Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Erdőség #2

+6
Tachibana Makoto
Danee
Shukaku
Szophie
RenAi
Kayaba Akihiko
10 posters

1 / 5 oldal 1, 2, 3, 4, 5  Next

Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Pént. Feb. 28 2014, 00:00

Denee hülyesége már földet rengetett, és eddig én hittem magamról azt hogy nem tudom hol a határ… >< A két lány a megbeszéltek alapján útra kelt a másik irányba, míg nekünk maradt a másik útvesztő. Az erdő ijesztő lehet, és még inkább az ha bele gondolok hogy egy ilyen jómadár fog elkísérni az utamon. A rájátszott istenfájdalmára csupán megvontam a szemöldököm, majd mikor válltot és édes kisfiúként várta a dolgokat akkor szintén megpattant bennem valami… de ez még nem elég… amikor azt a mondatott üvöltötte úgy hogy céhtársam is hallja, a másik lányról nem is beszélve hát… azt hiszem akkor hozom el a világvégét…. de más ötletem támadt. ~ Hehh, ha hentai dolgot akar akkor megkaphatja…. >< …~ Mérges voltam amiért így megalázott előttük hisz én sose tennék olyat…főleg ha Ő is szeretné… >< De ez ellen most kivételt teszek… >< Az inventorymat lenyitottam és máris a kezembe termett az amit én annyira szerettem volna… egy ostor… >< Amilyen gyorsan csak tudtam, neki löktem Deneet egy fának, majd kikötöztem oda, úgy hogy a csomó az lentre és hátulra kerüljön… mindezt pár pillanat alatt ha sikerült, így másképp folytattam a dolgokat.
- Én nem is csinálnék olyan dolgokat. – Fontam karba a kezem. Legszívesebben a lányokkal tartottam volna Deneet itt hagyva mint valami jelző hogy ide kell visszatalálnunk… de már másképp beszéltük meg… Ügyet sem vetve a fiúra otthagytam és elindultam egyedül a másik irányba. Igaz volt némi lelkiismeret furdalásom a fiú miatt, de úgy voltam vele, Ő kötekedett velem és a humorommal… >< Bentebb érve az erdőben, egy furcsa nesszt hallottam így megálltam. A kardom a kezembe hívtam, majd el is tettem… mikor rájöttem hogy elég csak megérintenem az állatot… a nagyobbik bokorban mocorgott valami… >< Bele ugrottam hát, és megérintettem egy szarvast. Hehee van egy pontunk. o/ Majd újból neszelést hallottam de most a hátam mögül oO

/Danee ha hagytad magad kikötni akkor ki is tudsz szabadulni, és vagy utánam esetleg a csajok után menni. Razz /
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Pént. Feb. 28 2014, 19:28

Ai veszedelmes. Ez hamar tudatosult bennem, mert bepipulva elővarázsolt egy ostor. Nekem meg épp csak annyi időm jutott reagálni, hogy egy nagyot nyeljek, már épp mondani akartam, hogy ostorozásról szó sem volt, és annyira azért nem kell perverznek nézni, mazonak meg pláne nem, amikor egyetlen nagy erejű lökéssel neki taszított a hátam mögött lévő fának. Egy lány arrébb tudott lökni. Úristen! Milyen ereje van ennek a kislánynak, pedig ki se lehet nézni belőle, és az ostor, most tényleg, meg akar ostorozni, vagy valami...

- Ai-chan, nem kell ennyire komolyan venni ám... - próbáltam menteni a helyzetet, de valójában kicsit féltem tőle, hogy mit fog tenni, azzal a hatalmas erőkülönbséggel. Talán még neki is van súlyemelése, mint Szophienak? Elvégre egy cégből jöttek! Sose lehet tudni.

Részint félve, részint meg kíváncsiságtól hajtva hagytam hogy azt tegye amit akar, de az ördög nem aludt bennem, és az agyam egy apró zugában, azért reménykedtem egy érdekes végkimenetelben. Elvégre három lány... még sosem próbáltam hárommal egyszerre, meg a dominát se...

De csak szimplán ott hagytak. Vártam egy ideig hogy visszafordul valamelyikük, de úgy tűnt ezt valahogy komolyan gondolta Ai-chan. Úgyhogy pár perc múltán mocorogni kezdtem, s mázlimra a kötél  hamar megadta magát. Ezek szerint mégsem szánt a vadak eledeléül. Nem tudtam eldönteni mit is gondoljak most róla, az hogy itt hagyott, eléggé elcsüggesztett, de a tény, hogy a kötél nem volt bonyolultra csomózva, s némi mozgatással kiengedett annyira, hogy kiszabaduljak, megint más gondolatokat ébresztett bennem.

Nem kezdtem el futni utánnuk, s ha már Shu láthatóan pikkelt rám, hát inkább mégis Ai nyomába eredtem. A lábnyomokhoz és letört gallyakhoz jártasság se nagyon kellett, a kintről hozott ismereteim alapján is követni tudtam lassan.Így, őt keresve bukkantam rá a fák között Ai helyett néhány legelésző gazellára. Nem mintha túlságosan odaillőek lettek volna, így utólag jobban belegondolva, de ez akkor a fenét se érdekelte, lélegzetem visszafojtva meredtem mozdulatlanná, amikor egyikük a fülét hegyezve sandított a terebélyes fa törzse felé, ami mögött meghúztam magam. Sikerült elcsendesítenem az éberségét, mert amikor kirobbantam a fa mögül, még mind gyanútlanul álldogált a zöldet pusztítva.

Mondanom se kell szétrebbentek a hangomra, de egyikük farára sikerült nagyot csapnom mielött az erdő fái közt elveszett volna.
Állal előre csapódtam be az avarba, de csak mosolyogtam. Az első vad "elejtve", nekem pedig az ég világon semmim se fájt.

Folytatva az utamat, hamarosan ráakadtam a lányra, s bár egy kunyi pontom se volt lopakodásból, azért csak megpróbálkoztam vele, ha esetleg sikerrel járva mögé settenkedek, akkor befogom a szemét.
- Na ki lehet az? - tettem fel a kérdést negédes hangon

//Íme, nálam is egy Gaz gazella-gizella landolt mint első zsákmány, és ezzel túl is estem a tűzkeresztségen. Elvesztettem a vadász-szüzességem!  Embarassed 
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie Vas. Márc. 02 2014, 14:49

- Túl sokat játszik. Felnőhetne végre. - forgatta szemeit a farkas. - Hehh.. még elválik, volt-e jó aban, hogy megismerkedtünk. - állt fel helyéről a farkas, és mellső lábait előre tolva, fenekét megemelve nyújtózott egyet. - Csak tőled függ ez. - mondta még a sárkánynak, és az idomárok felé fordult, akik mintha nem jönnének ki maradéktalanul. Ez fura. Közben elgondolkodott. Nem volt biztos abban, szüksége van-e más petek megismerésére. Hatin kívül persze. Ő rendes. Meg az a macskáktól szerencsére távol álló.. mi is a neve. Na, ő is elviselhető. Ám ott volt Falat, az az idegesítő kis kebelgyík. Csak fogpiszkálónak való. És a tűz ló.. semmi haszna nincs. Meg az az idegesítő főnix.
- Regi.. - szűrte a fogai között. - Ő az egyetlen, aki közém, és a legerősebb pet cím közé áll. Ám ezen változtatok. Le fogom egy napon darálni azt az akadékoskodó madarat. - morogta, miközben tekintete mintha a ködös jövőbe tévedt volna..
- Vá..várj egy percet! Mégis milyen munkamegosztás ez? Azért a lecsapásba én is bele szólnék.. Csak aztán le ne maradj! - vakkantotta, és előre futott. Természetesen nem esett nehezére leehagyni pet társát a szintkülönbség és pontok miatt. Ám annyira mégsem előzte le, hisz repülve az út egyszerübb, mint fákat kerülgetve, és mert nem is akarta elhagyni Timudust. Persze azért látszott gyorsasága, futott, hogy megmutassa, ki a domináns, aki gyorsabb természetesen, és nem kétséges, hogy jobb is. Hisz mindenkinél jobb. Csak Regi, az a nyomorult madár..

Elképedve néztem a lányra, aki egyik pillanatról a másikra támadott rám egy egyszerű szóhasználatbeli dolog miatt. Nem elég, hogy kiabál velem, de még azt is az orromra köti, hogy mennyire rossz idomár is vagyok, amiért ennyit sem tudok. Valóban nem tudtam, hogy beszélgetnek. De honnan tudtam volna? Vezér nem állt szóba senkivel Hatin kívül, vele meg ember nyelven beszélt. Meg hát.. a valódi világban eszébe jutna az embereknek, hogy az állatoknak ez lehet egy külön nyelve?. Ha ott nem volt, én.. nekem.. eszembe sem jutot, hogy itt lehet. Hogy így kommunikálhat sárkány farkassal._. Persze, ő érti is.. Egyértelmű, okoska, mindent jobban tudsz!
És mintha ráébredt volna cselekedetére, elkezd bocsánatot kérni. Persze, engem már nem csapsz be! Lenézel engem! Kimutattad a fogad fehérét, ezután nem dőlök be a kedves álcának! ><"
- Rendben. - mondtam csendesen, még mindig megszeppenve az elöbbitől, és elindultam Shu, meg a két hirtelen rohanás-repülésnek eredő pet után.
Nemsokára zörgést hallottam a bokorból. Jeleztem a többieknek, és Vezérrel rögtön rá is vetettük magunk a.. gazellára. Az erdő közepén egy gazella? No mindegy..
Vad gyorsasággal eredt futásnak, hosszú szép lábain, ám akkorra már mindegy volt. Elkaptuk hozzáért Vezér. Győzelem! Az első vad, amit fogtam..
És Shuék is fogtak egyet ezalatt, egy vaddisznót. Mondtam volna, hogy gratulálok, vagy ügyesek, vagy valami.. de úgy is tudják magukról. És mit érnének az én dicséretemmel, amikor úgyis lenéznek? Egy idomár, aki még csak a pet nyelvet sem ismeri. Remek.>.> Ezek.. de hisz ezt a szót én emberekre is szoktam használni._. Nem értem a különbséget. Mentségemre szóljon, külföldi vagyok. Örülök, hogy beszélni tudok._.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12046/10500Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Vas. Márc. 02 2014, 15:23


Timidus lassan ereszkedett le, a már üressé vállt területre és végigjáratta a tekintetét az alant lévőkön. Shukaku felé csak biccentett, megdicsérve az ügyességét, azonban azt érezte, hogy a farkasnak több kellett, hiszen vele sokkal újabb az ismeretségük. Ezúttal emberi nyelven szólalt meg, hiszen ő is észrevette, hogy valami gond van a két idomár között, így jobbnak látta, ha a lány is hallja a dicséretet.
-Gyors vagy, és ügyes harcos. És ahogy látom, a munkamegosztást is jól megtanultátok már. Szépen dolgoztok együtt. Nagyon jó páros.
Ezután a társa felé fordult, és kiegészítette a biccentést szavakkal is.
-És te is ügyes voltál. Ahhoz képest, hogy nincs lopakodás jártasságod… hmm…
~Persze ha én nem szólok, akkor tuti nem veszed észre, szóval nekünk is remek a csapatmunkánk. Persze ez csak természetes.~

És utána is hangosan, emberi nyelven folytatta, ezúttal a pet felé fordulva, mintha csak hozzá intézné a szavait, de ügyelt arra, hogy a másik idomár is hallhassa, aki láthatóan valamiért bedurcizott a társára.
-Egyébként meg így is eddzünk, és tanulunk. Ők pedig még játszhatnak is. Tiszta haszon! Shu úgyis ritkán van emberek között, jót tesz neki, ha kihozom egy picit a saját fajtája közé…
Majd mielőtt a lány bármit is mondhatott volna, már el is fordult, és csak a farkas számára érthető csipogással fejezte be a mondandóját.
-Ahogy látom gyorsaságra pakoltatok. Sokkal több, mint az enyém. Ezért is gondoltam, hogy neked a cserkészés és az üldözés lenne a jobb poszt. Gondolom a kitartásod is nagyobb lehet, így több ideig tudsz futni. Lecsapni viszont csak rövid időbe telik és a levegőből könnyebb is, ezért osztottam ezeket a feladatokat magamra. Egyébként ki az a Regi?  
Ezalatt Shu még inkább lesütötte a szemeit és csak a földet bámulta. Megbántotta a lányt, pedig nem akarta, csak hirtelen dühös lett, és nem tudta volna újra ugyanazokat a köröket lefutni, amit Alexel már megtett. Abból bőven elege volt már jó időre. És az is dühítette, hogy Danee sem változott amióta utoljára látta, és láthatóan nem csak őt részesíti ebben a kitüntetett figyelemben, hanem bárkit játszi könnyedséggel sértegetett. Félt attól, hogy mit tenne, ha a fiú megint kikezdene vele. Egy pillanatra felnézett, kereste a lány tekintetét, és halkan, nyöszörögve szólalt meg.
-Tényleg ne tessék haragudni… én… nem akartam… és… Timidusnak igaza van…
Lehajtotta a fejét, és bár haragudott a sárkányra, amiért ilyen helyzetbe hozta, vitatkozni nem tudott vele, és nem is akart.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie Vas. Márc. 02 2014, 17:39

Néztem még hosszú ideig az elszáguldó gazellát. De lényegtelen, hogy ott fut. A tapintása még a tenyeremben van. És ez újra csak azt jelenti, hogy nyertem.
És ezt a sárkány is észrevette. És megdicsért. Miért is váltott viszont hirtelen ember nyelvre? Jahh tudom. Hogy a hozzám hasonlók is értsék, amit mond. Hiszen természetesen én nem vagyok olyan jó, hogy ezt is tudjam. Nem figyelek annyira a petekre. Én csak egy.. egy.. nem is tudom, mi vagyok. Senki? Nem, annál rosszabb. Valaki, egy értéktelen valaki, aki semmit nem tud a saját társáról. De legalább együtt dolgozni tudunk. Ennyi idő után lehetetlen másképp tenni. Gyors és ügyes.. Persze, a pontjaim azok. Kedvtelenül ácsorogtam, lecsüggesztett fejjel. Aztán megragadta egy dolog a figyelmemet. Füleltem még egy picit, de ezek után csak a csipogást hallottam. A petek pet nyelvre váltottak újra.
Shu ritkán van emberek között? Hasonló lehet, mint Zu. Vagy Ozirisz is ilyen volt régen, ha jól emlékszem. Egy kis bátorítás rá férne.. talán. De.. mégis ő volt az, aki goromba volt velem.>.< Pedig én tényleg nem akartam, én csak.. És lehet, hogy ő is csak.. Áhh, nem szabad durcásnak lennem. Ha tényleg gonosz, akkor úgyis újra gonoszkodni fog. Én pedig várni fogom a pillanatot. Viszont addig jól el is szórakozhatunk.
Elmosolyodtam, és a kisujjamat nyújtottam felé.
- Béke? - kérdeztem, miközben fejemet épp az ellenkező irányba fordítottam. - Az a kifejezés.. csak.. én nem úgy értetem. - magyaráztam kissé esetlenül. Nem is tudom, mikor fordult elő velem utoljára, hogy valaki így leharapta valamiért a fejemet. Nem mostanában volt, az biztos..
- Emberekre is szoktam használni. De ha nem szabad.. Nekem senki sem mondta, hogy nem szabad. Én.. - nem tudom még olyan jól a japánt. Persze azért te is lehettél volna kedvesebb. - akarta mondani, de az utolsó szavakat már nem mondta.  Nem akarództak kijönni a száján azok a szavak. És talán ez nem is baj.
- Egyébként miért nem tegezel? - emeltem föl szemöldököm, miközben fejemben a tessék szó visszhangzott. De nem, mert az előbb meg tegezett. Most meg megint nem. Én.. nem értem.

Közben Vezér büszkén húzta ki magát a dicséreteket hallva. Az elismerés tetszett neki. Igen, ez a sárkány látja az ő nagyságát! Valaki, aki meglátja, milyen nagy is ő. Meg a gazdája is. Természetesen ő is. Hiszen megfelelő nevelésben részesült.
- Ti is igazán ügyesek voltatok. - préselte ki magából ő is a dicsérő szavakat. Nem nagyon szokott ilyesmit mondani, de ha valaki megérdemli, akkor miért ne mondja.
- Igaz! - ragyogott fel a szeme. - Ez is egy edzés. Sőt.. nehezebb, ha azt nézed, hogy nem is sebezheted meg az állatot. Vigyáznod kell! - ezzel lelkesedés gyúlt lelkében, és ezzel a tűzzel vetette bele magát újra az erdőbe. - Már nincs messze a tó! - kiáltotta.
- Talán igazad lehet. - húzta el a száját. - Akkor én leszek az, aki a karmaid közé űzi a vadakat! - húzta ki újra magát, amint értelmezte a neki szánt dicső feladatot. Ez igazán farkasoknak való munka!
- Regi egy főnix. A játék legerősebb petje, és örök riválisom. - morogta aztán gyűlölettel. - Egyszer viszont le fogom előzni, és akkor én leszel a legerősebb! Egyébként a sors fintora, hogy a gazdám viszont kedveli az ő gazdáját. - nézett Szophiera. Mondjuk ő kit nem kedvel? Ohh.. várjunk! Ayanit. Meg mintha Shukakut sem.. de, most mégis úgy tűnik, mintha jóban lennének. Már megint ez az összevisszaság. Így lehetetlen kiigazodni ezen az idomáron.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12046/10500Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Vas. Márc. 02 2014, 18:22


Shu egy pillanatig csak nézte a lány kinyújtott kisujját, de gyorsan összekötötte a mozdulatot a kézfogással, és beleakasztotta a saját ujját, a felé nyújtottba. Azon még el is gondolkodott volna, hogy ez csak egy kis kézfogás-e, azaz valamiféle kisebb béke… fegyverszünet jele, de azt már egyáltalán nem értette, hogy Szophie miért nem néz a szemébe, miközben hozzá beszél. Szólni azonban nem szólt közbe, amíg a lány beszélt, udvariatlanságára pedig nem hívhatta fel a figyelmét, hiszen pont ez okozta az előző sértődést is, így csak biccentett, és halkan megismételte a szót.
-Béke. Köszönöm. És… én…
Egy pár pillanatig kereste a szavakat, és a lány tekintetét, ha az végre felé fordult.
-Mert úgy illik. Főleg, miután megsértettem Szophie-sama. Igyekszem udvariasan viselkedni ezentúl. Megígérem.
Ezalatt Timidus becserkészte, majd elfogta a második áldozatát is. Nem volt nehéz a farkas gyengéit kipuhatolnia, és hiúságára hatva máris kijátszania. Persze mindezt csak a jó cél érdekében, hogy ne morcogjon annyit, és ő is élvezze a játékot.
-Nagyon szívesen, és mi is köszönjük.
Hajtotta meg a fejét kissé, de túljátszani azért nem akarta az alázatot. Nem állt jól neki.
-És lehet, hogy valóban nehezebb. Nagyon kell vigyáznod. Még szerencse, hogy ilyen ügyesek vagyunk.
~De azt szerintem csak te tudod, hogy miért nehezebb. Ha nem akarok sebezni, akkor nem sebzek. Ha vigyáznom kellene, akkor soha nem tudnék fogócskázni, vagy bármilyen komolyabb játékot játszani másokkal, mert mindig félnem kellene. No mindegy, ha te ezzel tudod magad nyugtatni, akkor az nekem csak jó. Az meg természetes, hogy nekem van igazam, nem pedig csak talán.~

Azonban a gondolatai közül semmit nem osztott meg a másik pettel, mindössze biccentett, füttyentett egyet Shukakunak, és bevetette magát a farkas után.
~Mert akkor leszel a legerősebb, ha legyőzöd a másikat. No persze! És majd a végén koppansz kutyuli. Tapasztalat is kell ám. Ha csak végigrobogsz a szinteken, akkor erős leszel ugyan, de nem a legerősebb. No de mindegy, ha neki rivális kell… sokkal nagyobb feladat mondjuk egy makacs Bunkóval beláttatni, hogy nem neki volt igaza. Na az minden szintet megér!~
Megforgatta a szemeit, de ezt a farkas már nem láthatta. Shu újra biccentett a lánynak, és lassan elindult Timidus után, hogy séta közben is tudjanak beszélgetni.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Hétf. Márc. 03 2014, 19:44

Danee… jó srác lenne… igen, csak fura… magam sem tudom miért de frusztrál a viselkedése. Persze Ren is viselkedett már érdekesen, de Ő maximum a bugyimat akarta meglesni, természetesen feleslegesen. Ugyanakkor Zhelnek is voltak furcsaságai… igen, egyszer a szüzességem volt a tét az egyik harcunkba… igen, döntetlennel végződöt, és erős a gyanúm hogy a srác játszotta így a lapjait… Idegesítet… Most megjelent a harmadik ilyen személy is az életemben, Danee formájában. Talán erős volt az hogy kikötöztem, de ha ezek után sem veszi a lapot akkor feladom, nem tudok mit kezdeni vele… Sőt erősen él bennem az a gondolat hogy mindez a haloween-i bálon történtek miatt van. Igen, biztos is hogy arra vezethető vissza, mivel akkor egészen más volt. Akkor jól éreztem magam vele, de most csak kínos helyzetekbe hoz méghozzá elég sűrűn, még az is lehet hogy szándékosan csinálja, lehet így akar bosszút állni, nem tudom. Mint ahogy azt sem hogy mit kezdjek vele, ha bele megyek a hülyeségeibe azzal csak adom alá a lovat, de ezzel a viselkedésemmel is bántm… vajon bántom?... Nem tudom hogy miként érez igazán, hisz mindent a bohóckodós maszkja alá rejt. Tudom, szinte érzem…hogy miért? Mert én is csináltam már ezt és tudom hogy nem jó, én akkor legbelül féltem… féltem hogy nem fogadnak el, féltem hogy nem vagyok elég jó másoknak. Vicces akartam lenni, azt szerettem volna csupán hogy megnevettessek másokat, akkor is ha mindeközben önmagamat tapostam, és aláztam porig. Azt mondtam magamnak hogy nem fáj, hogy ez így jó… jó mindenkinek…de nem volt. Legfőképp nekem nem.

Sikeresen elkaptam egy szarvast, meg is lepődtem igaz csak a lapockáját érintettem meg, de mégis mesés álom volt számomra, hogy meg tudtam tenni egyes egyedül. Győzelmemnek nem sokáig örülhettem, az avar halk roppantását hallottam mögüllem, és már nyúltam is a kardomért, hogy hátra forduljak, de ekkor egy pár kéz takarta el a szemeim, és a hangját is hallottam. Fejben már meg is leltem a választ. „A végzetem aki megrövidíti az életem…” de a számon más mondat hangzott el.
- Ezek szerint kiszabadultál... – Nem tudom … azt hiszem kedvesebnek kellene lennem vele, de a viselkedése miatt nem tudtam hogy is reagáljam le. Megfogtam a kezeit és leemeltem az arcomról, hacsak nem tette már meg hamarabb.
- Uhh, két pont! *-* – Lelkendeztem, alulra fókuszálva ahol ugyanis ki jelezte a mi és az ellencsapatunk pontjait.
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Kedd Márc. 04 2014, 00:55

- Hai... - vettem el a kezeimet a szeme elől, bár láttam, hogy ha nem így tettem volna, ő is kisegítette volna magát. Legalábbis, az arc felé lendülő kezek erről tanúskodtak
Nem tudom mi lelt, de ahogy némi illedelmességet gyakorolva hátrébb léptem, a fák levelei közt átszűrődő fényben olybá tűnt, mintha a lány akivel csúffá tettük egymást, s akivel felszínre úsztam a medencében... aki a karjaimon pihenve repülte be velem a tánctermet...
A szemeim előtt a mesék tündérévé vált, ahogy napsugarak fátyla gyengéden ráborult
- RenAi-sama - ejtettem ki a nevét csodálattal telve
- Uhh, két pont! *-*
- Omedeto, Ai-san! - tértem magamhoz a révület-szerű állapotból, s fegyelmeztem meg magam, tiszteletteljes, formális hangvételt megütve
- Egy gazella - közöltem röviden, nem szándékoztam kérkedni vele, s ezek szerint ő is épp úgy sikerrel járt, mint jómagam.
- Ha tartunk valakitől, bolonddá tesszük... vagy... - tettem lélegzetvételnyi szünetet - magunk válunk bolonddá, mielött, ő tehetné meg ezt velünk - eszembe jutva gyorsan lekaptam a fejemről a még mindig ott virító fehérneműt, és sietve a zsebembe gyömöszöltem
- Ne haragudj, kérlek, tudom, mélyen megsértettelek, illetlen viselkedésemmel! Ártatlan mókának szántam csupán, melyen mind jót nevethetünk... nem mértem fel tettem súlyát...
Mellé léptem, a napfényfátyolba
- Ha még nem késő... - tenyerem lágyan a vállára helyeztem
- ... köszönöm, hogy elsőre bizalmat szavaztál nekem mint vadász társadnak!
Szelíd mosollyal fordultam felé, s mint egyenlő félnek, lapogattam meg a vállát finoman, épp csak jelzésként. S hogy ne vegye tolakodónak a gesztusomat, le is emeltem karcsú válláról a kezem. Még mindig tüneménynek láttam, ahogy ott mellett állt, kék haja csak még inkább a könnyű-léptűek fantázia-szülte fajára emlékeztetett
- Tudod, Ai-san, most éppen úgy nézel ki, mint egy elf... vagy... egy tündér! - engedtem meg magamnak egy halk kacajt, ahogy ezt kimondtam, s a nevetés nem is neki szólt sokkal inkább, ennek a naiv képzeletemnek
- Nagyon szép vagy... - valltam be őszinte áhítattal
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie Kedd Márc. 04 2014, 19:51

O.o Túljátssza a szerepét. Ezzel akarja leplezni a gonoszságot, ezzel az ártatlansággal és illemtudással. Ám engem nem csap be! Sőt, ettől csak még gyanúsabb. Udvarias. Ez neked udvarias?! Nekem csak olyan érzésem lesz tőle, mintha már idősödő nénike lennék.>.>
- Ugye.. tisztában vagy vele, hogy talán alig két-három év van közöttünk? - kérdeztem, végigmérve a lányt. Nem tűnt annyira fiatalnak, sőt. Csak első ránézésre és viselkedésre. Még nem volt teljesen felnőtt. Ám nagyjából abban a korban lehet, ahol ennek fordulnia kell. Nem mintha én felnőttem volna azóta akármilyen értelemben is.O.o Sőt... És éppen ezért nem magázhat engem. Elegem van ebből. Az persze más, ha egy üzleti helyzetben vagyunk, vagy valami. Ám itt nem abban, közel sem abban vagyunk.
- Kérlek, NE magázz. - mondtam, nyomatékosítva a "ne" szót.
- Inkább mesélj még.. Biztosan közel állsz a petekhez. - ekkor Timidusra néztem, aki kijelentette az előbb, hogy a lánynak a "saját fajtája" között is el kellene töltenie egy kis időt. Szóval akkor.. ő talán mindig a pet társaságában van. Sőt, a Young Justicet ismerve petek társaságában. Hisz ott szinte csak idomárok kaptak helyet. - Van valami különös még, amit megtanultál róluk? Ez a beszédes dolog új nekem, mint ahogy a mobok útvonalnak dolga is.. - utaltam a régi témákra. - Sosem jutott eszembe ilyesmikre odafigyelni. Az apukád foglalkozása miatt állnak ilyen közel hozzád az állatok? - halmoztam el kérdéssel a lányt. Nem felejtettem ám el, amit az elején mondott. Vajon akkor erdőben laktak? Vagy legalább sokat járt oda? Biztosan. Csodás gyerekkor lehetett. Egy városi légkör tejesen más, ebben biztos vagyok. Én sem szerettem sosem, amikor be kellett menni napokra Londonba. Utáltam a tömeget. Jéé.. Ez a tulajdonságom megmaradt.
Vezér füle hegye megmozdult, és kicsivel később fejét is a föle irányába fordította. Morgás tört elő torkából. Újra talált valamit. *-* Remélhetőleg valami elkaphatót. Hirtelen minden kérdésemről megfeledkeztem, és mint ragadozó a prédájára, csak a vadra koncentráltam. Két irányból indultunk a bokor mögötti terület felé el. Lassan, bekapcsolva lopakodásunkat. Végül egy nagy ugrással rávetettük magunkat "áldozatunkra" . Jó dolog ez a vadászat.


Fogtam egy Borzot.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12046/10500Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Kedd Márc. 04 2014, 20:38


-Izé… nem. Nem vagyok.
Rázta meg a fejét gyorsan és határozottan a lány, és újra elpirult.
-Nem… nem szoktam megtippelni az emberek korát, mert mindig megharagszanak, ha ezt teszem. Ezért is… ezért is szoktam például napszaknak megfelelően köszönni. Mindig az van, hogy ha sziát köszönök, akkor megharagszanak, hogy tiszteletlen vagyok és pimasz, ha meg csókolomot, akkor ne nézzem őket ilyen öregnek. Főleg a nénik. De… de magázódni azt mindig szabad, mert az a tisztelet jele.
Kicsit elgondolkodott, de azután úgy döntött, hogy jobb, ha kifejti, hogy miért is használta ezt a megnevezést.
-Azért hívtam önt… izé… téged… szóval azért hívtalak samának, mert biztosan idősebb vagy nálam… mert majdnem mindenki idősebb nálam akikkel eddig találkoztam, és nem szerettem volna, hogy megint megharagudj.
Újra lesüti a tekintetét, és elhúzza a száját.
-De… most akkor megint megsértettelek azzal, hogy nem akartalak megsérteni.
~Tuti felnőtt! Csak a felnőttek bonyolítják túl ennyire, és emiatt nem lehet rajtuk kiigazodni.~
-De… akkor nem foglak magázni. Hanem tegezni foglak. És te is engem… bár te eddig is ezt tetted.
~Pedig meg sem kérdeztél. Ha ugyanolyan fiatalnak tartod magad, és én magázva kezdtem beszélgetni, akkor úgy illett volna, hogy te is úgy folytatod, és megkérdezed, hogy tegeződhetünk-e. De… mindegy! Ha ezt is elmondom, akkor még jobban megsértődsz, azt meg nem szeretném. Különben sem akarom, hogy engem bárki is magázzon.~

De amennyire elszontyolította és lekötötte a megnevezés problematikája, annyival inkább felvidult, hogy a lány érdeklődik a petek felől, meg azt várja, hogy meséljen. Elmosolyodott, majd szólásra nyitotta a száját, de azonnal be is csukta, és fürkészni kezdte a lány tekintetét.
-De… ha most elkezdek mesélni… akkor ugye nem sértődsz meg megint azon, hogy valami olyat tudok esetleg amit te nem? Ugye nem? Nem akarom, hogy tudálékosnak vagy okoskodónak higgyenek! Csak… csak nagyon érdekelnek az állatok, és sokat tanultam róluk kint is, meg itt is, és emiatt tudok sokat. Más dolgokról pedig biztosan te tudsz nagyon sokat, amikről én például semmit sem. Szóval csak akkor szeretnék mesélni, ha nem bántalak meg vele…
Hangja újra elhalkult, és nagyon remélte, hogy azzal már tényleg nem tudja megbántani, ha ennyire figyelmes. Ez a lány fura módon mindent sértésnek vett, de a kérdést már csak nem tudta sértésnek venni. Legalább is Shu nagyon reménykedett ebben. Válasz helyett azonban a lány a farkas felé fordult, és Shu is hasonlóképpen cselekedett, bár ő nem indult el, csak nézte, ahogy a kis csapat becserkészi az áldozatát, majd lecsap az odújából kirohanó borzra. Shu természetesen elállt a zömök állatka útjából, hiszen kétszer megfogni ugyanazt a vadat nem lett volna nagy kihívás, főleg egy ijedt állatot, így hagyta, hogy elmeneküljön. Timidus persze erre csak megcsóválta a fejét, de nem mondott semmit. A sárkány egy bokor fölött lebegett néma csendben, és bőszen vigyorgott. Olyan halk volt, hogy még a szárnyait sem lehetett hallani, és a lehető legkényelmesebb, szinte fekvő pózban figyelte a többieket, majd elengedte magát, és egyszerűen belezuhant a bokorba, ahonnan ki is futott egy rémült állatka.
-Kellemeset a hasznossal!
Vihogta a sárkány, és elnyújtózott a megtépázott bokron.


"Ein Wiesel
saß auf einem Kiesel
inmitten Bachgeriesel."

Fogtam egy menyétet! \o/
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Pént. Márc. 07 2014, 17:09


A fiú hamarabb leengedte a kezét, így az enyém pár pillanatig a levegőben megdermedve maradt míg felé fordultam majd leengedtem én is. Danee furcsán pillantott rám, de ügyet sem vetve rá, néztem a jobb alsó sarokba és láttam hogy pontjaink növekedett eggyel. Tehát ő is sikeresen megérintett egy vadat. Majd megemlítette hogy egy gazellát fogott meg, mire én is eldicsekedtem.
- És egy szarvas. – Húztam ki magam büszkén, csípőre tett kézzel. Hehee, első vadam *-* A srácon még mindig ott virított a bugyi, szóval inkább rá sem néztem, mármint kerültem a feje területét a szememmel… a mondatát nem tudtam komolyan venni és nem is értettem igazán, csupán felszínesen… de a válaszomhoz az is pont elég volt.
- Én nem azért csináltam veled azt amit, csupán meg akartalak leckéztetni hogy tudd az ilyesfajta viselkedés nem ide való… pasik között biztos menő lehet, de most képzelj el engem egy gatyával a fejemen… nah ugye hogy hervasztó? Sőt inkább groteszk és röhelyes. Vicces akartál lenni értem én, és ezzel nincs is gond, csupán azt felejted el hogy a rájátszás nem vezet jóra, ugyanakkor ha csupán önmagad vagy az is bőven elég… legalábbis nekem biztosan, de szerintem másoknak is. – Magyaráztam miközben levette a bugyit a fejéről. Magam sem értem hogy juthatott ilyen az eszébe… >< De valószínű csak azért mert nőből vagyok, más a gondolkodásunk, ez már bizonyított tény. Majd illedelmesen bocsánatot kért, amin meg is lepődtem a húzásai után, nem vártam tőle. De úgy látszik tényleg jó srác, csak nem épp helyesen kezelte a helyzetet amit ugye saját maga teremtett önmagának… és persze én is rásegítettem. Most már tényleg rosszul éreztem magam attól ahogy bántam vele, de… talán kellett neki. Most úgy néz ki okosabban fog viselkedni, és remélem nem csupán a naivitásom vezet megint félre.
- Izé… én is bocsánatot kérek amiért le „csapat bolondja”- ztalak, és azért is amiért kikötöztelek, de… a  german suplexet azért megérdemelted. – Kacsintottam és öltöttem ki rá a nyelvem, jelezve hogy nem rosszból mondtam.
- Bizalmat szavaztam mert cselekedeteid ellenére megérdemled, nem foglak kitagadni, és megtagadni tőled a játékot, te is ugyanúgy összegyűlytötted a dolgokat, plusz mivel ide találtál már jelentette hogy érdekelt, így jogod van ahhoz hogy velünk játsz. – Magyaráztam neki, remélve hogy nem magyaráztam túl…>< Amikor megdícsért és elfnek nevezett, hirtelen nem tudtam hogy reagáljam le és csak reméltem hogy nem valami trükk amivel kínos helyzetbe akar hozni.
- Izé.. köszönöm. – Fordultm el, mivel elpirultam, és egyáltalán nem akartam hogy lássa, nem akartam fegyvert adni a kezébe. Pár pillanat után megszólaltam.
- Folytassuk! Az ellenfeleink már igencsak beelőztek. >< Nem hagyhatjuk magunkat! – Jelentettem ki az utolsó mondatot már felé fordulva.
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Vas. Márc. 09 2014, 11:07

Tudtam, hogy vaj van  fülem mögött, és talán egy kicsit sok volt a jóból, mármint a csínyekből, de végül is, eleddig minden apróságért megkaptam a büntetésem.
Most azt a kedves, játékos lányt gondoltam, hogy megtalálom, akit eddig Aiban láttam.
Jó is volt látni, a büszkeségét, amit az elkapott szarvas miatt érzett, akkor tényleg úgy éreztem, hogy most játszunk, hogy ez valóban egy játék csupán.

De aztán valami egészen mást kaptam, mint amit vártam: csak mondta, mondta és mondta. Kioktatott, hosszú 'majd én megmondom neked, hogyan kell viselkedni' szentbeszédet intézett felém, én meg csak feszengtem.
Ez nem lehet!!! Ez a lány tényleg RenAi? Nem lehetne, hogy elsétálok, és amikor visszajövök azt az igazi Ait találom itt, akit megismertem? Mitől ilyen piszkosul komoly? Legszívesebben ordítani tudtam volna a frusztrációtól, a csalódottságtól, az idegtől. Már szinte kedvem lett volna megölelni egy fa vaskos törzsét, és a kobakomat ütemesen neki ütögetni.
Nem tudtam mit mondani erre az egészre, nem is akartam. Csalódtam. Ezek szerint ő is csak egy unalmas lány, mint a többiek...
Nem mondtam ki mit gondolok, még csak a fejem se ráztam helytelenítően, csak nagyot sóhajtottam...

Kezdtem azt is megbánni, hogy megdicsértem, hogy hangot adtam a romantikus fantáziámban tündérként megjelenő alakjának... az egésznek. Nyűg volt az egész játék. Láttam ugyan rajta, hogy a bókom célt ért, hiába fordította el az arcát, a testtartásán így is világosan kivehető volt: a vállak, karok, a hát játéka, a fejtartásé, mind erről árulkodott. Csak épp már nem érdekelt ezek után különösebben
- Jó... - sóhajtottam fáradtan újra - folytassuk...
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Hétf. Márc. 10 2014, 14:03


-Timidus! És mi van, ha ráestél volna, és mondjuk összenyomod?
-Akkor nagyon csodálkoztam volna, mert direkt figyeltem, hogy éppen, hogy csak megérintsem.
-És ha mondjuk…
-Nem! Nem szoktam elrontani semmit.
-Szarvas!
-Micsoda?
-Szarvas! Arra!

És Shu óvatosan, lopakodva el is indult a neszezés irányába. Igyekezett úgy lépkedni az erdő puha talaján, hogy még véletlenül se kerülhessen a lába alá egyetlen gally vagy levél se, nehogy a reccsenés hangja elriassza azt a csodálatos vadat, akit csak a szeme sarkából pillantott meg, éppen csak egy másodpercre. Ha nem kell elfordítania a tekintetét a sárkány irányába, hogy rászólhasson, majd azután nem követte volna tekintetével a kis menyét útját a bokrok alá, akkor talán észre sem vette volna a cserjés fölül éppen csak kikandikáló agancsot, melyet azonnal be tudott azonosítani annak ágas-bogas formájáról.
~Egy gímszarvas. Az egyik legnagyobb fajta. Őzeket már rengeteget láttam… de ő fehér... és a napsugár... valami gyönyörű! *.* ~
Már a bokrok tövében volt, leguggolt, hogy az állat ne vehesse észre. Bár lopakodása nem volt, még így is rejtőzni tudott, és az állatka még nem észlelte meg, hogy figyelik. Shu lassan felegyenesedett, és megbámulta az állatot, aki egy mező közepén békésen legelészett. Egy bika volt. Egy hatalmas szarvasbika, és Shu jól gondolta, valóban egy gímszarvassal találkozott. A vad nem foglalkozott vele, bár látta, hogy észrevette. Meglendítette a fülét, kicsit hegyezte is az irányába, de mivel az idomár nem közeledett, így újra lehajtotta az előbb magasba emelt fejét, és folyamatosan figyelve a lányt, tovább legelészett. Shu elővette a füzetét, és rajzolni kezdte a vadat. Timidus ugyanolyan csöndességgel lebegett a társa mögé, mint ahogyan Shu igyekezett a mob közelébe érni, majd a sárkány meg is érintette barátja vállát, hogy rákérdezzen, hogy miért nem iramodnak már utána… és Shu természetesen összerezzent az érintéstől, mire megrezdült a bokor is, ami mögött állt. Erre a vad felkapta a fejét és futásnak eredt. Shu mindössze egy rosszalló pillantást vetett a sárkányra, aki azonban félreértette, és már válaszolt is.
-Megfogom neked, és akkor lerajzolhatod!
Vogyorodott el, és már indult is a szarvas után, hogy elkaphassa barátjának, akinek még ideje sem volt ellenkezni, mivel a sárkány már be is vetette magát a fák közé, követve a mobot, Shu pedig a térkép alapján követte mindkettejüket, valamivel lassabban. Timidus egészen addig üldözte, amíg bele nem futott RenAiba és Daneeba.
-Fogjátok meg!
Sípolta, de amikor a vad elrohant kettejük mellett, már Timidus is megállt, és bevárta Shukakut. Természetesen nem az volt a baj, hogy a sárkánynak elfogyott volna a kitartása, vagy nem lett volna elég gyors. Az ok teljesen más volt.
-Szia Shu! Sajna nem tudtam elkapni, de találtam helyette két másikat. Őket nem rajzolod le?
Felkapott egy ágas-bogas faágat, gyorsan bereppent Danee mögé, és úgy tartotta a feje mögé a gallyat, mintha a fiúnak agancsa lenne.
-Majdnem olyan, nem?
Shu nem tudott válaszolni, inkább azzal foglalkozott, hogy kifújja magát a nagy rohanás után…


/Egy kisördögöt teljesítettem, a szarvast csak Shu és Timidus látta. Very Happy /
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Hétf. Márc. 10 2014, 22:54

Nem tudtam hova tenni Daneet de örültem hogy végre jófiúként viselkedik. ^^ Elnézést kért amiért ilyen helyzetbe hozott minket, és én leginkább meg tudtam volna ölelni, de nem mertem… féltem félre érti. De azért a „szentbeszédem” után kapott még egy alapos buskisimit is. Csendes volt, ám picit frusztráltnak, ingerültnek tűntek az arcvonásai. A naagy simogatásomban egy furcsa ámbár ismerős hang zavart meg, és önkéntelen is oda kaptam a szemem. Majd keresni kezdtem mit is kéne elkapnunk. oO Hiába tekintettem jobra-balra sőt még felfele és lefele is, egyszerűen nem láttam semmit csupán a felénk közeledő két alakocskát Timidus és Shukaku személyében. Majd bevillant! Ki mást kellene elkapnom mit Danee-sant >< Bitos megint valami rosszasságot követett el, és azért követték egészen ide hozzánk. >< Rosszallóan néztem rá, majd szimplán csak rávetettem magam, és igyekeztem ledönteni a lábáról, remélve hogy vízszintesben könnyebb lesz lefogni amíg ők ide nem érnek.
- Tudtam hogy valami csínt követtél el amíg nem voltál itt.>< - Torkoltam le a srácot, és meg sem fordult a fejemben hogy netán most ártatlan is lehet. Mivel eddig olyan sok furcsaságot csinált így nem tudtam másra gondolni, csakhogy alá tett Timidusnak és Shunak. Úgy néz ki egy rossz, naagyon rossz fiúcskával van dolgom. ><
- Megfogtaaam! - Jelentettem ki büszkén, a srácon ülve, nehogy elmeneküljön, mindeközben már a büntetését eszelgettem hogy azért választékosan kínozzam így mi is lehetne a következő megleckéztetése. ^^ Amint közelebb ért Shukaku láttam hogy tart valamit a kezében, ha tudtam vetettem rá egy pillantást. Egy szarvas alapjait láttam felvázolva. Nagyon ügyes és kifinomult vonalhasználattal.
- Uhh *-* Nagyon szépen rajzolsz! - Dicsértem meg őszintén, majd Timidus szavait megpróbálva értelmezni, természetesen sikertelenül bámultam babmbán rájuk. Amint kiderült hogy a nem is a fiút üldözték, felpattantam róla és sűrű elnézéskérés közepette hajolgattam meg neki. >< De nah azért adott okot a gyanakodásra. ><

Timidus viszont feldobta a hangulatot. Először is nem értettem hogy mire érti hogy mi nem leszünk jók? oO Értetlenkedve pillantottam hol a sárkánykára hol a kislányra majd a fiúra, de Timidus hamar megmagyaráza. Mikor két ágat emelt fel és tette a feje mellé, akaratlan is dőlt belőlem a röhögés. Szinte a könnyeimet törölgettem és én sem bírtam megállni hogy ne szóljak be szerencsétlen fiúnak.
- Asszem felszarvaztak Daneee! XD – Alig bírtam abba hagyni a nevetést, azt hiszem bírni fogom ezt a kis srárkánykát. ^^
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Kedd Márc. 11 2014, 09:08

Rezignált arckifejezésem csak egy unott ásítás gazdagította, most, hogy ilyen rendkívüli fogadtatásba részesült a mondandóm. A rám törő egykedvűség közepette igyekeztem eleget tenni a feladatomnak, és álmos szemeimmel az erdőt fürkészni vadak után.

Kíváncsi voltam, hogy az idomár páros hogy boldogul, de bárhogy próbáltam a két lányt elképzelni egy csapatban dolgozni sehogy se sikerült. Nem azért, mert másfajta petjeik voltak, nekem aztán édes mindegy, hogy ilyen vagy olyan. Egy kaptafa, nekem minden idomár ugyanolyan... védtelen, babázós hajlamú... nem túl életképes kaszt...
De a személyiségük... nos... Shuval, valahogy nem nagyon sikerült megtalálni a közös hangot. A csínyemet rossz néven vette, de már korábban, az első találkozásunkkor se volt annyira oda értem. Csak szépítés volt az egész meg sűrű bocsánatkérések tömkelege. Mondjuk... ez nálam teljesen természetes... ne értem miért haragszanak rám olyan sokáig. A csíny az csak csíny! Én nem ártani akarok nekik... de van akivel egyszerűen nem tudok mit kezdeni, őket egyszerűbb megviccelni, hátha úgy ki lehet ugrasztani a nyulat a bokorból, és egy mosolyt varázsolni az arcukra. Apropó nyúl... Széthajtottam egy-két bokrot, de nyúl-pajtás nem volt egyik alatt se...
Szophie... viszont... Nem, Szophiet nem sikerült kifürkészni, rendesen megismerni, de az amit vakrandin produkált nagyon biztató volt. Talán mégiscsak találok egy hozzám hasonló embert a játékban...

Egyszer csak avar zizegését és egy eresztő lufi hangját halottam meg. Meg valami csipogás szerű ismerős hang is vegyült a lufiéba.
A hang irányába kaptam a fejem, és lám... Timidus... ha minden igaz, hiszen egy apró fehér tollassárkány volt. Más egyed nem igen lehetett errefelé, legalábbis vadon élő...
- Timidus? Shu-chan? - kérdeztem, de Ai-chan közbevágott:
- Tudtam hogy valami csínt követtél el amíg nem voltál itt
- Megfogtaaam!

Eszmélni se tudtam arra, hogy mi folyik körülöttem. Egyszer csak már a földön voltam. Ai meg fölöttem o.O
- Én? Nem... - néztem értetlenül a vidám partneremre, majd a sárkányra és vissza
- Mi? Mit kell megfogni? - pislogtam még mindig, majd vállat rándítottam, és átkaroltam a fölöttem ülő lány derekát
- Én is! És most mi a következő lépés? - a tekintetem egyikőjükről a másikra vándorolt, közben Shukaku is megérkezett
- Shu-chan, szia, képzeld, Ai-chan teljesen levett a lábamról, szó szerint!
- Szophie-chant hol hagytad? -
kérdeztem a kis idomárlány felé fordítva a fejem
Közben a sárkány se maradt tétlen, valami gallyat szerzett és a földön heverő fejem fölé tartotta. Nem kellett hozzá megerőltetnem az agyamat, hogy kitaláljam mi célból. Persze Ai-nak is annyira tetszett a tréfa, hogy rögtön nevetésben tört ki. Mondjuk nem bántam. Mostanra már egész megbarátkoztam a helyezettel. Rajtam ül, én meg kapaszkodok a derekába ^^
- Hehe! Timidus nagyon vicces kis sárkány lett, de engem nem lehet felszarvazni, ahhoz előbb kéne egy barátnő... amúgy Jin mit szólna hozzá, ha most látna így minket? - intéztem a kérdésem Aihoz.
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Kedd Márc. 11 2014, 18:58

Timidus nem nagyon értette se a jelenetet, se a lány mondatát, így gyorsan Shu felé pislantott, aki éppen kifújta magát, majd a lehető legrövidebben válaszolt.
-Az.
Természetesen a lány már tudta, hogy a sárkány kérdése arra vonatkozik, hogy azért nem érti-e RenAi utalását, mert újra egy, az emberek által oly gyakran használt értelmetlen szúfordulatokba ütközött. Persze ezt is könnyen a saját hasznára fordította, és megköszönte a lánynak a segítséget.
-Látod Shu? Még RenAi is segített elkapni. Ketten fogtuk. Lerajzolod a Danee-szarvast?
-Izé…

Pislogott párat az idomár a fura látványra, majd picit megilletődve a dicsérettől pislantott a saját rajzára, majd újra az ölelkező párosra.
-Talán… zavarok? Mert… mert ha igen… akkor szívesen magatokra hagylak… mi úgyis követjük a szarvast. Nem láttátok, hogy merre szaladt?
És már próbálta is aktivizálni a nyomkövető képességét, és direkt olyan irányba kezdett el keresgélni, hogy elforduljon a másik kettő felől, de sehol nem talált semmit… viszont zavarni sem akart.
-Szophie… azt hittem, hogy követ. Izé… visszamegyünk. Gomena! Majd… majd… izé… majd visszajövünk ha…
-Most elmegyünk?
-Igen.
-De csak most jöttünk. Nem akarod őket így lerajzolni? Így még ráférnének egy lapra is.
-Nem! Dehogy! Menjünk!

És most már indult is, meg se várva a választ, vagy a marasztalást, hogy ne láthassák a teljesen vörös arcát. Tudta, hogy a barátja nem gondolt bele a dolgokba, és nem akart rosszat, de hát mégsem rajzolhatja le Daneeékat amikor éppen… el vannak foglalva egymással. Úgy még az állatokat sem rajzolta le… persze azért utánanézett az udvarlási szokásaiknak, de csak azért, mert hozzájuk tartozott. Ahogy kellő távolságba ért, és már a párosban sem merülhetett fel, hogy esetleg leskelődne, tehát biztosan biztosította nekik a magányt, újra a skiccre kezdett összpontosítani, és megpróbálta emlékezetből felidézni a szarvast, ha már valaki elriasztotta… Csak húzta egymás után a vonalakat a sárkányos ceruzával, teljesen belelendült ahogy elméjében újra megjelent az agancsos, még szemet gyönyörködtetőbben talán mint a valóságban… majd egyszer csak reccs. A ceruza hegye megadta magát, és eltörött a papíroson. Shu furcsállva nézte a rajzeszközt, mert ilyet még sohasem csinált. Gondolta is, hogy Hinari biztosan valami nagyon drága készletet vett neki ajándékba, de egyszer mindennek be kellett következnie, és ez a grafit is átesett a tűzkeresztségen. Sóhajtott egyet, majd gyorsan lenyitotta a menüjét, kutatott egy picit, majd kissé összevonta a szemöldökét, majd tovább kutatott, majd a sárkányra nézett.
-Timidus, nem használtad véletlenül a hegyezőt?
-Nem.
-Biztosan nem?
-Nem. Véletlenül nem használtam. Direkt használtam, mert ki kellett hegyezni a pirosat.
-Értem. És… nem úgy beszéltük meg, hogy ha elveszel valamit akkor visszarakod?
-De igen. Vissza is raktam.
-Hova?
-Az asztalra.
-És honnan vetted el?
-Háááát…
-Már az is furcsa, hogy neked mindig este támad rajzolhatnékod. Nem zavar, ha nyúlkálsz az inventorymban, de szépen megkértelek, hogy mindig pakold vissza amit kiveszel.
-De… azért nem tettem vissza, mert még használtam.
-Mire?
-Hát a ceruzákhoz.
-Értem. Tehát akkor a másik ceruzák sincsenek az eszköztáramban, ugye?
-Ugye.
-És akkor most mivel fogom befejezni a szarvast?
-Van még sok más ceruzád…
-És kék vagy lila szarvast rajzoljak szerinted?
-Nem tudod később befejezni?
-De, csak akkor már kevésbé fogok rá emlékezni, és nem lesz elég pontos.
-Akkor… akkor add ide a ceruzát!
-A sárkányosat? Tudod, hogy azt nem engedem, hogy használd.
-No és miért nem?
-Mert megrágcsálod.
-Igen. Pont azért add ide.
-De nem akarom, hogy megrágcsáld.
-Csak segíteni akarok.
-De…
-Nem bízol bennem?
-De…
-Van jobb ötleted?
-Nincs. De nagyon vigyázz rá, mert Hinari sohasem fogja megbocsájtani nekem, ha tönkreteszed.
-Ne aggódj már ennyit! Elég régóta rágom a ceruzákat ahhoz, hogy tudjam, hogy hogyan kell.

És Shu egy nem valami magabiztos bólintás mellett, féltő tekintettel figyelve, átnyújtotta Timidusnak az imádott grafitját, a sárkány pedig azonnal hozzá is kezdett a hegyezéshez. Óvatosan, mindig csak egy picit rágcsálva haladt, és bár látszott, hogy tényleg nagyon figyel, és az íróeszköz még hegyeződik is, Shu azért tovább aggódott.
-Ugye… ugye emlékszel a sajtos mesére?
-Persze-persze! Ne aggódj, mindjárt kész. Még egy utolsó…

Húzott párat még rajta a csőrkáváján, majd diadalittasan átnyújtotta társának.
-Tű hegyes. Jobb vagyok, mint a hegyező.
-Hát… köszönöm szépen. De azért legközelebb tényleg rakd vissza a dolgokat, ha kiveszel valamit.
-Persze.

~Neked pedig legközelebb jusson eszedbe, hogy a késeddel is lehet ceruzát hegyezni. Még, hogy nem rághatom meg… csak egy kis turpisság kell hozzá.~

Persze Timidus nem tervelte ki, hogy csak azért hagyja elől a faragót, hogy megízlelhesse a tiltott ceruzát, de ha már így alakult, akkor megtette, és ezzel még segített is, és az önuralmát is bizonyította, amit Shu rengetegszer kétségbe vont már ilyen téren… pedig teljesen alaptalan volt természetesen.


( Újabb kisördög teljesítve! \o/ )
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Szer. Márc. 12 2014, 12:05

Shu és Timidus felbukkanása és az a mondhat hogy „kapjam el!” egyértelművé tette nálam azt hogy Danee sátnikál valamiben. Eddig mindig művelt valami disznóságot amikor csak megtehette, így tuti hogy most is megtette. Timidus kérésére gyorsan el is fogtam, mármint elkaptam el ne szaladjon, de jobb ötletem támadt. >< Mielőtt még kitépné kezemből a kezét, ellöktem és rá nehezedve akadályoztam meg az elmenekülésben. Gwiihiii >< Micsoda zseni vagyok o/ … gondoltam ezt mindaddig amíg… ő ahhelyett hogy ellökött volna magától, rászorított a derekamra és magához húzott. Pár pillanatig se köpni se nyelni nem tudtam… de olyan méreg fogott el, főleg miután Jint is szóvá tette…>< Már ténylegesen nem bírtam magammal, mérges lettem, baromi mérges… így kezemmel hadonászni kezdtem és ott ütöttem, karmoltam a srác arcát ahol csak értem. >< A végén csurom pixelcsíkos karmolásnyom mutatta irdatlan macsda támadásom helyét…>< Az idnikátorom besárgult… életemben először… és egy ilyen barom miatt… az amit tett az már mindennek a teteje volt, és azt hiszem soha nem bocsájtom meg hogy a szájára vette most a párom nevét… minthogy azt sem hogy milyen helyzetbe hozott másvalaki előtt. Most már hivatalosan is haragszom rá, eddig még csak-csak elviseltem a hülyeségeit, persze nem büntetés nélkül. De ez a mai… túl szárnyalt mindent. Legszívesebben itthagytam volna a fenébe… játszon magába… ha már nem képes csapatban játszani mások irritálása nélkül. De azt hiszem az fájt a legjobban hogy elhittem azt hogy a bocsánatkérése őszínte volt… én naív hülye… remegtem az idegességtől. Miközben egy határozott mozdulattal lehámoztam magamról a fiú újjait, és leszálltam róla. Van akivel nem lehet bohóckodni… mert nem tudják hol a határ… ezt most megtanultam. Danee és a sárga indikátorom megtanította. Shu is félre értette a helyzetett… amit igaz magamnak generáltam, de soha nem gondoltam volna hogy ilyen húzással vág vissza… azt hittem nenekül majd vagy mit tudom én. Csalódtam… magamban és bene is. Mérges voltam, szinte remegtem a méregől. Mikor a lány már el is szaladt, úgy éreztem meg kell magyarázzam a helyzetet.. bár nem tudom jó dolog-e a magyarázkodás ilyenkor… mindegy is… azt hiszem azért csináltam leginkább hogy elszabaduljak Danee közeléből, ha már így megalázott…

A kis testmozgás jótt tett, legalább lecsillapodtam egy pindurkát. A lányt már nem láttam a magas cserjék között, így a letaposott avar és tördelt faágakat követve reméltem hogy őrá bukkanok a végén, persze néha-néha a Timidus a kékség is felbukkant így leginkább az ő nyomait követte találtam rá végül.
- Szia… - Köszöntem neki oda csendesen, pedig ma már köszöntem neki, de egyszerűen nem tudtam mit is mondjak neki hirtelen.
- Fahánccsal eteted a petedet? – Kérdeztem mosolyogva, igyekeztem takarni hogy nem érzem magam valami jól, így lepleztem, mosolyogtam… ez az én védjegyem. Nem hagyom lássák rajtam ha valami nem stimmel… Per pillanat nem érdekelt Danee, és reméltem hogy nem is hozzák majd szóba… meg akartam még a gondolatától is szabadulni…
/nah akk már én is teljesítettem az ördögömet yeahh o//
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Szer. Márc. 12 2014, 13:27

- Nem, nem zavartok! - feleltem Shukakunak  - Azt hiszem Ai-chan csak játszik velem!- mosolyogtam vidáman
- Félreérted! - kiáltottam utána, amikor lobogó vörös arccal, a sárkányát is letorkolva sietve otthagyott minket, de felállni nem tudtam, mert Ai még mindig rajtam ült, csak a karommal kaptam Shu távolodó alakja felé
Basszus, Shu teljesen félreértette a helyzetet, azt hogy RenAi alatt fekszem, meg hogy viccből átöleltem a derekát...

Félve néztem Ai szemébe, akinek sajnos már akkor láttam, hogy elborított a düh az agyát. Azt hitem majd leordítja a hajam vagy undorodva felpattan rólam, és minimum otthagy, de nem. Helyette csattant egy pofon, majd még egy, sorra egymás után, a körmét se volt rest bevetni, na meg az ütlegek... Ha ez a valóság lenne, akkor most dagadtra csépelt volna, és minimum eszméletlenre. De így csak apránként fogyni kezdett az életcsíkom, gyorsan múló hegek borították el az arcom, és az ütések ereje mozgatta a fejem, akaratom ellenére.

Ilyesmihez nem lehet hozzászokni, vagy legalábbis én úgy éreztem. Persze, megijedtem, és egy pillanat alatt rájöttem, hogy miért kapom, ezek szerint megint túl messzire mentem, de a dühe... a dühe, hogy egy számomra kedves lány ütlegel dühtől elborított arccal... nem fizikai fájdalom volt. Belül fájt, de nagyon. Tudtam, hogy bűnös vagyok, de a lelkem mégis lázadozott: de hát, ez csak egy csíny volt... nem is volt erős a fogásom, még csak nem is húztam magamhoz Ait...

A sírás fojtogatott, de egy férfi nem sír, nekem ezt tanították: egymásnak préseltem a remegő ajkaimat, ahogy a szomorúságot lassan átvette bennem a düh, a düh, hogy ez történik velem, hogy nem szeretnek, hanem utálnak, hogy sírásra késztetnek, pedig az szégyen. Nem akarom, hogy lássa a könnyeimet. Már épp felállni készült, amikor a düh bennem is magas fokára hágott, s lelöktem magamról a felálló lányt.

Nem érdekelt hogy hova megy, bár volt egy sejtésem, hogy Shunál akarja kimagyarázni magát meg a félreértett helyzetet. De engem nem érdekelt most egyikük se...
Legszívesebben leordítottam volna RenAi fejét... de inkább magamba zártam a dühömet, lassan elsétáltam a másik irányba, egy szó nélkül

Egy terebélyes, széles törzsű tölgy tövében rogytam le, nem volt kedvem semmihez sem. Kidörzsöltem a szememből az időközben felgyülemlett könnycseppeket, és kavargó érzésektől és gondolatoktól feldúlva bámultam bele az erdőbe.
Egyszer csak apró léptek halk hangja ütötte meg a fülemet, s az avarban lógó tenyerem alá egy nedves orr és egy szőrös valami fúrta be magát.
Összerezzentem a váratlan érintéstől, és ahogy odafordultam, egy róka rám tekintő szemeivel találkozott a tekintetem
- Egy róka? - suttogtam elcsukló hangon, a mellkasom még mindig remegett
Nem akartam elhinni, hogy ez az állat nem félve tőlem, önként oda jött hozzám, és még, akár egy kiscica a kezem alá fúrja az orrát.

Remegő kézzel, óvatosan megsimogattam a fejét, ő meg csak lecsukta a szemét, és pár pillanat múlva mellém telepedett, a mellső lábait a combomra emelte, a fejét, pedig rájuk hajtva, hagyta hogy tovább dédelgessem
- Felelős vagy a rókádért... - ugrott be a kis ragadozóról az idézet, s rögtön beugrott a vicc is, ami apró, múló mosolyt vont az arcomra
- Köszönöm - suttogtam a kis állatnak

//megfogtam egy rókát
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Szer. Márc. 12 2014, 16:47

Természetesen Danee szavai nem jutottak el a lány füléhez, csak avval volt elfoglalva, hogy minél gyorsabban eltűnjön. Amikor renAi megszólította, Shu éppen folytatta volna a rajzolást a Timidus által kihegyezett ceruzával, miután még gyorsan elküldte Szophienak a pozíciója koordinátáit. Nagyon szégyellte magát, hogy csak úgy otthagyta a lányt, de olyan szép szarvast még életében nem látott. Ha most elkezdene bolyongva keresni, még a nyomkövetéssel is lehet, hogy csak elbóklásznának egymás mellett. Így volt a legegyszerűbb. Felpislantott, és újra elpirult. Tudta, hogy ő rontotta el. Természetesen ő rontotta el, hiszen jobban kellett volna figyelnie, és akkor nem tört volna rá a párosra, nem zavarta volna meg őket és RenAinak most nem kellene magyarázkodnia, meg szégyellnie magát. Pedig nincs is ám abban semmi szégyellnivaló… és Danee mellett igazából Shu nem is találta különösnek az esetet. Azon csodálkozott volna a legjobban, ha a fiú nem próbálkozik be legalább az egyiküknél, és mivel hárman voltak, így azért valamicske esély csak volt rá, hogy az egyiküknek bejön ez a nyomulós, erőltetett, agresszív teperés. Talán Danee arra gondolt, hogy ha mindenkivel próbálkozik, akkor szerencséje is lesz… és úgy tűnt, hogy be is jött neki. Persze Shu nem hozta fel, és a csodálkozásában, hogy a lány nem rögtön mentegetőzéssel kezdte –de azért a kínossága érezhető volt a szituációnak-, egy pár pillanatig meg sem tudott szólalni. Persze ez csak rövid ideig tartott, majd egy halk sóhaj mellett közölte a már unottra utánozott mondatát. Legszívesebben nagy táblát aggatott volna a nyakába, hogy őt ne nézzék többi idomárnak, vagy a nevük mellett szerepelnie kellett volna a kapcsolatuknak, mint azokon a közösségi oldalakon, hogy itt nem gazdi-pet párosról van szó, hanem barátokról. Mivel azonban erre nem volt lehetősége, továbbra is a verbális önkifejezéssel kellett élnie.
-Szia... Nem. Mármint nem is etetem fahánccsal, és nem is a petem, hanem a barátom. De a második része a fontosabb.
-Yap… nem megenni kell, hanem csak rágcsálni. Mint a rágót. Azt sem eszitek meg… persze nem is olyan finom.

Timidus ugyan a ceruzákon kívül semmit nem rágott meg, főleg azután az ominózus rendez vous után nem, de az íróeszközök harapdálásáról valahogy sohasem tudott leszokni.
-Egyébként már végeztetek?
-Timidus!
-Mi van?
-Nem mi van, hanem tessék… és nem illik ilyet kérdezni.

Dorgálta meg kissé a sárkányt, majd ismét a lány felé fordult.
-Sajnálom, ha megzavartunk valamit. Legközelebb jobban fogunk figyelni.
-Én figyeltem. Láttam, hogy ott vannak… csak úgy tudtam, hogy vadászunk, nem pedig…
-Timidus!

Ugyan az idomár nem tudta, hogy a társa miképpen fejezné be a mondatát, hogy milyen sejtései vannak a petnek arról, hogy mit is csináltak ott ők ketten, de inkább gyorsan közbevágott, hogy megakadályozza az illetlen szavakat.
-Most mi van? Jól van… akkor beszéljétek meg amíg én szerzek pontokat.
És durcásan fel is emelkedett pár szárnycsapással, majd bevágódott egy nagyobb bokor ágai közé, ahonnan ismételten egy menyét futott ki.
-Úgy látszik bújócskázni szeretne. Ha ugyanott bújsz el, akkor mindig megtalállak!
Kiáltotta vihogva a menekülő állatka után. Ezalatt Shu bocsánatkérő tekintettel kereste néha-néha egy pillanatra RenAi pillantását… de legtöbbször csak a földet bámulta.


Újabb menyét.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie Szer. Márc. 12 2014, 20:34

I-itt hagyott.
Én éppen válaszolni akartam, amikor megláttam azt a borzot. És így szinte kötelezőnek éreztem, hogy elkapjam az állatot, és a beszélgetést csak az utánra hagyjam. Reméltem, hogy a sárkány meg a lány is megvár, amíg borzozok. Ám ez nem így történt. Talán féltek, hogy büdös lesz az állat, így inkább elmenekültek előlünk. Pedig ez nem is olyan borzocska volt. Vagy legalábbis engem nem pukkantott le.
Talán tényleg csak itt akart hagyni, mert nem kedvelt. Ta-talán ezzel a tegezés dologgal rontottam el mindent? Vagy a kérdéseimmel? Neeem.. Már az elején elrontottam. Pedig én.. Persze, nem kell mindenkivel jóban lennem. De azért.. Igen, ő gonosz. És ezért hagyott itt. Nekem ez csak jobb, igaz?
E-egyedül, az erdőben.___.
Nem sértődtem volna meg. Sőt.. szívesen hallgattam volna a lányt. Biztosan titkolni akarja. Vagy azt hiszi, hogy úgyis megsértődnék. Pedig nem teszem, ha nem úgy mondja a dolgokat ki, mintha ő annyival jobb lenne, és lenézne engem. Meg ha nem kiabál. Szóval ha értelmes emberek módjára beszélgetnénk, ahogy kell..
Erre elment. Itt hagyott. Vadállatok között. Egyedül.
Ekkor böködött meg orrával Vezér, és arckifejezése jól láthatóan tükrözte az elégedetlenséget, amiért már megint ezt csinálom. Felismertem, mit akar ezzel, egy szavába sem került. Ahelyett, hogy így marom magam, inkább meg kéne keresnem a lányt. Talpra kell állnom, és csinálni! Ha valami baja van velem? Azt a képembe mondja, ne azzal mutassa ki, hogy csak úgy eltűnik! >.<
Öhmm.. Vagy lehet, hogy Vezér nem is ezt akarta mutatni. Csak egyszerűen unta az egy helyben álldogálást. Ahogy így elnézem az ásítását, meg ahogy a földön csücsül.. Nos igen, ez valószínűbb. Ám elhatároztam magam! Most már meg kell keresnem Shut! Elindultam a tört ágakat, meg ilyesmiket követve, de a rendszer sajnos gyorsan dolgozik.. Így aztán hamarabb állt helyre a táj, mint ahogy én akárhova is eljuthattam volna. Meg a lány óvatos is volt, alig hagyott hátra nyomot. Biztos vagyok benne, hogy direkt menekült el előlem.>.< És azért lépdelt olyan óvatosan, mert nem akarta, hogy a nyomára bukkanjak!
Végül Vezért küldtem előre. A farkaskám ösztöneire bíztam magam - bár fogalmam sincs, hogy helyesen tettem-e -, és hamarosan egy tisztásra érkeztünk. Onnan aztán nem tudtam, hova tovább. nagyot sóhajtottam. Talán egy üzenetet küldhetnék Ai-nak, hátha ők hajlandóak lesznek engem megkeresni.. Ekkor viszont valamit észrevettem a távolban. Olyan emberszerű volt. Talán megkérdezhetném, látott-e erre egy lányt meg egy sárkányt.. Igen!
Gyorsan futásnak eredtem, melyet farkasom nem is értett igazán, de azért követett. Követett, mert nem volt jobb dolga. Meg mert.. fogalmam sincs, miért. Meg azt sem tudom, mire ez a nagy szótlanság. Nem láttam bele a fejébe. És úgy tűnik, a nyelvét sem ismerem.
Közelebb érve egye nyilvánvalóbbá vált a dolog, hogy az a fiú, aki a fánál ül, nem ismeretlen. Ugyanakkor egészen közel kellett mennem ahhoz, hogy fel is ismerjem.
- Danee! - kiáltottam. - RenAI? - kérdeztem, keresve a lányt tekintetemmel, miközben észrevettem azért, hogy valamiért olyan szomorkásnak tűnik. Ám nem mertem rákérdezni, nem akartam kotnyeleskedni. Mára elég volt a kiabálés. - Apropó, nem láttad Shut? - Ekkor érkezett egy üzenetem. Nem nagyon értettem a dolgot, de úgy voltam vele, nem várhat. A legutóbb is abból lett baj, hogy később nyitottam meg, mint amikor kellett volna. Egyébként is, mi van, ha egy segítség kérés, vagy valami?! Nem, ezt nem kockáztathatom meg!
Így gyors megnyitottam, és meg is örültem neki. Aztán elszontyolodtam. Végül újra örültem. Voltaképp kettős érzések kavarogtak bennem.
- Megvan. Elküldte a koordinátákat. Azt hiszem, akkor én megyek is. Nehogy lemaradjunk a csapatotoktól a vadászásban. - nevettem, miközben tekintetem a rókára terelődött. - Úgy látszik, szinte idomáros ügyességgel vagy megáldva a mobok iránt.
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12046/10500Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Csüt. Márc. 13 2014, 19:58

Itt ragadtam.  Az aranyos vörös-bundás jótevőmnek úgy tűnt, esze ágában sincs továbbállni magától. Nem akartam elijeszteni. Már az is csoda számba ment, hogy a combomon nyugtatja az állát. Lecsukott szemekkel szuszogott, úgy nézett ki, mintha aludna. Nem mertem mozdulni, még megsimogatni sem, mert akkor talán felébresztem. Ahogy ott pihentünk, azt vettem észre magamon, hogy már nem remegek többé a sírástól, azt hiszem, a szelíd ravaszdi nyugalma apránként rám is átragadt.
Újra közeledő léptek hangja ütötte meg a fülemet, és nem csak az enyémet, a rókám is arrafelé csavarta a hosszú vörös füleit, de nem mozdul még.
Talán Ai keresne? Vagy Shu? De hát miért tennék? És az egyébként a tisztás felől...
- Szophie... - adtam hangot halkan a meglepődésemnek, amikor megláttam a fák közül kibontakozó lányt
A róka is felkapta a fejét, a lányra pillantott, majd négy lábra rúgva magát, máris bizalmatlanul hátrálni kezdett mellőlem
- RenAi? - kérdeztem vissza, majd a fejemet lehajtva válaszoltam csak - Nem tudom... Shu után ment, azt hiszem már nem akar egy csapatban lenni velem... többé
- De igen, láttam Shut, pont Timidust kergette, és belénk botlottak, amikor éppen... éppen hülyéskedtünk
- Az jó... a koordináták... akkor... szia... -
feleltem csendesen - Á, nem... azt hiszem... én lettem megszelídítve, nem a róka - mosolyodtam el halványan a kis állatra nézve
Meg akartam simogatni újra, de a kis állat most bizalmatlanul nézet hol Szophiera, hol én rám, végül megfordult és bevetette magát a bokrok sűrűjébe
- Menj csak nyugodtan Shu után, azt hiszem én kicsit maradok még itt, úgy se hiszem, hogy most szívesen látnának... - fordítottam félre a fejemet, hogy ne lássa az arcomra kiülő szomorúságot, szégyent és megbánást
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi Csüt. Márc. 13 2014, 23:16

Mahh…>< ez a mai nap úgy néz ki borzalmasan alakul…De nem fogok sem letörni sem elcsüggedni… mivel az nem jó dolog így nem engedem meg azt magamnak mahh…>< Az incidens után a lány után eredtem, nem kifejezetten azért hogy magyarázkodjak mivel nincs szükség olyanra mivel nem is történt meg semmi, de mérges voltam Danee-ra, igaz a második pofonnál már láttam hogy baj van… és többet nem is adtam neki, inkább csak leszállni készültem mire lelökött magáról… nem tudom mégis mit várt és mit képzelt… nem tudok eligazodni rajta… és elérte azt hogy ne is akarjak… eddig csupán szórakozott velem miközben játszotta a hülyét… de most túllépett egy bizonyos határt, ezzel a mozzanatával megalázott… és nem csupán magunk előtt, de Shukaku és Timidus előtt is… szégyeltem magam, mivel bizonyos szempontból magamnak is generáltam a dolgot, de azért ezt nem vártam tőle… de legalább a tanulópénzem az megvolt…

… gyorsan feltápászkodtam és a lány után igyekeztem… ott hagyva a fiút, immáron másodjára… Hamar rábukkantam, és kissé ugyan zavartan, de megpróbáltam vele kommunikálni. De máris félre értés történt, vagy valami olyasmi.
- Ohh, hát akkor bocsáss meg, nem is rosszból fejeztem így ki magam. És aranyos hogy ilyen szoros a kapcsolatotok. – Mosolyodtam el rájuk pillantva, meg Timidust hallgatva, ami aztán szép lassan az arcomra fagyott, majd arcom is vörösödni kezdett, a méregtől…><
- Daneee…grrr>< - Morogtam mérgesen, majd karba fonott kézzel huppantam le a lány mellé a fához.
- Amúgy meg nem kell magyarázkodnom, és amúgy sem történ semmi olyami amire ti gondoltok… ha maradtatok volna ti is tudnátok… bár valószínű én így is úgy is leléptem volna… - Mondtam, némi mérgesen ugyanakkor némi szomorúsággal a hangomba… sosem gondoltam volna hogy egyszer majd ilyen helyzetbe kerülök… és pont Danee volt az aki miatt szégyenbe kerültem. A lábaimat felhúztam majd átkaroltam, az arcomat a térdembe fúrtam… azt hiszem kellett így pár pillanat… sírni ugyan nem fogok.. de egyre inkább kezd megtelni bennem is az a bizonyos pohár… majd nagyot súhajtottam, és felegyenesedtem.
- Akkor kezdjük elölről, a nevem RenAi, és kérlek ne gondolj olyan lánynak… amit láttatok az félre értés volt csupán… Danee fura srác… nem tudom hova tenni, és nem tudok vele kijönni sem… jelenleg látni sem akarom… azt hiszem az lenne a legjobb ha megkeresnénk Szophiet… és nem tudom mi legyen a fiúval, nem akarok most egy csapatban lenni vele…- magyaráztam. Bemutatkoztam neki megint… hogy miért… azért hogy ne az a könnyűvérű fruska RenAit lása bennem ami kialakulhattam a szemében. Szomorú és zaklatott vagyok mégis mosolygok… nem fogom a saját terhem másra hárítani… a lényeg hogy hibáztam én is és ő is… a legjobb szerintem ha egyenlőre nem találkozunk… persze ha összefutunk nincs mit tenni… de én nem fogok többet hozzá szólni… hittem a szavainak…és fájt amit cserébe kaptam… azt hiszem erre mondják hogy kutyából nem lesz szalonna..
RenAi
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1873
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 34

Karakterlap
Szint: 42
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal10/7300Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (10/7300)
Céh: Justice League

http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku Pént. Márc. 14 2014, 08:10

-Bocsássak meg?
Nézett furcsállva a lány, hiszen leginkább ő tartozna bocsánatkéréssel… úgy mindenki felé. Szegény Szophiet is magára hagyta, és az, hogy előítéletei vannak Danee felől már megalapozta az egész esemény kimenetelét. Nem szeretett volna ő rosszat gondolni a fiúról, de hát na… azért volt rá oka. Persze gyorsan megértette, hogy a lány mire gondolt, így hát igyekezett is megnyugtatni.
-Jajj… izé… nem kell bocsánatot kérned. Nem minden idomár gondolja így sajnos. Nem tudhattad.
Természetesen tanult Szophie esetéből, így teljesen máshogy állt hozzá a dolgokhoz, és megértette, hogy ha még egy másik idomárnak sem feltétlenül teljesen tiszta a petek jelleme és viselkedésük, akkor ezt egy másik kaszt képviselőjétől egyáltalán nem is várhatja el.
-És… köszönjük, hogy aranyosnak gondolod.
-Yap! Köszi!

Kiáltott oda Timidus is a bokorból. Ő ugyan nem nagyon értette, hogy miért pont az aranyos jelzőt aggatta a kapcsolatukra RenAi, de mivel Shu megköszönte, így ő is hasonlóképpen tett. Ezután természetesen az következett, amit Shu várt. A magyarázkodás. Ha valaki azt ecseteli, hogy miért nem kell magyarázkodnia, akkor tulajdonképpen már magyarázkodik. Persze jobb volt elsimítani a dolgokat. Shu amúgy sem gondolt volna rosszat RenAiról, akkor sem, ha történetesen tényleg olyan dolgokat csinálnak ott ketten, a bokrok alatt. Ha neki tetszik a fiú viselkedése, akkor csak nyugodtan. Nem lehet mindenkinek ugyanolyan ízlése, és nem mindenki találkozhatott Justinnal sem. Ebbe a gondolatba természetesen ő is belepirult, de gyorsan össze is tudta rakni, hogy mi történhetett. Ebben nagy segítségére volt a lány viselkedése, aki hirtelen sokkal zárkózottabbá vállt, és úgy tűnt, mintha valami rossz dolgot szeretne kiheverni. Az idomár elhúzta a száját, és együttérzéssel a hangjában szólalt meg.
-Értem… akkor nálad is bepróbálkozott?
Megforgatta a szemeit, és egy hangos sóhaj szakadt ki a mellkasából.
-Szerintem minden lánnyal ezt csinálja. Igazából… nem is láttam még soha fiú mellett. Mondjuk… még régebben kedves és segítőkész volt… de ha belegondolok, akkor is úgy találkoztunk, hogy utánam settenkedett, csak megbotlott egy faágban, és így lebukott… vagyis inkább el.
~Lehet, hogy akkor is azért nem látta a faágat, mert másra figyelt. De… de… engem?! Ez… és még a csónakban is… de… ezt nem gondolhatja komolyan!~

Minél többet beszéltek Daneeról, annál tisztább lett a kép a perverz, kukkoló fiúról, aki minden lánynál bepróbálkozik, legyen az fiatal vagy idősebb, szép vagy csúnya… csak lány legyen… így hát Shu nagyon megörült, amikor RenAi terelni kezdte a témát.
-Ne aggódj emiatt!
Mosolyodott el.
-Tudjuk, hogy Danee fura, és senkiről nem gondolunk rosszat miatta.
-Nem hát!
-És ha nem szeretnél vele egy csapatban lenni, azt teljesen megértem ezek után. Szophienak már elküldtem a koordinátákat, szóval ide fog jönni… azt hiszem… ha nem bántottam meg nagyon azzal, hogy elszaladtam.

Ezen elhatározás alapján pedig azonnal pötyögni kezdett.

Shu írta:

Kedves Szophie,

Nagyon sajnálom, hogy elrohantam, de megláttam egy eddig ismeretlen mobot, és nem volt időnk elmondani. Sajnálom, nem szerettelek volna megbántani. Kérlek gyere a megadott koordinátákra. Itt van RenAi is. Ha esetleg találkozol Daneeval…


Felnézett a lányra.
-Izé… ezt inkább neked kellene megírnod neki. Mármint arról, hogy mi történt Danee és közötted. Hogy tudja, ha esetleg találkozik vele. Nehogy véletlenül ő is mást higgyen, mint ami történt.
Újra lesütötte a tekintetét, majd folytatta az üzenetet.

Shu írta:

… Ha esetleg találkozol Daneeval, akkor mondd meg neki, hogy RenAi látni sem akarja, de azért egy bocsánatkéréssel mindenképpen tartozik ő is… azt hiszem mindenkinek.

Rábökött az elkülés gombra. Most már csak várniuk kellett.
Shukaku
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12695/10100Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie Pént. Márc. 14 2014, 14:48

Nem nagyon tudtam, hogyan is álljak hozzá a sráchoz. Olyan kis kókadtnak tűnt, és szavai csak megerősítettek abban, hogy valamiért szegényem nyomott állapotban van. Nem akar egy csapatban lenni vele? Nem akarják látni őt? Ai-chan... ő nem az a fajta, aki csak úgy összeveszne valakivel. Vagyis.. Nem ismerem nagyon a lányt, de eddig mindig olyan mosolygósnak tűnt, aki mindenkivel szeretne jóban lenni, vagy nem is tudom.. Persze a küldő az egy dolog, lehet ettől még másfajta. Ám a céhes találkozókon is - már amelyiken ott volt - egészen kedvesnek és nyitottnak ismertem meg. Szóval.. Biztosan valami nagy dolog kell ahhoz, hogy Ai ilyen véleményen legyen. Ez pedig teljes mértékben a fiú hibája lelhet, és nekem semmi közöm hozzá. De azért.. Nem akarok csak így elmenni.>.< Hogyan hagyhatnám itt őt, amikor éppen van kedvem a lelkizéshez?! Nem szeretek ilyesmit csinálni, nem vagyok az a fajta, aki bele kotnyeleskedik csak úgy a dolgokba, és tanácsokat adni sem vagyok képes. Ám azt tudom, hogy a felvidításhoz értek. És úgy sincs most jobb dolgom...
Szóval maradok még egy picit! Ha már az édes kis rókuci elszaladt.Sad
- Szerintem tudnak egy kicsit várni rám.. - mondtam csendesen, miközben Danee mellé sétáltam, és leültem mellé a fűbe, gondosan vigyázva arra, hogy szoknyám a lábamon legyen. Nem lenne jó, ha a fűtől zölddé válna a kék ruhadarab. Közben intettem Vezérnek, hogy szabad foglalkozás van. Tehet, amit akar. Végre nem volt beszédes kedvében.. Szeretem az ilyen állapotait. Olyan békés, mint a régi szép időkben..
- Szóval mesélj.. Mi történt? - mosolyogtam rá a fiúra, miközben tekintetemmel követtem farkasom a mező túlsó végére, ahol talált feltehetően egy szöcskét, azt kezdte el üldözni. Farát a magasba emelte, mellkasát a földhöz lapította, füleit hegyezte. Ebben a tartásban közelítette meg lassan áldozatát, majd vetült.. Ééés.. A szöcske elugrott. Ekkor elölről kezdte az egész macerát. Ez a szokása is még egészen apró korában kezdődött. Van, ami soha nem változik..
Ekkor egy újabb üzenet csipogására rezzentem össze. Szinte biztos voltam benne, hogy megint Shutól kapom, mivel ilyen gyors egymásutánban nem érkezhet több különböző személytől.. Vagy csak teljesen véletlenül.
- Shukakut is megbántottad valamivel? - kérdeztem a fiút, elnézve az üzenet tartalmát. - Azt írja, hogy mondjam meg neked, hogy RenAi nem akar látni, és bocsánatot is kéne kérned.. mindenkitől.Oo Milyen Istentelen nagy bűncselekményt kellett elkövetned ahhoz, hogy idáig fajult a dolog? - kérdeztem nevetve. Azt hiszem, akkora bajt nem csinálhatott ez a srác ilyen rövidke idő alatt.. Szerintem kicsit felfújják a dolgokat. Ahogy az a lányokhoz illik. Shuról már tudom saját magamtól is, hogy könnyen megsértődik. Csak annyit mondtam, hogy "ezek"._.
Nahh, talán mielőtt újra megsértődik, amiért nem válaszolok, vagy valami.. Szóval ezt megelőzően gyorsan válaszolnom is kéne neki.

Szophie írta:Semmi gond, nem haragszom. Csak kicsit féltem, mert hirtelen egyedül maradtunk Vezérrel._. Meg azt hittem, azért hagytál ott, mert te haragszol.__.
Nemsokára megyünk, csak még van egy kis dolgom! Daneenak pedig megmondom, ha úgy adódik.Razz

Elküldtem az üzenetet, majd Daneehoz fordultam. Nem akartam túl sok időt eltölteni a szeretetszolgálatommal, szóval gyorsan ki kell faggatni! Vezér is hamarosan beleun a sikertelen szöcskészésbe, és akkor azonnal el kezd majd nyafogni, hogy induljunk. Egyébként nem értem.. A mobokat simán elkapja, de egy nyamvadt szöcskét képtelen elfogni. Fura ez a rendszer.O.o
Szophie
Szophie
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2853
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 27
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal12046/10500Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (12046/10500)
Céh: -

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee Pént. Márc. 14 2014, 16:15

Nem tudtam mit kezdeni most Szophie figyelmességével. Jól esett, nagyon is, de... ott volt bennem az, hogy bármit csinálok vagy mondok... az egyik pillanatban még bókolok, a másikban meg már... nem... még őt is csak összezavarom, vagy megsértem...
Lopva néztem a lányra, de aztán inkább összehúztam magam, a térdemet átkulcsolva gyóntam:
- Én csak mindenkit megsértek... csak bolondozni akartam, meg élcelődni, kimondtam, ami akkor éppen eszembe jutott... mindig mindent elrontok... - ingattam a fejemet
Igen, ez a helyzet, mindig azt hiszem, hogy már eléggé ismerem őket, és simán elbírják ha incselkedem velük, akár szóban, akár tettben. De ezek szerint rossz emberismerő vagyok. Nem visszavágnak valami hasonlóval, hanem megsértődnek, nem értik miért csinálom, biztos azt hiszik... azt gondolják, hogy szemét vagyok
- Shukakut... azt hiszem... de őt még a vakrandin... a parkban... viccelődtem azzal, hogy ilyen kislányos külsővel, ilyen fiatalon mit csinál egy randin... meg... azt hiszem gúnyolódásnak vette, ahogy hozzáértem, meg megpusziltam... a nyakán is... azt nagyon nem kellett volna - hajtottam a fejemet a térdeimre - de kíváncsi voltam mit fog rá reagálni... nagyon kíváncsi... bár ne tettem volna...
- Bocsánatot? -
emeltem fel a fejem - de... Hiába... már kétszer is bocsánatot kértem tőlük korában másért, a harmadik alkalommal már biztos nem fognak megbocsájtani... én már nem érdemlek olyat
Inkább haza kéne mennem, a végén még Szophiet is megsértem, ha így megy tovább ez a vadászat
- Ai fellökött, - folytattam - mikor Shu azt kiáltotta felénk futva, hogy fogjátok meg. Szóval fellökött, és rám ült, gondolom, hogy lefogjon. Azt mondta elkapott. Elsőre nem értettem mi van, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam a... - lesütöttem a szememet. Mért mesélem ezt éppen Szophienak, egy másik lánynak, és mit fog ő is gondolni rólam? De ha nem az igazat mondom, akkor is megtudja Ai-chantól, hiszen céhtársak, és biztos barátnők is
- ... a derekát. És azt mondtam, hogy:  "Én is" Aztán meg... Ai a bálon azt mondta, hogy van párja itt a játékban, egy Jin nevű fiú... szóval azt kérdeztem tőle, hogy hecceljem, hogy: "Jin vajon mit szólna ha látná?" Vagy valami hasonlót... aztán ettől bedühödött... végül is megértem... és... és... ... ... mindegy
Nem akartam elmondani, hogy megvert egy lány, az olyan szégyen, ha egy fiút egy lány megver, nem? Nem kellett volna hagynom magam egy pillanatig se? De akkor meg erőszakosnak bélyegeznek... és amúgy is... biztos megérdemeltem
- Szophie-san, inkább menj el, menj utánuk, mert én csak meg foglak sérteni téged is, ha sokáig itt maradsz a közelemben...
Danee
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 43
Exp:
Erdőség #2 - Page 2 Exp_bal7644/7700Erdőség #2 - Page 2 Exp_ures  (7644/7700)
Céh: Unity

Vissza az elejére Go down

Erdőség #2 - Page 2 Empty Re: Erdőség #2

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 5 oldal 1, 2, 3, 4, 5  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.