány vásárolni, nem tántoríthatsz el a célomtól a bájaiddal \o/
Lépdelünk tovább, s amikor úgy érzem, hogy komorrá válik a hangulata, akkor megcirógatom a fülecskéit, s ettől a gesztustól össze is rezzen. Hupsz, rossz helyre nyúltam volna? Na majd tesztelem én még ezt ma Razz- Én nem értek félre semmit... én mindig mindent jól értek Cool- éles fülemet azonban nem kerüli el a motyogásának hangja - Egy valamit azonban nem értek... már Hinari is becézett macinak O.o Mégis mi a csuda bennem a mackós? Nem vagyok nagy darab, nem is cammogok, még csak nem is dörmögős a hangom. Arra meg még sosem gondoltam volna, hogy puha lennék és szőrös O.O - Közben mutatóujjammal böködöm a karomat, hogy teszteljem, valóban puha vagyok-e.
Ó, valami, amit még Kotával sem osztott meg, velem pedig igen 8)Profi vagy Anatole, profi. Az a bugris föl sem érhet hozzád! Bár azt hozzá kell tenni, hogy én aztán egy percig sem versengtem vele :arrogant:Tűz és víz vagyunk a borzzal, maximum a magasságunk egyezhet, meg hogy mindketten kendóztunk, de semmi más. Hmm, ha így vesszük, elég nagy váltás lehetek Mirika számára, bár ezt a gondolatot továbbgörgetve, Mirika is elég nagy váltás nekem Viola után. Bár még koránt sem beszélhetünk kapcsolatról, azt sem tudom, hogy el akarom-e máris kötelezni magam. Mindegy is ez, csak szeretném élvezni a jelenlegi helyzetet és egy kicsit a mának élni. Csendben végighallgatom a lányt, miközben elraktározom magamban az információkat. - Nem tudom mitől félsz. És őszintén szólva másokat sem értek, akik foggal-körömmel védik a magánéletüket mások elől. Mármint a kintit. Attól, hogy magunkba fordulunk a problémáinkkal és honvágyunkkal, egyáltalán nem lesz jobb. Én mindig is szívesen beszéltem a kinti dolgaimról, mondjuk nekem kiegyensúlyozott életem volt odakint. Mondjuk talán éppen ezért kéne még jobban sóvárognom utána. De térjünk vissza Rád! Hmm, mit is kérdezzek, mit is? Például mesélhetnél arról, hogy milyen életed volt odakint? Persze, csak ha akarsz. Gimibe jártál még, ugye? Biztosan te voltál az osztályelnök és a tanárok, na meg a fiúk kedvence Very Happy
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Szer. Dec. 25, 2013 4:39 pm

Erre a fordulatra nem számítottam. Anat felforgatta a világ egyetemes alaptörvényeit és fejemre borította a gondosan elkészített, huncut ajándékkosaram tartalmát, belelökött a saját magam által ásott verembe, és nem utolsósorban összetörte a róla alkotott idilli képemet. Miféle szörnyeteget szabadítottam a világra?! Örökkévalóságnak tűnő pillanatra bénultam le a meglepetéstől, arcom pedig a halovány rózsaszíntől a paradicsomvörösig minden árnyalatot felölelt, mígnem visszanyertem az uralmamat testem felett, és tágra nyílt szemekkel odébb tudtam pattanni. Hitetlenkedve kaptam egyik kezemet a mellkasom elé, a másikkal pedig remegve mutattam a bűnösre.
- Chotto matte! M-m-m-mégis mit jelentsen ez?! Nem nekem kellett volna zavarba jönnöm, miféle ördöngösség ez?! Megfertőzött Ren, vagy... ennyire... Embarassed - ripakodtam rá egyre jobban elgyengülve, ahogy elszaladt a fantáziám, ám megráztam a fejem és megacéloztam elhatározásom - Ren, vedd le azt az Anat-maszkot, nem jó vicc! - parancsoltam ellentmondást nem tűrően még mindig kipirult arccal. Jó, az egész csak színjáték volt, amit a következő pillanatban nyilvánvalóvá is tettem azzal, hogy visszaszökkentem a fiú mellé egy sejtelmes vigyorral, de amúgy tényleg zavarba hozott az érintése, tök más volt, mint amikor Ren fogdosott meg mondjuk >///> K-kellemesebb volt <.<
- Pfff, akar a fene eltántorítani bármitől is Rolling Eyes - jegyeztem meg durcásan félrenézve, kicsit halkabban a szokásosnál, és vettem néhány mély levegőt, hogy kicsit rendbe rakjam a felzaklatott lelkecskémet. De most amúgy komolyan, hova ásta el Anat a benne rejlő úriembert? Tiszta sokként ért, hogy visszavágott... Eddig csak verbálisan csináltunk ilyesmit, nem szabad alábecsülnöm, veszélyesebb, mint gondoltam! Lopva pislogtam rá, de ugyanolyannak tűnt, mint eddig.
- Heh, ki mondta, hogy rád céloztam, baaaka? Razz - öltöttem nyelvet szemtelenül - D-de ha már így szóba hoztad... nézz rám, az én alkatomhoz képest még te is mackós va.. izé, lennél Rolling Eyes - közöltem vele a torkomat köszörülve és rossz szokásomhoz hűen a hajam egyik tincsét csavargatva. Nem tudom, mennyire vehette észre, de én éreztem magamon, hogy kicsikét zavart voltam a fiú mellett, a szokásos könnyed hangulatba beférkőzött egy kevés más is. Talán azért, mert már nem csak barátként gondolhatok rá? Vagy azért, mert éreztem, hogy ez lesz az a nap, amit még a Pierre-hajcihő közepén pedzegettünk? Vagy csak egyszerűen annyira zavarba hozott az imént, hogy még mindig a hatása alatt vagyok Razz
- Nem arról van szó, hogy mondjuk... izé... külön akarnám szedni a játékot meg a kinti életem, csak... a magánéletem nem olyasmi, amiről bárkinek szívesen mesélnék. Tudom, hogy akkor nem nézne rám mindenki úgy, ahogy most - fordult kicsit komolyabbra a beszélgetés, bár próbáltam nem valami megkeseredett vénasszonyként viselkedni, csak nemtom hogy sikerült. Az tuti, hogy Anat gondoskodott róla, hogy felkacagjak - Jaj, dehogy! - legyezgettem a kezemmel hárítva az ötletet - Ahhoz kellenének a jó jegyek is Razz Amúgy ja, most lennék a végzős rossz kislány, aki arról híres, hogy minden udvarlóját kíméletlenül pofára ejtette Rolling Eyes Menőbb vagyok én annál, hogy azokkal a fiúkkal törődjek! - húztam ki magam büszkén, aztán elnevettem magam - Amúgy nem, egyszerűen csak nem érdekelnek a korombeli srácok. Aki csak úgy a semmiből elém áll, hogy járjak vele, az úgyis lúzer. A jegyeim se azért rosszak, mert ne akarnék tanulni, csak nincs rá időm otthon - vallottam be, majd kicsit hezitálva kiböktem - Anyámat kell ápolnom... - léptem rá egy olyan útra, ahonnan asszem nincs visszaút, de kinek másnak beszélnék erről, ha nem őneki? Joga van tudnia, és bár lehet, hogy várhatnék még vele, de... eh, nem tudom. Felsóhajtottam, ám figyelmemet megragadta egy bódé.
- Nézd, ott szerintem találunk lányos kiegészítőket :3 - mutattam a felfedezésem felé, karon fogva Anatot, hogy minél közelebb húzhassam magamhoz és jobban lássa, melyik árusra mutatok.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Szer. Dec. 25, 2013 9:25 pm

Először nem tudom eldönteni, hogy Mirika csak megjátsza a felhördülését, de aztán túl valósághűnek látszik a viselkedése. Ajajaj, azt hiszem kicsit túlzásba estem. O.o Amikor viszont Rent említi, összevonom a szemöldökömet. - Kérlek, ne hasonlíts hozzá, Kotához meg főleg ne! Meg úgy lehetőleg senkihez sem >.< - Aztán kihúzom magam, behunyt szemmel megigazítom a nyakkendőmet, miközben nagyot sóhajtok, végül tisztelettudóan meghajlok Mirika előtt és úgy kezdem el szavalni a bocsánatkérésemet, mintha egy papneveldéből szakasztottak volna. - Szíves elnézését kérem hölgyem a megengedhetetlen viselkedésem miatt, ígérem, nem fordul elő többször, hogy az engedélye nélkül intim testrészeit szenvtelen kezeimmel illessem! ˘-˘ - Aztán mikor a meghajlásból visszaérve meglátom a pöttöm orcáján azt a sejtelmes mosolyt, akkor rájövök, hogy felültem a szívatásának. Úgy tűnik még mindig csapdába tud csalni Razz
Höhö, lebukott! A macijává akar tenni! Ennyi Anatole, a sármod lehengerlő Cool Hmm, egyre kevésbé van ellenemre ez a "maci" titulus, de azért még meg kell vele barátkoznom... A gondolattól viszont újra mosoly varázsolódik az arcomra és a tőlem megszokott közvetlenséggel, játékosan magamhoz ölelem a lányt, kicsit talán még fel is kapom a földről, hogy ne kelljen annyira hajolgatni hozzá és kényelmesebb legyen nekem. Arcomat a nyakához fúrom, de illetlen helyre most nem tévedek Rolling Eyes Mélyet szippantok az illatából és teljesen elbódulva tőle, apró puszit adok a nyakacskájára. Aztán már el is engedem, hirtelen jött érzelemkitörésemnek gátat kell szabnom, kezeimet is összekulcsolom a hátam mögött, mielőtt még azt hihetné, hogy ez egy újabb akció arra, hogy szemérmetlenül letaperolhassam. Nem is tudom mi ütött az előbb belém, talán azt hihettem, hogy ha Mirika szexualitás terén elég szabad szellemű, akkor nekem is szabad. Ám ez még csak az első igazi randi, hiába ismerjük egymást ki tudja milyen régóta, járjuk csak szépen végig a lépcsőket. Úgy illik, na meg nem egy komolytalan kalandot akarok ebből. Igazság szerint mit is akarok ebből? Áhh, kár ilyen komoly dolgokon gondolkozni, csak élveznem kell a pillanatot!
Még mindig magam mögött tartom a kezem, ahogy lépkedek Mirika mellett, s kérdéseimre meglepő őszinteséggel válaszolgat. Szóval nem érdeklik a korabeli srácok Cool Hűű, most, hogy belegondolok, közel 5 év a korkülönbség köztünk O.o Sosem volt még ilyen fiatal lánnyal dolgom, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az aincradi életünk során sokaknak hamar fel kellett nőnie. Furcsállom ugyanakkor, hogy nem volt jó tanuló, hiszen éles eszű, szorgalmas lányként ismertem meg. Aztán hamar fény derül ennek magyarázatára is, s amit az édesanyjáról mesél, az megrendít. Meg is torpanok, de ekkor karon fog a lány és egy bódéhoz cipel, ahol mindenféle csecsebecséket lehet vásárolni. Itt ki is tudjuk választani a lányoknak szánt ékszereket és hajdíszeket. Különösen szótlanná válok azonban, még mindig azon gondolkozom, amit az anyukájáról mondott. Erőt veszek magamon és végül csak rákérdezek a dologra, amint elhagyjuk a bódét. - És... elnézést a tapintatlan kérdésért... de... anyukádat most ki ápolja? Apukád? - Úgy érzem nagyon kellemetlen vizekre eveztünk, de ha már belemásztunk, akkor bontsuk ki. Jobb az elején túlesni rajta és akkor máskor nem tenyerelek bele kellemetlen témákba egy rossz félmondat miatt.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Pént. Dec. 27, 2013 2:34 am

A reakcióját képtelenség volt nevetés nélkül megállni. Először az a sértett arckifejezés, aztán a hótkomoly bocsánatkérése abban a rémesen mesterkélt, ódivatú stílusban... Én ott kész voltam, kitört belőlem pontosan ugyanaz az őszinte, csilingelő, felszabadult kacagás, mint amikor először találkoztunk és nekiállt játszani azzal a kaviccsal. Mondjuk most nem próbált szándékosan vicces lenni... vagy de? Áh, nem hiszem, túl komoly képet vágott hozzá, ha tényleg csak meg akar nevettetni, ő is elröhögte volna magát, ez tuti :3
- Gomen-gomen, ugye nem bántottalak meg? ;P - kérdeztem nevetve, és miután kicsit kifújtam magam, akkor tettem hozzá csak, egy köhintés után - Me-megadom az engedélyt Embarassed - szóltam a zavartól picit dadogva, elpiruló arccal, lesütött szemmel, és minden olyan módon, amit el lehet képzelni akkor, mikor egy alapból bevállalós és nyílt csaj hirtelen saját maga számára is érthetetlen módon teljesen zavarba jön a szerelme előtt, miközben éppen zöld utat adott a párja kezeinek Rolling Eyes Mindegy, a pasik szokták mondani, hogy nem érik a nőket, hát jelentem, mi sem értjük saját magunkat Razz
Na és erre az egészre kaptam egy olyan jó, ropogós ölelést meg egy puszit a nyakamra, amire úgy konkrétan belém is forrt a szó, annyira meglepődtem ettől az érzelmekkel teli momentumtól. Merthogy az volt, nem csak egy játékos, baráti ölelés, hanem egy olyan igazi simulós, amitől az én lábaim is elgyengülnek kissé, és úgy elönt a melegség, mint az olvasztott fém a tárolómedencét abban a régi robotos filmben. Huh, hát nem ez volt életem legnyerőbb hasonlata, de lényeg a lényeg, hogy széles mosollyal szívtam magamban a fiú illatát és megvolt bennem az a ne-engedj-el-maradjunk-így-örökké feeling, ami nyálasan hangzik, de van benne igazság. Sajna ez viszont nem így működik, így csak a nyoma, az emléke maradt meg az ölelésének, legalábbis ameddig újra meg nem történik, de addig is őrzöm az érzést, amit átadott. Kéz a kézben sétálni se rossz dolog, csak nem voltunk egymáshoz olyan közel, mint én azt szerettem volna.
Látszott Anaton, hogy a kis félmondatom hatással volt rá, miközben válogattunk a csattok és karkötők között, meglepően szótlan és... hát talán komor nem, de valami olyasmi volt. Ez engem is kicsit lehangolt, mert pontosan emiatt nem szerettem beszélni a kinti életemről. Szerettem volna belelátni a fejébe, hogy mit gondol éppen, min morfondírozik, hogy vajon azt fontolgatja-e, hogy ha kijutunk, akkor lehet nem is lesz rá időm, hiszen ha a tanulásra nincs, akkor egy kapcsolatra...? Jó, mondjuk azért ez nem volt teljesen így, mert ezek között a körülmények között muszáj volt időt szakítanom kikapcsolódásra is, mert különben beleőrülnék abba, ami otthon folyik. És ha ezt elmondanám neki, akkor nem mondaná azt, hogy inkább a tanulással törődjek? Eh... És persze végül egy tök másmilyen jellegű kérdéssel jött elő, amire soha nem gondolnék magamtól, az tuti. Talán túl önző vagyok...
- Nem hiszem - ráztam meg a fejem - Ő nem sokat tud otthon lenni, valamiből ennünk is kell. Gondolom a szomszédunk segít be, aki eddig is.. vagy mivel rám most nem kell költeni, felfogadott egy ápolónőt - nevettem, de kényszeredett volt ez és mögüle kihallatszott a remegő hangom. Közelebb húzódtam Anathoz és belekapaszkodtam, hogy akkor hátha nem sírom el magam attól, hogy mennyire hiányoznak és mennyire aggódom értük. Siker, meg tudtam állni. Kérdés, hogy meddig, kell a témaváltás.
- Mondd, Anat... ami legutóbb történt köztünk, az még... Szóval most, hogy gondolom volt időd átgondolni mindent... - kezdtem bele, és próbáltam megfogalmazni valahogy értelmesen, de akármilyen befejezésre gondoltam, akárhányszor nyílt a szám, végül becsuktam, mert vagy ciki lett volna, vagy komplett hülyét csináltam volna magamból, szóval elnémultam és imádkoztam, hogy levágja, mire is gondolok és ne kelljen tovább magyaráznom azt, amit nem lehet.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Dec. 29, 2013 7:49 pm

Első kérdésére továbbra is sértődött fejet vágok, aztán ahogy megkapom az engedély, ismét tisztelettudóan meghajlok előtte. - Ígérem hölgyem, nem élek vissza a bizalmával! - szavalom ismét katonásan, majd szüntelen, édes kacagását hallva megenyhülök és én is elmosolyodok végre, aztán meg jön az ölelkezésünk. A Sweet dreemsben eltöltött első találkozásunk óta nem halottam ilyen őszintén és felszabadultan nevetni, s ez elismeréssel töltött el, a szívemet pedig melegséggel. Most azonban nem volt féltékenykedő, élcelődő Kota, kivel kényszerű szópárbajt kellett vívnom és szerencsére Miri sem fakad sírva. Legalább is remélem >.>
Miután elhagytuk a bódét és a beszélgetésünk komolyabb vizekre téved, eddig hátam mögött tartott kezemet most magam mellé engedem. Először tétován zsebre dugom, de miközben próbálok koncentrálni a beszélgetésre is, közben az jár az eszembe, mi lehetne az az alkalom, ami ismét indokolttá tehetné, hogy újra kézen foghassam. Ráadásul félek attól is, hogy valaki meglát bennünket kettesben. De ugyan mégis mitől félek? Nem sántikálunk rosszban, s rólunk különben sem gondolnák, hogy összejöhetnénk >.< Vagy csak én vagyok már megint túl naiv, és mindenkinek leesett, hogy forr a levegő köztünk, csak éppen mi nem? Nevetséges, hogy mindehhez egy rossz álomból való ébredés kellett azon a bizonyos éjszakán Rolling Eyes
Félve kérdeztem rá az édesapjára, hiszen nem tudhattam, hogy neki van-e még vagy volt-e egyáltalán édesapja. Hozzá kell szoknom, hogy nem mindenki él olyan "normális" családban, mint az enyém odakint. Vannak elvált szülők, korán elhunyt családfők, sőt olyan apák is, akik tudomást sem vesznek a gyerekükről. Csak remélni tudtam, hogy Mirika egyikkel sem rendelkezik, s hogy nem tenyerelek bele egy újabb fájó pontba. - Bizonyára sokszor hallottad már ezeket az üresnek tűnő szavakat, melyeket az emberek néha csak illendőségből mondanak, de... sajnálom. - Kis szünetet tartok. Lehet butaság volt ezt mondani, de úgy éreztem muszáj mégis valamit mondanom. - Megkérdezhetem mi a baja édesanyádnak? Apámnak van egy nagyon jó orvos barátja, ha kijutunk innen, akkor felveszem vele a kapcsolatot mindenképpen!
Még most is tud nevetni. Zavart nevetés ez persze, amivel csak palástolni akarja az ember a torkában lévő gombócot. Jó tudom én is, hisz vele mosolygok én is. Gombóc van az én torkomban is. Főleg akkor, mikor Mirika hozzám bújik. Az imént még illetlen helyekre nyúlkáltam, ebben a pillanatban azonban ismét bátorságot kell gyűjtenem, hogy átkarolhassam és úgy sétálhassunk tovább. Tovább mondandója azonban ismét zavarba hoz, de úgy döntök, hogy nem térek ki a válaszadás elől. Ennek ellenére szószátyár énem cserben hagy, s csupán egyetlen szót tudok kibökni, ami azonban elég sok kérdésére választ adhat: - Szakítottunk...
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Hétf. Dec. 30, 2013 2:06 am

Nem jó ez így, nem jó ez így No Itt a karácsony, mindenfelé vidám emberek, vidám színek, fények, csillogás, hó és mikulások, na meg az elmaradhatatlan idegesen veszekedő, mindent az utolsó pillanatra hagyó vásárlók, akik feldobják a napomat, mert hát én már mindennel készen álltam, még a sütivel is! hála annak, hogy nem kell órákig a sütő mellett gubbasztani ebben a játékban, *levegővétel* mi meg Anattal képesek vagyunk olyan vizekre evezni, amik befátyoloznak minket fincsi búskomor hangulattal, honvággyal, félelemmel és szomorúsággal. Olyan hülyék vagyunk facepalm Meg lehetne ezt oldani másképp is, legalábbis úgy éreztem, hogy nem kell erre a route-ra lépnünk. Nii-chan örökké vidám srác volt, még a legkomolyabb helyzetekben is képes volt valami ökörséggel feldobni a hangulatot. Ugyan láttam már, hogy milyen akkor, amikor igazán nagy baj van, nem is egyszer, de ő akkor sem az a dípes fazon volt. Meg én is élvezni akartam ezt a napot, és nem azon lamentálni, hogy még egy karácsonyt el kell töltenem a családom nélkül, mert gyáva voltam levenni azt a nyavalyás sisakot, amikor lehetett volna >.>
- Jajmár, senkinek sincs tökéletes élete, ne beszélj úgy, mintha részvétet nyilvánítanál Razz - torkolltam le a fiút finoman meglökve őt. Viszont csak nem úsztam meg a további kérdezősködést, és nagyot nyeltem, mikor meghallottam, mire kéne válaszolnom. Nem akartam ilyen korán Sad Váááh... okés, megadom magam.
- Gőzöm sincs, valami genetikai eredetű nyavalya. Hónapokra lázas beteggé válik és semmi ereje nincs, még arra sem, hogy kikeljen az ágyból. Aztán egy darabig jól van, majd megint előjön. Én is... szóval... örököltem tőle - ejtettem ki talán a legnehezebb szavakat életemben, öt szó, amitől annyira, de annyira féltem, és most is feszülten, rettegve fordultam Anat felé, mielőtt sietve hozzátettem volna - De amúgy én csak izé... szóval nem súlyos, csak gyakrabban vagyok beteg, és képtelen vagyok "tartós erőkifejtésre" ahogy a dokik mondják - magyarázkodtam még egy pici humort is belecsempészve, ahogy megpróbáltam utánozni a vén iszákos háziorvosom hanglejtését - Legalábbis egyelőre nem súlyos... - fejeztem be, mert hát ha már eddig eljöttem, akkor a pontot is fel kellett tenni az i-re. Valószínűleg 20 év múlva ugyanúgy leszek, mint anya, hacsak nem találunk valami csodagyógymódot. Veh, pocsék dolog ez a sötét jövőkép, ezért is nem szeretek foglalkozni a mi leszek, ha nagy leszek kérdéssel Rolling Eyes
Viszont klassz kis háborút indítottunk, Anat ledobott egy bombát, én meg visszaküldtem egy hasonlóan pusztító rakétát a magam témájával. Tökre másféle választ vártam, mondjuk olyasmit, hogy bevallja, még mindig úgy érez irántam most, hogy eltelt egy kis idő, meg ilyesmik, de nem. A srác benyögte azt az egy szót, ami az eddig is terhes hangulatot totálisan kinyírta. Most erre hogy reagáljak? Sajnálom? Jó, sajnálni sajnáltam, de az érzéseimmel is tisztában voltam, és abból a szempontból ez még örömhír is volt, legalábbis nekem. Eddig okés, de hogyan tovább? Az eszembe se jutott, hogy miattam, mert az komplett nonszensz volt, viszont egy ilyen megszólalás után az is kiesik, hogy átöleljem és úgy vigasztaljam, mert akkor én leszek a szemét vércse, aki egyből lecsap a sebzett vadra és kihasználja az alkalmat, a gyengeségét. Fuhh...
- Akarsz róla beszélni, vagy hagyjuk inkább? - kérdeztem félénken végül, hogy megtörjem a beállt csendet köztünk. Kettőnkre szerettem volna terelni a témát, arra gondoltam hogy az majd vidámabb lesz, erre kilyukadtunk kettejüknél. Szuper Rolling Eyes

1000! \o/

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 02, 2014 1:42 am

- Bocsánat... Embarassed - sütöm le a szememet Mirika felszólítását hallva, de úgy hiszem, ezzel nem javítottam a helyzeten. Ám a további kérdésemet már feltettem, s a válasz még gondterheltebbé tett. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen problémái vannak! Hálás, ugyanakkor aggódó tekintettel meredek a lányra és keresem a szavakat. Hálás vagyok, mert beavatott olyasmibe, ami nem hétköznapi dolog, és bizonyára csak kevesen nyerhettek ebbe betekintést. S természetesen aggódom érte, s az kijutásról szövögetett álmaimat ez az új információ most beárnyékolja. Ha kijutunk innen, akkor nem lesz újra minden rendben. Vele nem... Furcsa lenne megszokni, hogy a mindig kacér, fürge és erős lányt hirtelen ágynak dőlve, kedvtelenül, erőtlenül lássam. Komolyan újra terheket akarok venni a nyakamba? Másét is cipelni a vállamon? Nem volt elég Viola? Ott is kudarcot vallottam... Komolyan, egy szörnyű alak vagyok! Mégis hogy lehetek olyan önző, hogy most is magamra gondolok. Lehajtom a fejem, s összeszorított ajkakkal átkozom magam. Keze után nyúlok, s ajkaimhoz emelem azt. Apró csókot hintek rá, majd tekintetemet sokkal magabiztosabban emelem rá. - Minden rendben lesz... - Szabad kezemmel pedig megcirógatom az arcát. Hogy neki mondtam-e, vagy magamnak, azt már nem tudom. Valószínűleg mindkettőnknek.
Aztán a kérdés rám terelődik, s ismét nem találom a szavakat. Mi van ma velem? Valami volt a reggelimben, ami kifacsarta belőlem az egész beszélőkém. Még mindig a pöttöm kezét fogom. Hát itt volt az alkalom, hogy megfoghassam, s most már bizony nem eresztem el olyan könnyelműen. Eddig nagyon furcsa ez a mai nap, úgy hullámzik a hangulatunk, mint egy a vidámparkban valamelyik gyomorfelkavaró játékon. Igen, most már émelygek is. Nem akarok Violáról beszélni, semmi kedvem hozzá. Különben is, ez a nap kettőnkről szóljon, meg a készülődésről. Nincs itt helye több búskomorságnak! Ideje kezembe venni a gyeplőt és megtalálni végre a szavaimat!
- Ne haragudj, de nem szeretnék beszélni róla. Még túl friss a dolog. Ráadásul nem szeretnék ma több búskomorságot, ideje végre megtalálni a jókedvünket, nem gondolod? ^^ - Lehetne azt mondani, hogy a hárításommal már megint csak menekülök a problémák elől, de most úgy érzem bölcsebbnek, ha hallgatok. Nem akarok semmi olyasmit mondani, amit később megbánnék, vagy ami komoly lavinákat indítana el bennem. Egyelőre jobbnak érzem, ha homokba dugom a fejem, avagy a gondokat száműzöm egy dobozba és betolom őket az ágy alá. - Gyere én kis lekváros fánkom, már látom is a következő ajándék boltját! - mutatok az alkimista cégérre, miközben finoman arra kezdem el húzni Mirikát. - Alexnek kell valami nőcsábász parfüm. Valami, amivel leveheti a lábáról Hi... áhh, mindegy, a vak is látja... szóval Hinarit. - Kis kuncogásba megyek át, jön az a mosoly most már, ha kell, ha nem. - Jut eszembe, lenne kedved segíteni két ünnep között? Alexnek nem ártana egy kis randitanácsadás... Junt már ráizzítottam a témára, biztos örülne, ha csatlakoznál. ^^
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Vas. Jan. 05, 2014 2:47 pm

- Nem-nem, én tartozom bocsánatkéréssel ^^" - szabadkoztam hevesen rázva a fejemet - Nem kellett volna elmondanom még, csak... igazság szerint már hónapok óta menekülök pár gondolat elől, amit meg akarok valakivel osztani. Abból mindig csak a baj van, ha magamban tartok valamit és... benned mindennél jobban megbízom, szóval... na Rolling Eyes - hebegtem-habogtam, nem találtam a szavakat, és úgy összességében zavarban voltam, mert szinte biztos voltam benne, hogy csak terhelem a srácot a sok hülye problémámmal, amit már mióta gyűjtögetek magamban - Mindig is akartam szabadon beszélni arról, ami a fejemben kóricál, de azzal csak elüldöznék magamtól mindenkit >.> - jegyeztem meg bosszúsan, most is ezer meg egy olyan dolog van, ami a nyelvemre tolul, de ha nekiállnék ecsetelni, akkor Anat rövid úton fedezékbe menekülne, szóval inkább nem mondanék semmit és megtartom magamnak, hogy megemésszen belülről. Fain, nem is tudom, melyik a jobb verzió, egyedül lenni megkönnyebbülten, vagy együtt lenni vele, de gondterhelten Razz Túl komplikált ez az egész, miért nem tudok egyszerű lenni, mint a faék? >.>
Igen ám, de ekkor megéreztem az érintését a kezemen, amitől meg is rezzentem kicsit. Persze nem számítottam rá, és azért, nem pedig mert mondjuk félek tőle, vagy kellemetlen lenne, vagy valami. Homlokráncolva néztem Anatra, mígnem meg nem értettem, mit akar, és egy halk "oh" kíséretében elmosolyodtam és bólintottam. Sejtettem, mi járhat a fejében, amiért így próbál nyugtatni, és ugyan értékeltem az aggódását, csak nem volt rá szükségem. Ellenben ez nem az a pillanat volt, hogy közöljem vele, előbb jussunk ki ebből az átkozott virtuális börtönből Rolling Eyes
- Oké, ahogy gondolod. És ja, igazad van :3 - erőltettem egy vigyort az arcomra, mivel mosolyogni akartam, csak ugye nem én tehetek róla, hogy van egy csomó ilyen lehangoló témánk. Ez a világ komolyan egy lelki roncsot csinál az emberből, utálom! Másrészről meg szeretem, mert itt sokkal szabadabb vagyok, mint máshol...
- Lekváros fánkod?! - kérdeztem vissza őszinte megrökönyödéssel, majd elnevettem magam. Olyan hülyén hangzott, meg nem is vagyok én olyan kerek, maximum bizonyos... testtájaimon ;P Oh, értem már a hasonlatot! A fánkot ugye megeszik :3
- Eeee? Hinari és Alex? o.O - lepődtem meg sűrűn pislogva. Én nem is vettem észre, bár tény, hogy nem fordítok rájuk túl nagy figyelmet - Bízd csak ide! - húztam ki magam, és át is vettem a vezetést a bolt felé tartó rövidke úton. Egy parfüm, ami bejöhet Hinarinak, hmm... ez jó kis kihívás lesz :3 - Alexnek randitanácsadás? Annak borsos ára lesz ám Razz - öltöttem ki a nyelvemet és berobogtam az üzletbe körbenézni. Remélem itt tényleg vannak parfümök és nem Anat nézett be valamit wtf

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Jan. 11, 2014 7:42 pm

- Én azért valahol örülök, hogy elmondtad. Egyszer majd tarthatnánk egy olyan estét, amikor a kandalló előtt ülünk, mindenféle édességgel tömjük egymást és kibeszéljük a kinti életünket. Régi vicces történetek, meg kevésbé viccesek is. Engem érdekelne, nagyon is, csak most ez hirtelen váratlanul ért. Elnézést, hogy ilyen bután reagáltam le. - megszorítom a kezét és már ismét önfeledt mosoly költözik az arcomra. - És nyugodj meg, nem fogsz elüldözni. Eddig is mindig visszataláltam hozzád ^^ - adok még egy puszit a buksijára, majd sétálhatunk tovább, az alkimista boltjához.
- Igen, lekváros fánk. Hehe, most éppen ez jutott eszembe. Fánk. Tudod. Sweet dreams, hehe. Na jó, lehet gyenge volt. De mit szeretnél inkább, hogyan szólítsalak? - Zavart kis heherészésem közepette gondolok csak bele, hogy tényleg nem tudom, mégis hogyan szólítsam a lányt. Szeretnék valami bensőségesebb megnevezést, valami becenevet, vagy bármit, amit csak mi tudunk ketten, ahogy csak mi szólítjuk egymást, ami csak a miénk. Mindenki Mirikának hívja, én miért tegyem? Ennél sokkal kreatívabb szoktam lenni, de most zavaromban semmi épkézláb dolog nem jut eszembe. Talán majd ha otthon leszünk, a magunk csendességében és letudjuk a tennivalókat, akkor sokkal pengébb lesz az eszem.
- Ne mondd, hogy még nem vetted észre Alex mit össze töketlenkedik, ha Hinari ott van bossokon? Razz Bááár, Alex máskor is töketlenkedik Rolling Eyes Mindegy, számítok a szakértelmedre Cool A borsos árat pedig leverheted rajtam. Mit kérsz érte? - Ismét ezer wattos vigyort villantok, miközben huncut fény bujkál a szememben. Azt hiszem sikerült visszatalálnunk a kezdeti pajkos-pajzán vonalra. A parfümöt hamar sikerül kiválasztani, nem is fecsérelnék rá szót. Mindenesetre ügyeskedek annyit, hogy az a parfüm, amit látom, hogy Mirikának is tetszik, abból sutyiban veszek egyet magamnak, míg nézelődik tovább, na de ami fontosabb, hogy neki is egyet, amit magán próbált ki és tetszett neki. Az eladó diszkréciója maximális, azt hiszem vissza fogok ide járni sűrűbben. Indulhatunk is tovább egy zeneboltba, ahol Raven ajándékát tudjuk beszerezni.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Szomb. Jan. 18, 2014 8:22 pm

Belém fojtotta a szót. Tiszta komoly volt, ahogy semmilyen válasz nem jött a nyelvemre, csupán azt éreztem, ahogy fejembe szökik a vér. Bólintottam a felvetésére, de amúgy körülbelül úgy festhettem, mint egy gyámoltalan kiscica. Főleg a cicafülekkel a fejemen Razz Pedig nem mondott semmi zavarba ejtőt, mégis annyira megnyugtató volt az ő szájából hallani, érezni a keze melegségét... Mi a fenét csináltam én eddig? Csak nem vettem észre, hogy ilyen hatással van rám, vagy ezek az érzések mostanában alakultak ki bennem? Nem tudtam eldönteni, hiába éreztem maga vele korábban is jól, ez most mintha más lett volna... vagy mégsem... 'ttaku wtf Inkább átöleltem egy pillanatra, abból semmi bajom nem származhat, és a hevesen dobogó szívem is azt diktálta. Minél közelebb lenni hozzá...
- Kana... Embarassed - böktem ki a kérdésére - Szólíts Kanának. Az igazi nevem Kana... - hajtottam le a fejem zavartan, észre sem véve, hogy ennyiszer kimondtam a valódi nevemet. Csak az igazán különleges embereknek engedtem, hogy így szólítsanak egy ilyen játékban, és bár nem egyedi, mert Kota is tudja, de volt értéke. Csak úgy nem adtam ki a keresztnevemet akárkinek, és ami azt illeti, Kotától is visszavontam a használati jogot. Nem tud róla, de ha egyszer mg beszélünk és így próbál szólítani, ki fogom javítani. Ez a név Anatot illeti meg most, senki mást.
- Nem szoktam mindenkit figyelni Razz - öltöttem nyelvet csintalanul, bár még hatása alatt voltam az iméntinek, ami azért meg is látszott azon, ahogy tovább motyogtam - Téged kérlek Embarassed - köhécseltem el a választ, és már menekültem is be a boltba, hogy belevethessem magam a parfümök csudálatos világába, és kipróbáljam a lehető legtöbbet, amitől nem leszek rosszul. Alexnek igyekeztem egy olyan édeskésebb illatot keresni, ami azért nem olyan erős, hanem inkább lágyan csiklandozta az orromat, pedig nekem jobban bejöttek a fűszeres, telt illatok, legalábbis a pasiknál. De azért nyilván lányoknak való parfümöket is próbálgattam, volt köztük egy-két olyan is, amire felderült a szemem és lopva Anatra pillantottam, hogy vajon ez az illat bejönne-e neki. Mondjuk tuti észre se venné, elvégre pasi Rolling Eyes
- Neked van valami komolyabb hobbid a virtuális világon túl? Mármint azon kívül, hogy MMO-zol :3 - hoztam fel egy kérdést, miután kiléptünk a boltból és a következő célpont felé indultunk, ami mondjuk nem tudom mi volt éppen, de nem is érdekelt igazából. Csak az volta fontos, hogy hozzábújhatok az én kis mackómhoz :3

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Jan. 18, 2014 9:06 pm

A ölelés nagyon jólesett, úgy tűnik tényleg elkezdett megnyílni nekem, s ez büszkeséggel töltött el. Eddig is bizalmasai voltunk egymásnak, de ennyire személyes dolgokról még sosem beszéltünk, mégis nagyon jólesett. Igaz, én amúgy sem titkoltam sosem mások előtt a kinti dolgaimat, nem esett nehezemre beszélni róluk, sőt, én a saját nevemmel flangáltam mindenfelé. Az igazival.
- K-Kana? - Kissé megilletődötten kérdezek vissza, és rögtön arra is rákérdeznék, ez valami becenév-e, de hozzá is teszi, hogy ez az ő igazi neve. Nocsak, még sosem hallottam senkitől, hogy így hívta volna. - Hmm, szép név. Egyszerű, de szép. Az én igazi nevem Anatole, örvendek a szerencsének, kedves Kana. - Ezer wattos mosollyal vigyorgok rá, majd meghajlok előtte és kezet csókolok neki, mint amikor először találkoztunk a Sweet Dreamsben.
- Lehet, hogy nem szoktál mindenkit figyelni, de akit igen, az félhet a csípős nyelvedtől, mert biztos oda tudsz csípni valami aprósággal, ha kell Razz Pontosan ezt a szemfülességedet és ezeket a csipkelődéseket szeretem benned. Többek között... - Sejtelmesen elmosolyodok, majd egészen közel hajolok hozzá, ajkain csak pár centire vannak egymástól. Először a szájára pillantok, majd tekintetemmel az övét keresem. - Megkaphatsz... - Szinte lehelve suttogom a szavakat, majd pár másodpercig még kivárok, végül elszakítom tőle az arcomat és ismét az oldalára áll, a kezét fogva sétálok.
Miután megtörtént a nagy parfümbevásárlás és a zenebolt felé tartunk kottáért, furcsa kérdést szegez nekem a pöttöm. Illetve maga a kérdés nem furcsa, csak vannak benne helytelen részek, amiket jobbnak látok kijavítani. - Igazság szerint nem szoktam MMO-zni. A SAO-n kívül mást nem is nagyon próbáltam, alkalmanként 1-2 játékot, de hamar rájuk untam. A sport és a zene mellett nem volt időm ilyesmire és nem is éreztem annyira kreatív időtöltésnek. Szóval én a kocka nyelvet is itt tanultam, a jó üzleti érzékemet a marketing sulinak köszönhetem, a harci taktikázást és a csapatirányítást pedig tőled lestem el ^^ Amúgy kendóztam és gitároztam. Egyik sem túl egyedi hobbi, de én élveztem mindkettőt. Meg mondjuk gitározni idebent is szoktam, csak nem gyakorlok olyan intenzíven, mint kint, bár Allal elkezdtünk jammelgetni. Na és te? Csak az MMO-k? - Beszélgetés közben továbbra sem engedem el a kezét, hüvelykujjammal pedig folyamatosan simogatom a kézfejét.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Szomb. Jan. 25, 2014 10:21 pm

Tetszett neki a nevem :oops:Most tökre úgy éreztem magam, mint valami kis csitri, aki már a legapróbb figyelmet megkapva is elolvad a szívszerelme karjaiban, ami azért kicsit égő volt. Össze kellett kaparnom magam. Tetszik neki a nevem. Na és? Tudom, hogy szép nevem van, nekem is tetszik Rolling Eyes Khm... És persze a fiúnak még súlyosbítania is kell a helyzetet azzal, hogy úgy mutatkozik be, mintha először találkoznánk, meg még kezet is csókol >.> Teljesen megsemmisülten álltam mellette, és csak lesütött szemekkel bámultam a cipője orrát. Jobb volt, hogy nem reagáltam rá, azt hiszem csak komplett felsülés lett volna belőle <.<
- Miért használod... a valódi neved? - kérdeztem inkább gyorsan, hogy valamivel eltereljem a figyelmem erről az egész ciki szituról. Legyünk már túl rajta, aztán folytassuk a szokásos viselkedésünkkel, meg ilyesmik Rolling Eyes De nem, még én is rátettem egy lapáttal, és végül fordítva sült el a félig kacérkodásnak, félig komolynak szánt megjegyzésem is. Úgy éreztem, lassan felrobban a fejem, annyi vér öntötte el a kobakomat, és Anat is pontosan tudta, hogy mivel hozhat még nagyobb zavarba. Nagyon picin múlott, hogy végül nem löktem el, még éppen időben hátrált ki a majdnemcsókból... Megúsztam, szinte elhatalmasodott rajtam a légszomj, és kénytelen voltam párszor mély levegőt venni, hogy ne lihegjek.
- Szeretném meghallgatni egyszer, ahogy gitározol :3 - kaptam az alkalmon, és igyekeztem minél visszafogottabban viselkedni, mivel veszélyes volt ez a játék... a szívemre - Nagyon bírom a gitáros srácokat, tök menő :3 Al mit zenél, ő is gitározik? - jött az újabb kérdés, ahogy lassan helyreálltak az agyfunkcióim és felébredtem ebből a különös kómából, amibe Anatole révén kerültem - Én? Ööö... hát igazából ha nem kockulok, akkor bulizok a barátnőimmel, de viszont szeretek sütni-főzni is. Csodájára járnak a fiúk a Valentin-napi csokimnak Cool Én az atlétika-csapatban voltam benne, ha megengedte az egészségem, ezért is imádom ezt a világot, mert itt annyit futkározhatok, amennyit csak akarok :3 - próbáltam kielégíteni a kíváncsiságát, miközben megszorítottam a kezét. Ez sokkal jobban esett most így, a bőre melege kellően felmelegített ebben a csípős, hűvös, havas időben Embarassed

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Hétf. Jan. 27, 2014 11:29 pm

Azt hiszem kezdem túlságosan is nyeregben érezni magamat. Az iménti kis incselkedésem úgy tűnik kellően jól sült el, elégedett mosollyal lépkedek tovább. Megint az az érzés fog el, hogy egy érzelmi hullámvasúton zúgok tovább, hiszen nemrég még a kezét sem mertem megfogni, most meg majdnem összeértek az ajkaink. Nem, semmiképpen nem szeretném elsietni a dolgot. Annál inkább ki szeretném élvezni minden egyes percét a közösen eltöltött időnek, s szeretném Mirikával végigjárni azokat a lépcsőket, amiket olyan jó végigjárni. Amikor mindkét fél sejti a másikról, hogy megvan a kémia, vonzódnak egymáshoz a felek, így már csak egy aprócska löket kellene. De nem, ez az évődés, ez kell most. Jólesik. Élvezem. Jobban, mintha az imént csók lett volna belőle. Ismét elvigyorodok, persze nem a kérdés hallatán, de higgye csak azt. Rolling Eyes
- Ehehehe... hát... tudod, mondtam, hogy nem vagyok egy nagy MMO-s Razz Na meg úgy voltam vele, hogy az Anatole amúgy sem egy átlagos név Japánban, miért ne Rolling Eyes - Habár azóta sokszor átírhattam volna a nevemet, én mégsem tettem. Ez pedig már lehet hiúságból alakult így. Ha már úgyis lát ország-világ, akkor ismerjék csak meg az igazi nevemet. Az arcom úgyis ismert lesz, pillanatok alatt rám lelnek az iskolai évkönyvben, a közösségi oldalakon, vagy akár az utcán is. Akkor meg nem tök mindegy, hogy Kirito a nevem, vagy Anatole Saito?
- Valóban? Nagyon szívesen játszok neked, akár már ma este is. - Upsz. Na most köptem el igazán, hogy szeretném meginvitálni magamhoz. Uhh, remélem nem érti félre, ezt nem ilyen "Megnézed a bélyeggyűjteményem?" dumának szántam. Na és ha félreérti? Ehh, még én magam sem tudom mit kezdenék a helyzettel, ha felkínálná magát nekem, vagy... vagy ha leteperne >.> Behunyom kicsit a szemem, hogy elhessegessem a kósza gondolatokat. Bakker, pár hete még a húgomnak tartottam ezt a lányt, most meg pajzán gondolatok markába kerültem. Megint az a hullámvasút @.@ Az étel gondolata ránt vissza a valóságba, mint már oly sokszor Rolling Eyes
- Szeretsz sütni-főzni? Komolyan? Házias lányka vagy? Téged az égiek küldtek nekem! Mármint... öhmm... főzöl majd nekem is egyszer? Meg kétszer? Meg többször? Mert ugye tesztelnem kell, hogy miket tudsz és mennyire finomak. Mármint, biztosan finomak, de sosem árt a minőség ellenőrzés Rolling Eyes Ó és ha már itt tartunk, segítenél ma nekem sütit sütni a céhes karácsonyra? Mitonak kimenőt adtam az ünnepekre én pedig konyhai analfabéta vagyok Sad - Nah, gratulálok Anatole. Ha az előbb nem lett volna már amúgy is nyilvánvaló, hogy felhívod magadhoz, akkor most már tuti ami biztos facepalm
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Kedd Jan. 28, 2014 12:58 am

Meg vagyok mentve, sikerült a témaváltás ^^" Az iménti incidensnek még mindig éreztem az utózöngéjét, a szívem majd' kiugrott a helyéről, annyira hevesen vert, ráadásul a fejemben is olyan jelenetek peregtek le, amik úgy alapvetően cseppet sem hoznának zavarba, de most már a csók gondolata is teljesen... váhh, halvány lila gőzöm se volt, miért viselkedem úgy, mint valami szűz kislány, akinek még az első csókját sem orozta el senki >.> Én nem ilyen voltam, én bevetettem magam, ha meg akartam szerezni valakit, én simán levetkőzök bárki előtt, én egy ilyen szituban, mint amilyen az előbbi volt, átveszem az irányítást és n hozom zavarba a másikat, erre most még egy csók gondolata is úgy megzavar, hogy alig látok ki a fejemből <.< Anatra sandítottam. Mit tud ez a fiú, hogy ennyire a hatása alá kerültem? Vagy csak az piszkált, hogy tudat alatt még mindig bátyóként gondolok rá? Meg kéne csókolnom... Gondolataiban annyira elmerültem, hogy fel se tűnt Anat válasza, csak a néma csend ébresztett rá, hogy halihó, én jövök. Lassacskán előmásztak a szavak is, amiket hallottam, csak nem fogtam fel, viszont a szünet miatt persze kapkodva válaszoltam.
- De most ez olyan, mintha komplett analfabéta lennél a számítógépek világában. Ki az a hülye, aki a saját nevét adja meg bárhol felhasználónévnek? :/ - nyögtem ki gondolkodás nélkül, és mikor rájöttem, mit is sikerült mondanom, teljesen le is sápadtam pale - M-mármint nem arra célzok, hogy hülye lennél! Igen, az Anatole annyira szokatlan név, hogy simán elmegy felhasználónévnek is, ja :3 - vigyorogtam és kacarásztam olyannyira idiótán, amennyire csak tudtam. Most elástam magam, yess! No Kedvem támadt egy figyelemelterelő fütyörészéshez, vagy valami ilyesmihez, de mire kitaláltam volna, hogy megnyitom a menümet és kaparászok ott kicsit, jött egy olyan válasz, amitől konkrétan félrenyeltem, és éktelenül köhécselni kezdtem o.O
- Hogy ma? O.o - préseltem ki az ajkaimon, miközben úgy néztem fel a srácra, mintha alienné változott volna. Most vagy azt köpte el, hogy a szerenádos megszólalásomat komolyan fontolóra vette, vagy vannak tervei az esti mulatság utánra is. Úúú, csak nem lesz egy igazi, romantikus randink? *.* Ezt a közös vásárolgatást nehéz volt annak hívni, mert az akkor lenne az, ha én shoppingolnék, ő meg cipelné a szatyrokat, bár abban nincs is semmi romantikus. És minek nekem a romantika? Kana, ébredj fel >.>
- Mi az hogy? Cool De honnan veszed, hogy itt felvettem a főzés jártasságot? Wink - ijesztettem picikét rá, ha már ilyen szépen kitolt velem a viselkedésével eddig, most itt volt az ideje visszaadni kicsit a törődést egy kis trollkodással. Éppen annyi hatásszünetet hagytam, hogy meglássam az arcán a szörnyű megvilágosodást, és aztán folytattam - Persze hogy, szívesen főznék neked :3 - újabb kis szünet - Mind a 8 pontommal, ami a jártasságomra került eddig - húztam ki magam, de most már nem bírtam ki, alig pár másodpercen belül nevetésben törtem ki - Nálam ügyesebb szakácsot keresve sem találnál, örömmel segítek. Remélem nem gagyi alapanyagokat szereztél Razz És persze csakis akkor, ha én is ehetek belőle Rolling Eyes - vettem ki a kezem az övéből, hogy karjaimat keresztbe fonjam a mellkasom előtt, és elfordítsam a fejem durcásan, majd pedig fél szemmel visszapillantsak Anatra. Lájtos módon meghívattam magam hozzá az estére asszem, ha eddig nem ezt tervezte Embarassed

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 30, 2014 2:19 pm


[A folytatás a Limenben, este, a karácsonyi eventen történtek után]

Miután megvettük mindenkinek az ajándékokat, a csomagolókat, az étel alapanyagokat és még a JL palotába is beugrottunk Hinarit megajándékozni, végre hazatérhettünk. Mármint hozzám haza. Az arcomról letörölhetetlen az örömittas, bárgyú vigyor, úgy bóklászok a lakásban, mintakivel madarat lehet fogatni. A csomagolás megy egyedül is, a férfiak többségével ellentétben nekem ehhez szerencsére szépérzékem és kézügyességem is van, így Mirika nyugodtan tud ismerkedni a konyhámmal. Amúgy sem sok mindent szoktam én ott csinálni. A kis csibész át akart verni azzal, hogy nem is tud főzni. Rögtön rémült fejet is vágtam, de szerencsére kiderült, hogy csak ugratott. Hát igen, az az én egyik nagy problémám, hogy imádok enni, de egy csődtömeg vagyok a konyhában. Persze tehetnék pontokat akár én is főzésre, de nem egyszerűbb, ha az ember kiszolgáltatja magát? Cool Akarom mondani... én csak nem akarom elvenni a sikerélményt a lányoktól Rolling Eyes Meg Alextól. Mióta Viola nincs már itt, néha Alex szokott rám főzni, ha dolgozni megyek, akkor pedig útközben bekapok valamit, mint mindenki más is. Mito pedig gondoskodik az édességbevitelemről. <3
Na de ma Mirika az, aki ügyeskedhet, s amíg elkezdi feltalálni magát a konyhában, addig én sem tétlenkedek. Nem akarok a nyakára járni, amíg alkot, ezért úgy döntök, hogy inkább kicsinosítom a nappalit. Mindenek előtt begyújtom a kandallót, az alap járatonadni fog egy jó kis hangulatot így a téli éjszakán. A vörös kanapé elől arrébbpaterolom a dohányzóasztalt, hogy a vastag és puha szőnyegre le tudjunk ülni majd eszegetni. Az asztalkára mindenesetre kiteszek pár gyertyát is, meg behűtök valami italt - magamra való tekintettel alkoholmenteset Rolling Eyes A rózsaszirmokat túlzásnak érzem, főleg így az első estére, viszont valami jó kis illat hiányzik még. Pár fújás abból a parfümből, amit a pöttömnek választottam az alkimistánál, majd becsomagolom szépen azt is és beteszem a mini karácsonyfám alá, ami a kandalló fölötti párkányon díszelek szolid díszítésével. Hmm, magammal kellene még valamit kezdeni? Nem is tudom. Macinaciba biztos nem fogok átvedleni, de egy kicsit azért lehetnék lazább. Úgy emlékszem nagy hatással volt Mirire, mikor azt a fehér öltönyt viseltem. Ezek szerint az különösen jól állt. A folytatást meg már úgyis tudjuk Razz Na de zakót azért mégsem fogok most az esti fetrengéshez és beszélgetéshez felvenni, viszont egy lazább, krémszínű szövetnadrágra és egy fehér ingre váltok, melynek felső gombjait szabadon hagyom, nyakkendő, sál nélkül. Csak a csontmacskosz medálom lóg a nyakamban, illetve a céhjelvényem ezúttal szintén nyaklánc formájában. Itthon minek hordjon az ember kitűzőt, nem igaz? Aldo valahol kint csatangol, hiába hívogatom a teraszon állva, így végül meglesem, hogy Miri hogy áll a konyhában. Mögéje lopózom, a hátához simulok és egy orvtámadással átkarolom szépen. - Csinálsz nekem chilis sütit is, picim? ^^ - És ha eddig nem lettem volna kellően meggyőző, akkor még jobban hozzábújok és kínzó lassúsággal kezdek el csókokat hinteni a nyakára.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Csüt. Jan. 30, 2014 9:21 pm

Őszintén szólva egy icipicit el voltam varázsolva, de az vesse rám az első követ, aki ezért hibáztatna a csók és Anat vallomása után. Fura volt, mert hirtelen sokkal könnyebbé vált számomra mellette lenni, hozzábújni, mint mondjuk a délután folyamán, amikor a közelségével rendszeresen zavarba hozott. Azt hiszem áttört valamiféle gátat, ami ott rakoncátlankodott a pici lelkecskémen, segített a lámpalázamat elsöpörni, ami ettől az egész szitutól rám telepedett. Merthogy szerintem az volt, szerettem volna, ha a fiú nem csak barátként tekintene rám, és tiszta idegessé tett délután, hogy megint csak szórakozik, vagy komolyan gondolja a sok hízelgést és udvarlást... Mostanra viszont elvált, hogy hányadán is állunk, és ettől teljesen bepörögtem, alig fértem a bőrömbe. Amíg segítettem a számomra még mindig majdnem teljesen ismeretlen céhházban, volt alkalmam azokat az ajándékokat a közös fa alá tenni, amiket a főtéren nem tudtam, vagy nem akartam átadni: Alexnek egy halványkék sálat, Junnak egy szívecskés párnát, Esunak egy díszes tegezt, Saya-channak egy cuki rózsaszín topánkát adtam, Meredith-tel meg gonosz voltam, mert egy gumipókot rejtettem el a sütijében, ami egyébként mindenkinek járt :3
Ezután végre átadhattam magam a sütikészítésnek, és meg is jegyeztem magamnak, hogy mennyire nincs hangulata az egésznek így, hogy ennyire le van egyszerűsítve az egész folyamat. Előveszem a hozzávalókat, felaprítom egy érintéssel, elhelyezem őket a sütőben és ennyi ._. Kiábrándító, túl könnyű volt. Legalább azok a bizonyos hozzávalók egészen minőségiek voltak, bár kénytelen voltam a magam készletéből is hozzátenni egy-két apróságot, olyasmiket amik kicsit megbolondítják a sütiket. Ezektől lett Mirika-féle édesség, és nem valami tucatkaja :3
Halkan, vidáman dúdoltam, és csípőmet ringatva sürögtem-forogtam a konyhában, bár hála annak, hogy kicsit máshol járt az eszem és hihetetlenül lebecsültem az aincradi sütést, sikerült elrontanom egy tepsi finomságot a figyelmetlenségemnek hála ^^" Még jó, hogy Anat nem fogja észrevenni Razz Mikor szemem sarkából észrevettem, hogy betévedt a konyhába, kicsit intenzívebben kezdtem riszálni magam, aminek meg is lett a jutalma egy ölelés formájában, amitől halkan kuncogni kezdtem :3
- Chilis sütit? o.O Egy sütinek édesnek kell lennie, nem csípősnek :/ - próbálnék ellentmondani ennek az istenkáromló ötletnek, csakhogy a srác nem hagyta magát, tudta hogyan lágyítsa meg a szívem. Halkan felsóhajtottam a kényeztető csókok hatására, majd a fejemet hátrafordítottam és a fiú ajkára viszonoztam a kedvességét :3
- Csodát ne várj, de megpróbálom Rolling Eyes - adtam be a derekam, és ha nem is chilivel, de az általam ismert legcsípősebb fűszerkombinációval megbolondítottam kicsit azt az adagot, ami éppen a kezem ügyében volt. Erre a kreálmányra tuti nem vállalok garanciát, de legyen, bevágtam a sütőbe, és Anat felé fordultam, levetve magamról a kötényt egy bizonytalan mozdulattal.
- ...vagy inkább a kötényt hagyjam, és minden mást vegyek le? ;P - pillantottam a huncut harcosra pajkos szemekkel, majd odaszökkentem hozzá, hogy átöleljem és a mellkasára borítsam a fejemet - Szeretlek :3 - ejtettem ki, s hihetetlenül könnyűnek bizonyultak a szavak.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 30, 2014 10:16 pm

Ahogy riszálja a fenekét a konyhába... hát öregem, majdnem eldurran az agyam drunken Nagyon érzi, hogy mivel tudja leginkább illegetni magát előttem, s őszintén szólva jobban tetszik, amikor ilyen kacér, mint amikor irul-pirul meg hebeg-habog. Na jó, azt is szeretem Razz Mert akkor meg tudom, hogy nyeregben vagyok és nálam a gyeplő. Bááár, azzal sem volt sose bajom, ha uralkodnak rajtam. Egy temperamentumos, vad, zabolázatlan nőci, az az igazi. Nem is akarnám betörni, hisz nem feleséget keresek egyelőre Rolling Eyes S bár Kana nem éppen egy egzotikus nő, japán létére kiérdemelné a latin szerető státuszt - legalább is a habitusa és az incselkedései alapján simán. Ez pedig mint tudjuk, nekem nagyon is imponál. Hmm, vajon ő tudja és most is éppen tudatosan ez munkálkodik benne? Áh, nem hiszem, hogy megjátszaná magát. Túl természetesek a mozdulatai, a szavai, a mimikája. Egyszerűen imádom. <3
Ugyanakkor egy picikét még mindig furcsa belegondolni, hogy pár hete még a fogadott húgomként tekintettem rá. Korábban sosem merültek fel bennem bűnös gondolatok, a testvérszerelem fogalmával meg még csak hírbe se lehetne engem fogni, hiszen nem hogy lány testvérem, de úgy egyáltalán testvérem sincs. Neki vajon van? Nem hiszem, azt említette volna délután. Ha meg megkérdezném, azt hinné nem is figyeltem rá eléggé. Szóval testvérség... nehéz téma, de már nem is akarok rajta agyalni. Miért is tenném, hiszen butaság az egész, semmi rokoni kapcsolat nincs köztünk. Sőt, ideje lenne talán azt is bevallani magunknak, hogy ez a fogadott testvérség duma csak egy kamuság volt, hogy palástoljuk az egymás iránt táplált vonzalmunkat egy ilyen szeretet maszlagba csomagolva. Na de akkor miért volt, hogy korábban - akár mondjuk a birkózó eventen - egyszer sem néztem rá úgy igazán nőként. Pedig bármikor megcsodálhattam volna a kebleit, bármikor betekintést nyerhettem volna a szoknyája alá vagy éppen bármikor megmarkolhattam volna a csípőjét... >.> Ehh, megmarkolni facepalm Elkalandoztam. Lehet aktiválnom kellene az etikai módot, mert még a végén bajok lesznek itt @.@ Márpedig nem szeretném elrontani az estét az indokolatlan heveskedéssel, aztán persze ki tudja, mennyire tudunk majd megálljt parancsolni magunknak. Ejj Anatole, türtőztesd a rakoncátlan gondolataidat. Ne feledd, te nem bugyivadász vagy! Na meg azt sem szabad elfelejtenem, hogy nagyon törékeny mindez még köztünk, ráadásul azt ígértem magamnak, hogy kiélvezek minden lépcsőfokot és nem fogok rohanni. De amikor az ember fia csókot kap a szájára, miközben egy tüneményt tart a karjaiban, nos, akkor nehéz ésszel gondolkozni.
- Csak mondom, hogy tisztába legyél vele: Rettentően szeretem a csípős ételeket! Hmm, na és tudod mit szeretek még? A finom, porhanyós husikát Razz - Ejj, hát nem megcsiklandoztam a derekát. Bizony-bizony, az ottani kis gyenge pontját. Kettő már tudok: a nyaka és a dereka Twisted Evil De ő még nem tudja az enyémeket Cool Aztán már neki is vetkőzne, de előbb még kacérkodik velem egy sort. - Mondanám, hogy a kötény sem kell, de egy úriember ilyet sosem mondana. - Ismét közel lépünk egymáshoz. - Neked kell eldöntened, hogy mennyire szeretnél úriembert faragni belőlem. - Teszem meg a sejtelmes megjegyzésemet.
Újabb ölelésben forrunk össze, de ezúttal mellőzve a pajzánkodást, szeretetteljesen szorítom a mellkasomra piciny kis testét. S olyan dolog történik, amire még nem voltam felkészülve. Máris kimondta az "SZ" betűs szót >.> Természetesen nem tolom el magamtól, de próbálok nem meglepett fejet vágni meg mellőzni mindenféle habogó süket dumát. Az ilyenre válaszolni kell, vagy pedig levegőben hagyni a dolgot. A legegyszerűbb az lenne, ha megcsókolnám és ennyi. De ez azért ennél bonyolultabb, így komoly tekintettel nézek vele szembe. - Ez melyik típusú "szeretlek"? A szeretlek, mint a testvéremet? A szeretlek, mint bújjunk már ágyba? A szeretlek, mint veled akarom leélni az életemet? A kicsikét szeretlek és már kimerem mondani, de még nem vagyok biztos magamban szeretlek? Vagy a szeretlek... hát... mindent felperzselő szerelemmel? - Még hogy mellőzöm a hülye dumát... facepalm Azt hiszem egy picikét megijesztett Embarassed
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Pént. Jan. 31, 2014 3:04 am

- Aha, szóval ezért imádod a csípős nyelvemet is Razz - öltöttem ki a nyelvemet szemtelenül a megállapításomat követően. Nem bántam, ha meg akarta kóstolni, örömmel bocsátottam volna rendelkezésére, hadd falja csak a csípős sütijei helyett... de nem most Rolling Eyes Szóval gyorsan vissza is húztam, és közben elraktároztam magamban az infót. Csípős kaják, remek, pont nem bírom a csípőset ._. Vajon a porhanyós husi az én fiatal koromra volt megjegyzés, vagy komoly volt? Ciki lenne megkérdezni, mi? :/ Na nem mintha lett volna rá időm, elég volt egy pillanatra elkalandoznom, és máris azon kaptam magam, hogy az oldalamat támadás érte, és kis híján olyat ugrottam, hogy lefejeltem a fiú állát. Na abban nem lett volna köszönet Razz
- Na! - tiltakoztam, és dacosan grimaszolva néztem rá - Ezt tessék abbahagyni, nem szeretem >.> - mordultam rá és még a cicafüleim is hátrafordultak. Szerencséje ám, hogy jó hangulatban voltam, ez egyszer elnéztem neki ezt a szemtelenséget, de máskor bizony meg.... fogom... büntetni :3
- Nem-nem, abba nekem nincs beleszólásom, hogy mennyire tudsz úriember maradni a közelemben :3 Hm, szerintem elég nehezen - vigyorogtam a fiúra huncutul, és mutatóujjammal végigsimítottam a mellkasa szabad részén, és csak aztán öleltem meg úgy normálisan, mindenféle csábító extrák nélkül. Tisztán, szeretettel telve. Ez az előbbi amúgy is csak a szokásos kacérkodásom volt, nem volt a fejemben olyasmi, hogy máris lefeküdjek Anattal. Talán még akkor is nemet mondanék, ha rám mászna, bár ennél meghittebb estét nem igazán tudtam elképzelni. Mégis... gyorsnak éreztem volna, azt hiszem. Ha komolynak szánok egy kapcsolatot, akkor picit meg szoktam váratni a pasim, de őszintén szólva gőzöm sincs, hogy ellen tudnék-e állni akkor, ha minden adott már az első estén.
Vallomásomra viszont nem várt válasz érkezett, így hiába helyezkedtem el kényelmesen és hallgattam Anat szívverését. Az első kérdés után csupán arcom megrezzenése jelezte, hogy valami nem kóser a felelettel, a második után kinyitottam a szemem, a harmadik után ráemeltem a tekintetem, a negyedik után picit elpirultam, az ötödik után megráztam a fejem, a hatodik után pedig nemes egyszerűséggel kupán vágtam a srácot a tenyerem élével. Persze nem durván, csak finoman, hogy befogjam a száját.
- Nem mondom meg ˇ^ˇ Döntsd el te, baka Rolling Eyes - hangzott a morcos reakció, majd kiperdültem a karjai közül és némi pörgés-forgás után megálltam tőle úgy másfél méterre. Előre döntöttem a törzsem kissé, és hátrasimítottam a fülem mögé az egyik rakoncátlan hajtincsem.
- A tálalás a te reszortod, én addig átöltözök :3 Csak diszkréten leskelődj ;P - kacsintottam, majd kesztyűt húztam, kinyitottam a sütőt, és elővettem az elkészült csípős süteményét. Inkább nem is piszkáltam, csak letettem a többi finomság mellé, dobtam egy csókot a levegőben a fiúnak és belibbentem a nappaliba. Végre alkalmam nyílt letenni az ajándékát, gyors körbenézés után meg is találtam a minifát a kandalló tetején. A kellemes meleg és finom illat, amit a szoba árasztott, gyorsan el is feledtette velem az előbbi hangulatromboló incidenst, inkább azon töprengtem, hogy vajon tetszeni fog-e neki hógömb, amit neki szántam. Nagyon sokat gondolkodtam rajta, mit adnék neki, valami személyeset és maradandót akartam, aztán arra jutottam, hogy olyasmi kell, amire ha ránéz, én jutok az eszébe, és ez jött szembe velem először, amire azt mondtam, hogy megfelel.
Mivel Anata elegánsan öltözött fel, így én is minél csinibb akartam lenni. Miután fehérneműre vetkőztem, kicsit tétován görgettem a menümben a megfelelő öltözéket keresve, és végül egy fekete miniruhára esett a választásom. Még úgy sem látott feketében, ahogy kibontott hajjal és combharisnya nélkül sem nagyon, márpedig most úgy döntöttem, nélkülözöm a copfokat és a lábamat is megmutatom neki teljes egészében :3 Egy pár apró, csillogó fülbevaló és az Ayanitól kapott gyönyörűszép nyakék még kellett az összhatáshoz, és a kis csitri egy pöttöm, de egészen nőies teremtéssé változott át hirtelenjében. Én magam is különösen éreztem magam, mintha egy másik ember bőrébe bújtam volna. Nagyon kíváncsi voltam a reakciójára, türelmetlenül pillogtam az ajtó felé, hogy mikor érkezik már meg :3

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Anatole Saito on Pént. Jan. 31, 2014 10:05 am

Hogy mennyire tudok úriember maradni? Nos, teljes mértékben, de értékelem a magabiztosságát. Razz Viszont jobban szeretném, ha a ma este a testiség helyett az ismerkedésről szólna. Ahogy már nap közben is említettem neki: A szőnyegen elnyúlva, a kandalló tüzénél melegedve olyasmikről beszélgethetni, amiről az átlag emberek szoktak az első randikon. Ismerjük egymást, persze hogy ismerjük. Tudom hogy mosolyog, láttam már sírni, láttam már elgyötörten és örültünk már együtt is sokmindennek. Tudom milyen, amikor felhúzza az orrát és láttam már hiányos öltözetben is. Sok mindent tudok róla, de szinte minden a benti élethez kapcsolódik. A délután folyamán kis betekintést engedett abba is, ami nem a SAO-hoz köthető, de úgy szomjazom ezekre az információkra, mint a sivatagban ragadt ember a víz után. Hát igen, az olthatatlan kíváncsiságom. Rolling Eyes
A kérdésözönömmel viszont nagy slamasztikába kerültem és csak abból tudok picit tájékozódni, ahogy az egyes kérdésekre, felvetésekre reagált. A "leélni veled az életemet" résznél elpirult, hmm, még ha nem is jelent ez semmi komolyat, legalább jelzés értékű, hogy nem akkor kezdett el püfölni felháborodottan. A "nem vagyok biztos magamban" résznél meg megrázta a fejét. Hmm, akkor ezek szerint biztos magában és csak én nem látom, ami az orrom előtt van? O.o Persze, én is szeretem őt, de összesem tudom hasonlítani ezt az érzést azzal, amit Viola iránt éreztem. Teljesen más a két lány, a kacérságukat és a fekete hajukat leszámítva. Viola sokkal éretebb és kifinomultabb nő, ugyanakkor Kana melegszívűbb és mellette méginkább férfinak érezhetem magam. S ez nem csak a pöttömsége miatt van. De nem is szeretném összehasonlítani a két lányt, a kinti exeimmel meg még kevésbé, mert nincs releváns alapja a dolognak.
Döntsem el... és már perdül is tovább sértetten. Ha ilyen heves a reakciója, akkor már tudom is, hogy mi a válasz a kérdésemre. Egyik sem igazán és egyben mindegyik. Abban viszont azt hiszem biztos lehetek, hogy nem csak szórakozik velem. Annál azért őszintébbek a megnyilvánulásai. Erre viszont lesz még ma este egy tesztem, de annak még nem jött el az ideje. Plusz van egy kérdés is, ami böki a csőrömet, de azzal meg lehet sosem fogok előhozakodni neki, kár a múltat bolygatni, ő is tiszteletben tartotta, hogy nem akarok Violáról beszélni, így én sem fogom Renről faggatni. Különben is, amiről nem tudsz, az nem fáj, s én most kivételesen homokba fogom dugni a fejem. Mert nem is érdekel igazán...
Parancsba kaptam a tálalást, így hát el is kezdek ezen ügyködni. Titkon bekapok egy frissen sült csípős sütit és bahh, ez finom! Micsoda ötleteim vannak Cool És a kivitelezés is remek, Mitonak konkurenciája akadt! Persze a diszkrét leskelődés sem marad el, hülye lennék kihagyni. Ahogy a teraszról bevilágít a fény és megcsillan a bőrén, miközben fehérneműben állva válogatja az esti szerelése kellékeit, hát még jó, hogy süti van a számban, mert elcsöppenne a nyálam <3 A végeredményt viszont egyben szeretném látni, s a várt hatás nem is marad el. A megrakott tányérokkal felszerelkezve torpanok meg a nappali ajtajában és a lélegzetem is eláll. Mint a jin-jang, ő feketében és fehérben. Elhagyva azt a buta rózsaszínt és a kislányos copfokat, egy kész nő áll előttem, finom illatfelhőbe és kellemes látványt nyújtó ékszerekbe burkolózva. Leteszem a sütiket az asztalkára és nem állhatom meg, hogy a derekánál fogva ne szemléljem végig alaposabban. Még mindig keresem a szavakat, majd végül a derekánál és a fenekénél fogva szemmagasságba emelem, hogy tekintetünk összeforrjon és bódult, szerelmes pillantásokat vetek rá. - Gyönyörű vagy, kedvesem. - S nem vagyok rest forró csókkal megajándékozni őt a látványért, miközben gyengéden leereszkedem a szőnyegre, még mindig karjaimban tartva törékeny testét.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Mirika on Pént. Jan. 31, 2014 12:16 pm

Elég magabiztos voltam, de azért meg-megfordult egy-egy kétkedő gondolat a fejemben. Vajon ízleni fog neki a süti? Tudtam, hogy meg fogja kóstolni, azért hagytam őket kettesben, hadd lehessenek egymáséi, mielőtt ténylegesen a színre lépek :3 Azért talán nem olyan falánk, hogy ott is ragadjon, ha meg így lesz, akkor majd kap a fejére, hogy a hasa jobban érdekli, mint én Rolling Eyes Na de a hülyeséget félretéve, tényleg tartottam kicsit attól, hogy mit fog szólni az éles stílusváltáshoz. Nem amiatt, mert esetleg nem lennék szép, nekem ugyan nincsenek ilyen téren hiányosságaim, ami az önbizalmamat illeti Razz Sőt, ha tippelnem kellett volna, azt mondanám, hogy az érettebb külső jobban bejön neki, mint a cuki-muki édes rózsaszín nagy kislány. Viola is érett nő... na nem mintha rá akarnék hasonlítani, én én vagyok, ő meg ő. Egyszerűen meg akartam mutatni Anatnak, hogy jóval több rejlik bennem, mint amit eddig megmutattam, de... És itt jött a de, hogy nem fogja-e esetleg félreérteni? Nem akartam, hogy azt higgye, meg akarok felelni neki, hiszen ez is én voltam, csak kicsit másképp csomagolva :3 Anat ízig-véri férfi volt, azt akartam, hogy a nőt lássa, aki vagyok, ne a kislányt. Lehet, hogy még csak 17 vagyok, makacs, akaratos és helyenként gyerekes, de a felelős viselkedés sem állt távol tőlem. Más volt ez, mint Kotával, és minden eltelt perccel a harcos mackóm mellett egyre jobban úgy érzem, hogy az egy cseppet sem volt komoly kapcsolat, csak bemeséltem magamnak, hogy tényleg szeretem. Vagy... nem tudom, de tény, hogy sose gondoltam olyasmikre, mint most. Eh, nem kéne hasonlítgatnom, szerintem Anat se teszi :/
Emlegetett szamár pedig megjelent kezében a tálcákkal, én pedig mosolyogva fordultam feléje, fülem mögé igazítva a kibontott hajam. Az arckifejezése egyből elárulta, hogy tetszik neki a látvány, ilyen bamba képet vágni se láttam még Razz Még meg is pördültem a tengelyem körül és egy csilingelő kuncogással ajándékoztam meg, hadd vehessen szemügyre minél alaposabban. Kezeimet aztán a hátam mögé rejtettem, és úgy figyeltem tovább a fiút. Megengedtem magamnak, hogy megfürödjek a hanyag eleganciát nyújtó látványában, a fehér kétségtelenül hihetetlen jól állt neki. Vadító volt így, megdobogtatta a szívem. Hát még amikor letette a sütikét és közvetlen közelről is szemügyre vett. Bátran néztem a szemébe, de ettől még tűkön ültem, hogy mondjon már végre valamit a szájával is, ne csak a fizimiskájával. Vagy legalább egy csókot adjon, nekem az is megfelel!
- Mi..? - "Mit csinálsz?" Kérdeztem volna, ahogy elszakadtak a lábaim a padlótól, de Anat végre belém fojtotta a szót, teljesítve az iménti kívánságaimat. Ismét halvány pír költözött az arcomra az egyszerű, de mégis sokatmondó bóktól, hiszen érzelmekkel volt tele, nem csak üres hízelgés volt. És miután letett, végre megtámaszthattam apró kezeimet a széles mellkason, miközben ajkaink úgy forrtak össze, ahogy a hóban feküdve pár órája, vagy talán még forróbban, és szenvedélyesebben.
- Köszönöm Embarassed Gondoltam hátha tetszem így is. Nagyon szokatlan? - kérdeztem kicsit félénkebben, miután elszakadtunk egymástól, bár igazából ahogy elöntött a forróság, még ezt a lenge öltözetet is soknak éreztem, és legszívesebben minden négyzetmikrométeremmel hozzásimultam volna Anathoz a csókját és a simogatását keresve. Ki akar itt dumálni, ha sokkal élvezetesebb dolgot is csinálhatnánk? Rolling Eyes Na ja, csak pont ezt akartam elkerülni. Féltem tőle, hogy elvesztem a józanságom, teljesen a hatása alá kerültem Anatolenak. Talán a romantikus környezet teszi, szinte már csak a halk zene hiányzott a háttérből.
- Táncolni akarok :3 - szólaltam meg hirtelen, a zenéből elvégre egyenesen következett a tánc, abból pedig az egymáshoz simulás. Nem mintha kellett volna kifogás rá, egyszerűen csak kedvem támadt táncolni :3

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Smaragd Park

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.