Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Nagy Síkság

+52
Chakna
Tsujimoto Eiki
Takara Kazutoshi
Akichi Murai
Seiun
Kurama
Danieru
Cearso
Azure
Graceful
Szophie
Justin Taylor
Ichihara Eiichi
Danee
Sakamoto Rin
Kagome Sora
Scott Thompson
Hermit
Kokoro
Mameko
Ryuu
Bacchus
Atoru
Astaroth
Itachi Saton
Michiko
Lizbet
Shukaku
Yokuatsu
Leafa
Higurashi Sango
Hayashi Yuichi
Hime
Ai Hane
Chancery
Shakan
Nio
Kyuushiro
Angelica Katharina
Nomad
Mirika
Kyrena Juurei
Aiko
Kazuma
Shiel D. Lewis
Yurihime
Zhel T. Everett
Kusumi Ayani
Reaw
Hitodama
Tatsuki Ranmaru
Kayaba Akihiko
56 posters

1 / 22 oldal 1, 2, 3 ... 11 ... 22  Next

Go down

Nagy Síkság Empty Nagy Síkság

Témanyitás by Kayaba Akihiko Kedd Júl. 31 2012, 22:09

A játékban megtalálható legnagyobb sík terep. Az első szintet alkotó tér, körülvéve három települést és egy erdőt.
Kayaba Akihiko
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 03 2012, 21:46

// Mizukinak, folytatás a Belvárosból //

Túlságosan valószínűtlennek tűnt, hogy ugyan azt az árnyharcost ismerjük mind a ketten. Éppen ezért először csak hallgattam, és magamban jót mulattam, hogy milyen leleményesen, és persze ocsmány, erkölcstelen módon vágta át Mizukit az a másik játékos.
Úgy gondolom, hogy minden játékosnak megvan egy bizonyos játékstílusa, ami úgyis egyre jobban látszódni fog, ahogy fejlődik a karaktere. Most viszont, mivel saját magunk vagyunk itt, és nem az avatarunk, ezért még jobban látszódnak ezek a tipikus jegyek. Meg kellett kockáztatnom a kérdést:
Mondd csak, egészen véletlenül nem Zaraki Kizashinak hívták azt a karaktert? – vigyorogtam magam elé. – Alávaló gazember ő is, húsz arannyal rövidített meg az első találkozásunkkor – néztem le Mizukira.

Nagyon érdekelt, hogy miként is fogjuk körbejárni az itteni világszabályokat. Az feltűnt már, hogy rá kell érezni a világra: ez persze nem volt újdonság, a legtöbb MMORPG-ben megvoltak a saját belső szabályok, legalább olyan jók, mint a való világ fizikájának törvényei. Itt is biztosan voltak hasonlóak, viszont nem sikerült rájuk akadnom, és ez bizony iszonyatosan zavaró, ha az ember egyébként gyakori koptatója játék céljából a billentyűzetnek.

Jártál már arrafelé egyébként?
Igen sok mindent tudsz a különböző dolgokról. Hogy ismerted meg őket, ha nem skillesedtél?
Részt vettél még más kalandokon is?
Nagyjából ezek voltak azok a kérdések, amik vele kapcsolatban a fejemben jártak, így szép sorban dobáltam be őket, amíg úton voltunk, hogy ne maradjunk téma nélkül. Én nem akartam beszélni saját magamról, és egyelőre úgy tűnt nekem, hogy addig is ő szívesen oszt meg információkat. Én pedig örülök mindenféle információnak, így örömmel hallgattam.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Vas. Aug. 05 2012, 23:08

- Szőke //feketeee?//, árnyharcos, úgy néz ki mint aki mindent el akar lopni? - tűnődött, keresztkérdésekkel keresve az esetleges hasonlóságokat - A nevét nem tudom, de ahogy mondtam látszott rajta hogy le akarta nyúlni azt az almát szóval inkább "rábíztam", mielőtt még a küldetés teljesítése iránt lehetett volna kifogása vagy a részemet kezdte volna el szemezni. Két fickóval találkozni akikről elég helytálló benyomásom volt, de az nem volt a hasznos egyik esetben se... - egy pillanatra elgondolkodott, majd hozzátette jóformán anélkül hogy rájött volna, hangosan mondta ki - lusták és gyengék... vajon sok még az ilyen ember?

***

- A Nagy Síkságon? - kérdezett rá, de azért csak válaszolt is a saját tippjének megfelelően - Nem sokat, nagyjából amikor egyik helyről mentem át a másikba, de az tényleg igaznak tűnik hogy nagy!
Egy ligetes részen jártak így nem igazán lehetett még látni jelenlegi úti céljukat, noha gyakorlatilag talán már egy ideje azt taposták de a kilátás hiánya miatt nem lehetett megállapítani. Ranmaru úgy tűnt hogy ezúttal többet kérdezett mint amit mondott, de ez lehetett akár amiatt hogy más nem jutott eszébe
- Hát igen, összeszedem ami felett átfutok - vette hízelgőnek a kérdést - például kihasználtam az alkalmat a hallgatózásra és a mások karakterlapjainak megfigyelésére. Hihetetlen milyen sok dolgot beszéltek meg egymás között a rajtnál, szóval nem volt nehéz füleseket szerezni, főleg ezekről a kasztokról meg pontköltésekről! De más küldetésre azon kívül még nem jutott idő, néha egy magamfajtának is kell információgyűjtésre egy kis idő, mellesleg akkor csak azt a küldetést találtam... azt is abban a törpe külső faluban
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Kedd Aug. 07 2012, 03:19

Igen-igen, ő az – bólogattam lelkesen, pedig ez olyan élmény volt, aminek nem szabadott volna örülnöm. Negatív élmény. Nagyon nehéz volt azonban elszakadni attól, hogy egy online világban jártunk, ahol egy karaktert játszok… és OK, egy kicsit önmagamat is – pontosabban csakis önmagamat –, de attól még nem haragszom arra a userra, aki a karakter mögött ül, és olyan ijesztően fondorlatos módon csalt ki tőlem húsz aranyat, miközben a tekintete csak úgy csillogott.
Nem fogom elfelejteni.

Lusták és gyengék... vajon sok még az ilyen ember?” – hangzott el a mondat, én pedig a megilletődöttség jeleivel az arcomon fordultam arra, hogy lássam: vajon az ő arcán milyen érzelem ül, miközben erről beszél. Úgy hívják ezt: felmérés. Szükségem volt arra a későbbi helyes válaszok és reakciók megadásához, hogy tudjam: egy ilyen mondat elhangzása után mi ül ki az arcára.
Bár túl sokat nem tudtam leolvasni, de ez is rengeteg dologról mesélt: nehéz munka lesz olyasmit kiépíteni, aminek köze van igazi bizalomhoz. Ahhoz olyan mélységek és belső démonok vezetnek – pontosabban állják az ember útját –, amik legyőzése valószínűleg nem az ő projektje lesz.

Ez nagyon helyes lehet olyan szempontból, hogy sok mindent megtudsz. Én például máig nem vagyok tisztában azzal, hogy milyen volna, ha kettes szintű lennék, és ennek a szintnek a főbossát keresném: hol találom egyáltalán? – tettem fel a költői kérdést. Költői hiszen nem véletlenül kértem segítséget ettől a lánytól: szükségem volt arra, hogy valaki végre elkezdjen rávezetni az itteni törvényekre. Nem találtam őket, és így még egy kő helyes eldobása se ment… Beütött a szikra: talán kezdjük is talán itt akkor: elmeséltem neki, mennyit bajlódtam egy kő itemből való eltávolításával. Hiszen nem lehet felszerelkezni vele, nem tárgy, viszont eldobni se tudtam. Pedig mi másra lenne jó? Láttam egyszer, ahogy valaki képes volt kővel dobni, és máig evett az irigység.
Kértem Mizukit, hogy kezdjük az alapoktól. Innen. És ne csak mutasson, hanem magyarázzon is.
Hatalmas segítség volna ez nekem – próbáltam megerősíteni egy újabb fejhajtással sokkal korábbi kérésemet.
Kezdjük!
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Szer. Aug. 08 2012, 11:09

Igaz, hogy mindössze egy pillanatig tartott az elszólás, arca is kicsit beszédesebbnek látszott ez idő alatt. Mizuki kezdte úgy érezni hogy tényleg ő volt a kevés legjobbak egyike, mármint a többi emberhez képest. Mondhatni csalódott bennük még ha jelenleg az NJKkat is közéjük sorolta, úgy tűnt hogy a csaló és másokat gyáva módon kihasználó egyének a többséget alkották, márpedig ő azt hitte hogy csak az ő szülei voltak olyan emberek, akik csak a maguk dolgával törődtek. Csalódott volt azért is mert ő olyan kihívásokra számított melyek tiszták voltak és olyan játékosokra akik egészségesen kompetitívek. Aztán elszállt a pillanat és összevonta halovány árnyalatú szemöldökeit. Legyenek hát alsóbbrendű söpredék... mert talán mi lenne annál nagyobb kihívás, mint lustaságból csalókat és élősködőket múlni felül? Elvigyorodott, erősebb náluk és a földbe fogja döngölni őket

***

- Ó, szóval így állunk - vakarta meg a fejét, valamit hallott már erről a dologról - hát az olyasmi amiről csak hallásból tudok de még nem próbáltam ki, talán itt az ideje?
Körbenézett majd tett két lépést és lehajolt egy kőért, amit a fűben vett észre
- Első lépésként ugyebár fel kell venni, de nem kerül bele a láthatatlan hátizsákomba vagy ilyesmi, bár lehet hogy tárolni is engedett. De mindegy, aztán lehetőleg olyan pozíciót veszel fel amiből egy követ el szokás dobni...
Már mozdult is volna amikor megtorpant. Sűrű rézsút vonalak lepték el az arcát és mintha szeme-szája eltűnt volna, s úgy lógtak kezei mintha bénák lettek volna. Csak most jutott el tudatáig hogy életében egyetlen követ nem dobott el és soha nem is látott senkit követ dobni. Ez... hihetetlenül megalázó volt... Düh-vörösen engedte ki fejéből a gőzt, majd arcát takarva jelentette ki
- F-fogalmam sincs hogyan dobják a valóságban a köveket... v-valahogy egyik lábbal... h-hátra lépni... a-aztán... valami karlendítés... - elengedte arcát és ökölbe szorított kezekkel felcsattant - Nem mutatnád meg nekem?!

Ranmaru zavartan végighallgatott magyarázatát követően (feltéve ha elmagyarázta) gyorsan leutánozta a beállást
- R-rendben... akkor felvesszük a pozíciót - akadozott hangja még egyszer utoljára, majd határozottan beállította lábait és karját - a kart hátralendítjük és most a legfontosabb, hogy egy célpontra koncentrálunk. Nekem legyen az a magas száraz növény ott, tehát a célra és a tettre összpontosítok!
A kő mintha izzani kezdett volna, noha ezt jelenleg nem igazán vette észre, vagyis egyáltalán nem
- És határozott mozdulattal elhajítod! - tett így, a kő pedig embertelen sebességgel vitte magával a száraz kórót
Diadalittasan vigyorodott el, mint aki éppen meghódította az egész világot, érdekes érzés volt követ dobni
- Így kell, ni!
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Csüt. Aug. 09 2012, 01:30

Mizuki arcát figyelve nem sikerült többre jutnom, mint amit eddig is tudtam róla: lelkiállapota labilis, hangulatingadozásai állandóak. Sajnos sose voltam túl jó a szélsőséges érzelmek megértésében, és egyelőre nem láttam értelmét, hogy megpróbáljam dekódolni ennek a lánynak a viselkedését. Elkezd majd érdekelni, ha A: csatába keveredünk, B: idővel esetleg közös küldetést vállalunk, C: küzdőtérbe invitál, D: egy felsőbb szinten majd újra találkozunk.
Több lehetőség nem jutott hirtelen eszembe.
Addig is viszont nekem tökéletesen megfelelt, hogy nem fektetek kapcsolatunkba több energiát, mint amennyit szükséges ahhoz, hogy megismerjem a SAO-ban használatos gondolkodásmódot. Séta közben oldalra fordultam, és rápillantottam: azt viszont meglátjuk majd, hogyan rovom le a segítsége értékét.

Mizuki kérése a kődobással kapcsolatban elhangzott, én pedig néhány másodpercig mereven figyeltem őt. Érdekes új információ volt róla az, hogy soha életében nem hajított még követ.
Mielőtt megvettem volna a SAO-t, és hozzá a sisakot is, voltam annyira kocka, hogy geek blogok RSS-ében kutatva próbáljak szert tenni a hivatalos közzétételek előtt kiszivárogtatott hírekre. Sok érdekes szösszenetre bukkantam, de közöttük inkább a filozófiai eszmefuttatások érdekeltek. Elgondolások az online világokkal kapcsoltban. Tényleg marha érdekes voltak!
Az egyik írásban a szerző arról beszélt, mennyire könnyű függővé válni, ha olyan szintű élményben lesz részünk, mint amennyit a SAO és a sisak ígér. Külön kitért itt a mozgássérültekre, akik sokkal „egészebbnek” érezhetik magukat, hiszen az eddigi hírek szerint ők az online világban semmivel sem lesznek kevesebbek társaiknál.
Mizuki valódi teste tehát olyan kórban szenved, amitől soha életében nem hajíthatott el követ. Ha ez nem így volna, akkor legalább emlékezne rá, hogyan kell azt csinálni.

Türelmesen elmagyaráztam neki. Úgy döntöttem, hogy akkor nincs okom megszégyeníteni, és amúgy sem asztalom mások kinevetése. Főleg, ha egyébként ennek a játéknak az ismeretében felettem áll. Jelenleg én több hátrányt kell elviseljek, mint ő. És ha idővel bepótolja lemaradásait, csak még erősebbé válhat.
Attól, hogy dobópozícióba álltam, a kezemben felfénylett a kő.
Ó, ez már ismerős! – morogtam. Nem tetszett, hogy ennyire triviális dologra sem jöttem rá. – Eddig sose próbálkoztam pozíciót felvenni, egyszerűen lendületesen próbáltam meg áthelyezni a kezemből, vagy ilyesmi. Nem csoda, hogy nem sikerült eldobni – bosszankodtam. Nagyon zavart, hogy így besültem.
Pedig az íjászat teljesen ugyan ezen az elven működik – magyaráztam. – Ugyan így fénylik el a nyílvessző, aztán ki is tudom lőni, mint ahogyan… Ezt a követ is – kiáltottam fel, mert nehezemre esett megszokni, hogy itt nem a fizikai erőmtől, hanem a pontszámaimtól függött a csapás sikeressége. Mizuki kövét céloztam be, és el is találtam. Ezt mondjuk el is vártam magamtól, mint íjásztól.
Ha ellenfelet támadok meg vele, mire jó? – kérdeztem. – Akiknél láttam, ott egy ember beszélt többnek is, de láthatóan ők ismerték is egymást, ezért nem akartam közelebb menni. Néhány értettem csak meg. Motivációról beszéltek.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Csüt. Aug. 09 2012, 20:40

- Ó, az pofonegyszerű - vigyorodott el magabiztosan, élvezve hogy megint csak többet tudott valaki másnál - talán ha 1 HPt sebez a célpontnak, akkor is többnyire az alap szörnyeknek mert nincsen páncél védelmi értékük ami felfogná, viszont felébreszti őket és rendszerint rögtön észre is vesznek. Egy íjásznak például jól jön ha nem úgy akarja magához csalni a szörnyet hogy túl közel megy hozzá, mert egyrészt megmarad a távolság másrészt pedig így egyenként lehet idecsalni őket anélkül, hogy a többi is a megdobott eggyel rohanna meg. Bár ez szerintem nem mindig jön be, lefogadom hogy ha vannak vagy lesznek farkasok a játékban, azok akkor is csapatostól támadnának ha csak az egyiküket próbálnám meg idecsalni
Körbenézett és egy csapat vaddisznót pillantott meg egy közeli fás liget szélénél csatangolni. Nem teketóriázott, felkapott egy követ és az előző dobást leutánozva odasózott a kővel az állatnak, mire az kimúlt
- Hoppá kritikus találat, ennek biztos csak valami 1 hpja lehetett - szabadkozott, majd ismét elhajított egyet, ami ezúttal kevésbé szerencsésebb találatnak bizonyult és így az állat megindult felé. Ő persze megvárta míg Ranmaru eldöntötte hogy volt e kedve leszedni az íjával, és ha nem akkor nyugodtan bevárta majd hanyag kardmozdulattal elintézte egy Lélekcsapással, mielőtt az elég közel kerülhetett volna a támadáshoz, a fegyvert pedig visszacsúsztatta hüvelyébe
- Ami a motivációt illeti - csavarta meg ujja körül egy hajtincsét - az valami motivációs tényező, ennyire tisztán emlékszem már. Csak arra nem hogy pontosan mit akar lefedni... valami ötlet?
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 10 2012, 00:37

Egyelőre akkor az íjammal jobban működöm – hümmögtem. – Igazából eddig két követ indítottam útjára, és nincsen hosszabb hatótávja, mint a nyilaimnak, viszont a sebzés jóval kisebb… – kezdtem volna ecsetelni előnyeimet a kőhajítókkal szemben, amikor Mizuki kritikus találata helyből törölte a mobot.
Szolidan elfordultam, hogy ne lássa, amíg leesett államat megkeresem, és a helyére rakom – természetesen csak képletesen beszélek. Egyre szimpatikusabb lett a lány – ezt viszont saját magamnak is be kellett vallanom.
A lány, aki rögvest újra is próbálkozott, hogy az én szintemen is megmutassa, mi ez az egész. Nem mintha nem értettem volna már az előbbiből is, úgy tűnik, hogy igenis be kívánta mutatni, milyen a kővel eltalált mob.
Ha már ennyire önállónak mutatkozott, nem akartam ünneprontó lenni, és nem vettem elő az íjamat, megvártam, amíg ő maga mozdul. Nem titok: kíváncsi voltam, hogy mire képes. Viszont az, amit mutatott, több volt, mint amire számítottam. Nem tűnt egyszerű csapásnak. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom én is, viszont az elintézését ráhagyom.
Próbáljuk meg akkor – nógattam magam, majd a földön talált kővel íjászkodásaimból ismert állásba álltam, és el is hajítottam. Siker, a mob megkapta, felém tört.
Távolsági harcos vagyok és nem szeretem a felém rontó elleneket. Leszednéd őt nekem? – kérdeztem Mizukit, miközben beálltam mögé. Látni akartam újra azt a csapást, amivel az előző mobbal is végzett. Persze rá is kérdezhettem volna a dologra, de féltem, hogy túl sok mindenre válaszolt már, és magas lesz az ár, amivel tartozni fogok neki. Már most azon gondolkodtam, mivel törleszthetnék.

Az íj működése igen egyszerű… – vettem kezembe az íjamat, majd vesszőt illesztettem a húrra. – Korábban nem íjászkodtam, de ebben a játékban igen könnyű dolgom volt, mert a kettő összeáll: nincs olyan, hogy leesik a nyíl, nem tudod rosszul elengedni a húrt… – magyaráztam, miközben felajzottam a fegyverem. – És csak ennyi egy lövés. – Egy vaddisznót céloztam, és ahogy korábban a kővel, úgy az íjjal is eltaláltam.
Ha Mizuki nem törölte a korábbi vaddisznót, akkor én most megtettem, bár nagyjából az utolsó pillanatban.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Pént. Aug. 10 2012, 11:26

Ranmaru nem restellett rögvest ki is próbálni a neki nemrég mutatott technikát ezúttal szintén élőbben, ha már Mizuki is megcsinálta. Mozgó célpontra a fiú azonban most nem akarózott lőni, ő pedig vállát vonva beleegyezett az újabb disznó eltakarításába. Az az érzése volt hogy az imént felkeltette figyelmét a kardtechnika, mondjuk azt nem tudta megmondani hogy vajon tetszett e neki vagy épp ellenkezőleg. Mivel azonban ha már csalogatásról volt szó, Mizukinak a futkározáshoz nem volt most kedve, így egy újabb lélekvágással készült befejezni a Ranmaru köve által megkezdett munkát, mellesleg így egy kicsit mutogathatta is a mutogathatatlant. Ugyanis ezúttal jobban odafigyelve könnyen észre lehetett venni, hogy amikor az állat néhány rövidke méteren belülre ért, Mizuki belevágott a levegőbe és az egyszerűen eltörölte a játék anélkül hogy még csak hozzá is ért volna. Semmi energiahullám vagy látható effekt nem volt, a egyszerűen tiszta és láthatatlan

Nem sokkal később Ranmaru úgy döntött hogy beavatja az íja technikájába. Mizuki nem leplezte érdeklődését, de még enyhe meglepettségét sem az elhangzott szavak hallatán. Az hogy az íjat bármiféle hibalehetőség nélkül megfeszíthette és elengedhette, így most eléggé kihívásölőnek találta, szerinte így már hirtelen nem annyira izgalmas mint hitte. Mindössze a célzás és gyors reakciószükség tartották a kaszt viszonylag pozitív értékelését a szemében, de azok tényleg stabil pontok voltak
- Az talán még nem olyan nagy baj hogy nem kell felajzani és nem törik el - jegyezte meg - de hogy kritikusan rossz megfeszítésnél nincsen önsebzés, az mintha kissé megölné benne a kihívást. Igaz ettől még magasról üti az árnyharcos és idomár kasztokat, talán még a harcost is... utálom a negatív gyorsaság módosítókat, az és a kitartás a legfontosabb ha valaki egyedül dolgozik, elvégre több szörnyet kell kerülni tudni és tovább kell a harcot bírni. Abban van a kihívás, persze nem azt jelenti hogy minden játékoson keresztül vágva kell pontot gyűjteni és otthagyni mindenkit ha bajban van. Egy őstehetség kardforgató elég gyors és képzett ahhoz hogy kitérőket tegyen mások kedvéért, mint az aki lustán megöl mindent ami az útjában mozog vagy nem áll meg kisegíteni egy bekerített idomárt. A harc egy művészet és a legjobbaknak mindenre képesnek kell lenniük, mert kihívás nélkül nincsen értelme élni. Te mit gondolsz erről Tatsuki-san, miként véli egy íjász?
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Pént. Aug. 10 2012, 12:13

Utólag beláttam: talán kicsit mesterkélt volt, ahogy úri ficsúrokat utánozva megkértem egy lányt arra, hogy végezze el helyettem a piszkos munkát. Az eredmény viszont magáért beszélt: földbe gyökerezett a lábam, és nem akartam hinni a yaganomnak, hogy milyen módon takarította el a mobot az útból. Ez aztán igencsak ígéretes!
Egyetlen problémát tudtam csak felróni a lánynak: olyan gyorsan lépdelt felfelé a fejemben létező szimpatikusságot jelképező ranglétrán, ahogy emberek nem szoktak. Sőt még online karaktert alakító emberek sem. Nemhogy offline karaktert alakító emberek… mert olyan nincs. Mindegy.

Az íjjamról kezdtem el beszélni neki, mert hirtelen zavaromban nem igazán tudtam, nála hogyan is kéne megközelíteni a támadása témáját. Bár eddig remekül működött az, ha megkértem valamire, de attól féltem, hogy lassan átlát a szitán, és hiába jövök kérésekkel, vagy szimpla kérdésekkel, egyre kevésbé fog kielégítő válaszokat adni.
Talán itt az ideje, hogy végre én mutassak akkor neki még valamit.

Nem eresztettem le az íjamat, hanem amíg meséltem, módszeresen vadászgattam le a közelben lévő vaddisznókat. Álló helyzetből lőhettem, nem túl távol eső ellenfelekre. Bár a beszéd kicsit nehezemre esett mellette, hiszen a helyes légzés ugyan úgy hozzátartozik az íjászathoz, mint bármi más, de azért csak megyegetett, egyet talán, ha tévesztettem.
Nagyon tetszik ahogy mondod. Ez a SAO, Sword Art Online, és itt, főleg a mágia nélkül tényleg művészete van a harcnak – magyaráztam. – Még nem tapasztaltam önsebzést, de ennek talán nem feltétlenül az az oka, hogy nincs ilyen a játékban. Userként mindig is a távolsági karakterek vonzottak, ezért is választottam itt is az íjász kasztot. Emberként is sokkal közelebb állnak ehhez a kaszthoz az adottságaim. Viszont itt ugye pontok vannak, ezért egy kicsi lány is válhat félelmetes harcossá – néztem jelentőségteljesen Mizukira. – Viszont akkor megkockáztatom, hogy IRL adottságaim miatt eddig nem szenvedtem el önsebzést.
Mizuki kérdésére hümmögés volt először a válaszom. Leeresztettem az íjamat. Mindig akadt a közelben néhány vaddisznó, hát persze, hiszen a játék állandóan újratermelte, viszont már untam a vadászatukat.
Nem gondoltam még arra, hogy akkor járok-e egyenes úton, ha vállalok kihívásokat, mint például egy idomár kisegítése. Ahogy hallgatlak, egyet kell értenem veled, de szeretnék még erről magamban is gondolkodni, ezért egyelőre nem válaszolok szívesen – próbáltam pontot tenni a téma végére.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Szomb. Aug. 11 2012, 11:47

- A mágia jó, hasznos meg minden de nincsen benne kihívás - tette hozzá saját véleményét - sok könyv lett teleírva olyan történetekkel, de az átkok és veszélyes varázslatok ellenére szerintem a mágusok mindig előnyben voltak. Eleve többet tudnak, eleve nem bíznak bennük az erejük miatt és túl sok velük a politika... az utóbbi nem kell de az előbbi kettőért úgy érdemes megdolgozni hogy nem teli tankkal indulsz! Azt viszont hogy a külsőmet leszámítva mi jött át velem ide inkább nem akarom megtudni, a hülyék is látják hogy nem lehetek valami nagy durranás. Szóval inkább bízok meg abban hogy mennyire körültekintően osztom el a pontjaimat, az életpontok meg nem érnek semmit ha nem tudok védekezni, mert akkor egy perc alatt szétszednek!
Kivonta nemrég szerzett új kardját és átvizsgálta a részleteit, de most is csak arra jutott hogy nem volt rajta sok látnivaló, több tíz vagy százezer ugyanilyen fegyvert volt elvégre. Egyszer talán majd szerez egy egyedi kardot ha van is valahol, talán egy olyat ami nem fest túl nyugatian és egy könnyű ruhát ami ha páncélnak nem is nagyon használható, a gyorsaságát biztosítja. De addigra még beleszerethet ezekbe a felszerelésekbe is, ki tudhatta? És hogy eljut e odáig?
- Gondolkodj, csak úgy előjönni egy válasszal hogy hamar meglegyen a lusták módszere - jegyezte meg - gyors harcos is lehet lusta ha nem figyel a részletekre és nem akar időt tölteni más dolgokkal. De aki hagyja magát elterelni az előbb vagy utóbb megtanulja az eredetileg lassú munkának látszó dolgok gyors elvégzését, én ezért állok meg néha és így is jobb vagyok náluk. A profik három ember munkáját is elvégzik egy ember munkájának fele ideje alatt
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Szomb. Aug. 11 2012, 12:23

Bevallom: nem igazán értem minden szavad – fordítottam úgy a tekintetem, hogy ne nézzek Mizukira, miközben a valóságban továbbra is őt figyeltem szemüveg mögötti világomból. – Az biztos, hogy nagy kihívás napjainkban olyan működő és érdeklődésre számot tartó játékot készíteni, ami mellőzi a mágiát. A Nerve Gearrel viszont már csak az újdonság varázsa miatt is működik a dolog. Ettől függetlenül a mágia nem feltétlenül rossz. Az pedig eddigi tapasztalatim szerint egyáltalán nem igaz rá, hogy könnyű volna. Magad is felsoroltad, hogy miért is nehéz egy mágiahasználó élete. – Sok korábbi mágikus karakterem beszélt belőlem, akiket mind-mind úgy alkottam meg és játszottam ki, hogy a részeimet képezték, a bőrükbe bújva egy igazibb saját testben éreztem magam. Valahányszor becsatlakoztam, úgy éreztem, hogy fellélegzek, és boldogan néztem körbe. Most pedig ezek a mágusok, sámánok, fővarázslók mind az én szememen keresztül figyelték Mizukit. Talán azért létezik az én yaganom, mert sok más karakter is itt van még velem, és az ő szemükkel is látok… Nem, ilyesmi nem valószínű.
A képességeink által valamilyen szinten létezik a mágia. Vannak aktív és passzív képességek, és a keveredésükkel egészen új felhasználási lehetőségeik születnek.
Csak álldogáltunk, beszélgettünk… Nem igazán tetszett ez nekem. Főleg, hogy úgy éreztem: tartozom valakinek.
Nincs aranyam. Nem tudom, hogy mivel tudnám viszonozni a segítséget, amit nyújtottál. Nekem sokat segített ez a néhány dolog, amit elmondtál, de hirtelen nem jut eszembe semmi, amivel ezt bárhogy is meg tudnám hálálni. Arra kérlek, hogy gondolkozz, és ha van valami, amit teljesíteni tudok, kérlek, mondd. – Mizukira emeltem a tekintetem. Ésszerű keretek között, de komolyan gondoltam az ajánlatom.
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Szomb. Aug. 11 2012, 14:22

- Nerve Gear - ismételte el magának
Belegondolva a szerkezet és maga köré épített egész technológia tették lehetővé mindezt, még ha ő egy kicsit annál jobban hozzá volt csatolva ehhez a világhoz. De minden azzal kezdődött el és ha nem lett volna nagyszerű, akkor nem dolgoznának már a javított módszereken és ő nem próbálhatná ki az egyik hasonlónak prototípusát. Igaz hogy itt ragadt de nem hogy bánta volna hanem egyenesen hálás volt érte, az emberek akik mondhatni rászerelték az egészet mostanra már biztos nem is akarnak hozzányúlni, mert hát ha eddig nem derült ki mi történt akkor soha nem is fog. Persze semmilyen formában nem fog örökké tartani új élete, de arról kezeskedik hogy ne tehetetlenként végezze ha eljön az ő ideje. De addigra ő lesz a legerősebb és egy jobb bitorló ellen fog elveszni, legalábbis ebben reménykedett. A legjobbak a titulusukkal együtt halnak meg, ő így tartotta és szerinte így volt helyes
- Hívhatjuk mágiának - adta meg magát, hiszen attól hogy mágiának hívja ezeket a dolgokat, nem lesz semmivel sem szerencsétlenebb
Ranmaru azonban már egészen máson jártatta gondolatait, mégpedig azon hogyan is hálálhatta volna meg a kapott segítséget. Jó kérdés volt, az arany nem sokat ért és technikákat tanítani vagy költendő pontokat adni nem tudott neki, így valóban nem akadt semmi anyagi juttatás amire szüksége is lehetett
- Nem jut semmi eszembe - vallotta be neki - pénzed ha lenne sem kellene, bármikor tudok szerezni valahogy. Olyan tárgyad nem hiszem hogy van amit használni tudnék vagy nem kellene neked. Akad majd talán valami lehetőség, idővel. De nem jutalomért segítettem hanem mert szükség volt rám, azt hiszem hogy hasznos lehettem az nekem bőven elég
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru Szomb. Aug. 11 2012, 15:11

Nem! – ingattam a fejemet. – Erről szó sem lehet – mondtam határozottan, bár nem igazán tudtam, hogy akkor mégis mivel tudnék a segítségére lenni.
Arany kilőve… egy szél fityingem sincs. És így első szinten olyan ruhám sincs, ami nem lehetne ott akár rajtad is – hümmögtem. – Nincs más akkor hátra. Úgy fogunk eljárni, ahogy a régiek. A SAO világa amúgy is a középkort idézi, a lovagi tornák, a kerekasztal, sárkányölőkről szóló legendák idejét, illeni fog akkor ez is hozzá. Remélem, hogy elfogadod – mondtam.
Nekem talán az életemet mentetted meg ezzel a kis oktatással, így hát most adósod vagyok. Őszintén megmondom: nincs bennem annyi merészség, hogy egyszer talán életpontjaim miattad nullázódjanak, de ha egy küldetésben összekerülünk majd, íjam és nyilaim téged szolgálnak, hogy megháláljam a segítséged. Kérlek, fogadd el ezt tőlem – hajoltam meg előtte, ahogy illik.
Érdekes érzés volt ilyen esküt tenni. Az én szemszögemből tényleg illett ehhez a világhoz, főként, hogy ezúttal tényleg egy saját életet éltünk, és ha itt meghaltunk, akkor elméletileg a valódi világban sem ébredtünk fel többé. Nem volt tehát fellengzős azt mondani, hogy talán ez segít majd engem a túlélésben. Az elmúlt időben máris úgy éreztem, hogy sikerült jobban ráhangolódni a SAO belső logikájára, mint eddig bármikor. Talán lesznek még nehézségeim, de innentől tudni fogom, milyen gondolkodásmódot igényel a szabályainak megértése.
Oh, és jut eszembe… – nyúltam az oldalamhoz. – Ha elfogadod az ajánlatomat, akkor kérlek vegyél ebből is. – Két zsömlét tartottam, abból az egyiket felé nyújtottam. Közöttük kis tégely foglalt helyet. – Eddig nem értettem a működését – magyaráztam. – De ha most újragondolom… – Ujjammal, mintha egér lenne, „rákattintottam” a tégely tetejére, ujjam vége pedig fényleni kezdett. Végighúztam a zsemlémen, illatos krémet hagyott maga után. – Ízesítő, finom. Torubana város egyik félreeső boltjából van – mosolyogtam.

// Köszönöm a játékot! //
Tatsuki Ranmaru
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal115/1700Nagy Síkság Exp_ures  (115/1700)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Hitodama Szomb. Aug. 18 2012, 11:25

Ranmaru tiltakozott a jutalom elpasszolása ellen, ami valljuk be szöges ellentéte volt annak a felfogásnak amit Mizuki a legtöbb emberben eddig látott. Az ezt követő előadás azonban igencsak meglepte, lovagokról meg lovagi tornákról és sárkányokról kezdett el mesélni, amelyek többségét ő eddig abból a kevés nyugati regényből ismerte amik a kezei közé keveredtek. Végül jelentőségteljesen kifejezte hogy reméli elfogadja, Mizuki feltételezte hogy arra gondolt amit ezután tenni vagy mondani készült. Ez végül így is történt meg, valamiféle nyugati lovagi eskühöz hasonló minibeszédet adott neki elő, ami egy picit még meg is hatotta és örült hogy segítséget nem pedig testőrséget ígért neki. Forgatni kezdte egy hajtincsét bal mutatóujja körül
- E-elfogadom - hajolt meg jobb ötlete nem lévén, s agyalni kezdett - szóval akkor, ha néhanapján belefutnál valami különleges vagy kevésbé publikus feladatba, küldj nekem egy üzenetet. Várj... - kezdett el a menüjén pötyögni - felveszlek a barátlistára, legalább használom valamire. Tatsuki Ranmaru... az a karaktered neve is, ugye?
Nem volt az a fajta aki odáig volt a segítségért, de ez inkább tűnt egy szívesség visszaadásának így nem vitatkozhatott az elfogadásán saját magával. Részéről már ment is volna a maga útjára, de Ranmaru ismét megszólalt és egy zsemlével kínálta meg. Valljuk be ehhez a fajta falathoz még nem volt szerencséje, így kicsit zavartan de azért elfogadta és végignézte amit a fiú művelt azzal az ízesítő akármivel. Sietve leutánozta majd beleharapott a zsemlébe és rágcsálni kezdte
- Kösz... köszönöm - köszönte meg, valljuk be nem volt éppen rossz falat - én akkor... megyek is...
Pocsék volt a búcsúzkodásban mert eddig tőle sem búcsúzott el senki az orvosokon meg az alapítványosokon kívül, no meg a szülein kívül... de az ő esetükben nem az utolsó alkalomkor. Egyik kezében a zsemlével másikban pedig a karddal toronyiránt átvágott három vaddisznón és eltűnt egy közeli liget fái között. Akkor még nem sejtette hogy alig egy óra múlva ismét összefutnak útjaik

// Köszike neked is! //
Hitodama
Hitodama
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 198
Join date : 2012. Aug. 02.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal135/500Nagy Síkság Exp_ures  (135/500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Reaw Szomb. Okt. 13 2012, 19:52

///Kusumi Ayani, Zhel T. Everett ISMERKEDÜÜÜNK! ///
Lári fári van, a főtéren nagy a nyüzsgés. Szinte mindenki itt van. Sok embert látni kétségbeesetten itt, mindenki szalad, fut, igyekszik valahová, hamarabb vissza akarnak térni a mi egyszerű, unalmas világunkba. Mondjuk, nekem unalmas, lehet másoknak nagyon is jó és tetszetős. Nekem se barátnőm, csak egy anyám meg egy apám, akiket annyira nem szeretek. Barátaim sincsenek rendesek. Úgy érzem, hogy igazán csak ebben a világban fogok rendesen, korlátok nélkül élni. Eddig minden bejövős, de a tényen nem változtat, itt sincs sok ismerősöm, szinte egy se. Nem sikerült eddig senkivel sem megismerkednem. Ami eléggé bántó. Igaz azt sem tudom, hogy miként kezdjem el az ismerkedős szöveget. Mivel mellőzném a partizást, ezért azzal a laza dumával nem állhatok elő, hogy: „Akarsz a csapatomban lenni?”. Odasétáltam egy oszlophoz, és leültem majd nekidőltem az oszlopnak. A kardom nem volt nálam, mivel itt úgyse kell az nekem. Safe zone meg minden, jó dolog ez. De a köpeny akkor is rajtam volt. Nem szerettem mutogatni magam, főleg ennyi ember előtt, vannak itt kötekedős típusú emberek is, akik megszólnának sőt, kicsúfolnának a növésem miatt. Hehh… Feltápászkodtam, elindultam kifelé a városocskából, mivel pihenni szándékoztam még mindig, gondoltam, hogy eleget dolgoztam, ki tudja merre, de mentem. Közbe elmélkedve azon, hogyan szerezzek magamnak barátokat. Lehet, hogy ez mind azért van, mert egy alacsony, csuklyás-köpenyes alakkal senki sem akar barátkozni. Levettem a csuklyát a fejemről, a köpeny maradt rajtam. Ekkor eszembe jutott, hogy a kardom nincs nálam, egyből intettem magam elé, és az inventoryból kiválasztottam az én rusnya kezdő kardomat. Máris a bal oldalamra raktam, minden, ahogy lennie kell. Magányos menésem közben, filoztam egy csomót, és rájöttem, hogy lányokkal egyáltalán bánni nem tudok. Főleg, hogy a játékban még házasság is van elvileg, de ki az, aki itt házasodik? Azok már szerintem nagyon előreterveznek. Mondjuk, nem lehet annyira rossz sem… Ekkor egy kicsit elpirultam. De szerencsére nem volt senki körülöttem, hála istennek. Már untam a menést a tisztáson, és gondoltam leülök egy kicsit oldalra, megpihenek, mivel rövid lábaimmal nem megy annyira a lépegetés, szokásos dolog. Az ülésből nem volt sok ülés, mivel az idő csodás volt, és kifeküdtem az útszélen. Nem érdekelt, hogy úgy nézek ki, mint egy alkoholista, én jól éreztem magam, tökéletes volt az egész. Addig-addig fetrengtem, amíg el nem aludtam.
Reaw
Reaw
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2012. Oct. 09.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal30/50Nagy Síkság Exp_ures  (30/50)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Kusumi Ayani Szomb. Okt. 13 2012, 20:53

Megbántam azt a döntésemet, hogy vásároljak magamnak pár dolgot, ugyanis újra kijött az emberektől való félelem. A városból csodálatos módon elég gyorsan kijutottam, de még hátra maradt egy nagy síkság, amin ha átvágok, akkor máris az erdőben vagyok. Tűzrózsa ott vágtatott mellettem. Lassan annyira kifulladtam, hogy mostanra már csak csukott szemmel tudtam biztatni magamat, hogy közel a cél, ám így nem vettem észre, hogy valaki fekszik a fűbe. A butaságomnak köszönhetően a fiú gyomrába lépek, és elbotlok benne. Jó nagyot puffantam. Természetesen Tűzrózsa ezt úgy látta, mintha a fiú elgáncsolt volna. Vad zihálásba kezdett és felágaskodva dobbantott a fiú felé. Még mielőtt a fiú megsérülhetett volna gyorsan felpattantam, és le csillapítottam a kis kedvencem.
- Nyugalom az én hibámból estem el.
Ekkor jut eszembe, hogy nem kértem elnézést attól, akitől elestem.
- Bocsáss meg, hogy beléd rúgtam. - felelem a szokásos komor arccal.
Kicsit sajnáltam a srácot, ám nem nagyon érdekelt mit vág a fejemhez, azért amit csináltam. Hát egyszerűen csak várok, várva mit vág hozzám, majd tovább állok, és Tűzrózsa kíséretével továbbindulok az úti célom felé, hogy élvezhessem új felszerelésemet. Azonban egy kis gondolkodás után rájöttem arra, hogy nem ártana egy ksi ismerkedés. igaz nem füllet hozzá a fogam sem, de nem árthat meg egy kis... társaság. A gondolattól a hátamon végigfutott a hideg is, ám végül leültem a fiú mellé.
- A nevem Kusumi Ayani. Téged hogy hívnak? - kérdezem halkan, ám nem nézek rá.
Nem nagyon volt kedvem ehhez, de hát mit van mit tenni. Tűzrózsa eközben leült mellém, és fejét ölembe raktam, és én elkezdtem simogatni, ám elkerültem lángoló sörényét.
- Ja igen. Ő Tűzrózsa... az egyetlen barátom.
Ekkor egy vékony könnycsepp fojt le az arcomon, ám ezt nem vettem észre.
Kusumi Ayani
Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 27
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal3819/4100Nagy Síkság Exp_ures  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Zhel T. Everett Szomb. Okt. 13 2012, 21:33

Egy újabb szokványos nap vette kezdetét ebben az istenverte világban. Az itt lévők 99%-nak könnyebb az élete az ilyen játékokban ezért szeretik. Zhel viszont abba a bizonyos egy százalékba esik bele. Kint a való életben mindene megvan, ebben a világban meg szinte semmije. Minden nap ezzel a gondolattal kel… már sok mindent tudott erről a világról, a küldetésekről, mobokról, bossokról… a megélhetésről. Bekapott pár falatot, megnyitotta inventorijét és felszerelkezett. Ideje lenne egy kis mob írtásnak, csak a miheztartás végett. Ha csak ül és azt várja, hogy más vigye végig a játékot akkor könnyen lehet, hogy soha nem jut ki innen. Hiszen ez féleszűek gyülekezete. Na meg amúgy sem az a fajta aki ül és várja, hogy legyen valami. Eddig is rengeteget dolgozott, bár nem ilyen értelemben, de ez van ezt kell szeretni. Alaposan szemügyre vette a térképet és arra indult el amerre még nem járt. A síkság legdélibb részére. A város a megszokott volt.. ment a nyüzsgés a hangoskodás semmi szokatlan nem volt. A mező csendes és nyugodt volt.. kellemes légkör lenge körül.. nem voltak emberek akik elrontság a hangoskodásaikkal Zhel kedvét. Úgy tűnik, hogy megint megelőzték és leölték előle az összes mobot… nincs sok kedve várni míg újra megjelennek ezért új irányba halad. Illetve haladna, ha nem figyelne fel egy mély morgásra a háta mögül.. Rosszkor volt rossz helyen. Egy irdatlan ronda és nagyobbacska vaddisznó jelent meg mögött és már támadott is. Zhel előrántotta a kardját… de meglepően gyorsa az állatka. Aktiválnia kellett képességét, hogy nehogy itt érje utol a halál. Mögé került és egy vágást indított felé, ami betalált, de ebben a módban nem sok sebzése van így sokkra nem ment vele. Próbált folyamatosan elugrani és támadni utána több-kevesebb sikerrel, de húzósnak tűnt. A harc már olyanná fajult, hogy Zhel csak futott a mob elől és néha csapott csak oda neki. A fiúnak már sárga zónában volt az élete, de az ellenfelének még kevesebb. Nem nézte, hogy merre fut. Inkább a nyomában lihegő állatot nézegette, hogy mikor kell manővereznie. Az utolsó csapást egyszerre vitték be amitől a mob feldobta virtuális pacskerét Zhel viszont elég nagy távolságra „repült” az öklelésnek hála és ezzel megzavarta pár ott lévő nyugalmát. Két emberközé csapódott be… A fiút gyomorba könyökölte persze véletlenül, a lángoló állatkát is sikeresen ellökte egy-két méterre. Az ifjú futva harcoló nem túl sikeres mobvadász pedig egyenesen a lányra esett rá .. pontosabban a keblei közé érkezett be fejjel. A kard is földetért méghozzá az alacsony növésű fiú lába között ált a földbe, majdnem kasztrálva azt. Zhel hírtelen nem tudja, hogy mi van, de kényelmes helyen fekszik az biztos.. és eléggé fáradt is.
Zhel T. Everett
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 33

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal114/150Nagy Síkság Exp_ures  (114/150)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Reaw Szomb. Okt. 13 2012, 22:01

Magányosan fekszek magamnak az út szélén, mint valami alkesz aki gondolt egyet, és majd ő itt megpihen. De hát, jó hely volt ez. Nyugalmamat megzavarta egy nőszemély, aki pont a gyomromra lépett, de hála istennek, a SAOban nem érzek fájdalmat, és az ütés sem volt akkora, hogy levegyen valamennyit az életemből. Utána még volt itt egy lángoló paci is, ezt nem tudtam mire véljem, de nagyon haragosan figyelt felém. Amikor felültem, a lány le is ült mellém, persze előtte bocsánatot is kért tőlem.
-Ó hát semmiség, itt úgysem érzek fájdalmat. Én Reaw vagyok.
A pacija viszont nagyon morogni kezdett rám. De a lány is elkezdett beszélni, csak dőltek belőle a mondatok. Azért ránéztem, ha ő már rám nem nézett, jóval magasabb volt tőlem, kb 1 fejjel. Hát még egy lány mellett is törpének nézek ki. De a lány elkezdett beszélni, saját magáról. Ahogy látom, ő is egy egyedüli játékos. Amikor azt mondta, hogy csak az egyetlen barátja a lova, akkor még egy könnycsepp is legördült az arcán.
-Ó hát, semmi baj. Majd lesznek barátaid, nekem sincs egy barátom se. Se itt, se a való világban.
Amint kimondtam, berepült felénk egy emberke. Aki SZINTÉN hason könyökölt, és a kardja az ágyékom felé vette az irányt, de nem találta el. Hála istennek… Én elterültem megint, nem tudtam mit tegyek. De a fiú a lány mellei közé röppent be pont, és a hp csíkja a felénél járt. Biztos harcolt nagyban valakivel… De azért a nő mellei közé landolás, nem semmi. A pacija a csajnak biztos díjjazni fogja. Még mindig feküdve mondom:
-Üdv! Reaw lennék… Szerintem most fuss repülő emberke, mert ez a paci jól megmurderál mindjárt.
Mondtam neki várva a fejleményeket.
Reaw
Reaw
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2012. Oct. 09.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal30/50Nagy Síkság Exp_ures  (30/50)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Kusumi Ayani Vas. Okt. 14 2012, 12:51

Mint kiderült Reaw nem az a haragtartó figura, mert nem ordította le a fejemet. Azonban a beszélgetés nem éppen úgy zajlik, ahogyan akartam. Egy férfi ugyanis belém jött olyan erővel, hogy egy kis életcsíkom lement, ezzel azonban a férfi indikátora narancssárgává vált, mivel nem párbajoztunk. Mikor a férfire akartam szólni észrevettem, hogy feje melleim között vannak. A düh, amit akkor éreztem hatalmas volt.
- Te undorító perverz! – kiáltom, és a tőlem telhető legnagyobb csapást mértem a fejére. Ezután felállok, és előkapom késemet.
- Még, hogy Tűzrózsától féljen? Inkább tőlem kell félnie! – mondom Reawnek.
Tűzrózsa kicsit elkezdett hátrálni. Nem sokszor látott engem kikelve magamból, de most hogy lát, kicsit megrémült. Késemet az arcom elé emelem, és elindulok. Nem fogtam vissza magamat. Teljes sebességgel nekirohanok, és minden erőmet beleadtam a vágásokba. Először a vállát, majd a mellkasát, és jobb kezét célzom. Nem érdekelt, hogy mi lesz vele. Az a lényeg, hogy megbűnhődjön. Addig vagdosok, míg ellenfelemnek egyetlen egy élete maradjon, és ha már csak egy maradt végső csapásra emelem késemet. A támadás előtt azonban egy nyerítés megállított. Először hátrapillantok, és észreveszem, hogy lovacskámnak nem tetszik viselkedésem. Egy-két pillanatig még dühös pillantást vetek a srácra, majd visszateszem helyére a kardomat, és Tűzrózsa mellé lépek. Elkezdem simogatni fejét, majd Reawhez fordulok.
- Amúgy te, hogyan állsz a partyzáshoz? – kérdezem halkan.
Nem veszek tudomást a hívatlan vendégről. Egyszerűen levegőnek tekintem. Igazság szerint más dolog is furdalta az oldalamat, de inkább nem kérdeztem meg. Nagyon szimpatikusnak tűnt a fiú, ám ezt inkább nem mondtam ki hangosan.

/15 hp - 2 hp=13 hp a becsapódás után/
Kusumi Ayani
Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 27
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal3819/4100Nagy Síkság Exp_ures  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Zhel T. Everett Vas. Okt. 14 2012, 15:17

Elég érdekesen indult ez a vadászat Zhel számára az már egyszer biztos. Először semmi aztán egy csúnya nagy állatka, ami alaposan meg is kergette. Ha nem lenne a képessége, hulla lenne.. Illetve ebben a világban még csak az sem. Szerencsére ez nem így történ és Zhel végzett az állatkával, viszont egy kisebb távot lerepült hála az öklelésnek. Elég érdekes helyre csapódott be. Két játékos társalgását zavarta meg a hírtelen érkezésével. A fiút megkönyökölte, míg a petet ellökte pár méterre míg az egyetlen nő személynek itt környéken a mellei közé furakodott. Hírtelen nem tudta, hogy mi van, mi történt. Igen kellemes érzés volt ott feküdni.. kicsit el is engedte magát, de a jelenlévő fiú szavai „ébresztették” fel. Fáradtan felnézett, de egy rá nem illő megszólítás után már kapott is egy szép nagy maflást, amitől csinált egy pár hátra bukfencet. Lövése sincs, hogy ezt miért kapta.. el nem tudta volna képzelni, hiszen nem szándékosan tette, amit tett ( legalábbis a karakter szemszögéből Smile Lassan feltápászkodott és mondta volna meg a magáét az illetékesnek. Eddigre viszont ő már tőrt ragadott és támadásba is lendült. A fiú gyorsabb volt a támadójánál és jóval fáradtabb is. Ez megnehezítette a dolgot. Rendre elhajolgatott az első pár szúrás előle, de amint az első eltalálta a vállát, követte egy másik is a mellkasába. Zhel eléggé kapkodva vette a levegőt már. Le is lassult és ennek egy újabb sebzéspont lett az eredménye. Már csak két életpontja maradt ami felettébb kevésnek számított. Még sosem volt az élete a piros zónában amit az ismeretlen bevadult lány sikeresen elért nála. A képessége is megszűnt. Az ellenfele beakart vinni még egy csapást, de Zhel elkapta a fegyvert tartó kezét, majd a másikat is és magával rántotta a földre. Így a ugyan az a helyzet mint az elején, csak a fiú van alul és épp egy éppen gyilkos szándékkal támadó lány kezeit fogja le aki rajta ül az áldozatán.
- Micsoda modortalan nőszemély. Egy kemény harcot megvívott, sérült embert megtámadni csak úgy.. hallatlan… - fejezte i magát, bár kicsit szaporán vette a levegőt. De azért az illemhez igazodva normális hangsúlyt vett fel és egyenesen a lány szemeibe nézett, mert így szokás.
Zhel T. Everett
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 33

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal114/150Nagy Síkság Exp_ures  (114/150)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Reaw Vas. Okt. 14 2012, 15:40

Csak úgy jöttek a fejlemények. Én azt se tudtam mit csináljak. Lábaimnál egy kard van a földbe szúrva, ahogy hallom már megy a hurcolászás tovább. Mivel a csávó, egy eléggé komoly helyre került. A lány ideges lett. Csak úgy nekirontott a fiúnak, elkezdte ölni. Az indikátora is besárgult. A fiú már kritikus állapotba volt. Majdnem meghalt. Én közbe felpattantam a helyemről. És kihúztam a földből a kardot. De szerencsére, mielőtt még az utolsó ütést megkapta volna, elkapta Ayani kezét. És magához húzta a földre. Ami egy eléggé érdekes pózba mutatta őket. Tűzrózsa, a lány petje, csak úgy dühöngött nem messze tőlünk, mivel őt is oldalra lökték. Főleg, hogy most is egy érdekes pózban feküdnek ezek. Odasétálok melléjük, és leülök a földre. Igazából nem tudom, mit mondjak most. A csávó a halálán van, a lány még mindig dühösnek látszik. Azért a csávó kardja a kezembe volt, hogyha netán a lány meg akarná kísérelni a kegyelemdöfést, sikeresen kiüssem a kezéből a kést. De remélem ez nem fog bekövetkezni. Mivel ha itt megöli, akkor a valóságban is meghal. Azért csak vettem a bátorságot megszólalni, nem akartam semmi durvát mondani, mert Ayani még engem is meglincsel.
-Üdv. Reaw vagyok!
Mondtam. Utána rájöttem, mennyire hülyeség volt. Ezek itt tök intím pózban fekszenek egymáson. Én meg itt zavarkodok nekik. Kicsit bepirult emiatt az arcom, ezért vissza is húztam a csuklyát a fejemre. Így legalább nem látták, hogy be vagyok pirulva. Gondolkodtam azon, hogy hagyjam őket magukra… De végül lemondtam róla, mert a végén még megölik itt egymást. Habár… Ha ölni akarják egymást, akkor az az ő dolguk. Azért még se lenne valami jó, ha az egyikük most itt kidobná a taccsot.
Reaw
Reaw
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2012. Oct. 09.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal30/50Nagy Síkság Exp_ures  (30/50)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Kusumi Ayani Vas. Okt. 14 2012, 16:04

Ellenfelem elég gyorsan tűnt, ám én eléggé megleptem. Két életpontja maradt, ám engem magára borított, így egy igen furcsa pózba álltunk össze. Ő volt alul a kezeimet markolászva, míg én felül neki háttal, rajta fekve. Erre persze Tűzrózsa felkapta a vizet, és odajött hozzánk. Én persze tudtam, hogyha nem sietek, akkor könnyen megölheti a fiút, akit igaz nem sajnálnék, de nem akarom, hogy Tűzrózsa megöljön valakit, aki játékos.
- Tűzrózsa! – szólok rá csitítóan – Nem ér annyit!
Kicsit próbálgatok még kiszabadulni. Sikertelenek próbálkozásaim, mivel a fiú úgy látszik erősebb nálam. Reaw eközben odajött, és bemutatkozott a fiúnak. Kissé lenyugodok, majd miután arcomon a harag szertefoszlott és visszaköltözött az egyhangúság egyszerűen ennyit mondok:
- Ha visszatöltöm, az életed nagy részét, és odaadom Reawnek a fegyverem elengedsz? – kérdezem.
Nem várom, meg míg válaszol, hanem úgy fordulok, hogy lássam, majd áttöltök neki a sajátjaimból párat, aztán Reaw szabad keze felé nyújtom késemet. Miután megfogta várom, hogy a fiú elengedjen, és talpra állok. Odamegyek petemhez, és nyakánál kezdem el simogatni. Ezután ismét érzelemmentes hangon kezdek beszélni.
- Bocsáss meg nekem, hogy megtámadtalak. Az életem igen nehéz a játék kezdete óta, és még az előtt is nehéz volt. Miután a szüleimet megölték az otthonom közelébe lévő erdőbe menekültem messze a civilizációból. Ott éltem jó pár hónapot. Azon a helyen mindent meg tudtam tanulni, ami a túléléshez szükséges. Kis idő után sikerült megtanulnom az összes ehető, és mérgező bogyó, növény lelőhelyét. A tisztálkodást is meg tudtam oldani egy kis patakban, aminek nagyon kellemes volt a vize. Jó párszor volt arra példa, hogy erdészek, kirándulók, vagy turbékoló párocskák keresztezték utamat. Hosszú hajam, és sápadt bőröm miatt őrültnek hittek, aki megszökött valamilyen intézetből. Nagyon rossz volt az első pár hét, ám hamar hozzászoktam a körülményekhez. Mostanra minden érzelem kiment belőlem. Egy üres héj maradtam, aki képtelen elszakadni az erdő rejtekéből. A mai napon is csak azért merészkedtem ki a fák védelmező árnyékából, mert muszáj volt felszerelnem magamat.
Ezzel legördítem menümet, és felszerelem a szalmakalapot, és a használt cipőt. Egy-két kövér könnycsepp folyik le arcomon, de szemem még mindig üveges. Megfordulok a fiúk felé. Nem érdekelt, hogy meghallgattak-e vagy sem, csak az, hogy itt vannak-e még. Miután megbizonyosodtam jelenlétükről lecsüggött fejjel a szalmakalapot az arcomba húzom, és Tűzrózsával az erdő felé indulok lassú tempóval.

/ Ayani: 13 hp – 5 hp= 8 hp /
/ Zhel: 2 hp + 5 hp = 7 hp /
Kusumi Ayani
Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 27
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal3819/4100Nagy Síkság Exp_ures  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Zhel T. Everett Vas. Okt. 14 2012, 16:54

A helyzet egyre csak bonyolódott.. a feldühödött lányka megtámadta a fiút aki védekezni kényszerült. Ennek az lett a következménye, hogy a földön kötöttek ki. A fiú volt alul és a rajta fekvő támadójának a kezét fogta le, nehogy még jobban megrövidítse életpontjait. Zhel szerette ez a pózt, de nem ilyen helyzetben. Ez azért már túl durva neki, nem szokott ehhez hozzá. A kis pet is akcióba akart lendülni és meg akarta támadni a már így is rengeteget szenvedett áldozatot, de szerencsére a lány megállította őt.. talán kezdett észhez térni ami nem lenne éppen rossz dolog. A pet akinek Tűzrózsa volt a neve mint kiderült. A lány szavaira abbahagyta a támadást és hajlandó volt egy fegyverszünet kötésére is. Sőt még valamilyen úton-módon az életpontjaihoz is adott egy keveset. Nyílván egyfajta képesség lehet az.
- Legyen…- felelte nyugodt hangnemben.. már a légzése is normalizálódott, hála a minimális pihenésnek. Amint a fegyver a közben odatelepült srác kezében volt, elengedte a hírtelen haragú lányt aki fel is kelt róla. Zhel is hasonlóképpen tett majd elvette a kardját az alacsony növésű emberkétől.
- Zhel T. Everett- mutatkozott be, ha már egyszer volt olyan kedves, hogy egy nem megfelelő pillanatban elárulta a nevét. A pet gazdája odament hozzá és elkezdte simogatni, majd egy furcsa dolog történt. Először is egy bocsánatkérésnek lehettek a fiúk fültanúi, majd egy kis történetet hallhattak a lány eddigi, valós világi életéről. A kis történetből sok minden kiderült. A lánynak nem volt éppen fényes élete. Szülei halála után egy igazi Maugli’na lett belőle. Bár a fiút nem kérte a mesedélutánt és nem is nagyon érdekelte mégis figyelmesen végighallgatta a dolgot. Felszerelkezett a hölgyemény, majd megfordult.. ekkor látta a lecsorduló könnycseppek maradványait az arcán.
- Azt nem hinném, hogy csak egy üres héj lennél. Elvégre rendesen bedühödtél rám egy kis semmiségért. Nem szándékosan kerestem kebleid társaságát. Legalábbis még. - szokás szerint kimondta azt amit gondolt… ráadásul teljesen nyugodt hangnemben.
- És egy üres héj könnyeket sem hullajt. - Ezután a pet és a gazdája elindult az erdő felé. Zhel pedig magában őrlődött egy kicsit, hogy esetleg ő lehet az oka azoknak a könnycseppeknek akár közvetlenül vagy csak közvetetten. Nagyot sóhajtott majd mellé sétált és tartotta a tempóját.
- Megbocsátom a megmagyarázhatatlan támadásodért. Az életpontok miatt viszont úgy érzem, tartozom neked… és azok a könnycseppek is zartak.. Meghívjalak valamire??- kérdezte teljesen normális hangnemben, mintha egyértelmű lenne, hogy a tartozásokat egy vad idegen felé is így le lehetne rendezni. De a büszkeséget és a becsületet védeni kell..
Zhel T. Everett
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 33

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal114/150Nagy Síkság Exp_ures  (114/150)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Reaw Vas. Okt. 14 2012, 18:10

Most már nyugisabb lett a hangulat. Bocsánatot kértek egymástól, legalábbis így hangzott. A paci is lenyugodott. Minden okésnak tűnt. De ekkor Ayani megnyílt nekünk, de nagyon. Elmesélte, hogyan élt az erdőben, és hogy mivel foglalkozott. Magányos is volt. Meg még egy csomó más dolgot is. Elgondolkodtam ezeken a szavakon, mivel én is nagyon magányosnak és elhagyatottnak éreztem magamat. Pedig én gazdag családba tartozom, és anyám is van meg apám is. Nem kellett erdőben élnem. Sőt, még most is, hogy nem élek a családommal, már lassan sikerül megbarátkoznom valakivel, még most is magányosnak érzem magam. Nem tudom minek, ez csak egy érzés, ami megmaradt bennem, kiskoromtól. De ez a világ más. Ebben érzek valamit. Valami változást. Itt talán lelhetek barátokat magamnak, akikkel majd találkozunk később a való életbe. De ilyen sikerekkel, nem fogok sok barátot találni. Főleg, hogy a lány már menni is készül. Eléggé elgondolkodtam a dolgokon, és arra a következtetésre jutottam, hogy lehetséges, én ugyan úgy érzek, mint Ayani. De mégsem tudom minek, nekem megvolt mindenem. Lassan annyit gondolkodtam, hogy nekem is könnyezni kezdett volna a szemem, de gyorsan észbe kaptam. Huhh, de mit is kéne ilyenkor tenni. Nem is tudom. Hát, megpróbálom megvigasztalni, mert még könnyezett is Ayani. Látszólag beleélte magát a monológba.
Ekkor használtam a képességemet (Flash), de nem támadásra. Csak odaugrottam mellé.(jobb oldalról.) Kicsi növésem miatt, fel kellett emelnem a kezem, annyira nem, csak egy kicsit. És akkor megpróbáltam egy kis vigasztalást adni számára: //Figyelj! Nagyon filozofikus lesz ! Very Happy //

-Hát… Én is hasonlóan vagyok. Magányosnak érzem magam. De nekem mégis megvoltak a szüleim, meg mindent megkaptam. De igazi barátaim sosem voltak. Pedig azok kellettek volna az életemben, a legjobban. Sőt, szüleim annyira nem törődtek velem. Csak megvettek nekem ezt-azt, már le is voltam tudva.

Amikor végigmondtam az én érzelgősre sikeredett monológomat, levettem magamról a csuklyát. Most már azért, meg kell vigasztalni a lányt.

-Na de elég az érzelgőségből!

Ekkor fenéken csíptem a lányt, és jó alaposan megpróbáltam megkuckolni. Nem törődve azzal, hogy a lovacskája mindjárt felnyársal engem, vagy, hogy ő megöl a kiskésével. Úgyis ha valami, gyorsan futok. Érkezek majd eliszkolni onnan. De mindeközben elfeledkeztem Zhelről. Mikor befejeztem a lány nyúzását, Zhel felé fordítottam a fejem.

-Jól vagy már? Vagy esetleg szükséged lenne egy potionra?

Kérdeztem tőle, majd tovább nyúztam csikizéssel a lányt.
//Na, csak megcsíptem a feneked Very Happy //
Reaw
Reaw
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2012. Oct. 09.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
Nagy Síkság Exp_bal30/50Nagy Síkság Exp_ures  (30/50)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Nagy Síkság Empty Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 22 oldal 1, 2, 3 ... 11 ... 22  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.