Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Dojo

+26
Atoru
Kayaba Akihiko
Hayashi Yuichi
Kazura
Aidor
Hinari
Kuromajo
Stingray
Danee
Miu
RenAi
Mirika
Enheriel
Chancery
Shukaku
Yoichi
Kurokawa Yuuki
Azure
Kanami
Halász Alex
Phobos
Jun
Koshitsu Esutel
Cearso
Saya
Anatole Saito
30 posters

1 / 8 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Go down

Dojo Empty Dojo

Témanyitás by Shukaku Hétf. Dec. 08 2014, 11:32

ドリルホール
GYAKORLÓTEREM

Dojo 1548959-building1copycl4
Dojo The_dojo_by_danilologanlucci-d4su7zp

Ha a vendég beljebb téved, akkor egy üzenet ugrik fel számára.

Üdvözöllek!

Kezdő vagy, és szeretnéd elsajátítani az alapokat?
Már otthonosan mozogsz a városban, de nem tudod, hogy hogyan tovább?
Megvan az út, de szeretnéd csiszolni a tudásodat?
Szeretnél gyakorolni, de mindenki visszautasít?

Gratulálok, jó helyen jársz!

Ez a dojo azért nyílt, hogy segítséget nyújtson a kis szintű játékosoknak. Lépj be, és kérdezz bármit! Hidd el, nincs rossz kérdés, és mindenben megpróbálunk neked segíteni. Itt nincs veszély, nem kell versengened, mint az arénában, és nem kell ismeretleneknek sem könyörögnöd, hogy ugyan álljanak már ki veled, és mutassák már meg, miként is működik a harcrendszer. Minden a te igényeid szerint van kialakítva! Igyekszünk összeválogatni az összes T1-es fegyvert, hogy mielőtt megvennéd őket a boltból, kipróbálhasd, hogy melyik is áll hozzád a legközelebb. Felszerelést is biztosítunk, hogy megnézhesd, milyen párosítással vagy a legeredményesebb. Itt mindig tájékozódhatsz a mobokról, a legújabb kristályokról, potionokról és mérgekről, és ha szeretnéd, a vásárlást is elintézzük helyetted, hogy ne kelljen boltról boltra járkálnod. És ami a legjobb, nem feltétlenül kell harcolni sem! Ha úgy szeretnéd, egy tea mellett meséljük el neked, mi hogyan működik.



És mint amiképpen az üzenet tartalmazza, a fegyverállványokon valóban szép sorjában ott vannak a felszerelések, egy kis könyvespolcon a Guide Book jó pár példánya, a falakon pedig rengeteg kép, amely mindenféle tutorialt tartalmaz, kezdve a valóban első lépésektől, mint a menü rendszere, egészen a bonyolultabb dolgokig.

Dojo Barakamon-ep01-honesty

Na persze Shu sem lehet mindig ott, és a Dojo sincs mindig nyitva, csak hétköznaponként nyolctól kettőig, ám akkor Chizu várja szeretettel egy asztalka mögött a vendégeket, és bőszen írogatja fel egy füzetbe, hogy ki is jelentkezett, és már egyeztet is a vendéggel, hogy a Sensei éppen mikor ér rá.



A dojoban prospektusokon hirdetve található meg többek között a:




Jumpy Vigor céh
Vigo Pláza
Szabad Rablás Boltocska



A hozzászólást Shukaku összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 01 2015, 18:50-kor.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Dojo Exp_bal12695/10100Dojo Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Anatole Saito Hétf. Dec. 08 2014, 20:28

Az alábbi levelet a következő játékos és nem játékos karakterek kapják meg:
Alex, Esutel, Gilbert, Jun, Saya, Shukaku és Timidus, Meredith, Mito, továbbá Cearso.


Anatole írta:
Rendkívüli céhgyűlés - Vésztanácskozás
Részvétel céhtagok számára kötelező, nem céhtagok számára erősen ajánlott

Kedves Barátaim, olyan céhgyűlésre hívlak most össze benneteket, amelynek létrejöttét több hónapos előkészületek és kutatómunkák előzték meg. Nem akarok senkit sem megijeszteni, de az általam mozgatott szálak olyannyira nehezen irányíthatóak most már, hogy szükségem van a segítségetekre, az igazi céhhez méltó együttműködésre. Mindannyiótok részvételére számítok, semmilyen kifogást nem fogadok el a távol maradóktól. Már jó ideje szükség van erre a gyűlésre, de most érzem úgy, hogy a rendelkezésemre álló információk és én is alkalmas vagyok arra, hogy megosszam veletek azokat a fejleményeket, amelyek minden bizonnyal egész további aincradi életünkre befolyásoló tényezővel bírnak. Ezért ismételten nyomatékosan megkérek mindenkit, hogy legyen jelen a mai találkozón, délután 3 órakor. Koordináta mellékelve, találkozunk a Kezdetek városában, Shukaku Dojo-jában!

Anatole
 

Természetesen én még bőven a Dojo zárórája előtt megérkezem a helyszínre, hogy alaposan szemügyre vehessem a hely felszereltségét és részletes listát készítek azokról a tárgyakról, amelyeket be kell még szerezni, hogy a teljes kezdő fegyverkészlet meglegyen és a felszerelések tárháza is gazdagabb legyen. Ez a Dojo az Artes legősibb eszmeiségének kiválóan megfelel, így mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy minden kezdő elvárásának megfelelhessen.
Mito nem sokkal utánam érkezik, hiszen az igencsak sokat nyom a latba, hogy őt, a céhen kívüli kovácssegédet is meghívták egy ilyen nagy horderejű gyűlésre. Értetlenkedve téblábol körülöttem, próbál kihúzni belőlem infót, de mivel egy kukkot se mondok neki sem mindenki jelenléte nélkül, ezért egy idő után feladja és inkább olyan csacsogással üti el az időt, ami az üzleti kapcsolatunkra épül. Új nyersik, új boltok, új látók. Az általam összeírt igénylistát át is adom a fiúnak, aki gondosan elteszi az inventoryjába, hogy hozzálásson az alapanyagok bizniszeléséhez. Közben a szó már különböző süteményötletekre terelődik, de mindkettőnkön érződik, hogy túl feszült a hangulat ahhoz, hogy igazán kötetlen lehessen a beszélgetés. Várunk. Várjuk, hogy minden meghívott megérkezzen 3-ig.
Anatole Saito
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
Dojo Exp_bal10/5000Dojo Exp_ures  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Shukaku Hétf. Dec. 08 2014, 20:48

Kettő óra, és a dojo bezárta kapuit. Első nap volt, még Chizu lelkesedése sem tört le azért, mert csak megbámulni jöttek az épületet. Nem mintha a kislány lelkesedését olyan könnyű lenne letörni, ha nem volt mit írni a füzetbe, akkor rajzolgatott, meg a Timidus által elmondott hadmozdulatokat írogatta, mintegy házi feladatként. Az egy dolog, hogy ő volt a ninja, aki védte a két megmentőjét, de hát egy bölcs sárkány tudásával azért még ő sem vetekedhetett, és szívesen válalta a padavan szerepét, ami pedig Timidusnak imponált kellőképpen. Na meg persze azt is tudta, hogy most nagy napra készülnek. A legszebb kimonoját vette fel, amit Shutól kapott ajándékba. Persze már ezt is úgy kellett ráerőszakolni, és azt még nem is sejtette, hogy Shu lopakodás jártassággal akarja meglepni karácsonyra, ami ugye egy ninjának elengedhetetlen. Mindenesetre ő csak annyit tudott, hogy Shu és Timi céhe fog eljönni díszvendégeskedni és tanácskozni, és neki kell majd biztosítani a terepet, hogy senki ne zavarja meg őket. Természetes volt, hogy a céhvezér érkezik meg elsőnek, és a kislány készségesen mutatta meg, hogy hova kell tenniük a cipőiket, és még körbe is vezette őket, nagyon ügyelve arra, hogy ne futkározzon, és szépen elmagyarázzon mindent. Amikor pedig már eleget váratták őket, akkor előkerült a meglepetés is, azaz a Dojo mesterei, Timidus és Shu. A szülinapi parti után ezúttal az idomár akarta valamivel meglepni a céh tagjait, meg persze magát is. A tizenötödik születésnap azért már mégiscsak valami felnőttes dolog, és bár kicsit sem zavarta az, hogy ebben a világban nem nő, és nem is akart még felnőni, ha már ilyen fontos céhgyűlés volt, akkor ő is az alkalomhoz illően öltözött. Díszes, kékszínű kimonora cserélte a szokásos iskolai egyenöltözékét, és Anat még azt is láthatta, hogy egy kis sminkel is próbálkozott, és hála a rendszer segítőkészségének elég jól is sikerült. Szumma-szummárum sokkal felnőttesebbnek tűnt. Mindezt azért, mert a tegnapi beszélgetés után azt is tudta, hogy mi lesz a téma, és mivel úgy sejtette, hogy neki is meg kell szólalnia, így majd jobban fognak figyelni rá, ha felnőttesebben néz ki. Timidus persze csak a szokásos méltóságteljes kecsességgel lépkedett mellette, neki nem kellett kiöltöznie, egy sárkány mindig hatásos volt.
-Osu, Anatole-san! Tetszem?
Na persze ez a legfontosabb kérdés és a kis pirulás nem maradhatott el, akármennyire is igyekezett karót nyelt mogorva felnőttet alakítani.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Dojo Exp_bal12695/10100Dojo Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Saya Kedd Dec. 09 2014, 23:43

Egyre kevésbé szeretek elől lenni... ._.
~Tudom. Nagyon zavar téged ez a dolog...~
Persze, hogy zavar D: Nincs bekapcsolva, de mégis egyre több van belőle... ><
~Csak képzelődsz, az a folt egy hete is ugyanekkora volt. Azért látod többnek, mert egyre több helyen veszed észre...~
Igen, és én ezért nem akarok innen kimozdulni most. Én félek, Hugi, nagyon félek. Mi a baj velem? Sad  Meg az Anat levele sem olyan, mint máskor.
~Mivel ez egy hivatalos körlevél, hivatalosnak kell lennie.~
Azért én pont hogy félek. És ha a boss miatt akar leszidni mindenki előtt? Vagy megint gyakorolnunk kell majd, hogy jobbak legyünk? Hugi, nem is fogok én inkább bossolni, ha ez ennyi macerával jár Sad  Menj helyettem te ><
Oké, picit még rá kellett beszéljem, de végül megadta magát, és a kanapéról már ő kelt fel. Odalépett a tükörhöz, megnézte magát meg magamat benne, aztán felpillantott a sarokba.
Az a húscafat szerintem lüktet pale
-Csak képzelődsz. -jegyzi meg és elindul, mivel már így is lehet, hogy picit késni fogunk. Erről a dojo-ról én még csak nem is hallottam, és nem tudom, sikerül-e majd egyből megtalálni. Mondjuk a Hugi ügyes, mert oké, elkéstünk olyan két perccel, de megtalálta simán és beléptünk, ő igyekezett kicsit magas hangot megütni és úgy mondani, hogy "Elnézést", mert most az egész céh van jelen, nagyon Saya-snak kell lennie. Mondjuk nem tudom megállni, hogy picit ne nézzek körbe...
És itt is itt van, látod? Ott lóg lefelé a gerendáról pale  Meg a padlón is van egy folt... pale  Teljesen elsápadok, lehunyom a szemem és visszaengedem a Hugit, mert én rosszul vagyok >.>
Ő köszön mindenkinek, mosolyog meg ilyesmi, nem olyan pattogós, mint én vagyok, de nagyon-nagyon igyekszik, és már tanult rengeteget, hogy én amúgy hogy viselkedem. Mondta már sokszor, hogy sosem lesz 100%, de szerintem eddig egész jó :3  Mondjuk picit hátrébb áll végül és a szemét félig lehunyva várja a fejleményeket, hogy mi merre hány méter, mert nem akar ránézni a Schizophrenia érintette pontokra >.>
Amiket a jelek szerint még mindig csak én látok Sad
Saya
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 735
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Dojo Exp_bal3807/4100Dojo Exp_ures  (3807/4100)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Cearso Szer. Dec. 10 2014, 07:49

Meglepően különös üzenetet kaptam. Máris elhívtak egy céhgyűlésre, pedig még egyáltalán nem vagyok céhtag. Azért az illem úgy diktálja, hogy jelenjek meg ott, ahova meghívtak még akkor is, ha csak erősen ajánlott volt a megjelenésem. Meg hát, igazán semmi olyan dolgom sincs, ami fontosabb lehetne egy céhgyűlésnél. Igaz, hogy nem vagyok céhtag, de lehet, hogy nemsokára az leszek. Azért még nem bizakodom el. Bármikor előfordulhat, hogy nem tetszem valamelyik tagnak. Vagy esetleg én döntök úgy, hogy mégsem akarok csatlakozni a céhhez. Bár ezzel a döntéssel nagyon sok mindenről mondanák le. Egy szóval: Elmegyek. Mármint a gyűlésre. Nem félreérteni amit mondok!
Fél három körül érek a megjelölt helyre.
Nem sokan vagyunk még itt.
Anat lehet hogy arra számított, hogy mostanra már mindenkivel összeismerkedek és ezért hívott el erre a találkozóra is.
Mitot asszem lassan meg kéne kérnem, hogy szerezzen be nekem T3-as érceket, hisz amíg nem vagyok céhtag, és még tízes szintű sem, addig nem fogok hozzáférni a céhes ércekhez.
Ésvolt itt valaki, akinek a megjelenésetől szinte elállt a lélegzete.
-Shu... chan.
Megfogadtam, hogy visszafogom magam a bókokkal, de a kislány megjelenését nem tudom szó nélkül hagyni.
-Egyszerűen gyönyörű vagy.
Teljesen más hangsúlyt adott a megjelenésének, hogy egy kicsit másképpen öltözködött.
Én meg lassan elkezdem szégyellni magam, amiért a sima mezei ruhámban jelentem meg ezen a gyűlésen. Bár nem mondhatnám, hogy túlságosan nagy választékom lenne a ruhaválasztás terén. Mondjuk az is nagy szó, hogy a páncélzatom nélkül érkezek meg valahova.
Beülök az egyik sarokba, úgy sem terveztem aktívan részt venni ezen a gyűlésen. És ott várom meg a többi résztvevőt.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Dojo Exp_bal10/5900Dojo Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Koshitsu Esutel Csüt. Dec. 11 2014, 11:34

*Nagyon meglepett Anat levele, ugyanakkor mégis örültem. Feszült voltam, mert kíváncsi voltam, sőt féltem, hogy vajon Anatnak milyen megbeszélnivalója van velünk. De amilyen furcsán viselkedett az utóbbi időben, az igazán zaklatott, s most e levélből nekem úgy tűnt, ezeket a dolgokat akarja megvitatni velünk. Ezért örültem hát. Végül, amikor megérkeztem a céhházba, azért nem beszéltem Anattal ezekről a dolgokról, mert reménykedtem abban, hogy végül az egyenesség mellett dönt. Kíváncsian vártam, hogy mégis mit akar a gyűlésen elmondani, hisz van egy-pár dolog, ami nem semmi titok, főleg nem a pirosokkal való paktumkötései. Vajon fog ezekről a dolgokról is beszélni? Nem tudom, mit akar elérni, talán túlságosan fél? Attól tart, hogy nem lehet győzni tiszta módon? Talán úgy véli, szükséges bepiszkítania a kezét értünk? Ez nagyon hazafiasnak tűnik, de a mi véleményünket nem kérte ki. Nem beszélt meg velünk semmit. Talán ha megkérdezte volna tőlünk, azt mondtuk volna, hogy mi nem kérjük tőle ezt az áldozatot. Talán pont emiatt nem kötötte az orrunkra. Mert tudta, hogy nem egyeznénk bele, ő meg mint céhvezér, kötelességének tartotta, hogy mindent megtegyen értünk. Oké... De egy olyan embernek miért árulta el, hogy nálunk vannak a legik? Egyértelműen kijelentette az a fickó (akit egyébként bossokon is szoktam látni), hogy fegyverekkel táplálkozik az úgynevezett.... parazitája. Biztos vagyok benne, hogy a leginkre fáj a foga. Nekem akkor sincs más dolgom, mint megbízni Anatban. Egy biztos, nem akarja a vesztünket, ő értünk van, szeret minket. Így ha nem is értem minden cselekedetét, döntését, bíznom kell benne, s hűnek kell maradnom hozzá. Ideges voltam a találkozó miatt, majd kiugrottam a bőrömből a kíváncsiság miatt, így nem bírtam megmaradni otthon. Egész hamar elindultam, így körülbelül 3/4 3-ra értem be a dojoba. Még soha nem voltam itt azelőtt. Shukakuval még nem igazán találkoztam személyesen, de érdekesnek tartom ezt az új ötletet, ezt a  dojo-t. Az Artes imidzséhez tartozik, mindig is közösségközpontúak voltunk, az volt a feladatunk, hogy mi hatalmasak és erősek legyünk, s ezt az erőt a gyengék megsegítéséhez használjuk fel. Kár, hogy ebben a 4 hónapban semmit nem tudtam fejlődni. Teljesen le vagyok maradva, sok mindent kell bepótolnom. Kénytelen leszek küldetéseket vállalni és sokat gyakolni a mobokat, hogy újra beindulhasson a fejlődésem. Nehéz jövő vár rám. De nem akarom többé egyedül cipelni a terheket. Szükségem van társakra. És tudom, hogy Anat erre jött rá magával kapcsolatban. Nem bírja nélkülünk. S lehet bizarrul hangzik, de ez boldoggá tesz.
Amikor betértem a dojoba, megláttam pár ismeretlen, vagy inkább nem túl ismerős alakot. Shukaku és a többiek felé fordultam, s biccentettem nekik. így szóltam.*
- Sziasztok, én Esutel vagyok. Még nem igazán találkozhattunk.  
*Utána Sayához fordultam. *
- Szerbusz, Sa-chan! ^^
*Majd körbenézve valami olyasmit kerestem, mely látványával nem érzem majd magam túl egyedül, túl idegenül. Anat alakját kutattam szemeimmel. *
Koshitsu Esutel
Koshitsu Esutel
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 806
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 28
Tartózkodási hely : Artes Limen

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
Dojo Exp_bal1900/1900Dojo Exp_ures  (1900/1900)
Céh: Artes Liberales

http://syrup.blogger.hu/

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Jun Pént. Dec. 12 2014, 14:39

Őszintén szólva amikor megpillantottam, hogy ki küldte a levelet, nem is számítottam rá, hogy ilyen vészjósló, semmitmondó tartalma lesz. Rengeteg kérdést vet fel bennem, ahogy gondosan átfutom a sorokat, majd az olvasás után miután rádöbbentem, hogy ez nekem így elsőre túl sok, még egyszer elolvastam.
- 3 kor. Dojo. Shu-chan. Délután. - kántáltam a legfontosabbnak tűnő részleteit a levélnek, túlzott nyugodtsággal, ami még számomra is érthetetlen, ugyanis ez egy "vésztanácskozás" meghívója. Talán a tea hatása, tényleg megnyugtatja a testet és a lelket. Gondosan leraktam magam mellé az italt, és őrült módjára tépem fel a ruhásszekrényt, majd pedig rohanok is a fürdőbe, majd pedig a tükör elé vetődöm. Igen, kellett néhány másodpercnyi felismerés, hogy a levél már egy ideje olvasatlanul várt rám, így hát gyakorlatilag örülhetek, ha éppen odaérek a feltüntetett időre. Arról még álmodoznom sem szabad, hogy előbb összejön. Miután rendbe szedtem magam olyannyira, hogy emberek közé merészkedjek, sietve rohantam a Dojohoz. Persze útközben még egyszer belepillantottam a levélkébe, hogy felfrissítsem az emlékezetemet. Szélsebesen szaladtam végig az utcán, és a lehető legprofibb módon kerülgettem ki az előttem mászkáló emberkéket, mondhatni egész ügyesen, egészen addig amíg bele nem szaladtam valakibe.
- Elnézést! - hajoltam meg villámgyorsan, és már rohantam is volna tovább, de már fel is löktem a következő embert. A sikertelenségek pedig sorozatosan következtek, egymás után mentem neki, hol egy embernek, hol egy virágtartóba, vagy akár egy kicsit elszámítva magam a kanyar előtt a falnak. Az órára pillantva már igen csak fogytán van az időm, sőt mi több gyakorlatilag már késésben vagyok.
- Elnézést! Sietek. Bocsánat.. Tessék vigyázni az útból! - visszhangzik tőlem az utca, talán a többiek is hallhatják, ugyanis látni őket. Heves kalimpálásba kezdek, már messziről. - Sziaszto... - kezdtem bele a köszöntésükbe, még rohanás közben, de a természet közbeszólt, és egy ügyetlen lépésnek hála összeakadtak a lábaim és megcsókoltam a padlót. Isten áldja Kayaba-sant amiért nincs fájdalom. Ez biztosan csúnya nyomot hagyott volna, és talán még egy-két fogamnak is búcsút inthetnék, ha valóság közelibb lenne a játék. Sietve összekaptam magam, és kezeimmel felnyomva a mellkasom a többiekre pillantok.
- Elnézést a késésért. - felpattanok a földről, gyorsan leporolva a kabátkám, és megigazítva a magamon a sálat, a többiekhez lépek. - Sziasztok. Szóval mi történt? Mi ez a rendkívüli gyűlés dolog? - pillantok kérdőn Anatra, ha már ö hívta össze a céhtagokat/jövőbeni céhtagokat, és Mito-t.
- Uuuu Nem is tudtam, hogy szereted az ilyesmit Shu-chan! - csillant föl a szemem a ruha, majd pedig a smink láttán. - Egyedül csináltad? Ah és ez a ruha. Imádom! -

//Jun a megbeszélt időpont után 1-2 perccel fut be. //
Jun
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Dojo Exp_bal3984/4100Dojo Exp_ures  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Phobos Pént. Dec. 12 2014, 17:55


Valami baj van. A fiú érezte, bár nem a levél miatt. Bal kezét alig bírta mozgatni, a nagyfokú zsibbadástól, melyet még sebződésnél sem tapasztalt. Az érzet villámként sújtott le karjára, és amit látott, enyhén sokkolt: szórványosan, de apró barázdákat észlelt kézfejétől kezdve az alkar végéig, melyen fekete kitüremkedések - talán tollcsomók - nőttek. A levél kevésbé rossz helyen, de annál rosszabb időben érkezett. Magára zárta az ajtót, nehogy még véletlenül se vegyék észre az esetlegesen arra járkáló céhtagok, mi történt vele. Egyszerűen csak ott volt, miután délutáni sziesztájából felébredt.
Az üzenet és a céh összehívása végülis jogos felvetés, ám a lovag elkerülhetetlen konfrontációkat kockáztatna meg - és arra most semmiképpen sem vágyott. Úgy érezte, a lelki sebek lassan, de biztosan gyógyulgattak, nem akart még több traumát. A közösségért és a kötelezettségét azonban kénytelen-kelletlen, viszont muszáj volt megjelennie azon a gyűlésen. Kétkedve pillantott görcsbe rándult tagjára. A zsibbadás okozta kellemetlenséget bal kezének szorongatásával kívánta csillapítani, míg ki nem találta, mitévő legyen. Kesztyű? Esetleg… talán beválhat. Végtére is tél volt. Miért ne hinnének el, hogy nagyon fázik? A különös jelenség palástolását elintézve még mindig adódott egy apró probléma: a görcsök. Az erőteljesebb zsibbadás váratlanul tört rá, mely talán a külvilág számára is feltűnhetett. Nem érdekel, mennem kell. Muszáj...

Nem mész! - A sugallat maradásra buzdította. Eleinte tényleg maradni akart, a kialakulható konfliktusokat messziről elkerülve, de mit érne azzal? Semmit. Bármi is volt az a valami, abban akadályozta, amiért legmélyen belül két kézzel kapkodott.
Hosszúszárú, bordó kabátjához tartozó kapucniját az arcába húzva, vékony kesztyűt húzott, s már kicsit sem félt attól, hogy esetleg észreveszik gyengeségét. Nem sietett sehova, hiszen a kétkedések ellenére is volt ideje kényelmesebb tempóban megérkezni a levélben említett helyhez. Hallott a kislány intézkedéseiről, de nem gondolta volna, hogy már meg is valósította azt, ami a kezdők számára kifizetődő lehet. Amint belépett a dojoba, kétkedés fogta el: szóljon erről az egészről vagy hallgasson? Tisztában volt vele, hogy tekintetének takarásával mások izoláltnak fogják tartani. Olyasvalakinek, aki senkiben, de senkiben sem bízik, bár ez korántsem volt így. Persze, az már relatív volt, kinek mennyire nehézkes Raven feltétlen bizalmát elnyerni. Tekintetével végigpásztázott a céhtagokon és az új fiún. Se rokon-, se ellenszenv. Ambivalens érzéseket táplált valamennyijük iránt. Némán intett nekik. Még Sayához sem tudott úgy hozzáállni, mint korábban. Haragudott rá, amiért nem fogadott szót. Idegen emberekben bízott inkább, semmint Anatban. Egyedül Esutel és Jun volt az, akikre nem neheztelt - persze, utóbbi szóban forgó lánnyal nem is beszélgetett igazán. Csendesen lépett az íjász mellé, egy halvány mosolyt eleresztve, miközben zsibbadó bal karját a háta mögé csúsztatta. Mások érdekében Raven nem akarta túl hosszúra nyújtani a találkozót.
Phobos
Phobos
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.

Karakterlap
Szint: 27
Exp:
Dojo Exp_bal10/2900Dojo Exp_ures  (10/2900)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Halász Alex Kedd Dec. 16 2014, 22:04

// Mivel Anat levele egy reggeli időpontban készült és "mai napot" jelöl meg, így még nem kaphatta meg Alex a Bonds utáni estén. ><
Így hát az időrendem a következő. Surprised
Jun levele a születésnapról, ez ingatja meg Alexet az "azonnal el akarok tűnni Hinarival együtt" elhatározásában. Majd másnap/harmadnap, ahogy kijön, visszamegy a Limenbe és azon az estén környékezi meg Timidus.
(mondjuk ebben az nincs benne, hogy T. honnan tudott a Bondsról), és pár napra utána Anat levele.
Hinarival valahogy úgy állapodnak meg, hogy előbb utána járnak a Tenka ügynek, Hinari visszaveszi a katanát, ha tudja, mert egy ilyen erős fegyó ne legyen vörösbarát kezekben stb. és addig Al elintézi, hogy kivonhassák kicsit magukat az aktívságból. Legalább is Artes szinten.

Tehát Bonds, szülinapi levél/szülinap (?), Timidus zavargása, Gyűlés és/vagy utána Hinari kt, szabadság, Boss19/twister //


~ Fáj a fejem... ~
Nem nagyon csak kicsit. Az egész egy őrültek háza volt. Az előző ( nem előző de ki emlékszik már? -.- ) este pedig az a kiállhatatlan hüllő teljesen kiidegelte. AZóta se tudott napirendre térni a hallottakon. Ráadásul ~ persze utólag ~ lejött ám az is, hogy szinte mindent kihúzott belőle a táskának való, míg semmi érdemlegeset nem tett érte. Még csak meg sem ígérte, hogy beavatja! Ha úgy tetszik, csak arra bólintott, hogy Al akarja tudni, mit mesterkedik. -.- És valahogy volt egy olyan érzése, hogy ezt ki is fogja használni. Kiskapuk. Utálja a használóikat.
De ettől még ugyanúgy fájt a feje a Limenbe menet. Talán a stressz, vagy a konkrét fizikai fájdalmak utóhatása?
Ki tudja. Az ok mellékes, lévén egy művi életet élnek ~ megint kezdi ~ és a test, ha lehet így nevezni, nem jelez semmit. Hacsak nem azt, hogy a valódi tested lerobbantsága ide is kihatással van már. Ha ez a helyzet, nem mondhatja el Hinarinak!
A fejfájása azonban elmúlt, mire elég messzire hatolt a védett övezeten belül, így lehetett azt, hogy egy adag holland medve cukrot szorongatva lépett be. Egyet pedig a szájába vett és a végét rágcsálta míg körbenézett.
Késett. Nem foghatja a fejfájásra. Rolling Eyes
Megvolt már a fejében, hogy mit fog mondani Anatnak, mikor megkapta az üzenetet. Nem jókor. Nagyon nem!
Fejvakarva ült egy darabig elötte, majd úgy döntött, hogy ninc smit tenni. Elmegy és lezs ami lesz.
- Osu, - Emelte fel a kezét üdvözlésképpen. - Megérkeztem. Surprised Sumane a késésért. - Olyan tíz perccel később toppant be ugyanis. - Esu chan! De rég láttalak! ^^ - És ez a lelkesedése egyértelműen a teljes ellentéte volt annak, amit Timidus felé táplált. Ha lehet nem fogja észrevenni, habár azt a dögöt úgy se lehet. -.-
Számító, manipulatív alak. Utálja őket.
Esutelt azonban még akkor is megölelgette ha a dojo másik végében volt. :3
Halász Alex
Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
Dojo Exp_bal5187/5300Dojo Exp_ures  (5187/5300)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Anatole Saito Kedd Dec. 30 2014, 13:37

- Igen, csodásan tündökölsz ma Smile - adom meg Shunak a kijáró bókot, majd sorra érkeznek meg a többiek is. Nem részletezem az üdvözlések sorát, úgysem a formalitásokra vagytok kíváncsiak. Amikor mindenki megérkezik (beleértve Meredith is), akkor lenyitom a menümet, hogy előttem legyenek a jegyzeteim a megbeszélnivalók listájával. Aktiválok egy hangrögzítő kristályt, majd nekilátok sorra venni a pontokat.
- Örülök, hogy eljöttetek mind. Mindenek előtt szeretném ismét köreinkben köszönteni Esutelt, aki hosszú kalandozások sora után végül hazatért. Kérlek segítsétek majd a beilleszkedését az új céhházba! - A többiek között ülök, olyan helyen, ahonnan mindenkit láthatok, még a bujkálókat is. - Másrészről hadd mutassam be nektek Cearsot, aki már most a céhünkkel karöltve munkálkodik T2-es kristályíróként és T3-as fegyverkovácsként. Rajta és rajtatok múlik, hogy szorosabbra fűződik-e az üzleti kapcsolat és lesz belőle céhtagság, mindenesetre én ez utóbbiban bízom. Szóval kérlek ismerkedjetek meg vele és segítsétek őt is. Azért hívtam el ide ma, hogy betekintést nyerhessen a céh életébe. - Itt hagyok elég időt arra, hogy akár Esut, akár Ceart megszólíthassák a többiek, vagy ők szólalhassanak fel. Ha újra csönd áll be, akkor rátérek a jegyzetemben szereplő többi pontra.
- Nos, a sürgető ok, ami miatt arra kértelek benneteket, hogy haladéktalanul csatlakozzatok a gyűléshez, az valóban komoly dolog és mindenkit érint. Tudomásomra jutott, hogy céhünk tagjait több ellenséges céh is megkörnyékezte és/vagy megtámadta. Nem hagyhatom, hogy rettegésben tartsanak benneteket és veszélyt jelentsenek az életetekre. ellenségeink legtöbbje vörös indikátoros, tehát már öltek és nem fognak visszariadni attól, hogy esetleg újra megtegyék. Ezért most arra kérlek benneteket, hogy bárkinek bármilyen információja van, avassa be a többieket, hogy megelőzhessük a bajt. - Bár első körben nem emelem ki név szerint őket, de tekintetem valamivel többet időzik Ravenen és Sayan, jelezvén ezzel nekik, hogy itt az ideje segítséget kérni. A fiút tőrbe csaló Ende bármikor újra felbukkanhat, és a Hürremtől kinyert információk szerint a kislányt is üldözi egy vörös céh. Hogy bátorítsam őket, magam kezdem a sort Pierrék ismertetésével.
- Van egy céh, Guild of Gods-ként ismertek, ha ismertek. Nagyjából egy éve történt az a mészárlás, amikor egy bálon megtámadták a vendégeket. Ez a támadás a GoG-hoz köthető, a vezérük Pierre. Az eseményen én, Jun és Mirika is részt vettünk, nem sokon múlt, hogy otthagyjuk a fogunkat. Pierre időnként feltűnik és játszadozni próbál velem. Magát Jokernek, engem pedig Batmennek titulál és csak a káosz és a rombolás az egyetlen indok, ami a tetteit motiválja. Meredith készíteni fog majd a céh tagjairól fantomképeket, hogy könnyebben felismerhessétek őket és riadóztatni tudjátok a céh többi tagját. Pierréknek a bál óta nyoma veszett, nem tudom hol bujkálhatnak és mikor robbantanak ki egy újabb balhét. Lenyomozhatatlanok. Viszont a Black Ironban nincs áthúzva a tagok neve, tehát folyamatos veszélyt jelenthetnek, nem akarok róluk megfeledkezni. - Ezután ha a többiek is beszélni akarnak, akkor most lehetőséget adok rá. Aztán viszont folytatom a többi veszélyt jelentő céhhel.
- Itt azonban még nem ért véget a fenyegetettségünk listája. Van egy Tenka nevű céh is, ők nem vörösek egytől-egyig, de szintén veszélyesek. A Freya-Hinari párbajról bizonyára ti is értesültetek. Az a nő le tudta győzni még a legmagasabb szintű ismert kardforgatót is és elorozta a kardját. Jobban kell vigyáznunk az értékeinkre és nem szabad hagynunk, hogy könnyedén tőrbe csaljanak. - Ekkor Alexen időztetem tovább a tekintetem, ideje neki is teríteni a kártyáját a többiek előtt. - A céh további tagjai még Kuromajo, aki egy elképesztően veszélyes és kiszámíthatatlan vörös indikátoros, továbbá ismert nevek még Ghost, Raiga és vélhetőleg egy bizonyos Viktor a vezérük. Ennél több információt azonban nem tudtam eddig beszerezni. - Itt is hagyok lehetőséget a többieknek szóhoz jutni, végül rátérek az utolsó ellenséges céhre.
- Végezetül van egy vélhetőleg vörös céh is, akik veszélyt jelenthetnek. A céh neve ismeretlen számomra, azt viszont tudom, hogy egy Drake Haru nevű harcos a vezére, a tagok között pedig szerepel egy Hürrem nevű harcművész és Tachibana Makoto lovag, aki frontharcosként álcázva magát igyekszik beépülni. Nem tudom mi a céljuk, mi motiválja őket, egyáltalán mi tartja őket össze, de az éppen elég aggasztó, hogy 3 vörös egy céhbe tömörült. Ráadásul mint azt talán jó páran tudjátok is, Tachibana Szophien keresztül beszivárgott a JL-be, így bár arra nem kérhetlek benneteket, hogy szakítsatok meg minden kapcsolatot a JL tagokkal, de fokozott óvatosságra intenélek benneteket. Még a falnak is füle lehet. - Csak bízni tudok abban, hogy Alex észnél van és Tachi nem jut olyan információkhoz a JL-ben, amit ellenünk tud fordítani. Azonban most érkezett el csak igazán a fekete leves, legalább is számomra. Két kényesebb téma.
- Az utóbbi hónapokban elkezdtem kiépíteni egy hathatós hálózatot a céh védelme érdekében. Azért nem avattalak be benneteket, mert kockázatos volt minden lépésem és ha bukok, akkor nem akarok magammal rántani bárki mást. - Körbepillantok, fújok egyet, majd folytatom. - Szövetséget ajánlottam két vörös indikátorosnak, név szerint Kazumának és Suzuménak. Tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségedet elvet követve egymás megfigyelésére ösztönöztem a két gyilkost, továbbá Tachibanát és más vörös indikátorost is szemmel tartanak. A kéréseimnek ára lesz, de egyelőre kézben tartom az ügyeket. Ha túl rizikóssá válnak ezek a szövetségek, vagy nem kielégítőek az információk, amikhez jutok általuk, akkor a segítségeteket fogom kérni a likvidálásukhoz. Jun, éppen ezért növényeket kell beszereznünk a börtön kristályokhoz. Legyen készleten elég. Cearso, bízom benne, hogy nálad biztonságban van a recept. - Remélem most már érti a fiú, hogy mekkora bizalmat szavaztam neki azzal, hogy üzlettárssá fogadtam.
- Egy céhről azonban még nem ejtettünk szót, mégpedig a Sayonararól. Nem tudom mennyi előismeretetek van Yoshiaga céhéről, de azt bizonyára tudjátok, hogy a vezér a burok feltalálója. A professzorral akkor tettem szert ismertségre, amikor megmentette az életemet. És nem mellesleg Hinariét is. - Pillantok ekkor Alexra nyomatékosításképpen. - Yoshiaga erős céhet működtet és igencsak erős harcosokat sorakoztatott fel maga mögött. Többek között engem is... - Nem akarom nekivetkőzni, hogy felfedjem a hátamon lévő tetoválást, mely bizonyítja Sayonara tagságom, de talán a szavam is elegendő. - Én vagyok a Sayonara 7. tagja és célom mindenáron megvédeni benneteket. Mindenáron, még akkor is, ha az életembe kerül. Rizikós dolog Sayonara tagnak lenni, de szükséges. És éppen a rizikó, a minket körülvevő ellenségek és a veszélyes szövetségeim miatt meg kellett hoznom egy elég fontos döntést... mégpedig azt, hogy ha velem történik valami, akkor mi legyen a céh sorsa. A döntésemmel valószínűleg mindenkit meg fogok lepni, de alaposan megfontoltam. Ha én már nem tudom továbbvinni az álmomat, ha már nem tudom tovább irányítani ezt a remek céhet, akkor sem szeretném, hogy minden munkám és veletek együtt felépített remekmű kárba vesszen. Arra kérnélek benneteket, hogy utódomként fogadjátok el Junt céhmesternek és működjetek együtt Mirikával és az Angelic Voice céhhel!


Utóbbira a magyarázatot a következő postban kapjátok meg, ha lereagáljátok.
Anatole Saito
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
Dojo Exp_bal10/5000Dojo Exp_ures  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Shukaku Kedd Dec. 30 2014, 14:22

A dicséretre Shu meghajol, majd helyet foglalnak valahol Anathoz közel. Mind Esu, mind Cearso beszédét végighallgatják, ha mondanak valamit, majd a beavatás résznél Timidus azonnal beszélni kezd.
-Van egy Ayse nevű, feltehetően kiképzőtisztes harcos. A vele való találkozásunkról készült hanganyagot már átküldtük Anatolenak.
-Ő is ugyanazt használja ki, amit már ezerszer elmondtam nektek, de senki nem figyelt rám. Nincs rendőrség, nincs bíróság, az egyetlen bűnüldöző céh az a JL, ami nem csinál semmit, ahogy Hinari sem. Ayse szerint itt nem érvényesek a kinti világ szabályai, és azt öl meg akit akar… és meg is tette… már nem tudtam közbelépni… és hiába kértem az embereket, hogy segítsenek, senki nem tett semmit…
-Emellett ott van Darkness, aki Judyval végzett, feltételezhetően bérgyilkos, jelenleg Joey nevű lovagra vadászik.
-Suzume és Tachi a fronton harcol, Tachi együtt van Szophieval, aki a bűnüldöző céh tagja… egyszerűen…
-Azonnali hatállyal kezdeményezem egy valódi bűnüldöző céh létrehozását. Kizárólagosan elkötelezett tagokkal, akikre lehet számítani.

És itt direkt nem pillant Alexre, Esutelre vagy Ravenre, vagy Meredithre... alig van valaki, akire igazából nem kellene pillantania, ha az inaktivitásról van szó. Ennél többet nem mondanak, ám a Tenka után ismét felszólalás következik.
-Kuromajoval már találkoztunk. Valóban veszélyes és kiszámíthatatlan.
-És ő vezette azt a kiszavazós játékot… zárni tudta az ajtókat, elvenni az itemeinket… és a Tenkának sem sima felszerelései vannak… ő nem egy egyszerű játékos… nem hiszem, hogy harcolhatunk ellene… talán bétatesztelő… vagy… vagy valami még nagyobb…

Na persze azt nem mondta meg, hogy szerinte Kuromajo egy Játékmester, vagy legalább is félisten, hiszen akkor kinevették volna… de ennek is elégnek kellett, hogy legyen. A vörös céh likvidálására csak bólintottak, és Shu arcán egy kis durcásság, dac is átfutott… ő már mióta mondja ezt, de senki nem hallgat rá. Kinek a halála kell ahhoz, hogy történjen végre valami? Kazuma és Suzume beszervezése pedig már csak hab volt a tortán. Jó, Kazumáról mondjuk úgy tudott, hiszen megálmodta, de Suzume… szinte árulásként hatott az, amit Anatole tett, ám ismét Timidus volt az, aki először megszólalt.
-Suzume okos. Okosabb mint itt bármelyikőtök. Irányítja Rent, megtévesztette Junt, és ezek szerint téged is, Anatole. Nem fogja engedni, hogy felhasználd, és csak addig marad a szövetségesed, amíg te a hasznára vagy. Veszélyes játékot űzöl, Anatole.
Shu megszólalni sem tudott. Suzume akarta elvenni mellőle Timidust. Ha Anat leellenőrizte, akkor láthatta, hogy kiket gyilkolt meg. És mégis… és mégis… de talán… talán tényleg segíthet… talán neki is érdekében áll végezni a vörösökkel… talán…
-Anat… láttam egy… egy küldetésen… egy csapatot. Jobban harcoltak, mint akármelyik frontharcos… mármint… hogy együtt… tudtak együtt dolgozni… legyőzték Salazart… velük kellene…
-Mindenkivel kellene. Ezt már elmondtam az előző céhben is. Szétaprózzátok az erőiteket. A vörösöknek egyének ellen kell harcolniuk, nem pedig egy csapat ellen. A Tenka egy csapat. A Sayonara egy csapat. Láttam őket küzdeni és együtt dolgozni. Az az ismeretlen céh is egy csapat. Ti egy bossharcot nem vagytok képesek levezényelni összeveszés nélkül.

Shu eléggé kész van, még nem remeg, de keze végig a sárkány hátán pihen, akinek a hangja viszont nyugodt, ám érezhetitek rajta a vádló hangsúlyt, a Sayonárás témára pedig mintha még elégedetten el is mosolyodna, a végrendeletre pedig egyetértően bólint.
-Jun tanulékony, Mirika pedig okos. Jó döntés, Anatole, ahogy a Sayonaraba való belépés is az volt. A jelöléssel egyetértek, támogatom. Arra azonban felhívom a figyelmedet, hogy amiképpen Hinarit Alexen keresztül győzték le, úgy rád is veszélyt jelent Mirika, illetve fordítva. Remek támadási felület, ezt a saját esetemből kiindulva is tudom.
Ezután elhallgat, és nyugodtan lefekszik a még mindig idegesen és félve körbepillantgató lány mellé.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Dojo Exp_bal12695/10100Dojo Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Jun Szer. Dec. 31 2014, 17:32

Öröm volt látni, hogy gyakorlatilag mindenki megjelent a céhgyűlésen, habár elszomorít a dolog amiért egy sürgősségi gyűlésre van ahhoz szükség, hogy a céhtagok, az összes céhtag együtt tölthessen egy kis időt. Egy szobában, egy asztalnál, egy azon levegőt szívva. Gyanakvó pillantást vetettem Anatra amikor még egy hangrögzítő kristályt is előkészített, nem értettem mire fel van szükség arra, hogy mindent rögzítsünk.
- Elnézéést! - lóbálom meg a kezem a levegőben, hogy szót kaphassak, majd pedig ha megkapom megköszörülöm a torkom és felállok - Megkérdezhetem, hogy miért van szükség felvételre a tárgyalásról? Ha bizalmas dolgokról lesz szó szerintem nem kellene kockáztatni, hogy kikerüljön a teremből. - megvártam az érkező választ feltéve ha egyáltalán kapok a kérdésemre, majd ismét helyet foglalok és türelmesen hallgatom ahogyan Anat kifejti a mondandóját, majd pedig érkezik rá a válasz, kiegészítés a többiek részéről. Valójában éreztem, hogy a megbeszélés és a komoly szó együtt valami ilyesmit takarhat. Főleg azok után amik az arénában történtek. A kúriáról nem is beszélve. Timidus bizonyára elmesélte az egészet Anatnak.
- Elnéézést! - ismételten szót kértem, hasonlóképp mint korábban is - Pierrékre visszatérve. Elég régen volt már az a bizonyos bál, és azóta könnyen lehet, hogy kisebb nagyobb változtatásokat csináltak az arcukon. Emlékszem, hogy rengeteg kristályt dobáltak le a színpadról, szóval valószínűleg bőven van pénzük arra, hogy eltüntessék magukat. Én is sokat változtatok a hajam árnyalatán, nekik sem okozhat problémát a dolog. - osztom meg a kételyeimet a többiekkel a fantomképes elméletre, ami többek között értelmetlennek tűnt. Viszont Anatnak igaza van, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tevékenységeiket ugyanúgy folytathatják valahol az árnyékok között. Azt amit Mer-channal tettek pedig megbocsájthatatlan. A börtönkristály növényszerzésre hevesen bólogatok, szerencsére már folyamatban vannak a dolgok, elegendő jelvénnyel szolgálhatok, hogy akár két kristályt is legyárthassunk, de akár hármat is, ha a többiek is beszállnak.
- Bűnüldöző céh alatt mire gondolsz? Szerintem nincs értelme ezért egy új céhet alapítani. - vétózom meg Timidus javaslatát. Persze megértem az álláspontját, viszont koránt sem tartom helyesnek, hogy ilyen kaliberű dolgokkal próbálkozzunk, legalábbis a felszínen nem. - Ha híre megy annak, hogy egy céh alakulóban van, vagy már elkészült lehet, hogy a vörösök is szövetkeznek egymással.-  Sayonara témára csupán meglapultam, csendben meghúzva magam valahol a többiek között. Nem szép dolog titkolózni, de egyelőre nem is kívánom megosztani, hogy én is próbálkoztam Alazzazza legyőzésével, hogy megtudjak egy s mást a rejtélyes szervezetről. Viszont Anat vallomására felkapom a fejem.
- Nem! Nem, nem nem és nem!- pattanok fel, - Anat nem tudom mire készülsz, de ne is gondolj arra, hogy itt hagyhatsz minket akár egy percre is! Te vagy a céhvezér, és te is fogsz maradni bármi is történjék. Hogy lehetne belőlem céhvezér amikor néhány hónappal ezelőtt még eszembe sem jutott volna, hogy elolvassam a kristályaim leírását? Butaság. Ne próbálj meg minden egymagad megoldani. Kérj segítséget. Elvégre nem véletlenül vagyunk a céhed tagjai. Ugye? - pillantok a többiekre, hátha valaki megerősíti azt amit mondok, nem pedig Anatot temeti majd, beletörődve abba amit mondd. Még, hogy én mint céhvezér. Nevetséges. Képtelen vagyok bármit is egymagam megoldani, tökéletesen elvégezni. Arról nem is beszélve, hogy hogy gondolhatja Anat, hogy itt hagyhat minket? Ö egy hős, a hősök pedig sosem halnak meg.
Jun
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1565
Join date : 2013. May. 10.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Dojo Exp_bal3984/4100Dojo Exp_ures  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Saya Csüt. Jan. 01 2015, 16:39

Huh, szerencsére ránk senki se figyel, sőt, a Raven még el is húzódik és olyan jéghideg a tekintete mint egy... mint egy... mint egy jégcsap, no >.>  Biztos őt is megbántottam valamivel. Mostanában mindenkit megbántok ;_;  Azóta, mióta látom ezeket a vackokat, mert napról napra rosszabbul érzem magam.
A Hugi nyugalomra int, aztán amikor az Anat elkezd beszélni, kicsit közelebb lép és hallgatja. Nem néz senki másra, mert hát a vörös szem az elárul, igaz, ha valaki rákérdezne, akkor mosolyogna, hogy "csak nem aludtam eleget", mert hát nem tudja senki, hogy akkor tényleg vörös lesz-e az ember szeme, és igaz, hogy akkor nem ilyen vörös, tehát nem az a színes gyűrű lesz az, de sebaj, szokta mondani, hogy olyankor általában el is szoktak hátrálni az emberek, hogy jaj, ennek titka van, ne feszegessük inkább.
-Akkor miért nem alapítod meg te azt a bűnüldöző céhet? -szólal meg akkor, amikor a Timidus ezt veti fel, hogy támogatja meg ilyesmi, aztán tovább hallgatja a vezért :3
Akkor szorítja csak ökölbe a kezét, mikor a Hürremék is szóba kerülnek mint vörös céh. Hürrem nem is céhtag, hát nincs neki olyan izéje a neve mellett, nah... olyan jele O.o
-Őt ne vedd egy kalap alá velük. Legalábbis ne feltétlenül. -szólal fel, amikor az Anat időt hagy rá. Jaj, nem akarja utánozni a hangom, ez így túl veszélyes, Hugi D: -Ha Hürrem olyan fene veszélyes lenne, megölt volna engem is akkor este, vagy talán még előbb. Nekem említette, hogy tagja egy társulatnak, de a véleményét róluk inkább tőle kérdezd meg. Drake Harut is... hát, ismerem. Legyőztem már egyszer, bár azóta valóban megerősödhetett.
Azt, hogy őt főleg az a céh érdekli, amelyik engem-minket megtámadott, már nem emeli ki mint téma, és tovább hallgatja az Anatot, kicsit még mindig füstölögve a dühtől, hogy szerinte "értelmetlen és fölösleges dolgokra is pazarolja az idejét".
A nagy gond az az, amikor az Anat az utolsó izére ér, taktusra. Én meg se szólalok, mert megdöbbenek, és nem, nem, én a gondolatát sem akarom elfogadni. Mármint a Sayonarás rész az nekem ködös, hogy mi is akar ez lenni, de hogy az Anat ne legyen többé pont, mint az a másik, az nem. Én nem akajom elveszíteni D: Meg akarom védeni, és meg fogom védeni, ha kell ><
Hugi viszont kicsit mást tesz, végighallgatja ugyan a Timidust, de előrelép és ráripakodik a sárkányra.
-Te legyél már kicsit kevésbé szómenéses, Okoska. -húzza össze a szemét és megint csak megrémülök, kicsit még hátrébb húzódok, hogy minél távolabb legyek ettől  vörös gomolyfelhőtől, ami most a Hugi a fejemben. Aztán az Anat felé fordul. -Nem vagyok hajlandó elfogadni a gondolatát sem annak, hogy egy nap ne legyél. Ha a fogalmazásod úgy értetted, hogy lemondasz, de élve maradsz, akkor rendben, elfogadok bármit. Ellenben tudod jól, hogy számíthatsz ránk. Nem vagyunk mi olyan gyengék, hogy ne tudjunk segíteni.
Elvigyorodik, magam sem tudom, hogy most kedvesen vagy fenyegetően, szerintem inkább kedvesen, meg hogy a céhről beszél-e, vagy csak rólunk... >.>;
Saya
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 735
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Dojo Exp_bal3807/4100Dojo Exp_ures  (3807/4100)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Halász Alex Csüt. Jan. 01 2015, 20:49

Túl komoly volt. Az egész helyzet. Legszívesebben teletűzdelte volna válogatott magyar káromkodásokkal azt amit mondani igyekszik, de még fejben sem tudta eldönteni, mit is akar valójában most. És úgysem értették volna, úgy meg elveszti az értelmét. Egyáltalán meg kellene e szólalnia, vagy csak, ahogy egyesek azon a nevetséges viadalon, tüntetőleg tenni valami meghökkentőt? Volt benne ilyen vágy, ám a lehetőségek száma olyan sok volt, hogy egyet se tudott választani.
Nem fájt a feje, de nagyon szerette volna, hogy ha később erre foghatná azt amit aztán végül is megtett.
Odasétált Timidushoz, halál nyugodtan lehajolt hozzá, majd megragadta a farkánál fogva és kihajította a szobából. Az ajtón keresztül ugye, mert az kinyílik a hármas súlyemeléstől, a többi meg csak villog, hogy "ne érj hozzám, sebezhetetlen vagyok." Rávicsorgott Cearsora, és ha nem értette egyből, kidobta őt is, majd Anat mellé érve addig ütötte, amíg le nem szedték róla....

Fejben még bólogatott is az elképzelésre. Első elgondolásnak nem volt rossz. Mégsem tette meg. Ahhoz túl feszült volt, túlságosan sok minden kötelezte Anathoz való hűségéhez, és túlságosan bánta volna a tettét. Míg állt és nem evett egy kicsit sem abból a cukorból, amivel nem kínált meg senkit, "hallgatta" az embereket. Nem, valójában ez így nem helyes. Főtt a levében, egyszerűen fortyogott! Összeszorított fogakkal mormolta maga elé, vagy Esutelnek ~ mivel túl közel állt meg mellette, miután kibontakoztak az ölelésből ~, hogy ez "nevetséges".
- Nem hiszem el. Ne-mm ... - Elnyomva beszélt, értelmetlen fulladásszerű hangba fojtva dühét. Csak később kezdett el gondolkozni azon, hogy tulajdonképp az ilyen helyzetek elkerülése érdekében szorgalmazta barátja (?) ezt a gyűlést. Abban a pillantban úgy érezte, hogy az az ember, aki az Artest irányítja, titkolózik. Most is. Míg kemény igazságokat tár fel. Titkolózik előttük, miközben egy tébolyult kislányt kér meg egyre több mindenre a céhben, és egy full új tagot hív meg ide! Tag? Annak se lehet mondani!
Mi történik itt?
Mire jött haza azután a rémálom után, ami egy randinak indult? Mikor kezdődött el ez? Ki ez az ember, aki Anatnak csúfolja magát?
Nem volt már lényeges, hogy Jun teljesen normálisan állt hozzá a jelenséghez, ~ de még a kis hüllőkeverékhez is ~, vagy hogy Saya tőle nem jellemző módon rendre intette a szarkeverőt, sőt! Ez még inkább szította dühét!
Nem lépett előre. Nem vicsorgott maga elé. Nem rángatta az izmait a méreg. Nem vette a levegőt sem szaporábban. Esutelnek elmormolt hitetlenkedései voltak az egyetlen igazán látható jelek rajta.
Egészen idáig.
Nem szólt közbe. Nem is mintha tudott volna, megnyikkanni is.

A kis zacskót, amiben volt még pár szem a holland cukorból, és amit eddig szorongatott, teljes egészében hozzá vágta Timidushoz. Ez volt az első jele annak, hogy figyel. És ezután már megállíthatatlan volt a szómenése. Előre lépett, újjal mutogatva a petre.
- Te meg vagy őrülve!? - Végig a francia fiút tartotta tekintetének kereszttüzében és egyben elé állt a petnek is. Kettejük közé, hogy még csak ne is lássa a céhvezér azt a szörnyeteget. - Óh várj! Talán nem tűnik igazságosnak most amit teszek, de egyszerűen hányingerem van Ettől! - Egész végig Timidusra mutatott az első szótól kezdve. - Szerencsétlen! - Örömtelenül felnevetett, és tett pár bizonytalan, de annál mérgesebb lépést Anat felé. - A "falnak is füle van" hehh? Mi a szar ez? Mond csak, kik az ellenségeink? Talán mindent te akarsz csinálni? Multifunkcionálisak leszünk hah? "Az Artes majd mindent megold!"- Junra vitte zöldjeit. Haragos szemek. De nem időzött rajta sokáig, megfordult és Cersora mutatott. - Ez ki? Ez az ember még csak nem is tag! De te elhívod egy olyan gyűlésre, aminek a témájáról nekünk kellett volna tudnunk már sokkal régebben! Még mielőtt belemész! Ostoba! - Fordult vissza hirtelen. Már csak két lépésre volt tőle. - Nem kéred ki a véleményünk, de miután már visszafordíthatatlan, tegyünk úgy, mintha közös akarat lett volna? Szeretnél kiloggolni? Azt anélkül is megtehetted volna, hogy minket veszélybe sodorsz! - Vett egy hatalmas, fájdalmas levegőt. Halkan, nagyon halkan, keservesre váltva, szinte könyörgőn folytatta. - Nem ezt beszéltük meg. Nem ezért kértem Shu felvételét. Miért játszol így? Sokkal többet fog ártani. Meg fogjuk bánni! - Megragadta a vállát. Szorosan, hogy csak rá nézzen az az ember, aki egyike volt megmentőinek. Ha ült, ha állt. A szemébe akart nézni. - Ki az igazi ellenségünk? Nem lehet ezer célunk. Csak egy. Csak egyetlen egy. Az az Artes amibe beléptem, annak nem emberek legyilkolása a célja. - Ki akart menni. El innen. Túl sokat beszélt. Túl heves volt, túl ideges, és azt se tudta, hogy lesz e ennek eredménye. Ó, az lesz. Azt tudta, hogy lesz, csak félt, hogy rosszabb lesz, mintha nem tett volna semmit. De mit kellene tennie? Nem akarja ezt. Nem akar Timidus irányította Artest. Nem akar bűnüldöző céhesdit játszani. Nem akarja magát elvágni a többi céhtől. Ez nem jó!

Nem ment ki. Fogta Anat vállát, és a szemét nézte. Várt, és félt.
Halász Alex
Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
Dojo Exp_bal5187/5300Dojo Exp_ures  (5187/5300)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Phobos Szomb. Jan. 03 2015, 20:59


Fejét előrébb billentette, mintha nem hallotta volna eléggé céhvezérét. Feszülten összpontosított Anatra, miközben szinte már meg is feledkezett a karjába nyilaló kellemetlen érzésről. Visszatérés, új tag köszöntés, szép és egyéb jó dolgok, blablabla... Most komolyan emiatt hívott össze, kötelező jelleggel? Szemei önkénytelenül is a sárkányra vetődtek, ami néha-néha hozzátett valamicskét Anatole mondandójához. Mióta vannak ilyen viszonyban? A fiú teljességgel úgy gondolta, hogy a cukrot majszoló, rosszbőrben mutatkozó Alex a vezér bizalmasa. A céhet megtámadó vagy fenyegető tényező dolgok hallatán Raven lesütötte szemét, mely aligha volt észrevehető, arcába húzott csuklyája alatt. Érezte a férfi tekintetét a bőrén, ahogyan a kitálásra várt. A lovag gombócot nyelve próbálta nehezen tűrtőztethető indulatainak gátat szabni. Tekintetével aztán körbepásztázta a jelenlévőket és a helyszínt, melynek látványában keresett menedéket. A krízishelyzethez hasonló dolgokat az egyre érthetetlenebb intrika-szálak tetőzték. A fiú egyre megmagyarázhatatlanabbnak vélte a titkolózást. Hogy várhatja el azt tőlünk, hogy beszéljünk ilyesmikről? Mintha ez olyan könnyű lenne... De nem! Ő sem beszélt a támadóiról és ő sem osztotta meg velünk a problémáját! Hogy merészeli...?  Nem hagyta, hogy a dühe kitörjön. Most még nem. Jobb kezét csípőre tette, s nagyokat fújtatott, mintha jó ideje nem kapott volna levegőt. A bele-beleokvetlenkedő sárkány pedig még annál jobban felbőszítette, mint azt korábban várta. Egy sárkány, egy hozzá hasonló teremtmény érte el azt, hogy a legjobb barátja elárulja, ráadásul amiatt kellett a fantomjait elnyelnie... és most egy ilyennel kell egy levegőt szívnia. Miért teszi ezt Anatole? Azt hitte, ő jót akar, de csak rosszabb lett a helyzet. Ajkait összepréselve szorította vissza a kitörni készülő, hisztérikus nevetést, ami Raven jelenlegi, keserves állapotát kívánt tükrözni. Egy jól halható cöh hagyta el száját, amint meghallotta azt, melyet egyáltalán nem akart és nem is igazán számított rá: ugyanúgy felkereste Kazumát, valamint a hozzá hasonló gyilkosokat. Valójában egy kicsit sem izgatta, de az, hogy a más céhből való kontaktuskeresést meg akarta tiltani... az már több volt a soknál. Mióta döntött úgy, hogy eljátssza az apát? Azt hiszi, védtelenek vagyunk. Valami megváltozott Anatban, s ezt a fiú meglehetősen gyanúsnak találta. A pillanatnyi helyzetben még Saya meglepő viselkedése is tizedannyira lepte meg, mint a szóban forgó vezér attitűdjének a változása.
Sayonara - a név, amivel még a lovag is találkozott, pedig nem nagyon foglalkozták az újdonságok. Az áttörhetetlen páncél elől úgy menekült, mint nyúl a bozóttűztől, de megígérte neki, hogyha olyan erős lesz, mint ő, és akkor is veszít, elveheti az életét. Minek őrizgetni, ha nincs mire használni? De ez a hír volt az, ami leginkább megdöbbentette. Önkénytelenül is hátratett kezéhez nyúlt és megszorította azt. A sárkányra többet már ügyet sem vetett, miután már más is hangoztatta, mennyire nem kívánja a lény szakmai tanácsát és véleményét. Egyszerűen kerülni akarta az interakciót a bestiával, de még a lánnyal is, aki csak úgy a Chanhoz hasonló, gyenge lányokhoz hasonlította. A heves és kevésbé indulatos tiltakozások megerősítették Ravenben azon céhtagokhoz való rokonszenvét - már ha az maradt-e egyáltalán. Ugyanazt a fájdalmat érezte, mint Jun, Saya... és Alex? Egy ideje már az utóbbi fiút nézte, aki nem tűrtőztethette tovább érzéseit.
- Al...? - kérdezte halkan, de határozottan a lovag, s fejét a Timidus irányába hajított zacskó felé fordította. Megalázás, a más semmibe vétele. Normális esetben megvetette volna a harcost ezért, de most más szituáció állt fönn. Ugyanazt érezte, mint ő: dühöt, csalódottságot, megvetést, annyi különbséggel, hogy Raven jobban tűrtőztette. Miképpen Alex felettesével ordibált, kapucniját hátrébb húzta, és barna szemét Esuéra szegezte, tanácsot várván a lánytól. Akárhogy is történjék, a fiú megelégelte a tétlenkedést, miközben a társa szenvedett. Még volt benne annyi együttérzés, hogy segítsen az olyanon, aki ugyanazt a fájdalmat hordta a szívén. Közelebb lépett, egy sóhajtásnyira állt meg céhtársa mellett. Karjait mindvégig a háta mögött tartotta összekulcsolva, lehetőleg úgy, hogy jobbjával eltakarja a tollfedte bal kézfejet.
- Mond csak, Anatole - kezdett bele visszafojtott agresszióval a hangján. - Mióta váltottad le Alexet? Ő volt a jobb kezed, mert megbíztál benne, és most jön ez és mindent felbojgatsz? - A sárkány felé intett tekintetével, de rá több időt nem is szentelt annak. - Miért várod el tőlünk, hogy őszintén beszéljünk a problémáinkról, holott a magadéval sem tudsz megküzdeni? Miért várod el, ha te sem mondasz el semmit? Mióta ellenség neked a JL? És mégis, mi a bizonyíték arra, hogy semmit sem tesznek? Talán az a fal süket fülekre talált volna? - Nagyokat zihálva, félhangosan tört ki belőle az indulat. - Az Artes frontharcos céh! Én azt hittem, hogy a frontharcosok rettenthetetlenek és segítenek a társaikon! Erre meg azt mondod, dugjuk a fejünket a homokba és kicsit sem törődjünk mások bajával? Ez nem te vagy! - Frusztráltan billentette oldalra fejét, miközben újból arcába húzta a csuklyáját. Nem mintha neki annyira számított volna, mi történik azokkal az ostobákkal, mégis, inkább a vezér hozzáállásában csalódott. Szomorúan felsóhajtva nézett körbe. - Ez minden, csak nem a régi Artes, amit én ismerek!
Phobos
Phobos
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.

Karakterlap
Szint: 27
Exp:
Dojo Exp_bal10/2900Dojo Exp_ures  (10/2900)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Koshitsu Esutel Hétf. Jan. 05 2015, 11:27

*Visszafogott mosollyal fogadtam Ravent, ahogy mellém állt. Örültem, hogy ő végre itt van. Majd szépen sorban mindenki megérkezett, legvégül Alex. Amikor megláttam őt, vidámsága szélesre húzta arcomon a mosolyt. Bár meglepett az ölelése, igazából nagyon is jól esett. 3 hónapon át nem érhettem hozzá emberekhez. Három hónapja nem kaptam egy kedves szót, vagy egy szeretetteljes ölelést. És íme, most tőle kapok. Én is visszaöleltem, s akármennyire zavarba is jövök mindig az ilyen kontakoktól, most ragaszkodtam hozzá. Végül kénytelenek voltunk egymást elengedni, mert Anat szólni akart, így mosolyogva engedtem el Alexet. Fantasztikus érzés volt, hogy mellettem állt ez a két fiú. Olyanok voltak számomra, mint ha a bátyáim, vagy a testőreim lennének. Biztonságban és otthon éreztem magam velük. Azt hiszem, ez az, amire mindig is vágytam. Amit eddig sosem kaphattam meg még Anattól sem és a régi céhtagoktól sem, amíg ők meg nem érkeztek. Ők a családom. Figyelmesen néztem Anatra, s hallgattam a beszámolóját.
Amikor köszöntött mindenki előtt Anat, zavartan mosolyogtam, s köszönésképen biccentettem egyet. Egy gyors körbepillantás után zavartan néztem a földet, hisz mindig zavarba jövök, ha egyszerre több ember is engem néz. Kalandozások. Nah igen, az megvolt! Miután a vendég is be lett mutatva, komolyabb témákra terelődött a szó.

Kicsit aggasztott, hogy a piros indikátorosok kiszemeltek közülünk egyeseket, de őszintén szólva ez valamelyest várható volt, hisz frontharcosok vagyunk, sokak lehetnek irigyeink, s válhatnak ellenségeinké. Így hangulatom megváltozott, komolyabb voltam már, nem mosolyogtam mint a tejbe tök.
Anat bálos története igazán meglepett. *
- Érdekes, ugyanis én is éltem át hasonlót. Egyszer egy bálon vettem részt, majd hirtelen megjelent egy maszkos banda, és kikényszerítették a vendégektől a tulajdonaikat. Én eléggé aggódtam, hisz akkor már enyém volt Artemisz. Szerencsém volt, hogy egy ismeretlen férfi segítségével sikerült meglógnom a rablók elől.
* Gondoltam elmondom, mert hasonló a két ügy, bár az is lehet, hogy nincs összefüggés a két eset között. Majd tovább folyt a szó a pirosakról, itt már többen is közbeszóltak. A felmerülő nevek szinte egyike sem ismerős nekem. Szophi és Tachi az egyetlen, akivel találkoztam már, s bár Hinarival még nem volt lehetőségem négyszemközt beszélgetni, eléggé meglepett az a kijelentés, hogy nem csinál semmit. Mikor ez elhangzott, félve Alexre pillantottam. Kívülről nyugodtnak látszott, de én már jól ismertem őt. Éreztem, vagy ha nem is lehetett látni nagyon, akkor is tudtam, hogy neki nagyon nem tetszik, ami itt elhangzik. Még én is éreztem az enyhe sértettség érzését, amikor azt hallottam, Hinari nem csinál semmit. De nem szóltam semmit, s valahogy ezt a terhet nem is akartam magamra venni. Haragudjon, akinek van joga rá. Mert nekem nincs. A szemem azonban kikerekedett, amikor Anat végülis "nem kérhet meg", hogy szakítsunk meg minden kapcsolatot a JL-el. *
~ Nocsak... lassan csak magunkban bízhatunk. ~
* Mondtam magamban gúnyosan, s valahogy ez a gúny mosoly formájában is kiült az arcomra. Azonban nagyon nem tetszett a helyzet. Ismét Alexre pillantottam, de továbbra is rezzenéstelen volt. Kicsit kényelmetlenül éreztem magam, így mocorogni kezdtem, s a tarkómat dörzsölgettem. Aztán Shukakuék részéről jött az ötlet a bűnüldöző céhről. Erre is kikerekedtek a szemeim. Ha tudnák, hogy ez nekem is eszembe jutott! Azonban a továbbiakban egyre inkább arra hajazott a dolog, hogy nekem teljesen más elképzeléseim voltak ezt illetően, mint ahogy ők azt vázolták. Így már-már összehúztam a szemöldökömet részben, hogy kifejezzem értetlenkedésemet, részben, hogy elősegítsem magam számára a jobb megértést. Jun érvelései számomra meggyőzőek voltak, s valahogy a tervemhez is igazodtak. Ha bűnüldöző alakulatot akarnánk létrehozni, azt csak titokban, céhtől függetlenül. De nem szóltam semmit, mert nekem úgy tűnt, mindenki jól eldumálgat, jönnek az érvek-ellenérvek, s amit mondanék, azt már valaki más kimondja helyettem, így minek erőltessem meg lágy hangszálaimat? Ami meglepett, hogy Saya is hozzászólt a témákhoz, ráadásul elég bátor módon, így meglepetten, mégis büszkén néztem rá, még meg is jelent egy enyhe mosoly az arcomon. Nocsak, csak nem kezd kibontakozni a pici lány? Mindig is úgy éreztem, hogy ő nem tartja magát közénk valónak, de örülök, hogy kezd egyre inkább magára találni.

És végre megérkezett Anat a beszámolójában ahhoz a részhez, ami igazán érdekelt engem. Megmagyarázta, hogy miért is szövetkezett Kazumával, na meg úgy tűnik egy másik illetővel. Tekintetem elsötétült, s kerestem Anat tekintetét, s mint valami tudatátvitelre képes egyén, gondolatban ezt küldtem neki. *
~ De ugye tisztában vagy azzal, hogy minket tettél fel tétnek ebben a póker játszmában? ~
* Azonban ismét nem szólaltam meg, mert ehhez a véleményemhez senkinek nincs köze, csak Anatnak mondanám el, ráadásul nem viszi előrébb a tervek szövését és a helyzetünket, így meg minek rontsam a gyűlés hangulatát, ami úgy tűnik, így is rohamosan esik?
~ Likvidálás? ~
- Öhm elnézést, hogy közbeszólok, csak szeretném tudni, hogy jól értettem-e. Valóban a likvidálás szót használtad?
*Tettem fel a kérdést Anatnak teljesen ártatlanul és érzelemmentesen, nem akartam egyértelműsíteni érzéseimet a kifejezéssel kapcsolatban. Azonban nagyon... de nagyon nem értettem egyet azzal, hogy bárkit is meg kellene ölni, ha a likvidálás alatt tényleg ezt érti a céhvezér.

Majd jött a Sayonara, meglepetten néztem nagyot, majd biccentettem inkább magamnak, mint a többieknek. Most már értem. Anat minden furcsa tevékenysége, amit titokban tett, ehhez vezethető vissza. Örültem, hogy végre elmondja az igazat. De akkor is furcsa érzésem volt ezzel kapcsolatban. Talán mert úgy éreztem, hogy nem tudok eleget arról a céhről. Timidus viszont egyre többször szólal meg, ami már engem is kezd egy kicsit idegesíteni, ráadásul, amikor arról szólt, hogy mi nem tudunk egy csapatként működni, akkor leesett az állam. Arra gondoltam, ezt megvétózom, hisz mégis mióta van köztünk, hogy ilyet merészeljen rólunk mondani, főleg, hogy nem igaz! De ekkor Saya ismét valami meglepőt tett. Csak úgy pislogtam, mint egy béka. What a...?! Ez tényleg Saya volt? Mivel ő gyönyörűen leteremtette a petecskét, így inkább becsuktam a számat, s egy szót sem szóltam, és igyekeztem visszafogni indulataimat, sőt kioltani is, de közben Al már kezdett mellettem mormogni. Rápillantottam. Feszültnek tűnt, nem tetszett a dolog. Ravenre is rápillantottam, de ő is csendben volt. Valahogy a két testőröm nem igazán szeretne hozzászólni a vitához. Amit úgy éreztem, talán bölcsebb is. O.o Hagyjuk meg a hangoskodóknak a vitát. Mi meg tanuljunk belőle, vonjuk le a következtetéseket, s azt fejtsük ki!

Anat beszéde folytatódott, s valahogy nem tetszett az a "mindenáron" kifejezés. Na igen, még az életét is beáldozná értünk! Jaj de kedves! Gondoltam magamban gúnyosan, de nem azért, mert gúnyolódni lenne kedvem, egyszerűen csak változott a hangulatom, s ilyenkor mindenre ironikusan reagálok gondolatban. Van olyan érzésem, hogy a "mindenáron"-ban benne van az ölés is. És ezért nem tetszett a dolog. Végül az utódlás témája. Megint leesett az állam.*
- Jun?!
* De csak félhangosan mondtam ki meglepetten, amikor meghallottam a nevet, de költői kérdés volt, nem kívántam sem folytatni, sem választ kapni rá. Ez volt a tetőpont. Minden megváltozott, a benn uralkodó düh mindenkiből kitört. Kezdve Sayával és Junnel. Nagy ellenkezésük drámai volt, mégis valahogy gyerekes is. Oké, Anat, most nem értek veled egyet. Jun? Miért éppen Jun? Alexre és Ravenre tekintettem. A kis sárkány is mondott még utoljára valamit, amit viszont már nem akartam elhinni. Oké. Esu, nyugodj meg! Jól értettem?! Tényleg jól értettem?! Nem... biztos csak mást hallok ki a szavaiból, mint amit közölni akart. De nekem nagyon úgy tűnt, hogy Timike éppen azt próbálta Anattal közölni, hogy Alexnak el kellene hagynia Hinarit, Anatnak meg Mirikát. Éljen a teljes száműzetés! Az Artes lesz a magányos "mindenkit megmentünk és minden pirost kinyírunk" céh, és mi, a tagok leszünk a nagy hősök, akik haja és köpenye csak úgy lobog a szélben, fegyvereink és felszereléseink csak úgy csillognak a napfénytől, s mi leszünk az igazságosztók, sőt az Igazság! Éljen, éljen! Na jó... inkább nem. És ez volt a robbanószer. Alex megindult. Ravennel szinte egyszerre mondtuk ki, hogy "Al", de ő már megállíthatatlan volt. Teljesen lemerevedtem, s egyszerűen csak passzív elszenvedője voltam a történéseknek. Oké, Timidus kapott sok-sok cukorkát. Egye meg! >< De aztán jött a sok szenvedéllyel, dühvel telítődött nagy beszéd. Talán soha nem figyeltem még ennyire. Pislogás nélkül figyeltem Al minden mozdulatát, fülem kiélesedett, s harcolt azért, hogy egy sóhajtást se hagyjon ki. Átéreztem dühét, kétségbeesését, átvettem légzésnek tempóját, elkezdett bennem a virtuális vér forrni, átéreztem minden haragot és fájdalmat. A magamévá tettem. Azt éreztem, amit ő, vele együtt kiabált a lelkem, vele együtt "sírt". Miért? Miért érzem át ennyire mások helyzetét? Engem korán sem dühített fel ennyire ez az egész, akkor most miért vagyok ennyire dühös? Vagy... engem is így feldühített, csak nem vettem észre? Alex reakciója meg indikátorként kihozta belőlem? Szavaitól, viselkedésétől teljesen lemerevedtem. Gondolkodni sem tudtam. Majd a drámai hangváltozás az én lelkemet is lecsendesítette, s inkább bámultam fel a plafonra, mint előre, hogy a megnedvesedett szemem kiszáradjon, s egy csepp könny se érje a padlót, de még az arcomat se. Mély csönd támadt. Újra a két férfit néztem, de most inkább Anatra szegeződött a figyelmem. Vártam a válaszát. Már-már üvöltöztem a fejemben, hogy válaszoljon! Raven rám nézett. Nemet intettem a fejemmel alig észrevehetően. Nem tudom, értette-e. Én csak azt akartam, hogy ne csináljon ő is valami ostobaságot. Alex tette ostobaság lett volna? Nem tudom. Én biztos sosem tettem volna meg. De lehet, hogy az ő szenvedélye hozza meg a változást a céh életében. Bármi is lesz... érzem, hogy szívemmel őt fogom követni. Egyetértek elveivel, felfogásával, haragjával, kétségbeesésével. Őt fogom követni. Hogy mi? Talán megváltozott volna a lojalitásom? Anat? Jun? Alex? Nem... Junt soha, de soha nem fogom elfogadni céhvezérnek. Alexet elfogadnám. Igen. Ő a méltó utód. De nem akarom Anatot elveszteni. Nem! Nem halhat meg! Ő adta nekem ezt a családot! Ő az apám! De akkor miért látja rosszul a dolgokat? Hogy mehetett bele ezekbe az őrültségekbe?! Meg akarta menteni a céhet, de talán most vesztette el örökre. Mindvégig... amíg Alex beszéde zajlott, hátratettem a kezem, hogy ne lássák, viszont hogy visszafojtsam a bennem ébredő indulatokat, tiszta erőmből vájtam a körmöm a tenyerembe. Valószínűleg kint már vérzett volna, vagy már felkiáltottam volna a fájdalomtól. De most csak a nyomást éreztem, s egyre erősebben szorítottam az öklöm, reménykedve, hogy végre fájni fog. De csalódnom kellett. Raven előre lépett. Rápillantottam félve, mégis bizakodva. Reméltem, vagy talán már hittem, hogy ő valami jót fog mondani. Bárcsak mondanál valami jót! Szavai megint csak fájtak. De fel merte tenni azokat a kérdéseket, amik az én szívemet is nyomták. Csak azután vettem le róla a szemem, amikor befejezte beszédét. Utolsó mondata belevájt a szívembe. Igen. Ez már nem az a céh, ahonnan elmentem. Minden... minden megváltozott. Meghalt sok társam, változott a céhház, változtak a tagok, változott a vezérem... változott... a lojalitásom. Hiba történt... nem voltam elég erős. Mert egy könnycsepp győzedelmeskedett felettem, s végigfolyt arcomon. De csak az az egy csepp. *


Koshitsu Esutel
Koshitsu Esutel
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 806
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 28
Tartózkodási hely : Artes Limen

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
Dojo Exp_bal1900/1900Dojo Exp_ures  (1900/1900)
Céh: Artes Liberales

http://syrup.blogger.hu/

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Cearso Hétf. Jan. 05 2015, 20:06

Amikor Anat bemutat, csak biccentek egyet, hogy igen, rólam van szó.
Elég érdekes témák merültek fel, de a sárkinca nem tudta kibírni, hogy ne szóljon bele mindenbe. Csak azért nem szóltam rá, mert reméltem, hogy előbb vagy utóbb csak észreveszi magát. Meg aztán nem az én dolgom, hogy megfegyelmezzem a pimasz petecskét. De mások megtették ezt helyettem.
Inkább megpróbálom feldolgozni az információkat, amiket Anat mond a többi céhtagnak.
Mármint részben nekem is mondta a dolgokat, de nem valószínű, hogy az utolsónak érkezett srác kirohanása után, úgy döntenék, hogy mégis csatlakozom a céhhez. Eleve nem is terveztem csatlakozni a céhhez, hanem csak üzleti kapcsolatot akartam kiépíteni.
Azért néhány érdekes dolgot sikerült elcsípnem Anat monologjából. A dolgok többsége tényleg olyan, ami csak felületesen érint engem. De valahogy mintha mindegyikben részem lenne.
Persze én is átnéztem a recepteket, és akár itt és most meg is fogadom, hogy soha se fogom kiadni a kezemből az említett receptet
A másik érdekes tény  pedig a Sayonara megemlítése volt, semmi fogalmam sincs a Sayonáráról, de ha titkolni kell a tagságot, akkor ez egy igazán értékes információ lehet. No sebaj, majd megkérdezem Marlunát, hogy mit tud a Sayonara-ról.
Ahhoz nem igazán van közöm, hogy ki és miért fogja követni a céhvezért, és ahogy elnézem a helyzetet, vannak itt olyanok, akik nem szívesen látnak ezen a gyűlésen.
-Azt hiszem, nekem most tényleg nincs itt keresnivalóm.
És ha nincs senki, aki megállítson, akkor fogom magam, és kisétálok a főbejáraton.
Talán komolyan el kéne gondolkoznom azon, hogy szólós maradjak.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Dojo Exp_bal10/5900Dojo Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Anatole Saito Vas. Jan. 18 2015, 02:40

Részemről zárópost, eredetileg is ennyit terveztem, köszönöm mindenkinek a részvételt kocka kudasai

- Természetesen megkérdezheted. - válaszolok mosolyogva Junnak - A hangfelvételt Mirika számára készítem és amint ő is meghallgatta a beszámolót, utána megsemmisítem a kristályt. - Mindenek előtt a céhtársaimmal akartam megvitatni a dolgaimat, s amint tisztába kerülök azzal, hogy hányan pártolnak el mellőlem és hányan maradnak meg bizalmasaim, csak azután avatom be a páromat is azokba az ügyletekbe, amikből nem véletlenül akartam eddig kihagyni.
- Igazad lehet Jun a fantomképekkel kapcsolatban, de még mindig előrébb leszünk, ha legalább az eredeti arcukat ismeritek és szétküldjük a többi céhnek és szövetséges szólósnak az úgymond "körözöttek" arcképes listáját. Jobb felkészülni, minthogy ismételten váratlanul érje bármelyikünket is egy támadás.
Annak viszont nem örülök, hogy Timidus fennhangon szajkózza az egyetértését velem, mert rossz színt vet a mondandómra az, hogy a sokak által nem kedvelt sárkány fennhangon, okoskodva helyesel. Meg is lesz az eredménye, mert Saya, Alex és Raven is egymás után kel ki magából. Pedig most lenne ám igazán itt az ideje, hogy a céhen belüli civakodás helyett a valódi veszélyről beszéljenek és színt valljanak a támadóikról. Én nem tehetem meg helyettük, nincs jogom hozzá, hogy előhozakodjak vele, hiszen bizalmasa vagyok mindannyiuknak. De az, hogy még egymás előtt sem beszélnek ilyen fontos dolgokról akkor, mikor leginkább alkalom lenne rá, az kétségeket vet fel bennem.
A nyomasztó érzések és gondolatok ellenére megőrzöm a hidegvérem és nem hagyom, hogy a kirohanásoknak egy esetleges indulatosabb megnyilvánulásom további táptalajt biztosítson. Bár Alex viselkedése felháborító, mert bár Timidus csak egy megvetnivaló mob a szemében, mégsem engedheti, hogy ennyire indulatosan viselkedjen itt. Nem fogom tovább hergelni sem őket, sem magamat, inkább nyugtatni próbálom a kedélyeket.
- Az indulatoknak nincs helyük az én céhemben! - kezdek bele erélyesebben, aztán előbb Alex, majd Raven vállára helyezem egy-egy kezemet - Csihadjatok barátaim. Azért jöttünk ide, hogy megbeszéljük a dolgokat, szóval vegyetek egy mély levegőt és folytassuk inkább. Cearso, örömmel venném, ha továbbra is osztozhatnánk a társaságodban. - Azt már persze nem teszem hozzá, hogy a látottak és hallottak után nem csodálom, hogy ha mégis elmenekül innen.
- Raven, kérlek gondold végig még egyszer azt, amit mondtam, és akkor rájössz, hogy csöppet sem akarom homokba dugni a fejem és a JL sem ellenség. Éppenséggel pont az említett Szophieval ápolom a legjobb kapcsolatot abból a céhből és legalább annyira féltem azt a lányt is, mint benneteket. A régi Artes után pedig ne vágyakozz, azt te nem is ismerted igazán, de jobb is. - Na igen, a Renes időszakra nem vagyok büszke. Eléggé fennhéjázó, pökhendi társaság volt a miénk, Alex még bizonyára emlékszik rá és nem szívesen idézné most fel nekünk. Saya szavai... hmm, nem is, inkább a stílusa váratlanul érnek. Mert hát valahol igencsak megható az, amit mond, de ez az erélyesség szokatlan tőle, mégis tetszik. Esu kérdésére sem felejtek el válaszolni.
- Nem áll szándékomban lemondani. A likvidálnit pedig úgy értettem, hogy megszüntetni őket, mint veszélyforrást, tehát börtönbe zárni őket. Nem kenyerem az erőszak, ezt ti is mind jól tudhatjátok. Arról is bizonyára értesülhettetek már Kazuma szökése kapcsán, hogy a börtön sem tökéletes megoldás, ezért össze kell fognunk és ki kell dolgoznunk egy biztonságosabb rendszert, ami befoltozza a börtön "rácsai" között lévő menekülési lehetőségeket. Remélem ezzel mindannyiótok előtt világossá vált, hogy nem a vörösök gyilkolása a célom és másoknak sem engedem, hogy ez legyen. - Itt viszont Timidusra pillantok, hogy értse a szándékomat és kérésemet. Alex viselkedése még mindig bosszant, de emlékeztetem magam arra, hogy éppen az effajta hevessége miatt tartottam őt alkalmasnak arra, hogy újjáéleszthesse a szunnyadó Artes. Kezeimet leveszem a fiúk válláról - hacsak eddig le nem vetették magukról - majd hátam mögött összekulcsolom a kezeimet és Jun felé kezdek el sétálni.
- Mindannyian a jobb kezeim vagytok... én sosem tettem különbséget közöttetek. Nem szeretem kevésbé Meredith, mert úgy döntött, hogy visszavonul a fronttól és nem szeretem jobban Shut azért, mert új tagja a céhnek. Teljes mértékben el tudom fogadni a döntéseiteket, mert szuverén jogotok van hozzá, még akkor is, ha hónapokra eltűntök. A minap Esut ugyanazzal a szeretettel fogadtam hazatértekor, mint amilyennel elengedtem. Az Artesben mindenki egyenlő, ezt értsétek meg végre. Igen, még te is Mito. - pillantok a segédemre, aki bár sosem volt a céhem tényleges tagja, mindig is az Artes család tagjának tartottam. A fiú csak meglepetten pislog és Meredithez és Esuhoz hasonlóan továbbra is hallgatásba burkolózik.
- De hogy mégis miért Junt jelölöm ki helyettesemnek? Mert amióta csak ismerem, egyszer sem mozdult el mellőlem, még a legnagyobb bajban sem és szivacsként szívta magába mindazt a tudást, amit tanítani próbáltam neki. Higgadt, megfontolt, mégis barátságos, melegszívű és mosolyt varázsol mindenki arcára. Benne megvan mindaz, ami belőlem hiányzik, vagy amivé én magam is szeretnék válni. Jó tanonc a harcban és kiváló kereskedővé is érett, mégsem számító, hanem helyén van a szíve és a végletekig őszinte. Legjobb tudomásom szerint mindannyiótokkal jó viszonyt ápol, s bár nem egy vezéregyéniség, mégis úgy hiszem, hogy ő a legstabilabb pont a céh életében.
Amikor végeztem a mondandómmal, akkor még intézek egy biztató mosolyt Jun felé, majd elkezdek továbbsétálni az ajtó felé, majd még mielőtt kilépnék, visszafordulok. - Köszönöm hogy eljöttetek ma ide, részemről ennyi lett volna a gyűlés. Arra kérlek benneteket, hogy higgadtan gondoljátok végig a hallottakat, emésszétek meg a szavaimat, és egy újabb alkalommal együtt, vagy ha úgy jobbnak érzitek, akkor egyenként rágjuk át újra a dolgokat. Annyit megígérek, hogy mindaddig, amíg erre nem kerül sor, nem fogok semmilyen ügyletbe se belekezdeni, illetve a továbbiakban is számítok a közös megbeszélésekre és az együttes döntésekre.
Anatole Saito
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
Dojo Exp_bal10/5000Dojo Exp_ures  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Shukaku Vas. Jan. 18 2015, 07:27

Shu csak egyre idegesebbé és egyre reménytelenebbé válik. Ez az az Alex, aki segíteni akart neki? Aki behívhat őt az Artesba, hogy ő majd megvédi? Álnok kígyó! Ugyanúgy csalódás, ahogy Peter csalódás volt. Az egész Artes egy szemétdomb, civakodó óvodásokkal, akik nem képesek felfogni a dolgok súlyát. Anatole… Anatole és Jun. Ők az egyedüliek, akik értelmesek. És Saya. Bár nem szereti Timidust, de nem mondott olyanokat, amiket Alex. Nem kezdi el az idióta felsőbbrendűségét hangoztatni. A lányka kezei ökölbe szorulnak, ás már éppen szólásra, vagy üvöltésre nyitná az ajkait, amikor Anatole megszólal. A céhvezér magabiztossága olyan szinten lepi meg… ő nem tudna ilyet. Anatole biztosan csalódott most Alexékban, mégis ilyen atyai szeretettel tud feléjük fordulni. Csak átöleli a sárkány nyakát. Még ő sem. Anat sem kel Timidus védelmére, pedig tudja, hogy igaza van. Azt is tudja, hogy a börtönös ötlet is az ő ötlete volt, meg Jin is, meg annyi minden. Nem haragszik Anatra… de kiállhatna a barátja mellett. De a többiekre is vigyáznia kell. Túl sok feladata van.
-Egyedül nem fogja bírni…
Suttogja halkan maga elé, majd lassan Jun mellé sétál, Timidus pedig követi. Halkan kezd beszélni, de a végtelen szomorúság ott van a hangjában.
-Peter ugyanezért halt meg. Nem volt, aki itt tartsa. Próbálkoztunk Channal, de kevesek voltunk. Kértünk segítséget is… de nem érkezett segítség. Ti is csak veszekedtek. Meghalt Hisame. Rengetegen meghaltak. Hinari szeme előtt öltek meg valakit, de neki csak az idióta kardja volt a fontos. Meredith nem akar frontharcos lenni. Yurihime kisasszony sem akar már frontharcos lenni… és nem is kell. De nem tudom, hogy kinek kell meghalnia azért, hogy végre észrevegyétek, hogy nem Timidust kell utálni! Mindannyian csak a hülye pozíciókért hajtotok, amikor dolgozhatnánk együtt is valamiért! Mások miért tudnak, és ti miért nem?! Példát vehetnétek Junról amiatt, amiket Anat elmondott… egyedül ő keresett meg, és ő próbált… hogy a céhben… hogy barátom legyen… és ez senki másnak nem volt fontos! Egyikőtök sem bízik a másikban! Megpróbáltak megölni téged is, meg téged is!
Mutat Alexra, majd Ravenre.
-De nem bíztok annyira a céhtársaitokban, hogy elmondjátok… hogy segítséget kérjetek… de sírni azt már tudnátok, ha valaki megint meghalna! Hát Anat most a segítségeteket kérte, és mi, Jun, én, meg Timidus, akit ti nem tartotok semmire, mi eddig is segítettünk neki, és ezután is segíteni fogunk. Ti meg azt csináltok, amit akartok.
A végére már teljesen megnyugodott. Ő sem tud bízni bennük, ha még egymásban sem bíznak. Alex mint Anat jobbkeze… meg Raven meg Esu, aki még a céhházban sem volt egy csomó ideig… milyen összetartó kis csapat. Ha ez volt a régi Artes, az még rosszabb volt mint most. Egy pillantást vet a többiekre, majd Ravenhez lépve megpróbálja lekapni a fejéről a kapucnit.
-Egy dojoban vagy! És nem tudom, hogy miért nem mersz mások szemébe nézni. Hány kezdő játékos nevét tudjátok felsorolni, akiknek segítettetek?! Ki az a pixelhalom, akinek a tervei alapján épült ez az egész dojo arra, hogy a kicsiknek mutassa be az alapokat?! És mit csináltatok ti ezalatt nagy frontharcosok?! Elértétek a tizenkilences szintet?! Undorító! Utáljátok és lenézitek, mert pet, ti meg a nagy emberek vagytok! Hát akkor mondok valami érdekeset! Ez az alsóbbrendű pet többet tett idáig mint ti összesen! Jaaa, és Cearso nem céhtag, és szerintem ezek után nem is akar céhtag lenni! Milyen szerencse, hogy itt van Esu, aki rohadtul céhtag, és múlthéten már meg is ismerhettem pár hónap itt lakás után, meg itt van Gilbert, meg a többiek is, akik kb Jun kivételével csak a bossokon jelennek meg! Hát Cearsoval többet találkoztam ténylegesen amióta céhtag vagyok, mint a nagyon bizalmas fontos számíthatunk rátok többi céhtaggal!
Majd visszasétál Jun mellé, aki mellett már ott áll a sárkány is, jelezve, hogy mindketten támogatják őt is, és Anatot is. Többet nem mond, Timidus pedig egy szót sem szól. Shu megtette helyette. Ha ez nem képes céhet csinálni ebből a szétszórt, lézengő pár emberből, akkor semmi.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Dojo Exp_bal12695/10100Dojo Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Koshitsu Esutel Vas. Jan. 18 2015, 18:33

*Figyelmesen hallgattam Anat válaszait, s őszintén szólva elégedett voltam velük. Még Junnel kapcsolatban is meggyőzött. Bár továbbra is ambivalens érzések töltöttek el, tudom, hogy miért is mellette kellett döntenie Anatnak. Ami a legjobban fáj, az az, hogy akaratom ellenére vesztettem el a bizalmat a társaim szemében. Talán soha többé nem fognak bennem bízni. Senki nem tudja, miért tűntem el hónapokra, s talán pont amiatt, mert nem is vagyok hajlandó az orrukra kötni, sosem fognak nekem megbocsátani. De el kell viselnem ezt, ha másért nem is, de az ő érdekükben. Mert ha a képességemről tudnak, még inkább elidegenednek tőlem. És akkor tényleg nem segíthetek nekik. Csak lágyan elmosolyodok Anat reakciójára, büszke vagyok rá! Régről ismerem, mégis kellemesen tudtam most benne csalódni. Azonban Shukaku meglepett.
Összehúzott szemöldökkel hallgattam őt, de amikor Gilbert felé vette az irányt, az már nagyon nem tetszett. S amikor megpróbálta a csuklyáját lehajtani, lefogtam a kis kacsót. Rámosolyogtam. Egy szót sem szóltam, de reméltem, feladja a küzdelmet, s nem szedi le a fiú fejéről erőszakosan. Ha úgy éreztem, a lányt sikerült a mozdulatában megállítanom, akkor elengedtem, s úgy hallgattam tovább. Minden egyes szava egyre jobban dühített. De nem kiabáltam. Amikor befejezte, szigorúan, de csendesen szólaltam meg. *
- Ne haragudj Shu, de honnan veszed a bátorságot?! Milyen jogon mersz semmibe venni minket? Nem tudod, mi mindent tettünk már az emberekért! Fogalmad nincs, mit éltünk át! Nem tudom, kiket vesztettél el, Shu, nagyon sajnálom, biztosan nagyon fájhatott! Azonban én ott voltam azon a hajón, aminek az utasainak 95% százalékát kivégezték! Meghalt az az ember, aki az íjászok mintaképe volt, s én örökölhettem a fegyverét! Meghalt a céhünkből Viola, Tiffani, Luv, mások eltűntek, Ren elhagyta a közösséget. Annyi halált láttak már szemeim, s annyi mindent megpróbáltunk tenni mindannyian, mi céhtagok! Mennyi ideje ismersz minket? Láttál te bármit is, amit mi korábban tettünk? Ismersz egyáltalán? Van jogod ilyesmiket a képünkbe vágni? Van jogod megszabni bárkinek is, hogy hogyan öltözködjön? Hogy merészeled becsmérelni az elért eredményeinket?! A 19-es szintet?! Tudod te, mennyit szenvedett mindenki, hogy idáig eljusson? Minket mersz szidni, az Artest, akiknek tagjai szinte minden bossharcban ott voltak? És hazugság amit mondasz a többiekről! Gilbert sokat van a céhházban, arról én nem tehetek, hogy te nem látod őt! Vagy Alex! Aki örül, hogy él, és örül, hogy a szerettével töltheti azt a kevéske időt! Mert ki tudja, mennyi időnk maradt nekünk hátra! Talán holnap meghalunk! Dicséretes, hogy valamit cselekedni akarsz, hogy vannak terveid! De igen, Timidus alacsonyabb rendű, mert ő a te peted és nem fordítva! Alacsonyabb rendű, mert ő nem ember! Gyűlölhetsz azért, amiért ezt mondom, de így hiszem és így vallom! Lehetnek okos gondolatai, és ez nagyszerű! Meg is fontoljuk őket! És tényleg nagyszerű dolog, ha annyi mindent tett az emberekért, ahogyan te azt állítod! Mondd a javaslataidat, mondjad, de ne merjél ismét álnokul beszélni ellenünk, mert semmit sem tudsz! Semmit! Ne értsd félre. Örülök, hogy köztünk vagy! De akkor ne romboló, hanem építő erő legyél a körünkben! Sok reménységem van benned!
* Majd elhallgattam. Még sóhajtani sem mertem, zavarban voltam. Esu ritkán beszél, de akkor hosszan. Talán egyesek csalódtak bennem. Talán Anatole most szomorú. Tényleg. Anatole vajon mit gondol rólam? Magamat viszont nem voltam hajlandó megvédeni. Még a végén lesüllyednék a gyerekes civakodás szintjére. *
Koshitsu Esutel
Koshitsu Esutel
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 806
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 28
Tartózkodási hely : Artes Limen

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
Dojo Exp_bal1900/1900Dojo Exp_ures  (1900/1900)
Céh: Artes Liberales

http://syrup.blogger.hu/

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Saya Vas. Jan. 18 2015, 19:46

Naa, én nagyon-nagyon utálom az ilyet, mikor mindenki ilyen... ideges, meg feszült, meg ilyesmi. Mikor lehet még tapintani is a levegőben az egészet, hogy mintha ha kinyújtanám a kezem, akkor megcsapna az áram. Legalábbis az Alex meg a Raven nagyon-nagyon kiakad, Hugi az csak a sárkány miatt főleg, meg hogy az Anat a haláláról beszélt, én meg csak picikét azért, mert becsmérelte a Hürremet, semmi másért >.>
Aztán a Hugi türelmesen végighallgatja, hogy mit mond az Anat, és még le is nyugszik, mert már tudja, hogy rendben, mik az okai pontosan a döntéseinek, meg hogy nem akar ő meghalni és igyekszik is nem meghalni. Picit hátrébb is lép, hogy kényelmesebb is legyen meg ne legyen a szemünk se olyan feltűnő, de aztán amikor az Anat elmegy és egyedül maradunk a többiekkel, körbenéz.
~Itt még lesz civakodás...~
Miből gondolod? O.o
~Még mindig telve van a levegő az idegességgel. Valószínűleg Anat most ki akarja azt is próbálni, mennyire tudunk együttműködni.~
Aztán a Shu meg is szólal. Izé... ja... nagyon sokat. A Hugi még csodálkozik is, hogy nem a Timidus beszél, mert általában ő szokott ennyit. Mindig közelebb és közelebb húzódik hozzá, és én érzem nagyon, hogy a Hugi emelni akarja a kezét, hogy megpofozza, de én előre nyúlok és magakályozom. Ne üsd meg, főleg ne mindenki előtt >< Miután viszont befejezte, marad a helyén, és ahogy Shu meg Timidus a Jun mellé áll, ő is megteszi, csak a Jun másik oldalán. Most úgyis az Esutel szólalt fel, az Esutel, akit még mi sem ismerünk annyira, sőt, talán semennyire, mert nem sokkal azután ment el, hogy mi jöttünk, de azok alapján, amiket hallottam, nagyon kedves lány, meg fontos is nekünk. Én meg meg akarom majd ismerni később, ha már jobban leszek és előre tudok jönni. Főleg így, hogy a Hugi egyre inkább mellette áll. És mikor az Esu befejezte, a Shu felé fordítja kicsit az arcát.
-Ha ennyire nem tetszünk neked, kiscsaj, akkor miért nem lépsz ki? Miért nem dezertálsz innen is? :]  Az elég jól megy neked.
Majd el is fordul, hogy ne legyen olyan észrevehető a vörös szeme. Én meg ezek után nem vagyok hajlandó előre jönni, mert most biztos dühös rám a Shukaku is Sad
Saya
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 735
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
Dojo Exp_bal3807/4100Dojo Exp_ures  (3807/4100)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Halász Alex Vas. Jan. 18 2015, 20:23

Megfogta a vállam. Lefejtette az enyémet és a sajátját tette az én vállamra. Ravennél megijedtem. Reméltem hogy nem mellém áll, hanem Anatot, vagy épp engem próbál csitítani. Igényeltem volna. "Alex, ne ilyen hangosan, ezzel nem érsz el semmit. Beszéljük meg nyugisan, egy csésze tea mellett" vagy ilyenek. Utáltam ezt a helyet. Timidus miatt. Utáltam hogy utálom ezt a helyet miatta. És utáltam magam, amiért nem tudok rendesen, csak utálattal nézni arra a petre. Valami fura volt a levegőben ha rá gondoltam. Tudtam, hogy hibádzik egy aprócska dolog, de azt nem tudtam, hogy mi.
Esutel mondta ki.
Timidus egy pet. Pet mivolta miatt pedig visszás, hogy ő viselkedik felsőbbrendűként. Shu meg aláveti magát neki. Nem Shu a pet, pedig úgy viselkednek! Ez megalázó. Ez fájdalmas. Ezért utálom azt a petet.
Mondani akartam, hogy sajnálom, hogy visszaszívom amit mondtam, nem akarok feszkót. Nem érdekel, legyen úgy ahogy ti akarjátok, de Anat lelépett. Itt maradtam Anat jobb kezének nyomával a vállamon. Mintha még mindig, még most is fogna, miután már nincs itt. Mit mondjak? Azt kéne amit Hinarinak is mondtam, de azok után, amiket Anat mondott, hogy szabaduljak meg tőle. Tőle? TŐLE?
Nem hagyott nyugodni ez. És még ha rosszul is emlékszem. Tudtam, hogy nem konkrétan ezt mondta, de ... de nem ezt akarta éreztetni velem? Hogy a JL rossz? Persze. Megint én szúrtam el a heveskedésemmel. Nagyszerű. De nem tudtam nem megszólalni! Nem ment! Egyszerűen nem!
- Nekem... csh. - Elfordítottam a fejem, és halkan, fájdalmasan halkan beszéltem, de remélhetőleg azért hallhatóan. - ... köszönöm Esu chan. Nekem lettek volna ötleteim. Pár napja elraboltak minket Hinarival idegenek. Egy laza közösség tagjai. Ha jól emlékszem még csak nem is céh, nem láttam logót náluk. - Persze arra kíváncsi lennék, honnan a fenéből tud arról Shu, hogy Hinari előtt bárkit is megöltek. Ilyet én nem mondtam és a szavaimból ilyet nem szűrhetett le. Az meg más tészta, hogy itt még nem tudtam, hogy emlékezet kieséseim vannak és nem "pár napja" történt meg a Tenkás éjszaka, hanem pár hete! - Azok után arra a következtetésre jutottam, hogy jobbak nálunk. Valószínűleg a többi gyilkos céh is. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy az említett Kuromajo például zöld indikátoros, mielőtt hadjáratot indítana valaki a piros indikátorosok után. - Néztem a hülye petre. - Nem fogok részt venni semmiféle üldöztetésben. Én úgy jöttem ide, hogy egy kérésem és egy felvetésem volt hozzátok, csak meg akartam várni Anatot.
Azt szeretném, ha előbb a mi céhünk lenne mind közösségileg mind harcilag sokkal összeszokottabb, majd ugyanezt kiterjesztenénk előbb a nagyobb aktívabb, majd a kisebb céhek felé és egy erős szövetséget alakítva ki. Majd ez után a solosok és alsó szintesek felé is nyitnánk, erős szervezetként. Segítenénk a solosokat és azokat akik céheket akarnának nyitni.
Így a vörösök is visszahúzódnának, mert jóval kevesebb támadási felületet hagynánk magunkon. És csak ezután jönne az, hogy a még mindig akadékoskodó gyilkosokkal, akik legyenek akár zöldek is, foglalkozzunk.
Ez volt az én tervem és még mindig ez az.
- Körbe néztem. - Szeretném ha megfontolnátok és legközelebbi céhgyűlésen újra felvetnénk. - Nem foglalkoztam az "új" taggal. Menjen. -
A másik meg az, amit mondani szeretnék, hogy érzem a fájdalmat. Mostanában egyre erősebben, így kérném a tagokat, hogy egy ideig had szálljak ki a harcokból, persze a gyakorlatok nem számítanak. ^^" Abban reménykedem, hogy ha kicsit pihenek, akkor újra kevésbé fogom érezni a fájdalmat. - Vallom be végül. Nem így akartam de így jött ki. - Majd Anattal is megbeszélem. - Timidus felé nézek, majd Shura fordítom tekintetem. - A peted Shu, okos, de manipulatív és bizalmatlan, ami a te hibád, habár nem mondom, hogy nem jogosan. Nem állítottam, hogy Timidus nem mond igazat, vagy rosszak lenének a szándékai, mert még ha fel is cseréltétek a domináns-alávetett szerepét, ~ amit sajnálok ~ a te vágyaidat próbálja megvalósítani a pet. És azok reményeim szerint jók, azonban be kell látnod, hogy erősen megkérdőjelezhetők az eszközei. Én nem látok semmi fantáziát, vagy megoldást a véget nem erő harc felvállalásával. A következő gyűlésen kifejtem azt is, hogy miért tartom jobbnak amit az előbb javasoltam. Remélem addigra ti is agyaltok rajta. - Aztán megfordultam és Anat után siettem. Ehh a fenébe is.
Halász Alex
Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
Dojo Exp_bal5187/5300Dojo Exp_ures  (5187/5300)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Shukaku Vas. Jan. 18 2015, 23:22

Shu már térdel a sárkány mellett, egyszerűen annyira megrendítették az események, hogy nem képes lábra állni. Esu is gyűlöli. Saya is gyűlöli. Ez lesz. El fog innen menni, mert mindenki gyűlöli. De azután... Alex szavai... Alex nem beszél hülyeséget... ez nem először történik meg persze, de az előző heveskedés és kirohanás után nem várta volna. Ám először Esuhoz kell szólnia. Visszahúzza a kezét Raven felől... ha ennyire sem tiszteli meg a többieket, akkor hát ne tegye. Úgy látszik ez nekik sem fontos.
-Nem érdekel, hogy régen mi volt... én nem azért akarom megvédeni az embereket... én a most élőket akarom megvédeni... nem érdekel, hogy ki mit tett régen. Anat most kérte a segítségeteket... és mi is... és ha te veheted a bátorságot ahhoz, hogy így beszélj Timidusról... nem a petem! Sohasem volt a petem! Timidus a barátom, és nem beszélhetsz róla így! De... de rendben... bocsánatot kérek... én csak azt láttam, hogy se te, se Gilbert nincs itt... Alex a céhházban volt... de... és... tényleg csak Junnal és Cearral voltak közös... de ha te... ha te bocsánatot kérsz Timitől... akkor én is... és...
És bár folytatná, de Saya szavai belefojtják a szót. Peter megölte a legjobb barátját... és neki ott kellett volna maradnia, ahol minden Hisamére emlékezteti... ahonnan Utahime és Falco is eltűnt, akikkel szintén jóban volt. Ez a lány nem tud semmit! Hisame... Utahime... Falco... és Esu... hogy mondhat ilyet a barátjáról? A testvéréről? Timidusról? Nem! Itt gyűlölik. Még hallja, amit Alex mond, de már nem érti. Ráborul a sárkányra, és hangtalanul sírni kezd. Timidus azonban érti amit mond, és még bólint is.
-Alex szavai igazak, és logikusak. Shu miatt én is igyekeztem nem végezni a veszélyes egyedekkel, és azt is igaz, hogy nem minden vörös veszélyes, és nem csak a vörösök veszélyesek. Ha akartok, akkor tesztek valamit, én pedig segíteni fogok. Most viszont elviszem innen Shut, mert nem csak az életpontjait kell védenem. Ezt is Alextől tanultam, és úgy látom, jobban csinálom ezt is petként, mint ti, emberek. Bizalmatlan vagyok a fajotokkal szemben, mert eddig csak csalódást és fájdalmat okoztatok az idomárnak, néhány kivétellel. Ha kell a segítségünk, akkor megtaláltok minket Morishiben. Ha nincs szükségetek ránk, akkor majd jelezzétek, és kilépünk a céhből.
Ezután az egyik belső terembe vezető ajtó felé indul, hátán a teljesen alélt lánnyal, aki még így is öleli. Megint gyűlölik, megint elárulták. Csak Timidus... ő marad mellette... ő kiáll mellette... pedig csak egy pet...

És itt balra el, köszönöm szépen a játékot, nagyon érdekes volt. ^^
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Dojo Exp_bal12695/10100Dojo Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Halász Alex Vas. Jan. 18 2015, 23:56

// minimálposzt//

- Nope. - Jelenti ki az ajtónál, és nemes egyszerűséggel lehajol a lányhoz. - Beviszlek a szobádba. Nem különcködsz. - Nagy levegőt vesz. Elájult! O.o Eredetileg Anat után akart rohanni egyből, most olyan tisztán éltek benne a gondolatok, de hát ha egy kislány összeomlik idegileg. Egy kislánynak nem kéne ennyi terhet cipelnie. - Az, hogy neheztelünk rád Timidus, az nem jelenti azt, hogy rá is. Had vegyem fel. - Kéri Timidustól, de határozottan és nyúl is érte. - Nehezebb neki beilleszkednie veled együtt az emberek közé, márpedig még mindig ez a legjobb megoldás. Ezért rohadtul tudlak utálni. Szerintem csak ártasz neki, de ő ragaszkodik hozzád, ezért tűrjük el egymást jó? Itt kell maradnia. Nincs más céh, ami elfogadóbb, de vannak malőrök. -
Timidus csak a fejét rázta erre és, és annyit mond, hogy ezek után Shu nem akar beilleszkedni az emberek közé. Al mérges lett, de nem emelte fel a hangját.
- Ezt ne te döntsd el.
- Ő fog dönteni, azonban jelenleg döntésképtelen, és még mindig én felelek az épségéért. Megengedem, hogy segíts.
Csh, de bólintott majd a karjaiba vette az ájult kislányt és elcipelte az átjáróig, majd onnan a lányka szobájába. Egész végig nem ébredt fel. Még az ágyába tételekor se. Persze ott volt a pet, és árgus szemekkel figyelte, de most ez lényegtelen volt. Al főzött egy teát és kikészítette a lánynak. A saoban nem sokat jelent, de kedves gesztusnak és idegcsillapítónak még jó.
- Most Anathoz kell mennem. Később még jövök. - Majd Timidus a végén meglepő módon mond valami köszönöm félét a segítségről. Ehh, franc.
Halász Alex
Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1731
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
Dojo Exp_bal5187/5300Dojo Exp_ures  (5187/5300)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Phobos Kedd Jan. 20 2015, 18:40


A szavak valójában nyugtatónak kellett volna hatnia a fiúra, de pont az ellenkező eredményt érték el nála. Hogy lenne képes most hidegfejjel gondolkodni? Mit gondoljon át alaposabban? Nem, Anat. Nem. Talán pont neked kéne átgondolnod, miket vágsz hozzám és hozzájuk, te… Raven még gondolatban sem tudott igazán szitkozódni, teljesen besokallt. Ajkait összepréselve fájdalmasan hunyorított, mintha valóban érezte volna azt a kellemetlenséget, amit az odakintben nap mint nap megtapasztalhatott. Visszasírta azokat az időket, még Anatole intelme ellenére is.
- Ne forgasd ki a szavaimat, tudod te azt jól, mire gondolok. – Arra, amikor meghívta a céhbe. Arra, amikor nem voltak igazán barátai. Arra, amikor még léteztek fantomok. Arra, amikor az emlékeit űzte, és nem csak valaki mást… Minden sokkal másabb és nehezebb lett, mióta többet tudott saját magáról és nyitottabbá vált. Kezdetben nem nagyon akart Kazumának igazat adni, mert az az igazság, amit ő képviselt, az szomorú, és annál inkább kegyetlen – de a legvalódibb, amivel Raven valaha szembesülni fog. Ezek után fel kell keresnie őt, hogy megmondhassa neki, megerősíthesse azon az éjszakán mondottakat. Nem mintha szégyen lett volna ezt beismernie, elvégre a lovag nem is ellenkezett. Talán még várta is, mikor nyilvánul meg az, ami később biztosan csalódást fog okozni. Chh, tiszta mazochista vagyok… mintha olyan jól esne az, amikor fáj. És megint Kayabat hibáztatta, amiért ennyire kiéheztette őt lelkileg. A fájdalom tette őt azzá, aminek született, és anélkül kell élnie. Az élet olyan… kegyetlen. Még csak nem is szép.
Igaz, mindent jól látott és hallott, többet nem reagált a céhvezér szavaira. Egy lépést tett hátrébb, és lehorgasztotta fejét. Fülére akarta tapasztani kezeit, hogy mindezt a szörnyűséget kizárja magából. Volt neki ennél nagyobb problémája is, nem akart többet. Eleinte úgy vélte, egy öt perc alatt lezajlik, egy unalmas és jelentéktelen monológ keretei között. A fiú már régen értette, miért is tartotta kötelező jellegűnek Anat ezt a gyűlést, mégis, ennyi hír és teher túl sok volt a jóból. Hátrakulcsolt kezében lévő zsibbadó érzet most hirtelen alábbhagyott, így nyugodtan engedhette le azt. Igaz, semmit sem érezhetett, mégis, valamiért nehezebbnek tűnt, mint máskor. Ingerlékenyebb lett az új, idegen eredetű érzettől, és a környezetében történő dolgok kicsit sem segítettek a lovag helyzetén. A kislány kiabálása kezdte igazán dühíteni. Eleinte rokonszenvesnek tűnt, de most már nem csak a front, hanem szinte az összes játékos teljesítményét – illetve nem-teljesítményét – becsmérelte. Azt hitte, nem lesz más, ha ő itt lesz. Nem is érdekelte igazából Ravent, hogy Shukaku meg az ő sárkánya mostantól kiveszik a részüket, az Artes mindennapi életében. Jó lett volna ismét magasból tenni ezekre a dolgokra, de abban a helyzetben még ő sem tudott karbafont kézzel fittyet hányni rá. A kislány elvetette a súlykot, és a fiú tudta jól, mennyire gyűlöli az embereket. Ugyanolyan haragból és megvetésből beszélt, mint Raven ővele, amikor beszélt a barát árulásáról. De miért is kellett neki? Támaszt keresett, ami gyengévé tette. Csak az erős maradhat életben, mi? Ettől fogva már nem is igazán érdekelte, ki milyen magas szintre fejlődött. Egy halvány mosoly táncolt végig arcán, mely rögtön le is hervadt, amint Shut a tekintetének kereszttüzében találta. Szíve hevesebben kalimpált, miután annak volt mersze kontaktusba keverednie vele, ráadásul ki is oktatja. Az a sugallat most azt tanácsolta, szedje darabokra… vagy ha nem is, akkor legalább üvöltsön rá. Meg is tette volna, de Esutel megelőzte. Fásultan nézett rá inkább, semmint hálával. Erre sem számíthatott, ámbár Ravent most kevés dolog tudta igazán meglepni. Vagy csak a szélsőségesnek vélhető kijelentések hatására tűntek nem olyan szemkáprásztatónak azon reakciók, amiket a többiektől tapasztalt? A lovag szívesen megmutatta volna a rosszabbik állapotban lévő kezét, de nem azért, hogy megossza másokkal a problémáját… de abban a pillanatban a sugallat befolyása elillant, mintha annak sötét gondolatai sosem hatoltak volna az elméjébe. Az őt védő Esutel elszántságt méltányolta, csak éppen ő is hergelte egy tulajdonnévvel, ami Ravenhez tartozott.
- Ne hívjatok így. – mondta csöndesen, komoran. – Nem vagyok Gilbert. Raven vagyok. – Azzal sarkon fordult, és Cearso példáját követve ő is elhagyta a dojot. Nem érdekelte, hogyha volt még valakinek mondani valója, csak mások épségét kockáztatta volna, ha maradásra kényszerítik. Kilépett az ajtón, és ellépvén onnan a falnak támasztotta hátát. A friss levegő hűtötte a forró indulatait, mellesleg még várt valakire. Tudni akarta, hogy Esu valójában miképp van ezzel.
Phobos
Phobos
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.

Karakterlap
Szint: 27
Exp:
Dojo Exp_bal10/2900Dojo Exp_ures  (10/2900)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Dojo Empty Re: Dojo

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 8 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.