[Globális event] Rendszerhiba

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Chara on Pént. Nov. 23, 2018 10:39 am

KS

Lenne pár ötlete, hogy mit tenne ezekkel a játékosokkal. Oo, de még mennyire. Végig, ahogy követi a kislányt, zsebre vágott kézzel, az jár a fejében, most mennyire a karakter kavarog benne, most mennyire inkább az ő érzései kerülnek előtérbe. A szerepjáték szinte az izmaiba ivódik, ott van minden lépésében, minden apró pillantásában. A kislány megszólította Charát, a démont, ő pedig jött. A gondolatra még szélesebbé válik a mosolya.
Szótlanul követi, minden kérdés nélkül, az almafától nem messze megáll és alaposan végigméri a helyet. Az sem kerüli el a figyelmét, hogy nem ő az első; nyomok vannak a hóban, még ha az időközben lehullt friss réteg már kissé el is takarja. Ám ennek nem igazán szentel különösebb nagyobb figyelmet; az alma ténye jobban leköti. Az alma, a tiltott gyümölcs, minden tudás forrása, amit az a céda Éva volt szíves leszakítani, holott a szabályok egyértelműek voltak. Azóta a világ...
A kislány nyomában beveti magát a nyúlüregbe, akár Alice, és arcán továbbra sem látni sem meglepődést, sem kétkedést. Egykedvűen méri végig a szegényes berendezést, majd a kislány felé fordul, mikor beszélni kezd. NPC, tehát nem számít arra, hogy bonyolultabb kérdésekre vagy hozzászólásokra reagálni tudna, ezért nem is szól semmit, amíg nem érzi annak szükségét. A feladat számára pedig egyértelmű. Be kell mennie, ki kell hoznia azt a valamit, és közben lekaszabolnia vagy minimum harcképtelenné tennie mindazokat, akik szembe jönnek vele. Oh, kivéve azokat, akik segítenek neki. Mert hogy van ilyen is.
-Nekem egyedül is menni fog. -von vállat. Viszont a bármilyen fizetség említésére még a fogait is megvillantja, a szemeiben delejfény gyúlt, olyan gonosz, mint a mesék szörnyetegié az ágy alatt. -Bármilyet...? Akár... a lelkedet is, partner...? -sziszegi, akár a kígyó, majd látva a kislány félelmét, reszketését, elneveti magát. -Csak viccelek, kölyök. Nem zabálom fel a lelked. Gondolom, az ilyen programoknak mint te, nincs is. -legyint. -Inkább mutasd az utat. Mellettem nem kell félned. Én segítek.
Azzal a nyomában, félelem és reszketés nélkül, belép, akárhova is vezessen ez az út vagy kaland.
Legalább teljes bizonyosságot nyert abban, hogy ez a világ sem különbözik attól, amit eddig ismert.
Ölsz, vagy téged ölnek meg.

_________________
Színem: #FE642E

avatar
Chara
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 27
Join date : 2018. Feb. 03.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
1270/1300  (1270/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Leonard on Pént. Nov. 23, 2018 12:44 pm


[KS Csapat]

Leo összehúzott szemöldökkel figyelte a kicsi lányt, majd követni kezdte azt. Nem fért a fejébe, miért is kéne megszerezni neki azt a tárgyat, ha annyira fontos, és annyira jó helyen van az ott. Azt még megértette volna, ha arra kérik, hogy védje meg az idegen játékosoktól, ne engedjen a közelbe senkit. Indikátora miatt, még azt is, ha megölnie kellett volna őket - habár azt minden bizonnyal elutasította volna. Az viszont tényleg nem fért a fejébe, miért kell a szuper biztonságos helyről neki, éppen neki kihoznia azt a valamicsodát.
- És.. - vakargatta meg a fejét, tanácstalanul meredve a kölyökre. - Van valami másik szupertitkos helyetek, ahová utána elviszitek a tárgyat? - kérdezte némi kétkedéssel a hangjában. - Mert ha nincs, akár ott is hagyhatnánk. Legyőzzük az idegeneket, aztán visszazárjátok az átjáró feltörhetetlen programját, és probléma megoldva. - magyarázta, mintha csak a gondolatmenete tök egyértelmű volna. Ezen kívül egy másik kérdés is szöget ütött a fejében, és nem átállott az időt húzni vele, hogy felteszi azt.
- A másik. Miért pont egy vörös indikátorostól kérsz segítséget? - végigsimított az állán, és lenézett a lánykára. Tudta, hogy az ok lehet azért is, mert az NPC akárkihez odamegy a környéken. Ám amilyen okosan programozták ezeket a mai világban, az is lehetett, hogy van valami oka is ennek. Sosem lehet tudni.
- Tudod, mi nem arról vagyunk híresek, hogy csak úgy önszántunkból segítünk, meg jóakaratból. Ugye nem azt szeretnéd, hogy öljem meg azokat a játékosokat? - sandított partnerére. A beszélgetés közben pedig öles léptekkel követte őt, mígnem az elvezette őt egy fogadó udvarában álló almafához. Ahogy azt megpillantotta, rögvest kicsúszott a száján:
- Hát nem csodálom, hogy ezt még nem találták meg ezelőtt. - ezek után végighallgatta a lánykát, ajkait összepréselve.
- Mondd csak.. Mit tud ez a tárgy, hogy a megszerzése ekkora hatalmat ad? Nem félsz tőle, hogy ha ezt nekem elmondod, talán én magam is fel akarom majd használni, mint egy nagy és gonosz játékos? - tette fel aztán az egyértelmű kérdést. Nem, egy percig sem akarta saját céljaira fordítani, mi több, megborzongott a beharangozott jövőképtől. Arca elszántságot tükrözött. Meg akarta állítani a fenyegetést. Ez volt a dolga, mint hős. Khhm, legalábbis a fejében élő hőskép valami ilyesmit mondott volna ahelyett, hogy további kétségekkel gyötri szegény NPC lánykát.
- Pontosan kik ezek? Egy céh szervezet? Kik és mily módon ártottak nekik? És hányan vagytok te meg a testvéreid, akik a segítségemre lesztek? - folytatta tovább a kérdezősködést számára egyértelmű módon. Egyszerűen úgy gondolta, hogy ezek az információk fontosak, és a hasznára válhatnak a későbbiek során.
Közben leereszkedtek az almafa odvába - már önmagában ez is megért egy misét -, majd megérkeztek a célállomásra, ami úgy tűnt, immár a védett övezeten kívülre vezet. Leo lenyitotta a minimapját, hogy erről meggyőződjön, és valami különös ütötte meg a szemét. Így aztán tovább kezdte nyomkodni a menüjét, leellenőrizve minden egyes felületet. Sajnos túl sokszor látta már a felületének ezt a verzióját ahhoz, hogy a fejében rémképek sora bontakozzon ki. Mind a mai napig örömködve nyomott rá az egyes opciókra, amelyek a börtönben nem léteztek, és csodálva figyelte, miképpen fest így, teljesen normálisan az invertoryja. Az összes börtönbeli szankcióra tisztán emlékezett, most pedig tökéletesen úgy nézett ki a felülete, mint odabent. Ahogy erre rájött, úgy kezdett el benne egyfajta válasz körvonalazódni. Szóval erről van szó! Kell valaki, aki ismeri a börtön törvényeit, az ottani életet. Idelent rejtettek el valamit? Mondhatni tökéletes megoldás. Megkeresni valakit, aki kijutott.
- Semmi gond, kislány, segítek. - tette a szőke fürtökkel keretezett fejre a mancsát megnyugtatóan, és kihívóan meredt maga elé a sötét semmibe. Tudta, hogy ez a feladat csak őrá várt. Rá, a tapasztalt börtönkalandorra. Rá, aki ismeri a szörnyeket, mint a tenyerét. Vizslatni kezdte a sötétséget, úgy, ahogy a legprofibbaktól tanulta, úgy, ahogy elsajátította ő maga is. A sztalker útnak indult, szimata akár egy kopóé. Ki fogja menteni azt a tárgyat a börtönből.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 136
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
2140/2300  (2140/2300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Chakna on Pént. Nov. 23, 2018 2:43 pm

KS Csapat

Nézem a lányt… Nem válaszol az első kérdésre…  Majd vissza fogok még térni erre, de egyelőre inkább arra koncentrálok, hogy mégis miben kellene segíteni neki.
A kérdésre megszeppenve, sírós hangon válaszol…  Kicsit elfacsarodik a szívem… Nyugtatóan megsimogatom a fejét.
-Semmi baj, ne félj - próbálom csitítani - Mutasd az utat - bólintok rá, hogy majd ott mondjon el mindent.
Amennyire sietve indul el, olyan sietve igyekszem követni és tartani a tempót.  
Gyalog megyünk, van időm kicsit gondolkodni a dolgon… Valami tárgy van, más játékosok meg akarják szerezni, de a kislány szerint - aki npc-nek tűnik - ez az ő tárgya…  Remélem hamar kiderül mibe csöppentem, mert így még nem igazán tudok ötletekkel előállni, hogy a kislány itemét megvédjük…
Egy fogadóhoz érkezünk, ami már úgy tűnik üzemen kívül van, afféle romként. Amennyit tudok megnézek az épületből, az udvarból, a pince lejáratból, megjegyzem az utat az almafáig, még egyszer visszanézek, felmérve a fa környezetét aztán  a kislány után sietek.
A jelzésre, hogy kiértünk a védett övezetből előveszem az íjamat, és aktiválom minden jártasságomat (észlelés, látás, hallgatózás, rejtőzködés) hogy készenlétben legyek, ha valami váratlan történne, és úgy megyek tovább a lány után.
Kazamata… Igen, gondoltam, mikor lejöttünk, hogy arról van szó… Egyre biztosabb vagyok benne, hogy a lány nem játékos. Ő maga mondta, hogy játékosok eddig nem mehettek be…

-Én is játékos vagyok. Így, hogy engeded, hogy bemenjek nem lesz gond? - kérdezek rá a biztonság kedvéért. Nem hiányzik, hogy probléma legyen már abból is, hogy bemegyek.
-Tudsz többet is mondani ezekről a játékosokról? - kérdezek újra. Ha fel akarok készülni, minden információ fontos.
-Segítek. De ki jön még a testvéreiden kívül? - kérdezem, hiszen a kislány többesszámban beszélt arról, hogy segíthetünk… Ezek szerint nem csak engem kértek meg… - Illetve… Mielőtt elindulunk, kérlek mondj el mindent amit a kazamatáról tudni lehet. Milyen mobokra lehet számítani, milyen sűrűn, milyen képességeik vannak?  - sorolok pár fontosabb kérdést, mielőtt tovább indulnék a lány után. Minden amit megtudhatok segíthet elérni a célt...

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 711
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 17
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1529/1700  (1529/1700)
Céh: Artes

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Rinne on Pént. Nov. 23, 2018 3:01 pm

Krokodilos Sivatag csapat


Akkor hát megegyeztünk, úgyhogy el is indultunk valamerre. Közben azon gondolkoztam, hogy biztosan jól hallottam-e a nevét, és hogy a végén a -san az már a tiszteleti utótag a nevében, vagy sem? És ha nem az, akkor Noegeasansannak kéne szólítanom? Bár még kislány, úgyhogy akkor lehet Noegeasanchan is, és nem fog megsértődni rajta, mert még kislány. Egy-két lépéssel lemaradva követtem egy darabig, és sokat néztem őt. Rákérdezhettem volna, hogy mi az a fontos valami, amit keresünk, de egyelőre kivertem a fejemből a gondolatot, és rövidesen inkább felzárkóztam hozzá, és megfogtam a kezét. Ha rám nézett, én rámosolyogtam. Úgy néztünk ki, mintha a nagyobbik testvér vigyázna a kisebbikre, vagy valami ilyesmi.
Egészen lementünk az első szintre, és átvágtunk a Kezdetek Városán. A karácsony előtti sürgés-forgásban könnyű volt elveszni, de számomra ez még mindig szokatlan volt. Én a tengerparton, 35-40 fokban karácsonyoztam régen mindig, és nem volt ekkora felhajtás az ünnep körül. A japánoknak azonban sokkal fontosabb volt, és néha egészen elámultam, mi mindennel készülnek. Viszont ahogy haladtunk a külső kerületek felé, úgy ritkult a tömeg, és lett kevesebb az árus meg a karácsonyi fények. Végül egy egészen lepukkant területre tévedtünk, ami emlékeztetett kicsit a puszta közepén üresen tátongó, elhagyatott fészerekre és tanyákra, csak nem a sivatag közepén voltunk, hanem a hóban trappoltunk.
Látszólag megérkeztünk, de nem az épületbe mentünk be, hanem megkerültük azt, és a hátsó udvaron, egy almafa tövében tárult fel egy lefelé vezető lépcső. Kicsikét pislogtam rajta, mert nem a pincébe vezetett, ahová gondoltam, hogy esetleg vezet, hanem sokkal-sokkal mélyebbre. Lépcsőztünk egy darabig, majd bevezetett engem egy viszonylag szűk járatba. Itt magyarázni kezdett, én pedig sűrűn bólogatva hallgattam. Fontos tárgy, el akarják venni veszélyes játékosok.
- Egyet se félj, én elpusz...pusztalatlanságos vagyok, bármitől megvédelek titeket ^^ - biztosítottam róla, hogy mellettem jó helyen van - Szóval a testvéreidnek hívod őket... hányan vagytok összesen? - kérdeztem, mert kíváncsi voltam, hogy épül fel egy NPC társadalom. De volt két dolog, ami még jobban foglalkoztatott - Igazából mit keresünk? És... mi van, ha énnekem végül az kell fizetségnek, amit keresünk? - kérdeztem meg izgatottan. Nem hagyott nyugodni a gondolat. Persze, ritka sisak, de-de-de mi van ha megtetszik, amit találunk? ;_;
avatar
Rinne
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 67
Join date : 2018. Sep. 28.

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
7459/7700  (7459/7700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Rikomono on Vas. Nov. 25, 2018 6:10 pm

Igyekeztünk, vagyis hát ha nem igyekeztünk, akkor noszogattam a hapsit, hogy haladjunk már. Remélem kellően idegesítő voltam, de ennek ellenére nem kopott le, hanem elkísérhettem a Kezdetek Városának szélére, egy lepusztult lepratanyához. Nem mintha bajom lenne az ilyen helyekkel, láttam már egyet s mást. Nyilván egy luxuskecó kényelmesebb, de egy ilyen helyen legalább nem hall senki, ha eltöröd valakinek a karját.
- Pincének ez elég mély Rolling Eyes - jegyeztem meg a sokadik lépcső után, miközben haladtunk lefelé, de ez sem lepett meg. Kurva sok ilyen föld alatti labirintus van, akár ez alatt a város alatt is, és sok ilyenben jártam már üzletelgetés közben. Simán el tudtam képzelni a fickóról, hogy valami helyi maffia tagja, azért is ígérget ilyen ökörségeket. Vagy tényleg van mögöttük suska, vagy átvernek, utóbbi esetén nem biztos, hogy ilyen kedves maradok Rolling Eyes
Lent már várt minket két alak. Az egyik szakasztott olyan volt, amint aki eddig velem járkált. Mondom én, hogy ezek klónok Rolling Eyes Mondom, a metrón meg a vonatokon is ott vannak. A másik meg valami égimeszelő vakarék volt elég gagyi cuccokban. Kivághatták a nyelvét, mert egy darab biccentésre futotta az erejéből. Bunkóság, de nem akadtam fenn rajta, ahonnan én jövök, ott még biccentés sincs általában. Nem is mondtam semmit, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten.
Inkább meghallgattam a klón mondanivalóját. A szavaira elég hamar felszaladt a szemöldököm. Azért azt elég gyorsan le szoktam vágni, ha madárnak néznek, és ennek a krapeknek a meséje elég sok sebből vérzett.
- Aha, szóval mappolni kell meg szörnyeket irtani. Sima ügy - vontam meg a vállam, majd elindultam a fickó után. Közben a bunkó colosról is kiderült, hogy mégis tud beszélni, de nekem kapóra is jött, hogy előrement. Vártam, hogy a csávó kinyit egy ajtót, de nem, egyszerűen átlépett a falon, mintha ott se lett volna. Nekem erről kapásból eszembe jutott egy nem túl kellemes küldetés, amit ott is hagytam a francba, de ez nem olyannak tűnt, úgyhogy én is átléptem a falon. Maaajd megragadtam a kísérőt hátulról, és ha tudtam, hozzá is kentem a falhoz >.>
- Beszélgessünk kicsit. Süt a karácsonyi sztoridról, hogy kamu, picit jobbat is kitalálhattál volna Rolling Eyes - világosítottam fel, hogy nem most jöttem le a falvédőről - Tehát, csak hogy értsem: éjfélig kell nektek valami kurva értékes cucc erről a tiltott helyről, és kell néhány palimadár, aki segít megszerezni, mi? - szegeztem neki a kérdést, ha sikerült, akkor az alkarommal szegezem őt magát a falhoz a nyakánál, de ha nem, akkor is megrángatom kicsikét - Tudod, nem nagyon csípem, ha átbasznak. Mit akartok lenyúlni és miért? Rolling Eyes
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 19
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10694/10500  (10694/10500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Kanami Minagawa on Vas. Nov. 25, 2018 6:48 pm

-Nem vagy valami beszédes mi?- kérdeztem tőle bár tudtam, hogy most sem fog válaszolni. Túl nagy a titkolózás és ennyi megválaszolatlan kérdés után mégis rábólintok, hogy vele megyek… Amíg azt jónak látom biztosan.
Egy TP és máris mehetünk a cél felé… Nem tudom valaha is jártam volna azon a birtokon ahova ő vezet minket, arra meg pláne nem gondoltam volna, hogy egy pincébe akar vinni.

-Hé… egy kicsit túl hosszú ez a lépcső nem?- néztem be a pincében rejlő lépcsőkre. Egy dolog jutott eszembe.

Annak idején amikor a börtönben voltam egy dolog volt biztos. Aki onnan kijut nem lesz az aki volt amikor bekerült oda.
Én elég sokáig, azaz évekig kerestem a kiutat, amikor egy hosszú lépcsőbe botlottam, ami az első szint erdejébe vitt.

Talán ebből is fakadt a gyanú, hogy mi lehet odalent. Legalábbis én attól féltem, hogy le akar zárni, csak most nem kristállyal. Úgy két-három perc telt el, mire ő elkezdett siettetni. Emiatt még jobban aggódtam a dolog miatt.
-Te mész előre akkor- jobb ötletem nem volt rá, sajna hajt a kíváncsiság, és nem tudom megállni, hogy lemenjek, azaz inkább körülnézni elsőkörben. Ha belemegy a dologba akkor szépen lépkedek mögötte lefelé elég sokat, ha nem akkor pedig a pengém kíséretében megyek előre.

-Nem érdekel túlzottan ki tudja meg…-jegyzem meg neki amikor elindultunk.
Ahogyan pedig haladtunk lefelé egyre jobban éreztem a szívemben azt az érzést, mintha valaki megmarkolná. Ideges voltam, nem akartam megint négy évet börtönben tölteni, hisz most semmit nem tettem. Mondjuk a múltkorira sem emlékszem….

Lényeg, ami lényeg lassan leértünk a mélységbe.
Az elém táruló terem elég üres volt, talán annyira, hogy még visszhang is hallatszott pár ponton.
Leültem az egyik székbe, keresztbe tettem a lábamat és egy cigerattához hasonló dolgot kezdtem el szívni. A lényege ugyanaz volt, mint annak, de itt máshogy hívták… Szóval a lényege a dolognak, hogy kivoltam és az életem pergett le a hosszú lépcsőn, a végén pedig kellett már valami.

Nem sok pillanat múlva elkezdte a mondandóját. Állítása szerint egy kazamata, erős mobokkal, ami hát nem éppen nekem való szerintem, mondjuk  a fene tudja milyen erős dögök vannak amott, de akkor is engem megbízni egy ilyen expedícióval, hát fogalmazzunk úgy, hogy akárki is javasolta neki a személyemet nem valami jó barátja.

-Szóval egy dolog a kérdés csak te tudsz harcolni vagy csak escort leszel babe?-tettem fel miközben az ajtóhoz igyekeztünk. Nem kicsit meglepődtem amikor kiderült, hogy nincs is ajtó…
Mielőtt átléptünk volna ő vett egy mély levegőt és nekiment a falnak, majd egyenesen át rajta. Nem hiszem, hogy ilyen egyszerű lenne a sztori, de ki tudja… Én elszívtam a végét a ciginek, eldobtam a csikket és átléptem utána.
Shit that gonna hurt a lot….

_________________

Karakter dala:Bad girls
avatar
Kanami Minagawa

Hozzászólások száma : 210
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Aki kíváncsi rá megkérdezi

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1886/1900  (1886/1900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Hinari on Hétf. Nov. 26, 2018 12:15 am


Bónuszcsapat

Természetesen semmit se lehetett. Szó nélkül engedtem le a kezem, zártam be a menüm. Melegem lett egy pillanat alatt, légzésem ütemét vesztette és szédülés környékezett. Úgy éreztem, kezdem elveszíteni a kontrollt. Utánamentem. Voltak pillanatok, amik elhomályosodtak, de még tartottam magam, görcsösen markoltam a Katana megmunkált markolatát és gondolatban beszéltem hozzá mindenféléről, össze-vissza. Mintha létező személy lenne, mintha fizikailag, valóságosan tudnék értenyúlni segítségért. Alex ki fog borulni.
- Én megbízok őbenne. Hadd jöjjön el segíteni! - fordultam hátra, de még mielőtt a férfi válaszolt volna haraptam be ajkaimat és ráztam meg a fejem. Nem volt jól ő se mostanában. A fejpánt nélkül csak veszélybe sodortam volna, és amíg én kevesebbet veszíthetek, ő az egész életét elveszítheti miattam. Elhagytuk a főteret. Az árusok kiabálása alig jutott el tudatomig, a puncs és a forraltbor elegye csapta meg orromat és ha csak egy pillanatra is, de adott egy keveset az ünnepből, a vidámságból, a szeretetből, amit most mindenkinek, mindenhol éreznie kellett volna. Ki voltam merülve. Féltettem Alt és máris hiányzott, ő is és a többiek is, mindahányan. Megint, azóta először úgy igazán, egyedül éreztem magam.
Senki se fog segíteni. Kifelé igyekeztünk a védett övezetből.
Szótlanul követtem, át a fogadó udvarán, le a pincébe és csak lépkedtünk, lépkedtünk lefelé. Nem figyeltem a környezetemre, hogy mennyi ideje is megyünk, hogy mennyire mélyen is lehetünk most a föld alatt. Ha a férfi megállt, megálltam én is. Rezignáltan bámultam magam elé és csak arra tudtam gondolni, hogy mikor lesz ennek vége. Elkezdett beszélni. Próbáltam odafigyelni, bólintani, mert fontos volt, de nem kérdeztem, nem is lett volna érdemes talán. Én senkije nem voltam őneki, és ő se volt nekem senkim. Mindketten feladatot teljesítettünk. Ez tisztán látszott rajta is.
Megnéztem a sarokban az órát. Még volt időm. Lenyitottam a minimapot is, mert bár nem voltam teljesen magamnál, de a berögződések bennem éltek; táplálták, értelemmel töltötték meg mozdulataimat - még úgy is, hogy gondolataim kuszán kavarogtak, haraptak egymásba, bomlottak szét és váltak eggyé újra. Nem volt mintázat, nem volt magyarázat rá. A pánik kiteljesedett és a szervezetem sokként élte meg. Reagáltam a környezetre, de tompán, felszínesen, fakón. Elindultam befelé. A Katanát a földön húztam magam után. Egy fehér kártyát kell találnom. Akkor talán vége lesz.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A steelblue

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.



Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.
avatar
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3565
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
13480/10100  (13480/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Strea on Hétf. Nov. 26, 2018 1:14 am


Kérnék mindenkit, hogy továbbra is jelezze, melyik csapathoz tartozik; illetve ahogy majd látjátok lentebb, ezúttal mindenkinek külön, személyre szabottan meséltem, szaggatott vonallal érzékeltetve az új felosztásokat. Ez utóbbival kapcsolatban annyi lenne a kérésem, hogy ugyan sorrend nincs, de ha a saját felosztásotokból (két szaggatott vonal közti játékosok) előttetek már írt valaki erre a körre, annak hsz-ét az eredeti csapatotoktól függetlenül olvassátok el és amennyiben szükséges, reagáljátok le. A harmadikként, később érkezők kérem igyekezzenek megvárni a már ott lévőket a reagjukkal.
A felosztások körönként változhatnak!
A metázást kéretik továbbra is elkerülni! Wink
Köszönöm! ^^
Jó írást! :3

A hozzászólásotok végére kérlek írjátok ki az aktuális statpontjaitokat kazamatás, egysoros formátumban!

----------------------------------------------

Szophie:
A férfi kommentár nélkül hallgat végig téged, arcán kiismerhetetlen érzelmek futnak végig és egészen addig nem szól, amíg konkrét kérdést nem teszel fel neki:
- Tudtommal ugyanabban az állapotban kerülsz vissza - feleli, szája széle viszont megrándul - Hibák azonban mindig becsúszhatnak - mondja és most először nem képes teljesen eltüntetni magáról a bosszúságot. Valami történhetett korábban? A férfi mindenesetre nem mond többet; előreküld és már ha akarnál se tudnál visszafordulni.

A kazamata nem olyan sűrű sötét, mint a börtön volt: itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. A térképeden a felfedezés ütemében és területén válnak láthatóvá az eddig bejárt utak, de ahogy haladtok egyre beljebb és beljebb, egyre több elágazáshoz érkeztek. Akár órák óta is bent lehettek már... de ekkor kapsz egy üzenetet:

Morpheus-kapu#692-458-57 írta:Jobbra, jobbra, balra, balra, balra. Siess.

A feladó talán ismerős; lehet azóta is bent van a levelezési listádban, persze más IP-vel. Feltűnik, ugye, a furcsaság? Időd persze nincs és ha elkezdetek rohanni, ígyis jópár percetekbe belekerül, amíg el nem juttok a végcélig: először csak egy hatalmas árnyat pillantotok meg a kiszélesedő teremben. Lila indikátora van, három életcsíkja és éppen akkorát csap a foszlányszárnyaival, hogy több métert hátraröpít titeket vele. De ez csak egy miniboss, ugyebár... aki viszont talán ijedtségre adhat okot, az az előtte álló csöpp kis test, akit a hozzátok képest óriási szörny éppen most vág neki a szemközti falnak. Szőke hajkoronája van és éppen próbálja összeszedni a földről a Katanáját. Sárga életcsíkkal.
Nem kell bővebben kifejtenem, ugye?
De nem éritek el. Még azelőtt kap el téged valami, Szophie, mielőtt kiérhetnétek a szörny elé: hátulról von körbe hangtalanul, fekete-szürke felhőként, teljes sötétségbe burkolva téged. Nem látsz semmit, ha tudnál is beszélni se hallanád, se magad, sem pedig mást a mob susogó hangján kívül, ahogy hurcol téged visszafelé, egyre távolabb és távolabb a hatalmas minibosstól - és őtőle is. A tapintásod se működik; egyáltalán, semmilyen érzéked sem. Csapdába estél, ahonnan egyedül nincs kiút.
Szerencséd, hogy nem vagy egyedül. Vezér sérteten maradt és így választhat, hogy megiramodjon visszafelé, feléd és próbáljon meg kiszabadítani, vagy inkább nézzen szembe a gigantikus bestiával. Talán tudja a választ, de hogy jó döntés lesz-e... hát majd kiderül.

Hinari:
A kazamatában, amibe érkeztél, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. A térképeden a felfedezés ütemében és területén válnak láthatóvá az eddig bejárt utak, de ahogy haladsz egyre beljebb és beljebb, egyre több elágazáshoz érkezel. Talán órák óta is sétálhatsz már, amikor kiérkezel egy hatalmas méretű terembe: a barlang területe nagyobb és magasabbra tör fel, mint a céhházotoké kertestül és farmostul, egy részén ködbe burkolózó mélység tátong feketén, körülötted itt-ott oszlopokhoz hasonlító kősziklák meredeznek felfelé. A plafon azúrkék-mélykéken dereng, itt-ott elszórt fénypontokkal.
És alant a ködben megmozdul valami nagy.
Hirtelen bukkan elő, csapásainak szele hátraröpít a barlang szemközti falának és mire szemben állsz vele újra, teljes valójában felfedi magát előtted a szörny. Számodra vöröseslila indikátora van és három életcsíkja. Nem vár arra, hogy cselekedj: meglendíti szárnyát és eltalál vele, lenullázva a páncélod és az életpontjaid több mint felét. A Katanád kirepül a kezedből és a földön köt ki, tőled néhány méterre. Mögötted van egy szűkebb járat, de vajon lesz-e elég erőd és időd meghozni a helyes döntést?

----------------------------------------------

Ozirisz:
- Nem fogok! ^^ - válaszol a kislány és probléma nélkül felveszi a tempódat, a gyorsaságodhoz igazodik. Hamar oda is értek; lent az npc elmagyarázza a helyzetet, te pedig nem hagyod azt kérdés nélkül:
- Veszélyes, ha játékosok kezébe kerül! - emeli fel a hangját - Nekünk viszont szükségünk van rá. Az itemben lévő program teszi lehetővé, hogy respawnolhassunk - magyarázza félve, körbe-körbepillantva, nehogy valaki véletlen meghallhassa azt. A segítségnyújtásra boldogan bólint és már húz is be a folyosóra, miközben még felel az utolsó szavaidra is:
- Nem tudjuk - rázza a fejét - Valószínűleg többen. De ők... ők nem tudják az utat! Talán eltévednek és odaérünk időben... - válik síróssá a hangja, miközben apró cipői visszhangot vernek a némaságban.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság és a Nodachi fénye nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor hirtelen bejelez az észlelésed: két játékos jelenlétét mutatja, kisvártatva pedig egy hármas kereszteződésnél beléjük is botlotok. Egy vörös hajú, vörös indikátoros, harcos kasztú nő érkezik és vele egy zöld indikátoros, japán, fekete hajú férfi. A férfi először megdöbben, majd ideges lesz.
- Ettől féltem... - mondja - Egy program és egy játékos, akit manipulál. Segíts megvédeni, tovább kell mennünk! - fordul a nő felé.
- Nem, nem engedhetjük! Intézd el kérlek! - néz rád a kislány könnyes szemekkel és a falhoz húzódik, egész teste remeg. Hogyan tovább?

Kanami:
Az első megjegyzésedre a férfi csak halványan elmosolyodik, de ahogy gondoltad, nem felel semmit. Amikor azonban a lépcsőhöz értek, ő is lenéz és megcsóválja a fejét:
- Annak tűnik - vakarja meg a fejét és csekkolja a térképét újra. Végül csak elindul, nem is kell megkérned rá, hogy menjen előre, magától is megteszi azt. Persze amikor nem mész utána, megtorpan ő is, kérdőn nézve rád, de nagyon nem fűz hozzá megjegyzést - Természetesen - hagyja rád és elindul lefelé, előtted.
Odalent nem szól semmit sem a cigarettára, sem arra, hogy letelepedsz. A kérdésedre azonban zavartan túrja hátra a haját és szólal meg:
- Nem harcoltam még mobokkal - mondja - De elolvastam, hogyan kell - vallja be, de látszik rajta, hogy ezzel a válasszal ő maga se teljesen elégedett. Mindenesetre belép és te belépsz utána. Mintha levegőn haladnál keresztül - maximum egy kicsit csiklandoz.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor egy hármas kereszteződésnél belebotlasz egy npc kislányba, mellette egy játékossal. Ha jobban megnézed, kiderül hogy kardforgató, tiszta feketében jár, kezében egy Lángoló Nodachival, feje fölött a Justice League céhlogója.
A küldetésadód először megdöbben, majd ideges lesz.
- Ettől féltem... - mondja - Egy program és egy játékos, akit manipulál. Segíts megvédeni, tovább kell mennünk! - fordul feléd.
- Nem, nem engedhetjük! Intézd el kérlek! - néz a kardorgatóra a kislány könnyes szemekkel és a falhoz húzódik, láthatod, hogy egész teste remeg. Hogyan tovább?

----------------------------------------------

Silence, Danee:
Danee, a férfi bizakodón ráz kezet veled és indultok el. A térképed alapján még a Kezdetek Városában vagytok, annak szélén - azt viszont láthatólag nem érzékeli, hogy közben leereszkedtetek a pincébe. Még mindig azt mutatja, hogy odafönt vagytok.
Odalent találkoztok egymással, a férfi pedig ismerteti a tudnivalókat.
- Én is ebben bízok - mosolyodik el a férfi, amikor Danee az eventet említi, mint jobb megoldást. A lovag ajánlatára csak bólint és tényleg a pajzs mögött marad, már akkor is, amikor beléptek a területre.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudjátok, merre tartotok. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképetekkel nem tudtok alátámasztani: a minimapotok nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve nektek. Ezzel szemben a férfi térképe úgy tűnik frissített: ha rápillantotok, láthatjátok, ahogy a már felfedezett területeket rögzíti a map, tehát visszatalálhattok, ha majd kelleni fog.
Gyalogoltok már egy ideje, amikor Danee Észlelése bejelez, egy darab játékos jelenlétét mutatva előttetek. Ha továbbhaladtok, egy elágazásnál bele is botlotok egy npc kislányba és egy kapucnis, árnyharcos játékosba, akit a jártasság jelzett. A küldetésadótok összeszorítja a fogát, szinte úgy préseli ki ajkain a szavakat:
- Ettől tartottam... - túrja hátra idegesen a haját - Egy npc és valaki, akit manipulál, hogy minket megállítson - mondja, majd felétek fordul - Segítsetek nekem, tovább kell jutnunk!
Eközben az npc sem marad szótlan:
- Segíts nekem megszabadulni tőlük! Nem juthatnak el a végére! - néz az árnyharcos játékosra, majd hátrahúzódik a falhoz; egész testében remeg, szemei könnyesek. Nos, hogyan tovább?
Egy olyan tíz másodperc múlva pedig Danee észlelése újra bejelez... egy játékos érkezik a bal oldali folyosóról...

Chara:
A kislány nem szeppen meg a kérdéseden - sőt, még enyhén fel is nevet, mintha értékelné, hogy próbálod megnevettetni:
- Nekem nincs lelkem ^^ - feleli, de persze közben te is erre a következtetésre jutottál. A következő szavaidra bólint és vezet is befelé.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor egy elágazásnál hirtelen belebotlasz három játékosba: egy fehérhajú lovagba, egy kardforgató lánykába és egy japán, feketehajú férfiba, aki a látványotokra rögtön összeszorítja a fogát, szinte úgy préseli ki ajkain a szavakat:
- Ettől tartottam... - túrja hátra idegesen a haját - Egy npc és valaki, akit manipulál, hogy minket megállítson - mondja, majd két társához fordul - Segítsetek nekem, tovább kell jutnunk!
Eközben az npc sem marad szótlan:
- Segíts nekem megszabadulni tőlük! Nem juthatnak el a végére! - néz rád, majd hátrahúzódik a falhoz; egész testében remeg, szemei könnyesek. Nos, segítesz neki?

+Ditto:
- NOEGEA1 vagyok. Örvendek, Ditto apó - feleli a kislány. Tartja a tempódat de azért siet, meg-megáll, hogy beérd őt, de mire leérsz azon a sok lépcsőn, azért már láthatod rajta az aggodalmaskodó türelmetlenséget. Elmondja a részleteket, te pedig kérdezel:
- Eleddig nem - rázza meg a fejét - Viszont már bent vannak. De utolérjük őket! - mondja, utána viszont értetlenül pislog rád - Nem, nem itt lakok - rázza a fejét megint.
- Egy egyszerű fehér kocka, de a benne lévő program a lényeg - magyarázza - Az kell a gonosz játékosoknak. Hogy hogyan törték fel... azt nem tudom. De feltörték. És a kincsemet... azt nem szabad megszerezniük! - szorítja ökölbe a kezeit könnyekkel küszködve - A testvéreim is olyan játékosokat keresnek, amilyen te is vagy. Akik szívesen segítenek ilyen vagy olyan okból. Ők is idejönnek, ahogy tudnak. Induljunk - mondja.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje... talán túl sok ideje is. Egyszerrecsak hangokat hallasz a folyosó végén: Hallgatózás nélkül nem tudod azonosítani, kik és miről beszélnek, de öten vannak és ahogy közelebb értek, észreveszel egy a te npc-dhez megszólalásig hasonlító npc-t, aki egy kapucnis árnyharcos védelmébe húzódik reszketve. Vele szemben egy lovag és kardforgató lány állnak, meg egy japán férfi. Még nincs késő visszafordulni... de az npc kislány és az őt védő srác nincsenek éppen túlerőben. Sőt...
Mit teszel?

----------------------------------------------

Riko, K1:
A férfi csak furán nézett a kijelentésedre, K1, szólni nem szólt semmit. Levezetett a pincébe, majd miután találkoztatok Rikóékkal, ismertette a tudnivalókat a küldetésről.

És természetesen nem kicsit lepődik meg Riko akcióján a falon túl. Fel is tudod őt kenni rá, viszont azért óvatosan a keménykedéssel, mert már megy le egy kicsi a csávó életcsíkjából, de... érdekes módon ez nem zavarja őt túlzottan. Se semmi, amit vele csinálsz éppen: higgadtan néz végig rajtad, majd kisvártatva bólint:
- Én azért bízom abban, hogy ez tényleg csak egy event - szólal meg - Ellenben... - mosolyodik el - Számomra valóban több, mint egy sima expedíció. Igen, kincseket remélek, amiből ti is részesedtek majd, cserébe a kockázatért, amit elvállaltatok. De az sem baj, ha csak feltérképezni sikerül - vonja meg a vállát - A lényeg, hogy minél messzebbre eljussak. Ezért fogok fizetni nektek, olyan áruban, amit ti kívántok - közli - Ez csak üzlet.
Egyébként a kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudjátok, merre tovább. Visszamenni pedig, nos... nem lehet. Sem elteleportálni, és talán rájöttök, hogy ezért mondta ki a férfi azt az egy szót múltidőben. Már itt vagytok. Benne vagytok a közepében, és csak előrefele lehet menni. Elindultok, vagy egyhelyben várjátok, hogy leteljen az idő és ki tudja mi történjen veletek?

Ha nem indultok el kb egy órán belül, írjatok egy pm-et és megbeszéljük a részleteket vagy kaptok külön mesét.

Az utak sokszor elágaznak, ahogy haladtok tovább, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképetekkel nem tudtok alátámasztani: a minimapotok nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve nektek. Ezzel szemben a férfi térképe úgy tűnik frissített: ha rápillantotok, láthatjátok, ahogy a már felfedezett területeket rögzíti a map, tehát visszatalálhattok, ha majd kelleni fog.
Gyalogoltok már egy ideje, amikor Riko Észlelése egy játékos jelenlétét jelzi be: ha haladtok tovább, egy útelágazásnál bele is botlotok a szőke kardforgatóba, mellette egy npc kislány toporog. Először ez a kislány eszmél fel:
- Ők...ők... ők is biztosan a tagjai! - mutat rátok - Kérlek segíts, nem juthatnak tovább! - mondja és a srác mögé húzódik könnyes szemekkel. Mindeközben a férfi, aki veletek tart, döbbenten nézi őt és jópár másodpercébe kerül, mire végre meg bír szólalni:
- Te... hogyhogy itt, ővele? Nem találtak meg a... barátaim? - nyel egyet, idegesen a hajába túr és látszik rajta, hogy nem teljesen érti a helyzetet - Ne akadályozz minket, a te érdeked is! Még akkor se, ha manipulálni próbál. Hazudik neked! - kiált felé közben a kislányra bökve, majd hozzátok fordul:
- Tovább kell mennünk, nem maradhatunk itt. Úgy tűnik ez mégse csak egy event... - morfondírozik - Segítetek, ugye?
Jó fél perccel később Riko Észlelése újra bejelez... szintúgy egyetlen játékos jelenlétét mutatva, aki egy oldalfolyosóról közeledik felétek. Nos, hogyan tovább?

Leonard:
- Hát... - teszi ujját ajkaihoz a kislány és gondolkozik el - Nem igazán van... - rázza meg a fejét - De nem biztos, hogy le tudják zárni. Ezért jobb, ha onnantól nálunk lesz - feleli, a következő kérdésedre viszont őszinte érdeklődéssel néz fel rád - Mert te megfeleltél ^^ - válaszolja, de azt nem fejti ki, hogy ezalatt pontosan mit is ért - Megölni? - torpan meg és fordul feléd - Ha úgy alakul, lehet, hogy fog kelleni, de... valószínű hamarabb feladják és elmennek - indul meg újra - Ilyennek tapasztaltalak titeket, játékosokat - teszi még hozzá.
Nos, ezek után talán egy jogos kérdést tettél fel, de a kislány egy cseppet sem hezitál, csak megrázza a fejét:
- Nem fogod tudni felhasználni - feleli - Nem lesz rá alkalmad. A felvett küldetés biztosítja - mosolyog rád, majd folytatja - Az item a mi életünket garantálja. Nélküle nem tudnánk respawnolni - osztja meg veled és ebből talán kitalálhatod, hogy vajon miért is kellhet az a játékosoknak.
- Egy csapat, valószínűleg, de nem tudunk róluk sokat. Az információszerzés még mindig folyamatban van - mondja - Mi? Sokan vagyunk, legalább tizen. De nem biztos, hogy mindenki időben ideér - görbül le a szája széle - Nehéz olyan játékosokat találni, akik segítenek - süti le a szemét és pirul el. Közben be is értek a területre; a kislány pedig hálás pillantással néz rád, ahogy a támogatásodról biztosítod őt.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor az Észlelésed egy játékos jelenlétét jelzi be: ha haladtok tovább, egy útelágazásnál bele is botlotok egy a minibossról számodra már ismerős, vörös hajú lovagba, egy fehérhajú, vagány árnyharcos csajba és egy feketehajú, japán férfiba, kezdő felszerelésben. Először az npc kislány eszmél fel:
- Ők...ők... ők is biztosan a tagjai! - mutat a hármasra - Kérlek segíts, nem juthatnak tovább! - mondja és mögéd húzódik könnyes szemekkel. Mindeközben a japán férfi, aki veled szemben áll, döbbenten néz téged és jópár másodpercébe kerül, mire végre meg bír szólalni:
- Te... hogyhogy itt, ővele? Nem találtak meg a... barátaim? - nyel egyet, idegesen a hajába túr és látszik rajta, hogy nem teljesen érti a helyzetet - Ne akadályozz minket, a te érdeked is! Még akkor se, ha manipulálni próbál. Hazudik neked! - kiált feléd, közben a kislányra bökve, majd a társaihoz fordul:
- Tovább kell mennünk, nem maradhatunk itt. Úgy tűnik ez mégse csak egy event... - morfondírozik - Segítetek, ugye? - teszi fel nekik a kérdést.
Egy jó fél perccel később újra jelez az Észlelésed, szintúgy egyetlen játékos jelenlétét mutatva, aki egy oldalfolyosóról közeledik felétek. Nos, hogy döntesz, mit teszel?

+Penelope:
- Kinézetre csak egy egyszerű fehér kocka... de a benne lévő program a lényeg - felel nektek az npc - Azt akarják megszerezni, de én és a testvéreim... mi nem élhetünk nélküle - hajtja le a fejét majd néz fel rád, ahogy a fizetséget említed - Nekünk semmiből sem áll és ez egy nagyon fontos dolog - mondja, a következő mondatodra viszont meglepődik, még kicsi szája is nyitva marad egy pillanatra.
- O...oké - nyögi ki - Igyekszem! - bólint hozzá, már egy kicsit határozottabban.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartotok. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor az aktuális folyosó végén, amin haladtok, több alakot is megpillantotok: egy a te npc-dhez megszólalásig hasonlító kislány húzódik éppen egy számodra ismerős, szőke kardforgató fiú mögé, vele szemben pedig három játékos áll - egy a minibossról ismerős, vöröshajú lovag, egy vagány, fehérhajú árnyharcos csajszi és egy japán férfi, kezdő felszerelésben. Jártasság híján nem halljátok még, mit beszélnek, de ha ránézel a kislányra, aki melletted halad, arcáról félelmet és tenni akarást olvasol le. Odamentek vagy visszafordultok? Hogyan tovább?

----------------------------------------------

Chancery:
A férfi különösebb reakciót nem mutat a kedvenceiddel való találkozásra, csupáncsak érdeklődően nézi őket, különösen azt, hogy két peted van egy helyett. De nem kérdez semmit, csak megvárja, hogy kész legyél és indulhassatok.
- De, eshet nullára - reflektál rád - Akkor ugyanúgy el fogsz pixeleződni, csak a valóságban meghalni nem. Tehát visszaléphetsz, bár nem biztos, hogy nem veszítesz szintet vagy mást, és a petjeiddel se tudom, mi fog történni - mondja még, mielőtt utadra engedne a fal túloldalán.

A kazamata nem olyan sűrű sötét, mint a börtön volt: itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság és Dust fénye nélkül is tudd, merre tartotok. A térképeden a felfedezés ütemében és területén válnak láthatóvá az eddig bejárt utak, tehát nem kell jegyzetelni - ahogy pedig haladtok egyre beljebb és beljebb, egyre több elágazáshoz érkeztek. Egyszerrecsak bejelez az Észlelésed és nemsokára elő is bukkan egy ördögszarvas, vörös indikátoros lány szemből a folyosó közepén, aki bossról talán ismerős lehet. Mögötte pedig egy npc kislány áll, kitágult szemekkel pillantva rátok:
- Ő...ő egyik közülük! - emeli fel a hangját - Kérlek intézd el, nem juthat ennél tovább! - mondja és szemeibe könnyek gyűlnek. Mit tesztek?
Nem telik el tíz másodperc, és újra bejelez az Észlelésed, egy újabb játékos érkeztét mutatva szemből, de... talán ezzel még ráérsz később foglalkozni: az npc lány a falhoz húzódik, szabad teret engedve nektek - bármi is legyen a folytatás.

Rinne:
- Több, mint tizen - feleli neked a kislány - Ők is jönni fognak remélem! - mondja, a következő kérdésedre pedig mosolyogva felel. Úgy tűnik átragasztottad rá a gondtalanságod - ha egy npc-re át lehet ilyesmit egyáltalán.
- Egy egyszerű fehér kocka, benne egy programmal - tájékoztat - Viszont azt az egyet nem kérheted fizetségnek. Nem játékosok kezébe való - rázza meg a fejét - Meghát, én és a testvéreim is eltűnnénk innen örökre, ha elvennék tőlünk - biggyeszti le az ajkait.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor az észlelésed jelzi, hogy valaki közeledik a folyosón, éppen veled szemben. Hamarosan meg is pillantod őt: egy idomár, két pettel - a bossról igencsak ismerősek lehetnek neked. Az npc kislány kitágult szemekkel pillant rájuk:
- Ő...ő egyik közülük! - emeli fel a hangját - Kérlek intézd el, nem juthat ennél tovább! - mondja és szemeibe könnyek gyűlnek. Mit teszel?
Nem telik el tíz másodperc, és újra bejelez az Észlelésed, egy újabb játékos érkeztét mutatva a hátad mögül. Az npc lány a falhoz húzódik, szabad teret engedve neked, bármire is készülsz.

+Chakna:
- Hát, már feltörték a kódot, így bárki bemehet... megnyílt az út. De neked nem lesz baj, hogy bent vagy, mert én itt vagyok melletted - feleli a kislány és rád mosolyog, próbál megnyugodni.
- Valószínűleg egy csapat, de nem tudunk róluk sokat. Az információszerzés még mindig folyamatban van. Sajnálom... - rázza meg a fejét az npc és szája széle azonnal lefelé görbül. Ő nagyon akarna segíteni, de ez minden, amit tud.
- A testvéreim is mentek segítségért és ha találnak olyan játékost, aki segít nekik, jönni fognak - mondja - Remélem, időben ideérnek... - néz magatok mögé reménykedve, majd indultok tovább. Amit a mobokkal kapcsolatban kérdezel, azon egy kicsit elgondolkodik, majd válaszol:
- Mivel játékosok számára tiltott terület, nem igazán tette tele a rendszer mobokkal. Van pár Sűrű Sötétség* odabent, ami problémás lehet, illetve egy erős minibosst is odaprogramoztak, biztos ami biztos, de... más nincs.

A kazamatában, amibe érkeztetek, itt-ott halványzöld kövek, gombák világítanak, elég világosságot adva hozzá, hogy jártasság nélkül is tudd, merre tartasz. Az utak sokszor elágaznak, egy amolyan labirintusszerű érzést adva a helynek, amit viszont a térképeddel, ha esetleg megnyitnád, nem tudsz alátámasztani: a minimapod nem jelez semmit - mintha csak egy régebbi script lenne betöltve neked. Gyalogoltok már jóideje, amikor bejelez az Észlelésed: előtted a folyosón vannak, többen is. A Látásoddal pedig nem kell egészen közel menned, hogy ki tudd venni az alakjukat, főleg, hogy az aprócska főnixmadár maga is áraszt némi világosságot: egy számodra talán ismerős idomárlány két pettel, vele szemben, neked háttal pedig egy talán méginkább ismerős, ördögszarvú sisakos lovaglány, mellette egy npc kislánnyal. Hogy mit beszélnek egymással, azt egyelőre még jártassággal se hallod, de igen, pont Rinne az, aki a küldetésadód testvérét védi. Odamész hozzájuk vagy visszafordulsz?

*A Bestáriumban benne van ic, tehát utánanézhet a karakter, viszont ooc még nem frissült, így kérlek egyelőre nézd ki staff bestáriumból. Köszi!

----------------------------------------------

_________________
Színeim: #c997c8 4e4557
Adatlap
Staff feladatkörök
avatar
Strea
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1336
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
0/0  (0/0)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Rikomono on Hétf. Nov. 26, 2018 2:26 am

JF


Nem tetszett nekem a pali, egyáltalán nem. Valószínűleg besárgultam, de a legkevésbé sem érdekelt. Ha valamit nem tűrtem egyáltalán, az a kamuzás volt, és ezt ha kell, bele fogom verni a fejébe. Ha valami disznóságot akar csinálni, az nem érdekel, csak ne rejtegesse, és állítsa be úgy, mint valami ártatlan csínyt meg holmi karácsonyi eventet.
- Üzlet, mi? - szólaltam meg ridegen, majd újra megmarkoltam a csávó ruháját, és a földre löktem - Sokkal többet tudsz, mint amennyit elárulsz, és ez kurvára nem frankó. Rajtad tartom a szemem. Ja, és a segítségem árát felejtsd el, majd utólag megmondom, mit kérek ezért - néztem rá szúrós szemmel, majd hátat fordítottam neki, és elindultam a gyér, zöldes fényben. Nem maradt a csávó a földön, és persze hagytam, hogy velem maradjon, de minden gesztusommal érzékeltettem vele, hogy nem tetszik a képe. Néha ránéztem a colos krapekra is, de ő egyelőre nem igazán kötötte le a figyelmem. Az viszont annál inkább, hogy a minimap nem működött, és így nem tudtam térképezni sem.
- Így aztán rohadt könnyű lesz >.> - morogtam, mert így még csak azt se tudtuk megcsinálni, hogy szétválunk egy kis időre. Úgy tűnt, csak a jómadár térképe működött - Amúgy tényleg sokat segítene, ha tudnám, mit keresünk Rolling Eyes Bosstermet, kincsesládát, rejtett termet, vagy anyádat a következő sarkon... - jegyeztem meg, próbálva kisajtolni legalább egy pici infót. Mivel a labirintus feltérképezése volt a feladat, és nem tudtam, konkrétan mi a picsát keresünk, így többször mondtam azt egy újabb elágazásnál, hogy forduljunk vissza, és nézzünk meg egy másik utat, csak hogy teljesebb térképet kapjunk. Mit ne mondjak, jó nagy hely volt. Szörnyek viszont egy jó darabig sehol sem voltak, gyanúsan töküres volt a kazamata. Aztán azonban végre történt valami, bejelzett az észlelésem, úgyhogy előhúztam a késeimet is, és intettem a két csávesznek, hogy innentől óvatosan. A következő sarok mögött azonban nem a küldetésadó csávó kurva anyja állt, és nem is valami lény, hanem két alak. Az egyiket már láttam valahol, a másik meg egy NPC volt, aki kapásból sipítozni is kezdett.
- Cső... Leo! Rég láttalak, mizu? :3 - kellett egy pillanat, amíg beugrott a neve. Az arcát sose felejteném el, ahhoz túlságosan jó pasi volt, de hogy mikor találkoztunk és hol, arról már fogalmam sincs.
- Erre gondoltál, amikor azt mondtad, nem fog tetszeni a rendszernek, hogy tiltott helyen mászkálunk? Rolling Eyes - néztem rá a kis titokzatos üzletember barátunkra, utalva a sipítozó kis görcs NPC mivoltára - Nyugi van. Te is hazudsz nekünk, és próbálsz manipulálni Rolling Eyes - jegyeztem meg pikírten - Akkor megyünk tovább, ha én mondom Neutral Előbb hallani akarom, mit keres itt a haverom Wink - kacsintottam a szöszi srácra - Plusz jön még valaki - néztem arra, amerről az észlelésem bejelzett, viszont Leo most jobban érdekelt - Szóval, neked mi a sztorid? - kérdeztem is a vörös csávót, hátha végre kiderül valami értelmes >.>

Rikomono (50. szint) - HP:200 | F:80 | E:2*75 | K:70 | GY:115 | S:65 | P:110
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 19
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10694/10500  (10694/10500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by K1 on Hétf. Nov. 26, 2018 1:46 pm

JF csapat

Tudom, hogy nem voltam valami udvarias, viszont bizonyos közegben ez egy elfogadott köszönési forma. A munkahelyemen sokféle emberrel találkoztam, egyesek már messziről, ordítva köszöntek, mások barátságosan hátba veregettek és közben leverték a vesémet, megint más csak nemes egyszerűséggel intett. Bizonyára be kellett volna mutatkoznom, viszont ez a fiatal, hölgy sem mondta meg a nevét, így ebből a szempontból kvittek voltunk.

Kicsit furcsa volt, hogy egy falon kellett keresztül mennünk, de azzal nyugtattam magam, hogy ez egy játék és itt minden lehetséges. Jómagam is nagyon sok furcsasággal találkoztam ottlétem során végre ezt is felírhattam a listára. Amint átértünk a cuki lány átkapcsolt terminátor üzemmódba és a falhoz préselte a fickót. Én sem voltam egy szent, de ahogyan az a pöttöm beszélt, még egy vérbeli kocsmatöltelék is megirigyelte volna. Ráadásul valamilyen megmagyarázhatatlan agresszió és vérszomj áradt belőle, legalábbis így éreztem. Vissza emlékeztem a régi szép időkre mikor is két gyönyörű bombázóval kalandoztam együtt, Niával és Kanamival. A szőkeség képes volt úgy beszélni, hogy egyszerre volt vonzó és fenyegető, nagyon értett a burkolt célzásokhoz, ráadásul már kezdett rettenetesen hiányozni. Hónapok teltek el és nem halottam felőle semmit még egy kósza pletykát se. Néha megnéztem azt a nagy kavicsot, amin az elhullott játékosok nevei álltak, de nem találtam az övét, és ennek nagyon örültem.

Ebből a kis közjátékból azt sikerült leszűrnöm, hogy a lány nagyon magabiztos, talán azért mert erős. Nagy valószínűséggel Aincrad aktiválása óta játszhatott, ami nem kevés idő és bizonyára sok mindenen keresztülmehetett. Kénytelen voltunk rábízni magunkat az idegenre, mert egyedül ő tudta, hogy merre is kell mennünk. Habár nem szóltam egy árva szót sem, ez nem azt jelenti, hogy megbíztam volna benne. Próbáltam koncentrálni ha esetleg valami balul sül el ne csak álljak mint egy rakás szerencsétlenség hanem rögvest akcióba tudjak lépni.  Egész úton szótlanul haladtam és olyan szigorú képet vágtam amilyet a karakterem megkövetelt tőlem.

Kis idő múltán egy kisebb társaságba botlottunk, aminek az egyik tagja szintén egy imádni való kislány volt. Az akkori partnerem úgy tűnt ismerte a kísérőjét, mert a nevén szólított, bár számomra sem volt idegen.
- Leonárd. – mondtam ki köszönés képen a nevét.
Nem szeretnék belemenni nagyon a részletekbe elég, ha annyit, tudtok, hogy egy kocsmába ismerkedtünk össze és elötlöttünk néhány kellemes percet. Nem nyilatkozhatok a nevében, de neki sikerült mély benyomást tennie rám, amire jó ideig emlékeztem. Mikor az a fickó elkezdett ujjal mutogatni elékezettnek láttam az időt, hogy végre én is tegyek valamit.
- Ha még egyszer fenyegetőzöl, letöröm a kezed. – mondtam mély hangon.
Teljesen mindegy, hogy egy élő ember által irányított karakter, vagy csak a gép vezérli a gyerek attól még egy gyerek. A való életben elég hallgatag voltam, de van, ami nem szabad tűrni, ráadásul sikerült valamennyire azonosulnom a lovagommal, igaz még nem teljesen.

/Ha esetleg az ismeretlen csatlakozik hozzánk őt némán, de mosolyogva és integetve üdvözlöm.
K1 (11. szint) - HP:95 | F:19 | E:8+4 | K:9 | GY:22 | S:15 | P:57/


A hozzászólást K1 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 26, 2018 5:54 pm-kor.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 364
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 14
Exp:
823/900  (823/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Kanami Minagawa on Hétf. Nov. 26, 2018 3:40 pm

JetiFogó csapat

Igaz nem vártam mást tőle... Nem tűnt túl jó harcosnak a kinézetéből sem, inkább egy aktakukac vagy könyvtáros lenne, mintsem egy darálógép.
-Hát sebaj, ha gáz lenne azért tedd oda magad majd pls.
Nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget neki a továbbiakban egészen addig amíg nem mentünk be. Rengeteg hátborzongató járat és sötét kereszteződések tömkelege volt odabent, de sajnos a térképem nem segített semmit.-Remélem legalább te tudod merre megyünk, mert nekem lassan gőzöm nincs...-jegyeztem meg neki fennhangon, persze volt benne kis átverés is, hiszen végig egyenesen 4 kereszteződésen aztán jobbra-balra-balra-jobbra, vagy balra-balra jobbra-balra... A fene se tudja már... Szóval a lényege az volt az egésznek, hogy amikor már egy ideje azzal szórakoztam, hogy felrugjak pár gombát, ami egy bizonyosbarlangra emlékeztetett, akkor hirtelen egy pár alak tűnt fel a sarkon.

Az egyiket rögtön felismertem még a tizenkettedikről. Ozirisz volt az. Bár az én kísérőm szinte azonnal rokácsolni kezdet nem érdekelt, amíg nem köszöntem neki.
-Héj, halihó, pont itt találkozni kissé fura nem?
Aztán végre lehetett volna foglalkozni is a gonddal. A két idegesítő vinnyogónkkal. Rögtön dühösen is néztem az enyémre.
-Álj már le bakker, nem fogok miattad nekiugrani másnak csak mert füttyentesz nekem. Először inkább rendbe kéne tenni pár dolgot. Nos miért is lenne baj, ha mondjuk most egy sör mellett továbbmennénk velük? Mert szerintem ők pont ugyanazért jöttek, mint mi nem?-Kimutatva az érdektelenségemet a harc irányába még egy gombára le is ültem, figyelve a két kísérendőt, hogy vajon mit fognak ehhez szólni.
-Szóval Ozirisz ellenvetés? Részemről ez csak üzlet, ő meg csak felderíteni akar... szóval nem látom miért kéne verekedni.-Jó igen fura, hogy én pont ezt mondom, de láttam, hogy hogyan végzett pár kobolddal, higyétek el senki nem akar ellene harcolni. Pláne nem azért mert egy kis mocsok japó arra utasít, várjunk csak!
-Hé te amúgy mi is volt az, hogy manipulált? Ugye nem hiszed komolyan, hogy minket manipuláltok ugye?-Kezd nem tetszeni nekem ez a dolog.

Kanami Minagawa (22. szint) - HP:85 | F:11-2 | E:34+20 | K:16 | GY:16+8 | S:21+1 | P:35


A hozzászólást Kanami Minagawa összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 26, 2018 4:06 pm-kor.

_________________

Karakter dala:Bad girls
avatar
Kanami Minagawa

Hozzászólások száma : 210
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Aki kíváncsi rá megkérdezi

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1886/1900  (1886/1900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Szophie on Hétf. Nov. 26, 2018 3:43 pm

BÓNUSZCSAPAT

Vezér szótlanul meredt a kialakult helyzetre. Agya bár programozott volt, többet fogott fel a beszélgetésből, mint egy átlagos program tette volna. A Szophie mellett töltött évek alatt kikupálódott a logikája, és mint egy kisgyermek, egyre több emberi jelzőt és viselkedésformát sajátított el a környezetéből. Mindig gazdájával volt, és habár nem hitt a "reál világ" létezésében, attól még odafigyelt minden szóra, és a férfi, mint valami üdvözült angyal, olyan lehetőségeket tárt az idomárpáros elé, amely a farkasnak további támpontokat adott a döntés meghozatalában.
Hinarira pillantott. A lányhoz szoros kapcsolat kötötte, mintegy évekre visszamenő emlékezet folyam, amelynek minden egyes együtt eltöltött délutánja adott valamit. Közel állt hozzá mindazon dolgok által, amit együtt átéltek, ahogy a fonalak egyre szorosabban feszültek közöttük. A kapcsolati hálóban mégsem ő állt legelöl. A farkas nem tudta megérteni és értelmezni az emberi lélekben végbement finom változásokat. Érezte, hogy szükség van rá, ám azt nem, mekkora. Tudta, hogy kötelessége legyőzni a szörnyet, ám arra nem gondolt, hogy ezzel nem csak az életpontokat óvja, hanem a lelket is. A lelket, melynek a létezése soha nem volt beleprogramozva. Ennél viszont jóval erősebb volt a késztetése, amely a gazdájának megmentésére sarkallta, jóval fontosabb volt ez mindennél. Felülírta programjának minden négyzetcentiméterét a kötelesség, s már nem is feltétlen kötelesség, mintsem az összekötő szeretet volt az, amely miatt lábai inkább a néma sötétségbe ragadt Szophie felé vitték. Úgyis teljes életponttal respawnol. Ez a kijelentés megnyugtatta annyira, hogy Hinarit ne féltse, azt viszont nem tudta  felülírni, hogy gazdájáért ne aggódjon. Főleg azt a bizonytalan kijelentést hallva.. A gondolat, hogy a rendszer újra különválassza őket, egyszerre töltötte el félelemmel, bizonytalansággal, és valami mélyről jövő, ösztönös vággyal. Valahol mégis csak úgy futott az eredeti programjuk, hogy a szabadság legyen szívük elsődleges kívánsága. Ám ezt már régen nem létezett az idomított petben, és a lehetőség inkább borzasztotta. Mit kezdene a lány őnélküle? Hogyan élne túl?
Lábai egyre gyorsabban követték egymást, mígnem ügetni, majd rohanni kezdett. Le akarta győzni a sötétséget. Beteljesíteni legfőbb feladatát. Óvni a gazdáját.


Sikítoztam. Hangtalan némán kiáltottam a sötétségbe, mint aki megszűnt létezni, mint aki beleragadt a saját álomtalan világába. Mintha csak megtapasztaltam volna a testetlen lélek érzését egy kifordított világban, melyből nincs visszaút, csupán az újjászületés révén. Ám én éltem, és éreztem. Tisztán tudtam, hogy végtagjaimmal kapálózok, hogy kétségbeestem. A lelkem tombolt és gyűlölt legbelül. Elöntött a teljes kétségbeesés, és nem a saját helyzetem miatt. Megígértem neki, hogy nem hagyom magára. Utána és érte kiáltottam, a nevét mondtam, ám az nem jutott tovább a különös ködön. Bosszantott, harcoltam ellene, de az sem segített. Dühített a tehetetlenség. Éreztem a vérem forrongását, lüktető ereimet a testemben, a szívem dobbanásait. Nem hagyhatom magára! Nem itt és most, azzal a szörnnyel, mely emlékeztet legsötétebb rémálmaim órájára lent a börtön poklában. Ki kellett jutnom, de egyelőre nem tudtam eléggé higgadtan gondolkodni hozzá. Képtelen voltam hallgatni a belső tanácsra, nem tudtam ösztönöm szerint cselekedni. Tomboltam, mint egy fékevesztett vad, és minél inkább fáradtam, annál erősebb volt a késztetés. Ki akartam törni, ám erővel, és nem intelligenciával.

Szophie (43. szint) - HP:165 | F: 95 | E:13;I:96 | K:37 | GY:79 | S:8 | P:55

_________________
avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2408
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 22
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
7361/7700  (7361/7700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Hinari on Hétf. Nov. 26, 2018 5:49 pm


Bónuszcsapat

Haladtam előre. Lábaimat egymás után tettem le a kazamata hűvös, nyomasztó talapzatára, bal, jobb, bal, jobb. A kardom fém hegye karistolta mögöttem a folyosót, de a nyomok hamar elpixeleződtek. Nem számított, nem érdekelt. Időnként megnéztem a térképet, hogy mégis mekkora területet sikerült bejárnom. Ha egyik irányban már jártam, a másik oldal felé fordultam, különösebb megjegyzés, gondolat nélkül. Ha jelzett az Észlelésem, másmerre folytattam az utat: nem akartam senkivel se találkozni, döntést hozni, támadni vagy védekezni, beszélni, reagálni, érezni, létezni, tapasztalni.
Csak haladtam előre. Bal, jobb, bal, jobb. Így tovább, végeláthatatlanul, zöldes fény által körbevéve, és egy fehér kártyát kerestem, hogy berakhassam azt az inventoryba és elmehessek innen. Ez az egy dolog számított. Semmi más. Néha hallottam a Katana hangját, de nem ért el hozzám. Néha visszanéztem magam mögé, hogy látok-e valami fehéret. Néha összenyomtam egy gombát és figyeltem, ahogyan a kezem beteríti a nyálka. Egyébként pedig haladtam előre. Egészen addig a hatalmas teremig.
Elértem a terület egyik szélét, az alant elterülő mélység pedig hívott, hogy lépjek bele. Nem tudtam, mi van a ködfelhő alatt. Néztem azt, a szakadék szélén álltam, nem féltem, nem ijedtem meg, nem voltam kíváncsi sem. Hátat fordítottam, amikor észleltem a mozgást. A széllökés nekivágott a falnak. Felálltam, leporoltam a szoknyám. Láttam a szörnyet, de nem kívántam harcolni vele. Eltalált. Néztem, ahogy az életcsíkom sárgába esik. Nem társítottam érzelmet hozzá. Leporoltam magam újra. Lehajoltam a Katanáért és ekkor, ekkor először, egy ismerős villanást véltem felfedezni a szemközti folyosó végéről.
Megdobbant a szívem.
- Hinari, fuss! Be a járatba! - hallottam meg a fegyver hangját, most először. Már régóta kiabált velem, de nem fogtam fel, hogy mit akar mondani. A folyosó felé pillantottam, ahol a jelenést láttam. Majd megfordultam és berohantam a legközelebbi lyukba. Rohantam, rohantam, két kézben a Katanával, aki megmentette az életem. Egy fehér farkas volt az. Tisztán láttam. Vezér. Ott volt, emlékeztem. De én csak futottam tovább. A hatalmas bestia nem jött utánam. Lehagytam őt, talán nem is fért volna el, talán csak a termet védte. Száguldottam. Dobogó szívvel, egy fehér kártyát keresve.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A steelblue

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.



Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.
avatar
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3565
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
13480/10100  (13480/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Danee on Hétf. Nov. 26, 2018 9:44 pm

[a JaFFa szörp kommandó]

Elsőre ... nem: elsőre a feladatra koncentráltam.
Aztán megragadta a tekintetem a lány egzotikus szépsége. Egy pillanatra, vagy kettőre, belefelejtkeztem, ahogy nézem az arcát, a szemeit. Mint aki lefagyott, talán túlságosan is mélyen merülve, néha félelmetes tud lenni, vagy zavaró.
Elszakítottam a tekintetem és a két fickó mondandójára koncentráltam.
Volna.
... Próbáltam
De
Ott motoszkált bennem, akár egy friss fénykép, ki akart törni, előre.
Az elhangzó szavak fokról fokra egyre inkább vesztettek fontosságukból. Eljutottak hozzám, de akkor már újra őrá pillantottam föl.
Kezet fogtunk és bemutatkoztam. Rutin és az évek. Danee. Semmi több. Professzionalizmus? Vagy valami egész más ...

Pislogva figyeltem ahogy előszed valamit, anélkül, hogy megszólalna.
Talán zavarban van és elfelejtette bemondani a nevét? - futott át az agyamon.
Egy füzet.
Azt vett elő. Pislogtam, kicsit értetlenül, miközben ő beleírt valamit.
Amikor felemelte, hogy lássam egy pillantásra méltattam csak a szöveget, komolyabb olvasás helyett inkább felnéztem rá,
kétkedő, fél szemmel hunyorgó tekintettel
- Nem kell írogatnod, még nyugodtan beszélhetsz - talán nem mer megszólalni, nehogy eláruljuk magunkat, gondoltam elsőre
- Várjunk, Te ... ? - akartam kérdezni, de azt se igazán tudtam átgondolni, hogy mégis mit
Majd vissza a füzetre.
Fuwako.
Silence.
- Silence? - kérdőjeleztem meg a dolgot. Silence, mint csend. Miért? Azért mert... ?
- Az csendet jelent - szembesítettem magunkat a ténnyel
- Nem beszél... -hetsz? - elég hülye egy kérdés, lehetett volna a "néma vagy?" vagy "némasági fogadalmat tettél?" is, de ennyire futotta

Az iménti falon átlépés sima ügy volt, bár a felnyújtott, integető kézfejemmel már megrögzött módon kerestem a fotocellás ajtó érzékelőjét. Egy korábbi élet reflexei.
A térkép megszűnt használhatóvá válni.
Egy újabb olyan hely.
Inkább volt barlang, mint bányaalagút, azokkal a kísértetiesen világító különféle kövekkel meg gombákkal, amikhez nem akarództam hozzá se nyúlni. Még jó, hogy világító moha nem volt. De szerencsére nem is ez volt a feladatom.
Mr.Namelessnek valamiért mégiscsak működni látszott a francos térkép alkalmazása, ahogy egy pillanatra elcsíptem
- Jó irányban megyünk még? - kérdeztem a fickót, majd a tekintetem a lányt kereste, és ott is maradt rajta
Szerettem volna szóba elegyedni vele, de nem tudtam mit mondjak, meg van-e egyáltalán értelme így, hogy nem beszél.
És egyébként is, most a kazamata a legfontosabb.
Ahogy visszafordultam az útirányban szinte rögtön feltűnt.
- Társaságunk lesz - vetettem oda félvállról
- Nem - torpantam meg és fordultam mégiscsak vissza, a fickóhoz - azt mondta a haverod, hogy szörnyek ellen megyünk
- Az npc még hagyján, de játékosokról szó sem volt! -
horkantam fel
Bűzlik az egész. Itt nem csak egy kazamatáról van szó, és nem is csak egy szimpla versengésről. Ezek itt vérre mennének
- Menjünk tovább, de én nem állok le harcolni más játékosokkal, ha csak ránk nem támadnak
És újabb csippanás. Kezdett idegesíteni.
- A másik irányból is jön valami, vagy valaki. Siessünk!

_________________
I'MMORTAL
#A32F42




"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1777
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6388/6500  (6388/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Silence on Hétf. Nov. 26, 2018 11:23 pm

JF csapat

Zavartan rázza meg a fejét. Persze, beszélhetne, de de nem akar. Nem azután, hogy a fecsegésével majdnem komoly gondot okozott amikor Hinarin próbáltak segíteni. Egyébként sem szeret beszélni, azóta viszont erős félelem is társult a beszédhez.
Kérdőn pislog Daneere és várja, hogy befejezze a mondatot. Azután pedig értetlen tekintettel bólint. Igen, Silence, de az előbb írta le, ugye? Hogy megbizonyosodjon róla, megnézi a füzetében. De tényleg ott van, leírta.
A kijelentésre újból bólint. Tudja, hogy csendet jelent, épp ezért választotta ezt a nicknevet amikor belépett.
Az újabb kérdésre elneveti magát. Dehogynem, beszélhet. Teljesen másról van szó. A füzetet maga elé véve írni kezd, hogy röviden megmagyarázza Elkészülve pedig a lovag kezébe nyomja a füzetet.

Beszelhetnék, de nem szeretek. Nehéz, és nehezen értik meg, csak a baj van belőle. Egyszerűbb, ha leírom amit szeretnék.
A tárgyalás és informálás végeztével minden neszre figyelve sétál Danee és a férfi után. Neki nincs jártassága, igy a saját érzékeire hagyatkozva próbált mindenre figyelni. Egy pillanatra találkozik a tekintete Daneéval, mire megpróbál bátran, bíztatóan rámosolyogni. Miközben az arcáról süt az aggodalom, és a bizonytalanság.
A lovag kijelentésére, ami a társaság érkezésére figyelmeztette összerezzen. Jobban örülne, ha nem találkoznának senkivel... semmivel.
Egy npc és egy játékos... Rögtön ketten... Az egyik meg is szólal. Fuwa pedig riadtan húzódik a lovag takarásába, és veszi elő  akardját. Nem nem nem... Senkitől ne "szabaduljanak" meg... Nem fogja hagyni... nem akarja nézni.
A lovag javaslatát meghallva vesz egy nagy levegőt. Nem tűnt fel neki, hogy eddig zihlált. Nyel egyet, majd bólint, és elindul Danee után, úgy, hogy ha lehet a japán férfi és a két ismeretlen között legyen, és maga elé emelt karddal igyekszik a lehető leggyorsabban eltűnni. Nem akarja a bajt keresni, nem akar harcba keveredni másik játékosokkal...


Silence (22) HP:110|FK:38|E:49|K:26|GY:61|S:34|P:65

_________________


| Színek: #3399cc(narráció) /Beszéd /Gondolatok Adatlap Ozirisz féle karakterlap|

avatar
Silence
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 224
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 11

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1890/1900  (1890/1900)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Leonard on Hétf. Nov. 26, 2018 11:45 pm


[KS Csapat]

Siklott a sötétben, mint ragadozó vad, szeme sötéten csillogott, hajfürtjeit lágy fénnyel szórta meg a gombák halovány fénye. Gyakorlott és gyors, mégis csendes és megfontolt léptekkel haladt, mindvégig elől, mint egy harcos lovag, s csak az elágazásoknál megkérdezvén a leányt, merre tovább. Árnyéka hatalmas szörnyetegként vetült a kövekre, mint egy sietős és torz óriás, mint egy fenyegető groteszk mob. Léptei nyomán halk visszhangot vertek a kiürült falak, és ő érezte, mi több, tudta, hogy nem leselkedik rájuk fenyegetés. A járat üres volt minden nemű gonosz szándéktól. A levegő lassan lengedezett körülöttük, és még egészen friss is volt ahhoz képest, amelyhez hozzászokott. A börtön fülledt, mocskos aromája még nem érte el ezeket az útszakaszokat, még nem szőtte át a köveket, amelyeken még nem ült éves penész, és emberi hulladék bűze. Addig hordott bőrkabátját már régen átcserélte felszerelésére. Fekete, szakadt köpenye úgy követte őt, mint egy második, egy kisebb árnyék, hangtalan némaságban. Nem szóltak egy szót sem, mióta csak elindultak. Néha már-már el is felejtette útitársát a hosszabb, egyenes útszakaszokon. Csupán annak néhai nyikkanása, hangos levegővétele, és az elágazásokkor szóló halkan csengő hangja térítette észhez.
Hosszú ideje voltak már a barlangban, mikor is a legelső élmény érte. Észlelése egy időben jelzett érzékeivel. A levegő észrevehetetlenül vibrált az útnak ezen szakaszában. Fenyegetést viszont nem érzett. Szinte érezte, hogy nem egy szörny van az útjukban, és ha az is, nem a veszélyesebb fajtából lesz az. Volt annyi tapasztalata a járatokkal, hogy tudja, nem kell komoly fenyegetéstől tartania. Ennek ellenére felemelte a kardját, és úgy osont tovább, érzékeit a feladatra élesítve. A következő pillanatban aztán több dolog is történt egyszerre. Leonard leeresztette a kardját, és arcára széles vigyor ült ki, ahogy találkozott az ismerősökkel.
- Csá tesó! - nyújtotta mancsát kezelésre KÁ-nak, aztán a fehér hajú lány felé fordult. - Riko! - kacsintott rá. És már folytatta is volna a szövegelését. Csakhogy ezzel egy időben az NPC lányka is, meg a furcsa japán fazon is elkezdett elhűlni a másiktól. Áhh, szóval ők nincsenek együtt. Pedig Leonard fogadott is volna rá, hogy a többiek is azért vannak itt, amiért őt; hogy megvédjék a világukat egy katasztrófától. Leonak szinte fogalma sem volt róla, kihez forduljon először, úgyhogy legelőbb a sipítozó kiscsaj fejére tette rá a kezét.
- Ne aggódj, ők a barátaim. Nem csinálnak neked semmi rosszat. - mosolygott rá kedvesen, aztán a faszi felé fordult. Arcán ekkorra már nyoma sem volt a kedvességnek, mi több, igazán morcos volt. Szíve szerint először a csávót vette volna górcső alá, ám Rikomono most sokkal türelmetlenebbnek tűnt, nem beszélve róla, hogy hölgyeket nem szabad megváratni, már csak azért sem, ha a férfiember életben akar maradni. Ettől függetlenül közelebb lépett az üzletember kinézetű fazonhoz, és összehúzott szemöldökkel meredt rá, majd Riko felé fordult, és neki már kedvesebb arckifejezést felvéve válaszolt.
- Semmiféle eventről nincs itt szó. Ez az NPC azt mondta nekem, hogy el akarnak rabolni tőlük egy elég fontos tárgyat, ami aztán a respawnjukat akadályozná meg. Már csak az a kérdés, hogy egy ilyen játéktechnikai eszközről honnan tudhat egy ilyen fazon, és mégis mi a motivációja rá, hogy ellopja azt. - fejét ekkor visszafordította a fickóhoz, és közelebb, egészen közel lépett.
- Azt hiszem, szükségünk van egy kis magyarázatra.. - lehelte. - Mindenekelőtt azzal kapcsolatban, hogy te honnan ismersz engem, és mégis miért kéne bármilyen barátodnak is megtalálnia. - aztán lökött egyet a fazonon, és hátrébb lépett. Immár újra normális hangerővel beszélt.
- Amint ezt tisztázod, eldöntjük, hogy mit hiszünk el, és kinek. - húzta ki magát, majd rámeredt az NPC lánykára is. Ohh nem, ne higgyétek, hogy átverheti őt egy program. Természetesen a bajbajutott kislány külső olyasmi, ami megragadja egy hős kardforgató szívét. Ettől függetlenül viszont nem volt hülye. Ha a lányka bármilyen szökési kísérlettel is próbálkozott volna, ő készen állt.

Leo (24. szint) - HP:80 | F: 46 | E:50 | K:22 | GY:56 | S:4 | P:55
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 136
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
2140/2300  (2140/2300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Chara on Kedd Nov. 27, 2018 1:53 pm

KS

Chara egykedvűen sétált végig a barlang folyosóin. Ő nem vette számba, mikor merre fordul, csupán néha kivette kezét a zsebéből és szórakozottan megkoccintott egy-egy kristályt a falon. Emlékeztette őt ez is a játékra, ahonnan származott a karaktere, hisz ott is van egy rész, ahol nem zöld, hanem lila kristályokat kell megérinteni ahhoz, hogy a járható út láthatóvá váljon. Szája sarkában fel is éledt egy kis mosoly, nosztalgikusan, és halkan dúdolni kezdett. Ujjai végigsimítottak még a barlang falán, mielőtt visszatette volna kezét a zsebébe. Egyfajta öröm töltötte el a szívét, és az elszántság.
Nem kellett sok, hogy a dolgok lassan izgalmasabb mederbe kezdjenek folyni. Bár hallotta már haloványan, hogy mintha lennének előtte valakik, de azt hitte, mindössze szörnyek vagy utat álló NPC-k. Persze a kislány még az elején említette, hogy játékosokkal is szembe fog kerülni, olyanokkal, akiket gonosz szándék vezérel, és ez volt az a rész, amiben Chara nem nagyon tudott hinni. Persze vannak gonosz játékosok - bőven elég magára néznie, igaz, ahogy ez a gondolat végigfut a fején, egy pillanatra megtorpan és félredönti a fejét. Téved. Még Chara sem nevezhető gonosznak annak ellenére, amit tett. A JÁTÉKOS tehet mindenről, ő irányítja a szálakat, Chara csak egy áldozat, aki jót akart a szörnyeknek, de rossz vége lett, attól függően, Frisk hogy dönt. Ejnye. A fandom által kialakított Chara képe viszont olyan erős, hogy erről a tényről mindig megfeledkezik. Kis kuncogás kíséretében megrázza a fejté és megy tovább.
Egészen addig, amíg szembe nem kerül a három emberkével.
Akkor megáll, a kezei még mindig a zöld, vastag pulcsi kenguruzsebeiben pihen, jóformán csak egy pálcika, cigi vagy nyalóka nem hiányzik a szájából, amit ropogtathat. Semleges tekintettel méri végig őket, kicsit mondjuk vicces számára a látvány. A lányzó reszketve húzza elő a kardját, és látni, hogy bőven elég lenne ráfújni, már ejtené is el. A fehér hajú lovag rögtön a kísérőjükre támad vulgárisan és közli, hogy neki ez nem pálya. Nem igazán tűnnek gonosznak.
-Hé!
Emeli fe a hangját, szavait a szemben álló társaságnak szánja.
-Ne tojjatok be, eszem ágába sincs egy ujjal is hozzátok nyúlni.
Majd a saját társára, a kislányra néz.
-Na te meg idefigyelj. Elsősorban téged meg azt a tárgyat fogom védeni, és kész. Amíg nem látok indokot rá, hogy rájuk támadjak, nem fogok. Náluk van a tárgy? Ha igen, nekik ugrok. Ha nincs, akkor hagyom őket békében és slussz, részemről ennyi. Világos?
Majd ismét a társaság felé fordul, és mintha mi sem történne, csak elindul előre, de direkt nem néz rájuk. Egyértelműen jelzi, hogy nincs ártó szándéka és nem akar nekik támadni, csak elmenni mellettük és folytatni az útját.


HP:50 | FK:23 | E:15+1k | K:15 |  Gy:27 |  SP:10 |  P:+2

Kis vulgáris összegzése a dolognak XD

_________________
Színem: #FE642E

avatar
Chara
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 27
Join date : 2018. Feb. 03.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
1270/1300  (1270/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Chancery on Kedd Nov. 27, 2018 2:11 pm

Bónusz

Bevallom, a szavai megrémisztettek kicsit. Ha az életem nem is, de mást elveszíthetek? Nyeltem egyet a gondolatra, amíg jobban körbe nem futtattam a lehetőségeket a fejemben. Annak mindenképp örülhetek, hogy nem fogok meghalni, szóval a SAO általános legnagyobb félelme legalább most, erre a kis időre lejöhet a vállamról, kivéve, ha a muksó hazudik, hisz ezt is bele kell venni a számításokba. Nem először fordulna elő velem, hogy egy NPC hazudik nekem.
Másik, hogy ennek függvényében már nem is olyan nagy szám, ha elveszítek valami mást, de a tekintetem hamar Álomra és Dustra fordult. Ha őket veszíteném el... abba bizonyára majdnem belehalnék. Ők olyannyira az életem részévé váltak, hogy nem bírnám elviselni a hiányukat. Dust az, akit talán még ki tudnák heverni, de Álom...
...
Őt semmiképp. Nem. Meg kell védenem, ő a legnagyobb támaszom ebben a világban, és bőven elég a szívfájdalom számomra, hogy el fogom veszíteni végleg, mikor véget ér a játék.
Megráztam a fejem, fél kézzel a cicafüles pántot fogva, hogy kiűzzem a fejemből a szentimentális gondolatokat. Most nincs rá szükség, és akkor az lesz a legjobb, ha úgy játszom, ahogy eddig mindig: óvatosan, az életemet féltve.
Meg kellett volna kérdeznem a fickót, hogy a hazatérés kristály itt működik-e... ha más nem, ha bajba kerülök, majd még azelőtt megpróbálom használni, hogy utolsó esély lenne csupán, és ha beválik, csak örülni tudok neki, ha nem, akkor is még lesz időm menekülni vagy valami más megoldáshoz nyúlni. Meeeg fogjuk ezt oldani, ahogy eddig mindig mindent.
Megtorpanok.
Álomkelő szintén, rögtön a lábamhoz ugrik és védekező testtartást vesz fel, a közeledő árnyékot egy elnyújtott macskasziszegéssel üdvözli. Dust a szárnyait csapkodva feljebb emelkedik kicsit pár másodpercre, majd visszaül a vállamra és elkezdi rendezgetni a tollait.
Én pedig meglátom, akit meg kell.
-...Te? -döntöm félre a fejem kérdőn. Nem igazán ugrik be a lány neve, valljuk be, nem figyeltem annyira aznap szerintem, hisz azt a vitát is erősen elkerültem végül, de rémlik, hogy a Touhou játéksorozat ugrott be a neve hallatán. Tekintetem végül a társára fordul, a kislányra, aki... rám uszítja őt? Ez most komoly...?
-Najó, mi folyik itt? -nevetek kicsit félszegen, félőn, reszketve és széttárom a kezeimet. Nem igazán áll szándékomban harcolni, ha nem szükséges, pláne egy ismerős arc ellen. Álomkelő nem moccan a helyéről, akár egy szobor, aki arra vár, hogy életre kelhessen. Hogy az észlelésem másfelől is jelez, eleinte figyelmen kívül akarom hagyni, de mikor realizálom, hogy ki tudja, az pedig kicsoda és jelent-e veszélyt a lányra, le sem véve róla a szemem az Észlelésem irányába mutatok.
-Szerintem gyere egy kicsikét közelebb, ne túlságosan, csak amíg nem érzed magad veszélyben, mert valaki jön még erre...


HP:305 | FK:67 | E:10 | I:104 | K:43 | Gy:56 | SP:44 | P:+65

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2631
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 27
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7911/8100  (7911/8100)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Rinne on Kedd Nov. 27, 2018 3:38 pm

KiSlány a zongoránál


Az ujjamat az ajkamhoz téve gondolkodtam el a válaszán. Ha tízen vannak, az nem is olyan sok. De ha az egy család, akkor a tíz testvér mégis soknak hangzik, és lehet, hogy több száz hasonló család van, az pedig már nagyon sok NPC. Olyan érzésem támadt, mint amikor a csillagokat számolom az égen, és eszembe jut, hogy lehet, hogy mindegyik körül van néhány bolygó.
- Fehér kockákat pogromokkal nem gyűjtök... Rendben van, tiéd lehet ^^ - mosolyodtam el. Nem tűnt túl izgalmasnak egy fehér kocka, a programokhoz sem értek, szóval biztosan nem fogom azt kérni fizetségnek. Az eszembe sem jutott, hogy amit kérek, azt nem kapom meg, elvégre ha nem adják önként, akkor elveszem Surprised
- Olyan aranyos vagy, nem fogtok eltűnni ^^ - ölelgettem meg még egyszer a kislányt vidáman, aztán elindultunk a járatban. Őszintén szólva nem éreztem magam túl jól, mert nem volt túl sok fény, és olyan volt, mintha be lettem volna zárva. Meg hát annyi elágazás volt, egy idő után már nem is találtam volna vissza, teljesen rá voltam utalva a kísérőmre, aki rendületlenül haladt előre. Én egy fél lépéssel lemaradva követtem, és próbáltam csodálni a halványzölden izzó kristályokat és gombákat, de nem voltak túl izgalmasak.
- Oh, jön valami - szólaltam meg hirtelen, amikor elfogott egy ismerős érzés, és nyomban a kislány elé is léptem, felkészülve bármire vagy bárkire. Végül egy nő és két kisállat jött szembe, én pedig nagy szemekkel pislogtam rájuk. A nő egészen ismerős volt, biztosan találkoztunk nemrégen.
- Intézzem el, hogy ne menjenek tovább... - motyogtam magamban elismételve a kérést, majd határozottan bólintottam, és előhívtam a pajzsomat. Akkora méretűvé változtattam, hogy eltorlaszolja a folyosót - Így megfelel? - fordultam a lányka felé, majd a nő és a petek triumvirátusa felé fordultam újra.
- You shall not pass! - kiáltottam rájuk hangosan, aztán újra hátranéztem, mert jött még valaki. Hmm, egyszerre kétfelé nem tudok védekezni, az úgy problémás lehet. Egy oldalra kell terelnem őket, ha úgy van Surprised


Rinne (43. szint) - HP:350 | F:67 | E:60 | K:43 | GY:100 | S:60 | P:345
avatar
Rinne
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 67
Join date : 2018. Sep. 28.

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
7459/7700  (7459/7700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Ditto on Szer. Nov. 28, 2018 10:57 am

KS csapat

- Noegea1
– ismételgette meglepetten a kislány válaszát nevére vonatkozóan. Kicsit elkeseredett, hiszen egy programhoz hasonlatos nevet viselt magán, viszont kísértetiesen hasonlított a szomszédjuk kislányára Aikára, így mégis végül mosolyra húzódott szája.
- Ha nem gond, azt az egyest és a NO előtagot kihagyom a végéről, üdvözöllek Egea. – mosolygott kedvesen a kislányra, majd függetlenül válaszától próbálta tartani vele a tempót. Miközben haladtak, jöttek kérdéseire a nem túl egyértelmű válaszok, elmélkedve próbálta összerakni magában a kirakóst.
~ Van egy tárgy, ami nagy hatalommal bír, olyannal, ami, ha rossz kezekbe kerül, végezhet a jó játékosokkal. Ez az NPC többedmagával olyan embereket keres, akik segítenek nekik legyőzni a gonosz játékosokat, tehát nem vagyok egyedül. ~ gondolkodott magában, miközben már területet váltottak és olyan Kazamatába kerültek, amilyenben eddig még nem jártak. Pont elmélkedését követően figyelt fel az őket körbevevő világosságra, mely gombákból, kövekből áradnak, talán ha lenne egy kis ideje, be is tudna belőlük gyűjteni pár darabot, de nem biztos, hogy a kislány díjazná eme cselekedetét.
- Mik ezek a dolgok? – kérdezte a lánytól, ahogy elhaladtak mellettük.
- Szabad belőlük szedni? – tette hozzá érdeklődön, persze közben már haladtak is tovább a labirintusszerű folyosókon keresztül, bár már az Apó azt sem tudta hova tartanak épp.
Ha a kislány rábólint, szed a világító tárgyakból és elteszi azokat menüjében, ha nem javasolja, vagy nem engedi, nem csinál belőle ügyet, követi őt, s mivel még mindig nem tudja mi lesz a végállomás, megkérdi.
- Mi a cél Aranyom? – érdeklődött, miután ellenőrizte, hogy minimapja még mindig vak, nem jelez semmit, ami ismét aggodalomra adott okot számára. Már azon gondolkodott, hogy megállítja Egeát, részletesebb információk kinyerése céljából, mikor az egyik folyosó végéből hangfoszlányok szűrődtek be a kazamatába, ahol épp tartózkodtak. Kezével megfogta a kis NPC vállát, majd szájához emelte mutatóujját, jelezve, maradjon csendben. Maga mögé utasította őt, majd úgy leselkedett ki, remélve, látja és hallani is fogja a beszélgetőket. Egy a saját küldetésadójához hasonló kislány állt egy kapucnis játékos mögött, látszólag rémült állapotban, míg velük szemben két másik játékos és egy szintén ismeretlen férfi.
~ Hűha, ezek lehetnek a gonosz játékosok? ~ kérdezte magától, miközben érezte, hogy izgalom és félelem járja át megvénült testét.
- Ő a testvéred? Velük szemben pedig a gonosz játékosok? – érdeklődte meg Egeától suttogva, bár ez inkább amolyan költői kérdés volt, a hasonlóság szinte kísérteties, nyilván a válasz igen lesz, tehát ő a másik játékos, akivel meg kell védeniük a tárgyat, vele szemben ellenfeleik lehetnek. A másik két játékos sem tűnik azonban gonosznak vagy ellenségesnek, bár ez ahol Ditto Apó áll, nem egyértelmű. Megnézi magának a játékosok indikátorát, aztán eszébe jut, hogy hallott olyan történeteket, miszerint valamilyen trükkel meg lehet változtatni annak színét, így hiába lehet zöld vagy sárga, lehet csak megtévesztés. Azonban nem hagyhatja annyiban a dolgot, azért jött, hogy segítsen, s bár nem akar meghalni, de nem tudná végig nézni, ahogyan a kapucnis férfit és Egea testvérét lemészárolják, így cselekednie kell.
Elindul a beszélgetők irányába szinte teljesen nyugodtan, mintha csak egy délutáni sétára igyekezne, miközben maga mellé húzva NPC-jét is.
- Csak próbálj követni, kitaláltam valamit. – kacsintott a kislányra alig hallhatóan, még kellő távolságból.


- Üdvözlök mindenkit, egyre többen leszünk. – bólintott a kapucnis férfi irányába.
- Nohát, nektek nincs kislány NPC-tek? Az én nevem Ditto, ti kik vagytok? – kérdezte látszólag meglepetten Danee, Silence és az japán férfi irányába emelve tekintetét.
- Vagyunk még páran, ők is mindjárt itt lesznek, csak leálltak gombát és kristályokat szedni. – mutatott maga mögé bohókásan kacagva. Remélte, hogy a kislány nem szólja el magát, de jobb ötlet a harc elkerülésére nem jutott eszébe.
- Mehetnénk együtt is tovább, minél többen vagyunk, annál könnyebben intézhetjük el a szörnyetegeket. – ajánlotta fel az emberek irányába. Direkt nem mondott gonosz játékosokat, nem akarta lebuktatni Danee-t és Silence-t, mert abból lehet mégis harccá fajult volna a történet. Abban bízott, hogy megijeszti őket az, hogy a társai nemsoká ideérnek, így elméletben túlerővel fognak szembenézni.



Ditto (18. szint) - HP:150 | F:20 | E:15 | K:13 | GY:15 | S:10 | P:37

_________________
Előtörténet / Adatlap / Szín: 009933 / Karakterlap


Adventi állás. Köszönet érte Hinnarinak. Smile
Elérhető: Ötletelő - Adventi naptár
avatar
Ditto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 71
Join date : 2018. Oct. 28.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
1250/1300  (1250/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Ozirisz on Szer. Nov. 28, 2018 6:11 pm

Minden akadály nélkül elértük a helyszínt, és külön örültem neki, hogy a kislány minden további nélkül tudta tartani a tempómat, még akkor is, amikor minden gyorsaságpontot beleadtam, ami csak létezett. Így legalább tényleg hamar ott voltunk, bár helyenként kihívás volt szlalomozni az andalgó járókelők között, de hát na, teljesen természetes az ünnepek közeledtével a nagyobb tömeg a városban. Odalent a kérdéseimre is választ kaptam. Mint kiderült, az item azért olyan fontos nekik, NPC-knek, mert anélkül nem tudnak respawnolni. - Az összes NPC-re vonatkozik? - tettem fel a kérdést, azonban a válasz aggasztó volt. Bár nem mindannyiuk újraéledési képességét érinti, de sokukat. Túlságosan is sokukat. Így már érthető volt az is, hogy miért olyan fontos számukra az item, és miért olyan veszélyes avatatlan kezekben. Gépi karakterek nélkül egész Aincrad összedőlne. Eleinte csak azt vennék észre az emberek, hogy szép fokozatosan elfogynak a küldetések, ami jelentősen megnehezíti a fejlődést. Aztán idővel az olyan alapvető dolgok is megszűnnének, mint a fogadók, az éttermek. Aki nem céhtag, annak az utcán kellene éjszakáznia szálláshely nélkül, ugyanis hiába üres a fogadó, ha éppen nincs aki kiadja a szobákat. És az általános éhínség is beütne, szakácsok nélkül mindenki gyümölcsön élne, ami télen elég nehézkes. A főzés jártassággal bíró játékosok viszont dugig tömhetnék az erszényüket egy kis hússütéssel, amiből rövidtávon még jól is kijöhetnék. Hosszútávon viszont vége lenne mindennek. Egy újabb koboldinvázió vagy járvány után csak szellemvárosok maradnának, mindenféle lehetőség nélkül. Szóval a gépi karaktereket mindenképp meg kell védeni, bármi áron. Ennyivel tartozom nekik, ahogy mindenki. Ha már mi nem vagyunk képesek újraéledni, ők legalább hadd tehessék meg újra és újra, hogy lehetőségük legyen a háttérből támogatni és segíteni minket. Ki-ki a maga módján, küldetésekkel, szállással, étellel, itallal, vagy épp ajándék csecsebecsékkel. Igen, nélkülük üres lenne a Kezdetek Városának a piaca, ahogy az összes többi is. Az inventorymban is csak a helye lenne a céhtársaimnak, itteni családomnak szánt ajándékoknak.
A gonosz, rosszindulatú játékosokról sajnos a lányka sem tudott többet mondani, de nem lesz sétagalopp, le merem fogadni. Azóta a nap óta, hogy odalenn saját szememmel láttam, milyen sokan vannak, és mennyire elszántak, egyre jobban nyugtalanított. Ha akkor nem védett övezeten belül zajlottak volna a harcok, akkor jó eséllyel már nem is lennék... lennénk... Összeszorult a gyomrom, ahogy úra felelevenedtek azok az emlékek. Ők sem voltak a fair play hívei, és amilyen mocskos módszereik voltak... Yuukinak azóta is jövök egyel, hogy megmentett egy párbajfelkéréstől, amíg én csak néztem ki a fejemből. Nem számítottam rá. Ahogy talán Szophie sem számított rá, amikor őt is megtalálták. Csak a szerencsén múlt, hogy időben tudtam lépni, és támadóját sikerült felrúgnom. Szophie jóval többet látott, jóval többet tud az efféle dolgokról, mint én, vagy bárki a céhben. Nagy szerencse volt, hogy akkor, ennyivel megúsztuk. Csak némán, ütemesen lépkedtem a zöld fényben derengő folyosókon a kísérőmmel együtt. Csupán a lángoló kard fénye árasztott némi melegséget ezen a furcsa, ismeretlen helyen. A viszonylag jó fényviszonyok ellenére a látást nem kapcsoltam ki, hisz bármikor jöhet egy sötétebb folyosó, ahol már nincsenek gombák. A sokadik elágazás környékén megnéztem a minimapot, mert már kezdtem kicsit elveszteni a fonalat, és nem ártana tudni, hogy pontosan hol is vagyunk, merrefele kell visszajönni, de sajnos nem lettem okosabb. A térkép totál üres volt, mintha csak a pusztaságban bóklásznék, annyi különbséggel, hogy azon legalább az az egy-két fa jelölve lenne. Itt viszont abszolút semmi, csak az üresség. Úgy tűnik, tényleg egy ismeretlen területen járunk, ami korábban sosem volt megnyitva. Talán nem is tervezték, hogy valaha bárki is fog itt csatangolni, ezért nincs térkép. Teljesen felesleges lenne egy használaton kívüli területen...

Be is zártam a minimapot, jelen esetben értelmetlen. Pedig a falakat igazán jelezhette volna, elágazásokat, ha már a gonosz, rosszindulatú játékosokat már túl nagy luxus lett volna. De ez utóbbiakra van az észlelés jártasság, ami a következő elágazáshoz közeledve bejelzett. Egy fél pillanatra megálltam, mutatván a jártasság által jelzett irányba ha a kislány figyelt, majd a lehető leghalkabban, legkevesebb felesleges zaj keltésével közelítettem meg az elágazást. ~Gonosz, rosszindulatú játékosok~ A nodachit végig magam előtt tartottam, a derült égből támadások levédése érdekében. Azonban erre végképp nem számítottam. Egy vörös nőszemély, akit ha jól rémlik még egy koboldírtós harc során láttam, még régebben. Talán valami Kanami lehetett a neve? Nem igazán ismertem, sőt, körülbelül semennyire. Csak láttam akkor, és ennyi. És ott van az a furcsa japán fazon is, akinek a társaságában érkezett a lány. Hát, hogy is mondjam, nem az a kalandor típus így első ránézésre. Előbb nézem ki belőle, hogy valami vendéglőben játssza a pincért, mint halomszám mészárolja a mobokat. Lehet, hogy pont ráhibáztam, és valami hasonlót csinált azalatt a pár évben, amióta elkezdődött a SAO? Nem tudom, de valami nagyon bűzlik itt nekem, és újból eszembe jutottak a kísérőm szavai: "gonosz, rosszindulatú játékosok... meg fognak ölni mindenkit aki ártott nekik...". Lehet őrájuk gondolt? Egy vörös indikátoros Kanami, aki valószínűleg azt nem azért kapta a feje fölé, mert jól viselkedett. És egy zöld indikátoros japán csóka, aki első ránézésre rejteget valamit, főleg miután kinyitotta a száját...
- Halihó! Nem tudom, mit kerestek idelent, de itt nem juthattok át. – szólaltam meg határozottan, magam elé tartva a nodachit. - Nyugodj meg, minden rendben lesz – mondtam a kísérőmnek, rámosolyogva, kicsit próbálva megnyugtatni. Kanami következő mondataival viszont összeállt a kép. Elszólta magát, elég rendesen. - Felderíteni, mi? - fordultam vissza Kanami felé – Ha neked csak üzlet, akkor mondok neked valamit: a kovácsolásban van a nagy pénz. De adok még egy tippet: legyél mesterszakács, van egy olyan érzésem, hogy hamarosan hiányszakma lesz – mondtam határozottan, de az utolsó mondat végén elengedtem egy sunyi vigyort is. Valahogy nehéz lenne elképzelni ahogy a batár nagy fegyverét fakanálra cseréli csak úgy. Majd rövidesen folytattam – Valóban, nem kell verekednünk, de az két dologtól függ, és csak rajtatok múlik: először is, mi a francot kerestek itt? És az igazat, nem ilyen "felderítünk" meg "üzlet" meg hasonlók. Semmi mellébeszélés. A másik pedig az, hogy fogjátok magatokat, és szépen elmentek vissza, ahonnan jöttetek. - mondtam határozottan, ellentmondást nem tűrő hangnemben. Küldetésen vagyok, méghozzá nagyon fontos küldetést bíztak rám. Eszem ágában sincs elszúrni, elbaltázni, főleg miután belegondoltam az esetleges következményekbe. És ha továbbengedném őket, akkor veszélybe kerülne minden, főleg hogy Kanami elszólása után valószínű ők azok a gonosz, rosszindulatú játékosok, akikre a lányka utalt. Megkapom a feladatot, hogy megvédeni az ő féltett kincsüket, erre jönnek akik csak felderíteni akarnak. Nem kell hozzá négy diploma, hogy összerakja az ember, hogy ők pont az ellentétes oldalon állnak. Csupán az nem tiszta teljesen, hogy melyikük a főnök és melyikük a pulikutya? A hallottak alapján Kanamit rángatta bele ebbe az egészbe a csávó, hisz a csávó csak "felderíteni" akar, őneki meg csak "üzlet". Ez tűnne logikusnak, de ugye köztudott ,hogy semmi sem az, aminek látszik, és láttam már, vannak gonosz, mindenre képes emberek. Simán lehet az a verzió is, hogy Kanami az agy, és a csávó meg csak egy sima túsz, akit szükség esetén feláldoz, vagy kis színjáték keretében alaposan bemószerol, mint ahogy most tette. Ennek fényében pedig csak annyit tudok, hogy mindkettőt ki kell iktatnom valamilyen módon, és az ölés nem opció. Vagy visszazavarni őket a városba, vagy szorosan megkötözve itthagyva, ami kicsit problémás lesz, főleg mivel egynél többen vannak. Vagy csak kiütni őket valamivel, mondjuk egy kis kábító méreggel feljavított sörrel...  Mindvégig figyeltem, mire készülnek, a nodachit pedig védekezőleg tartottam magam előtt. Ha támadnak, levédem, ha újra támadnak, újra levédem. Ha el akarnak surranni mellettem, kitartom eléjük a kardot és vagy belefutnak, vagy megtorpannak előtte. Ha menekülőre fogják a dolgot, akkor pedig kapnak egy foszforeszkáló szikladarabot a fejükre. Azt hiszem, az összes lehetséges forgatókönyvet átgondoltam. Csak az összes többivel lehetnek problémák...


// az elején az NPC-nek feltett kérdés mesélővel egyeztetve

Ozirisz (45) - HP:210 | F:87 | E:121 | K:33 | GY:104 (114) | S:81 | P:85
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1359
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 46
Exp:
8662/8900  (8662/8900)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Chakna on Szer. Nov. 28, 2018 9:07 pm

KS csapat

Nem értek a programozáshoz, de nekem ez furcsa… Hogy mehet már be mindenki azért, mert valakik feltörték a kódot? Mindenesetre ha a jelenléte biztosítja, hogy nem fogok nem várt problémába ütközni, akkor igazából nem fogom miatta zavartatni magam.
Csapat… Hát.. Remélem, hogy a lányka "testvérei" tényleg hoznak még segítséget, mert bár utálom beismerni, én kevés vagyok egyedül egy csapat ellen…Úgyhogy úgy néz ki ebben most egyformák vagyunk a kis npc-vel.
Nem kell sok mobra számítani… Ez jó pont… Ahogy sorolja a dolgokat, rögtön írom is be azokat a bestárium keresőjébe.
Sűrű sötétség… Nincs túl sok élete, ellenben egyedül nem akarnék szembekerülni egy ilyennel…

- Erről a minbossról tudsz bármit, ami fontos lehet? -   kérdezek tovább. Minden apró információ életmentő is lehet, ha jól értem a helyzetet.
- Azt, hogy nagyon erős és hatalmas - tárja szét a kezeit a kislány - De ne aggódj, ha én azt mondom neki, téged nem fog bántani - próbál megnyugtatni és bólint is hozzá. Furcsa… Ha ilyen szinten a hatalmában van a kazamata, hogy elég egy mobnak szólnia, hogy ne bántson, akkor  mi szükségük van segítségre? Mindenesetre egyelőre nem teszek semmilyen megjegyzést.  Mostmár kíváncsi is lettem, hogy mi a fene ez az egész, és  miért keveredtem éppen én bele

- Ez minden? -kérdezem utoljára, mire a lányka bólint. Bezárom a menümet és ésnis bólintok.
- Rendben, akkor indulhatunk. - veszem a kezembe az íjamat, és néhány gyakorlott mozdulattal készenlétbe helyezem, hogy bármikor gyorsan tudjak cselekedni, ha kell.

Ismerős érzést kelt bennem a kazamata, bár közel sem olyan lenyűgöző, mint Solvik alatt a kék barlang. Próbálom megjegyezni az utat, de hamar rájövök, hogy ez a hely valószínűleg éppen úgy lett kitalálva, hogy ezt lehetetlenné tegye. A kistérképemre pillantok . Nem, miért is működne, ha azt akarják, hogy eltévedjen az ember.
- Ugye nem csak befelé, hanem kifelé is meg fogod mutatni az irányt? - kérdezem kicsit aggódva, hogy a küldetés végeztével az npc majd egyszerűen felszívódik, én pedig  kereshetem a kiutat hiába (Nem, egyálatlán nem bízom benne, hogy majd a teleportkristály működni fog)  
- Persze, hisz nekem is ki kell jutnom valahogy - mondja a lány. Ezzel megpróbálom megnyugtatni magam, és nem belegondolni, hogy ez a szöveg valószínűleg programozott válasz a kérdésre, ami egyáltalán nem garantálja, hogy ez így is lesz.
Eszembe jut, hogy valahogyan megjelölhetném a kivezető utat, elő is szedek egy darab szenet, hogy jelet hagyjak a falon, közelebb is lépek a következő elágazásnál a falhoz, de elkapom a kislány tekintetét épp amikor a szén hozzáér a falhoz, és végül leteszek erről az ötletről, bár ezen az egy helyen így is marad nyoma az ötletemnek…
Nagyon remélem nem hoztam ezzel rossz döntést. Csendben haladok tovább, és megpróbálom amennyire lehet megjegyezni a fordulókat, és a leágazásokat.
Egy ideje már megyünk egyre beljebb, amikor az észlelésem bejelez.
- Arra kellene mennünk? - kérdezem a kislányt, mira ő aggódó arccal bólint. Sóhajtok.
- Akkor gyere óvatosan mögöttem. Van előttünk valaki. - kérem meg, hogy biztonságban tudhassam, és haladok tovább, figyelve előttem, hogy kit jelzett az észlelésem. Előbb látom meg a nagy pajzsot, mint a körülötte lévőket, de ez is elég, hogy megálljak.
- Légyszives mondd, hogy nem ott kellene keresztülmennünk… - suttogom szinte magam elé, nagyon remélve, hogy nemleges választ kapok… - Egy ilyen labirintusban kell lennie valami más útvonalnak, vagy kerülőnek… - vagy bárminek. Csak ne kelljen arra menni, ahol az a pajzs van…  Minden bizonnyal új gazdájával, és annak a többi feszélyezően és kellemetlenül ismerős felszerelésével, és nyomasztó gondoskodásával együtt.

Ha mégis igenlő választ kapok, akkor nyelek egyet lemondóan bólintok,  és lassú léptekkel indulok tovább, matrázva magamban, hogy az RINNE pajzsa és RINNE felszerelése…
Nem kell sokkal közelebb mennem, hogy feltűnjön a Rinne mellett-mögött álló kislány, ako szakasztott mása az engem kísérő NPC-nek…
- Ő az egyik testvéred? - kérdezem a kislánytól, és innentől megpróbálok erre koncentrálni. Remélem Rinnet elég lesz megkérnem, hogy ne vegyen a pajzs védelme alá…
Még közelebb lépve biccentéssel üdvözlöm előbb Rinnet.
- Szia Rinne. Nem hittem volna, hogy egy ilyen helyen találkozunk újra - majd a vele lévő lányhoz fordulok, és felé is biccentek, de megvárom, hogy előbb ő mondjon valamit, mielőtt bemutatkoznék, vagy bármi mást mondanék neki.
Az észlelésem további jelzését követve visszafordulok a lovag lányhoz.
- Ki van ott? Láttátok őket? - kérdezem. Még egy ilyen "kellemes" meglepetés igazán feldobná  hangulatomat… 

Chakna (21) HP:90|FK:40|E:17|I:47|K:18|GY:31|S:20|P:65

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 711
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 17
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1529/1700  (1529/1700)
Céh: Artes

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Penelope on Csüt. Nov. 29, 2018 9:15 pm

JF

Penelope nehezen tudta eldönteni, hogy a lány ködösen fogalmaz, vagy csupán mivel számára egyértelműek az információk, úgy gondolja ezzel eleget is nyújt a kérdésnek. De örült annak, hogy legalább egy halvány fogalma is lett a dolgokról.
- Mire képes valójában az a „kocka”? – Kérdezett rá arra, ami érdekelte és ugyan már említett neki a lány némi információt, ott motoszkált benne az érzés, hogy nem kerek a történet. Viszont, ahogy a lány elmesélte az eseményeket, ahogy félt és rettegett, rossz érzés kerítette hatalmába az idomár lányt is. Csupán határozottnak akart tűnni, mégis leteremtette az npc-t.

Az útjuk folytatódott, a kérdések amik motoszkáltak benne, nem lettek végül feltéve, így csendben haladtak előre a mesébe illő barlangban. A világító gombák és halványzöld kövek varázslatosak voltak, bár sejtelmes árnyakat vontak a környezetükre amit megvilágítottak. Amikor elhaladtak egy-egy mellett az árnyékuk megnyúlt majd újra összezsugorodott, és a zöld fény átfestette az arcok tónusát egy természetellenesebb színre. Penelope még kezdő volt, nem használta a térképet, bármennyire is egyértelműnek tűnik, helyette amikor elhaladtak egy-egy elágazás mellett a megkarcolta a falat idomárkésével, jelezve merre is tartottak és tartanak jelenleg is. A gondolkodása inkább gyakorlatias, a kinti világ gondolkodásmódját alkalmazza inkább. A pet halkan topogott mellettük patáival, rendszerint a sereghajtó szerepét felvállalva. Mindhárman egy emberként figyelhetnek fel a mozgásra és a távolabb elhelyezkedő játékosokra. Nem volt elágazás, sem pedig letérő, egyazon folyosón helyezkedtek el játékosaink, így pedig nem volt menekvés. Megtorpantak és Pen igyekezett kissé a falhoz lapulni, és erre inteni az npc lányt is, valamint a petet aki nem követte a lány intését, jobb lábával gyengéden oda taszigálni, remélve hogy nem hagynak feltűnő árkényot. A jártasságok jutottak az eszébe, hogy fedezék nélkül könnyedén észrevehetik őket, ahogy ők is megtették ezt velük.
- Ismered őket? – Kérdezte meg az npc-től, a releváns kérdést, főleg mivel annyira hasonlít az egyik lány hozzá. Messze voltak még, így nem ismert fel jóformán senkit, akit ismerhetne is, bár derengett neki néhány neki alkat és arc a közelmúltból. A választ megvárva döntött, hogy miként cselekszik.
Amennyiben helyeslő választ kap, akkor tovább mennek, ha nem visszavonulót fújnak.


20-as Kiképző
Pontok:
Élet: 12x5=60
Fegyverkezelés: 12
Erő: 20
Irányítás: 14
Kitartás: 10x5=50
Gyorsaság: 13
Speciális képesség: 10
Páncélzat: 2

_________________
|Háttérszín:#badcfe| |Beszédszín:#ffff00|  |Pet:#eab551|
avatar
Penelope
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 33
Join date : 2018. Oct. 27.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Strea on Pént. Nov. 30, 2018 12:27 am


----------------------------------------------

Szophie:
Vezér hamar utoléri a szörnyet és elég hozzá pár karmolás, hogy el is tudja pixelezni azt: kiszabadulsz. Sok idő és sok táv sincs közted és a nagyterem között, így valószínűleg arrafelé veszitek az irányt, hogy még időben közbe tudjatok avatkozni. De elkéstek. Ha kirohantok, márcsak pár felszálló pixelt láthattok a terem közepén, meg a szörny hátát, amint éppen alábukik az alattatok elterülő, átláthatatlan ködbe.
Egyedül maradtatok.
Hogy mennyit várakoztok ott vagy továbbindultok-e, az rajtatok áll, a miniboss viszont egyelőre nem mutatkozik. A teremből azon kívül, amin ti érkeztetek, számos járat vezet sokfelé, így találomra kiválasztva az egyiket - vagy akár visszafordulva arra, amerről jöttetek - újra bevethetitek magatokat a labirintusba és ha így tesztek, újabb jó adag séta után elérkeztek egy olyan pontra, ahol érdekes módon valaki szénnel hagyott nyomot. Furcsa egybeesés, nem? Talán emlékeztet valamire...
Ekkor újabb üzeneted érkezik:

Morpheus-kapu#692-459-89 írta:Ha találkozol npc-vel, iktasd ki.

Egyelőre még eggyel sem találkoztál, de ebből lehet rájöhetsz, hogy idebent vannak már. Közben a térképed is csippan egyet, de mielőtt megnézhetnéd, miért, bejelez az Észlelésed: valaki közeledik az egyik hozzád közeli folyosóról.

Nem kötelező továbbindulni, de az üzenetet egy idő után ígyis megkapjátok.

----------------------------------------------

+1 meglepi:
Neked privátban küldtem a mesét Wink

Ozirisz, Kanami:
Kanami, a japán férfi feszülten bámul az npc-re és nem igazán érti, hogy te mit nem értesz a szituáción - az azonban megnyugtatja, hogy Ozirisz sem támad rögtön rátok.
- Azt mondtam megvédeni, nem azt, hogy nekiugrani - motyogja, a következő szavaidra pedig megrázza a fejét - Az nem lenne baj... Bár én a szakét jobban kedvelem - nyel egyet és próbál mosolyt erőltetni az arcára, szemét azonban még mindig a kislányon és annak védelmezőjén tartja - Én sem akarnék verekedni.
Az utolsó kérdésedre megintcsak összeszalad a szemöldöke: láthatóan nem tud dekódolni téged, bár nagyon igyekszik...
- Ő - mutat a kislányra - Őt - biccent Ozirisz felé - Az NPC-k általában ilyenek. Sírós szem, remegő kicsi test... meg ami még kell - feleli, de nemcsak neked szánja amit mond, hanem a kardforgatónak is.
- Mi tényleg csak felderítünk - mondja még a feltett kérdésre.
Nekidől a falnak és idegesen várja, mi fog történni.
A kislány egyelőre nem szól bele, csak csöndesen várja a fejleményeket, néha-néha Ozira pillantva aggódó arccal. Más nem történik... illetve mégis: Ozirisz Észlelése bejelez újra - még a beszélgetés közben valamikor, talán nem is veszed rögtön észre -, emellett a férfi térképe is becsipog, bár hogy miért, azt ti egyelőre nem látjátok. Hogyan tovább?

Kérlek várjátok mega plusz egy emberkét az írással, és reagáljatok az ő hszére is.

----------------------------------------------

Silence, Danee, Chara, Ditto:
Danee első kérdésére csak bólint a férfi: igen, jól halad a felderítés - de hogy melyik a jó irány, azt honnan is tudhatná... amikor azonban találkoztok a többiekkel, értetlenül bámul a lovag határozott "nem"-jére:
- Játékosok ellen nem védesz meg? - teszi fel a kérdést - Nem kell kinyírni őket, azt én se kérném - vég sértődött arcot és rettentő ideges lesz, az azonban megnyugtatja, hogy Sil kézbe veszi rendesen a kardját és elé áll - Én se szeretnék harcolni... - rázza meg a fejét a lovag következő mondataira. A kapucnis srácot figyeli szüntelenül és igyekszik minél távolabb helyezkedni tőle, ahogy továbbindultok. Ekkor érkezik Ditto, még épphogy elkapva titeket, de ha mennétek tovább anélkül, hogy kérdéseit válaszra méltatnátok, ettől még nyugodtan megtehetitek - kérdés, hogy utánatok fordulnak-e.
Chara, a te npc-d azonban nem hagyja szó nélkül:
- Ha kézbe veszik, az már rég rossz! - kiáltja sírósan - Úgy elküldhetik bárkinek azonnal... és... ha bekerül az inventoryjukba, vége... - fakad sírva - Ezért kell azt megakadályozni, hogy egy métert is továbbmenjenek! - mondja a szemedbe határozottan - Nővérkém, nővérkém, mondd meg neki te is! - látja meg ekkor Dittót és vele a testvérét. Amaz bólint és ökölbe szorított kézzel fordul Chara és Dittó felé:
- Nem mehetnek tovább...!
A japán férfi térképe ekkor becsipog, de ti még nem látjátok, miért.

Ditto, a kislányt nem zavarja a becézésed és enged szedni a gombából is, miután elmesélte, hogy ezek világító gombák.
- Cél a kincs! Az itemünk... - mosolyog rád. Ha odaértek a többiekhez, a kérdésedre csak bólint és ugyan mögötted maradva, de igyekszik oda a testvéréhez, aki már észrevett titeket. Azt, hogy a japán férfi és a másik npc mit mond, már hallod te is - a kérdés márcsak az, hogy engeded-e tovább a másik csapatot, avagy sem?

----------------------------------------------

Riko, K1, Leonard, Penelope:
Riko, a férfi higgadtan feltápászkodik a földről és bólint:
- Természetesen - mondja a fizetséggel kapcsolatban.
- Keresni éppen semmi konkrétat. A kazamata széleit, járatait - feleli később és igen, folyamatosan nézegeti a térképét, hogy mi a helyzet.

Miután találkoztatok és Leo minden igyekzete ellenére nekiugrik, a férfi idegesen dől neki a falnak:
- Ezt semmilyen bónusz nem éri meg... - motyogja, majd előhív egy flaskát (a területen erős szaké szaga kezd el terjedni) és jól meghúzza azt. K1 megjegyzésére igyekszik nem odafigyelni, de látszik rajta, hogy ez az egész szituáció frusztrálttá teszi.
Eközben az npc kislány Leo nyugtató szavaira felel:
- Csak ne akarjanak továbbmenni - mondja - Ha most eltűnnek, az jó - bólint és nyeli vissza a könnyeit, az azonban nagyon nem tetszik neki, amiket a férfi Leonak mond. Leo első reakciója annál inkább - egészen addig, amíg az utolsó részhez nem ér. Kicsi kezei ökölbe szorulnak.
A japán férfi újra meghúzza a flaskát, majd válaszol Leonak:
- Nekem a feltérképezés a feladatom - mondja - Nekik pedig, hogy megvédjenek. Az itemnek pedig, amiről beszélsz, semmi köze az npc-k respawnjához - mélyen Leo szemébe néz, úgy folytatja - Ahhoz kell, hogy több játékos járjon úgy, ahogy te és Ilja - mondja ki a szót, tartva a szemkontaktust, a fel nem tett kérdésedre is válaszolva rögtön - Igen. És én tudom, miért vagy játékban - bök a lábaid felé, de úgy, hogy a többiek számára ne legyen egyértelmű a mozdulat, de te, Leo tisztán lásd.
- A kiscsaj... kiscsajok előtt azonban nem mondok semmi többet - húzza meg a szakét újra és pillant az érkező Penelopéék felé. A térképe is becsipog a beszéde közben, de egyelőre rá se hederít.
A kislány Leot nézi erőteljesen, és HA Leo gesztusaiból úgy érzi, vesztett helyzetben van, könnyes szemekkel de mégis határozottan kiált felé:
- Ha átállsz hozzájuk, leviszem a szintedet újra egyesre! - mondja remegve, de egyelőre nem mozdul.

Penelope, a kislány azonnal felel:
- Az biztosítja, hogy respawnolódjunk. Ha elveszik tőlünk, megszűnünk létezni - görbül lefelé a szája széle. Ahogy a falakra karcolásokat nézi, lehajtja a fejét és két könnycsepp landol a földön - Tehát nem bízol bennem... - motyogja szomorúan. De azért mentek tovább.
- A kislány a testvérem - súgja neked, ahogy észreveszitek a csapatot - A többieket nem... - teszi hozzá, de ekkorra már láthatod és hallhatod, hogy téged ők már észrevettek. A párbeszédet is hallod, ami lezajlik köztük, az npc-d testvérének szavait is (ha kimondja őket), orrodat pedig csípheti az erős alkoholszag, ami a japán férfiből árad.

Leo npc-jének utolsó mondata miatt érdemes lenne ebből a csapatból most Leonak írnia először.

----------------------------------------------

Chan, Rinne, Chakna:
Rinne szavaira a kislány elcsodálkozik, majd a pajzs felé bök:
- Hát... de nekünk tovább kéne mennünk - mondja - És ha visszafordul, közelebb lesz az itemhez - teszi hozzá lefelé görbülő szájjal. Ekkor látja meg a testvérét, és már integet is neki széles mosollyal. Chakna, a te npc-d nagyjából akkor látja meg a testvérét, amikor te kerülőutat javasolsz, így igazából nem is válaszol neked szóban, inkább tettekkel: odaszalad a tesójához és átölelik egymást, majd mindkét npc meghajol és köszön annak, akivel eddig még nem találkozott.
Majd mindketten a pajzs túloldala felé figyelnek.

Eközben Chancery, neked - érdekes módon - üzeneted érkezik:

Morpheus-kapu#692-459-89 írta:Ha találkozol npc-vel, iktasd ki.

És ahogy az üzenetet olvasod, a térképed is becsipog, de a privát üzenetek menüje egyelőre kitakarja, hogy pontosan miért. Hogyan tovább?

+Hinari:
Rohansz tovább. Talán felfigyelsz rá, talán nem, de a falakon itt-ott karcolások látszanak egy-egy elágazásnál: nem az összesnél, amerre épp fordulsz, de azért előfordulnak. Közben - érdekes módon - üzeneted érkezik:

Morpheus-kapu#692-459-89 írta:Ha találkozol npc-vel, iktasd ki.

Magyarázatot nem fűzött hozzá, de azt eddig se nagyon kaptatok. És minthacsak az üzenetküldő előre tudta volna, bejelez az Észlelésed, nemsokára pedig meg is pillanthatod a folyosón előtted álló csapatot: egy számodra valószínűleg ismerős íjászlány, egy vörös indikátoros lovaglány, egy különösen nagyméretű pajzs, ami eltakarja a túloldalán lévő személyt (pedig jelzi az Észlelésed, hogy van ott valaki) és... két npc kislány. Emlékszel még, mi volt az utasítás? A magas szintű Rejtőzésed és Lopakodásod miatt pedig egyelőre senki se vesz észre...
Közben becsipog a térképed is, de talán jobb, ha egyelőre az előtted állókkal foglalkozol. Vagy inkább hátat fordítasz és másfelé veszed az irányt, ahogy eddig?

----------------------------------------------

Köszönöm, hogy ennyire pörögtök! \o/ Mivel mindenki ilyen hamar írt és én is tudtam mesélni, a következő határidő mához egy hétre lesz. Igyekezzünk úgy alakítani, hogy dec végéig +1 kör beleférjen még, ha szükséges ^^
Tehát a határidő: December 6. 23:59
Hajrá mindenkinek! Wink

_________________
Színeim: #c997c8 4e4557
Adatlap
Staff feladatkörök
avatar
Strea
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1336
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
0/0  (0/0)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Mirika on Pént. Nov. 30, 2018 12:46 am

Mesélés:
Felhívtak. Viszonylag sürgős ügyben, és ahogy odaértél - el is mentek érted autóval -, már feküdhettél is fel az ágyra és kaptad a kezedbe a sisakot. - Egy itembe rejtett programot kell megtalálnod, ami valószínűleg egy kis fehér kártya - lép oda hozzád a férfi, láthatod rajta, hogy ideges - Rögtön egy kazamatába küldünk be, ahol már lesznek páran. Nemrég a tudomásunkra jutott az is, hogy a játék npc-k segítségével védekezik, tehát ha látsz npc-t, próbáld meg minél hamarabb eliminálni. A lényeg, hogy minél kevesebb információt tudjon meg arról, hogy miért vagy, vagytok bent. Pár munkatársam odabentről is toboroz segítséget. És ami a legfontosabb: ma éjfélig van csak időd rá. A térképedet frissítettük, sok szerencsét! Ez lesz a második alkalom, hogy azóta belépsz a Sword Art Online játékba. Az első nem sikerült valami fényesen, a következményei azóta is látszanak, a karakterlapodon és a kinézeteden is. De ez egy másik történet... Most foglalkozzunk ezzel. Egy gombák és kövek által zöldesen megvilágított kazamatába kerülsz és a fekete területeket kell bejárnod, keresve azt az itemet, amiről a férfi odakint beszélt neked. Egy ideig semmi sem történik, csak haladsz előre egyenesen... még mobok sincsenek... aztán egyszerrecsak hangokra leszel figyelmes az egyik elágazásnál. Közelebb érve először az npc kislányt szúrhatod ki - ő van hozzád a legközelebb -, amint a falhoz húzódik, mellette pedig (ha az Észlelése miatt feléd nem fordult, úgy neked háttal) egy meglehetősen ismerős, fekete fazont Lángoló Nodachival a kezében és JL-es céhlogóval a feje fölött. Vele szemben egy vörös indikátoros harcos nő és egy japán férfi állnak, éppen beszélgetnek valamiről. Emlékszel még, mi volt az utasítás? Azóta az npc kislány is észrevett már...

Kinti világ:
A rettegett telefonszám. Nem voltam velük rossz viszonyban, segítettem nekik, cserébe ők is segítettek nekem, meg hát azért illett nem elfelejtenem, hogy nekik köszönhetően voltam most itt, és nem egy VR-világba bezárva. Persze a hála az idővel megkopik, és annyi marad belőle, hogy “mi van már megint?!” arckifejezéssel veszem fel a mobilom, amikor jön egy ilyen hívás. Mondjuk ennyire sürgős még talán sose volt nekik, szóval kicsit értetlenül álltam az események előtt, és mivel az első kérdésük az volt, hol vagyok, számíthattam rá, hogy pár perc alatt megjön értem a hírhedt fekete autó. Vagyis most egy terepjáró. De mindegy, lényeg, hogy relatíve gyorsan el kellett köszönnöm a társaságomtól. Mázli, hogy ez annyira nem volt furcsa, viszonylag sokszor kell sürgősen eltűnnöm.
Attól viszont megint összeugrott a gyomrom, hogy megláttam az ismerős belépési felületet. Vagyis igazából most láttam harmadszor vagy negyedszer, elvégre itt nem volt olyan, hogy minden nap kiléptél, meg beléptél. Egyszer léptél be, és annyi. Én voltam az a “mázlista”, akit cirka két hete visszaküldtek teszt jelleggel. Voltam olyan hülye, hogy belementem, még szabályosan izgatott is voltam. A virtuális környezethez az ALO miatt teljesen hozzá voltam szokva, ideális alanynak számítottam. A pszichomókus szerint is túltettem magam az eseményeken. Hát… nem teljesen. Egy órát voltam bent akkor, különösen vigyáztunk rá, hogy senkivel se találkozzak, de ebből az egy órából harminc percet kétségbeeséssel töltöttem, a másik harmincat meg azzal, hogy igyekeztem megszokni, nem repülhetek csak úgy át egy szakadékot Rolling Eyes Utána meg volt pár rémálmom, szóval tartottunk egy kis szünetet. Tudtam, hogy a szünet nem fog sokáig tartani, szóval igazából nem lepett meg, hogy jött a telefon. Az egy kicsit jobban, hogy a fazon egy kész küldetést rakott elém, magyarán behajított a mély vízbe. Biztosan látta az arcomon, hogy legszívesebben megfojtanám, de ha ennyire baromi fontos volt a dolog, akkor meg kellett tennem nekik. Szóval… link start!

A kazamatában zöldes félhomály fogadott. Nyilván az első dolgom az volt, hogy lecsekkoltam az adatlapom, de csalódottan kellett tudomásul vennem, hogy nem tudták kijavítani a konvertálási hibát. Level 1… Felsóhajtottam, majd a mellettem pattogó cuki kis lényre néztem, és rámosolyogtam. El nem tudom képzelni, hogy sikerült ezt a katyvaszt összehozni. A szintveszteség nyilván rohadt bosszantó volt, bebuktam az összes itemem és jártasságom is, cserébe viszont volt egy pici dragoonom, és egy ALO-avatarom… Hát, gőzöm sincs, hogy ez mennyire jó kompromisszum, de hogy egyedi maradtam, az tuti!
- Gyere Momo, menjünk :3 - tartottam a kezem a sárkányfiókának, aki nyomban a vállamra is szökkent, és egy vidám csivitelő hanggal jelezte, készen áll. Jó neki, én nem tudtam, készen állok-e. Ami pozitív volt, az a felszerelés, amit biztosítottak nekem. Emiatt nem éreztem magam totál védtelennek, megvolt az illúziója, hogy nem vagyok teljesen béna. Az pedig ugye megint egy másik dolog, hogy ez az izé, ami a vállamon lovagol, az a tündérvilágban egy bazinagy, félelmetes, tizenöt méter hosszú, tűzköpő hátas volt, itt meg egy ölelnivaló falat, ami inkább füstöt köhög, semmint tüzet fúj. Ha szerencsém van, meg tud gyújtani egy cigit Rolling Eyes
Ami ténylegesen zavart, az a vakságom volt. Olyan értelemben, hogy nem tudhattam, mi van a folyosó sarkán túl, miközben éppen egy tökismeretlen terület rajzolódott ki körülöttem a térképen, ahogy haladtam előre. Egyelőre az idővel nem foglalkoztam, igyekeztem óvatos maradni. Bennem volt a reflex, hogy ha meghalok, akkor elveszítek egy csomó expet és idő, amíg újra tudok spawnolni, pedig itt nem volt miből veszíteni, és valószínűleg kidob a szerver. De ezt még nem próbáltuk ki, és nem is akarom kipróbálni. Viszont ha már Észlelésem és egyebeim nem igazán voltak, a hallásom még szerencsére megvolt, szóval kiszúrtam a hangokat az elágazás közelébe érve. Momo rögtön morogni kezdett, úgyhogy csendre intettem a füle tövében vakargatva őt. Ezt szerette leginkább. Furcsa volt nagyon ilyen picin látni, bár viszonylag hosszú ideje ismerjük egymást, de mégis… ez egy új oldala volt a kislánynak.
Kikukucskáltam a sarok mögül, és négy alakot pillantottam meg. Egy NPC kislányt, és három játékost. Az egyik ismerős is volt, de azt már nem tudtam, hol és mikor találkoztunk. A céhlogóját viszont tutira felismertem, és be is saccoltam a srácot valahová a 30-40. szint közé. Ez volt az a kategória, hogy ha meglegyint, akkor is végem Rolling Eyes Azonban ki kellett iktatnom az NPC-t valahogy… ó a francba, észrevett! Oké, nyugi, valószínűleg nem csak ő fog kiszúrni. Küldjem Momót? Van ööö… talán tíz HP-ja, de legalább mozgékony és cuki. Nem, nem fogom megkockáztatni, hogy a tündérvilágban ropogósra süt. Másik terv kell… és másik terv van is.
Tettem két lépést hátra, majd sietősen kerültem elő a sarok mögül, idegesen magam mögé nézve. És ahogy szembetalálkoztam a négy alakkal, úgy torpantam meg, végignéztem rajtuk, és a kislányt meglátva összerezzentem. Momo nyomban felreppent a vállamról, és morogni kezdett rájuk.
- Halihó… izé… nyugi Momo, ez nem biztos, hogy ugyanaz a kislány - kezdtem bele, majd a sárkányfióka felé néztem, próbálva nyugtatni őt. Tudtam, hogy egyszerű szavak úgyse segítenek - Haaa… titeket is a kislány hozott le ide, én nem maradnék a közelében a helyetekben - fogalmaztam óvatosan, miközben lassan mozogtam feléjük, minél távolabb maradva az NPC-től - Engem megpróbált megtámadni, mert nem azt csináltam, amit mondott >.> - néztem a kislányra szúrós szemekkel - Szerintem még mindig a nyomomban van :/ - pillantottam hátra - De ha négyen vagyunk, akkor talán nem merik megtenni - sandítottam az NPC-re újra, és elő is húztam a fapálcám, mintha arra számítanék, hogy ő is agresszív lesz. Közben meg rimánkodtam, hogy a fiú ne ismerjen fel, bár... izé... tuti nagyon meg fog nézni. Mármint... ez nem az a hely, ahol mindenki cicafület meg farkat visel.

_________________
avatar
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2250
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Globális event] Rendszerhiba

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.