[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Go down

default [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Zekken on Vas. Ápr. 16 2017, 18:57

[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 06bf9c53-682a-4a25-a950-faf34c4ff14d


Az eventről:




Egy hónapos határidőtök van. -> Május 16.
× Nem lesznek külön körök, viszont ügyeljen mindenki az események betartására, különben egyénileg elbukható.
× Akár egyedül is megcsinálható, viszont a kooperatív és kreatív hozzáállást külön jutalmazom.
× A ritka jelmezek(bárány;kakas;átlátszó) - is külön jutalmat ér majd. - A pletykák szerint.
× Bárki megcsinálhatja, multik is. - Értelemszerűen a multi önmagával nem játszhat! -
× Minimum 1500 szót kérnék.









Aincard nem csak az első, de az összes szintje hirdeti a fenti címet, szórólapok de még plakátok formájában is. Akit érdekel pár kattintás után rögtön a feladatok sűrűjében találja magát.

Bár már aznap reggel szokatlan eseményekre figyelhetsz fel, mint például jelmezes emberkék csinálnak magukból komplett idiótát (kisebb nagyobb örömmel), különféle pletykák... és a szerencsés még egy közel két méter magas tojást is megpillanthat - elgurulni maga mellett, hangos dongással. - Tehát te döntesz! Részt veszel-e, ebben az eddig elmebajnak tűnő feladatsorozatban, vagy megpróbálod megőrizni az eddig kialakított jó hírneved. Ha választottál és nem tojsz be attól, hogy megítéljenek, vagy kínosan vicces helyzetekbe keverd magad, akkor a feladatok is hozzád tenni fognak, kiegészíteni, kiemelni a szürke napok homályából.

1.- Feladat:
A plakáton megnyitott feladat egy npc-hez vezet el, méghozzá Bianka nénihez. Van aki már találkozott vele, akad aki csak most látja először, de a kedves kis nénike, hamar ki is adja a feladatotokat. A növényház gondozója szeretné ha segítenétek neki. Méghozzá felvennétek a nyuszikák feladatát, és tojásokat rejtenétek el szerte Aincardban. A kezetekbe is nyom egy kosárkát, benne legalább ötven kihímezett tarka tojáskákkal, a tetején viszont egy dobozkával, amit kinyitva talán meglepő - talán nem - de a kis doboz ellenére egy rátok méretezett jelmez jelenik meg.

Jelmez kidobása.:

Először a szín, egy 12es kockával.
1 - Fehér
2 - Tarka /Barna, fekete/
3 - Rózsaszín - Fekete  farok része.
4 - Fekete
5 - Tarka /Barna, fehér/
6 - Lila - A mancs része fekete.
7 - Barna.
8 - Citromsára - Narancs színű a hasa része.
9 - Tarka /Okker sárga és barna./
10 - Fehér
11 - Fekete
12 - Átlátszó - Igen, igen. ^^" (Gumírozott anyaga van, mint egy esőkabátnak.)


Majd jöhet a lényeg:
1-4 - Nyuszi jelmez.
5-10 - Csibe jelmez.
11 - Kakas.
12 - Bárány.

/Tehát ide kérnék majd dobni, kétszer tizenkettes kockával. Első a szín, második a jelmezt adja majd meg. /

A feladatot akkor tudjátok csak folytatni, ha felvettétek a jelmezeteket. Majd a feladat adott: Aincard területén rejtsétek el, a 40-40 tojásotokat. Ha a feladat végeztével megpróbáltátok levenni a jelmezt, figyelmeztető üzenetet kaptatok, hogy elestek a jutalomtól.

2.- Feladat: Amint sikerült mindent kellőképp elrejteni, felvillan a következő feladat. A Búbánat fogadó tulajdonosától. Mégpedig rajtatok a világ szeme. Chick Norris - A másfél méteres kakas. - Ami a fogadós petje, aki elvesztette szíve választottja tojását. Ami egy két méteres valódi - hímzés mentes - gömbölyded, egészséges tojás. Ismertetőjegye: egy halvány-rózsaszín masnival van átkötve. A feladatotok: találjátok meg, és vigyétek vissza.
Íme a kihívás: Leljétek meg,  az első szinten egy két méteres tojást és csalogassátok vissza a fogadóba. A fantáziátokra van bízva, bár azzal számoljatok, hogy épségben kellene visszajuttatni, és hogy nem fogja magát könnyen adni. Vízen, bokron (falon) át, de menekül. Na, mivel sikerül megszelídíteni?

3.- Ha sikerült visszajuttatni a masnit meg is kapjátok a tojásról, viszont még mindig nincs ám vége. Hisz jön a következő globális feladat: A játékosok létszámától függően van egy halom tojás elrejtve, van fél órátok, hogy felforgassátok a szinteket. Lehet taktikázni, egész Aincard őrjöng, és mindenki panaszkodik a kevés időre. Ha a saját tojásaitokat is meg próbálnátok összegyűjteni: rossz hírem van. Azokat nem találjátok, és még időt is veszítetek. Ha ez megvolt, megkapjátok a jutalatotokat és megválhattok a jelmeztől is.



[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Divider1
Kérésre az utolsó haladék, 06.17. - Szombat, 17:00- zárás!


A hozzászólást Zekken összesen 6 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 12 2017, 17:55-kor.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
Zekken
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Hinari on Szer. Május 10 2017, 18:11


Egy sárga-barna tarka csibe.
Itt-ott a jelmezből kilógó, szőke tincsekkel, melyek talán bele is illettek a képbe, hiszen nem ütöttek el nagyon még árnyalatban sem, feltéve ha nem a maskara barna foltjaihoz néztük azokat, amik elfoglalták a ruha egy kar-szárnyának a felét, egy kisebb részt a hason és a bal váll környékén, valamint - az aktuális tulajdonos legnagyobb elégedetlenségére - a fenék egy, hát, elég félreérthető helyét is. De talán ennyit a barna foltokról, hiszen a jelmez egészét mégiscsak a sárga uralta s ekképpen ez látszott akkor is, amikor a lány elszáguldott benne a Kezdetek Városában lődörgő, meglepett játékosok sokasága előtt: egy okkersárga, nevető csík.
Majd követve azt a csíkot, egy nálánál lassabb feketecsibe-fiú is.

- Kapj el, ha tudsz! - nyújtottam a nyelvemet a mögöttem lemaradó Alnak nevetve, félig hátra is fordulva közben, hogy lássam párom ziháló arcát, amint próbál (vagy épp nem próbál?) utolérni - Bár úgysincs esé... hupsz ^^" - csúsztam el a macskaköveken majdnem, tekintettel az újonnan beszerzett jelmez cipőrészének gumírozottságára, és csupán egy a közvetlen közelemben álldogáló nyuszi mentett meg attól, hogy hasra vágódjak. Mondjuk nem igazán örült neki, mivel estemben majdnem lehúztam róla jelmezének alsóját, de hamar továbbállt, így egy bocsánatkérés után már én sem éreztem rosszul magam miatta. Inkább bevártam Alexet.
- Szerinted merre induljunk? - kérdeztem tőle tűnődőn, meglóbálva a kezemben lévő kosárkát, majd szabad kezemet szemellenzőnek használva fordultam körbe, megfelelő helyet keresve. A város egészen biztosan tele lesz, én azonban egy ennél trükkösebb, kevéssé látogatottabb részt szerettem volna telerakni: valami olyat, ami minden játékos számára elérhető (azaz az első szinten van és nem például a céhház területén), mégsem teljesen egyértelmű, tehát nem egy mező vagy egy ház virágos kertje. Aincradba pedig egészen biztos voltam benne, hogy több ilyesmi rész is bele van programozva, s akár egyikünk találta ki a tökéletes helyet, akár együtt jöttünk rá, de végülis egymás kezét fogva, könnyed csevegés közben folytattuk utunkat a célállomásunk felé.
Többször is voltunk már ott. Idebent töltött életünk kevésbé napos időszakaiban, amikor valamelyikünknek szüksége volt egy kis csöndre és békességre - és persze a másikra. Mennyiszer támogattam a fiút e köves ösvényeken felfelé, és ő ment, ment és közben felejtett, megnyugodott, elesett de sosem állt meg végleg. A fák óvón takarták el könnyeinket, és errefelé akkor sem járt már senki, magányos kirándulóknak éppen megfelelő volt tehát.
Felfelé másztunk, a palota kertjének végén kezdődő utat követve, erdőn és kicsiny tisztásokon át.

Valaki azonban mégiscsak volt itt. Észlelésem már az első kanyarnál jelezte, alakját viszont csak a harmadik után fedeztük fel, egy kicsit lelassítva, már ami engem illet. A szintem miatt a mobok nagy ívből elkerültek minket, így csak játékos lehetett - egy ilyen ösvényen, és egyedül? Egy kicsit talán megbántam, hogy ahogy Bianka néni odaadta a dobozt, rögtön felvettem a jelmezt mi benne lapult: így, csibeként még akrobatikával se biztos, hogy működnek a jól betanult védekező mozdulatok. Intettem Alnak, majd aktiválva a rejtőzést és a lopakodást suhantam előre, egészen addig, amíg az idegen már egészen közel nem volt. Elmosolyodtam. Egy barna-fekete csibe hajolt éppen egy bokor mögé, elrejtve kosarából egy szép piros tojást. Egyetlen hang nélkül lépdeltem mögé, majd ugrottam mellé egy "Búú" - kiáltással, hangosan nevetve fel az esetleges meglepettségén.
- Furcsa téged barnában is látni. Bár a fekete az stimmel - néztem végig rajta még mindig fülig érő szájjal, miközben Al is csatlakozott a csapathoz. Vagy éppen Ozi csatlakozott mihozzánk? - Jó korán kelhettél, hogy már itt vagy - mondtam derűsen, lopva nézve csak a fiú kosarába, mennyi van még benne a negyvenből - Mi még csak párat rejtettünk el felfelé menet. A többit a felső tisztás közelében gondoltuk - magyaráztam, az említett irány felé mutatva közben, csakhogy Ozirisz a karhoz csatlakoztatott szárnyakat is láthassa. Ő egy kicsit másmilyen csibe volt, mint én, de a városban több különbözőt is láttam, így nem lepett meg a differencia. Volt odalent lila csibe is, meg fekete vagy éppen rózsaszínű - úgy tűnik az event tervezője sokmindenre gondolt.
- Csatlakozol hozzánk egy darabon? A tisztásról nagyszerű kilátás nyílik a városra. Elrejthetnénk a maradék tojásokat, aztán tízóraizhatnánk együtt - fordultam céhtársunk felé, biztatón bólintva mellé: hiába voltunk eddig kettesben Allal, Ozi nem zavart meg most semmit. Ilyen jelmezekben esélye sem lett volna rá, ugyebár  ;P
S ha a fiú beleeggyezett, hármasban, ha nem, akkor pedig kettesben mentünk tovább és rejtettünk el minden tojást, ami a kosárban volt: párat nagyobb fűcsomók mellé, egyet-egyet az ágak közé tettem, de volt olyan is, amit a fenti sziklák repedéseihez illesztettem oda.


Word count: 740
Játékosok a hszben: Alex, Ozirisz és egy karinak ismeretlen nyuszijelmezes játékos, akit ha valaki akar, megtestesíthet
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3756
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi14712/10100[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (14712/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Ozirisz on Kedd Május 23 2017, 20:01

Húsvét. Nem különösképp mozgatott maga az ünnep, leginkább az maradt meg bennem, hogy végre egy kis pihi. Húsvéthétfőn nincs iskola, nem kell menni dolgozni, avagy hosszú hétvége. Ez pedig sajna elég ritka a kinti világban. Ha jobban belegondolok, már-már el is felejtettem az Aincradban töltött évek alatt, hogy milyen amikor belefárad az ember a szürke hétköznapokba, csak a munka, csak a rohanás, és több hétnyi, hónapnyi rohanás után végre egy kicsit megállhat az ember, kifújni magát. Itt, Aincradban szerencsére máshogy mennek a dolgok. Gyakorlatilag akkor pihen az ember, amikor szeretne, ha éppen nincs kedve a mobokat aprítani nap hosszat, akkor nem muszáj, legfeljebb egy kicsit lassabban fejlődik. Kinthez viszonyítva a megélhetés is könnyebb, gondolok itt ilyenekre, mint étel-ital, szállás. Igaz a felszerelések és az itemek amiknek elég rendesen megkérik az árát a boltban, de ez még bőven belefér.
No de vissza a húsvéthoz. Mint minden valamire való MMO-ban, itt is felbukkantak az ünneppel kapcsolatos dolgok, kezdve a csokinyuszitól egészen a speciális küldetéseken át az eventig szinte minden. Épp egy ilyesmire lettem figyelmes, amikor sétálgattam a Kezdetek Városában. Egy figyelemfelhívó plakát. Majd rögtön az első feladat, hogy keressem fel Bianka nénit. Valahonnan ismerős volt a neve, majd egy kis gondolkodás és a térkép átbogarászása után be is ugrott: a Növényház. Még egy időben fel-felbukkantam a Növényházban párszor, amikor csak egy kis pihire és nyugira vágytam. Vagy csak kiszellőztetni a kobakom. Vagy csak mert olyan kedvem volt. De mostanság nem jártam arrafele, szóval ha más nem, egy kis nosztalgiázásnak mindenképp jó.
Sietve el is indultam az említett helyre, avagy mi is vár ránk. Útközben csak néztem ki a fejemből, ahogy szembe jött velem egy-egy nyuszi- vagy csirkejelmezbe bújt játékos. Hirtelen nem tudtam hová tenni a látottakat, bár pár lámpaoszloppal későbbre már el is felejtettem.
Aztán akkor állt össze a kép, amikor Bianka nénitől megkaptam a tele kosár tojást és a dobozkát, a barna-fekete csirkejelmezzel. Ezt a sok tojglit el kell rejteni Aincradban, méghozzá ebben a jelmezben. Ami elsőre furcsa volt, hogy a ruha pont az én méretem. De tény és való, elég hülyén nézhetek ki így csirkének öltözve. Legalább lehetett volna az egész jelmez fekete, az jobban passzolna hozzám. Maga a feladat nem tűnt túl nehéznek: csak el kell rejteni a tojásokat. Kifelé menet el is kezdtem, kapásból az első útbaeső bokorba került az első. Aztán egy ablakpárkányon felejtett üres üvegbe került a következő. Majd pár kanyarral később jött egy kósza ötlet: az egyik utcai lámpa tetejére felmásztam, Gyertya Kristály ki, és a helyére egy szép piros tojás. De ezzel csak a következő probléma jött: mit kezdek a frissen kiszedett kristállyal? És szintén egy hirtelen agymenés, hogy a következő ház ablakában levő virágcserepek közül az egyik üres volt. Na, ott biztos szépen fog mutatni este, és kis szerencsével még a többi virágot is megvilágítja egy kicsit. És tudatosult bennem, hogy Halloweenkor hogyan fogok vagány töklámpásokat készíteni.
Időközben került festett tojás egy alacsonyabban levő faágon levő madárfészekbe is, a madárka meg ha hazatér biztos kikeltet belőle egy nyuszit. Elvégre itt, a SAO-ban minden lehetséges!
A tojások nagy részét viszont vittem magammal tovább. Valami azt súgja, hogy lesz egy olyan része is az egész mókának, hogy meg kell keresni a tojásokat, és épp ezért nem a legbölcsebb dolog mindet olyan helyre rakni, ami túl feltűnő, vagy túl nagy a tömeg. Így olyan helyeket választottam, amerre kevesebben járnak. Néhány tojást elrejtettem a céhház udvarán is, a bokrok alá. Jeanie is biztos örülni fog, ha meglátja. A virágoskertbe is került egypár, Hime biztos ma is eltölt egy kis időt a virágok gondozásával, és ha meglátja őket, azzal már szereztem neki egy kis örömet.
Majd a Palota feletti erdős-mezős rész felé vettem az irányt, itt-ott elrejtve egy-két tojást. Aztán amikor az egyik bokorhoz hajoltam le, hirtelen valaki megijesztett. Nem számítottam társaságra, és abszolút el voltam gondolkodva, és az a váratlan „Búú” tényleg váratlan volt. Olyannyira, hogy megugrottam egy kicsit, de ez épp elég volt arra, hogy beestem a bokorba, ahogy azt kell.
Amikor kikászálódtam, akkor tudatosult bennem, hogy mi is történt: Hinari tréfált meg ezzel a megijesztéses dologgal, és Alex. Mindketten csibejelmezben, mint én.
- Nekem is furcsa – válaszoltam a lánynak – jobban örültem volna egy teljesen feketének, de ez sem rossz. - elvégre ha Bianka néni valahonnan ismert annyira, hogy pont jó méretű jelmezt adjon, akkor a színt is tudhatta volna. Mintha a neheze menne, de a könnyebb része nem. Vagy... eleve barna-feketét szánt nekem? Vajon mit jelenthet? Talán az átmenet, a múlt és az ismeretlen jövő között? Vajon azt is tudja, mit hoz számomra a jövő? Ezt azért kétlem...
- Korán, de vannak akik korábban. Elég nagy tömeg van odalenn, ezért is kerestem valami kevésbé forgalmasabb helyet – reagáltam a korán kelés témára. Alapból későn kelő, későn fekvő, reggel sokat lustálkodó típus vagyok. De van, hogy csak úgy megébredek, és felkelek... mikor hogy alakul – De ti sem panaszkodhattok, rajtatok kívül még mindenki alszik, nincs semmi mozgás a Palota környékén...
- Én már elrejtettem párat a városban, néhányat a céhház udvarán, meg idefelé jövet is egyet-kettőt, de még vagy fele megvan.
- Jó ötlet!
Társaságban jobb a mókázás *.* – majd egy érdekes megállapítással folytattam. Azóta furdalt a kíváncsiság, amióta a bokorból kimászva megpillantottam a másik két csibét - Amúgy, nem furcsa nektek, hogy mindhárman csibék vagyunk? Mi vagyunk a Csibe-csapat! *.* - még egész jó céhnév is lenne. Csibecsapat. Egy csapat csibe. Hinari lenne a tyúkanyó, mi meg mint a kiscsibék, követnénk amerre megy. Aki pedig bántani merné, azt pedig úgy összecsipkednénk, hogy utána kétszer is meggondolná még azt is, hogy nem mond semmit...
Közben megindultunk hármasban az említett tisztás felé, közben egy-egy tojást elrejtve az út mentén. Volt, ami bokorba került, volt ami üreges fa belsejébe, de volt ami például egy vakondtúrás tetején díszelgett, és még mindig maradt pár darab, aminek a fenti tisztáson kerestünk méltó helyet. Hinának igaza volt, innen tényleg jó kilátás nyílik a városra. Elég távol vagyunk itt a város zajától, de elég közel, hogy belássuk a Kezdetek Városát és környékét. Lehet majd kijövök ide egyszer este is, biztos szép innen nézve a város, amikor ki van világítva. Innen pedig aligha tűnne fel az az egy, nem működő lámpa. Bár, ki tudja, lehet a piros tojás is világít...


// elnézést a késésért :$
// 1030

_________________
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Advent
Ozirisz
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 31
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi9303/9700[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (9303/9700)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Chakna on Hétf. Május 29 2017, 01:17

/Fú.. nagyon nagyon bocsi a hatalmas késésért... Elfelejtettem a határidőt Embarassed /

Valami furcsa zsibongás lett úrrá Aincardban húsvétkor (én pedig csak azért tudom, hogy Húsvét van, mert szinte mindenhol a nyuszik és csibék rohangálnak, tojásokat kergetve, és majdnem minden lehetséges hirdetőhelyen ott a hirdetés. Furcsa ez az egész, mert a rohangáló nyuszik, csibék, bárányok úgy néz ki, hogy játékosok... A tojások, amiket kergetnek pedig hatalmas nagyok.
Amikor már a 100. ilyen plakátot látom meg elgondolkodok. Vagy valami nagyon sok embert igénylő, vagy valami nagyon fontos lehet, amit ennyire hirdetnek. Mind a két esetben kötelességemnek érzem, hogy segítsek. Úgyhogy megnyitom a plakátot, aztán szépen az utasítások sűrűjébe vetem magam, és elindulok a térképen megjelölt helyre. Út közben végig azon agyalok, hogy a fene egye már meg, nem vagyok normális. Nagyon gyanúsan hasonlít a plakát állatkáira a rohangáló jelmezesek öltözéke... Tehát valószínűleg van valamilyen kapcsolat... Én pedig nem kifejezetten rajongtam soha a jelmezbálért... De lehet csak elrontottak valamit, és emiatt a jelmez. Akkor pedig csak nagyon figyelnem kell, hogy én ne rontsam el ugyan ezeket... Ezzel többé kevésbé sikerül megnyugtatnom magam, úgyhogy mire megérkezem, már nem aggódom a dolog miatt.

A megadott hely egy kedvesnek kinéző nénihez vezet el, aki Bianka néniként mutatkozik be. Semmi gyanúsat nem fedezek fel, úgyhogy annak rendje és módja szerint meghallgatom mi a feladat: A növényház gondozója a húsvéti nyúl feladatát bízza ránk. Tehát Aincardban mászkálva tojásokat kell kreatívan elrejteni... Nos, fogjuk rá, hogy nem gond. Kedvesen mosolyogva, még meg is köszönve átveszem a kis kosárkát amiben ötven darab szép hímestojás van...Rendben, kicsit nagy a mennyiség, de hát rengeteg játékos van Aincardban, nem is beszélve az NPC-kről, úgyhogy nem is olyan vészes. A kosár tetején lévő dobozkát viszont nem értem elsőre. Abban a reményben, hogy találok benne valamiféle utasítást, kinyitom: És abban a pillanatban lehervad az arcomról a mosoly... A dobozban ugyanis egy tarka csibejelmezt találok, amit minthacsak rám szabtak volna. Azt gondolva, hogy ez valami vicc, szépen visszateszem a jelmezt a dobozba,  de amikor le akarom tenni a kosárból az első tojást a Kezdetek erdejében, a tónál ahol Shuval horgásztam, azt kell tapasztalnom, hogy nem tudom eltenni... Rosszat sejtve, de belebújok végül a jelmezbe, közben mindenféle istenséghez imádkozva, hogy ne legyen jó a megérzésem. Nem hallgatott meg egyik sem. A tónál ugyanis, amint felvettem a jelmezt, letudtam tenni a tojást egy bokor alá. Innen kezdve viszont sietőssé válik a dolog, mert abban reménykedem, hogy miután az 50 tojást letettem a kosárból, levehetem a csibejelmezt. És ezen az sem segített, hogy véletlenül megláttam magam a tó tükrében csibeként...
Miután a tó környékén sikerült elrejtenem tíz tojást, elindulok vissza a kezdetek városába, a teleporthoz, hogy a  14. Szint erdejében elrejtsem a többi tojást is. 15-t a város közelében, a maradék huszonötöt pedig kissé beljebb, az erdőben dugok egy-egy bokor, levél, vagy fa alá, néhol kettőt, 3-mat egy kupacba letéve. Mondanom sem kell, hogy megnehezítette a dolgomat, hogy megnehezítette a dolgomat, hogy igyekeztem minden játékost elkerülni, hogy ha lehet ne fussak ismerősbe ebben a jelmezben. Ugye, tényleg levehetem amint végre sikerült mind az ötven tojást elrejtenem? Ugye? Hiába reménykedtem... A feladat végeztével, vagyis amikor kiürült a kosár, rögtön megpróbáltam levenni a jelmezemet. Erre felugrott egy üzenet, hogy ha a jelmezt leveszem, nem kapok jutalmat... A fene egye meg, ezek szerint még mindig van segítségre szükség! Remélem azért tényleg hasznos amit csinálok...

Mire ide jutottam, már meg is jelent a következő feladat: Chick Norris, a Búbánat fogadó tulajának pete elvesztette a párja tojását, és nekünk kéne megtalálni. Méghozzá az első szinten... Nagyot sóhajtva indulok vissza a teleporthoz. Ha az egész szintet át kell kutatnom, akkor bizony nem fogom tudni elkerülni a többi játékost... Remélhetőleg ismerősbe nem futok bele... Ha mégis, akkor meg az illető is jelmezben  lesz. Az első szintre érve elkezdek egy stratégián gondolkodni. Hol kezdjem keresni a tojást? A legegyszerűbb, ha a városban kezdem, és utána nézek szét a város körül. Szóval a főtérről kiindulva szisztematikusan átkutatom a várost. Alaposan: szétnézek a kis sikátorokban is. A főtéren nem igazán reménykedem sikerben: Ha ott lett volna a tojás, valaki már valószínűleg összeszedte volna. Hasonló gondolatokkal kutakodom a körülötte lévő nagyobb utcákon is. Viszont kifejezetten csalódás ér, amikor mér az összes nagyobb utcát átkutattam és rátértem a viszonylag néptelen kis utcácskákra, hogy még mindig nem láttam hírét sem a tojásnak. Hova tűnhetett el, könyörgöm? Kissé dúlva-fúva járom egymás után az utcákat, egymás után hiába. Már vagy 2 óra eltelt, és még mindig nincs meg a tojás. Én viszont megszomjaztam, úgyhogy leülök egy félreeső padra inni. A kis pihenés megnyugtat, így újult erővel eredek a Chick Norris tojás nyomába. Végül nem találom meg a városban. Arra viszont egyáltalán nem számítok, hogy a város kapuja mellett lesz... Még csak nem is elrejtve, hiszen ki tudna elrejteni egy nagyjából 2 méter magas tojást? Azt mondtam meglepett, hogy megláttam? Akkor nincs szó arra, hogy milyen érzés lett rajtam úrrá, amikor megláttam, hogy ez a tojás mindenféle külső erőhatás nélkül, magától gurul... egyre távolabb a várostól... Na itt egy kicsit elszakad a cérna... Ez nehezebb lesz, mint gondoltam... Hirtelen megpróbálom az első dolgot, ami eszembe jut: Tojás, az tulajdonképpen egy tyúkgyerek... A gyerekeket pedig le lehet kenyerezni megfelelő bánásmóddal, és stílussal. Szóval elkezdek beszélni a tojáshoz... Erről pedig eszembe jut, hogy Takashival egyszer szórakoztunk ilyesmivel egy fesztiválon: egy célbabobós játékon kérleltük a labdát minden dobás előtt, hogy oda menjen, ahova kell. Nagyon vicces volt... Kezdem élvezni a dolgot, így hamarosan már nevetve, viccelődbe beszélgetek a tojással, és egy idő után elkezdem magam után hívogatni, a tojás pedig követ. Persze, sejtem, hogy nem igazán akaródzik majd neki a városba követni, úgyhogy egy nagy, nagy nagy kerülővel csalogatom magam után. Ki tudja hogyan sikerült, de végül ahogy így jókedvűen, nevetve végül azért mégiscsak megközelítettük a várost, mintha észre sem vette volna, hogy beléptünk a kapunk, minden gond nélkül követett. Én pedig még mindig nagyon figyeltem, hogy nehogy túl hamar vezessem a célunkhoz, úgyhogy a városban is elmászkáltunk még egy darabig. Ha megláttam egy különösen vicces jelmezbe bújt játékost, odasúgtam a tojásnak ,és nevettem, megmutattam neki hol szeretem legjobban a forrócsokit, hogy szoktam reggelit venni, hogy ebédelek, elvittem egy népszerű játszótérre, és már kezdett lassan sötétedni, mire végül, megintcsak, mintha észre sem vette volna, hogy hova vezettem, megérkezünk a Búbánat fogadóhoz. Itt végre átadtam a tojást, és megkaptam a rákötött masnit. Még jó lehet valamire, úgyhogy elteszem az inventorymba.

Tényleg elkezdtem élvezni a dolgot, úgyhogy mostmár eszembe sem jut levenni a jelmezt, mielőtt a következő feladat felugrana: Fél órám van megkeresni egy jó adag tojást. Előszőr kétségbe esek, hogy hiszen csak a várost átfésülni több mint két órába telt, hát hogy találjak meg ennyi tojást ilyen rövid idő alatt?  Gyorsan végig pörgetem a fejemben a lehetőségeket, és arra jutok, hogy a kezdetek erdejében valószínűleg rengeteg tojás lehet, úgyhogy oda megyek. Ott fél óra alatt is elég sok tojást találhatok. Amint kifelé sétálok a városból figyelmes leszek a panaszos hangokra, és a felháborodásra a rövid idő alatt... Megsajnálom őket ugyan, de szinte futólépésben megyek tovább, hiszen az idő valóban rövid, úgyhogy nem érek rá foglalkozni velük, bármennyire is szeretnék. No, mivel még éppen nem ment le a nap, és fél órán belül nem is fog kiérve a városból bekapcsolom a látásomat, és a belátható terepet alaposan átvizsgálom. Na meg számolok: egy - kettő - négy - öt - hat – kilenc- tíz … és így tovább, ahogy egyre több tojást fedezek fel. A legközelebbiekért indulok előszőr, futva, hogy minél hamarabb öszeszedjem őket, és mehessek tovább. Az inventorymból előkerül a kosár, amit Bianka néni adott a tojásokkal, és most ebbe pakolászom a tojásokat, akit így egyre gyűlnek és gyűlnek. Az idő pedig a kelleténél gyorsabban fogy, a látóteremből pedig már minden tojást öszeszedtem... Nos, mehetek mégmesszebb, vagy körbejárhatom a várost... Az utóbbi megoldás kényelmesebb, úgyhogy emellett döntök, és elindulok a város széle mentén, megint a látásommal kémlelve a környéket, hogy minél előbb észrevegyem a tojásokat. És futok, és gyűjtöm őket tovább. Mikor már csak 5 percem maradt tojásokat gyűjteni, még mindig kell néhány.... Óh a fene vigye mér el, nagyon, nagyon kell sietnem, hogy időben meglegyen elég tojás. Szóval futok tovább, és a látásommal keresem a távolban a tojásokat. 4 perc, és még 5 tojás kell. Futok tovább, és leskelődök. Kezdek elfáradni... Na az is biztos, hogy ma este jól fogok aludni... 3 perc, és még mindig kell 4 tojás, kitartás Chakna, sikerülni fog. 2 perc, és még 3 tojás kell... Sehol nincs még egy tojás a fenébe is... 1 perc, és még mindig nincs meg 3 tojás... Már feladnám ,amikor a látásomnak köszönhetően kiszúrok egy kupacot, amiben éppen 3 tojás van, tehát amennyi nekem kell. Hála Istennek! Ahogy maradék erőmből telik odafutok, és 15 másodperccel az idő lejárta előtt gyorsan, de azért óvatosan beleteszem az utolsó három tojást a kosárba. Sikerült! És be kell vallanom, jó móka volt, még a jelmez ellenére is! Szépen kibújok a jelmezből, ami mostmár sikerül minden felugró figyelmeztetés nélkül, és azon gondolkodom, hogy elteszem a jelmezt emlékbe. Na meg begyűjtöm a feladatok elvégzéséért járó jutalmat! Ha már megdolgoztam érte, nem hagyom ott. Utána viszont minden további hacacáré nélkül visszatérek  szobámba, és bedőlök az ágyba. 5 perc múlva pedig már alszom is. Nagyon kifárasztott ez a nap.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
Chakna
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 792
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 17
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi2217/2300[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (2217/2300)
Céh: Artes

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Hinari on Vas. Jún. 04 2017, 19:19


Beesett a bokorba! Akkorát nevettem rajta, hogy pár, a közelben üldögélő madár ijedten rebbent fel a faágról, lehulló leveleket hagyva maguk után. Levettem egyet a fejemre szállingózók közül, majd mosolyogva segítettem fel a pórul járt fiút.
- Nem-nem – ráztam meg a fejem – Hagyd hátra a teljesen feketét – mondtam, azt mondjuk nem téve hozzá, hogy ez a barna-fekete sokkal jobban áll, mert most őszintén, állhat valakin jól egy efféle csibejelmez? – Mi is ezért jöttünk fel. Meg… valami másért – mosolyodtam el, közelebb lépve a mellénk érő Alhoz. Azt mondjuk furcsállottam, hogy még nincsenek ébren a többiek (rá is néztem a menü órájára, hogy pontosabb képet kapjak), de maga a palota is olyan nagy, hogy könnyedén elkerülhetjük egymást. Persze ott van a minimap erre a célra, de honnan tudhatnánk, hogy éppen mit csinálnak a lakrészükben? Van, hogy furcsa tehénbőgés hallatszódik ki Yuukiéból…
Ozirisznak is akadt még tojás a kosarában, a mienk meg még majdnem televolt, így egy kevés szóváltás után kaszttársam is csatlakozott hozzánk, ha nem is a teljes napra. S igaz a tojásrejtés hosszúra nyúlt, de sokat beszélgettünk közben, így hamar eltelt az idő – pár órával később pedig már mindhárman a sziklás rész tetején ültünk, onnan nézve le az alattunk elterülő városra. So picturesque – sóhajtottam boldogan, rámosolyogva Alexra aztán, ahogy a pár perce elővett sütiket majszolta. Ez a mi kettőnk kis kilátója volt. Sokszor álltunk meg itt pihenni, mégsem töltött el rosszérzéssel, hogy megoszthattuk Ozival is eme furcsa esemény kapcsán: örültem, hogy annyi mindenki itt van velünk, az irigység pedig messze elkerült a mai napon. Végül, ha mindhárman befejeztük a tízóraizást, elraktam az immáron üres kosarat az inventorymba, majd nyújtózva álltam fel:
- Mi indulunk is tovább. További jó szórakozást! ^^ – fordultam a fekete-barna csibe felé, majd csillogó szemmel ugrottam párom ölébe, remélve, hogy nem bambult el, és elkap, mielőtt a földre esnék. Egészen közel hajoltam a füléhez, eltolva onnan pár útbaeső, szőke tincset, úgy suttogtam bele kuncogva – Leviszed a te csibepárod a városig? :3 – kérdeztem, s ha benne volt, a képességével felsétáltunk a levegőbe, csakhogy utána végigsuhanjunk a fák fölött, egyenesen a Kezdetek Városának külső övezetéig. Kezdődhetett a második próba!

- Hmmm -  olvastam végig a korábban felugró questablakot, mely abban a pillanatban, ott az erdő közepén csupán egy gyors átfutásra volt érdemes – Hát, keressünk akkor tojást… azaz „váljunk szét és nyomozzunk!” – imitáltam a még Angliában, pár évesen nézett rajzfilm egy visszatérő elemét, fel is nézve az égre, ahonnan pár perce leérkeztünk. Egy óriás tojásra kell rátalálnunk, méghozzá a szint teljes területén belül. Nem, nem tűnt egyszerű feladatnak. Egy kicsit sem.
- Én végigszáguldok a város egyik felén, te pedig fentről keresel, mit szólsz? Vagy ha nem akarod, hogy mindenki lássa a képességedet, akkor mondjuk… megnézhetnéd körbe a városhatárt, látsz-e guruló tojásnyomot… - gondolkodtam el – Ennyi idő alatt csak nem juthatott messzire, nem? – húztam el a szám szélét, de egy fontos kérdést azért feltettem volna a fogadó tulajdonosának, mielőtt ebbe az egészbe belekezdünk. Merthát vagyunk itt vagy többezren, de vajon minden csapatnak külön tojást kell üldözni, vagy csupán egyetlen darab van, ami minduntalan megszökik? Azt azért meg kellett hagyni, természetesen, hogy ez egy mmo-s event volt, tehát nem feltétlen kerestem benne túl sok kinti logikát. Sőt, inkább el is engedtem a gondolatot és egyszerűen élveztem a napot, a küldetést és azt, hogy bármerre nézek, csibe vagy nyuszijelmezes játékosok rohangálnak nevetve vagy éppen bosszankodva körülöttem. Önkéntelenül is mosolyt csalt az arcomra. Nem sokkal később pedig én is csatlakoztam hozzájuk, miután megbeszéltük Allal, hogyan tovább – s a csibejelmezre ugyan nem lehetett vértet vagy cipőt felvenni, de szerencsére nem azok adták a gyorsaságpontjaim legnagyobb részét, így két gyűrűvel felszerelkezve indultam el, elrugaszkodva a poros macskakövekről, hogy aktivált Látással száguljam végig a várost. Néhányszor persze megálltam, hol háztetőkön, hogy többet lássak, hol egy-egy forgalmasabb helyen, hogy ne sodorjam el a tömeget, de ezen kevés alkalommal együtt is több órába telt, mire végre megpillantottam elgurulni a szomszéd utcában.
- Megvan! – kiáltottam boldogan, csakúgy a semmibe, majd gyorsan írtam Alexnak egy üzenetet, hogy jöjjön, s már futottam is a fehérség után, mely addigra már begurult egy keresztutcába. Gyors léptekkel siettem utána, élesen véve a kanyart, talán túlságosan is: ahogy befordultam, elém került egy szintúgy jelmezes játékos, és csupán kevésen múlt, hogy nem szaladtam bele. Azt a keveset pedig, hogy konkrétak legyünk, egy lámpaoszlop jelentette, melybe bele tudtam kapaszkodni – mint amikor görkorizás közben kell egy kerítés vagy fa, ha hirtelen kell megállnod. És ezen a jelmez gumírozott talpa sem feltétlen segített.
- Hupsz – kommentáltam hangosan is az esetet, majd miután visszanyertem az egyensúlyom, néztem csak rá a játékosra – Bo… szia Ai ^^ - ismertem meg céhtársam s mosolyogtam is rá azonnal, pillanatnyilag meg is feledkezve róla, hogy éppen egy bocsánatot kezdtem el mondani – Te is tojáskergetés közben? : )
S hogy eközben a tojás már újabb két utcára volt tőlünk? Egy bő öt másodperc után az is eszembe jutott, így ha RenAi is a küldetés ezen szakaszánál tartott, csatlakoztam hozzá, remélve, hogy ha eddig nem volt még valami jó terve, együtt ki tudunk találni valamit.


Word count: 740 + 829 = 1569
Játékosok a hszben: Alex, Ozirisz és RenAi

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A steelblue

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.


Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3756
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi14712/10100[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (14712/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Nanise on Csüt. Jún. 08 2017, 21:05

/Last Minute Post~/

Először azt gondoltam, hogy teljesen felesleges. Csak arra jó, hogy az emberek bolondot csináljanak magukból, miközben bárki lefényképezheti őket egy fotókristállyal. Ezt követi a zsarolás, lelki fenyítés, végül a teljes összeomlás. Az ember gyakran kezd bele olyan dolgokba, amikbe nem kéne. Az evolúció nem volt képes eltörölni ezt a hibáját. Ez lesz a veszte.
Utána arra gondoltam, hogy nagyon sok helyen reklámozzák. Túl sok helyen. Ki tudj,a talán Ji Hao házának környékére is eljutott pár. Az emberek szaladgáltak, jól érezték magukat. Irigyeltem őket valamennyire. Aztán rájöttem, hogy mennyi gonddal jár az emberekkel folytatott interakció: viták, kompromisszumok, félreértések, megszegett ígéretek, megegyezések. Ki akarná ezt? Ez az esemény is, bár nem látszik, de a színfalak mögött teli van az előbb felsoroltakkal.
Végül mégis beadtam a derekam, mondván, hogy régen szórakoztam egy jót. Egyszer van gyereknap. A szocializálódást továbbra is rossz ötletnek tartottam. Két éven keresztül csak egy emberrel léptem kapcsolatba, vele beszélgettem, vele harcoltam. Annyira hozzászoktam az elszigeteltséghez, hogy taszított a Kezdetek Városa szikrázó pompája és hangos utcái. Ezért jártam a Holt Állatok Erdejének csendes magányában. Itt otthon éreztem magamat. És kellő elővigyázatosság mellett a koboldok sem találtak rám.
A szórólapok viszont itt is megtaláltak. Így belekezdtem az eventbe.
Az első feladatnál szitkozódni kezdtem. Bianka néni háza. Megnéztem, az első szinten volt. Az első szint sok embert jelentett, amihez semmi kedvem nem volt. Feladtam volna az egészet, de… Az a gond a maximalistákkal, hogyha elkezdenek valamit, azt végigviszik. Ezért meditálni kezdtem, és elmerültem lelkem legmélyebb bugyraiba. A levegő egyenletesen áramlott be, majd ki. Éreztem a nyugalmat, ami átjárt. A szívdobogásom, ha éreztem volna, lelassult. A csukott szemem mögött felsejlett egy tónak és kis szigetnek a képe. A lelki menedékem.
Mire kinyitottam a szemem, felöltöttem magamra a kedves, vidám, naiv lány szerepét. Kalandra fel!
Ugrándozva közeledtem Bianka néni háza felé. Az Akrobatika és Ugrás jártasságom mindezt jobbá tette, néha már azt próbálgattam, milyen magasra tudok ugrani anélkül, hogy elesnék. Azt hiszem, két méter lehetett. Vesztemet egy hirtelen előbukkanó gödör okozta. Ezután nem ugrándoztam.
A ház előtt kígyózó sor állt. Erre számíthattam volna, elvégre nagy feneket kerítettek az egész eseménynek. Sok reklám, sok résztvevő. Sok résztvevő, sok kiszivárogtatott információ. Megtudtam, hogy bent kapunk egy véletlenül választott jelmezt, valamint többtíz tojást, amit el kell rejtenünk mindenfelé. Ez nem sok, mondhatnátok, de ennyi információ is elég ahhoz, hogy megtervezzük utunkat a szinteken keresztül.
Nem töltöttem bent sok időt. Bár megjegyzem, takaros háza volt. Ha növényekkel foglalkoznék, biztosan sokszor megfordulnék errefelé éjszakánként. Viszont harcművészként fegyverkészítésre adtam a fejem. Meglepő? Nem hinném. Egy fegyverforgatónak ismernie kell az eszközeit, amiket használ.
Felvettem a jelmezem. Csodás. Fekete nyúl. Ha fehér bárány lettem volna, azt mondom, hogy a készítőknek van humorérzéke. De ez véletlen sorsolás volt, mint tudjuk. Rolling Eyes A tojások elszórása nem lesz ilyen véletlenszerű. Az egész útitervem megvolt. Elsőnek ellátogatok a régi lyukamhoz, ahol kezdeti napjaimat töltöttem. Azért nevezem lyuknak, mert barlanghoz szűkös volt, üreghez pedig rövid. Utána következhet a-
Egy lány kacaját hallottam, majd egy kiáltást. Egy újabb nemtörődöm csitri, aki előbb cselekszik, mintsem gondolkodna. Igazat megvallva, ez rám is igaz. Ösztönszerűen nyúltam utána, hogy elkapjam, majd amikor úgy véltem, hogy biztosan áll a lábán, továbbálltam. Még hallottam egy köszönömöt a hátam mögött, de nem érdekelt. Idegesítenek az ilyen emberek. Idegesít a hétköznapiságuk. Idegesít, hogy ennyire jókedvűek.
Kiestem a szerepemből.
Mire elérkeztem a lyukhoz, amit régebben otthonomnak nevezhettem, már dühös voltam. Elővettem lándzsámat. Ordítottam. Vagdostam. Megmetszettem egy bokrot. Levágtam kettő vaddisznót. Egy ember lépett elő a fák közül. Gondolom meghallotta, mit csináltam.
- Jól vagy? – kérdezte. Húszas éveiben járó fiú volt. Hátán pörölyt hordott.
- Nem. – Vicces, hogy az emberek ilyenkor mindig „Persze” vagy „Igen, semmi baj, csak…” választ várnak. Ha pedig mást kapnak, tehetetlenek. Egy igen megmentené őket mindentől. Úgy állhatnának tovább, hogy azt gondolják, mindent megtettek. Így viszont itt kell maradniuk, pátyolgatniuk, meghallgatni egy vadidegen gondjait. Nem azért, mert ezt akarják. Az erkölcsük diktálja. Rohadékok egytől egyig.
A fiú csendben állt, testsúlyát hol egyik, hol másik lábára helyezte. Csendben bólogatott, miközben a földet nézte. Az történt, amire gondoltam. Sóhajtottam.
- Nem a te dolgod, szóval nem kell belebonyolódnod. Nyugodtan továbbállhatsz. Még nem csináltad végig az eventet, nem igaz? – Összerezzent. Mintha most venné észre, hogy bárányjelmezben van.
- Hát… Izé… Elkérhetem a tojásaidat? – vakarta mutatóujjával halántékát. Értem. Szóval így állunk.
- A tojásgyűjtés is feladat lesz? Hajjaj, mennyi gond – nyafogtam. – Rendben, akkor neked adom. Cserébe te is áruld el, hol vannak a tieid. Így mindkettőnknek garantált a siker – kacsintottam. Lelkesen bólogatott, és már indult volna a tojásokért, de hirtelen megtorpant a belé szúródó lándzsa miatt. – Még egyszer meglátlak, darabokra cincállak. Az ujjaiddal kezdem. Azután következik a karod és a lábad többi része. Vagdosni fogom az arcodat, a mellkasodat, mindened. Sikítani fogsz, én pedig élvezni fogom. Van fájdalomkeltő képességem, ami még jobbá teszi ezt az egészet… Még mindig kellenek a tojásaim?
Elfutott. Jól tette.

Félórán keresztül üldögéltem a lyukban. Visszaidéztem az elmúlt négy év emlékeit és azon agyaltam, hogy mihez fogok kezdeni. Egyáltalán minek jelentkeztem erre az egészre? Miért vagyok még itt? Már rég leugorhattam volna a szint széléről.
De akkor nem élvezhetném azt, ahogy pixelekre robbannak az áldozataim. A pszichopata hajlamom tartott életben. Két éven keresztül nem öltem senkit. Be kell pótolnom a lemaradást. A tojásokat ott hagytam a lyukban. Így legalább megtalálom őket, ha arra kerül a sor, hogy tojásokat gyűjtsek.
Ahogyan haladtam a Kezdetek Városa felé, eszembe jutott valami. Az a fiú miért nem szedte össze a saját tojásait? Az is lehet, hogy többet kel összegyűjteni, mint amennyit mi kaptunk? Hm…
A Búbánat Fogadó olyan nyomasztónak tűnt, mint ahogy a neve is mutatta. Ideális hely szuicid hajlamú emberek találkájára. Itt annak önthetik ki a lelküket, akinek csak akarják. Talán eljövök ide, hogy keressek egy áldozatot.~
Chick Norris meglepett. Nem láttam még másfél méteres kakast. Kint is csak egyet, ami egy faluban élt, néhány kilométerre nagyapám házától. Öreg volt és néhány helyen a tollazata is hiányzott. És nem beszélt. És nem adott nekem küldetéseket. Szerencsére egy kétméteres tojást nem nehéz kiszúrni – legalábbis ezt gondoltam.
A kutatást a Kezdetek Városában kezdtem. Átfésültem a négy részt, jártam a Főtéren, az Iron Black Castle-ben. Nem találtam. Ezután körbejártam a város külső falát, és egy fa tövében megtaláltam. Ott ült, derekán – amennyire egy tojásnak lehet dereka – a rózsaszín masnival. Csupán két fejjel volt magasabb nálam. És amint meglátott, elfutott.
A futás nem is megfelelő szó. Elgurult. A közelben lévő domb is nagy segítséget nyújtott neki ebben. Én sem voltam rest, utánaszaladtam. Aktiváltam Ugrás képességem, amivel gyorsabban csökkentettem kettőnk között a távolságot. Amikor majdnem elértem, irányt váltott. Horunka közelében voltunk. A tojás begurult a közeli erdőbe, hogy lerázzon engem. Aktiváltam Akrobatika jártasságom is, így fáról – fára haladva közeledtem újból felé, míg ki nem értünk egy tisztásra, amit egy folyó szelt át. A vízmederben folytatta útját.
Az üldözés még tíz percig tartott, amíg el nem értünk egy sziklás vidékre, ahol sarokba szorítottam.
- Zsákutca. Velem jössz. A csirke látni akar – habár Speechcraft képességemmel könnyebb dolgom volt, ha NPC-vel kellett beszélnem, mégsem adta könnyen magát. Jól láthatóan jobbra-balra döntötte magát, tudtomra adva nemtetszését.
- Hát így állunk. Talán nem szereted? – újabb döntögetés. – Ha így van, miért nem mondod meg neki te? – nem válaszolt, bár rózsaszín árnyalatot vett fel. – Talán gyáva csirke van benned? Ha igen, akkor sajnállak. Az a kakas egészen jónak tűnt. A tulajdonosának pénze is van. És a tojást is levette az étlapról, ha jól láttam. – Azt se tudtam, mit beszélek. Csak beszéltem és beszéltem, míg velem nem jött.
Az ég vörösleni kezdett, mire visszaértünk a fogadóba (és kidobtam a masnit a legközelebbi sikátorba). Ezt követően kezdetét vette a harmadik feladat. Az, amiről a harcos beszélt. Tojásgyűjtés. Kissé értelmetlennek találtam, hiszen mi is rejtettük el őket…
Megtorpantam. Valami nem stimmelt. Ha mi rejtettük el, akkor miért mi szedjük össze? Ez azt jelentené, hogy mindenki a sajátját fogja összeszedni és teljesítettük is a kérést. De akkor miért adnának félórát? És miért adnának ennyire egyszerű kérést az előző üldözés után?
Rohantam a lyukhoz. Nem volt ott egy sem. Hát persze. Biztos a rendszer szórta szét a tojásokat, miután elkezdtük a második feladatot. Most minden szint tele lehet tojásokkal. Bárhol lehetnek. Akár a koboldok által megszállt területen is.
Most nem mertem kockáztatni, hogy észrevegyenek. Így a négyes szintre teleportáltam, amely a legkisebb szárazfölddel rendelkezett az összes eddigi szint közül. A szigeten csak néhány játékos tartózkodott, legtöbben szóló játékosok. Csak ketten viseltek jelmezt: egy átlátszó kakas és egy lila bárány. Már nem bántam annyira, hogy ilyen jelmezt kaptam. Főleg miután megláttam a kakas fehérneműjét. Ha ezt kapom, biztosan kilépek.
A keresést először a sziget közepén kezdtem és csigalakban haladtam kifelé. Még 5 percem maradt és csak nyolc tojást találtam. Gyorsítottam, közben a nap belebukott a tengerbe. A sötétben néhány helyen észrevettem egy-egy fluoreszkáló tárgyat, a legtöbb tojás volt. Így az idő lejárta előtt összegyűjtöttem tizenhét darabot.
Kisétáltam a partra. A telihold éppen akkor emelkedett fel a vízből. Gyönyörű látványt nyújtott. Leültem a homokba, még mindig a nyúljelmezt viselve. Ekkor motoszkálást éreztem magam alatt. Egy kisteknős bújt elő a homok alól és haladt a víz felé. Ha kint lennénk, most elkapnám és megölném. A szerveit a száján keresztül eltávolítanám és a felfeszített páncélból kiszedném a húst és minden más rothadó anyagot. A bőrét bekenném méreganyaggal, ami tartósítja, és ezt követően megtölteném homokkal, hogy teljesen kiszáradjon. Közben elkészíteném a vázat, amire a bőrét húzom majd. Ha teljesen kiszárad, a homokot kiöntöm, a bőr pedig felkerülhet a vázra, összevarrom és elhelyezem a páncélon belül, amit összeragasztok. Kész is a kitömött teknős. Olyan egyszerű. És akkora a kísértés…
Arra eszméltem, hogy a kisteknőst a kezemben tartom. Nem. Idebent nem tudom megtenni. Itt csak pixelek vannak. Nincs hús. Nincs vér. Nincsenek halál után is rángó idegek. Csak egyesek és nullák. Semmi több.
Odavittem a vízhez. Gyorsan elúszott, többé nem is láttam. Hamarosan többen is követték. Egy ideig figyeltem, ahogyan a víz felé igyekeznek, majd elmentem. Ji Hao tanítása még mindig ott élt bennem. Ne árts másnak ok nélkül. Ne ölj, ha nem muszáj. Egy hónap múlva mindez nem lesz több emléknél. Most viszont eszerint cselekszem. A harcosnak sem esett nagyobb baja, az az egy szúrás pedig szükséges volt.
Miközben a teleport felé haladtam, megpróbáltam levenni a jelmezem. Sikerült. Vége volt. Boldog Húsvétot, teknősök.
Nanise
Nanise
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 62
Join date : 2017. May. 05.
Age : 13
Tartózkodási hely : Miért érdekel? c:

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi2454/2500[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (2454/2500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Hinari on Szomb. Jún. 10 2017, 16:06


Úgy tűnt a lány is ugyanott tartott, ahol mi, így hamarosan már együtt futottunk a hatalmas, guruló tojás után. Időközben Alex is becsatlakozott, az elején azonban (legalábbis a magam részéről) elég tanácstalan voltam, mert hiába próbáltuk már hárman bekeríteni a lényt, az saját testi épségét kockáztatva bucskázott-gurult-futott át mindenen és mindenkin, ami és aki csak az útjába került.
Egészen addig, amíg szembe nem találta magát egy kakasjelmezes játékossal, aki szerencsénkre egy kicsit talán túlságosan is beleélte magát a szerepébe: kezében egy majdnem teli kosárral játszotta a vitéz kakast a barátnőjének, mit sem törődve velünk vagy a mögé kerülő, nálánál kétszer akkora lénnyel. A tojás megtorpanását látva viszont azonnal eszembe jutott a quest leírása is, amit még a városhatár közelében olvastam el tüzetesebben, s a gondolatra vidáman bólintva fordultam üldözőtársaim felé, a tojás felé intve:
- Fél a kakashangtól - kuncogtam - Azt hiszem lett egy ötletem :3
Ugyanis, mivel effektíve nincsen szeme ennek a... valaminek, tulajdonképpen nem is tudhatja, hogy pontosan mit van előtte, nem igaz? Azaz innentől mi voltunk Chuck Norris! - ha nem is kinézetileg, de legalábbis verbálisan. Így tehát - miközben a tojás a megfelelő utat kereste - sietősen ismertettem a tervet a többiekkel, s ha egyiküknek sem volt jobb meglátása a megoldással kapcsolatban (illetve természetesen ha volt, úgy gyorsan megbeszéltük, hogyan folytassuk), felgyorsítottam, és amíg céhtársaim követték a tojást, én gyorsan elébe vágtam, megvetettem két lábam a macskakövön, egy kicsit előrehajoltam, majd teljes hangerővel elkiáltottam magam:
- Kukurikúúúúú! - a hatás pedig nem maradt el. A tojás lendületből megfordult, majdnem elgázolva Alexet, majd teljes sebességgel gurult tovább, minél messzebb a hangomtól. Vagyishát apjának hangjától, ugyebár. Eképpen eshetett meg, hogy hárman három felől körbevéve és felváltva kukorékolva neki, végül a minimap segítségével sikerült eljuttatni őt a fogadóig, be is kergetve őt egészen az udvarra. A fogadós örült a sikernek, mi megkaptuk a rózsaszín masnit a küldetésért, meg, természetesen, az újabb felugró ablakot is. Én viszont nem nyitottam még meg: nekidőltem a falnak, kimerülten, de egyben vidáman is a szokatlan élménytől. Vajon mennyien néztek teljesen idiótának a városban? - gondolkodtam el, kinézve kicsit az utcára. Ám ahogy Al mellém ért, gyengéden érve hozzám és én csak mosolyogtam rá boldogan... eszembe jutott, hogy ez jelen pillanatban egyáltalán nem számít. Inkább előhívtam három üdítőt és ha Ai-nak nem volt sietős a dolga, még megittuk azt a következő quest elfogadása előtt, jókedélyűen elcsevegve a mai nap felfordulásáról, jókat nevetve játékostársaink arcán, ahogyan furcsa jelmezeinkben elbukdácsoltunk mellettük, hangosan kiáltozva mindenfelé a kakasok nyelvén.

A harmadik s egyben az utolsó része az eseménynek mondhatni várható volt, hiszen ha elrejtettük a tojásokat, valakinek meg is fog kelleni találni őket - s mivel itt voltunk a város szívében, megannyi résztvevő játékossal magunk körül, nem lett volna semmi kihívás abban, ha egyszerűen visszarepülünk a sziklás részhez, begyűjtve azokat, amelyeket mi magunk helyeztünk el.
- Innen nézve kár, hogy olyan messzire mentünk - sóhajtottam, miközben tekintetem a közeli hegyeket kereste, szomorúan nézve végig a zöld erdőkön - Jó lett volna, ha a mieinknek is örül majd valaki. De fél óra nem elég rá, hogy bárki is felfusson odáig... - sütöttem le szemeim, arrébb rúgva egy utamba kerülő kavicsot. Valóban zavart, hogy nem gondolkoztunk előre, de elég volt párom egyetlen vigasztaló mondata, hogy újra visszajöjjön kicsit a kedvem: nem tétlenkedhetünk tovább! Úgy logikáztunk, hogy a parkosabb, füvesebb részeket jobban kedvelik a tojásrejtők, így arrafelé vettük az irányt: aktiváltam a Látásom s ennek segítségével viszonylag egyszerűbben ment - az első pár tucat tojás megtalálása. Ámde onnantól valahogy megritkult az állomány és hiába szaladgáltam fel-alá, alig-alig találtunk egy-egy otthagyott darabot, az idő pedig vészesen fogyott.
- Irány a Kezdetek Mezeje - indítványoztam jobb ötlet híján és el is indultunk arrafele (útközben felszedve még párat), hogy a küldetés utolsó hat percét a mezőn keresgélve tölthessük el, lelkesen guggolva le minden nagyobb fűcsomó mellett. A zsákmányt egyenlően osztottuk el s mire nullához ért a visszaszámláló, mindkettőnk kosárkájában ott csücsült egy halomnyi különböző színű és mintájú, ovális tojás, jelezve, hogy a végére értünk e rendkívül szórakoztató, vicces küldetésnek.



Word count: már nem lényeg Wink
Játékosok a hszben: Alex, RenAi

Köszi az eventet Zekken, élveztem megírni rá a reagokat! ^^

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A steelblue

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.


Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.
Hinari
Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3756
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi14712/10100[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (14712/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Ozirisz on Vas. Jún. 11 2017, 21:36

Túlságosan is bele voltam merülve a gondolataimba, miközben rejtettem el a tojásokat. Valószínűleg emiatt is sikerült megijednem annyira, hogy beestem a bokorba. Bár jobban belegondolva, amikor üveggolyókat kerestünk, akkor is elég rendesen rámhozta a frászt az a nyúl, de arra valahogy nem számítottam...
Hinari persze nevetett az egész helyzeten, végül is ki tudná megállni, ahogy egy csibejelmezes játékos csőrrel előre beesik a bokorba? Majd felsegített a földről, majd immáron vele és Alexxel együtt rejtettük el a maradék tojásokat. A tojásrejtés fáradalmait egy kis falatozással pihentük ki, majd céhtársaim el is indultak vissza a város felé. Én még egy kicsit pihentem a dombtetőn, majd pár perc múlva a kristállyal visszatértem a Kezdetek Városába.
És jött is a következő feladat, miszerint a Búbánat Fogadóba kell menni. Legalábbis nagyon oda mutatott az újonnan megjelent pötty a térképemen. Magát a helyet ismertem, egy időben elég sokat tartózkodtam a fogadóban, nem kevés aranyat otthagyva. Azonban azt nem is tudtam, hogy az ürgének van egy túlméretezett kakasa. A feladat, amit rámsóztak (és valószínűleg az összes többi résztvevő is megnyerte), hogy az elveszett tojást kell megkeresni. Chick Norris nem lehetett a helyzet magaslatán, hiszen egy másfél méteres tojást elhagyásához tényleg nagy művészet kell...
Először persze csak bambán néztem ki a fejemből, hogy ez most csak valami vicc? Még le is csekkoltam a dátumot, és bizony nem április elseje van... Majd kitört belőlem a röhögés... Chick Norris... Ember nagyságú kakas, hasonló nagyságú elgurult tojás... Ez jó! Elvileg az első szinten kell lennie valahol. Aincrad legnagyobb szintje, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb játékos is itt él, vagy legalábbis napi szinten megfordul. Hogy leszek képes több ezer vetélytársammal együtt megtalálni a tojást? Nem tudom... Minden bizonnyal a rendszer is gondolt erre, és ahogy a tíz-tizenöt évvel ezelőtti MMO-kban is jól bevált megoldás, több quest itemet raknak le, hogy jusson minden érdeklődő számára. Vagy nem tudom...
Majd miután aktiváltam a Látást és az Észlelést, elhagytam a várost, és a Kezdetek Mezeje felé vettem az irányt. A szokottnál nagyobb tömeg a réten, és szinte mindenki jelmezben futkorászik. Akkor errefele nem valószínű, hogy túl sok sikerrel járnék, így rohantam is tovább, már amennyire a csibejelmezben egyáltalán lehet rohanásnak nevezni azt a tempót. Majd Tolbanától nem messze, egy kisebb dombtetőn megálltam kifújni magam, azonban ahogy szétnéztem a környéken, észrevettem valamit. Azt a marha nagy tojást, amit vissza kell vinni a fogadóba, amint egy kisebb, kiszáradt tómederből próbálkozik kijönni, de mindig visszagurul. Ismét elkapott a röhögés, ahogy küzd, próbálkozik, de tojás létére pont az alakja az, ami lehetetlenné teszi ezt számára. Majd lesétáltam, és első próbálkozásom az volt, hogy nem-e lehet elrakni az inventory mélyére. De sajnos ez nem nyert hangszórót.
Akkor marad a nehezebb megoldás. Bár a meder nem volt túl mély, és csak egy kis emelkedő lenne, de az alapszintű súlyemelés ellenére szükség volt a tojásban lakó csirke erejére is, hogy ki tudjunk kászálódni onnan. Egy pár perc erőlködés után (és miután egyszer a hirtelen magát meggondoló tojás maga alá temetett, nem kevés páncélpontom kárára) végül sikerült kijutnom a tojással együtt a mezőre. A következő gondolatom az volt, hogy lehet jobban járnék, ha Tolbanába térnék be, és valami NPC-t keresek, aki lovaskocsival elviszi a Kezdetek Városába, de végül nem emellett döntöttem. Egyáltalán az sem biztos, hogy találnék-e a városban megfelelő NPC-t, másrészt azért egy ilyen bitang nagy tojásnak elég nagy súlya is van, amit nem biztos, hogy elszállítana bárki is csak úgy. Így maradt a gyalogos megoldás, gurgatni, gurgatni, kicsit kifújni, majd gurgatni tovább. Persze arra ügyeltem, hogy elkerüljük az összes helyet, ahol hasonló csapdába kerülhetnénk, mint ahonnan kiindultunk, és ahol csak lehetett, hagytam érvényesülni a tojást is, guruljon csak. Persze csak addig, amíg az úticélunk felé gurul, de útközben elég jól kitapasztaltam, hogy mikor kell neki ösztönző gurgatás, hogyan kell ellentartani neki amikor másfelé szándékozna menni, vagy épp szökni próbálna a végzete elől. Szerencsére a mobok miatt nem kellett aggódnom, a húsvéti tojásrejtés- és kergetés alkalmából a több száz résztvevő elég alapos munkát végzett, Mindössze egy-két kóbor vaddisznóba botlottam bele, de jó eséllyel azok sem rég spawnoltak vissza.
Lassan, de biztosan végül elértük a várost, és útközben a fogadóhoz néhány, számomra ismeretlen játékos szintén becsatlakozott a tojásgurgatásba. A tojás viszont innentől nyugtalanabb lett, minden bizonnyal észrevette, hogy a városban van. De összességében innentől már nem volt nehéz dolgunk, és a fehér nyuszijelmezes srác közben szépen össze is rakta partyba a jelen levő játékosokat, hogy biztos mindannyiunknak teljesüljön a quest. Mondjuk a régi MMO-k ilyen szempontból a partyt egységnek kezelték, és valószínűleg a SAO-ban sincs ez másképp. Igazából nem is bántam, hogy becsatlakoztak „potyázni”, bár jobban örültem volna, ha már a mezőségen beléjük botlok. Így túl könnyen megvan nekik is a küldetés, bár ez jelen helyzetben egy cseppet sem zavart. Épp ellenkezőleg, örültem a váratlan segítségnek, addig legalább kicsit lazíthatok, elvégre elég rendesen elfáradtam amíg a városig eljutottunk. Így, támogatással már tényleg hamar eljutottunk a fogadóhoz, és némi hálálkodás után folytatódott is a móka, avagy a következő feladat.
Fél óra alatt a lehető legtöbb tojást meg kell keresni. Indultam is rögtön, végig az utcán, ahol kezdtem a tojásrejtést, de sehol semmi. A bekapcsolt jártasságokat természetesen továbbra is bekapcsolva hagytam, nagy segítségemre lesznek a keresgélésben. Majd a város széle felé vettem az irányt, ahol a farmok vannak, átmásztam a kerítésen, és felforgattam a tyúkólakat. Valahogy sejtettem, hogy a fészkekbe valaki biztos elrejt egy pár színes tojást, és a sejtésem ezúttal beigazolódott, találtam néhányat. Aztán miután a farmokat végigjártam, aktiváltam a gyorsaságnövelő képességem, és végigfutottam pár utcán, az ablakpárkányokra és a házak előtt levő virágoskertekre persze ránézve, és ahol tojást láttam azt rögtön fel is kaptam. Aztán a mező felé vettem az irányt, bár ott csak elvétve találtam pár darabot. Volt egy hely, ahol elég sokat találtam, szinte egy kupacon, és még csak el sem voltak rejtve. Pár méterrel odébb pedig a magyarázat. Egy oldalra döntött kosár, pont mint az enyém. Valaki elejtette őket? Vagy csak begorombult és elhajította? Lehet, hogy az illető idő előtt megszabadult a jelmeztől, nem törődve a figyelmeztetéssel és elbukta az eventet? Na igen, az már adhat elég okot rá. Vagy esetleg valami, vagy valaki rátámadt, és azért ejtett el mindent? Remélem nem. A mobok csak az első pár szinten jelentenek veszélyt, de ha vörös játékosok állnak a háttérben... az nagy baj...
Közben összeszedtem a kosarat és a tojásokat is, nem tudom, mennyire számít bele az eventbe, de mégsem hagyhatom csak úgy, ott heverni a földön, mint a gazdája. Majd az erdő felé vettem az irányt, és a Látásnak hála itt-ott kiszúrtam a fűcsomók közt a rikító színű tojásokat. Néhányat találtam korhadt, üreges farönkökbe eldugva, volt, amit üreges fában találtam. Leszámítva az utolsó üreges fát, amiből a másodperc törtrésze alatt vagy 6*1023 darab vöröshangya jött elő, ami valahogy nem hiányzott az életemből. Veszítettem is időt miattuk, elvégre mire mindtől sikerült megszabadulnom, az nem kis kihívás volt. Majd még egy kis keresgélés, és pár új tojgli után sajnos le is járt az idő, így nem maradt más, mint teleportálni vissza, és Bianka néninél lejelentkezni az összeszedett tojásokkal.
Persze rákérdeztem, nem tudja-e megmondani, hogy kié lehetett az a másik kosár, amit találtam a mezőn, hátha vezet-e listát, vagy valami hasonló. Már csak amiatt is, hogy jól van-e az illető, és nem esett-e baja. Őszintén remélem, hogy csak hirtelen megunta az eventet, és nem egy rablótámadás áldozata lett. Ez valami olyasvalami, ami mellett a Liga nem mehet el szó nélkül...


// 1030 + 1219 = 2249
// köszönöm az eventet, nagyon tetszett ^^

_________________
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Advent
Ozirisz
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1491
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 31
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi9303/9700[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (9303/9700)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Kiwi on Szer. Jún. 14 2017, 20:40

Tudjátok, őrült egy dolog arra ébredni, hogy odakint, kis számmal mindenki, jelmezbe bújva rohangál, vagy épp bujdosik. Alig látni olyat aki nincs beöltözve, és furcsa gondolat, de jelenleg valahogy pont ők lógnak ki a sorból, így pontosan ők azok is, akik nem tűnnek, túl épelméjűnek, vagy legalábbis különcnek. Túl pökhendik, gögösek, hogy a többiek között szaladgáljanak. Lepillantva, akárhogy is néztem, odahúzott a szívem. Kellően idióta, bár volt bennem némi félelem, hogy balul üthet ki bármi is.
Tehát így indultam el, hogy kiderítsem mi is folyik idekint, az ünnepi eventen kívül. Tavasz van vidámság és húsvét. Hiányzott. Leérve szinte az orrom elé kerültek a szórólapok és a plakátok, jelezve a lehetőséget, amit meg is ragadtam. Persze már plátykáktól zengett, a tér hogy miféle jutalom járhat majd ezért és bevallom én is tudni akartam. Hajtott a kíváncsiság, és ez tőnt eddig a legveszélytelenebb eventnek. Elmúlt kilenc is, mire Bianka nénihez értem, és felvettem a feladatom. Meglepődve vettem tudomásul a kosár tartalmát, a hímzett egyedeket, és a kis dobozkát. Letettem a lábam elé a kosarat majd, kinyitottam a dobozt. Alig egy kisebb cipősdoboz méretű tárolóból, egy rám méretezett csibejelmezt halásztam ki, méghozzá... Átlátszót. Elkerekedett és hitetlenkedő szemekkel néztem az diős nénire, mégis mennyire gondolja ezt most komolyan. De széles, ám barátságos mosolya és bólintása, valamint szavai, amivel azzal biztat hogy különleges darab, ne féljem használni... sem nyugtattak meg. Ez volt, az első pillanat, amikor ki akartam dobni. Újat próbáltam kérni, de nem kaptam. Majd megkíséreltem elcserélni... de, aki még meg is tette volna, amikor megpróbáltuk, a rendszer egyszerűen letiltotta a kereskedést, de kéz-a kézből sem, tudtuk kicserélni. Sóhajtva és kissé bosszankodva, de belementem, persze trükköztem. Volt, egy csibés, citromsárga fürdőruhám, amit felvettem alá persze ettől még így is ciki volt... de legalább.... a lényeg takarva volt.
Így indultam el, nem csak a környéken, de a szinteken is elindulni hogy szétpakolgassam a tojásaim. De nehogy azt higgyétek holmi, egyszerű bokrokba... de nem ám. A négyes szint egy enyhe sodrású patakja, ahol kövekkel lehet átszökellni, egyik partról a másikra, ott úgy tettem le az egyiket, hogy kibéleltem, kövekkel, nehogy a sodrás elvihesse és a langyos vizű patakba tettem egyet. De még így is rengeteg akad. Elajándékozni nem lehetett. De volt más ötletem is, szalmából készítettem fészket és abba illesztettem bele három darabot. Gondolkodtam még, majd eszembe jutott, hogy van egy nénike ahol tojásszedegető és elvihető küldetést lehet felvenni, ha visszatereljük a tyúkjait. Nos, ott már volt két kis meleg tojáska, az egyik fészekben, így oda is tettem még, kettőt. Majd egyet az egyik kotlós alá is. Bár, ő nem díjazta az ötletemet, szerintem vicces volt. Bár az kevésbé, amikor a kis farm kakasa megkergetett. Arra láttam két játékost, akik szintén az ól felé vették az irányt, de én addigra leléptem. Egyet tettem egy eresz alá is. Majd madarakat láttam fészkelni, de... őket már nem zavarom meg. Viszont még így is rengeteg maradt... rengeteg. Szóval még ki kellett találnom, mit is kezdjek velük. Ameddig gondolkodtam, visszatértem az egyes szintre, ahol a SweetDreams cukrászda nyitva is volt, és ott picit megpihentem. Nem én gondoltam erre egyedül, viszont a tizenkét asztalra kértem tizenkét hosszú szájú poharat, amibe sima vizet öntettem. Mindegyik pohár kapott egy-egy tojást, ami így a víz és az üveg torzítására egy felnagyított, eltolódott képet kapott, de a minták miatt kifejezetten érdekes, sőt takaros látványt nyújtottak. De még így sem végeztem.. Alig tíz darabot kellett már csak elhelyeznem valahova gondosan, és fogalmam sem volt... hogy, ez ennnyi macerával jár. Mint ahogy azt sem tudtam, mit kezdjek velük. Morcos lettem, elvesztettem a türelmem, legszívesebben minden épület sarkában hagynék egyet. Majd bementem a könyvtárba, ahol egyet-egyet a polc és a könyvekre pakolásztam. Mindenki megmosolyogta a másikat, és úgy éreztem engem különösen... megnéznek, a furcsa ruhám miatt. Én is inkább szerettem volna tarkát. De még így is volt mit szétosztanom, majd eldöntöttem. Papírcsónakokat, és tutajokat építettem, annyit ahány tojás van, majd egyszerűen a folyó lágy sodrására bíztam őket, persze nem egyszerre és nem egy pontról. A hímzetteket kellően rögzítve, remélve hogy a kis jármű nem fog majd fennakadni semmiben. Végül, ahogy az utolsó tojás is elhagyta a kosaramat, fel is ugrott a következő feladat. Kétszer kellett elolvasnom, pedig nem volt nehéz megérteni, de egyszerűen... nem fogtam fel elsőnek. A sok kreatívkodás elszívta az erőmet és a felfogóképességemet. Egy pillanatra azt sem tudtam, merre van a Búbánat fogadó, pedig tudom, hogy jártam ott. Katja megölése után, és Warral való találkozásomat követően, egyszerűen nem volt kedvem odamenni. Toporzékolni tudtam volna, mint valami kisgyerek, hogy nem, én nem... de pont emiatt a gyermekded dac miatt kerekedtem felül magamon és elmentem. Vagyis először megkerestem. A történetet az idősebb embertől, és a pet nevét, kikerekedett szemmel hallgattam végig. Zsibbasztotta az agyam az egész, persze viccesnek gondoltam, de van az... ami már fáraszt, vagy csak nem volt hozzá éppen különösebb türelmem. A feladat egyszerű volt, egy két méteres tojást megtalálni sem lesz nehéz, legalábbis ezt gondoltam. De... macerás volt. Először a városi szükőkútban találtam meg, ahogy épp hűsítette magát... vagyis gondolom. Megpróbáltam bemászni érte, de amint sikerült hozzányúlnom elmoccant, én pedig a patka széléről egyenest a vízbe zuhantam, de szerencsére nem arccal, csak a lábam csúszott bele, és úgy ért a víz derékig. Meglepődtem, hogy ilyen mély.... és hideg. Nagyon hideg... ><" Majd a tojás gondolt egyet és két próbálkozás után, egyszerűen tovább gurult, magamra hagyva... ázottan... fázósan. Egy pillanatnyi mérges pillantást is megérdemelt, mire utána mentem. Ekkor következett csak a fekete leves... Gondolná valaki, hogy egy tojás gyors? És hogy tud manőverezni? Neki mindkettő megvan, én pedig kis híján sprintelhettem, miközben azon tanakodtam, miként kerüljek elé. Többen látták, hogy mit csinálok, így volt aki megpróbált segíteni elzárni a szökevény útját. Úgy tűnt rendelkezett önálló tudattal. Vagy valami ilyesmivel. Mert a mozzanatai és a döntései... okosak voltak. Úgy látszik innen ered a jelző. Végül, még a vízből előhalásztam a masnit, ami leesett róla, amikor megpróbált megpattanni.
- Szia, apádat elveri az anyukád ha nem jössz velem haza sürgősen. - Közöltem vele a családi erőszakot, amit ő fog okozni, ha továbbra is makacskodik. Ekkor tűnt fel valami, bár azt hittem csak képzelődök... Tud egy tojás grimaszolni, vagy érzelmeket kifejezni? Nem.... csak egy pillanatra csaphatott be a tojásra vetülő árnyék.
- Miért szöktél el otthonról? Valami rosszat csináltál? - Próbáltam úgy beszélni, vele mint egy pettel. De nem érkezett válasz. Bevallom, idiótán éreztem magam, és úgy is festetem. Végül a tojás lágy ingással indult el az egyik irányba. Többünk feszülten figyelte, mikor kezd ismét szökésbe, de mozgása lassú maradt, sőt ahogy... nem követtem, úgy még meg is várt. Szóval így értünk el a szint egy furcsa mezejére, alul szakadék, alatta egy kisebbb de sziklákkal övezett pattal rendelkező tó. Megszeppenve figyeltem.... mit is akarhat, majd egy szerkezethez lépett oda. Játékosok készítették, de biztonságos kis daru, emelő és rajta egy kötél, amit a fiatalok a bungee jumping-olni. Mondhatnám, hogy már meg sem lepődöm... de, megtettem. Szó szerint tátott szájjal bámultam a szerkezetre és a tojásra, majd végül megadva a kérését, miközben reméltem, hogy jól értettem a szándékait... ráerősítettem a kötelekre, majd félre álltam. A tojgli pedig... gurult egészen, míg a testét érte a talaj, majd egy nagyobb lendület után eltűnt a szemem elől és libegni kezdett. Úgy ahogyan annak lennie kell, majd egy hatalmas reccsenés, a támasz elmozdult, amit a kezemmel próbáltam visszatolni, utána egy hatalmas csattanás és loccsanás... majd a szerkezet nyikorogva dőlt el... A tojás súlyával nem számoltam, lesápadva léptem a szikla szélére, de alig mertem lenézni, majd erőt vettem magamon és megtettem... A tojásdarabok és belsőségek a falhoz tapadva... ennek annyi. Kínomban, vagyis inkább idegességemben az arcomra tapasztottam a kezem, önön hülyeségemen elképedve, de ekkor szárnysuhogás csapta meg a fülem. Egy óriási csibe, a tojásra aggatott masnival a nyakában szállt le mellém.
- Nem bánkódnál, ha a mélység helyett az egekbe pillantanál. - Bölcselet a szájából, végül hazatért velem. Az apja jól szemügyre vette és a lelkünkre kötötte, hogy ne szóljunk, bár... pár tojáshéj darabot magunkkal kellett cipelnünk, a nőstény nyugalmának érdekében.

Amint ezzel is megvoltam, egy óráig "holtidőm" akadt, nem kaptam új üzenetet, még az feladatot is megnéztem újra, mindent teljesítettem-e, de igen. Végül felcsendült a küldetésjelző üzenet, hogy új feladatom van. Vicces volt, hogy erre a pillanatra egész Aincard megállt pár másodpercig, vagy legalábbis többen, ameddig elolvastuk a feladatot. Majd jöhetett is a vadászat. Egyszerűnek tűnt, és szinte egymáson is képesek voltak átmászni a gyűjteményért. Csaltam picit néha a képmás képességemmel, de sikerült kellő mennyiséget összegyűjteni. Míg én elvetettem, addig valaki egy madárfészekbe is pakolt, végül bejártam a tő környékét, hátha a sajátaimat is megtalálom, ámde a tutajok megvoltak, viszont hiányzott róluk a szállítmány. Vigyorogva néztem őket, boldog voltam, de így is sikerült találnom ott is. De akadt, aki sima bokrokba... de még olyan is, aki talán unalmában... de felülnézetben egy hatalmas smilet rakott ki, és mindet egyszerre rakta le. Legalább gyorsan megvolt a feladatával.Majd hallottam szinte ahogy az idő ketyeg, a játékosok számokkal dobálóznak, és versengenek. Majd megpillantottam párat egy mókusodúban, kihalásztam onnan őket.... szinte lehetett hallani a visszaszámolást, ahogy az egyik fa tövében egy kék hímest találva, legalább hárman vetődtünk rá, de egy áramlat repített el minket onnan és egy kisterműet srácé lett az utolsó darab. Az event lejárt, megkaptuk az üzenetet, a köszönetnyilvánítást, majd a jutalmakat is.

_________________
Kiwi
Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 777
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi3303/3500[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (3303/3500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by RenAi on Szomb. Jún. 17 2017, 19:00

- Én ezt fel nem veszem! - Álltam le arcátlanul vitatkozni, Bianka nénivel.
- Miféle perverz, az aki... ilyeneket osztogat, fiatal lányoknak? - Hangomból teljességgel kiérződött a felháborodottság, és a sértettség, valamint az igazságtalanság érzése, hisz... mivel tudtam, hogy nem fogom hordani, így azonnali módon, kitiltva éreztem magam a szórakozásból.
- Ejnye csepp lányom. - Kezdett bele, miközben gyengéden átkarolt, remegő kezével és indult meg előre, amerre az útja vihette.
- Csak nem gondolod, hogy ártana neked egy ilyen kis ruha, hisz nézz csak magadra, csodásan nézel ki, de... - Emelte fel a hangját, amikor ismét szóra nyitottam volna a számat, kifakadásom folytatásaként.
- Hol van az leírva, hogy nem csalhatsz egy cseppecskét? Használd az eszedet szépségem, hiszem, hogy rejtőznek ott okos gondolatok és ötletek is. Csak légy kreatív. - Hangjából, magabiztosság és biztatás áradt felénk, mindig is derűs asszony volt, akivel jókat lehetett beszélgetni és nem csak a régi időkről. Meglehetősen képben volt a mai fiatalok problémáival, és el is fogadta azokat annak. Jószívű nénike, akire nem lehet haragudni, még ha lobbanékony is az ember.
- Gondolja?... - Kezdtem bele a mondatomba, amit meg sem várt, hogy befejezzek.
- A szabályzatban, csakis az van, hogy nem tudod cserélni, eladni, vagy épp levenni, de semmi több. - Segített még az öregasszony, amikor kezdtem úgy érezni, hogy értem. Nem voltam boldog, de már mosolyogtam és az igazságtalanságról kialakult érzésem is csitult, ha nem is múlt el teljesen.
- Rendben, köszönöm. És képzelje találtam kék mimóza magokat, majd hozok magának is. - Ígértem oda cserepesem termései egy részét, majd elbúcsúztunk, és indulhattam az utamra. Persze még nem öltöztem fel ameddig be nem szerzem a szükséges kellékeket hozzá. Méghozzá egy nagy detektív kabát, ami kellően hosszú volt, de nem túl meleg és nem átlátszó, valamint egy napszemüveg és egy kalap. Megvolt minden amit elterveztem, de a lábaim... hát, hülyén néztem ki az átlátszó, csillogó csirkelábakkal, így egy combig érő csizmát is beszereztem. Úgy néztem ki mint egy orosz utcalány, amikor elhaladtam egy kirakat előtt. El is nevettem magam, magamon.... mivel.. ha jobban belegondolok, nem is tudom... melyik a durvább. .___. De hogy perverznek éreztem magam az hétszentség, főleg hogy tudtam, a kabát alatt meztelennek tűnök, mint valami szatír.

A következő feladat a tojások elrejtése volt. Misem lehetett könnyebb ennél, hisz ötven emberkét jutalmazhattam meg vele. Volt aki a kapucnijába kapott, egyeseknek a zsebükbe csentem bele, bár volt egy lány aki azt hitte lopni akarok. Még meg is vádolt, és hisztizni kezdett, amkor kénytelen voltam megkérni, hogy nézzen a zsebébe.. Méghogy én lopni? A gondolat is felháborító... De megértettem az ijedtségét, legközelebb már ügyesebben csempésztem a játékosoknak az ajándékukat. Aki észrevette az vigyorogva köszönte meg, továbbnövelve elégedettségemet és boldogságomat. Viszonylag hamar megszabadultam a tojásoktól, így talán az elsők között érkeztem a fogadóba. Ismertem, bár nem sűrűn jártam ide. Nem az én stílusom ez a hely, de különösebb problémám azért nem volt vele. A fogadós megismert, hiába öltöztem így, és legalább két hónapja nem is jártam erre, de jólesett, hogy így észben tartotta a nevemet. De nem mertem bevallani, hogy én elfelejtettem az övét. Így igyekeztem kerülni az olyan mondatokat és helyzeteket, ahol meg kellene szólítanom. A feladat egyszerű volt és világos, hamar útnak is indultam, hogy előkerítsem a tévelygő tojáskát. Biztos lázadó korát éli, de ez a legszebb időszak, bár anyuci és apuci hiányolja a kicsikét. Az egyes szint volt megadva mint iránymutató... de az isten áldja meg... aki csak ennyit osztott meg velem, ez a szint a leghatalmasabb... és több részből is áll... Semmi kedvem nem volt, esetlenül járni az utcákat, sajnos a magasba nem tudtam én emelkedni, de akadt egy ötletemet, ugyanis nagy kilátók mindenhol vannak, mint ahogy harangtornyok is. Innen lehetne legjobban átlátni az utcákat, így a városi kilátóba vettem az utam. Ha itt nem látom, akkor jöhet a másik, de reménykedtem benne azért, hogy a városban találom meg, elvégre közfeladat, tehát ott kell hogy legyen, ahol a legtöbben vannak. Vigyorra húztam a számat, ahogy felhaladtam a lépcsőn és már kerestem is a távcsövet, amin keresztül kémlelhetem majd a nyüzsgő utcákat. Felérve körül néztem, először a saját szemeimmel, a levegő is másabb volt, meg volt valami kellemesen ijesztő ahogy nyikorgott és imbolygott alattam a faszerkezet. Ahogy körbe pillantottam, elszórtan egy-egy, de leginkább csomókban gyülekezett játékosokat láttam. Majd jöhetett a távcsöves verzió. Bosszankodva, kezdtem feladni a lehetőséget, az esélyét annak, hogy tényleg így találhatom meg, bár azt is megjegyzem... hogy sok furcsaságra bukkantam, de ezeket nem részletezem. Annyi legyen elég, hogy az emberek tudnak vicces dolgokat csinálni, ha azt hiszik, hogy nem látják őket, Pedig én igeeen.~ Ilyenkor gondolkodok el milyen jó dolga lehet egy istennőnek, vagy istennek, aki a felhők közül figyel, és kinevethet minket. Majd volt egy pár, akiről nem tudtam megállapítani hogy két fiú, vagy egy hétköznapi, hetero pár. Hiába kerestem a jeleket... egy picit mindkettő nőies volt, de igazán egyik sem... A hosszú haj, a tartás, a gesztusok, bár sminkelve egyikük sem volt. Ráfókuszáltam, a másodlagos jellegekre, de hiába. Örök rejtély maradt, bár az tény, hogy egy ideig elterelték a figyelmem a legfőbb feladatomról. Majd megtaláltam. Az utca porzik, a tojás gurul... és szaladnak utána az emberek. Majd megláttam egy másikat is. Leesett az állam, csak egyről volt szó, nem? De ahogy kémleltem, ugyanolyannak tűnt a kettő, az egyik menekült, a másikat épp megszelídíteni próbálták, majd volt egy amit csúnyán sarokba szorítottak. Elgondolkodtam, hogy hejj... az előbb még egyet sem most meg vagy tizenötöt is látok, oké az túlzás, de maradjunk a sokban.

Ahogy néztem, szinte mindegy is volt, merre indulok el, hisz úgyis belefutok egybe, vagy... a tojás fog belém futni, mint ahogy most lapított ki egy kis termetű lánykát, baja ugyan nem lett, de láthatóan keresztül szaladt/gurult rajta. Lemerészkedtem hát a kilátóból, majd elindultam az egyik utcán, a főút mellett, ahogy a zajok növekedtem, tudtam hogy közelít egy. Hangod dongásokkal kísérve gurult be végül egy nagyobb épület után, ahonnan kereszteződés nyílt. Első dolgom volt odaszaladni, majd egy másik kissé tompább, inkább súrlódós donggot is hallottam. Kitekintettem a tojás mögül, amit addigra lestoppoltam. Ekkor ismertem fel a hangot, és vettem észre pofikát a szőke tincsekkel. Bevallom a csirkejelmezből nagyon sok volt, így egy idő után nem kerestem az arcokat, csak ha közelebbi kapcsolatba kerültünk. Hát, Hinari ha nem az oszlopban, akkor bennem állt volna meg, a tojgli meg mintha ficánkolni kezdett volna.
- Már nem! - Jelentettem ki, hogy kézre lett kerítve az álldozat, ami érezhetően tovább akart gurulni, de súlyemelésemmel rátartottam és nem engedtem, bár... elég erős, egy tojáshoz képest, mivel csúszott a talpam alatt a talaj.
- Amúgy minden rendben? - Kérdeztem Hi-chantól, mert nagyon ki volt pirulva. Bár lehet a meleg és a futás tette, de jobb biztosra menni.

Ekkor ugrott be Hii-channak a nagy ötlet, időközben Al és Ozi is ideért, akiknek szintén köszöntem, persze csak szóval, hisz ha megejtek egy intést, én lapos vagyok. Alig bírtam megállni, hogy ne röhögjek hangosan, ahogy Hii-chan, kakasosdit játszott és utánozta egy ilyen teremtmény hangját. Vissza kellett tartsam, hisz nem tudhattam, megzavarja-e a kisállatot egy idegen hang vagy, nevetés. Végül hazáig kukorékoltattuk szegényt, és jól is csináltuk, mert a jutalom sem maradt el. Kis sziesztát tartottunk, én pedig úgy döntöttem Ozi előtt ugratom a párocskát és fennhangon rákezdtem.
- Amúgy... láttalak ám titeket, ti szégyentelenek. - Kezdtem bele, érezhető pajkossággal és utalással, elvégre melyik pár nem bújik el valahol? Szóval, tudtam, hogy ők is csinálják, és ezzel nincs is gond, de esélyt kaptam egy picit szívni a vérüket.
- Láttam mindent. - Húztam ki magam, huncutul. Majd Ozira vetettem egy pillantást, miként reagál rá. Valamint... ma tényleg láttam olyat, és innen is jött az ötlet. Magamban fogadtam, melyikőjük jön hamarabb zavarba, Alex vagy Hina. Bár, egy ilyen blöff akkor jó csak, ha tényleg volt turpisságuk, tehát rá is hibázhatok. De a reakcióból ítélve, nem volt. Végül Hinari itallal kínált, így egy picit elhallgattatott, de csak pár percig élt a hatása. Elváltak útjaink, én pedig visszatértem, a saját feladatomhoz, vagy legalábbis az új feladathoz. Most nagyon örültem, hogy tőlem már mindenki kapott egyet, most én jöttem. Szinte mindenki a városba csődült, hihetetlen mennyien vannak egy helyen, és olyan soknak tűnünk ilyenkor, a hétköznapokban hova tudnak így elbújni? De ameddig tanakodtam telt az idő, nagyon keveset kaptunk, volt aki hangosan is morgott emiatt, de én nem, másra fókuszáltam, pontosabban a célra, a meglelendő tojásokra. És meg is volt, szépen lassan gyülekeztek a kis táskámban, ügyelve arra hogy ne törjenek szét, mert ugye... tudnak. Már tudom, hogy tudnak. De nem volt időm ezzel is foglalkozni, a gyűjtögetésen járt az eszem. Majd ahogy kiértem a városból, tapasztalhattam, hogy volt több idekint is elrejtve, de idővel mások is özönlöttek kifelé. Szokatlan alakba akadtam, aki láthatóan nem foglalkozott az eventtel és a feladataival, csupán elhaladtam mellette, de elkerekedett szemekkel néztem, ahogy vagy ötven tojásból, csinált magának omlettet, méghozzá a szabadban. Egy tábortűzre helyezett fémlapkán, amin a nagyobb serpenyő is teret kapott. Az eldobált héjakból lehetett látni, hogy az event ajándékait élte fel, inkább elkerültem, azt hiszem nincs túl jó napja, és nem tűnt valami jó arcú játékosnak sem. Nem szoktam meghátrálni, de egyrészt sürgetett a még hátralévő idő, valamint jelzett... a női megérzésem.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1872
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 29

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. Vo36oi6908/7300[Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás. 2yjvlht  (6908/7300)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Zekken on Szomb. Jún. 17 2017, 20:51

Nanise: 1700 – Juni 8.(Második határidőn belül). - Interakt Hinari.
RenAi: 1507 – Juni 17.(Harmadik határidőn belül). - Interakt Hinari.
Ozi:2249 – Május 23; Juni 11.(Második határidőn belül) - Interakt Hinari és Ai.
Kiwi:1526 – Juni 14. (Harmadik határidőn belül). - Nincs interakt.
Hinari: 2251 – Május 10; Juni 4; Juni 10  (Első határidőn belül). - Interakt Ozirisz és Ai.
Chakna: 1511 – Május 29. (Második határidőn belül). - Nincs interakt.

/Levezetés:
Arany jutalom: Szószám/határidő. + Interakció + Kreativitás. + Szép és helyesírás./
Jutalmak:




Hinari: 2251 +2*50 +50 +60 = 2461 arany.
Chakna: 755 +0 + 40 +50=  845arany.
Ozirisz: 1124 + 2*50 + 20 + 50= 1294 arany.
Nanise: 850 +1*50 +50 chase +30= 980 arany.
Kiwi: 508 arany.
RenAi: 502 +0/Utolsó határidő miatt nem jár interakciós jutalom/arany.

Chick Norris:
Tulajdonság: Felfogja a sebzéseket minden negyedik körben. Ha éhezteted, ötödik, ha tovább hatodik körben segít csak.
Egy fejfedő helyére felszerelhető item.
Kinézet: Egy alig ökölnyi méretű csibe tojáshéjjal a fenekén, ami felszerelve a fejed felett repked, vagy nyolcasokat ír le. Csipog is, ha épp olyan "hangulata" van.
Használat/Játékszínesítőt: Chik segít ugyan, de nem ingyen, ugyanis ő egy tamagoccsi. Igényli a törődést és megeszik mindent ami sajtos, cserébe harc közben szívesen felfog pár sebzést. Ha viszont elhanyagolod, azért bosszút áll, képes ugyanis esőfelhőt alkotni a fejed fölé ami csak titeket követ, ugyanígy villámokat szórni, de ha sokáig nem eszik fejjel lefelé fog lebegni, kis x-ek lesznek a szemei helyén és kilógott nyelvvel a csőréből lebeg feletted élettelenül. Ha megeteted, szívecskéket áraszt magából.


Köszönöm a dicséretet és a játékot! szív

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
Zekken
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Event] - Easter event, avagy: Az ázott nyúl és tükörtojás.

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.