Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Belváros

+31
Kiwi
Taka
Blue-Eyes
Graceful
Danieru
Asuka
Ayse
Chancery
Cearso
Noxy
Yue
Ichihara Eiichi
Aeon
Suzume
Scott Thompson
Licht
Hürrem
Tachibana Makoto
RenAi
Ryutoshi Kurasai
Enheriel
Hinari
Szophie
Tuki Mitsuki
Mirika
Sakamoto Rin
Rita Hanami
Tomoyama Tsubaki
Hitodama
Tatsuki Ranmaru
Kayaba Akihiko
35 posters

1 / 10 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Go down

Belváros Empty Belváros

Témanyitás by Kayaba Akihiko Kedd Júl. 31 2012, 22:22

Városnak éppen, hogy mondható, itt mindenkit szívesen látnak a jószívű lakosok. Talán egy kissé fura, hogy mindenki ilyen boldog...

Belváros 1000px-Tolbana


A hozzászólást Kayaba Akihiko összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Aug. 08 2012, 19:20-kor.
Kayaba Akihiko
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Csüt. Aug. 02 2012, 23:29

//Mizuki//


Nem igazán vagyok jó az érzelmek azonosításában. Amit én megjegyzek, azaz, hogy mire miként kell reagálni, például ha ránk mosolyognak, akkor visszamosolygunk. Ilyen egyszerű nálam az élet. Persze mindig gondok lesznek nálad egy nyelvvel, ha valójában soha nem bírod elsajátítani, legfeljebb csak ismételni tudsz sablonos elemeket. Így például most teljes zavarban csatangoltam a városban: miért olyan boldog mindenki?
Olyan okokat kerestem, amik triviálisak lehetnének: például errefelé ritkán esik az eső, nemrég viszont nagy zuhé volt. Vagy errefelé évente egyszer rendeznek valami hatalmas fesztivált, és ez pont nemrég esett meg… Az elég jellemző volna, újabban gyakran érzem, mennyi mindenről lemaradok. Az egyetlen pozitív, pont elkapott pillanatom az volt, amikor az utolsók között megjelentem ebben a játékban, és részese lehettem ennek az életre szóló kalandnak. Az unokáimnak is ezt fogom mesélni.
Már ha a magamfajta valaha is találhat nőt magának.

A másik, ami feltűnt, hogy milyen kevés játékos karaktert látok. A Kezdetek Városában még nyüzsögtek a hozzám hasonlók, itt viszont alig-alig láttam egyet-egyet elszórva. Persze ez valahol jogos lehetett volna, ha ilyen gyorsan erősödött volna ez a szint, de erről szó sem volt. Első szintű voltam, és mégsem okozott különösebb nehézséget, hogy idejussak. Hát akkor?
Elhatároztam, hogy utánajárok a kérdésnek: szükségem volt erről több információra. Hála égnek nem volt nehéz megkülönböztetni a játékosokat az NPC-k hadától. A yagannal könnyen kiszúrtam egyet. A kérdésem körítésével voltak csak problémák. Mivel hátulról láttam meg, onnan is közelítettem. Hogy felhívjam magamra a figyelmét, a vállára tettem a kezét.
- Ne haragudj, nem tudod véletlenül, hogy… Nagyon kevés játékost látok erre, pedig a Kezdetek Városa szinte nyüzsög tőlük. Nem tudod, hogy mi oka lehetne ennek? – kérdeztem. – Te miért jöttél ide? – Hátha a saját szemszögéből könnyebben közelítjük meg a témát.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Belváros Exp_bal115/1700Belváros Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Hitodama Pént. Aug. 03 2012, 00:53

//Tatsuki Ranmaru//

Mizuki kicsit túlbuzgó léptekkel masírozott be a kisvárosba, igaz hogy nem trappolt vagy hasonló, a járásával egyértelműen a kérdéses valójú felsőbbrendűségét igyekezett kihangsúlyozni. Peckes járása azonban fokozatosan visszaereszkedett normálisba, sőt néhány méteren keresztül szorongva bicegett, mire ráébredt arra hogy mit csinált és újra össze nem szedte magát

Valamit nagyon furcsának talált a városkában és az emberekben, bármelyikükre nézett egyetlen bosszús reakciót sem látott amit feltűnő járása válthatott volna ki (és ami vele célja is volt), valóban nem értett az NJkkhoz. De ha értett volna is valószínűleg ugyanígy szöget ütött volna fejében a dolog, hiszen soha életében nem látott ennyi embert egyszerre mosolyogni... rémisztő volt, nagyon nem szokott hozzá ilyesmihez és most egyszerűen a nyakába zúdult, alig volt képes fenntartani legalább annak a látszatát, hogy semmi különösebb hatást nem váltottak ki belőle. Ismételten... az elmúlt legalább nyolc évben nem mosolygott rá ennyi ember, ráadásul olyanok akiket most látott életében először. Ahogy közöttük sétált újra és újra visszatért hozzá ez a nyomasztó érzés, s talán ez a világ túl színes volt sajátja után ahhoz, hogy képes legyen gyorsan befogadni

Már éppen ismét szorongani kezdett, karjait is feszengve tartotta összefonva mellkasa felett, amikor valaki megérintette a vállát. Ha nem perdült meg volna olyan gyorsan, akkor már vaktában előrántotta volna a kardját, így viszont észrevette hogy egy játékos volt az, mielőtt még a markolatért nyúlt volna. Annyira megkönnyebbült a látvány és szavak hallatán, hogy nagyot fújt anélkül hogy leplezni akarta volna az érzést
- Nem tudom... - adott neki egy őszinte választ, s annyira ki kellett mondania hogy végül úgy is tett - talán mert mindenki úgy vigyorog, mint a vadalma... csak szét akartam nézni... de... ezek.. biztos megőrültek vagy valami!
Tért vissza valamennyi az energiájából, elegendő ahhoz hogy felébredjen magabiztossága és kihúzva magát a mondata végébe is erő gyűljön
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Belváros Exp_bal135/500Belváros Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 03 2012, 11:31

//Mizuki//


Emberről nem mesélt még nekem ennyit egyetlen mozdulat, mint most. Nem tudom, hogy szimplán a ruhát éreztem-e, ahogy a lány fordult, és az feszült meg a kezem alatt, vagy ő maga volt az, de biztos vagyok abban, hogy ha szörny lettem volna, és most egy ellenséges területen állnánk, a lány már rég belém mélyesztett volna valamit. Igen ám, de nézzük csak, mit is?
Így, hogy már szemben áll velem, minden további nélkül megfogom a két vállát, majd kicsit oldalra dönteném őt, hogy szép rálátásom nyíljon az oldalán hordott kardra. Szóval egy kard – morfondíroztam hangosan.
Mindig is lenyűgöztek a női harcos karakterek, már amennyiben valódi nő ült userként mögöttük. Azok, ahol kiderült számomra, hogy férfi irányít az avatar mögül… ők általában ki tudták vívni legmélyebb megvetésemet. Itt viszont kétség sem fért hozzá: egy igazi felszentelt amazon áll előttem. Nagyon megörültem!
Ilyen reflexekkel nem csodálom, hogy közelharcos kasztot választottál! – lelkendeztem. – Mi is vagy egész pontosan? – kérdeztem.

Kapott még néhány plusz pontot: azért is tartottam ilyen sokra ezeket a karaktereket, mert a gyengébbik nem… nos, mint a nevükből is kiderül: gyengébbek. És ez nem feltétlenül a fizikumukra utal, hiszen ebben a játékban például nem kapnak módosításokat a pontjaik után… legalábbis nem tudok róla. Szociális oldalról viszont nekik általában sokkal fontosabbak az emberi kapcsolatok, amiknek néhány felmetszett gyomor nem tesz túl jót. Legalábbis megnehezíti, hogy „nincs harag”-gal váljunk el a tulajdonosától.
Nála pedig remekül látszott a válaszából, hogy milyen szépen küzd meg vele. A végére erőre is kapott… ez remek! Az első gondolatom az volt: vállaljunk el egy küldetést!
Egyelőre ezt nem osztottam meg vele. Lássuk, mit tud még.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Belváros Exp_bal115/1700Belváros Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Hitodama Pént. Aug. 03 2012, 12:25

//Tatsuki Ranmaru//

Mizuki ereiben képletesen megfagyott a vér, amikor az idegen fiú teljesen váratlanul vállon fogta és bárminemű teketóriázás nélkül megbillentette. Ezután is mereven állt és persze pislogott, mint aki megint csak képletesen áramszünetet kapott volna. Viszont már össze is kapta magát, s éppen amikor kitörni készült belőle az "ez mégis mi akart lenni?" nevű megjátszott szörnyeteg, a fülei dicsérő szavakat fogtak el a levegőből, azt mondjuk még most sem tudta hogyan volt lehetséges mindez egy virtuális világban, ami lehetett bármennyire igazinak tűnő, szakértelem nélkül a működéséről halovány fogalomnak látszó tárgya sem volt. Ha szociálisabb lett volna, akkor nem nézett volna egyenesen a szintén japán fiú szemébe, de nem lévén tudatában most is belenézett ahogy egész életében mindenkiébe. Látott már hazudozó szemeket, a legtöbbet abban a szobában ahová kulcs nélkül be volt zárva majdnem egy évtizeden keresztül, igaz most nem volt ott és egy-két napja valóságbeli önmaga sem. A lényeg mindebben az, hogy a fiú vitathatatlanul őszinte szemekkel mondta el neki a magáét, ettől pedig hirtelen akkorára dagadt a mája hogy majd felrepedt, ugyancsak képletesen. Dühössé nyúló arca tehát félúton meggondolta magát és inkább egy magabiztos mosolyon állapodott meg, Mizuki görcsös tartása pedig észrevehetően felengedett
- Igen, igen! - került most rá a lelkendezés sora, persze hevesebben mint a fiú részéről - Sok pontot tettem a gyorsaságra és a többit se hanyagoltam el! Ott volt az a sokféle más kaszt is de az idomár olyan tunyulás lett volna mintha nem csinálnék semmit, a lovagban meg mi a kihívás ha nem kell tudnom egy karddal is védekezni... pajzs phű, nem akarok pajzsok mögött bujkálni! Az árnyharcos meg olyan hogy mérgezzek meg valamit, aztán várjam meg amíg az végez vele... hol abban a harc heve, lesből támadásban a kihívás?! A vérnek forrnia kell, az íjásszal jót lehetett volna lövöldözni de nem tehettem volna az erőre, ami azért egy íjásznak is kellene ha közelharcba kerül, nem? A harcos túl lassú volt és a harcművésszel ellentétben a kardforgatóban volt valami ősrégi szellem, ami megszólított! Igen, nekem való, kardforgató vagyok és én leszek a kaszt legjobbja és halomra vágom a szörnyeket, sőt még a legerősebb karakter is lehet belőlem! Hát nem vérforraló?!
Ezt most kiváltképpen jól esett magából kiadnia, hiszen végre volt valaki aki nem hogy végig volt hajlandó hallgatni, de éppen hogy erről kérdezte az imént. Ökölbe szorított kezei végig az arca közelében voltak, igaz hogy nem hadonászott velük de lógatni sem lett volna most képes őket
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Belváros Exp_bal135/500Belváros Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 03 2012, 13:33

//Mizuki//


Elmosolyodtam. Tudtam, hogy azt szeretik látni a lányok, mert bíztatást olvasnak ki belőle. És én most szerettem volna bíztatni ezt a lányt itt előttem, mert az hagyján, hogy lelkesen mesélt, de ráadásul több szavával is egyet kellett értenem.
- Az idomárok sokkal többet gürcölnek sokkal kevesebbért. Önmagukban semmit nem érnek, saját erejükben nem bízhatnak. Ez egy gyenge jellemnek tökéletes, hiszen a hibákért és kudarcokért szidhat valakit magukon kívül, de szerintem normális keretek között ez nem működhet – értettem egyet. – Nagyon érdekelne egy jól felépített idomár karakter, szívesen látnám, hogy mit tud ő igazán.
A nyilasokról alkotott véleményére különösen odafigyeltem. Eddig sok negatív gondolat hangzott el, és izgatottan vártam, hogy mivel illeti az íjász karaktereket.
- Úgy vélem, hogy abban mutatkozik meg egy íjász igazi tehetsége, ha nem képesek közel kerülni hozzá. Vagy amennyiben igen, akkor képes legyen kikerülni a csávából.
A csávából?!
Amikor a beszélgetésünk ehhez a ponthoz ért, rájöttem, hogy sokkal jobban dobog a szívem, mint az normális harci szituáció keretein kívül, és úgy figyelek egy másik személyre, amennyire én nem igazán szoktam.
Az a tény pedig, hogy olyan szavakat használok: csáva, mindennél többet mondott el nekem saját magamról. Úgy tűnt, igyekeztem lazának tűnni, és utcai szlenget használtam. Ez szörnyű!

- Tatsuki Ranmeru vagyok. Jól láttad, íjász – hajoltam meg előtte. – Sok MMORPG-vel játszottam már, azonban a SAO-ba az utolsók között kapcsolódtam be, így eddig nagyon kevés tapasztalatom van a játékkal kapcsolatban. És ez nagyon zavar – Újra meghajoltam. – Örömmel venném, ha segítenél, és együtt gyakorolnánk kicsit. – Utolsó meghajlás.
Várakozóan ráemeltem a tekintetemet.
- Amennyiben elfogadod, a Kezdetek Erdejét, vagy a Nagy Síkságot látom opcionálisnak számunkra. – A reakcióját figyeltem.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Belváros Exp_bal115/1700Belváros Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Hitodama Pént. Aug. 03 2012, 17:46

//Tatsuki Ranmaru//

- Hát nem tudom, milyen lehet egy olyan - vallotta be a dolgot, igaz más is zavarta a kasztban - de az biztos, hogy éppen elég szerencsétlen lettem volna, ha az állatom nem azt csinálta volna amire utasítottam. Nekem úgy nem menne a harc, hát még hogy nem is én csinálnám!
Nem volt rossz érzés, hogy mondott valamit és egyet is értettek vele, még ha az íjászokkal kapcsolatos dologban nem is teljesen
- Az íjász nem rossz az íjjal, de ha nem jön össze a távolságtartás és körbe vesznek, azt nem akarom kipróbálni. Így legalább nem halok meg tehetetlenül ha nincsen hova hátrálni, nem leszek tehetetlen...
A hangulata akarata ellenére is észrevehetően alábbhagyott, mielőtt sikerült volna visszaszerezni magabiztosságát, de szerencsére a fiú már éppen bemutatkozott, s viszonylag tartalmas csatolmányt tett hozzá. Nem emlékezett hogy valaha bárkivel is beszélgetett volna hasonlóról, hát még hogy nem neki kellett beszélnie magáról... az a sok szociális munkás tudott kérdezni de mesélni nem, ahogy az orvosok is. A fiú úgy tűnt hogy fejlődni akart ami érthető is volt, ráadásul a "segítség" szó még jobban megerősítette Mizuki visszatért önbizalmát. A kasztkülönbség kizárta az izgalmas rivalizálás lehetőségét, így pedig egyébként sem látott kivetnivalót az ötletben, elvégre még soha nem volt alkalma segíteni senki eleven embernek. Márpedig aki erős akar lenni annak le kell nyűgöznie másokat is
- Hitodama vagyok - mutatkozott be egyenlőre álnevén - és tudod mit, béna lennék ha nem segítenék! Igaz hogy az elsők között érkeztem de... mondjuk úgy hogy sok volt a látnivaló ezért még nem bizonyítottam. De nem beszélek üresen, profi leszek a szintlépésben és a harcban! Én... ő... - bizonytalanodott el az illemet illetően, majd határozottan meghajolt - még szép hogy segítek, kell a pont és te nem vagy egy béna gyáva alak, aki nem érdemli meg!
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Belváros Exp_bal135/500Belváros Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 03 2012, 19:40

// Mikazuki Mizuki //


Eddig nem jutott eszembe az a lehetőség, hogy esetleg körbevehetnek – vallottam be őszintén. Kicsit még meg is lepődtem. El sem tudtam képzelni, hogy ilyen szituáció álljon elő. – Milyen érdekes elképzelés pedig! – gondolkodtam el rajta kicsit jobban.
Hitodama addig is igen lelkesen beszélt arról, hogy elfogadja a kérést. Nem akartam elárulni, hogy kicsit sokat beszél mellé nekem, mert nagyon lelkesnek tűnt, és igen érdekes stílusban beszélt. Érdeklődve hajoltam közelebb, hogy egyetlen szóról se maradjak le.
Meg tudom érteni a helyzeted, Hitodama – bólintottam. – A való világban szemüveges vagyok. Itt visszakaptam a valódi arcom, aminek úgy tűnik, hogy része a szemüveg. Pedig itt igazán nem lenne szükségem rá sőt… – kalandozott el kicsit a figyelmem a párbeszédünkről. Egy pillanat erejéig eljátszottam a gondolattal, hogy beavatom itteni teljes spektrumlátásom titkába, de aztán több érv is szólt ellene, hát nem tettem. Tényleg nem lenne érdemes így kiadni már az első pár szó után a képességem. – Nem is kell több szót pazarolni rá: én is adtam időt magamnak, hogy élvezhessem itteni teljesebb életemet – mosolyogtam. A mosolygás általában jó, nehezen lehet rossz pillanatban alkalmazni. Reméltem, hogy én sem rontom el.
Örülök, hogy elfogadod a kérésemet, és legjobb tudásod szerint igyekszel is teljesíteni – hajoltam meg a szociális elvárások teljes tudatában. – Köszönöm a dicséretet– bólintottam újból. – Mit gondolsz akkor, merre kezdjük az edzést? És amíg odaérünk, addig is mesélhetnél a dolgok működéséről, hogy ott már csak gyakorolni kelljen – hadartam.
Bevallom, én is olyan jeleket figyeltem meg magamon, hogy azt kellett mondanom: izgatott vagyok. Tényleg jól jött volna, ha valaki segít az első pár lépésben. Haladtam volna egyedül is, de ezúttal kicsit nehézkesnek éreztem, valahogy nem sikerült felvenni a játék ritmusát. Reméltem, hogy most ez majd segít rajta. És a lány is értékes ismertségnek tűnt eddig.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Belváros Exp_bal115/1700Belváros Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Hitodama Pént. Aug. 03 2012, 21:04

- Igen, azt hiszem hogy itt én is olyan teljes vagyok - bólintott ismét lelassulva, s kicsit elfeledkezve arról hogy mit is beszélt éppen - mindenhova el lehet itt menni, kardot forgatni, ugrani, akár még enni is. Itt sok minden sza... szebb - gondolta meg időben magát, mielőtt még kimondta volna a szabad szót
Valóban könnyebben beszélt ebben az új helyzetben, annyira könnyed volt hogy meg is hallgatták és nem vette el figyelme nagy részét például rosszullét... egyszóval nem sok híja volt annak hogy valami olyat áruljon el magáról, amit igazából nem érzett jó ötletnek. Mert hát akkor hogyan feledkezhetne meg a kinti valóságról? Kicsit zavart volt és nem volt annyira gyakorlott hogy legalább a szemei ne árulják el, mert hát jól érezte éppen magát, egy olyan beszélgetés volt hogy még a fennhéjázáshoz sem igazán maradt kedve, mindössze újból és újból kiegyenesítette tartását, valahányszor az kicsit lazulni kezdett
- Nem lépek vissza a kihívástól! - biztosította buzgón, majd kicsit szerényebben hozzátette, de legalább megpróbált helyette mosolyogni - Igaz, hogy nem játszottam még csak hasonló játékkal sem soha, de alaposan körbenéztem. Talán mehetnénk arra a síkságra, talán ott sokkal több olyan mob dolog van, azok a szörnyek. A képességek után olvastam sokat, hogy például mire érdemes többet tenni, de azt hiszem a vásárlást is elég jól értem már...
Hasonlóképpen sorolta az alapvetőbb dolgokat fel, habár azokon kívül nagyjából annyit értett csak hogy száz szint van és ahogy feljebb haladnak egyre kisebbek, valamint mindegyik végén főellenségek voltak. Egyszóval a síkságok felé vezető úton nagyjából arra derült fény, hogy Mizuki sem igazán tudott többet elmondani
- Voltam egy küldetésen, de a küldetést adó karakter átvert - döntött úgy hogy megosztja vele a tapasztalatot - el kellett menni megkeresni egy három napja eltűnt lányt, lehetett talán nyolc vagy kilenc éves. Sok pénzt kaptam volna érte de félúton találkoztam valakivel, aki ugyanazt a küldetést vállalta el. Elég nagyra volt magával pedig csak egy olyan árnyharcos volt és még a szörnyeket is lassan ölte, mondjuk azért nem volt ügyetlen. Miután elindultunk visszafelé elég furcsának találtam, hogy ezek a mobok kinéztek minket maguknak, vagyis pont hogy éppen azt a lányt. Szóval kivettem belőle hogy volt nála valami értékes aranyalma, ami vonzotta a szörnyeket magához. A leírásban is benne volt hogy valami tárgyért szökött el hogy bizonyítson a bátyjának, de az az Alexander egy gyáva és lusta áruló volt! - töltötte el a pulykaméreg, s hangos gyűlölködésbe kezdett - Szétváltunk, a csapatvezető külön ment azzal az almával én meg gyorsan elvittem a lányt a bátyjához, aki azt kezdte állítani hogy amíg nincs aranyalma addig nem fizeti ki a jutalmat. De mivel a csapattársam nem jött meg és a csapatból is kidobott, az az Alexander faképnél akart hagyni! Szóval megfogtam és belevertem a fejét a falba, arcátlanság hogy valaki így bánik egy családtagjával! Szándékosan hagyja elmenni a húgát egy szörnyekkel teli erdőbe, vár rá három napot és akkor is csak kitesz egy papírt a falu közepébe mintha törődne vele! Szóval miután kapott eleget a fejére, bevágtam a házába és elvittem a húgát a kovács házába. Fenéket hagytam volna ott egy árulóval egy fedél alatt, gyűlölöm az olyanokat akik elárulják a családtagjaikat, még csak nem is örült a húgának... az a disznó!!!

//folytatás a nagy síkságon (mivel kérdezted hogyan kell helyszínt váltani, annyi hogy a reagod már oda menjen//
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Belváros Exp_bal135/500Belváros Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 13:27

//Hanami Rita//

Tsubaki majdhogynem katonásan konstruált kimértséggel járta Torubana város hívogató utcáit, vagyis inkább az itt lakó njkk voltak igencsak hívogatóak. Akárhova is nézett mosolygó arcokat látott hacsak éppen nem egy krumpliképű vagy orrát lógató játékos baktatott el mellette. Azért csak szöget ütött fejében a kérdés, hogy vajon mi lehetett az oka ennek a megmagyarázhatatlan eufóriának, mert hát valamiért csak beprogramozták őket ilyenre. Ami viszont zavaró volt az a néhol fel-feltörő kacaj, melyek annyira gyakori volt hogy Tsubaki mélyebben is elgondolkodott az ügyben, hogy vajon nem e valamiféle ölelkező aktivista lehetett a helyszín készítője. A küldetésekkel jelenleg nem foglalkozott, mivel egy hosszú nap után érezte szükségét annak hogy első ízben egyen valamit

Így hát fogadót keresve végül be is tévedt egybe, ahol első dolgaként kivette az utolsó szabad ágyat majd változatlan fegyelmezettséggel besétált a tavernába. Úgy tűnt hogy ma mindenből a legutolsó jut ki neki, mivel csak egyetlen szabad asztal maradt a helyiségben. Csak az volt furcsa hogy a legtöbb foglalt helyet njkk sajátították ki maguknak, amit azért nem minden mmo rpgben látott ekkora gyakorisággal megtörténni. Ahogy kocsmárosi reakcióra várakozott (mert azt azért feltételezte hogy nem neki kell mennie érte), unva magát kézbe vette a lándzsáját és azt kezdte hol nézegette hol pedig tisztogatta éppen, pedig szükségtelen foglalatosság volt. Elég sok faragatlan illetővel találkozott össze, voltak akik azon nevettek hogyan bír el ilyen kicsi lány egy ekkora fegyvert, míg olyan felnőtt férfi is akadt aki azt javasolta üljön bele a lándzsa nyelébe. Nem igazán szólt vissza nekik mert méltatlannak gondolta az ügyet, azonban néhány (többnyire várt hatást el nem érő) szúrós pillantást adott válaszképpen. Most azonban egy kis nyugta volt a csodabogaraktól (mintha ő nem lett volna éppen maga is egy)
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 14:04


/Tomoyama Tsubaki/

A nap már lassan lenyugvóban volt mire Torubanába értem méghozzá hangosan korgó gyomorral tehát nem volt kérdéses merre is visz az első utam. A város amit csak igen nagy jó indulattal lehetett így nevezni kellemes összhatást nyújtott az itt élő emberkék mind mosolyogtak rám mikor elhaladtam mellettük és jókedvűen köszöntöttek amit illemtudóan viszonoztam. Persze tudom, hogy az itt élők nem emberi játékosok, de az illem akkor is megkívánja és amúgy is elég nehéz őket sima programoknak nézni mikor mindenki ilyen kedves és aranyosan. Kicsit kóvályogtam mire sikerült megtalálnom a helyi fogadót mert annyi eszem már nem volt, hogy a térképet megnézzem de végül sikerült rátalálnom. A város méretéből adódóan arra számítottam, hogy csak egy két játékos lesz itt ám legnagyobb meglepetésemre a helység zsúfolásig volt emberekkel igaz a ruházatukból ítélve egyik sem játékos karakter volt. Az első dolgom az lett volna, hogy kiveszek egy szobát, de már az őszeset kivették, ami máris lerontotta a kedvem. Sebaj, legalább megvacsorázni meg tudok de nagyon úgy nézett ki, hogy ez a tervem is megbukik szabad hely híján de kis öröm az ürömben, hogy legalább volt egy olyan asztal ahol nem hárman vagy még többen ültek így gyorsan oda is rohantam még mielőtt valaki megelőz.
-Szia! Nem bánod, ha csatlakozom hozzád? – Kérdeztem tőle egy kedves mosoly kíséretében és a válaszától függően helyet foglaltam. Egy aprócska kislány nyugalmát zavartam, meg aki épp a fegyverét tisztogatta bár nekem nem igen tűnt koszosnak és ezzel nincs is semmi probléma elvégre én is órákat töltöttem el a kardjaim tisztításával és karbantartásával a való világban.
- Szép fegyver, biztosan rendszeresen a gondját viseled. – Dicsértem meg és ezzel igyekeztem egy kis társalgást kezdeményezni még az ételre várok. Kicsit furcsálltam a fegyver választás miatt, hiszen maga a fegyver szinte nagyobb mint ő maga de hát ízlések és pofonok. Végtére ki vagyok én, hogy ítélkezzek mások felett, és ha még jól is forgatja, akkor meg pláne.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 14:55

A rendelést felvevőnek vagy a kivett ágyhoz járó vacsorát hozónak semmi nyoma nem volt még, Tsubaki pedig már azon gondolkodott hogyan menjen oda a csapszékhez és rója meg a csapost, amiért a kiszolgálás módjáról még információ sincsen, nem hogy gyakorlati alkalmazás. Persze más szavakkal, mert hogy nem volt buta hogy szakszavakat használjon minden beszélgetésben, főleg hogy eleve nem a szakszavak hanem inkább a empatikus és tisztelettudó megfogalmazás híve volt. Szigorú lány volt valóban, viszont azt mindig lehetőleg illemtudón adta elő, feltéve ha valamiképpen nem csavarták el a fejét. Mellesleg kedves is tudott lenni, sőt mi több bármikor előjöhetett belőle egy kartámasz vagy élő pajzs, közel sem önmaga volt az első aki eszébe jutott a bajban. Félretéve Tsubaki szokásait, már éppen kelt volna fel és ment volna oda a csapszékhez, amikor egy idősebb játékoslány lépett oda az asztalához és kedvesen helyet kért tőle. Több sem kellett Tsubakinak, nyomban felpattant a székéből és seniorját illedelmes meghajlással üdvözölte
- Jó estét Senpai - köszöntötte szóban is, majd megadta válaszát annak kérdésére - természetesen az én asztalom az ön asztala is, ha pedig kényelmesebb volna az én székemben ülnie, készségesen állítom a rendelkezésére
Megvárta annak válaszát, s csak azután foglalt helyet miután az idősebb lány kiválasztotta a neki kényelmes széket és beleült. Tsubaki így nem ment oda a csapszékhez, inkább folytatta lándzsája vizsgálgatását és közben most először figyelte meg jobban új asztaltársát. Az első letagadhatatlan megállapítás az volt, hogy több szempontból is hasonlított őrá: egyrészt haja ugyanolyan fekete volt mint az övé és annak ellenére is látta hogy hajszálai a természetesen egyenes fajtából voltak, hogy picit kócoltabb fazonban viselte. A másik és talán legszembetűnőbb hasonlóságot a szemeiben találta meg, melyek habár jelenlegi szögből mintha világosabbak lettek volna, színük valójában nagyjából megegyezett. De mondják úgy is, hogy inkább mintha a tükörben látta volna a szemeit amihez foghatót eddig még nem tapasztalt meg. Persze tisztelettudó volt így csak néhány pillantást vetett a szemeire, semmiképpen nem állt szándékában kihívónak tűnni még véletlenül, kíváncsisága miatt sem. A lány végül ismét megszólította hogy kis beszélgetést kezdeményezzen vele, Tsubaki pedig nem bánta a próbálkozást hiszen már napok óta nem látott ennyire szimpatikus játékost
- Köszönöm Senpai, ez azért van mert nem tudhatom mennyire van szükség a karbantartásukra - válaszolta - rendkívül hátrányos lenne, ha harc közben törne el már ha ez megtörténhet. Maga Senpai ahogy látom egy kardforgató, közelebb harcol a szörnyekhez viszont ott könnyebben is forgatja a fegyverét. Én azonban azért választottam a lándzsát mert habár eleinte csak bizonyos távolságból hasznos, megfelelő pontelosztással közelharcra is lehet majd alkalmazni. Viszont gyors is vagyok, így arra nem feltétlenül kerülne majd sor
Egy pillanatra elhallgatott, s a csapszék felé sandított
- Nem értem az itteni kiszolgálást - jegyezte meg komoran - talán oda kellene mennem, vagy csak a tömeg miatt nem jöttek még ide hozzám... Ön is itt száll meg egyébként, Senpai?
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 15:53

A lány nagyon tisztelettudóan viselkedett velem szemben velem ami dicséretes volt és egyben kisé kellemetlen is. Dicséretes, mert manapság kevesen adják meg a másiknak kijáró tiszteletet különösen olyan helyzetekben, mint amibe csöppentünk. Azok, akikkel eddig beszéltem mind feszült és ideges volt, amiért persze nincs jogom kritizálni őket elvégre nem annyira rég tudták meg, hogy az önfeledt szórakozásra szánt játék… vagyis inkább az én szemszögemből nézve az ostoba időpazarlásra szánt játék az életükbe is kerülhet, és ez valljuk, be fel tudja kavarni az ember lelki világát és ilyenkor elég barátságtalanok tudnak lenni. Ez viszont erre a lányra nem volt érvényes és ez számomra egy hatalmas piros pont volt. Jól döntöttem mikor az ő asztalát választottam ki és nem egy nagyobb csoporthoz csatlakoztam. Szerencsére nem egy némakacsa lányhoz ültem így a beszélgetési kísérletemet siker koronázta.
-Valóban! Nem is szabad olyan fegyvert forgatni, ami nincs rendesen karbantartva elvégre az életünket bízzuk ezekre a tárgyakra a lustaság és hanyagság pedig könnyen a vesztünket okozhatják ebben a világban. – Bólintottam majd folytattam a beszélgetést. –Igen kardforgató vagyok. Ezek a fegyverek közelebb állnak a szívemhez, mint bármilyen másik típus és nem mellesleg tudom is forgatni… - Itt egy pillanatra megálltam, mert eszembe jutott mit összebénáztam az első nap mikor szörnyeket akartam vadászni. Ennek az egyik oka, hogy túlságosan megszoktam azt a kardot, amit otthon, gyakorlásképpen használok és a kendozás alatt használt bambuszkard is teljesen más tészta. Még most sem állt rá a kezem a jelenlegi kardomhoz és ez sajna meg is látszik ezért gyorsan kijavítottam magam –Vagyis inkább azt hittem, hogy jól forgatom, de még rengeteg gyakorlásra van szükségem, hogy képzettnek hívjam magam ezen a téren. – Fejeztem be végül a kis mondandómat. A lány valahonnan nagyon ismerősnek tűnt, amire most végre sikerült rájönnöm. Néhány apróságot leszámítva pont úgy nézett ki, mint jó magam ennyi idősen. Persze az életkorát csak saccolni tudtam, amit én tíz és tizenöt év közöttire tettem. Igaz nekem ennyi idősen még csak vállig érő hajam volt de akkor is olyan érzésem támadt mintha csak egy olyan tükörbe néznék ami vissza fiatalítja azt aki belepillant. Ez a felismerés önkénytelenül is egy mosolyt csalt az arcomra és kissé oldalra billentve a fejem hallgattam a lány szavait közben az agyamban emlékek egész kis tömkelege villant be.
- Én se nagyon tudom, hogy működik itt a kiszolgálás, de szerintem várjunk még egy picit aztán kérdőre vonjuk a fogadóst mert már lassan nagyon éhes kezdek lenni. Eredetileg pedig az volt a tervem, hogy itt töltöm az éjszakát, de sajnos már nincs üres szoba így muszáj leszek még ma tovább állni. Ja és ha nem túl nagy kérés hanyagoljuk a magázást, kicsit úgy érzem magam, mint egy öregasszony. Nem szeretem, ha idősebbé tesznek. – Nevettem el magam remélve, hogy nem veszi rossz néven ezt a kérést. – Feltételezem akkor te itt fogod tölteni az éjszakát? – kérdeztem vissza.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 16:21

- Igen, valahogy így értettem én is - bólintott helyeslően, jó volt némi egyetértést hallani valakitől - először azt hittem, hogy itt is tudok úgy harcolni mint a valóságban tanultam. De mivel itt a pontok számítanak ezért azokra és a választott fegyveremre vannak utalva mások
Nem először hallott kisebb vagy éppen nagyobb panaszt arról hogy mennyire nehéz volt ebben a világban elérni valamit amit odakint köptek-vágtak az emberek, habár Tsubaki ezzel úgy volt hogy itt bent mintha több mindent elérhetett... mert hát itt nem az alkatától függött az hogy elbírta e a fegyverét vagy sem. Nem lepődött hát meg hogy az idősebb lánynak is volt némi gondja a kardforgatással, márpedig elmondása szerint a valóságban űzte valamennyire a művészetet
- Senpai - szólalt meg ismét - igaz hogy nem vagyok még második szintű, de én szívesen segítek ha szüksége lenne rá. Ha például a fegyverkezelésre tesz pontokat akkor könnyebben fog bánni vele, de véleményem szerint a gyorsaság és kitartás legalább annyira, ha nem fontosabbak. Néha pedig az erőre és életre is kell tenni, de némi egyensúly mindenképpen ajánlott a váratlan helyzetek miatt
Tsubaki nem volt a normális kortársi társadalom legbennfentesebb részese, ugyanakkor iskolai tevékenységeinek köszönhetően belefészkelte magába némi emberismeret. Tulajdonképpen hamar megállapította hogy nem csupán méregetik hanem el is gondolkodtak rajta, ez érdekes volt mert felfigyelve erre eszébe jutott saját, néhány perccel korábbi nézelődése is. Eközben persze kiderült hogy az idősebb lány utána érkezett és nem a szállásról jött le vacsorázni, azaz nem jutott neki kibérelhető ágy. Tsubaki persze máris megfeledkezett a maga szükségleteiről, s amint illedelmesen kivárta hogy a lány mondandója végére érjen, megszólalt
- De hát Senpai, természetes hogy nem öreg de maga ettől függetlenül idősebb nálam és nem közvetlen rokonom, nem szeretnék tiszteletlen lenni - mutatott rá a tényre, ragaszkodott a szerinte helyes viselkedésmódhoz - viszont nem kell ma tovább mennie, én szívesen átadom a fekvőhelyemet mert nagyobb szüksége van a kipihentségre, mint ahogy nekem
A lány valószínű hogy elsőre nem fogadta el, sőt ha másodszorra sem akkor Tsubaki hozzátette
- Ez esetben hajlandó vagyok megosztani a helyet - jelentette ki kötelességtudó tekintettel - kis termetű vagyok ezért elfér még valaki mellettem az ágyon. Még egy fiúval is megosztanám, ez csak természetes ha van elég helyem
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 17:29

-Jó hallani, hogy nem csak én estem ugyan ebbe a hibába, ha visszagondolok, akkor csak a szerencsén múlt, hogy itt vagyok. De többször nem követem el ugyan azt a hibát – Mondtam határozottan. Egyre szimpatikusabb volt ez a lány, nem csak egy véleményen voltunk, de még hasonló cipőben is jártunk.
Udvariasan felajánlotta a segítségét és tanácsokkal is ellátott. Nekem úgy tűnt, hogy sokkal jobban ért az ilyen játékokhoz, mint én és a tanácsokat mindig szívesen fogadom olyasvalakitől, aki tapasztaltabb nálam egy adott dologban.
-Valami hasonló féleképpen gondoltam én is bár én most egyelőre a gyorsaságomra koncentráltam és köszönöm, hogy felajánlod, de valószínű nem fogok élni a lehetőséggel. Nem szeretem ha mások miattam vesződnének és nem is akarok másokra támaszkodni. Ha mindig így tennék, jó magam sose fejlődnék sehova ráadásul sok embernél láttam olyat, hogy egy idő után már egymagukban képtelenek voltak bármit is tenni és én nem akarok ilyen csapdába esni. – Magyaráztam neki nyugodt hangnemben nehogy, megsértsem azzal, hogy elutasítom. Reméltem, hogy nem fog ragaszkodni a magázáshoz, de sajnos nem ez történt. Persze ez nem nagy baj ebből is látszik, hogy jó neveltetést kapott csupán én éreztem picit kényelmetlenül magam ez miatt, de még ilyesmibe senki nem halt bele szóval én is kibírom. Ez az elhatározás csak tovább erősödött bennem mikor felajánlotta a szobáját, amit persze nem hagyhattam.
- Ne légy buta! – Szóltam rá egy picit szigorúbban. – Biztos vagyok benne, hogy neked ugyan annyira szükséged van a pihenésre, mint nekem, ha nem jobban. Az, hogy nekem pechem volt még nem jelenti azt, hogy nagyobb szükségem van rá mint neked szóval ilyet ne haljak többet. – Mire a mondatom végére értem már ráeszméltem, hogy talán kicsit goromba voltam pedig ő csak segíteni akart. Ez az egyik rossz tulajdonságom, ha valaki segíteni akar, akkor még le is szidom vagy bunkó vagyok vele. Viszont a lány tovább erősködött, míg nem egy alternatív megoldással rukkolt elő.
- Úgy sem elégedsz meg a nemleges válasszal ugye? – Sóhajtottam fel.- Ami azt illeti én is ilyen vagyok. Ha valaki velem van nem tudom megállni, hogy ne segítsek neki mindenben amiben csak tudok és nem igazán érdekel, hogy az illető akarja e vagy sem. Rendben akkor megosztjuk a szobát, de mindenkép ragaszkodom, hogy kifizessem a szoba árának a felét és a vacsorád is ma én állom, amiért segítesz nekem és erről nem is akarok vitát nyitni. – Mondtam ellentmondást nem tűrően. - Viszont most már tényleg kezdek éhes lenni. Szerintem kerítsük elő a tulajt! – Álltam fel az asztaltól és vártam a lány reakcióját.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 18:03

- Emiatt szükségtelen aggódnia Senpai - rázta a fejét a lány visszautasítására - ebben a játékban ha több játékos egy csapatban végez el küldetéseket, akkor a szerzett tapasztalat és arany minden tagnak megegyező mennyiségű lesz, tehát semmivel nem lesz ügyetlenebb mintha egyedül végezné mindössze hamarabb és egyszerűbben fejeződik be a küldetés. Itt a tapasztalatpontok általi szintlépés és a költhető képességpontok határozzák meg tehetségünket, ugyebár. Tulajdonképpen így tehát gyorsabban is lehet több küldetést teljesíteni, ezért is alkották meg így ezt a rendszert, illetve egyik elméletem szerint ez a játékosok közti szocializálódást is inspirálni igyekszik
Elméletek ide vagy oda, ez a szocializálódás Tsubakinak csak periodikusan működött... például mint ahogy most is, főleg azért mert egy szimpatikus és részben kompatibilis személyiségű játékossal találkozott. Ami a játékost illeti, egyre inkább úgy hatott számára mintha a mentalitásuk bizonyos részein osztozkodtak volna, bár annak ellenére hogy Tsubaki a maga módján intellektuális személy is volt, az idősebb lány szemei még mindig az élen jártak kíváncsisági alanyai között. Ez azért is állt eképpen, mert eddig úgy tűnt hogy csak neki magának voltak ilyen szemei azon korlátozott számú ember között akiket eddig ismert, még a bátyja szeme is barna volt. Mindenesetre a lány valóban nem volt kezdetben oda az ötletért hogy átadja neki az ágyat, de az ellenjavaslatra már úgy ahogy de feltételeket szabott, melyek közül Tsubaki legalább egyet elfogadhatatlannak talált
- Elnézését kérem Senpai - kezdte újabb érvelését - de ha ön megfizeti az ágyam árának felét és a vacsorát is állja, akkor az önnel máris nem igazságos mert én vagyok a fiatalabb. Tehát az ágy árának felét nem fogadhatom el mert akkor a felajánlásom értelmét veszítené, a vacsorával kapcsolatos feltételt azonban elfogadom
Végül azzal neki is egyet kellett értenie, hogy a kiszolgálás már nem tűrhetett további halasztást, így hát ő maga is felkelt és a lányt követve válaszolt további kijelentéseire
- Én bármikor készen állok hogy segítséget nyújtsak és örülök hogy a Senpai is így gondolkodik, de ne feledje hogy az ön feladatai közé tartozik a játék élve teljesítése is, míg az én kötelességem hogy a Senpai, a többi Senpai, Gakusei, Kōhai, Sensei és San az életem árán is de teljesíthessék végső küldetésüket. Ezért sem fogadhatom el az ágy árának felét, mert a Senpainak nagyobb szüksége van rá és én nem uzsorázom önöket
Ekkor értek oda a pulthoz és Tsubaki nem vesztegetve az időt leszólította a kocsmárost, s bár udvariasan mégis kicsit lehordóan ecsetelni kezdte a kiszolgálással kapcsolatos nemtetszését. A férfi nagyjából csak pislogni tudott a pici lány változatos szókincsére, valószínű hogy káromkodásokból is jobban értette volna miről beszélt, mint a mostaniból. Így végül valószínűleg az idősebb lány kényszerült egyszerű szavakban való fordításra
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 19:32

-Oh igaz is! Mindig elfelejtem, hogy ez egy játék és más törvények vannak itt, mint otthon! – Vakartam meg a fejem kissé elpirulva – Még mindig nem tudok napi rendre lépni ezzel a kis aprósággal. De akkor sem tehetem meg, hogy mások végezzék el helyettem a munkát és amúgy sem szeretek olyan dolgokban segítséget kérni, amit egymagam is el tudnák intézni még ha tovább is tart vagy picit nehezebb. – Makacskodtam tovább – De abban igazad van, hogy remek szociális lehetőségekkel kecsegtet, ha csapatban harcolunk. - Volt egy sejtésem, hogy a lány nem hagyja majd, hogy én fizessek mindent.
- Miért lenne igazságtalan? Elvégre megosztod egy vad idegennel az ágyad és így biztos, hogy mindketten kényelmetlenebbül alszunk tehát a fele az enyém. A vacsit pedig a segítségért cserébe szeretném, és mert feldobtad a napom. – Azt ugyan nem akartam neki mondani, hogy azért hívom meg, mert magamra emlékeztet, de nem is hazudtam azzal, hogy bearanyozta a napom. Viszont a további érvein nem kicsit meglepődtem.
- Kötelességed?- Néztem rá komoran a lányra. - Túl nagy terhet próbálsz a hátadra venni. Igaz, hogy nem hagyhatjuk cserben a másikat, de mindenkit nem menthetsz meg és főként nem úgy, hogy feláldozod magad. Minden élet ugyan olyan fontos, egyik sem ér többet a másikénál és ebbe a te életed is bele tartozik, még ha te nem is tartod fontosnak. – Na persze pont én beszélek, aki képes volt megveretnie magát, csak hogy a csapattársának ne essen baja. Kendo edzés után hazafelé tartva összeszólalkozott pár felső évessel és végül a dolog addig fajult, hogy az egyikük rátámadt és bár a felső éveseknek volt igaza mégis csak a csapatársam volt szó és a klub vezetőjeként nem hagyhattam, hogy baja essen így kettőjük közé álltam és emiatt az ütéseket is én kaptam. Vissza nem üthettem mivel nem lett volna jogos, amit közöltem is vele, és ha elég tételt akar, akkor azt rajtam tegye meg amit a srác ki is használt. A gondolataim ismételten elkalandoztak, még kész szerencse, hogy a lány nem lát bele a fejembe különben a szavaim el is veszthették volna a hitelességüket, na nem mint ha azt gondoltam volna, hogy pár mondattal majd megváltoztathatom a szemléleteit bár annak örültem volna ha letudom arról beszélni, hogy feláldozza magát másokért. – Te nem szeretnél haza jutni? A családod is biztosan aggódik érted. – Kérdeztem tőle. Idő közben oda értünk a pulthoz ahol a cseppnyi lány elkezdte kiosztani a fogadóst a maga udvarias módján, de a férfi arcán tisztán látszott, hogy nem értett semmit és ettől kuncogni kezdtem de aztán hamar felvettem a szigorú, szúrós arckifejezésem.
- Változatos szókincsű barátnőm azt akarta mondani, hogy pocsék a kiszolgálás! Már jó ideje várunk arra, hogy egyáltalán felvegyék, amit akarunk, ezért azonnali kárpótlást követelünk, ha nem szeretne nagyobb bajt. – Kezdtem neki a fenyegetőzésnek de azért próbáltam kulturáltan viselkedni.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 20:04

- Már kifizettem Senpai - hozta fel a legutolsó épeszű érvet - a felét így nekem kellene átutalnia, amit azonban mindössze el kell utasítanom. A vacsorát cserébe továbbra is elfogadom

***

- Olyanokat nem tudok megmenteni, akikről nem tudok - válaszolta nyugodtan - de akik ott vannak a közelembe és bajba kerülnek, felelősségem és kötelességem megóvni az életüket
Az idősebb lány legalább annyira hajthatatlan volt mint ahogy ő, ám egy pillanatra szemei másféle érzelmeket árultak el. Tsubaki azonban nem volt annyira tapasztalt hogy felismerjen egy ilyen kaliberű bagoly mondja szituációt, így hát mindössze arra tudott következtetni hogy valamin elgondolkodott. Ami azt illeti ekkor maga is így tett, volt a szituációban valami frissítő hogy volt végre valaki aki az ő módszerével fejezte ki magát ha nem értett vele egyet, ahelyett hogy csendben duzzogott vagy hangosan leüvöltötte volna. Mondjuk úgy pihentette a beszélgetés, egyszerűbben hangolódhatott rá a kettejük közötti kommunikációra és nem volt szüksége más módszerekhez fordulni, módszerekhez melyek nem voltak kenyerei. Támaszok nélkül egyedül önmagára támaszkodhatott, így is alkalmazta a pragmatikus és empatikus módszereket felváltva vagy éppen kombinálva, mások bosszúságára azonban inkább az előbbin volt nála a hangsúly ha éppen másokkal beszélt
- Kétlem hogy bárki aggódna miattam odaát - válaszolta egyszerűen, nem adva viselkedési jelét a válasz hátsó jelentésének, ami azért bátyjára gondolva éppen alig jött össze

Az idősebb lány jobban kezelte a kocsmárosos szituációt mint ahogy ő, s ennek valljuk be azért a maga módján örült is. Nem olyasvalamiben teljesített alul ami egy pillanat alatt valaki halálát okozhatta volna
- Két személyre való meleg vacsorát szeretnénk, Fogadós-san - vette át kicsit a szót majd hátramutatott - ahhoz az asztalhoz
Azzal indult is vissza mielőtt még valaki el találhatta volna foglalni a helyüket
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 21:01

Ez ellen már semmit sem tehettem, habár eljátszhattam volna, hogy egyfolytában utalgatom neki a szoba árát még el nem fogadja de ahhoz most nem sok kedvem volt. Sebaj majd viszonzom valahogy másképp. Ahogy azt gyanítottam nem sikerült változtatnom a felfogásán ennek ellenére tovább próbálkoztam.
-Nem kellene ilyen fiatalon így gondolkodnod. Egyáltalán nem a te felelősséged és pláne nem a kötelességed megmenteni másokat sőt, ha korodat vesszük az idősebbnek a felelőssége, hogy megvédjen téged és nem pedig fordítva. – Nem tudom miért akartam ennyire lebeszélni arról, hogy segítsen, másokon elvégre az önmagában nem lenne rossz dolog, de a szavaiból ítélve túlságosan is elkötelezett az elvei iránt és bevallom, hogy kissé féltem attól, hogy eldobja valaki olyanért az életét, akit alig ismer és ezt semmiképp sem hagyhattam. – Én viszont biztos vagyok benne, hogy akad olyan személy. - Jegyeztem meg csendben egy halvány mosollyal az arcomon, és amit mondtam azt ténylegesen komolyan is gondoltam nem csak amolyan vigaszként vetettem oda neki. Száz százalékra vettem, hogy egy ilyen pöttömnyi lány nem egyedül él odakint és, hogy legalább egy személy akad aki most halálra aggódja magát viszont nem boncolgattam tovább a témát.
A fogadós a szavaimra sűrű bocsánatkérésbe kezdett és innen a kislány át is vette az irányítást és közölte mit szeretnénk és aztán gyorsan el is tűnt a fogadó konyhájában mi pedig gyorsan helyet foglaltunk. Nem telt bele pár perc már hozták is az ételt. Én egy nagy tál pirított zöldséges tésztát kaptam lazaccal és némi savanyúsággal ebben csak az a furcsa, hogy ezt is akartam enni.
-Ez érdekes! Nem is említettem a szakácsnak mit ennék mégis azt kaptam, amit szerettem volna. Neked mit hoztak? – Osztottam meg a véleményemet vacsora partneremtől és érdeklődve néztem a tányérjára. - Itadakimasu! – Mondtam és ketté választva az evő pálcikát neki álltam enni, de viszont még azelőtt leállítottam a kezem, hogy elérte volna a számat. – Vajon itt is hízunk, ha eszünk? – Néztem fel kissé aggódva de aztán gyorsan bekaptam a falatot és lenyeltem. – Mindegy majd lemozgom néhány szörny levadászása közben. – Úgy döntöttem inkább félre teszem az aggódást és kiélvezem a virtuális gasztronómia minden gyönyörét. – Mellesleg mik a terveid, Merre tartasz éppen? – Kezdtem neki egy másik témának és titkon reménykedtem abban, hogy hasonló az úti célunk és így több időt tölthetünk együtt és nem mellesleg legalább rajta tarthatom, a szemem nehogy valami meggondolatlanságot tegyen.


Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 21:25

A kettős támadás úgy tűnt hogy elérte a férfinál a várt hatást, s nem sokkal azután hogy leültek a helyükre már meg is hozták a vacsorát. Az idősebb lány meg is vizsgálta a yakisobáját és mondhatni elismerően jegyezte meg a tényt, hogy bizony éppen ezt szeretett volna. Amikor pedig Tsubaki vacsorája után nézelődött, rögtön kiderült hogy ugyanaz volt a tányérban. Igaz hogy szerette ezt a fajta ételt, rátétet és szószt is de az egésznek más oka volt, s rögtön meg is magyarázta
- Én csak ugyanazt szerettem volna enni, amit a Senpai - mondta kicsit mégiscsak zavartan a helyzet miatt - nem szeretek mást enni, mint a vendéglátóm. Egyébként is szeretem
A maga módján éles volt a szeme, így kiszúrta hogy az idősebb lány mire készült: precíz illedelmességgel gesztikulálva egy időben mondta ki vele ugyanazt a szót, hiszen mint meghívott illetlennek érezte volna lemaradni ha már megelőznie nem sikerült. Újdonsült ismerőse már neki is látott a vacsorának, mindössze egy pillanatra gondolkodott el falatozásának lehetséges következményei
- Ezen még magam sem gondolkoztam el, Senpai - válaszolta, de gondolatai egészen másutt jártak
A lány figyelme az ételén volt, így hát Tsubaki maga is enni kezdve gyakran pillantott a szemeire hogy jobban megvizsgálhassa őket, még ha okosabb egyik alkalommal sem lett tőlük. Ímmel-ámmal eszegette a yakisobaját de annyira furdalta a kíváncsiság a dologgal kapcsolatban, hogy végül azon kapta magát hogy percek óta nem nyúlt az ételhez. Valószínűleg már a seniorja figyelmét is felkeltette hogy ha csak néha is pillantott fel az ételéből, minden alkalommal Tsubaki tekintetével találkozott. A szerény termetű illemtudó lány eddigre már annyira szenvedett attól amiért modortalanul valaki szemébe nézett, hogy kénytelennek érezte megmagyarázni kihívónak tűnő tekintetét
- Elnézését kérem, Senpai - szólalt meg bocsánatkérőn - de azt szeretném megkérdezni, hogy sok embernek olyanok a szemei, mint az öné?
Kíváncsi volt nagyon, hisz ő volt az első akit fel tudott idézni hogy ennyire hasonló szemekkel rendelkezzen, mint Tsubaki maga. Most pedig végre kibökte a kérdést ami már jó ideje ki akarta kéredzkedni magát a fejéből
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Pént. Aug. 24 2012, 23:02

Amint kicsit előrébb hajoltam már tisztán láttam a lány tányérjának tartalmát, ami ugyan az volt, amit én is kértem és ennek láttán kuncogni kezdtem.
-Csak nem egy az ízlésünk? – Kérdeztem tőle mire ő zavartan el is kezdett magyarázkodni, amire ismét felnevettem válaszként. – Értem! Te tényleg egy illemtudó lány vagy. Biztosan nagyon jó neveltetést kaptál. – Eredetileg azt akartam, mondani, hogy biztosan gazdag, jómódú családból származik, de az igencsak faragatlanság lett volna, Kész szerencse, hogy előbb gondolkozom, mielőtt beszélek. A kérdésemre sajnos ő sem tudta a választ de amilyen tempóban ettem úgy tűnt hamar ki fog derülni de nagyon bíztam abban, hogy hízni nem fogunk ebben a világban. Egy darabig csöndben ettünk, de végül ő volt az, aki megtörte a csendet. A kérdésére egy picit elgondolkodtam.
- Ha úgy vesszük igen. A családunk női tagjaira jellemző ez a szem szín. Édesanyámnak és a nagyanyámnak is így néz ki meg valószínű a hú… - Elharaptam a mondatot de még az evő pálcika is kiesett a kezemből. Én hülye, hogy nem vettem észre eddig? Még hogy emlékeztet a fiatal énemre? Persze, hogy emlékeztet rá, hiszen ő a húgom. Ebben a pillanatban alaposan végig néztem a lányon nem törődve sem az illemmel se azzal, hogy ő ezt ne vegye észre. A hasonlóság tényleg égbe kiáltó volt, de valóban ő lenne a húgom? Csupán ködös emlékeim voltak arról a napról mikor megszületett. Anyu a széken ülve zokogott még apa az egyik orvost a ruhájánál fogva megragadta és torka szakadtából üvöltött az orvossal. Ijedtem kérdeztem anyát, hogy mi történt mire ő a nyakamba borult és keservesen sírt. Nem tudtam meg pontosan mi történt és később bármikor rá kérdeztem úgy tettek mintha nem is hallották volna és témát váltottak. Egészen mostanáig azt hittem, hogy a születése után a húgom meghalt és a szüleim csupán képtelenek voltak erről beszélni így egy idő után nem is faggatóztam. De most, ahogy végignéztem ezen a lányon tisztán visszhangzottak apa szavai.
~ Hogy érti azt, hogy elrabolták? Mégis, hogyan tudnak elrabolni egy csecsemőt egy korházból? ~ Ekkor jöttem rá, hogy nem azért nem beszéltek róla mert túl fájdalmas volt, hanem mert tudták, hogy ha kiderül akkor minden erőmmel keresni fogom és féltek, hogy ezzel nagy bajba sodornám magam. Vagy legalábbis ezt akartam, hinni, hogy ez volt az oka elvégre mi másért hallgatták el ezt előlem? De nem szabad ennyire előre szaladnom. Talán csak az agyam próbál megviccelni.
-Hopp de ügyetlen vagyok! – Próbáltam leplezni a zavarodottságom, de ez aligha sikerül nem is tudom, mit kellene most tennem csupán azt tudtam, hogy ki kell derítenem tényleg a húgom.
- Mond csak hány éves vagy pontosan és kik a szüleid? – Kérdeztem tőle. Az addigi jókedvem egy csapásra eltűnt, az arcom pedig teljesen komollyá vált. Féltem a választól de mindenképpen tudnom kellet az igazat.

Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Pént. Aug. 24 2012, 23:25

A lány nem zavartatta magát hogy evés közben érte Tsubaki kérdése, szinte rögtön magyarázni kezdte hogy a családjában például a nőkre szokott jellemző lenni, aztán rokonait sorolgatva végül elakadt. Ezt Tsubaki különösnek tartotta, habár leginkább az a gondolat zavarta őt magát, hogy vajon saját családjában kinek lehetett ilyen szeme. Szülei nagyon régen meghaltak már és alig emlékezett rájuk, nagyszüleiket pedig bátyja sem ismerte de a fényképekről semmi hasonló jegy nem derült ki. Egy ideig korábban az is foglalkoztatta, hogy miért volt a családban az egyébként genetikailag domináns barna színű haj mindenkinél, miközben neki nem csak a haja volt más de a szemei is. Ha jobban figyelt volna arra hogy vacsorai vendéglátója hol akadt el a felsorolásban, talán ő is belegondolt volna valami hasonlóba mint amire a lány. Azonban így mindössze zavarodottan nézett vissza a lány fellendült érdeklődésére ahogy őt vizsgálta mintha valamit keresne rajta
- Valami gond van, Senpai? - kérdezte, attól tartott hogy tiszteletlensége váltotta ki belőle a reakciót - Elrontotta a gyomrát?
Néhány pillanatig még ugyanaz a tekintetet kapta válaszul, majd a lény végre magához tért és bocsánatkérőn összeszedte az elejtett pálcikát. Zavarát látva Tsubaki úgy érezte hogy saját étvágya visszatért, s beletömött a szájába egy szép adag tésztát, miközben az idősebb lányt figyelte. Hirtelen félrenyelt és köhögni kezdett... csak nem... csak nem... CSAK NEM FELEJTETT EL BEMUTATKOZNI?! Felpattant a helyéről és bocsánatkérő hajlongásba kezdett
- Igazán sajnálom Senpai, nem hiszem el hogy ennyire modortalan lehettem hogy még csak be sem mutatkoztam! - megtépte a haját, majd nagy levegőt fújt ki tüdejéből - Tomoyama Tsubaki vagyok, 12 éves és Tomoyama Masahito és Ayako lánya. Igazán sajnálom, szégyent hoztam magamra! És... kérem, szólítson Kōhainak ahogy mindenki más...
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Szomb. Aug. 25 2012, 00:17

A lány eleinte nem értette mi bajom van és azt hitte hirtelen megbetegedtem, de ki hibáztatná érte? Gondolatok milliói futottak át az agyamon még sosem voltam ennyire bizonytalan, mint most. Mondjam meg neki, hogy lehet a húgom? Vagy inkább csak faggatózzak, tovább hátha többet megtudhatok. Igen valószínű ez lenne a legokosabb dolog, de mi van, ha tényleg ő az? Hogyan mondjam el neki egyáltalán, hogyan lehet ilyet közölni? És mi van, ha csak véletlen egybeesés, hogy hasonlítunk? Akkor csak teljesen lejáratnám magam. Még én ezekkel a kérdésekkel bombáztam magam a lány hirtelen felugrott és egy nagy bocsánatkérés közepette bemutatkozott én meg ijedtembe majdnem hátra estem a széken annyira meglepett a dolog. Szóval tizenkét éves. Hat voltam mikor a húgom…khm.. „meghalt” tehát a kor stimmelt. A gyomrom szinte már szabályos bukfenceket hányt, egyre jobban izgultam, annyira, mint még talán ez előtt soha. A fenébe is Rita embereld meg magad!
-S…semmi gond! Engem Ritának hívnak. Rita Hanami, örültem a szerencsének. – Nem zúdíthattam csak úgy a nyakába a feltételezésem ezért inkább megpróbáltam rá vezetni a dologra, hogy ő maga jöjjön rá. - Bocsánat az előbbiért azt hiszem kicsit túl gyorsan ettem és megfeküdte a gyomromat a tészta, kissé modortalanul viselkedtem, nem akartalak így megbámulni. – Hazudtam. - Tehát mint mondtam nálunk a lányoknál jellemző ez a szem, anyunál és a nagyinál egyaránt és a nagy eséllyel a húgomnál is öröklődött volna ez a vonás. Ő most pont annyi idős lenne, mint te. – A mondatom végén elmosolyodtam majd vártam a reakcióját.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Tomoyama Tsubaki Szomb. Aug. 25 2012, 00:49

Tsubaki felpattanására a lány is láthatóan megijedt, szerencsére azonban bocsánatkérésével ennek okozását is sikerült lefednie. Viszont ezután ő vette át az apologetikus stafétabotot és miután Rita Hanami vagyis Hanami Rita néven bemutatkozott, bocsánatot kért az imént viselkedéséért rosszullétre hivatkozva. Habár alig egy perccel ezelőtt még ő vetette fel az okot mint lehetőséget, Tsubaki most kicsit kételkedni kezdett abban hogy vajon tényleg arról lett volna szó
- Én kérem az elnézését Senpai, amiért korábban én bámultam önt - hárította bocsánatkérést egy saját bocsánatkéréssel
Megköszörülte a torkát, s ahogy Rita folytatta ott ahol abbahagyta úgy ő is efféleképpen tett az étellel. Végighallgatta az elismételt szavakat és egy ideig csendben rágcsálta tovább, mígnem valami nagyon nagy szöget ütött a fejébe. A húga... csak nem? Ezt nehéz volt elhinni, mármint valóban múlt időben beszélt a húgáról és Tsubaki iménti viselkedése... ő hozta volna ki belőle azt a reakciót? Igen, amikor rákérdezett arra hogy látott e már lila szemű embereket rajta kívül, a húgánál akadt el a felsorolása. Aztán pedig elég rosszul festett és most már egészen bizonyosan nem az étel tette, hirtelen Tsubaki még rombolóbbnak gondolta magát mint eddig, hiszen olyan emléket idézhetett fel benne amin most már egyértelműen osztozkodtak. Ahogy ezen gondolatok áramlottak át elméjén úgy kívülről az ő tartása is elveszítette kicsit a gerincét, sőt még az arckifejezése is veszített a magabiztosságából, hát még a hangja amikor halkan megszólalt
- Elnézést kérek öntől, Senpai... - tördelte ujjait az asztal alatt, mert nehezen talált szavakat olyasmire ami őt is kísértette - nem tudtam hogy elveszítette a kishúgát... nem állt szándékomban ilyesmire emlékeztetni. Hadd fejezzem ki az együttérzésemet önnel... - egy pillanatra mély levegőt vett be, majd kiengedte, elhatározva hogy elárul egy hatalmas apróságot - én is veszítettem el közeli családtagot, tudom hogy milyen rossz élmény és hogy az ilyet... nem lehet szépen megfogalmazni, mert... ez nem szép, hanem valami nagyon rossz
Muszáj volt elmondania neki ennyit, a legkevesebb volt azért hogy kishúgának halálára emlékeztette. Úgy érezte hogy a bátyja most nagyon dühös lenne rá...
Tomoyama Tsubaki
Tomoyama Tsubaki
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 190
Join date : 2012. Jul. 31.
Tartózkodási hely : Nyanföld

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
Belváros Exp_bal135/400Belváros Exp_ures  (135/400)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Rita Hanami Szomb. Aug. 25 2012, 20:37

Miután elmondtam, amit akartam egy kis időre csend állt közöttünk így csak a taverna zajai szálingóztak a levegőben ettől asztalunk olyanná vált mintha egy másik, külön dimenzióba került volna. Még mindenhol máshol az emberek önfeledten kacarásztak és vidáman beszélgettek vagy épp a sörüket iszogatták addig nálunk már nyomasztóan feszült légkör alakult ki. Fél szemmel figyeltem Tsubaki viselkedését evés közben és látszott mikor hirtelen veszít a magabiztosságából ekkor már sejtettem, hogy valamit mondani akar így abba hagytam a falatozást és a lányra figyeltem aki kisvártatva meg is szólalt. Halkan beszélt, nagyon oda kellet figyelnem, hogy a fogadó zajaitól tisztán érthessem a szavait. Szabadkozni kezdett és tisztán látszott, hogy az iménti reakciómmal rossz érzést keltettem benne ami miatt kicsit szégyelltem is magam. Tsubaki aztán egy mély levegő vétel után elmondta, hogy ő is vesztett el olyas valakit, aki fontos volt a számára, ami talán nem is lehetett olyan rég és ezért gondolja úgy, hogy nem aggódik érte senki odakint. Így már érthető is lenne, miért nem akar visszajutni vagy legalábbis én erre következtettem az eddigi beszélgetésünk alapján.
-Nem kell bocsánatot kérned én voltam az, aki kicsit túlreagálta a dolgokat. – Próbáltam őt picit nyugtatni , hogy ne érezze magát annyira rosszul. – Egyébként miért érdekel a szemem színe és, hogy találkoztam e hasonló vonású emberekkel? – Kérdeztem tőle kíváncsian és idő közben befejeztem a vacsorámat is így elégedetten dőltem hátra a széken és érdeklődve vártam a válaszát. Jelenleg csak ennyit tehettem. Kérdésekkel bombázom őt és talán biztosabbra vehetem, hogy Tsubaki a húgom.
Rita Hanami
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
Belváros Exp_bal10/1300Belváros Exp_ures  (10/1300)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Belváros Empty Re: Belváros

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 10 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.