Hinari vs Anatole - Visszavágó

by **Anatole Saito** Csüt. Aug. 15 2013, 13:17

A múltkor, amikor pokemon harcra akartam invitálni az embereket, nos finoman szólva is süket fülekre találtam. Pedig én érzem, Aldo ég a vágytól, hogy körmeivel belehasítson egy méltó ellenfélbe. Na jó, nem... A macsekomat igazság szerint teljesen hidegen hagyja az új hóbortom, miszerint harci petet nevelek belőle. Pedig mekkora királyság lesz majd, ha harcosként lesz egy mancsharcos társam is. Együtt grindelünk a SAO idő végezetéig, meseszép idők lesznek azok. Eskü mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet. Erre ez a kis tohonya dög itt primadonnáskodik megint mellettem a díványon, s csak akkor emeli meg a hátsóját, ha éppen kaját akar kicsalni tőlem. Nem lesz ez így jó, még a végén elhízik itt nekem. Jójó, tudom, erre elég csekély az esély, de ő nem valós macska nerve gearrel a fején, ergo programként lehet változik az alakja. Wuu, lehet hogy ő is szintet tud lépni, mint a petek! Lézersugarakat lőne ki a mancsaiból és odapörkölne minden gazfickónak. Ehh, megint bilibe lóg a kezem, hisz ennek a bolhazsáknak még bébi spec képessége sincs, nemhogy halálsugara. Vagy csak olyan rettentő lusta, hogy még egyszer sem mutatta meg előttem, hogy mit tud. Esetleg a feneketlen gyomra a specje Rolling Eyes

- No, ideje kimozdulni! - Bágyadt tekintetét rám emeli, majd megrázza bal fülét és egy sóhaj kíséretében visszafekszik. - Naaa, Aldo! Nem lehetsz ennyire lusta disznó! Vagy hívjalak ezután röfinek? Esetleg a coca hogy tetszik? - A sötét nagyurakat meghazudtoló tekintettel pillant rám, ha lenne lézerszeme, már csak egy hamukupac lenne belőlem. - Oktondi kis jószág, hát hogy fogsz itthon punnyadva a cicalányok körébe hódítani? Mutasd meg, micsoda sármőr vagy, s hogy fél manccsal elbánsz bárkivel! - Ölembe kapom a macsekot, és két mellső lábát kezeimbe fogva úgy mozgatom, mint egy rongybabát. - Egy jobbos a gyomorszájba - ütöm hasfalon magam a mancsával - majd egy felütés állcsúcsra. Baaang, KO! A győztes Aldo Saito! - A felütés után kiterülök a kanapén, majd diadalittasan a magasba emelem a cicát.
- No, gyere, megyünk és keresünk neked egy ellenfelet. Irány az aréna! - Ahogy elnézem, roppant mód el van ragadtatva. Very Happy

Már kinn is vagyunk az utcán, Aldo ütemes, puha léptekkel battyogott mellettem, fejét felszegte, mint mindig. Elképesztő, hogy micsoda önteltséggel tud közlekedni ez a macska, arról nem is beszélve, hogy nem tudom mire fel ilyen beképzelt. Jó, tény, hogy gyönyörű a bundája és rettentő okos is, de ezen túl nem sok extra teljesítményt csillantott eddig meg. Hacsak a rejtett kaja felkutatása nem ezen rejtett képességei közé tartozik. A való életben is volt macskám, de Mirr-Murr úr együgyü kis jószág volt ehhez a virtuális macskához képest. Mintha egyszerre testesülne meg Aldoban a világ összes macskájának minden tulajdonsága, s még azok is felerősítve. Lehetséges, hogy a programozók teszteket, megfigyeléseket futtattak le igazi, élő állatokon, s az alapján tervezték meg a peteket, de még azt is el tudom képzelni, hogy valamelyik informatikus a saját házi kedvencéről mintázta az én öntörvényű szőrgolyómat és direkt vezérelte hozzám, hogy gondját viseljem. Mindez immáron lényegtelen, Aldo a társam lett, vagy inkább én a kiszolgálószemélyzete.
Ahogy átvágunk a Keleti negyed kirakodóvásárán, macsekom felpattan egy asztalra, onnan egy állványra, s egy újabb elrugaszkodással már a vállamon is van. Úgy fonja testét a nyakamra, mintha a legdrágább hermelin prémek egyike lenne. Mindig lenyűgöz a ruganyossága, mintha legalább 3. szinten művelné az akrobatikát, pedig sokszor csak egy tohonya, elkényeztetett kis dögöt látok benne. De hát apuci elkényeztetett, tohonya kis dögje, ki tudna rá haragudni, főleg, mikor így dorombol az ember fülébe, mint most is. Persze tudom én, hogy csak azért dörgölőzik, hogy ne kelljen az embereket kerülgetnie ebben a kavalkádban és kényelmesebb neki, ha rajtam kocsikázhat.
Elérünk végre az arénához, ám Aldo a füle botját sem mozdítja. Jellemző. Hmm, talán itt nagyobb eséllyel találok olyan ellenfélre, aki vevő lenne a pokemonos bohózatomra. Ráadásul ezzel az ötlettel talán a macskát is rávehetem, hogy aktivizálja végre magát. Aldo továbbra is döglik a nyakamban, én pedig a múltkori próbálkozásomhoz képest jóval visszafogottabban kezdek bele az ellenfél keresésébe. - Üdv! - tekintek körbe a jelenlévők között, lehetőleg ennél több magabiztosságot préselve a hangomba - Lenne itt valaki, aki vevő lenne egy pokemon párbajra?

by **Hinari** Csüt. Aug. 15 2013, 14:36

Tudtam én már jó ideje, mi kell nekem. Nekünk. Igen, a Katanának is, hiszen az igaz, hogy már erősebb, mint volt, egyre erősebb, de mégsem állhatunk itt le, főleg nem a hírhedt tizedik boss előtt. Fejlődnünk kell mind a kettőnknek, magunkért és a céhünkért is. Céhtársakkal azonban nem igazán volt kedvem harcolni, egyrészt lehet, hogy szívességnek éreznék, másrészt pedig egy céhpárbajban mindig ott van az a bizonyos feszültség. Kivéve Lewisnél. Vele… mindig olyan más.

Nem siettem, békésen és nyitott szemmel sétálgattam a tömegben, a fegyveremet egyelőre az inventoryban tárolva. Nem akartam, hogy emiatt nézegessenek, habár amióta bekerült a szobrom abba az épületbe a vidámpark mellett, legendás Katana ide vagy oda, azért el-elcsíptem egy-egy érdeklődő vagy éppen féltékeny tekintetet. Tudtam, kit keresek, egy olyan személyt, aki elég erős hozzánk, mégsem lesz hosszútávú negatív következménye egy esetleges párbaj végeredményének, bármi is legyen az. Megálltam egy pillanatra, és körbenéztem. Nem is lesz egyszerű. Talán üzenni kéne valakinek a bandából, a frontosok mindig nyitottak egy kis küzdelemre, de már a gondolat is furcsa volt számomra: nem, én nem vagyok ilyen. Vagy mégis? Végül aztán nem csináltam semmit sem, de szerencsére nem is kellett, hiszen kiszúrtam egy ismerős alakot egy fél utcával arrébb, éppen az aréna felé igyekezett, ahogyan én is. Örültem neki, így arcomon boldog mosollyal siettem utána, éppen időben érkezve, hogy halljam a kérdését.
- Pokémon párbaj? – nevettem fel – Nem rossz ötlet – Igazából nem csodálkoztam egy cseppet sem, a krémesevő verseny után én már szinte bármit kinéztem Anatból – Amúgy sziasztok – köszöntem nekik, megsimogatva Aldot és rámosolyogva a fiúra. A macsek nem tűnt valami lelkesnek, szegény biztosan szeretne inkább otthon heverészni, de én azért megpróbáltam az ölembe venni, remélve, hogy ezúttal megúszom karmolásnyomok nélkül – Ha nem gond, hogy nincsen pokémonom, szívesen kipróbálnám. Amúgyis kíváncsi vagyok rá, hogyan tervezted – fordultam a fiú felé, időközben lehívva a kezembe a Katanát is.

by **Anatole Saito** Csüt. Aug. 15 2013, 15:25

- Nézzenek oda, Hinari kisasszony! Mi járatban erre, csak nem párbajoznál? - fordulok meg az ismerős hang hallatán, s arcomon huncut vigyor terül szét. Balga kérdés, hát mi másért igyekezne valaki az arénához, ha nem egy kis exp szerzéses csihi-puhira. Aldo kivételesen engedi, hogy a lány a karjaiba vegye és karmolásmentesen befészkeli magát... hát oda, ahol a legkényelmesebb egy női mellkasnál Rolling Eyes

Halk dorombolásba kezd a macsek, emlékeztetve Hinarit arra, hogy csöppet sem feledte el a szorgos kis kezecskéit, amelyek a múltkor olyan serényen masszírozták az ijedtségben megfáradt testét.
- Igen, pokemon párbaj. Gondolom még emlékszel arra az ezredfordulós animere. Én már csak az ismétléseket láttam gyerekként, de azért így is emlékezetes maradt. - Zsebre dugott kézzel szemlélem, ahogy a macskám éppen megcsal, de a szőke hölgyike nem azok közé a macskatolvajok közé tartozik, akiktől féltenem kéne az éppen szende kis jószágot. Eltűnődöm egy picit, hogy megfelelő ellenfél lehet-e számunkra a leányzó, majd ezúttal ördögi vigyor jelenik meg az arcomon. - Nem, gond, megoldjuk a pokemonjaid nélkül is. Csak jobban kell majd félned - Ezután hóna alatt felkarolom Aldot és irány a küzdőtér.
A pályára érve mindenesetre én is magamra öltöm a harci szerelésem, fegyveremet azonban az inventorymban pihentetem. Aldonak még sutyorgok egy sort a fülébe, majd leteszem magam elé. Harci szerelést adok rá is, úgy néz ki, mint valami Robin Hood, a zöld szettjében a madártollas kalapkájával. A macska egyelőre összegömbölyödve csücsül előttem, de hisz nem adtam még ki neki a parancsszavakat sem. Nem is akarom, hogy mi tegyük meg a kezdő lépést, nem süthetem el elsőként a puskaport. - Lányoké az elsőbbség

- adom át ezzel a kezdő támadás lehetőségét Hinarinak.

by **Hinari** Csüt. Aug. 15 2013, 16:10

Anat kérdésére csak elmosolyodtam, és úgy vettem magamhoz a cicust, megcirógatva kicsit, miközben elhelyezkedett. A gazdája le se tagadhatná, dörgölődzik, méghozzá nem is akárhova, de hát ha valakitől, akkor talán Aldotól minden további nélkül elviseltem: szerettem a kis fújógépet, aki most éppen az aranyosabbik oldalát mutatta, lehet valami újabb finomságot remélt? Mindenesetre Anat közben továbbra is beszélt, az animéről, természetesen, amit valamennyire én is ismertem. Hát igen, a gondtalan kisgyermekkor… bár már akkor is inkább letöltöttem a részeket a gépre, az eredetit, nem pedig a 8. generációt, ami akkor a tévében ment. Mindigis jobban tetszettek a régebbi évadok, az újak már túl színesek voltak, túl sok rózsaszín, és gyerekfejjel igaz élveztem is őket valamennyire, de így visszagondolva, az újakat már eléggé eltolták. Vajon Anat pontosan mire gondolt? Volt egy olyan sejtésem, hogy szegény Aldot is bele akarja rángatni…
- Jah, volt benne pár érdekes rész, bár azt nem mondanám, hogy az összeset láttam – feleltem elgondolkodva – Bár egy színváltó Rayquaza megoldható, annyit tudok prezentálni – tettem még hozzá, sejtelmesen mosolyogva. Nem tudtam, a fiú látta-e már a második képességem élesben, illetve tudja-e, kicsoda az említett pokémon, de ha nem vágja le a párhuzamot, annál jobb: ez legyen az én titkom, ha már ő sem mond részletesebb infókat, egyelőre.

- Félni? – szórakoztatónak találtam a próbálkozását, majdnem el is nevettem magam, aztán inkább megelégedtem egy kacérabb mosollyal, azért jelezve, hogy egy cseppet se veszem komolyan az ilyenféle megjegyzéseit, de azért értékelem a próbálkozást. A macskát is elvette tőlem, s az újabb akciójával még az előző találkozásunkkor az állatra ráadott ruhát is sikerült túlszárnyalnia: sajnáltam szegény Aldot, aki pillanatok alatt zöldben virított, az aréna kellős közepén, csodálkozó emberek tekintetének kereszttüzében. Azért a felszerelését a fiú is felvette, így én is követtem a példáját, szépen sorban magamra öltve a ritka és egyedi tárgyakat, csakhogy szépen kiemeljék a Katana szépségét. Ne higgyék, hogy el fogom viccelni, már nem vagyok olyan gyenge, mint legutóbb. Persze egy olyan Ash-féle beállás azért belefért, a „pokélabdát” azonban még nem dobtam el. Nem, a sárkányt későbbre tartogattam, előbb lássuk, ők vajon mit terveznek. Ahogy elnéztem, Aldo semmit sem, a gazdája viszont biztosan készült valami turpisságra, még a kezdeményezés jogát is átadta. Na de akkor most kit is kéne támadnom? Kissé tanácstalanul álltam a helyzet előtt, mivel Anat nem idomár, Aldo nem harcolhatna… vagy lehet újból kasztot váltott a fiú? Hiszen a fegyverét se vette elő még. Áh, ezt a lehetőséget hamar kizártam, az Artes vezére eddig is szeretett mindent maga elintézni, nem hiszem, hogy bajba akarná sodorni a kedvencét például egy bossharcban. De akkor mégis mit kéne csinálnom?
- Na jó, de kit támadjak? – kérdeztem vissza, amolyan spontán stílusban, leengedve a Katanát. Eszemben sem volt ártani a macseknak, inkább ~~az idomárját~~ a gazdáját kéne megleckéztetni, hogy ilyennek teszi ki a cicust. Nem is rossz ötlet… Egy szép piros csíkocska az arcába, talán Aldo sem venné rossz néven… Rolling Eyes

by **Anatole Saito** Csüt. Aug. 15 2013, 18:15

Őszintén? Fogalmam sincs mi az a Rajkukaza, ennyire azért nem merültem bele sosem az animeben, bőven elég volt pisis koromban az első 1-2 évad, arra is egyre homályosabban emlékszem. Szóval, nem, nem tudom mire próbált utalni, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem is vagyok rá kíváncsi. De úgyis kiderül. Gondolom.
Tetszik nekem, mikor ilyen kacéran mosolyog, határozottan jól áll neki. Többet kellene adnia a huncut, nőies énjét, nem mindig azt a kemény, szótlan amazont. Ehh, Anatole, hol jár az eszed. Van neked otthon is egy egzotikus szépséged, tessék a küzdelemre koncentrálni. De ha egyszer nem vagyok egy harcias típus Rolling Eyes

No de fogjunk hozzá, hiszen Aldoból harcmancs petet kell nevelni!
- Aldo, vad karom támadás! - utasítottam macskámat, mivel Hinari értetlenkedik itt a támadási célpontot illetőleg. A bolhazsák viszont nemes egyszerűséggel annyit reagál a parancsra, hogy spiccbe vágja egyik lábát és elkezd a küzdőtér kellős közepén, cseppet sem zavartatva magát mosakodni. Hát azt hiszem le vagyok tojva... Aldo, de hiszen még gyakoroltunk is! Sad

- Zubat, téged választalak! - kiáltom már magabiztosabban, s Aldo elé dobok egy pokelabdát. Csak éppen ahelyett, hogy kinyílna és kiszáguldana belőle a pokemon, itt pixeljeire bomlik a kristály és az azt övező gömböcske is, kékes derengést hagyva maga után. Viszont nem tűnik el nyom nélkül a "pokelabda", ugyanis egy nagy rakás denevér terem ott, ahol a kristály a földet érte. Igazság szerint az egy gondosan álcázott Denevér kristály, de hátha nem látott még ilyet Hinari, s kellő meglepetést tudok neki okozni, amíg a vérmacskám össze nem szedi magát. A bőregerek pedig megállíthatatlanul száguldanak Hinari felé...

by **Hinari** Csüt. Aug. 15 2013, 20:59

- Hehe, hajrá Aldo! – nem bírtam ki, hogy ne mondjam ki hangosan, annyira jó volt látni, ahogy a macska a füle botját se mozdítja, miközben Anat utasítja támadásra. El is vigyorodtam egy picit, mondjuk felettébb furcsa is lett volna, ha a pet… vagy félpet… hallgat a gazdijára. Nem, Aldo nem volt ilyen, de nagyon helyes, ha már előzőleg miatta történt Anattal egy kis félreértésem, az a legkevesebb, hogy kicsit visszaadja – Először menekül előled, most meg egyáltalán nem hallgat rád – csóváltam a fejem, nemtetszést tettetve, de persze egy picit se gondolva komolyan a dolgokat. Viszont, ha a fiú komolytalanra veszi a figurát, akkor én se lehetek egy kőszobor, ezt Aldonak már a jelenléte is kizárja mondjuk, de azért kicsit még rá kell játszani. Bár nem mondom, hogy nem fogom hagyni, hogy átmenjen élesbe, végtére is ezért jöttem, de amíg játszadozunk, hát legyen.

Anat már folytatta is, elővarázsolva a semmiből egy… pokélabdát? Jól felkészült, úgy tűnik, egy kicsit el is mosolyodtam, hogy így eltervezett mindent előre. Aztán eldobta, és már repültek is elő a denevérek, amin kicsit meglepődtem, hiszen egyáltalán nem számítottam rá. Zubat… igen, derengett valami, denevérpokémon, jah. Szerencsére azonban Anat maga nem támadt, és Aldo sem, így bőven volt időm felmérni a helyzetet, és kitalálni valamit ellene.
- Ne aggódj, nem sebeznek – hangzott a jobb kezem felől, én pedig csupán bólintottam egyet, és hagytam, hogy egy pillanatra belepjenek a vérszívók. Ha ellenfeleink mozgásba lendülnének, úgy a Katana rögtön szólna, de addigis van egy kis időm, hogy tegyek néhány ellenlépést, vagyis… megpróbáljak. Nos, ami fix, hogy a földsárkánnyal nem érnék semmit, lévén a föld ezekre nem hat, bár ami meg hat rájuk, na olyan elemmel sajnos nem rendelkezem. Kicsit össze is zavarodtam, úgy tűnik a Supersonic is hatásos itt Aincradban, azonban egyre biztosabb voltam benne, hogy valami turpisság van a dologban. Behunytam a szemem, és fókuszáltam az energiáimat (Focus Energy), hátha így jobban megy a koncentráció ebben a zűrzavarban. Ha létezik farkasos kristály, amit még Anat használt a kék lovag ellen, akkor denevéres is lehet, így ez a probléma megoldva... De hogyan tüntethetném el őket? Az egyik nekem jött, de nem foszlott semmivé, ám amelyikbe belevágtam, az elpixeleződött… de egyelőre semmi kedvem nem volt levágni mind azt a sokat ami körülvett.

Megpróbáltam tehát lehagyni őket: felgyorsultam, amennyire csak lehetett, tettem egy negyed kört az arénában, majd utam egyenesen a páros felé vezetett, testbeszédemmel pedig igyekeztem azt a benyomást kelteni, hogy Aldot fogom megtámadni. A Zubatek továbbra is a nyomomban voltak, így nem lassítottam, meglendítettem a Katanát, és célba vettem vele a macskát, ám mindeközben úgy helyezkedtem, hogy a fiú is kardtávolságban legyen. A fegyver élesen suhant el a cicus mellett, s ahogyan lábammal fordultam, úgy haladt a legi is Anat felé. Reméltem, hogy ha nem is találok, legalább összezavarom picit, főleg, hogy időközben beértek a Zubatek is, akik nagy számuk miatt immáron bőven benne voltak Anat látóterében is.

by **Anatole Saito** Csüt. Aug. 15 2013, 22:00

- Kekeckedünk, kekeckedünk, kisasszonyka? - öltök nyelvet gyerekesen a lányra, mikor azt emlegeti, hogy Aldo a múltkor is elmenekült előlem. Egy valamit megtanultam abból az esetből: a virtuális macskák nem szeretik a teleportkapukat. Az enyém legalább is biztos nem, s a továbbiakban ehhez tartom magam.
Aztán érzékeny füleimet megüti egy ismeretlen hang. Valaki a közönségből szólt ide? Nem, ahhoz túl közeli volt a hang. Hinari hasbeszélő lenne és kissé skizo is? - Te is hallottad, amit én? - Mindenesetre valóban igaza van, a denevérek tényleg nem sebeznek. De ezt honnan tudja? O.o Na de ez most nem is számít, karba tett kézzel szemlélem, ahogy Hinari kénytelen a "zubatokkal" viaskodni. Aldora pillantok, aki éppen most fejezi be a tisztálkodást. - Látod-látod, másnak kell elvégeznie helyetted a biszkos munkát. Szégyelhetnéd magad. - A szőrgolyó csak nyaffint egyet lesajnálóan, hisz halálosan unja ezt az egészet és azt várja már, hogy mikor veheti le a ráaggatott gúnyát.
Mire azonban észbe kapok, Hinari már lohol is felénk, nyomában a denevérekkel, amik olyan látványt keltenek, mintha egy komplett felbolydult méhkaptár zúgna utána. Nem tetszik ez nekem, a saját fegyverem akarja ellenem fordítani. Aldo továbbra is egy helyben gubbaszt, miközben hatalmasat ásít. Úgy tűnik végtelenül untatja még az is, hogy egy párbaj kellős közepén van, aminek a főszereplőjének kellene lennie. Hát feleslegesen varrattam neki a ruhácskát? :(Szerintem egyszerűen csöppet sem fél attól, hogy Hinari egy újjal is hozzáérne. Azonban nagyon úgy fest, hogy csalódnia kell a masszőrlánykájában Aldo úrfinak, ugyanis a szőkeség éppen rohamra készül ellene. Én magam sem hiszek a szememnek, a JL koronázatlan hőskirálynője képes lenne kezet emelni az imádott Sir Mókjára? :oNincs más választásom, ahogy lendül a kard, hátamat tartom feléje. Hagyom hogy sebezzen, lényeg, hogy Aldo megússza épp bőrrel. Azt hiszem túl messzire mentem, az én kis ölcicámnak nem eshet bántódása! Aztán az egész támadás eredménye, hogy a lila burok megvéd és csak a lökéshullámot érzékelem. Hát persze, elfelejtettük a párbajra hívást facepalm

- Aldo, sipirc ki innen! - ütök finoman a fenekére, hogy kitessékeljem a pástról, s végre hallgat rám, majd komolyabb arccal fordulok Hinari felé. - Azt hiszem ideje komolyabbra fordítani ezt a küzdelmet, mit szólsz? - A denevérek még mindig jelen vannak, ha szeretne megszabadulni tőlük, akkor hagyok időt lehívom inventorymat, hogy bemutathassak egy új barátot a hölgyikének...

stat:

by **Cardinal** Csüt. Aug. 15 2013, 22:35

Anatole Saito
Élet: 145 HP
Fegyverkezelés: 25
Erő: 40
Kitartás: 15
Gyorsaság: 45
Speciális képesség: 10
Páncél: 27

Hinari
Élet: 100 HP
Fegyverkezelés: 26
Erő: 26
Kitartás: 10
Gyorsaság: 35
Speciális képesség: 20
Páncél: 28

Anatole Saito sikeres találathoz 4-et vagy nagyobbat kell dobjon, minden 5. támadásakor pihen, speciális képesség használatához 2-t vagy nagyobbat kell dobnia.
Hinari sikeres találathoz 3-at kell dobjon, minden 4. támadásakor pihen, speciális képesség használatához 2-t vagy nagyobbat kell dobnia.

Hinari képességei változtathatnak a paramétereken, Anaté nem fog

Támadások sorrendje és száma egy körben:
Anatole Saito
Hinari

by **Hinari** Csüt. Aug. 15 2013, 22:57

- Hm? – nem értettem pontosan, Anat mire céloz, aztán kisvártatva leesett, hogy biztos a Katanát furcsállja. Mivel azonban nem jött rá a dolog nyitjára, csak megvontam a vállam, és még egy „mit?”-et is hozzátettem, csakhogy fokozzam a zavartságát. Nem, nem fogom elárulni neki, okos fiú ő, előbb-utóbb csak rájön magától, de addig is, hadd legyen meg az előnyöm. A legi is tudta ám a dolgát, onnantól egy szót sem szólt, lehet, hogy amúgy se tette volna, de én azért szerettem olyasmiket belegondolni a cselekedeteibe, vagy éppen azok hiányába, amik néha ott se voltak. Végül megindultam, nyomomban az állatsereglettel, és úgy tűnik maximálisan bejött a taktikám, Anat tényleg azt hitte, hogy meg akarom támadni a cicust. Vagy csak a túlzott aggódás késztette erre, talán reflexből volt csupán, de mozdult, méghozzá elég gyorsan, és védte a macsekot, fölöslegesen. A teste azonban több teret foglalt, mint Aldoé, így ami az állatot elkerülte volna, az most belecsapódott a fiú hátába, taszítva rajta egyet.
- Ajj, nem találtam volna el – ingattam meg újra a fejemet, a szememet forgatva – Nem bántanám – tettem még hozzá egy sóhaj kíséretében, majd amíg Anat feltápászkodott, én igyekeztem irtani magam körül a vérszívókat. Teljesen megfeledkeztünk a párbajra hívásról, még jó, hogy védett övezetben voltunk, nem szerettem volna magamnak narancs indikátort egy figyelmetlenség miatt. Lehet, hogy kicsit túlzásba vittük a komolytalanságot? Mindenesetre kihasználtam, hogy nem kell aggódnom a kitartásom miatt, így addig ütöttem-vágtam a denevéreket, amíg el nem tűnt az utolsó is. Addigra már a fiú is összeszedte magát, hazaküldte Aldot, és már érkezett is a párbajfelkérés.
- Rendben – bólintottam határozottan, és nyomtam rá az elfogadásra, természetesen a teljes életes verziót választva ki. Ideje megmutatni, mennyit is fejlődtem a nővérkeruhás találkozó óta!

by **Anatole Saito** Pént. Aug. 16 2013, 00:14

Aldo persze nem ment haza. Megszabadult immáron a ruhácskájától - ha nagyon akarta volna eddig is megtehette volna - s megállapodik a küzdőtér szélén. Leheveredik és továbbra is minket kezd el lesni, bármennyire is tetteti, hogy nem érdekeljük őkelmét. - Popcornt, legyezőt, karosszéket nem kérsz esetleg? - förmedek rá a kéjenc macskámra, aki egyetértően nyávog egyet és csíkszerűvé váló szemével még hunyorog is hozzá. Na persze, még mit nem... Hinari persze mentegetőzni kezd, hogy nem is akarta bántani Aldot, s minden látszat ellenére hiszek neki. Nem tudom elképzelni őt, mint akinek vérben forog a szeme és puszta kézzel macskákat belez. Brrrr... Fene a vizuális agyamat, csak elképzeltem.
Ellenben úgy tűnik a lányka is szeretné komolyabbra fordítani a meccset, ezért belemegy végre a normális párbajra hívásba. Teljes életes menetet választ, s én újfent gondosan kikapcsolom azt az opciót, hogy a végén bárki is dönthessen a másik élete fölött. Itt az ideje azonban a legi debütálásának. - Szeretnék neked bemutatni valakit... - Majd lehívom az inventorymat és előhívom belőle a gyönyörűséges új pallosomat. - Ő itt a legendás Falánkfiú! \o/ - S mutatóujjamat végighúzom a véráztatta pengén. - Ne tévesszen meg ez a maszlag rajta, szokásommá vált eperlével ápolni a pengéjét. - Elvigyorodok, s való igaz, a spéci tokjába jó minőségű jamet szerváltam, amibe mártva leplezni tudom azt, hogy a penge szüntelenül vérzik. Majd én kinevelem ebből a rendetlen fiúkából a rosszaságot! Nem a penge a gonosz, hanem a használója teszi gonosszá. Én nem kívánom rossz célra felhasználni, de most itt az ideje, hogy élesben teszteljem azt, amit otthon gyakorolgattam vele: A fegyver önkontrollját! - Vedd megtiszteltetésnek, rajtad próbálom ki először! - Meghajlok a lány előtt, majd minden tétovázás nélkül két marokra fogom a méretes pallost, s indítom is az első vágást a lány felé. Lássuk, mire képes a kardforgatócska!

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 00:14

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766610511_dda12706fc_s

by **Hinari** Pént. Aug. 16 2013, 02:01

Nem tudtam, örüljek-e neki vagy sem, hogy a cicus végül mégse ment haza. Nem terveztem gyenge párbajt, ahogy Anat sem, és fogalmam sem volt, miként hat majd az állatra, ha két általa szeretett játékos (reméltem, hogy engem is annak tekint) pixelekre veri egymást. Mondjuk bőven benne volt, hogy kapok két ütést fél perc alatt és annyiból vége is, de azért reménykedtem benne, hogy valamicske esélyem azért lesz. At least ne legyen túl nagy a vereség, ellene talán még az is belefér, főleg, ha meg tudom ütni.
Amivel viszont gondban voltam – már megint – azok a képességeim voltak. Néha már komolyan úgy gondoltam, csak hátráltatnak a tiszta gondolkodásban, és elveszek a számok, adatok halmazában, ahelyett, hogy arra koncentrálnék, ami valójában fontos. Itten pedig éppen egy pokémonos harc zajlik, hát ideje úgy is viselkedni! Anat ezúttal nem hívta elő egyik zsebszörnyét sem, inkább maga indult meg, előtte azért tartva egy kis beszámolót az új fegyveréről. A szón azon felkaptam a fejem, és éreztem, ahogy a Katana is… feszülten figyel? Furcsa, nemtom, képes-e erre, vagy csak én képzelődök már megint…
- Legendás? Úgy érted piros színű az inventoryban? – igen, ezzel szépen elárultam, hogy tisztában vagyok a fegyvertípussal, de szerintem, asszem legalábbis eddig is tudott a Katanáról. Csak az nem, hogy beszél… Mindegy is, ami fő, kíváncsian vártam a válaszát, az eperlén pedig még egy csöppet sem csodálkoztam, az ok egyszerű: Anat. Róla én nagyjából minden esztelenséget el tudtam képzelni, egy kis szirup aztán már igazán semmi. A fiú sebessége bámulatos volt, bár bossokon is mindig előttem volt, így nem lepődtem meg, ám minden elővigyázatosságom ellenére képtelen voltam kivédeni. A nyers erő nyomása nehezedett rám, én pedig felnyögtem a találattól: a sebzése óriási volt, ellene Tai vértje sem ért sokat, s az életpontjaimból is jócskán levitt. Hátraugrottam, és gyorsan kiszámítottam a pontos értéket. Nem húztam az időt, tudtam, mi a dolgom.

Lábamat enyhén terpeszbe tettem, térdem behajlítva, majd fogtam, és egy határozott mozdulattal megfordítottam fejemen a Mino sisakot, pont úgy, ahogy anno az animében láttam, majd fogtam, és a kardomat használva pokélabdának, lendítettem előre a jobb kezem, persze azért nem dobva el a fegyvert, majd a szokásos szöveg sem maradhatott el:
- Pokélabda indulás! Gyerünk, Rayquaza! Summoning Earth Dragon! – az utolsó mondat azért mégiscsak kellett a képesség aktiválásához, de a hatás így is tökéletes volt. Miután pedig vagy sikerült, vagy nem, én is megindultam, és a Lopakodást kihasználva igyekeztem belévágni a fegyverem.

Képességhasználat, ha sikerül: -8 erő (harc végéig) és -4 élet neked, -8 élet nekem.
Támadás, Lopakodással, ha talál: 26+5 sebzés, mivel nincs Észlelésed.

Élet: 100/84, sikeres képinél 100/76

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 02:01

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

#1 'Római stílusos 6-os' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766604805_c1598fabbe_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Anatole Saito** Pént. Aug. 16 2013, 02:44

- Igen, piros színű - vallom be őszintén, s nem tudom, hogy a meglepettség hozza ki belőlem a választ, vagy az, hogy nem tudok mindig minden esetben jól hazudni. A hozzám közelebb állóknak nem tudok szemrebbenés nélkül hazudni. Ráadásul Hinari előtt miért titkolózzak. Igaz, ha az ember birtokában van egy legendás fegyver, akkor azzal nem igazán kérdik, mert aláírja vele a halálos ítéletét. De Hinari csak nem hozza talán rám az alvilági maffiát, akik pár zacskó aranyért hűvösre tesznek, ő pedig vígan elsétál Falánkkal. O.o Nem, ez teljességgel lehetetlen. De honnan tudja, hogy... - Neked is van egy legendásod, igaz? Suspect

Ha pedig ez tényleg igaz, márpedig brilliáns elmémben máris felgyulladt a villanykörte, akkor ez ám az igazán legendás összecsapás Cool

Aztán be is viszem az első príma kis támadásomat, azonban ahogy végigszántja Hinari testét Falánk és maszatos, vérvörös csíkot hagy maga után, kinyújtom jobb kezem, tenyérrel felé, s mint valami jedi lovag, úgy intek a kezemmel, melynek hatására - hála az égnek - el is tűni a vérző sebhely. Máris ellentámadásba fog a kicsike! Nagyon mencsi, mondhatom! Tiszta Ash Kecsap, csak a hajszín meg a sapi nem stimmel. De még a beállás is ugyanaz. Valami rémlik az animéből, mi? Függő! Látszik ez abból is, hogy megint azt a Rajkukát emlegeti, meg valami sareszt is, annyira nem figyeltem oda, mert még mindig a sebhelyek eltüntetésével vagyok elfoglalva. Falánk megnevelése még nagy erőfeszítéseimbe fog kerülni. Aztán azt veszem észre a panelemen, hogy több statpontom is csökkenni kezd. Nem tetszik ez nekem, nagyon nem. Milyen voodoo mágus ez a leány? Ahogy ismét visszapillantok rá, hát majd berosálok. Ott nyomul előttem egy gyíkszerű charizard, az a klasszik kínai sárkányok egyike. Óóó, hát ezt én hazaviszem trófeának a kandalló fölé Pörölyke mellé *.* Ideje nyomban harcba szállni érte! - Gyerünk Falánkfiú, mutasd meg ki az erősebb legi! - De mielőtt ellentámadásba lendülnénk, igyunk meg a sárkosz köszöntésére egy kupica mini potival Wink

/Mai nap negyedik kettese.../

Élet: 142
Páncél: 0

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 02:44

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766612103_86ee832108_s

by **Hinari** Pént. Aug. 16 2013, 13:13

Piros. Tehát legendás, pont, ahogy azt Anat is mondta.
Éreztem, ahogy a kelleténél egy kicsit jobban megfeszült a kezem, erősebben szorítottam a Katanát, ő azonban egyelőre csöndben maradt, pedig gondolataim biztosan elérték. Ez így érdekes lesz. Visszakérdezett, hát persze, nyilván nem véletlen, hogy tudtam ezekről, a válasszal azonban vártam egy kicsit, előbb körülnéztem, hogy mennyien figyelnek ide éppen. Aztán úgysem tudhattam, melyiküknek van hallgatózása, így csak elmosolyodtam, és feljebb emeltem a fegyverem:
- Igen, ő itt az Ősi Sárkánymintás Katana – még sosem neveztem a teljes nevén, legalábbis mások előtt nem, de úgy gondoltam, ha már Anat bemutatta a sajátját, nekem is úgy illik.

Különös, hogy nem teljesen velem volt elfoglalva a támadások közben, vagyis a tenyerével bohóckodott valamit felém, én viszont ha egy pillanatig is foglalkoztam vele, akkor sem értettem teljesen, hogy mire készül. Talán egy képesség? Jobban belegondolva, még nem láttam a fiú egyetlen képességét sem, bossharcok alatt sem, pedig bizonyosan rendelkeznie kellett egy párral, így egyre jobban érdekelt, mire megy ki ez az egész. Választ pedig nemigen kaptam, így megidéztem a hatalmas földsárkányt, akinek sikerült beleharapnia a fiúba, ezzel aktiválva a hatását. Fél szemmel az életcsíkomra pillantottam, miközben Anat megivott egy potiont, és elhúzott szájjal tapasztaltam, hogy tényleg kockázatosabb lett a képesség: engem is sebzett, nemcsak őt. Egy sóhajtással fordultam újra ellenfelem felé, aki már támadott is, nem tudtam, hogy az érintéstől semmivé vált szörnyeteg-e a célpontja, vagy én, de én azért minden előkészületet megtettem az ütés elkerülésének érdekében: jelen esetben ugrottam egyet balra. Hogy mi az, ami miatt elvétette, azt nem tudtam pontosan meghatározni, de idő se nagyon volt rá. Gondolatban kimondtam a szót, Föld!, hogy ezzel is csökkentsük kicsit az erőkülönbséget (vagy nagyon…), s így indultam el, ellentámadásba kezdve. Ezúttal megpróbáltam minél közelebb kerülni hozzá úgy, hogy a Falánktól minél távolabb legyek, ebben a helyzetben lendítettem felé a Katanát, remélve, hogy sikerrel járok.

Képességhasználat, ha sikerül: erőm megnő 20-al, így 46 lesz.
Támadás 26-os vagy 46-os sebzéssel.

Élet: 100/76

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 13:13

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

#1 'Római stílusos 6-os' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766604805_c1598fabbe_s

--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Anatole Saito** Pént. Aug. 16 2013, 17:22

A következő támadásom sikertelennek bizonyul, de legalább a sárkány is eltűnik, ahogy visszalépve, védekező állást keresve áthaladok rajta. Azon aztán pláne meglepődtem, hogy a sárkosz belém harapott. Gyönyörűséges jószág, de azért csak ne belőlem lakmározzon. Kezd összeállni a kép, úgy tűnik a katana sajátossága lehet, hogy csökkenteni tudja a statpontjaimat. Végül is én is tudnék extra sebzéseket ejteni, de nem akarok vérengzést. Különben is, Falánk önkontroll tréningjéről volt szó, nem pedig önfeledt vérfürdőjéről.
Na ez már igen! Így kell szépen bemutatkozni egymásnak. Akkor az imént lehet, hogy amit hallottam... Ah, nem, már az is ritka számba megy, hogy egy pet beszél, nemhogy egy fegyver! O.o De az meg igazán nem járja, hogy az övének olyan hosszú neve van... Ősi Sárkánymintás Katana, az enyém meg csak Falánk :(A Falánkfiú amúgy is karakteresebb, de majd kitalálok én is valami hangzatos, vagány, hosszú nevet, amit még az angol herceg is megirigyelne. Lord Ferdinand Falánk Félix, a legendás vérontó! \o/ Hmm, nem is olyan rossz, bár a véres rész kimaradhatna. Vagy legyen inkább bossok vérének kiontója? Az már túl körülményes. Ehh, bekaptam egy vágást! Méghozzá mekkorát! Anatole, figyelj már oda! Éppen párbajon vagy, nem névadó keresztelőn!
Leggyorsabb tempómra kapcsolok, hogy kellő távolságra kerüljek a lánytól. Ideje visszatámadni, de tegyünk bele egy kis csalafintaságot. Előrántok egy újabb pokelabdát, melybe ezúttal két kristályt kombináltam. Az egyik egy farkasagyar, amelynek következtében 20 illúzió farkas fog megjelenni, de hozzácsatoltam egy kinézet kristályt is, így az ordasok olyan alakot vesznek majd fel, amilyet én kívánok. Már pedig én 20 Aldot akarok teremteni küzdőtérre, szóval... - Umbreon, téged választalak! - s aktiválva a két kristályt, Hinari elé hajítom a pokelabdát, melynek nyomán özönleni kezdenek a fekete macskák a lány felé. Kihasználom a pillanatnyi megzavarást, s próbálom a javamra fordítani a támadás során, mielőtt rájön, hogy ezek is csak illúziók.

Élet: 96/145
36 sebzés, betalált

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 17:22

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766610511_dda12706fc_s

by **Hinari** Pént. Aug. 16 2013, 18:50

Megint sikerült megvágnom, ezúttal a megemelt sebzésemmel együtt, az életéből viszont még ígyis jócskán maradt. Nem ez volt azonban, ami kissé összezavart, inkább… nem is tudom. Anat hozzáállása? Úgy éreztem nem vesz komolyan, vagyis nah, nem annyira komolyan, mint azt egy párbaj megkívánja. Nem gondoltam volna, hogy lenéz, azt biztosan nem, de… mintha nem is lett volna itt, gondolatban. Megálltam, igaz közben távolabb szaladt tőlem, de nem követtem, maradtam ott, ahol voltam, és tanácstalanul méregettem őt. Talán ő is észrevette a pillanatnyi szünetet, persze az is lehet, hogy rám se figyelt, ám már másodperc múlva már újra készen álltam a folytatásra, két kézbe véve a Katanát, Anat babrálásának eredményére várva.

Végül újfent egy pokélabda került a kezébe, amiben, ha minden igaz, egy újabb kristály lapul majd, az eldobással együtt aktiválva azt. A bemutató persze most sem maradhatott el, ám ami… amik megjelentek… - Te mikor tanultad meg a Double Team-et? – néztem csodálkozva a nézőtéren pihengető, eredeti Aldora, ám választ nyilvánvalóan nem vártam, maximum egy nyávogást, vagy ilyesmit. Vissza is fordultam a jövevények irányába, ám túl sokan voltak, esélytelen lett volna mindet egyszerre kiütni. Lehet, hogy úgy kettő-három belefért volna, de ha ezek mind ideérnek, az semmiképpen se lesz jó.
- Falánk jobbról! – kiáltotta ekkor a Katana, és én csak akkor eszméltem rá, hogy csupán arról feledkeztem meg, amiről nem szabadott volna. Anatról, aki ügyesen kihasználta pillanatnyi összezavarodásomat és figyelem-áthelyezésemet, és követte az Umbreonokat. Gyorsnak továbbra is gyors volt, s hiába a figyelmeztetés, lereagálni már nem maradt időm: a fegyver újból nekem vágódott, piros pixelcsíkot hagyva maga után, én pedig, hiába tudtam, hogy már semmi értelme, azért ugrottam egyet-kettőt hátrébb. Időközben eltűnt a pokémonsereg, csak éppen azt nem tudtam, hogy mikor s hogyan. Hmmm, ez a figyelemelterelősdi elég jó. Nekünk is alkalmazni kéne.

A hátraugrás lendületét felhasználva löktem előre magam, lévén azért akkora tér nem volt köztünk, most, csakhogy ne legyen mindig ugyanaz, vágás helyett szúrást alkalmaztam, próbálva elkerülni, hogy a két fegyver találkozzon. Egy harcos ellen sosem jó közelharcba kerülni, ezt a nován már rég megtapasztalhattam, így némi kockázattal azért járt a támadás, de ennyi minimálisan kellett. Már alig volt köztünk fél méter, amikor egy gondolatban nem megbeszélt cselekedetre adta fejét… vagy mijét… a Katana:
- Hinari, szeretlek! – kiáltotta, amire én legszívesebben csak facepalmolni tudtam volna, ám azért voltam annyira gyors felfogású, hogy nem töprengtem a miérteken, hanem befejeztem a szúrást, bármi is legyen az eredménye. Ezt ugye nem gondoltad komolyan? – első reakció, majd egy kis átgondolás után azért csak leesett, hogy mit akart vele. Ó, szóval figyelemelterelősdi? Kemény – vontam le a megfelelő következtetéseket egy mosoly kíséretében. Nem is hülye ez a fegyver, mégha csak egy programról is van szó…

Támadás, 46-os sebzéssel.
Élet: 100/40

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 18:50

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4766612103_86ee832108_s

by **Anatole Saito** Pént. Aug. 16 2013, 20:07

És igggen, betaláltam baby! Hiába figyelmeztette a katana - mert hogy mostmár biztos vagyok benne, hogy a kard beszél. Jól jött ez a kis extra Aldo támogatás, kellőképpen összezavarta. Jobbomat ismét felemelem, s igyekszem eltüntetni Hinariról a maradandó, véres sebet. Elsőre most nem sikerül a jedi mozdulat, asszem többet kellene gyakorolni még ezt az önkontrollt. Második próbálkozásra azért már sikerül annyira koncentrálnom, hogy eltűnjön a véres heg róla. Szerencsére a vérnyom elpixeleződik, így is elég zavaró harc közben a tocsogó, fröcsögő pallos, amit nem lehet sokáig az eperlére fogni majd. Szerencse, hogy itt nincs nagy közönség, csak pár lézengő, párbajtársat kereső JK, így lazábban bemertük vállalni a legiösszecsapást. Különben is, szobrunk van, kössenek csak belénk, szétcsapunk köztük!
Aldora pillantok és kidüllesztett melkassal lépek felé párat. - Láttad ezt? Te kis tohonya alak! Így kellene neked is rohamozni! - Füle botját se mozgatja, csak vet rám egy unott, lesajnáló pillantást, majd ismét Hinari felé kezd lesni. Igen, őt legalább egy nyaffintásra méltatta az imént. Hát ennyi, tényleg csak kiszolgálószemélyzetnek tart. Sad

De ha egyszer olyan selymes a bundikája, hát ki tudná utálni? \o/
Úgy tűnik, hogy a katana hirtelen jött vallomása megzavarhatta a szöszkét, ugyanis könnyedén el tudok táncolni a kard csapása elől. Na mi van, fáradunk-fáradunk? Egyre inkább azt érzem, hogy izzasztóvá kezd válni ez a párbaj. Maximális koncentrációt igényelne, maximális erőbedobással. Mindazonáltal ciki lenne, ha a Stella kupa győztesét megverné egy alacsonyabb szintű kardforgató. Legi ide vagy oda, na meg a woodooja... Szóval félreteszem örök "just in case" hozzáállásom, s előveszek ezúttal egy normál küllemű kristályt, mellyel ezúttal igyekszem visszaerősíteni a sebzésemet. Ha nem sikerül a támadásom, én komolyan ki fogok borul! nem akarok elpazarolni kristályokat gazhiány idején... de, eh... az a férfiego... - Falánkfiú, mustasd meg!

Elhasználtam egy halvány erősítő kristályt, így a sebzésem 41 lesz, ha talál.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 16 2013, 20:07

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
Hinari vs Anatole - Visszavágó 4767251444_0f76bf2817_s

by **Hinari** Pént. Aug. 16 2013, 20:47

Azt hiszem, ezt még gyakorolnunk kell. Sóhajtottam. A taktikánk amúgy remekül bejött, csak éppen a célpont lett elnézve, történetesen, ahogy belegondoltam, engem mégiscsak jobban megzavart, mint Anatot, akinek így nemhogy kikerülnie nem kellett a szúrást, de még hátrányba is kerültem miatta. Szerencsére azonban nem fogott azonnali ellentámadásba, így még tudtam ugrani hátra egyet, mielőtt ő jött volna. Najó, végülis nem csoda, hogy elsőre nem sikerült. Még majd gyakoroljuk ezt. Ezzel el is rendeztem magamban az imént történteket, és vártam, hogy a férfi mit lép most. Ha jól számoltam, még a következő ütését kibírom, épphogy, de meglesz. Amint azonban előhúzott egy újabb kristályt, ezúttal pokélabda nélkül, újra védekező állásba léptem. Nem hiszem, hogy megint pokémonozni akar. Bár pontosan nem tudtam, melyik itemet is tartotta a kezében, azért annyi bizonyossá vált számomra, hogy mostmár komolyan veszi. Helyes! Bár nem kéne boss előtt pazarolnia… de hát ki érti a férfiakat?
Egy fél pillantást persze Aldora is vetettem, hogy mit szól a történtekhez, azonban nagyon úgy tűnt, hogy a macskát nem érintette meg különösebben a párbaj. Sebaj, ő mégiscsak egy sima pet, nem lett harcra programozva, így nem is várható el tőle az érdeklődés. Azért mostmár mégiscsak Anatot sajnáltam inkább, biztosan beleélte magát, hogy egy „igazi” Umbreonnal küzdhet, erre az nem hallgat rá… talán ezért is nem akartam soha idomár lenni. Jól megvagyok én a beszélő kardommal és a Rayquazámmal is.

Közben Anat támadott, azonban őneki sem sikerült, mégha a kitartásom vége felé is jártam. Egy-két mozdulat még belefért, de kissé kimerültem, túl sok volt ez így egyszerre. Pihennem kellett, támadásra ebben a körben esély sem volt. Vajon ő még bírja? Biztosan. De vajon megkockáztat-e egy újabb kristályt, és ha igen, melyiket veti be?

Pihikör.
Élet: 100/40

by **Anatole Saito** Pént. Aug. 16 2013, 21:09

A fene vigye el! Toporzékolok is rendesen, még a lábammal is dobbantok egyet. Nem szeretek hibázni. Ki szeret? És ez most egy kristályomba került. Elpazaroltam. El bizony, a boss előtt. Nem mintha 5 sebzés megkottyanna ezeknek a magasabb szintű szintfőnököknek, ráadásul hatékonyabb vagyok a bika potival és a gyors futás kristállyal, mert akkor többet tudok támadni, kevesebb pihenéssel, s azért a plusz egy 40 feletti sebzés kicsit hasznosabb, mint a plusz 5.
Na de a probléma az, hogy most már se farkasagyarom, se más spéci, előre legyártott pokelabdám. Tudi, hogy bánni fogom a harc végén, hogy ilyen sok kristályt elpazarolok egyetlen párbajra, de annyit fukarkodok velük, hogy ideje kicsit leporolni és aktivizálni őket. Ráadásul az új potis fickó és a kristályos kiscsaj révén azért fel tudom tölteni a készleteimet, a céhtagok növényeiből pedig remélhetőleg a céhbankot tudom majd updatelni protikkal és kristályokkal. Nem mintha abból pazarolnék holmi barátságos KT-kra, de hát azért jobb tudni, hogy otthon gyűlik egy második készlet.
Úgy tűnik a katana engem is megzavart, vagy éppen a sebeltüntetés tesz dekoncentráltá, nem tudom, de egy sikeres vágás után kezd rendszerré válni, hogy jön egy sikertelen. Vagy addigra kitapasztalná a mozgásom? Azonban annyi helyzeti előnyöm van, hogy kifulladt a leányzó. Jó tudni, hogy a kitartás statra tett pontjaim és az arra bónuszozó felszereléseimre nem feleslegesen tettem szert. Nálam kitartóbb szerintem csak Peter cimborám lehet. Bár ki tudja, lehet nem minden elit harcos veszi rá magát arra, hogy a fronton velünk együtt harcoljon, s ez esetben rejtettek maradhatnak a kiemelkedőbb teljesítményeik.
Mindenesetre most elterelő manőver nélkül, tiszta vágással igyekszem támadni. Nincs kegyelem, biztosra megyek, akkor is, ha tényleg hordágyon visznek el agyi infarktussal egy újabb elpazarolt kristály miatt.

Újabb halvány erősítő kristály elhasználása támadás előtt.
Éss, végre vége xD

by Ajánlott tartalom

Hinari vs Anatole - Visszavágó

Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó

Re: Hinari vs Anatole - Visszavágó