Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Erdőség

+3
Szophie
Shukaku
Kayaba Akihiko
7 posters

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Erdőség Empty Erdőség

Témanyitás by Kayaba Akihiko Szomb. Nov. 23 2013, 14:42

A 13-as szint erdősége. Igazából kihalt terület, a 12-es és a 14-es szint is jobb fejlődéshez, így úgy néz ki mindenki elkerüli ezt a helyet.
Kayaba Akihiko
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 19623
Join date : 2012. Jul. 29.

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Shukaku Hétf. Márc. 23 2015, 18:50


-Akkor marad a döntetlen. Teljesen jó, és biztos Timiéknek sem lesz gond. Szerinted mit susmognak egyébként? Úgy látom nagyon jól elvannak. Mesélt pár dolgot Vezérről… de majd később. És gondolom az a sok játékos hely, ahol enni is lehet, az a játékos sarok. Ugye? Arra gondolsz? Mi is sokat járunk oda, főleg gyerekeket meg újoncokat keresünk. Ott lehet sokukat megtalálni, a fogadókban, meg az ilyen sikátorokban. Rengetegen félnek és elbujdosnak, mert vannak olyanok is, akik még a bejelentőt sem hallották valami miatt, és csak most csöppentek bele ebbe az egészbe és megijedtek. Főleg gyerekek. Chizut is úgy találtuk meg. Tudod, a kislány aki a Dojonál segít nekünk. Persze sokakat elirányítunk kis céhekhez, vagy boltokba segíteni, mert nem mernek harcolni, meg sokan nem is akarnak. Ezért van olyan sok kereskedő meg ilyesmik, akiknek van rendes munkájuk, de nem itteniek. És igen, Kayaba mindenre gondolt. Nem is tudom mihez kezdenék, ha a konyhám úgy lenne felszerelve, mint a középkorban. De akkor te tényleg nagy üzletasszony vagy. Ilyenekre gondolni, hogy honnan pótolják az árut… sohasem jutott volna eszembe.
Tachinál egy kicsit elbizonytalanodott, majd megvonta a vállát.
-Szerintem Tachi kerül engem. Nem is tudom mikor találkoztunk utoljára, és akkor azt mondta, hogy majd szeretne velünk szafarizni. Még Timit is megdicsérte, sőt, szerintem neki is udvarolt.
Ezt persze kis kuncogással mondta, próbálva elfedni a zavarát. Fogalma sincs arról, hogy mit szólna hozzá, ha az ő fiúja lenne ilyen kikacsingatós.
-Szóval… nem tudom, hogy mi oka van engem kerülni, de először arra gondoltam, hogy ő is benne van abba a titkos vörös céhbe, viszont nem akarja, hogy bajba kerüljek, mert felfedezem őket. Nem tudom. Timi elég sok mindent kiderített már, de még mindig bonyolult. Én még soha nem láttam, hogy Tachibana bántott volna valakit… mármint sok lány panaszkodik rá, ugyanúgy, ahogy Renre és Daneera is. Igazán lehetnének a fiúk olyan udvariasak és kedvesek, mint Atoru vagy Silver. De… nem tudom. Nem akarok beleszólni a ti dolgaitokba, és ha szeretitek egymást, és Tachibana tényleg nem rossz ember… nem tudom… olyan fura ez az egész…
És bár annál a résznél, hogy megkérte Szo kezét látszott, hogy felcsillan a szeme, és benne ragad valamiféle kitörni készülő örömrivalgás... de nem tört ki végül. Nem tudta, hogyan reagáljon. Ekkor már sétáltak is, a petek elől, ők kissé lemaradva mögöttük. Séta közben sokkal könnyebb volt beszélgetni.
-Szóval… Timidus mesélt pár dolgot Vezérről. Ő egyáltalán nem úgy gondolja, hogy egyenlő szinten vagytok. Sokkal inkább gondolkodik ilyen kutya meg gazda kapcsolaton, és ez szerintem nem egészséges, meg ezek szerint te sem ilyesmit szeretnél akkor vele. A nevem pedig… hát… Shu. Az a legegyszerűbb.  
Ezalatt Timidus nem csacsogott ennyit, csak röviden válaszolt.
-Úgy, hogy ne legyen a mestered. Legyen a társad. A barátod. Nektek egymástól kell tanulnotok. Erre csak akkor vagytok képesek, ha valóban csak akkor és azért fogadjátok el a másik tanácsát, ha azzal egyetértetek, és nem azért, mert te a mesterednek gondolod őt. A tanulás pedig egyenlő a fejlődéssel, a fejlődés pedig a túlélést jelenti.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12695/10100Erdőség Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Szophie Szer. Márc. 25 2015, 00:13

- Igen, arról beszélek. - erősítettem meg. - És tudom.. Sokan vannak még, akik egészen elveszettek.  Egyébként ott találtam meg Justint. Ő is egészen el volt tévelyedve. Az is csoda, hogy megtaláltam. Még szerencse. Állítólag ő már a bejelentés napján kiszúrt engem. Viszont olyannal még én sem találkoztam, aki azon a napon ne lett volna ott, vagy ne emlékezne. Ez tényleg különös. Nem lehet hogy később csatlakoztak? Mondjuk egy nappal? Vagy a sokk miatt? Esetleg a sztázis mellékhatása? - mélyet sóhajtottam, de tudtam, ezekre ő sem tudhatja a választ. Ez mind csak feltételezés volt. - Viszont a Dojoban még nem jártam, és Chizut sem ismerem. Valamikor lehet, bekukkantok, ha nem gond..
Elmosolyodtam. Tehát Timi is egy vadmacska akkor. Na jó, nem ilyen értelemben, mert hát én is látom, hogy ő egy sárkány. De mindenki, akinek Kedvesem udvarol, az vadmacska. Elvileg. Szerintem.
- Megkérdezzem nektek, miért kerül titeket? Lehet, csak nem tudott még időt szakítani, vagy tényleg nem akar ilyesmivel zavarni titeket. És nem vagyok benne biztos, hogy rajtam kívül lenne olyan ember, akit konkrétan felkeres.. Szerintem úgy van vele, hogy találkozik azzal, akivel épp összehozza a sors.
- És szavamat adhatom rá, hogy udvarias. Rettenetesen. Persze ezt is csak úgy tudom mondani, hogy akkor, amikor vele vagyok.. De szerintem azért máskor is az. Mármint vannak fura dolgai, ezért érthetik félre. Talán nem is túl kedves néha. De biztosan udvarias. - furcsa volt róla beszélni. Mármint, többször is szóba jött már másoknál is Makoto, de sosem érdekelte igazán őket az az ember, ahogy én ismerem. És annyira nem is adhattam ki őt másoknak. De ilyen kis felszínes csevej megengedett volt, hisz akármikor láthatja akárki ezeket a dolgokat. De nem, mások mindig csak azt kérdezik, tényleg szeretem-e. És szinte érződik, hogy mennyire le akarnak beszélni róla.
- Tudom, hogy fura. Nekem is az.. De tényleg.. szeretem. - és ahogy a szavakat ejtettem, valami megfoghatatlan ült ki az arcomra. A boldogság és a szerelem szeletkéje. Persze voltak kételyeim. Voltak problémáim, leküzdendő akadályaim. De az már csak a vörös miatt van.. Csak azt kellene megszüntetni valahogyan. De ez a kék felettébb szép érzés.. Még ha nem is olyan rózsaszín. Egy családban mindig akadnak problémák.
- Shu. - bólintottam. Akkor mostantól Shu. Már ha tényleg szereti így, de semmi nem mutat arra, hogy ne szeretné.
Egy csöppnyit hátrafordultam, hogy Vezérre pillantsak, de aztán vissza is néztem a lányra sóhajtva. Kicsit elállt a szavam. Nem nagyon tudtam, most így mit is tudnék kezdeni a helyzettel. Segítségkérően pillantottam Shura.
- Mégis miért gondolja így?

Vezér is kételkedően pillantott Timidusra. Nem nagyon értette, a sárkány miért is akar neki jó tanácsokat adni. Mert annak tűnt. Ha pedig nem az, akkor nem szabad hallgatni rá.
- Én úgy tartom.. Mindig kell lennie egy irányítónak. Vezető nélkül nem lehetséges semmit rendesen rendezni. Szophie pedig kiváló erre a posta.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12046/10500Erdőség Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Shukaku Szer. Márc. 25 2015, 02:31

-Mhmm…
Hümmögött maga elé, és bólintott. Justin. Nem akart róla beszélni. Bár a fiúval tisztáztak mindent, és elvileg úgy váltak el, hogy nem haragudtak egymásra… ő azért egy kicsit mégis haragudott. A kis barátja is azok közé az emberek közé tartozott, aki a szeretlek és soha nem hagylak el dumával áltatta, és azóta eltűnt. Shu mégsem akart eltűnni. Minden egyes alkalommal, amikor egy barátja kiesett a játékból megfogadta, hogy soha többé nem szerez magának barátokat, mert csak elveszíti őket… de utána valahogy megint a közelébe férkőztek. Jun és Atoru. Talán még Anatole. Elképzelhetetlen, hogy ne legyenek emberi kapcsolatai, még akkor is, ha az emberek eddig mindig megbántották és hazudtak neki.
-Sok minden lehet… nem tudom. De a Dojoba szeretettel várunk. Nem csak újoncok jöhetnek, a tapasztaltabbaknak is lehetnek kéréseik, meg csak úgy… hát vendégségbe is el lehet jönni.
Ezután egy pici ijedt villanás pislákolt fel a tekintetében, ahogy újra szóba került Tachibana.
-Nem kell. Nem akarok senkit utánaküldözgetni, hogy ugyan tartsa már be az ígéretét. Ha nem akar felkeresni, akkor ne keressen. Maximum lemarad a remek társaságunkról, és akkor így járt.
El kellett viccelni valahogy. Akkor, az első találkozáskor neki is szimpatikus volt a fiú, de amiket Anatole elmondott róla… azután nem tudta, hogy akar-e vele találkozni. Az az érv, amit a másikról elmondott, inkább róla volt igaz. Félt, hogy a céhvezérének van igaza, és Tachi valóban egy gyilkos hazudozó, akkor pedig tennie kéne ellene valamit, hogy ne bánthasson több embert… de akkor viszont ő bántaná Szophiet. Timidusnak igaza volt. Az emberek ugyanúgy felhasználják egymást a védelmük érdekében, ahogyan az állítólagos lelketlen és érzelemmentes sárkány tette az idomárral… csak éppen ők ezt saját önző érdekükből teszik, nem pedig az idomár védelme érdekében. Az udvariasra pedig már nem mondott semmit. Silver udvarias volt. Tachibana maximum akkor, ha udvariasnak kellett lennie.
-Nem tudom, hogy melyik az igazi Tachibana. Sokan mutatják másnak magukat, mint amilyenek. Én igyekszem nem ilyen lenni. Persze engem is valakik utálnak, valakik meg nem… de legalább ugyanazokért a dolgokért.
Egy kis kényszeredett nevetés, az eset furcsaságán, majd egy bólintás.
-Tudom… és szerintem nem fura… vagy… hát a szerelem az mindig fura… én is olyan valakit szeretek, akit sokan gyűlölnek… vagy gonosznak gondolnak… szóval meg tudlak érteni… azt hiszem… Vezér pedig…
Itt egy halk sóhaj, majd egy pillantás maguk elé, a petekre.
-Ő egy pet. Ahogy észrevettem nagyon különböznek egymástól, de mégis hasonlítanak abban, hogy a parancsukat végre kell hajtaniuk. Meg kell védeniük az idomárt. Ezért butaság az olyan feltételezés, hogy majd ellenünk fordulnak, mert Kayaba gonosz teremtményei. És… a kikelés után nagyon sok múlik az idomáron. Ettől függ, hogy milyen lesz a pet személyisége. Mint amikor felnevelsz egy gyereket. Te pedig… ha céget vezettél… akkor elég határozott vagy gondolom, és ez mutatkozik meg Vezér gondolkodásában is. Meg persze azért ő egy farkas. Ahhoz szokott hozzá, hogy van falkavezér, meg Alfa, meg ilyenek.
Timidus pedig megcsóválta a fejét. Vezér ideges, és az alapokban kételkedik. Ez az egyetlen lehetséges jelentése annak, ha egy pet nyelve megbotlik. Ezt saját magán tapasztalta meg.
-Egy nagyobb csapatnál igazad lenne, de két főnél, ahol minden azon múlik, hogy mennyire dolgoztok együtt, nem szabad, hogy egyvalaki irányítson. Túl nagy a lehetőség a hibára, ha a másik nem korrigálhat. Még egy nagyobb csapatban is vannak megbeszélések, mielőtt a vezér, vagy a vezérkar meghozza a döntést. Nem követhetsz hibás parancsot csak azért, mert azt az idomár adta ki. Az az életébe is kerülhet, ezt már megtanultam.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12695/10100Erdőség Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Szophie Csüt. Ápr. 02 2015, 22:16

Megjegyeztem magamnak, hogy egyszer el kell majd látogatnom a dojoba. Meg szeretném nézni a helyet. De előtte mindenképpen utána kell olvasnom, hogy mit illik ott, és mit nem, hogy hogyan kell viselkedni és öltözni. Nem akarok megsérteni semmit, habár simán betudhatnák a tudatlanságomat annak, hogy alapvetően semmi közöm Japánhoz. Mégsem akartam erre hivatkozni. Ha már egyszer vendégül látnak, akkor legalább annyi legyen bennem, hogy idomulok, és rendesen viselkedem cserébe.
- Hehehh.. - nevetgéltem csak a megjegyzésére. És hát.. végül is igaza volt. Én sem szeretném, ha úgy kéne másokat felszólítani rá, hogy kegyeskedjenek élvezni a társaságom. Az viszont elkezdett kirajzolódni bennem, hogy magamtól is fel fogom még keresni a lányt és a sárkányt. Jól elvoltunk mi így négyen. Legközelebb talán Falat is jöhet. Bár félek, hogy megijeszti Shukakut a mászkálásával.
- Jobb esetben mindenkit valakik utálnak, valakik meg nem. - kuncogtam. - Ezek aránya meg.. megmutatja, hogy milyennek tartanak téged. Azt hiszem.. Valami ilyesmi. Bár ez butaság.. Mert ez attól is függ, milyen emberből mennyit ismerek. - elgondolkodtam picit, de csak egy egészen picit ezen. A továbbiakban ugyanúgy figyeltem viszont minden szavára, ahogy eddig, tehát ez nem is volt érezhető.
- Akira-san? - kérdeztem szélesen mosolyogva.
- Mégis ki feltételezett olyat? - nevettem fel. Kayaba gonosz teremtményei.. És mégis miért lenen jó Kayabának, ha ellenünk fordítja őket? Ez hülyeség. Akkor a kardokat is ellenükn fordíthatja ennyiből. Ő nem azt akarja, hogy meghalljunk. Csak hogy vigyük végig a játékát.. Ha meg akarna ölni mindenkit, nem is kellene a játék. Rögtön megsüthette volna egyszerre az összes agyat. Már ha egyáltalán képes ilyesmire.. De világosan nem ez a célja. Inkább mintha megfigyelne minket. Egy hatalmas teszt ez, hogy hogyan viselkednek az emberek bezárva. Hogyan alkalmazkodnak egy új világhoz. Még azon sem lepődnék meg, ha Amerika bérelte volna fel, hogy zárjon be minket ide. Egy világméretű kísérlet. Vagy legalább egy kisváros méretű..
A szavaira elgondolkodtam. Habár én végig azt hittem, hogy a pet úgy viselkedik, ahogy nekünk arra szükségünk van, hogy a segítségünkre legyen. Viszont ha a neveléstől függ.. Ha a nevelésemnek ilyen az eredménye, akkor... Akkor valamin változtatnom kell, ha egyszer majd anyuka akarok lenni. Neutral Na jó, azért az nem most lesz.. Izééka. Már megint ez a téma. Kísért engem..
- Rendben. Majd beszélek vele. - néztem komolyan Shukakura.
- Nem követek. Ha rossznak tartom a parancsot akkor azt megbeszéljük. Vannak dolgok, amire ösztönöznöm kell mesteremet a saját java érdekében, és van, amiben tanácsot kell neki adnom.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12046/10500Erdőség Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Shukaku Pént. Ápr. 03 2015, 05:39

Shu Raven akciója után már annak is nagyon örült, ha valakin csak annyit látott, hogy igyekszik odafigyelni a szép hagyományokra, és legalább kicsit is próbálkozik a tiszteletben tartásukkal. Csak ne jussanak el Szophieval is arra a szintre, mint Kanamival, hogy szegény lány tényleg elhiszi, hogy ők valami mesterek, és a hagyományok mellett őket is túlságosan tisztelni kezdi. A megbecsülés mindenkinek kijár, de senkivel szemben nem szabad túlzásokba esni. Na jó, talán Kayaba Akihiko az egyetlen kivétel, ám Shu még neki is megírta, ha hibát talált. Persze mindig úgy kezdte, hogy biztosan az egyik Játékmestere rontotta el, de a hiba az hiba. A nyugati istenfelfogással ellentétben a lányban volt annyi keleties neveltetés, hogy ne féljen az istenektől, és ha kell, számon is kérje őket. Vagy éppen más módon fejezze ki imádatát, ha az isten Arata alakjában jelenik meg előtte.    
-Én nem tudom, hogy engem ki mennyire ismer, és ki mennyire akar megismerni. Amit észrevettem, hogy a régiekkel kevésbé vagyok jóban, mint az újoncokkal. De… nem nagyon tudok olyat mondani, akit úgy igazán gyűlölnék. Szerintem én sem ismerem őket eléggé ahhoz, hogy kijelenthessem, hogy gonoszak. Hallottam sokakról ezt-azt. Elvileg megbízható szemtanúktól… de már nem tudom. Túlságosan kusza ez az egész.
Akira-san említésére elmosolyodott, az az igazi elmerengő, bágyadt, szerelmetes mosoly ült ki az arcára, miközben bólintott. Róla tudta, hogy nem gonosz. Talán csak Timidusban és Junban volt annyira biztos, ahogy Kayabában. És ha Szophie tudná, hogy Anatoleról beszél… és ha azt tudná, hogy a gondolatait a nagy piros gombról nem sokkal ezelőtt Shu sorolta fel Hinarinak, aki emiatt még inkább úgy hiszi, hogy hősünk álomvilágban él. Sokkal többen állnak Shu mellett. Sokkal többen, mint valaha is gondolta volna.
-Feltételeznek, méghozzá magasan. Céhvezérek. Láttál egyszer is olyat, hogy miniboss vagy boss közben valaki egy petre hallgatott volna? Egyetlen minin voltunk, Timi akkor is próbálta tanácsokkal segíteni Mirit, de egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Pedig jó tanácsok voltak. Bevált volna. Csak ugye szerintük a petek alsóbbrendűek, és nem bírná ki az egójuk, ha elfogadnák a tanácsait.
A beleegyező választ pedig örömmel fogadta, majd egy kicsit a környezetét kezdte kémlelni, leguggolva, nyomok után kutatva.
-Se emberek, se mobok nyomait nem látom. Eddig is tudtam, hogy kihalt a szint… szerinted ki volt ennyire babonás, hogy a tizenhármasra nem mert rakni semmit? Biztosan itt is valami világleigázó miniboss lesz, mint amiről Hinari mesélt. Még mindig nem hiszem el, hogy képes volt bevenni!

Mialatt Shu csak beszélt és beszélt, Timidusék újabb pár szavas válaszokat váltottak egymással.
-Ez esetben hibás szavakat használsz. Ez nem parancs, ez tanács. Mit teszel, amikor nincs idő megbeszélni Szophie hibás döntését?
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12695/10100Erdőség Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Szophie Kedd Ápr. 21 2015, 16:27

Hogy meg akartam-e ismerni Shukakut? Természetesen. Érdekesnek tartottam, és szerettem hallgatni a gondolatait, szerettem az eszmecseréket vele. Értelmesnek tartottam, mi több, nem kezeltem egyáltalán gyereknek. Egyébként sem volt túl nagy a korkülönbség közöttünk. Az viszont, hogy mennyire értek vele egyet, vagy mennyire követem is őt, egy teljesen más téma volt, független mindattól, amit róla gondolok. Ha valamit így vagy úgy csinálok, az az én döntésem, és nem azért, mert nem hallgatom meg, vagy nem tartom fontosnak, amit mond. Én egyszerűen csak ilyen vagyok..
Viszont ez az volt, amennyit megmutatott magából. Nem kevés, és nem a legtöbb. Éppen a peremén annak, hogy ne váljon mindez kínossá, vagy túl sokká. Azt nem mondanám ki határozottan, hogy ismerem őt. Ahogy ő sem mondhatja rólam. Hisz talán még én sem ismerem magamat igazán.. Fogalmam sincs. Az életem néha vesz egy száznyolcvan fokos fordulatot, és akkor jön valami új. És akkor teljesen más lesz minden. De közben mégis én vagyok én, a legfontosabb dolgok nem változnak. De honnan tudjam, hogy kinek mi a legfontosabb dolog?
Az én szemszögemből csak most történt egy változás. Lassú folyamat. De ki tudja, mi lesz még a jövőben? Annyi minden vesz körül, annyi hatás.. Talán majd beleőrülök. Hisz így is ezen az úton lépdelek.
De elkanyarodtunk a témától. Csupán csak arról van szó, hogy igazából senki nem ismerhet másokat olyan részletesen. Véleményt alkothatsz, de egyöntetűen senkiről nem jelentheted ki, hogy gonosz. Főleg, hogy mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, és jók is. És mindenki mást tart rossznak és jónak.
- Lehet, hogy néha makacsul vagy gonoszan, esetleg meggondolatlanul viselkednek. Csak mint az emberek. Viszont nem Kayaba gonosz teremtményei, ezt szerintem akármelyik idomár megmondhatja. Vagy mi Kayaba csicskásai vagyunk akkor? - a Miris esetre viszont nem tudtam mit mondani. Én is ott voltam. Én is jónak tartottam volna hátulról támadni. Már ha emlékeim nem csalnak, és valóban erről a miniről van szó.
Viszont hogy szó esett róla, már én is észrevettem, mennyire is kihalt ez a szint.
- Talán csak jobban elrejtette.. - nincs olyan, hogy ne legyen itt semmi. Vagy ha tényleg egyetlen mob sincs itt, akkor ez egy tökéletes hely, ahol az ember nyugodtan ellakhat tömegek nélkül. Ha valóban nincs itt semmi, akkor miért nem fedezték még fel, mennyi lehetőség rejlik egy egész szintben?
- Miniboss? - kaptam fel a fejem a szóra.

És mindeközben Vezér kecsesen tette egyik lábát a másik után, nyelve kilógott, bár nem volt olyan nagyon meleg. Fülei pedig jókedvűen kalimpáltak ide-oda, keresve az erdő hangjait a beszélgetés alatt is.
- Igazából még nem volt éles helyzetben hibás döntése, így nem tudom.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12046/10500Erdőség Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Shukaku Kedd Ápr. 21 2015, 18:12

-Makacsul? Az lehet… Timi sokszor makacskodik, de általában kiderül mindig, hogy igaza volt. Vagy legalább is fontos kérdésekben, meg amit át tud látni, mert mondjuk nincs köze a kinti világhoz, vagy nem túlságosan érzelmi dolog, ott általában igaza van. Szóval én örülök neki, hogy makacskodik, mert sokszor mentette már meg az életemet azzal, hogy makacsul ragaszkodott valamihez, amiről először én azt hittem, hogy butaság, vagy nem fontos… de aztán mindig kiderült, hogy ő jobban ismeri ezt a világot, meg a világnak a törvényeit, mint én. Neki valahogy sokkal természetesebb is. Persze annak is meg van az előnye, hogy én tudom valamennyire kívülről szemlélni a dolgokat, mert kívülről jöttem… de remélem majd egyszer ez is el fog múlni. Sokkal inkább hátrány, mint előny. Jó lenne végre teljesen a világ részének lenni, ahogyan Timidus is csinálja, vagy a városlakók. Az viszont butaság, hogy Timi gonosz lenne. Szerintem nem is tud gonosz lenni. Ráadásul meggondolatlanul meg soha nem viselkedik. Az kizárt! Annyit gondolkodik, hogy nem igaz. Néha már nekem fájdul meg a fejem tőle.
Nevetett, ám a szemét azért folyamatosan nyitva tartotta, hogy kémlelje a tájat, de továbbra sem látott semmit.
-Azt meg nem hiszem, hogy én Kayaba csicskása lennék. Ismerem Kayabát, neki tuti nem kellenek csicskák.
A fejfelkapásra csak egy elmosolyodás volt a válasz.
-Ahamm. Valami minobossról hadovált, aki le akarta igázni az első szintet, és ha nem állítják meg, akkor valami szörnyűség történik, de aztán nem is ők állították meg, és elvileg ezért kell felmenni a hegyekbe megkeresni az olyan állatkákat, akik nem ártanak senkinek, és leöldösni őket. Jó kifogás.
Nevetett újra, majd legyintett.
-Szophie, itt nincs semmi. Ne menjünk inkább a szafarira?

Timidus nem mondott sokat, csak újabb egyetlen szót egy bólintás után.
-Készülj fel erre is.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal12695/10100Erdőség Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Vas. Május 28 2017, 18:08

-Nyan nyan nyan nyan niihao nyan goojasu derishasu dekaruchaa
Éneklem vagy is nyöszörgőm inkább. Ének hangom nem valami szuper szerintem. Bár ki tudja senkinek nem énekeltem még, nővéremen kívül nem sok embernek zenéltem. Rajta kívül nem is kedvelek túl sok embert, de talán ez később változhat. Egy kicsit azóta mintha más lennék, talán csak talán tudok mással is normálisan beszélni a jövőben.
Fák közt kóborolva a föld szintet vagy is azt talajtól pár centire vagyok és sétálok négy lábbal. Egy fekete szőrös kis testben egyik szemem letakarva. Néha fel ugrok egy sziklára vagy kidőlt fatörzsre és meg piheve nézek körbe. Egy nap sütötte fatörzset ki is szemelek pihengetésre. Milyen mázli az még igy is használható a menü. Napozás közben ehetem a csemegém, amit az útra hoztam magammal. Igy történt fahéjas sütemény elfogyasztása után egy kidőlt fatörzsön szundítottam pár percet.
Mivel ebben az erdőben nem jártam még a felfedezés vágya hajtott. Vajon itt is vannak sünök vagy más apró játékszínesítő állatok?
Egy bokor alól mászok ki, éppen amikor a szívem majd nem megáll az ijedtségtől. Egy farkas vagy kutya, vagy mi az, ami velem szembe néz. Igazából jó pár méterre volt, de nekem olyan volt mintha mellettem ált volna. Túl nagy testű állat volt a számomra. Meg ijeszt bármi, ami ne macska más élőlényekben nehezen tudok bízni. Nagy visítás közepette szinte leborotválom, a legközelebbi fa törzsét annyira igyekszem felmászni.
- Francba.....francba....
Fa egyik ágán ülve nézem, azt a fenevadat amilyen balfék vagyok, megbotlok és már csak a mellső mancsokkal vagy is kezeimmel kapaszkodom. Lassan csúszom lefelé, nem sokára le fogok esni egyenesen a félelmetes fenevad elé.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Hétf. Május 29 2017, 06:48

Árnyék hamarabb vette észre a közeledő alakot, mint én, és úgy néz ki ő is hamarabb vette észre a farkast, mint engem. Persze nem csodálom, hogy megijedt, hisz ezen a környéken nem sűrűn lát vadállatokat az ember.  Még akkor sem biztos, hogy látna, ha idomárok mászkálnának a környéken. Viszont Árnyéknak ez tökéletes hely volt, hisz egy kicsit hasonlít az eredeti lakóhelyére, és nekem is nagyon jól jött, hogy a szafari területén kivül is találtam ilyen helyet. Egy darabig gondolkoztam a Kezdetek erdején, viszont azt túlzsúfoltnak találtam, és gondolom Árnyéknak sem tesz jót, ha túl sok ember veszi körbe. Az itteni néhány embertől, aki megfordul nem volt akkora aggódalmam, hisz a szafariban is többen vannak általában.

Az első, amire felfigyeltem, akárhányszor egy ember közeledett Árnyék próbált elbújni a fák árnyékában. Viszont mikor megállt, és kiváncsian felfigyelt valamire, akkor látszott, hogy most más  a helyzet. Érdeklödve követtem a farkas tekintetét, és még épp elcsíptem, ahogy a macska felmászik a fára, és próbál elmenekülni a farkas elől. Vagyis gondolom, hogy a farkas elől, hisz nem látok a környéken más veszélyforrást. Ráadásul nem is csinálja túl ügyesen, hiszen még a fára mászás sem sikeredett a legjobban a számára.

Intek egyet Árnyéknak, hogy most talán jobb lenne, ha elbújna, legalább arra az időre, míg megpróbálom tisztázni a helyzetet. Árnyék megérti mit akarok tőle, és elég hamar eltűnt a lombok között. Biztos vagyok benne azért, hogy a megfelelő távolságból, azért figyeli, mi is történik.

Odamegyek a csimpaszkodó macskához, és megpróbálom leszedni a fáról.
-Gyere le nyugodtan, nem foglak bántani.
Nem foglalkozom az esetleges karcolásokkal, és a földön ismét elengedem, hadd fusson el szabadon.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Hétf. Május 29 2017, 23:28

Nem elég az, hogy mindjárt le esek a fenevad tátott szályába egyenesen. Aztán virtuális fogaival alaposan szét cincáljon. Virtuális nyállal borítsa tépett testem, ez nem elég még egy idegen is meg jelenik. Persze tudom nincs fájdalom érzet, de akkor sincs kedvem a földön landolni akkor, ha az a szörny itt van.
Ez persze csak a nagy illedelem, ha nem lennék, betojva ennyire bizony fel aprítanám a bolhást és bundájából valami praktikus dolgot készíttetnék.
Na, nézd, már mindjárt le tapiz micsoda egy perverz alak került elő a bokrokból, csak nem a félszemű macskákra gerjedsz te?
- Menyen le az, akinek hat anya van. Ott az a fene vaíííííííííííí....
Csuklott el a hangom miközben nagyot puffantam a bokorban. Fél úton az item ideje lejárt igy már ember alakban koppantam. Némi élet pontot is vesztettem, talán csak egyet esetleg kettőt. A maszkom azonban pixelekre hullva semmisült meg. Az arcomon pedig piros csík ahol össze találkoztam a bokor egy agácskájával.
Nyakam be húzva behunyt szemekkel feküdtem és vártam a rettenetes pillanatot, amikor az a fenevad szétmarcangol és össze nyálaz.
Már szinte éreztem is, ahogy lassan elfogynak az élet pontjaim, miközben nyálban fürdetve darabokra szaggat. Fújjj még a gondolat is félelmetes. Mikor rá jöttem talán van még pár pillanatom az életből kezemmel takarni kezdtem az arcom. Rá parancsoltam az idegenre, persze remegő hanggal nem túl hatásos az ilyesmi.
- Ne nézz ide!
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Kedd Május 30 2017, 07:59

Már hozzászoktam ennek a világnak a legnagyobb furcsaságaihoz, a beszélő állat ráadásul eléggé hétköznapinak számított, vegyük csak Timidus, vagy Álomkelő esetét. Rendben, Álomkelő nem szó szerint beszél, de azért érthető, amit mond.
-Az a fenevad se fog bántani, míg okot nem adsz rá. Az pedig, hogy macska vagy, Aincradban még nem elég ok. Főleg ha még beszélni is tudsz.
Oké, hogy hozzá vagyok szokva a furcsaságokhoz, viszont az, hogy egy macska emberré változik az még számomra is új volt. Megdöbbentem egy két pillanatra, de gyorsan vissza is tértem a döbbenetből. Aincradban rengeteg dolog lehetséges, így ezt sem zárhatom ki a lehetőségek közül.
-Így jár, aki önző, ha engedted volna, hogy segítsek, akkor egyetlen karcolás nélkül lejöhettél volna arról a fáról, és a szemellenződet se veszítetted volna el....
Hajtott a kiváncsiság, hogy megnézem, mért is hordott szemkötőt, de a kérése, és az hogy takarta az arcát, megállította ezt a kiváncsiságomat. Ennyit csak megtehetek egy bajba jutott lány kedvéért.
-Rendben, nem nézek oda, de azt megengeded, hogy felsegítselek? Nem lehet valami kényelmes abban a bokorban fetrengeni.
Elfordítom a fejem, és kinyújtom a kezem a lány felé, hogy bele tudjon kapaszkodni, miközben az arcát akarja takargatni. Miutól már megtanultam, hogy az emberek a legkisebb szépséghibájukat is takargatják, mert félnek, mit szólnak hozzá más emberek. Nekem is elég csak a szemembe nézni, és látszik, hogy nem átlagos szemszínem van, de ez annyira nem izgat, hogy már rég megfeledkeztem a dologról.
A szemeimmel a farkast kerestem, Árnyèk viszont abban a pillanatban eltűnt a látómezőmből, hogy kiderült; a macska nem macska, hanem ember.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Szer. Május 31 2017, 02:38

Szavai nem nyugtatnak meg, ideges vagyok, mert az még a közelben lehet. Viszont jó jelnek veszem, hogy nincs a látóteremben. Nem válaszolok először, hiszen le foglal az arcom elrejtése. Nem akarom, hogy meglássa, milyen torz mutáns vagyok. Azt a szőröst egyből rám eresztené, hogy nyálazon és marcangoljon. Volt valaki, aki nem értette miért rejtegetem, mert szerinte nincs okom rá. Igaz ő a fogadott nővérem igy teljesen más véleményen van, mint egy idegen. Azt negatív jelzővel illet nem bírtam megállni szó nélkül.
- Nem szeretem, ha meg éri...
A mondatot elharaptam, mert meg lepett, amit mondott. Leszúrt, azért mert önzőnek hitt, de igazából nem tudom elviselni, ha idegenek vagy egyáltalán meg érint valaki. Igazából a felszín alatt vágyok az érintésre, a kedveségre és a többire. Eddig amióta itt vagyok csak hat ember volt, aki a felszín mögé tudott pillantani.
A meglepettségem oka az volt, hogy segíteni akart ne esek nagyot, pedig tudja nincs fájdalom érzet idebent. Ez egy jó pont vagy is rossz pont vagy már én magam se tudom, hogy értelmezem. Régebben biztos rá ripakodtam volna egy ilyen helyzetben is húzzál innen. Már készültem is rá, hogy valami csípös beszolásal jutalmazzam. Testem magától mozdult meg fogtam a kezet mi felém nyúlt segítségül és kimásztam a bokorból.
- Izé....
Mi után sikerült a hajammal eltakarni valamennyire arcom eddig rejtegetett oldalát fél szemmel néztem az idegenre.
- Most már ide nézhetsz, ha akarsz.... és szóval.....köszönöm.
Majd mi után a bokorra pillantottam zöld szememmel és az idegenre meg szolaltam újra.
- Miért akartál segíteni? Az nem válasz, hogy a szőrös fenevadad miatt ijedtem meg és azért. Mert mások csak nevetek volna és itt hagytak volna jobb esetben is.
Az kétszer is segíteni akart nem tetszett. Egyrészről azért mert nem ismertem és nem tudtam milyen ember. Másrészről lelkem egyik fele nem kedvelte a dolog miatt. A lelkem másik felének tetszett a gesztus.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Szer. Május 31 2017, 15:06

Segítetettem a lánynak kikászálodni a bokorból, és türelmesen megvártam, míg elrendezi magát, és megengedi, hogy odanézek.
-Tudod, volt egy lány...
Kezdtem volna bele az anekdotába Miu-val kapcsolatban, majd feltette a kérdést, amire az alábbi módon válaszoltam.
-Egy: Árnyék nem fenevad, kettő; amint megtudta, hogy ember vagy, nagyon gyorsan elbújt az erdőben. Valamiért nem szereti az embereket, engem is hosszú hónapok után szokott csak meg, rádásul egy kis segítség is kellett hozzá, tehát nem hiszem, hogy félned kéne tőle, és három; ő nem az enyém, csak vigyázunk egymásra... Ez egy hosszú sztori...
Eddig tartott a szidás. Most már válaszolok a kérdésére is:
-Azok, akik kinevetik mások balszerencséjét, csak gonosz emberek lehetnek. Szomorú életed lehetett eddig, ha nem ismered az önzetlen segítségnyújtás fogalmát. Abban igazad van, hogy egy kicsit komikus, ami veled történt, de ez még nem hatalmaz fel engem arra, hogy nevessek rajtad, és elmeséljem másoknak, milyen peches voltál. Mit is érnék el vele? Onnantól kezdve egyik ismerősöm sem bízna meg bennem, és ha elég ideje élsz már Aincradban, tudhatod, hogy a csapatod bizalma egy hatalmas kincs, amit nehéz megszerezni, főleg ha egyszer már elvesztetted azt. Mások balszerencséjén könnyű ugyan előbbre jutni, de ez nem egy könnyen megismételhető folyamat.
-De akkor nézzük meg a másik szempontból is a kérdést:
-Mit nyertem azzal, hogy segíteni próbáltam? Most valószínűleg semmit. Viszont egyrészt nekem sokkal könnyebb lesz a lelkiismeretem, másrészt neked sem az lesz a következő reakciód, hogy elújságolod mindenkinek, hogy milyen egy bunkó emberrel találkoztál az erdőben.. Ráadásul megtanultam, hogy nem szereted, ha hozzád érnek, de elfogadod a segítséget, ha úgy látod jónak. Így ha legközelebb találkozunk, esetleg egy küldetésen, vagy csak úgy bárhol máshol, ezen információk birtokában tudok majd viszonyulni hozzád.
-Szóval egy ilyen segítségnyújtás mögül is rengeteg információt nyerhetünk, ha jól teszük fel a kérdést. Persze mindezekre nem gondoltam, mikor segíteni jöttem. Az igazi indko az volt, hogy szegény, biztos jól jönne neki a segítség. Aztán csináltam, amit csináltam.
Aztán bemutatkoztam. Persze ismét nem a saját nevemet használtam, mint már egy ideje, hanem az első szót, ami eszembe jutott a találkozásunk kapcsán:
-Béke vagyok.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Csüt. Jún. 08 2017, 01:38

Az amit mond a fiú attól megkönnyebbülök, örülök az nincs a közelben. Még ha bátornak, erősnek és vagánynak is mutatom magam. Hát majd bepisilek, ha egy ekkora kutya vagy farkas jön a közelembe. Persze a szörnyekkel más a helyzet, de az ilyen mobokban ahogy kint itt bent sem bízok. Amikor egy lányról mesélt, de félbe szakította, kicsit fel vontam szemöldököm. Vártam a folytatást, de nem jött és én pedig nem fogok rá kérdezni. Majd ki nyögi, ha akarja, ha meg nem hét nekem úgy is jó.
- Mi van?!
Nyögőm ki amikor meg szid immár másodszor. Alig hiszek a fülemnek, ilyet merészel. Egy kicsit tetszik és nem is a dolog, legalább őszinte azzal kapcsolatban, amit gondol, amit arról a szőrösről mondtam.
- Érdekes egy kicsit hasonlítunk, én sem kedvelem túlságosan az embereket általában.
Most már az indoklás jön vagy is a válasz kérdésemre, végig hallgatom mi közben az inventorim túrom átt egy aprócska tárgy után. A válasza, nos ha komolyan is gondolja, tetszik vagy is utálom, amit válaszol. Persze az előbbi az igaz, még mindig viaskodok magamban ezzel a dologgal. Vannak olyan szokások, amiken nehéz változtatni. Amikor csapatot említi, szemem elkomorodik és pillanatra leállok a kutatással.
- Igen, igaz hatalmas kincs sokaknak fogalma sincs mekkora. Ahogyan azt se tudják mit is jelent, tartozni valahova, valakihez.
Mondom, szomorúan majd folytatom a kutatást és meg lelem azt, amit kerestem. Szó nélkül fordítok hátat a fiúnak és egy fehér szem kötővel kezdek el bajlódni. A felhelyezés igazából egy pillanat volt. Csak nem akartam láson pár dolgot az idegen. Szívemről mintha egy hatalmas szikla eset volna le amint felkerült a ruhadarab. Igaz csak szemem takarta sajnos és az arcom nem. Legalább már jobban éreztem magam ettől az apróságtól is.
- Azzal segítettél, valóban semmit sem nyertél. Az ilyesmi engem hidegen hagy, rengetegszer láttam már jobb kézzel segített ballal pedig hátba döfte. Azzal elmondtad mit is gondoltál, és hogyan is vélekedsz pár dologról és annak fényében segítettél. Már ha igaz minden Szavad, az, amikor kértem te elfordultál. Ezek az apróságokkal már talán nyertél valamit.
Mikor be mutatkozott, nem agyaltam sokat a nevén, furcsa az Békének hívatja, magát bár az igaz vannak egészen vicces nevek is itt ebben a világban. Máskor meg teljesen ledöbbentő vagy az egyénhez csak kicsit passzoló. Vajon az én nevem menyire illik hozzám? Lehet egy idegenek pont furcsán, vagy viccesen csengene?
- Sok néven ismernek bizonyos körökben. Hívj csak nyugodtan Seishinek ha akarsz.
Persze az első mondatom nem igazán volt igaz, csak egy kicsit fényezni akartam magam. Valami nagy vagány, híres vagy hírhedt alaknak tűnjek.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Pént. Jún. 09 2017, 21:46

-Biztos vagyok benne, hogy tisztán hallottad, amit mondtam. Nem fogom ismételgetni magam.
Nem igazán lepett meg a mondata, azután hogyan is viselkedett, mikor megpróbáltam neki segíteni lejönni a magas fáról.
Vele ellentétben én nem ilyen vagyom.
-Én viszont kifejezetten kedvelem, mind az állatok, mind az emberek társaságát.
Körbenézek a farkas után kutatva, biztos vagyok benne, hogy hallja amit mondok, de a biztonság kedvéért a következő mondatot hangosabban mondom.
-És ha továbbra is velem akarsz maradni, hozzá kellene már szoknod ehhez végre.
Utána egyből vissza is veszem a hangerőt.
-Így biztos, hogy Árnyék is meghallotta. Arról viszont fogalmam sincs, hogy meg is értette-e.
Élsétálok a lány közeléből, majd visszamegyek a padhoz, ahonnan észrevettem a szerencsétlen macskát a faágon, majd visszaülök oda, ahol eddig is ültem.
-Ezek szerint te is az a magányos farkas... akarom mondani magányos macska alkat vagy.
Elgondolkozva hallgatom az okfejtését, miközben a fák között továbbra is Árnyék nyomát kutatom. Bár sajnos, úgy néz ki nekem nincs szerencsém.
-Csak a sors a megmondhatója, hogy mit nyertem, esetleg mit veszítettem a segìtségemmel.
Meg persze az emberi természet, és van egy olyan érzésem, hogy a lány igazat mond az apróságok kapcsán.
-Bizonyos körökben. Ez úgy hangzik, hogy mégsem vagy az a magányos fajta.
Visszanézek a lányra, és észreveszem, hogy közben új szemkötőt vett fel. Erről viszont ismét eszembe jut Miu, és ahogy az előbb nem fejeztem be a mondandómat, azèrt mert rosszul érintett, amit a lány Árnyékról mondott.
-Néhány perccel ezelőtt eszembe jutott egy lány, akit ismertem régebben. Ugyanúgy szemkötőt hordott akkor, mikor megismertük egymást.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Vas. Jún. 18 2017, 22:04

A fiú után megyek, de nem ülök mellé a padra. Nem ismerem, és nem bízok, benne annyira ilyet tegyek. Viszont vele szemben le ülök a fűbe és figyelem, amit mond. Egy apróságot meg oszt magáról, aminek örülök. Tudom, igazat beszél, miután arról a farkasról úgy beszélt mintha a barátja lenne.
- Valahogy úgy, nem kedvelem az emberek társaságát. Az állatokét sem nagyon, ami nagyobb egy kistermetű kutyától. A mobok akikre vadászni lehet az más persze.
Igen, más akkor, ha harcról van szó és nem valakinek a társáról. Vagy valaminek a gazdájáról, ilyen esetben félek és nem tudok bízni az ilyen lényekben.- Szerintem nem vesztettél semmit, bár ez az én véleményem. Tudod, amióta itt bent vagyok nem igazán engedtem senkit se közel magamhoz. Kivéve egy maroknyi embert leszámítva.
Partneremre pillantok, aki Béke néven mutatta be nekem magát.
- Tudod, régebben egy ilyen helyzetben lehet azonnal neked estem volna. Szidtalak volna, vagy esetleg meg próbáltalak volna meg verni. Sok apróságra is nagyon sokszor agresszívan reagáltam, nyersen vagy bunkó módon.
Kacsintottam mosolyogva és hátam mögé néztem lopva. Mintha neszt hallottam volna pillanatra meg ijedten a farkasa mögöttem van.
- Oh szabad meg kérdeznem, hogy ő is beteg volt? Vagy miért hordót, szemőköt?
Érdekelt a dolog, mert ha az ok az, amire gondoltam akkor bizony némi meglepetésre ad okot. Nem vagyok bent itt egyedül ilyen külsővel.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Szomb. Jún. 24 2017, 08:17

-Mégis itt maradtál. Én nem akadályozlak meg abban, hogy elmenj, és Árnyék is biztosan visszajön, mikor azt látja, hogy kettesben beszélgetünk, és egyáltalán nem vagy veszélyes.
Megengedek magamnak egy kis mosolyt, miközben a saját múltjáról beszél, és mikor ijedten hátrafordul, nagy eséllyel Árnyékot keresve. Lassan már tényleg itt lenne az ideje, hogy visszatérjen.
-Hogy beteg lett volna? Én nem nevezném betegségnek. Csak félt, mert régebben gúnyolták a szeme miatt. Abban az időben elég kíváncsi voltam, és megpróbáltam rávenni, hogy vegye le a szeméről a szemfedőt. Sose venném rá magam, hogy bárkit is erőszakkal vegyek rá bármire. Nem volt nehéz dolgom, mivel már rájött, vagy legalább kezdte sejteni, hogy idelent az emberek sokkal könnyebben elfogadják a másikat. Mikor levette a szemkötőt megmutatta azt, amit egészen addig rejtegetett. A letakart szemének arany volt a színe a másik, vörös színű szeme mellett. Aztán arról beszélgettünk, hogy máshogy is el lehetne takarni ezt a "különleges" adottságot. Például egy egyszerű mozdulattal simán át tudta volna állítani a szeme színét, de ő azt mondta, hogy akkor az már nem lenne a valódi önmaga. Akkor egyet is értettem vele, hisz én sem váltam meg soha a vörös szemeimtől. Azóta volt időm gondolkozni. Az emberek többsége szinte soha nem is figyelt fel arra a tényre, hogy vörös a szemem, vagy ha mégis, valamiért csak nagyon ritkán említik meg. Vajon az ő színeit hány ember vette volna észre. Vajon nem csak azért hordott szemkötőt, hogy az emberek figyelmét akaratlanul is a szemére irányítsa. Mennyire inkább saját maga azzal a szemkötővel, mint az átállított szemszínnel? Hisz mindkettővel meghazudja a saját létezését. Vajon nem csak azért választotta inkább a szemkötőt, hogy emlékeztesse magát, kicsoda is ő valójában? Rengeteg kérdés, és már van egy olyan érzésem, hogy ezekre már nem fogok választ kapni. A közeljövőben biztosan nem.
-Sajnálom, egy kicsit elkalandoztak a gondolataim...
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Kedd Jún. 27 2017, 14:04


Figyelmesen hallgattam, amit mondott, bizony nagyon sokat beszélt. Sokat is mondott. Azért mondom ezt igy mert van, aki beszél, de keveset mond.
Volt, amin meg lepődtem, elgondolkodtam. Először is azon nem vagyok, voltam egyedül. Az a lány is olyan, mint amilyen én, csak neki más színe volt.
- Én észre vettem, de azt hittem direkt ilyenre állítottad.
Szólalok, meg közben tovább hallgatom." Az már nem ön maga lenne" Oh kicsit nem nagyon is egyet tudok érteni azzal a lánnyal. A fel sorolt kérdések, amit mondót, szívemet, lelkemet meg érintették. Egyűt tudok érezni az ismeretlen idegennel.
- Talán kezdetben félt, hiszen a múltja fogva tartja. Azok a szavak jobban tudnak fájni még évekkel később is mintha meg ütnének.
Meg érintettem a szem kötőm, folytattam kedves hangon.
- Nem akarta ugyan azokat a szavakat hallani, nem akart azt a tekintetet látni. Ugyan akkor ha átt színezi szerintem úgy érezte volna, valami a valódi világból eltűnne. Mintha egy darabot el vesztene magából és igy lassan a kinti élete csak egy álommá válna.
Hangomban némi szomorúság csendül és ki oldom, a szem kötöm, fel tudjam billenteni meg mutatni szemem egy pillanatra. Béke láthatja egy pillanatra másik szemem kék és nem zöld. Vissza is rögzítem, rendesen a szem kötöm.
- Nagyon rossz érzés ez a kettősség, nekem el híheted. Egyébként nem beszéltél sokat. Köszönöm, hogy meséltél nekem arról a lányról sokat jelent nekem.
Kicsit közelebb húzódtam a fiúhoz és kérve rá pillantottam.
- Ha vissza jönne, léci szólj, neki ne dörgölje magát hozzám. Igy is elég nehéz úgy, hogy tudom, itt leselkedik valahol.
Nem volt ellenemre az, ha vissza jön a szőrös. Mert félek, tőle nem szeretném, ha hozzám érne.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Cearso Kedd Jún. 27 2017, 20:23

Figyelem, hogyan reagál a szavaimra. Nem mintha fontos lenne, e azért elég jó érzés, ha tudja az ember, hogy követik azt, amit mond, és reagálnak, nem pedig bábként ülve hallgatják, mint akiknek fogalmuk sinccsen, mit hallottak két másodperccel előbb.
Mikor levette a kendőt a szeméről, még ha csak egy pillanatra is, egy együtt érző mosolyt küldtem a lány felé. Már a válaszaiból sejtettem, hogy mi is lapulhat a kendő mögött, ezért nem is gondoltam arra, hogy megkérjem, mutassa meg az arca rejtett oldalát.
Mikor Árnyék miatt kezdett el aggódni, én is ideges lettem egy kicsit, lassan már vissza kéne jönnie.
-Van egy olyan érzésem, hogy hamarosan visszajön, és akkor te is megkérheted majd rá.
-Érdekes, hogy a múltját emlegetted. Valamit még nem mondtam el a lánnyal kapcsolatban...
Először azt akartam mondani, hogy a lánynak vörös indikátora volt, és még ez is megbélyegezte szegénynek a sorsát, de aztán arra jutottam, hogy egy ilyen részletet, lehet nem kéne elmondani olyan valakinek, akivel most találkozom először, ráadásul nem is kicsit ember- és állatkerülő. Ha eljut odáig a gondolatmenetben, hogy én vörös indikátoros lányokkal barátkozom, fogalmam sincs, hogy mit fog reagálni. Legrosszabb esetben azonnal itt fog hagyni. Végül is, ennyit csak megkockáztathatok.
-Az a lány nagyon kedves volt hozzám, már akkor is, mikor egyáltalán nem ismertük még egymást. Ráadásul az ő dolgát nehezítette még az is, hogy az emberek többsége már az első pillanatban szkeptikus módon közelítettek feléje. Főleg mivel vörös indikátora volt.
Elhallgattam egy pillanatra. Ez az a pont, mikor eldőlnek a dolgok. Meg majd mikor árnyék visszajön, ha egyáltalán itt marad még addig a lány.
Cearso
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 2010
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
Erdőség Exp_bal10/5900Erdőség Exp_ures  (10/5900)
Céh: Artes

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Seishin Kedd Júl. 04 2017, 20:36

Szavai csengenek a fülemben, és tettei, amit mond, amit cselekszik csillan szememben. Meg pendíti lelkem húrjait, nem szeretek bele ez nem azt jelenti. Csak annyit jelent tetszik, amiért nem szalad el sikítva. Amiért normális emberként kezel, ez rá mutat néhány dologra. Talán túl nagy feneket kerítek a dolognak, talán épp ideje volna már nem a múlttal foglalkozni. El kellene felednem azokat a dolgokat és meg próbálni máshogy tekinteni magamra. Ő igy kezel, Chakna is elfogadót akkor mind hazugság lenne, én szörny vagyok.
- Én, félek tölle...
Egy reccsenő ág egy kis bokor zizegés. Már elég is volt halk elfujtott nyögést produkáljak. Miközben össze rezzenve lemerevedek egy pillanatra. Félek a kutyáktól vagy is a farkasoktól. Ha kisebb lenne, mondjuk egy pudli vagy mi, vagy vannak azok a pici kopasz kutyák, vagy azok a mopszok. Akkora lenne, nem lenne bajom, de a mérete nekem már sokkoló.
Szavait figyelmesen hallgatom és a lányról néhány ujj részletet tudok meg. Nem szaladok el, vagy ugrok fel. Csak egy szem szabad szemem kisé össze szűkül. Látszik arcomon is, hogy gondolkodom.
- Értem....
Mondom, halkan mi közben magam mögé pillantok a farkasbarkast keresve.
- Nem szeretem a vörösöket, sokan csak élvezetből, mások kínzása, vagy épp anyagiak miatt ölnek. Aki azért tette, ezzel mást mentsen, azzal nem törődve ezáltal mivé válik. Tehát a jó cél érdekében, azt talán idővel eltudom fogadni. Van neki elég türelme irányomba és kedves.
Mondom Békére pillantva és szavaimat komolyan gondolom, ezt láthatja és érezheti is.
Seishin
Seishin
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 447
Join date : 2017. Jan. 31.

Karakterlap
Szint: 30
Exp:
Erdőség Exp_bal3371/3500Erdőség Exp_ures  (3371/3500)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Bjarne Vas. Jan. 02 2022, 22:30

Hogy milyennek ítélem az évünk negyedik napját? Őszintén? Csodálatosnak. Kellemes, szinte már-már tavaszias friss levegő érezhető a környéken, az a féle, amit már-már harapni is lehetne. A tüdőm csak úgy szívta magába ezt a frissességet. Az új év első hete, legfőképp itt a SAO-ban leginkább a kölcsönös semmit tevéssel szokott zajlani, ahol próbálok semmit tenni. És miért kölcsönös? Mert ilyenkor kölcsönösen elvárom másoktól, hogyha én se akarok tőlük túl sok mindent, ők se rakják fel magasra a mércét velem szembe. Miután tehát kinyújtóztam egy szépet, és elégedett sóhaj hagyja el a számat, úgy döntöttem ideje indulni.
A 13. szint erdőséget választottam félálmosának. Hogy miért azt kérded? Mert kihalt. Így nem fogja, holmi mob megzavarni a kellemes erdei sétámat, legyen az magas szintű, vagy alacsony. Itt maximum emberekkel, ha összefutok, mely igazából számomra nem is olyan probléma, hisz mindig is társasági személynek tartottam volna magam, lazító sétát, meg az ember szívesen végez egy beszélő partnerrel. Természetesen nem hagytam, hogy figyelmem túlságosan elkalandozzon. Lehet, hogy lazítani szeretnék, de nem egy örök életen át. És hát valljuk be, azért történnek furcsaságok néha egy játékban.
Hogy volt célom a sétával? A levegőzésen kívül nem. Se nem vadászni, se farmolni nem terveztem ma, hisz mint mondtam az első hete a napnak, lazítással töltődik. Átlagban a valóságban is el-elhasználtam már ilyenkor pár szabit, hogy aztán újult erővel dolgozzam végig az évet. Mondjuk általában nem is használtam másra a szabadságaimat, ezért is örült talán a főnökség, ha végre, ha mást nem, de magam választom, mert mindig úgy kellett elzavarniuk pihenőkre. Engem nem zavart volna, ha kevés szabadnapom van, mert élveztem, amit csináltam, de a munkavédelmisek lehet nem örültek volna ennek annyira. Mindenesetre, bár főképp az útra fókuszálok azért figyelem a környezetemet, és ha kell elő is kapom fejszémet, ha veszélyeztetve érzem magam.
Bjarne
Bjarne
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 40
Join date : 2021. Dec. 26.

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
Erdőség Exp_bal1130/1200Erdőség Exp_ures  (1130/1200)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Mirika Csüt. Jan. 06 2022, 18:17

Idén először léptem be a játékba. Másodszor van lehetőségem megtapasztalni az újévi hajtást, hiszen ilyenkor egy jó másfél hétig majdnem teljes leállás van a karácsonyi ünnepekre, aminek viszont az a következménye, hogy az év első... hát, cirka két hetében káosz van. Nálam felvétel felvétel hátán, alig van vége egynek, már bőszen kell gyakorolni a szövegkönyvet a következőre, a rendezők is elvárják a feszített tempó miatt, hogy minél kevesebbszer kelljen megismételni egy-egy jelenetet, stb. Apát se láttam elseje óta, őt ismerve az elmúlt három napban egyáltalán nem is aludt, és karikás szemekkel görnyed a munkaállomás felett. Én is csak azért voltam itt, mert már nem bírtam tovább, muszáj volt valamivel kikapcsolni az agyam.
Normál esetben a céhkertben gyakorolnék, de már egy picit besokalltam az emberektől, hiszen a stúdióban tucatnyi hozzám hasonló szerencsétlen vesz körbe non-stop, szóval inkább kerestem egy teljesen véletlenszerű tisztást. És meg kell mondjam, elképesztően jól esett a friss, hűvös levegő a kihalt, végtelenül csendes, hóval borított erdőben. Nagyon ritkán éreztem magam ennyire élesnek, még Momo hátáról se hibáztam szinte találatot, pedig a repülés közbeni lövöldözést még szoknom kellett. Ráadásul Momo a szokásosnál izgágább volt a hó miatt, ami bár nem volt számára ritkaság, de rettentően élvezte például az olyan apróságokat, hogy ha megüti egy fa törzsét, akkor az ágakról lehullik a hó. Most éppen néhány hóembernek legkevésbé sem nevezhető hókupac építését követően az volt a feladat, hogy Momónak és nekem is el kellett találni őket, a sárkánynak tűzzel, nekem meg nyilakkal. A vezényszavaim valósággal visszhangoztak az üres erdőben, és minden egészen flottul ment, amíg úgy nem döntöttem, hogy a mutatványt ismételjük meg ezúttal úgy, hogy felpattanok Momo hátára. Eleinte még így se volt probléma, az az időszak már elmúlt, amikor végig azzal küzdöttem, hogy az állat hátán maradjak. Most már csak nagyjából a repülési idő felét töltöttem azzal, hogy az életemért kapaszkodtam, de ahogy nekem, úgy Momónak is szoknia kellett, hogy a hátán vagyok, és ha ezt egy pillanatra elfelejtette, akkor általában komoly problémába ütköztünk. Jelen esetben a sárkány túl szélesre vett egy fordulót, én pedig a kényelmesnek mondható ülőhelyem helyett hamar a levegőben találtam magam, ahogy néhány méter magasban fennakadtam, és a faágak recsegve-ropogva adták meg magukat a lendületemtől. A kiáltásom nagyobb volt, mint a baj, de azért így is elég nagyot estem @.@
Mirika
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 27
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal11225/10500Erdőség Exp_ures  (11225/10500)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Bjarne Csüt. Jan. 06 2022, 23:34

A békés sétám, melyet az erdőben terveztem véghez vinni… hogy is mondjam… elég jól kezdődött. Az erdő maga magányos volt és békés, igazából… még csak mobokkal se találkoztam. Szóval minden megvolt, ami egy nyugodt sétától elvár az ember. Jó… azért voltak rejtélyes, távoli zajok, melyeket nem tudtam hova tenni, de igazából, mivel nem túl sokat adtam nekik és rövidesen el is felejtettem őket, már semmi sem zavarhatta békés időtöltésemet.
Az idő melyet gondolkodással tölthettem, természetesen elég… masszív volt, hisz erről szólt maga az út is. Viszont talán pont emiatt, olyan dolgok is eszembe jutottak, miknek nem feltétlen örültem annyira. A kölykök, kik az árvaházba várják, hogy vége legyen ennek a sok bajnak. A gyenge és megviselt emberek, kik ebbe a jelenleg békésnek tűnő világba rekedtek. És Mia szülei, kik már mostanra biztosan belesüllyedtek komor mindennapjaik magányába. De hát sajnos én sem vagyok csodából. Ami a játékosoknak nem ment 7 év alatt, nekem se fog menni 2 alatt. Fájó, de sajnos erről szól az élet.
Ahogy komorabb gondolataim közt járva méláztam az itteni élet dolgain, egyszer csak egy váratlan sikolyt hallok közeledni… fentről. Eleinte nem is tudtam, mi folyik itt, azt hittem rosszul hallok, de végül megpillantom a furcsa formát, mi egyre közelebb kerül hozzá és az összetörő ágak utalnak arra, hogy lassan földet ér az említett dolog. Ekkor eszméltem fel, hogy egy ember, egy nő van veszélybe. Mire kettőt gondolhattam volna, lábaim futólépést diktálva megindultak és ahogy a nő kiért a lombkoronából, én magam is elrugaszkodtam. Az utolsó pillanatban elkapva a nőt, erős karjaim közé szorítom, ahogy csúszva tompítom az esést, elég durván végig karistoltam mindenem és a fejemet is nagy eséllyel párszor bevertem. De szerencsére ebben a világban nincs fájdalom és a lány zuhanását is tompították a faágak és nagy eséllyel én is, így miután biztonságba tudtam egy kicsit lihegve az adrenalintól, elfekszek a földön, amitől ő számára talán elég masszív mellkasomon támaszkodhatott, ha közben le nem mászott rólam. Miután a hirtelen káoszból kissé kijózanodtam, akaratlanul is felnevetek a helyzet abszurditásán, és ha a nő felé fordulok, egyelőre még fekve.
- Ha tudtam volna, hogy ilyen egyszerű errefelé, ilyen finom, csinos hölgyeket fogni, előbb ide jöttem volna. – nevetek fel ismét erélyes hangomon, majd, ha már nincs a mellkasomon, akkor felülve felé fordulok és végig mérem – Remélem nem esett baja a Kisasszonykának. Remélem nem gyakran szokott, így becsöppeni mások életébe, mert akkor ideje lesz aggódnom Önért Kisasszonyka. – mosolygok rá vidáman, próbálva ezzel is kissé megnyugtatni, ha esetleg kissé feldúlt még – Mellesleg a nevem Bjarne, de ilyen fiatal szépség nyugodtan hívhat úgy, ahogy szeretne. – ezzel egyszerűen feltápászkodok a földről, gyakorlatilag a nő fölé tornyosodva nem is picivel, hogy aztán akarva-akaratlanul a nő fejére rakom lapát kezeimet, hogy megdörgöljem picit fejét üdvözlésként.
Bjarne
Bjarne
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 40
Join date : 2021. Dec. 26.

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
Erdőség Exp_bal1130/1200Erdőség Exp_ures  (1130/1200)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Mirika Hétf. Jan. 10 2022, 19:50

Szerencsére (?) elég magasból estem, úgyhogy egyrészt a zuhanásomat tompították az ágak, még ha nyilván okoztak is néhány pixelsebet itt-ott, másrészt a pillanatnyi ijedelem után észbe kaptam, ami ha normális lennék, akkor nem segítene semmit, de én nem vagyok normális. Macska vagyok. Félig. Vagy hát... mondjuk úgy, hogy tíz százalékban. És mivel nem csak külsőségeket örököltem, de bizonyos tulajdonságokat, mint a szokásosnál érzékenyebb látás vagy a jobb hallás, ezért nem túl meglepő módon az egyensúlyérzékem is jobb volt, mint emberi formámban. Magyarul: képes voltam talpra esni. Eleinte kívülről nézve ez nagyon nem tűnt úgy, hogy sikerülni fog, de én tudtam, hogy elég időm van átfordulni hozzá. Vagyis... elég időm lett volna, ha a földet érés ott történik, ahol számoltam vele, de nem így alakult, mert valami hatalmas állat kiszemelt magának, és elragadott magával.
Amit viszont én az árnyéka alapján állatnak, mondjuk medvének vagy gorillának hittem, az nem egészen az volt. Legalábbis én még nem futottam össze egy olyan medvével vagy gorillával sem, ami a szája helyett a mancsaival ragadt volna magával. Az már más kérdés, hogy még egyszer sem ragadt magával ilyen állat, de ez most mellékes. És ráadásul mint kiderült, a "megmentőm" egy emberi lény volt, bár az alapján ahogy viselkedett, akár párnának is hívhattam volna, mert amikor megszűnt az oldalirányú mozgás is, konkrétan rajta ültem. Ahogy megállapodtunk, a medve, a gorilla és a párna után akár a hóember címet is ráakaszthattam volna, mert elég sok hó tapadt a fickóra esés közben.
- Oh... öh... persze, jól vagyok. És... maga nem ütötte meg magát? - pislogtam rá a nagydarab férfira, majd eszembe jutott, hogy talán le is kászálódhatnék róla, úgyhogy talpra tornásztam magam, és lesöpörtem magamról a havat.
- Izé... köszönöm - hajoltam meg tisztelettudóan, miközben az alak is talpra kászálódott, úgyhogy szembenézhettem a teljes valójával. Szerintem vagy kétszer akkora lehetett, mint én vagyok. Magasságban. Széltében meg vagy háromszor akkora.
- Én Mirika vagyok, ééés ha valaki ilyen ajánlatot tesz, akkor ne lepődjön meg, ha valami furcsa becenevet aggatok rá - reagáltam a váratlan bemutatkozásra, de őszintén szólva a férfi neve úgy hangzott, mint valami halandzsa. Az egy mondatra jutó szép szavak száma pedig meghaladta az egészségeset. Arról nem is beszélve, hogy még nyúlkált is, a keze elől reflexből el is hajoltam. Oké, nyugati a fickó, és azt vágom, hogy a nyugati emberek szeretnek tapogatni, de ő nem vágja, hogy errefelé ez nem szokás?
- Oh... - néztem fel, de ezúttal nem a hatalmas krapekra, hanem a még nála is hatalmasabb sárkányra, ami a férfi mögött landolt, meglehetősen erős hóvihart csapva a szárnyaival, és aggodalmasan morgott.
Mirika
Mirika
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 27
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség Exp_bal11225/10500Erdőség Exp_ures  (11225/10500)
Céh: Justice League

Vissza az elejére Go down

Erdőség Empty Re: Erdőség

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.